kublaj1
4
2
1
2013. április 04. | 12:05
#1

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
június 29. | 12:14
előzmény: #4867  NagyBarnaMacika
#4869
FT ELLENI SPEKULACIO!!!Es komolyan ipyen balf@ul kommunikalnak??Kit erdekel, foleg nem kulfoldet, hagyjak, hogy ussek a melybe? Torok lira sorsara fog kerulni a ft, ezt is megeltuk ebben a zsenialis kormanyzasban???
Jol tonkre vagnak mindenkit es sz@rnak bele, mi lesz a sorsunk.
június 29. | 10:55
előzmény: #4867  NagyBarnaMacika
#4868
Így mulat agy magyar "úr"!
június 28. | 15:16
előzmény: #4862  Drian875
#4866
Nem jön trigger rá, megyünk, mehetünk feljebb
június 28. | 13:39
előzmény: #4862  Drian875
#4864
325,5 dukálna
június 28. | 13:34
előzmény: #4853  andare
#4863
ekkorát azért ne lódíts...
https://tradingeconomics.com/germany/deposit-interest-rate-percent-wb-data.html
és tedd hozzá még ehhez a német inflációt is...
https://tradingeconomics.com/germany/inflation-cpi
meddig tűri a BUndesbank még ezt a gyalázatot?
mikor vet véget a Bundesbank az EKB unortodox ámokfutásának?
június 28. | 13:09
előzmény: #4861  431145
#4862
Jelek a 4H charton, lehet lép az MNB?
június 28. | 13:03
előzmény: #4840  Drian875
#4861
De jól mondod,csak az ilyen kevesek füléhez jut el!
június 28. | 12:59
előzmény: #4854  Drian875
#4860
nem ,en egyszer mar kerdeztem toluk ha az arfolyam eleri a szintet (barmikor) aktivalodik.
június 28. | 12:56
előzmény: #4853  andare
#4859
az lehet de amugy meg 0,125% 12 hora !
június 28. | 12:53
előzmény: #4857  Fuleee_Bear
#4858
Ez az egyik nagyon nagy hátránya a CFD-hez képest. Mondjuk ha valaki
nem nagy tőkeáttétel műveli a dolgot és normális certikkel mondjuk frankfurtban, akkor nem olyan rossz dolog ez.
június 28. | 12:52
előzmény: #4854  Drian875
#4857
Nem. Bármikor kiüthetik.
június 28. | 12:35
előzmény: #4855  signal2
#4856
Akkor meg kellene nézni pontosan, mert van, aki így tudja.
június 28. | 12:22
előzmény: #4854  Drian875
#4855
Szerintem, mivel egy valódi megkötött opció van mögötte, így nem. Az ár bármikor eléri a knock-out árat, aktiválódik.
június 28. | 12:21
előzmény: #4851  Fuleee_Bear
#4854
A certi nem csak kereskedési időben (magyar) elért szinteket figyeli?
június 28. | 12:05
előzmény: #4845  Passionata
#4853
Németországban arra a számládra amire a béredet utalják 1.05 kamatot kapsz a számládon lévő összegre. Olcsóbb tárolni kint mint idehaza és ott még kicsi kamatot is kapsz.
június 28. | 12:03
előzmény: #4839  mrajax
#4852
Ha még lejjebb tudna menni a teló akkor ki is szállnék örökre a sz@ros Bónuszból,
az tuti,hogy utoljára vettem ilyet.
június 28. | 11:55
előzmény: #4847  Drian875
#4851
Ezen gondolkodtam én is, hogy holnapra csak kiütik éjszaka egy felszúrással.
június 28. | 11:51
előzmény: #4848  Passionata
#4850
véget kell vetni a negatív reálkamat kurzusnak a BUBOR le van s..zarva...
június 28. | 11:49
előzmény: #4845  Passionata
#4849
a negatív reálkamat itt csak 2016 után jött be a képbe
az USÁ-ban 2008 óta negatív a reálkamat
és Németországban is hasonló lehet a helyzet...
június 28. | 11:49
előzmény: #4844  pitcairn2
#4848
eleg lenne a BUBORt rendbe tenni eloszor mar az is segitene. 
június 28. | 11:49
előzmény: #4835  -bubu-
#4847
Talán nem, vételi klimax jelei kezdenek kibontakozni a h4 gyertyában, napos rsi 73-74 körül válik túlvetté, alső zónában vagyunk  VAGY megyünk 338-ra. Dobozom max. 329,732-re mutat , de ha a certi 330-n van, akkor biztosan felszúr odáig.
június 28. | 11:48
előzmény: #4843  mrajax
#4846
a Bundesbank-ra figyelj...
az EKB-nek nincs arra mandátuma, hogy 2%-os eurozónás infláció fölött is lazítson...
az eurozónás infláció jelenleg 1,9%...
van egy olyan érzésem, hogy közel van már az a pont ahol a BUndesbank véget vet az EKB unortodox ámokfutásának és azon a ponton az MNB-nek is igen kemény hátraarcot kell csinálnia...
június 28. | 11:47
előzmény: #4838  pitcairn2
#4845
mert azt persze ertik , hogy mi az inflacio , meg azt is ,hogy egy tudatos politika volt elinflalni a nyugdijt,beremelest stb . , ugyanmar meg orulnek is amikor a marika az otpben elmagyarazza nekik , hogy nemetorszagban fizetni kell a betetek utan .
június 28. | 11:46
előzmény: #4842  Drian875
#4844
az EKB unortodoxiáról se feledkezz aminek valószínűleg (reméljük...) hamarosan véget vet a Bundesbank
eddig se kellett volna hagyni Draghiék ámokfutását...
azon a ponton az MNB is jelentős alapkamat-emelésre fog kényszerülni...
és ha tippelnem kéne akkor nem a "megtakarítók" fognak leginkább szívni, hanem a mi botcsinálta ingatlan és részvénypiaci "befektetőink" akiket az MNB easy money politikája indított el a spekuláció rögös ösvényén...
június 28. | 11:44
előzmény: #4842  Drian875
#4843
+1
június 28. | 11:42
előzmény: #4838  pitcairn2
#4842
Argentína (unortodoxia), ott az elit még időben kivitte a pénzt. Inflációt meghaladó állampapír hozam (az inflációt a kormány határozta ott meg), devizaszámlák befagyasztása és átváltása, pénzfelvételi korlát bevezetése. A középréteg minden megtakarítását elvesztette, alatta meg nem is volt. Ez jöhet.
június 28. | 11:42
előzmény: #4835  -bubu-
#4841
Még nem ma Bubu, majd jövő héten.

Topik gazda

kublaj1
4 2 1

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE