Financial Forecasts  

Tartom, hosszútávra vettem. Van bent vételi megbízásom is kicsivel $200 felett. Én úgy látom, hogy $180 alá már nem kellene mennie (12 P/E), de ettől független megtréfálhat Mr. Market.

majd megoildjak a monetizálást, ha az FB-nek nem fog menni, akkor senkinek sem, szóval vagy mindenki síkbarom az Apple-tól a Microsofton át aki nekiállt fejleszteni, vagy azért meg lehet oldani... :)

IO ma piaczaras elott vagy utan?

Ma IO és BABA earnings...??

Olaj.
Meg nem mernem biztosra venni, hogy nem csinal recoveryt, es meg egy csucsot 93 fole.
Es ugyanilyen bizonytalannak latszik XOP es OSX is, mindketto kepes akarmerre torni.
.
http://keptarhely.eu/view.php?file=20220209v00xcn9qa.jpeg
, 
2)Tegnap az Aluminium tort ki, 2007-es araknal tart, az LME keszletek alacsonyak, 
es ha elkezdenek loni akkor az Orosz alu export is kiesik a piacrol. 
Ebbol zarasban CENX-et vettem, szep +12% gap-up volt, klasszikus daytrade alakzatos AA  is,
es KALU profitabilis is, meg jobb vetel.

Én most arra hajlok, hogy az első korrekciónál kiszállok. Remélem nem -50%on lesz.

De az EPS abszolút értékénél a várható növekedése vagy csökkenése talán fontosabb. Ebben a tekintetben meg elég rossz most a piac véleménye. Nem biznak a metaverzumban, a Google és az Apple is próbálja korlátozni az FB elérését a felhasználói adatokhoz az okostelefonokon. 

Eps, P/E. Tele van cash-el. Hype és covid előtti (2020 feb) áron.
A sentimenten kívül mi szól ellene?
245 a beker áram, ha 200 alá megy, akkor pf-t tisztítok (veszteségeket realizálok :D ) és betolom a megmaradt tőke felét.

De hogy lesz a metaverzum monetizálva? Én továbbra sem látok más esélyt, mint hirdetési bevételeket, abban meg egy idő után beszaturálódik a piac és a metaverzum könnyen lehet egy költséges parasztvakitás. Rövid távon meg az okostelefon gyártók ki akarják penderiteni a FBt az adatpiacról. Meg az EU is akadályokat gördit elé. Ráadásul nem is értem mit izmozik a cukkerberg, miért fontos az neki, hogy USAba küldjék az EUs felhasználók adatait, nem tud EUban üzemeltetett cloudban hostolni? MI ebben olyan nehéz?

Tartom. Én a metaverzumba kerestem beszállót. Zuckerberg nem buta, tudja h a fb felhasználók száma nem tud már nőni, de a metaverzumba be tudja őket húzni. Így szvsz ez lesz a legnagyobb, a sandbox meg decentraland stb eltörpülnek majd. 5 éves távon sztem most jó vétel, de rugalmas vagyok. Ha lecsorog 150re akkor bővítek és ha lesznek benne hirtelen felrántások akkor TA alapon trédelem. Stratégiai + trédelős pakk, ez lett az én stratégiám.

Többen is beugrottak itt a FB ba a nagy esés után. Benne vagytok még, hogy látjátok? Sajnos már megint a vétel után kezdek el olvasni, hát semmi jó katalizátort nem várok, talán azt, ha megegyeznek az EUval az adatkezelésről.

1)XELA atnezese utan is rizikos nekem,
igaz hogy az indulo buborekbol mostanra teljesen leeresztett, es a mostani arfolyamon veheto lenne.
De az iden meg mindig veszteseget varnak (negyedevente 5-7 cent/sh minuszt). En kivarnam.
.
2)Maradok a daytradelesnel, amikor/amig SPY felfele probal menni.
Egyelore nem nezem a contrarian temakat. Pedig normalis piacon vennem,  azokbol most jo valasztek van, de bizonytalanabbak. 
Ugyhogy  a biztosabb es jo momentumos kozepes cegekkel probalkozom. 
Most CTSH, GSK es WPP van a daytrader listamon.
,
2)CTSH az India hightech szektor, ami a tavalyi korrekcio utan most egesz jo rallyban van.
A tavalyi profit 4.05/sh volt, iden EPS= 4.5$/sh a varakozas, PE=18, szoval nem olcso.  
De nem is fundas alapon erdekes, hanem a TA kepe. Lehet midterm is,  de foleg momentum daytrade.
.
http://keptarhely.eu/view.php?file=20220209v00xft8es.jpeg
.
3)GSK gyogyszeres, es  eroditmeny,  penzugyileg A kategoria,
Profitja EPS=2.35/sh, es profitja novekvo volt   64   78  100 cent negyedevente.
Az idei evre ovatosan is  3.3-3.5/sh meglehet, szoval a 45$ mostani  arfolyamnal  PE=13. 
Majd 20 eve hullamzik 35-50 savban, de most az Elliott hedgefund  vegre megpiszkalta oket.
Az uj rak gyogyszeruk igeretes uj gentechnologia. Es van 5% koruli osztalek is.
GSK kozeptavon is jonak nez ki, de most talan a kitorest is erdemes tradelni.
,
http://keptarhely.eu/view.php?file=20220209v00xetpuu.jpeg

A kényszerűség az, hogy kénytelenek ülni az aranykészleten, mivel nagy mennyiségű aranyat 100 vagy 1000 tonna mennyiségben nem tudnának értékesíteni, egyszerűen nem lenne vevő rá és ha piacra dobnák akkor az arany árfolyama összeomlana.
A magyar aranykészlet szerintem Putyinéktól vásároltuk, ez miatt titkos......

Én örülök, hogy aranyat vettek, mert ezt a 90 tonnát nem is olyan könnyű eltüntetni. Ha pénzben lenne, vagy coinban, már régen tiborc számláját hizlalná.

Mi az a kényszerűség amire gondolsz?

Én azért egyetlen dologra még kíváncsi lennék: megvan e még a teljes aranykészlet, vagy már kopott abból is…? Mert ugye 90+ tonnából már kevésbé tűnik fel, ha hiányzik pár tíz kiló…

Másik fórumra írtam, de olvassátok el ti is, hogy mi a véleményem a megemelt aranykészletről és összességében az aranyról....
Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi szezonnyitó ülésén a kormányzati sikerek közé sorolta azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2017. évi 3,1 tonnáról 94,5 tonnára, több mint harmincszorosára növelte az aranytartalékot.Amikor az elmúlt év júliusában a miniszterelnök Matolcsy György jegybankelnök kíséretében megszemlélte az aranyrudakat, az arany gazdasági szerepével kapcsolatban több téves és furcsa állítás is elhangzott.
Rövid bejegyzésemben ezekre szeretnék reagálni, illetve az arany fetisizmust szeretném kissé árnyalni. Természetesen tudom, hogy az egyes közgazdasági iskolák az arany gazdasági-pénzügyi szerepét és jelentőségét merőben eltérően ítélik meg, de ezzel együtt is érdemes a jegybank ez irányú lépését górcső alá vonni.
A látogatás után sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Matolcsy György egy nagyon aggályos kijelentést tett, miszerint „…a Jegybank 2018-ban a miniszterelnök stratégiai tanácsára úgy döntött, hogy növeli Magyarország aranytartalékát.”
 Ez nyílt elismerése annak, amit eddig is tudtunk, hogy az MNB nem egy független intézmény, hanem a miniszterelnök döntéseinek puszta végrehajtója a „jobb keze” által.
 Orbán Viktor miniszterelnök ugyan próbálta menteni a menthetetlent, hogy természetesen a jegybank függetlenségének tiszteletben tartása mellett. A kormány, vagyis ő, csak azt javasolta, hogy „legyen több, és legyen itthon az aranytartalék”.
De ez sem oszlatta el azt a gyanút, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem független a kormány-(fő)tól.
Ezek után nézzük meg a tranzakció lényegét, nevezetesen, hogy miből is vásárolta az MNB az aranyat? Nyilván a bank devizatartalékából, tehát az MNB mérlegében csökkent a deviza, és nőtt az arany mennyisége/értéke, miközben a jegybanki tartalék nagysága szignifikánsan nem változott.
 Itt tehát lényegében az MNB aktíváinak átrendezéséről van szó! Ezzel az ügylettel az MNB devizatartalékában az arany részaránya 15 százalékra nőtt, ami nemzetközi összehasonlításban is magas. Ez a mennyiség jelen értéken 4,7 milliárd euró. (költségvetési szempontból jelentéktelen tétel)
Természetesen a jegybankok igyekeznek diverzifikálni tartalékaik összetételét, és ebben az aranynak is szerepe van, de hogy az MNB ilyen mértékű aranyvásárlása jó lépés volt e, az csak később, esetleg egy válság idején derül majd ki.
Ez függ a deviza kötvények árfolyamától, és a főleg az arany árának alakulásától, ami meglehetősen volatilis, azaz ingatag, folyamatosan, nagyon gyorsan és jelentősen változhat.
A sajtótájékoztatón a miniszterelnök a továbbiakban kifejtette, hogy „a pénz értékét három dolog garantálja, az arany a jegybank meg a kormány.”
Attól tartok, hogy a miniszterelnök összekeveri az aranytartalékot az egykori aranyfedezettel.
Az arany pénzfunkciói közül ma már legfeljebb csak a felhalmozási eszköz funkciója maradt meg, de az is csak nagyon korlátozottan, hiszen kiszámíthatatlan az árfolyama.
Az aranynak a mai pénzügyi rendszerben nincs pénzfunkciója, nem általános fizetőeszköz.
A Bretton-Woods-i pénzügyi rendszer 1971-ben megszűnt, összeomlott, azóta a jegybank szerepét betöltő FED sem garantálja a dollár aranyra való átváltását.
Láthatjuk, hogy a „még sohasem volt ekkora aranytartalék” mellett is Magyarországon az infláció folyamatosan nő a forint gyengül, azaz az aranytartalék nem garantálja a forint értékállóságát.
A miniszterelnök és a jegybankelnök is hangsúlyozta, hogy az aranytartalék „a nehéz időkben”, értsd   gazdasági válság idején, megfelelő védelmet és biztonságot ad.
 A gazdaságtörténet ezt az állítást nem igazolja vissza.
 A világ jegybankjaiban valamivel több, mint 30 ezer tonna aranyat őriznek, de az aranytartalék még egyetlen országot sem mentett meg, illetve húzott ki a gazdasági válságból.
Vajon a 2008-as nagyon mély gazdasági válság idején miért nem vetették be az egyes országok az aranytartalékot, mint „csodafegyvert”?
 Azért, mert az arany ára pillanatok alatt a töredékére esett volna vissza.
Felvetődik a kérdés, hogy akkor miért van ekkora aranytartaléka a jegybankoknak? Kényszerűségből!
Az USA aranykészlete legnagyobb a világon, amely évek óta változatlan mennyiség, 8.134 tonna.
 Ez nyilván abból a történelmi helyzetből következik, hogy a Bretton-Woods-i rendszerben a dollár, mint kulcsvaluta szabadon átváltható volt aranyra.
Ehhez megfelelő nagyságú aranykészlet kellett.
A világ egyik legnagyobb arany kitermelője Oroszország, más okból, de szintén kényszerűségből halmozza fel az aranyat. Kanadának például nincs arany tartaléka, és gazdasága mégis prosperál és stabil.
A rendszerváltoztatás körül a magyar jegybankban kb. 65 tonna aranytartalék volt, de ez a viszonylag jelentős mennyiség sem tudta megvédeni az országot a gazdasági krízistől. Ebből a tartalékból 17-tonnát már Surányi előtt értékesítettek.
Surányi György elnöksége alatt és hozzá köthetően 45-tonnát  értékesítették, (Antal József is kérte az arany értékesítését) Surányi, aki bevallottan ahhoz az iskolához tartozik, amely azt vallja, hogy nincs szükség jelentős aranytartalékra, mert nem kamatozik (csak az árfolyama nőhet!), tárolása és őrzése költséges, értékesítése pedig egy bizonyos mennyiség felett nehézkes és időigényes.
 Ezzel szemben számos szakértői vélemény szerint az aranykészlet jelentős részének, kb. 62 tonna eladásával hosszú távon az országot hatalmas, egyes számítások szerint 350-400 milliárd forintos kár érte az arany árfolyamának növekedése miatt.
 Ezek a számítások azonban aggályosak, mert kizárólag az arany árának növekedésével számolnak, és nem veszik figyelembe az érte vásárolt állampapírok árfolyamváltozását, az arany tárolásának és őrzésének költségeit.
 Sajnos korrekt elemzés ma sem készíthető, mert az MNB titkosította, hogy kitől és mennyiért vásárolta az aranyat, titkosak a tárolás és az őrzés költségei is.
 A Jegybank győzelmi jelentése szerint a 2019 és a 2020 évi kiugróan magas „realizált” nyereség (254,7 illetve 255,4 milliárd forint) „nagy része” az arany árfolyamának növekedéséből származik.
Véleményem szerint itt nem realizált nyereségről van szó, hanem sokkal inkább „kreatív könyvelésről”, hiszen az MNB nem adott aranyat, a realizálást un. „önkötéssel” (a bank volt az eladó és a vevő is) hajtotta végre.
Összegezve, az aranyvásárlási akció véleményem szerint nem más, mint a közvélemény arany fetisizmusára alapozott kommunikációs akció és semmi több....

WTI, csak letörte a felfelé éket, háromszöget. 
https://s3.eu-central-1.amazonaws.com/xstation5screens/104/176/013668b905616287da1071fb81cb409b60364228.png

Ez úgy van, hogy sokan nem olvassák ezt a fórumot. Amit János leír, nagyon logikusnak tűnik, de én sem hallottam a RIG-ről, míg itt nem olvastam róla.
Gondolom, nagyon sokan vannak így és ha megnézed a számokat, nem túl szexi.
Ahogy írod, a reklám másról szól, az űrben keringő tesláról, a coinokról, ami milliárdossá tesz, meg fakatikáról, aki mindig beletalál. Egy közös van bennük, a szociális hálón nyomják ezerrel és tartják a hitet.
Itt nagyon sokan várják az összeomlást. Azt nem tudom, máshol ez hogyan van, mennyien ülnek nyakig pénzben, hogy egy lejtmenetnél jól bevásároljanak. Tehát szerintem óriási tőke várja  a jóárasítást, ezért ez nem lesz olyan egyszerű.
Annak ellenére, hogy a kamatok minimálisak én hitelválságot várok. Nagyon sok cég vett fel úgy hitelt a fejlesztésre, hogy végülis a fejlesztés semmit nem hozott, nem növekedtek.
Erre jó példa az egyik lakatos ismerősöm, akinek a műhelyében egy csoda marógép áll. Mindig ilyenre vágyott, most adtak rá hitelt. Nem nagyon tudja programozni, pedig az lenne az alapja, de van kézi vezérlés is. Nem lett több munkája, nem termel többet, csak egy picit felvitte az árakat.
Ez hasonló, mint a gazda ismerősöm. Ha a régebbi vetőgéppel szolgáltat, az olcsóbb, de kérheted a szupermodernet is, az duplája. Miért? Mert az még nem hozta vissza az árát, sőt. Kérdem tőle.....jobb munkát végez? Nem mondhatnám. Lehet, hogy szebb a látvány, de nem tudott kimutatni terméskülönbséget. Persze a régi vetőgépe is csak 4 éves, de volt kiírva pályázat, ezt nem hagyhatta ki. Gondolkodott, hogy a régebbit eladja, de annyiért? Csak ócskavas árat hajlandóak fizetni érte.