A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
És mi lenne, ha tiszteletben tartaná a természet törvényeit? Viharok, árvíz, vulkánkitörések, stb akkor is lennének. Bizonyos fajok akkor is kipusztulnának. Ahogy az életünk felgyorsult a környezeti változások is felgyorsultak. Ennyi. Nagyon szűk kisebbséget érdekel a klíma, de a többség szarik rá. Mire a többséget szignifikánsan érinteni (és itt most a fejlett világra gondolok), ők már meghalnak, a gyerekek (akikből egyre kevesebb van és lesz) pedig majd megoldják valahogy. Ahogy a természetben az állatok. Megeszik egymást. Ennyi. Észre kellene venni, hogy mindig is, minden ember számára az életben maradás a fontos, semmi más. Nem vagyunk okosabbak, mint bármelyik más állatfaj. Csak annak képzeljük magunkat, mert képesek vagyunk autót, házat stb építeni. Persze a kreálmányainkkal sose vagyunk megelégedve, ezért még azt is szoktam mondani, hogy butábbak vagyunk, mint bármely más állatfaj.
https://hir6.hu/cikk/54495/az_idojaras_bant_el_a_vikingekkel ; A nem túl régmúltban is voltak hasonló változások és még lesznek is. Sok ezer-tízezer évvel ezelőtt nem volt probléma, amelyik állat, növény alkalmazkodott, maradt, amelyek nem alkalmazkodtak, kihaltak. Ezen változásokban valószínűleg benne van az ember is, de csak az ember csinál belőle nagy felhajtást. Réges- régen kit érdekelt a tengerek szintjének akár több tíz méterrel magasabb szintje? Csak az ember nyafog, hogy pl. New Orleans, vagy Hollandia víz alá kerül. Ha a földön tized ennyi ember élne a természet tiszteletben tartásával, valószínűleg nem okozna ennyi gondot. Mint a többi élőlény, költöznénk lakhatóbb területekre. Az emberiség egy fikarcnyit sem hajlandó tiszteletben tartani a természet törvényeit. Majd ha a természet előbb, vagy utóbb, de biztosan felmutatja a sárga, vagy piros lapot, megyünk a levesbe. Nem régen egy értelmes tudós előadását követő kérdésekre, melyben a jövőt firtatta a kérdező, azt válaszolta, hogy nem aggódik a Föld jövőjével kapcsolatban, ugyanis úgy tíz millió év múlva már csak nyoma is alig marad az emberiségnek, a Föld kihever minket is.
ZÖLDÖVEZET2024 február 14 - 10:21Elkezdett kizöldülni Grönland2024 február 13 - 13:01Videón, ahogy megküzd a madár a fészkére törő kígyóval2024 február 13 - 10:35Öt új kígyófajt találtak a dzsungel mélyén2024 február 12 - 14:22Globális katasztrófával fenyeget egy óceáni áramlat összeomlásaMÉG TÖBBhirdetésEgy új tanulmány alapján Grönland olvadt jégtakarójának helyén növényzet fejlődik – írja a The Guardian. A folyamat súlyos hatásokkal jár, és alapjaiban alakítja át a tájat.A kutatók az 1980-as évektől kezdődően dokumentálták a változásokat, az adatok alapján a jég egykori, nagy területeit kopár sziklák, vizes élőhelyek és cserjék vették át. A műholdas felvételek elemzése kimutatta, hogy az elmúlt három évtizedben Grönland jégtakarójából és gleccsereiből 28,5 ezer négyzetkilométernyi terület olvadt el, ami Albánia területének felel meg, és a teljes jégtakaró 1,6 százalékát teszi ki.A régióban a növényzettel borított terület nagysága 15 ezer négyzetkilométerrel nőtt, ami 111 százalékos emelkedést jelent a vizsgált időszakban.Az eredmények azt mutatják, hogy a Grönlandon található vizes élőhelyek, amelyek a metánkibocsátás egyik forrását jelentik, közel négyszeresére nőttek. A sűrű, vizes élőhelyi növényzet legnagyobb mértékű növekedése a délnyugati Kangerlussuaq környékén és az északkeleti, elszigetelt területeken következett be.Az 1970-es évek óta Grönland a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegedett. A térségben a 2007 és 2012 közötti éves átlagos léghőmérséklet 3 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1979 és 2000 közötti érték.A friss eredmények arra utalnak, hogy a fejlődő vegetáció még több jégveszteséget. Jonathan Carrivick, a Leedsi Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a folyamat további kizöldüléssel jár. „Ugyanakkor az olvadó jégből felszabaduló víz üledéket és iszapot is megmozgat, ami végül vizes élőhelyeket és lápokat alakít ki” – tette hozzá.„A növényzet kiterjedése, amely a gleccserek és a jégtakaró visszahúzódásával párhuzamosan zajlik, jelentősen megváltoztatja az üledékek és tápanyagok part menti vizekbe történő beáramlását” – mondta Dr. Michael Grimes, a Leedsi Egyetem kutatója és a csapat vezetője.„Ezek a változások kritikusak, különösen az őslakosok számára, akiknek hagyományos vadászati gyakorlata e kényes ökoszisztémák stabilitásától függ. Ráadásul a grönlandi jégtömeg csökkenése jelentősen hozzájárul a globális tengerszint emelkedéséhez is, amely tendencia jelentős kihívásokat jelent most és a jövőben” – állapította meg.
Az MTI-nek küldött összefoglaló szerint a The State of Climate Action (Az éghajlat-politika helyzete) című tanulmány rámutat: Oroszország és Európa nagy részén, így Magyarországon is már több mint 2 Celsius-fokkal, az Északi-sarkvidéken pedig több mint 4 Celsius-fokkal magasabb volt az átlagos hőmérséklet 2012-2022 között, mint 1900-1920-ban, miközben az óceánok hőmérséklete is egyre gyorsabban nő, és a globális kibocsátás mértéke még mindig emelkedik.A tanulmányban szükségesként meghatározott 7 százalékos károsanyag-kibocsátáscsökkentés példátlanul magas, Késő már...
Az emberi szervezetet, ha valami kórokozó támadja meg, védekezésképp megemeli a testhőmérsékletet, hogy elpusztítsa azokat. Még időben rádöbbenünk, hogy ez a bolygó is lázas és mi vagyunk a kórokozó?
Még három napra sem tudják előrejelezni az időjárást, mit akarnak 3 évtizeddel? Ja, persze 30 év múlva már senki sem emlékszik a mai jóslatokra, meg majd úgyis később pontosítanak. Ahogyan tették a kőolaj elfogyása kapcsán. Én 35 évvel ezelőtt azt tanultam, hogy már csak 20 évre van tartalék. A fogyasztás brutálisan megnőtt, de most is azt tanulják, hogy 20 évre van még. Az lehet, hogy még a régi tankönyvet használják? :-)
Ehhez azért 2 dolgot fűznék. A felmelegedés természetes (is), mivel még mindig kifele haladunk a jégkorszakból. Nem tagadom, hogy az ember brutálisan szennyez, a mérhetetlen fogyasztással éljük fel a jövőnket, .....de ki nem akarna jobban élni? Azokra mutogatunk, aki a gyertyát szeretné lecserélni villanyégőre, mi meg a világűrbe akarunk kirándulni, mert már a földön mindent körbejártunk. Mindig bosszankodok, hogy sok embernek akár több ezer kilométert kell utaznia, hogy kipihenhesse magát. Aztán meg sírnak, hogy jönnek a hőhullámok. Araboknál kell megszervezni a foci világbajnokságot. Nem baj, hogy ott akkor 50 fokhoz közelít a nappali hőmérséklet, majd az egész stadiont klimatizálják. Pontosabban stadionokat. Normális??? Ennél már csak az a szebb, mikor egymással versengve százmilliókat fektetnek be a coinbányászok, hogy egy teljesen zárt rendszert tartsanak fent, amiért egy digitális jel lábnyomát kapják fizetségül. Persze közben egy spanyolországnyi áramot fogyasztanak el.
Végre egy szakértő, aki nem rögtön a kihalással fenyeget, hanem megvárja, mi lesz "holnap". Tavaly nálunk is brutális szárazság volt és már temették a mezőgazdaságot, nem szabad vetni kukoricát, meg ésatöbbi. Most meg még nem tudták learatni a búzát, mert minden nap esik.
"-csak arra lennék kíváncsi, hogy 1876-ban, vagy 1903-ban , vagy 1915-ben
vajon mire fogták ezt a nagy meleget. Most a CO2 kibocsájtás a bűnös,
de akkor???" Akkor nem akartak egy újabb technológiaváltással egy másik fajta iparággal még több profitot szerezni, és ezrét vélhetőleg egyszerűen csak "marha meleg" volt az akkori emberek szerint, és nem volt az, hogy az egész világot a "CO2 a bűnös és legyenek elektromos autók" szlogen által ledózerolni akkugyáraknak. Mellesleg amikor kevés a víz, akkor: A a lithium előállítása/bányászata során a mérhetetlen vízmennyiség elpárologtatása az ottani környezetből és ökoszisztémából A "gyárak újratisztított szennyvizet használnak többségében majd" szöveggel érdekel lenne nézni a havi vízmenyiséget, mint nyilvános adatot illetve nehogy kiderüljön, hogy az újratisztított vízmennyiség napi mennyisége folyamatosan akkora, ami az ottani település esetleg havi mennyisége... :D A nagy zöldítés nevében akkor hát újabb bányákat nyitunk az új technológiának, tehát felzabálunk ott földeket és vizet. A nagy zöldítés nevében a gyárak helyén felzabáljuk a földet, a zöld területet és a vizet. A nagy zöldítés nevében minden jelenlévő belsőégésű autó illetve jármű helyett legyártjuk újfent még egyszer ugyan azt a járművet, csak most akkuval. Hát számomra elég érdekes itt ez a dolog úgy mindenestül. "Érdekes". Így talán jobb. :)
Ausztriában, a hegyekben nyaraltunk. Bolond aki a nyári főszezonban, nyaralás céljából a Földközi-tengert vagy a Fekete- tengert választja. Max. elő vagy utószezonban.
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)