Azért ezt egy kicsit árnyaltabban látom. Zárójelben megjegyzem, hogy az sem tetszik, hogy nem a pénzügyminiszter ismertette a költségvetést. Ez annak a politikai bohózatnak a folytatása, ami a választások óta zajlik. Ami az érdemi részt illeti, amit ma megfognak, azt azért fogják meg, mert a választások után szinte minden kifizetést leállítottak. Ez hosszabb távon nyilván tarthatatlan. A bejelentett intézkedések zöme jóléti és tovább növeli a hiányt, míg a bevételi oldali intézkedések a korábbi gazdaságpolitika folytatását jelentik. Olyan ez mikor a Rákosi-korszak véget ért és jött Kádár. Kicsit puhább, kicsit más, de a RENDSZER az ugyanaz...
Azért annyira nem abszurd. Negatív a kibocsátási résünk, az MNB így is vastag reálkamatot tart fent egy alig pötyögő gazdaságban, ahol (egyelőre legalábbis) moderáltak az inflációs várakozások is.
Én a problémát a valorizálatlan hitelek magas állományában látom, ami nagymértékben erodálja a monetáris politika hatékonyságát, legalábbis ami a kamattranszmissziót illeti. USA-ban is nagyon magas a fix kamatozású hitelek állománya és ez a véleményme szerint hozzájárul a túl szigorú monetáris kondíciókhoz, ugyani ha a Fed emel azzal csak az új hitelek kondícióit tudja szigorítani, aminek végül növekedési áldozata van és ezen keresztül majd egyszer leszorítja az inflációt. Viszont addig azok akik meg ülnek a fix kamatozású hitelekben nem éreznek semmit a monetáris szigorításból, a telejes állományon elszenvedett kamatteher növekedés csak lassan növekszik. Ennek mi a következménye egy inflációs időszakban? A valorizálatlan hitelből megvett reáljószágon ezek a hátartások vagyonnövekedést könyvelnek el, ami a vagyonhatáson keresztül téves jövedepmi képzetet kelt a hátartásokban és még jobban költeni fognak. Ez is az egyik oka annak, hogy az USA-ban viszonylag szigorú a monetáris politika, mégsem esik be drasztikusan a fogyasztás. Egyébként mostanában elég sokat nézegettem az MNB statisztikákat és pl 2022-2023-ban Magyarországon is hasonló folyamatok zajlódtak le. Ebben az időszakban a monetáris kondíciók 1400 bázisponttal szigorodtak, míg a teljes lakossági hitelállományon elszenvedett kamatteher ebben a két évben csupán 200 bázisponttal növekedett. A késleletetett átárazódás egyébként nem szokatlan jelenség, így működik a kamattranszmisszió. A kérdés csak az, hogy milyen arányban kell a monetáris politikai szigorításnak hatással lennie a meglévő hitelállományra és milyen hosszú idő szükséges mindehhez, az infláció hatékony kezelése szempontjából.
A jelenlegi környezetben nem igazán lenne logikus a kupon nélküli eszközök további emelkedése. Most olyan időszak jön, amikor magas kamat és közepes növekedés lesz. Magam részéről kerülöm a nem kamatozó eszközöket.
Nem a hozam leszorítás ma az elsődleges prioritás, hanem a likviditás fenntartása. A FED okosan tenné, ha elkezdene beállni hosszú papírokat venni, hogy még a piacok befagyásának gondolata se tudjon felmerülni. Egyébként a jelenlegi piaci folyamatokat alapjában véve egészségesnek tartom. A jelentős beruházási kereslet okozza a hosszú hozamok emelkedését, amit az államháztartások helyzete tovább fűt. Továbbra is úgy gondolom, hogy a gazdaság egészséges, de a kormányzatoknak anticiklikus politikát kell folytatniuk és rendbe kell hozni a költségvetéseket.
A tegnap Fed duma lényege, hogy moderáltak az inflációs várakozások, amit én is osztok. Jövőre a magas bázis miatt az energia áraknak már dezinflációs hatása lesz.
Jól tetted. Ez a kamatemelés merőben más mint 2022-ben. Sokkal lassabb. Ezért sem várom, hogy érdemben aláásná a további tőzsdei emelkedést, viszont a kupon nélküli eszközök, mint az arany és a btc tovább fognak csökkenni, ahogy a gyengébb profittal rendelkező vagy veszteséges vállalatok is nyomás alá kerülhetnek. Viszont az AI-szektor továbbra is olyan profit bővülést mutat, hogy annak a megtöréséhez 25 bp emelkedés édes kevés lesz...
