Már tavaly sem volt igaz, de idén már igencsak rosszul számol az , aki az OTP-vel kapcsolatban csak a Magyarországi fejleményekkel (makroszintű és az anyabank üzleti eredményességét latolgatva) számol.
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.
82 milliárd éves eredménnyel számolsz, miközben 2013-ban egyszeri hatásokkal erősen terhelve I-III. negyedévben 63 milliárd volt az eredmény. Tehát 19 milliárdos utolsó negyedévet feltételezel. Én sem számítok jó utolsó negyedévre, de ennyire rosszra azért nem gondolnék.
2014-re 130 milliárd feletti eredmény, azaz 470 Ft-os EPS az elemzői konszenzus. Persze devizahiteles hatás nélkül.
Az 1160 milliárdos könyv szerinti értéket honnan veszed? 2013. Q3-ban az OTP saját tőkéje 1524 milliárd volt. A saját részvényeket figyelmen kívül hagyva a részvények számánál, nekem 5510 milliárdra jön ki a legutolsó ismert BVPS.
470 Ft EPS és 5510 Ft BVPS mellett 7633 Ft a GN, amihez képest a mai diszkont 46 %. Elfogadva a te 35 %-os EU bankokra vonatkozó átlagodat, az OTP inkább relatív alulértékeltnek tűnik (17 %-kal).
Ha behelyettesíted a saját képletedbe a helyes adatokat, akkor az látszik, hogy a piac nagyjából a te logikádnak megfelelően áraz a 2014-es eredmény konszenzushoz (vagy ha úgy tetszik egy egyszeri hatásoktól tisztított, de bankadót figyelembe vevő eredményhez) képest.
Az is látszik, hogy a devizahiteles csomag nincs beárazva, mert egyenlőre nem számszerűsíthető.
Ha egyáltalán nem lett volna bankszívatás, tehát se bankadó, se végtörlesztés, se tranzakciós illeték, se önkormányzati hitelek utáni sarc, se ingyenes készpénzfelvétel, se kilakoltatási és árverezési moratórium, akkor az OTP eredménye valahol a 180-200 milliárdos sávban lehetne. Ennek a sávnak a felső határán valóban lehetne akár 7000 forint is az OTP fair értéke. Ezzel együtt én sem szeretem az általad említett "ha nem...lenne, akkor OTP ara 7000Ft lenne" típusú hozzászólásokat. Nincs semmi értelmük.
Könnyen lehet az OTP ára 2500-2800 között, de nem azért mert most ennyi a fair értéke, hanem a devizahiteles csomag hatására.
Nem tartok jónak egyetlen olyan módszert sem, amelyben fix paramétert használnak a fundamentálisan megalapozott érték számításához. A Graham Number esetében ez a 22,5-el való szorzás és a gyökvonás.
Először is szeretném megköszönni a levezetésedet, de minden fórum olvasó kolléga nevében is szeretnélek megkérni arra, hogy a számitásaidnál figyelembe vett adatoknál pontosabb becslésekkel dolgozz. Itt ugyanis ez egyáltalán nem sikerült!
Miért vettél a (feltételezem 2013-as) nyereségre 82 milliárdot?
A tavalyi 122 milliárd után én ezt inkább 110 milliárdra saccolom, de ha tévedek is, ez mindenképpen legalább 100 milliárd lesz.
A másik a könyvszerinti érték:
itt sem értem a 1160 milliárdot. Ez a 3. negyedév végén 1520 milliárd és a 2013 év végi (ha bejön a 100 milliárdos nyereségbecslés,) akkor 1560 milliárd lesz.
A harmadik problémám a levezetésben használt paraméterekkel, hogy az összehasonlitásban kiindulsz ez hasracsapás szerűen előkerült európai bankdiszkont értékből, ami P/BV=0,65 kellene hogy legyen?!
Én itt szerencsésebbnek tartanám, ha a tényekből indulnánk ki. A Portfolio rendszeresen összehasonlitja a régiós bankokat:
OTP, Erste, Raiffeisen, Komercni, PKO, Pekao
(hiszen ezek vannak itt, hasonló üzleti környezetben.)
Ebben az összehasonlitásban 2012 dec. 6.-án egy előretekintő P/BV árazásban a lengeyel és cseh bankok P/BV= 1,7 és 1,9 között voltak. Az OTP-nél csak a Raiffeisenbank volt alulértékeltebb.
Csinaljunk egy primitiv becslest, osszehasonlitva OTP-t mas EU bankokkal, nevezetesen ING vel (hasonlo meretu orszag hasonlo hazai sulyu bankja) es BNP Paribas-al. A relativ ertekekbol es az "atlaghoz valo visszalendules" torvenyebol levonhato par kovetkeztetes.
1)A Modszer legyen a Graham Number (GN), es annak diszkontja, en ezt szoktam hasznalni osszehasonlitasra. Szamoljuk ki a kiindulo adatokat.
Keplete: GN=SQRT(22.5*EPS*BVPS)
OTP GN=SQRT(22.5*292*4140)=5200FT
ahol
EPS (ttm)=292Ft (eves 82Mrd nyereseggel szamolva), es
BVPS=4140Ft (1160Mrd konyv szerinti ertekkel).
Tehat OTP GN-je 5200Ft. Azt jelenti, nagyjabol ennyi az OTP teljes erteke, a mai jovedelemtermelo kepessege mellett.
OTP ara 4100Ft.
ING GN=SQRT(22.5*1.34*17.5)=23, ING ara 14
BNP GN=SQRT(22.5*4.12*70)=80, BNP ara 57
2)OTP relativ diszkontja teljes ertektol: (5200-4100)/5200=21%
ING relative diszkontja: (23-14)/23=39%
BNP relative diszkontja: (80-57)/80=29%
Tegyuk fel, hogy az EU bankok atlagos diszkontja 35%. A tobbi figyelt bank alapjan nekem ez a szam 2014 elejen elfogadhato kozelitesnek latszik.
3)Kovetkeztetesek:
A)Az egy fenntarthatatlan mitosz, hogy OTP az EU bankohoz kepest alul van ertekelve. Nevetseges olyanokat irni, hogy "ha nem...lenne, akkor OTP ara 7000Ft lenne". Nem lenne.
Valojaban OTP most relative 15%-al magasabbra van ertekelve, mint a tipikus EU bank!
OTP ezt a tulertekeltseget a makro kornyezeti hatranya miatt nem erdemli meg. Eppen ellenkezoleg: OTP a makrohatranyok miatt kb. 85%-os ertekelesi szama lenne realis az EU bank atlaghoz kepest.
Ismetlem: OTP alul van ertekelve. De, ma relative joval dragabb, mint egy atlagos EU bank. Tehat a kulfoldi befektetoknek OTP a mai aron tulertekelt, nagyjabol kb. 15%-al mint bank, es ujabb 15%-al, mint makro kornyezeti hatrany.
Ha OTP nagyjabol a valos, fenti megfontolasok szerint lenne ertekelve, akkora a fenti fundamentalis gondolatmenet alapjan az ara 5200*(0.65*0.85)=2900Ft korul lenne.
C)Tekintettel arra, hogy OTP ara ma ennel joval magasabb aron van, es raadasul a mai reszvenytulajdonosok 80-85%-a viz alatt van; tehat TA es fundamentalis okobol is arra lehet szamitani, hogy OTR arra honapokig nagy eladoi nyomas harul.
Ezert az OTP a 2900Ft celarhoz kepest varhato tullendules miatt realisan 2500-2800Ft koruli cel ar tartomanya nekem abszolut realisnak tekintheto.
Nem értem, mire válaszoltál. Én azt írtam, hogy a válság mélypontja óta mi miatt nőtt (ha kis mértékben is) a gazdaság pl. az USA-ban, te pedig a zuhanásról írtál valami teljesen ide nem illőt.
Szabad igy gondolni, csak nem igy van.
Barry Eichengreen irt errol egy dolgozatot. Keresd meg ha erdekel.
A lenyege az, hogy a valsag idejen (es valoszinuleg majd a tapering/kamatemeles varhato idejen is) a zuhanas nagyjabol kimutathatoan:
1)aranyos az orszag penzugyi piacanak nagysagaval es likviditasaval (a nagyobb es likvidebb kevesbe esik),
es aranyos a deviza erejevel (a gyengebb jobban esik)
2)viszont a kozvelekedessel ellentetben, alig szamitott valamit a GDP novekedes,
az allamadossag merteke, az aktualis deficit es a devizatartalek nagysaga. Ezek teljesen masodlagos tenyezoknek bizonyultak.
A mufaj tele van amator velekedessel, kormanyzati, EU-s, sot IMF szinten is, az econometria meg kimutatja a valosagot.
3.) Látok rá esélyt, hogy itt még valami készül a bankok ellen, hogy azok egy része önként és dalolva dobja be a törölközőt és lehessen növelni a magyar részarányt. Ennek a hatása alól az OTP sem tudja majd kivonni magát.
Jó példa a gáz-, áram- és vízszolgáltatók. Hasonló dolgok történhetnek egy újabb fidesz 4 év alatt a bankokkal is. Erre utal Csányi eladása és fidesz nyilatkozatok is.
"Szerintem a valsagbol nem a gazdasag a fejlodesbol, es belso onerejebol jott "helyre" 2009 ota, hanem a FED, ECB, BOJ es a tobbi kozponti bank krealta likviditasi boseg hatasara tunt el "problema"."
Szerintem a központi bankok szerepe max. áttéteteles (wealth effect) a gazdaság javulásában, tényleges hatása a növekvő állami eladósodásnak volt a világ vezető gazdaságaiban. Vagyis a hitelválság egyéni szintről éppen az államra tevődik át.
"Az Eu torvenyhozok a heten megallapodtak uj szabalyokrol a bajbajutott bankok megmenteserol Strasburgban. Sehol nem lattam itt errol kommentet, pedig sokkal fontosabb a tema, mint 10 masik. A kovetkezmenyek meg plane. "
Vagy igen vagy nem. Elég furcsa lett az új bankunió.
1. Baj az, ha a betétek állami garanciája megszűnik? Tényleg képes volt eddig az állam garantálni a bankrendszert? pl. a francia vagy spanyol bankokat meg tudná menteni csupán a francia vagy német állam, ha nem a németektől várnák a mannát?
Mi magyarok még nem is biztos, hogy belépünk.
2. Rossz dolog lenne, ha a betétesek válogatósak lennének és a jó bankokat választanák? A mai helyzetben már lehet, de alapjában véve ez lenne a normális. Most már túl nagy a rossz bankok aránya, úgyhogy ki tudja, mi lenne, ha tényéeg elkezdenének válogatni a betétesek.
"A penz a tozsdebe ment, a real gazdasag eppen csak felszinen maradt."
A "pénz" hogyan ment a tőzsdébe, ahogyan állítod? A QE hatására a bankok tartalékolása az egekbe szökött, a tartalékok pedig nem kerültek kihitelezésre.
Úgyhogy ezek alapján a QE sem a tőzsdére, sem máshová nem ment. Maradt a FED-nél.
Úgyhogy a gondolt meneted többi része sem stimmelhet.
De bizony az orosz gazdaság szimbólikusan még mindig csak egy nagy olajkút, bagyis sokezer olaj és gázkút.
Magyarország örülhetne, ha 2014-15-re egy ilyen "kicsi" csupán 2,5-3%-os GDP növekedést várhatna.
Ameddig ilyen növekedés van odaát, addig a reálbérnövekedés is folyamatosan meg van, a zemberek egyre jobban biznak a jövőben, tehát előre hozzák a fogyasztásaikat, hiteleket vesznek fel. (Magyarországon a teljes lakossági hitelállomány kb. a GDP 25%-a, ugyanez Oroszországban kb. 9-10% körül mozog. Nagy fellendülésre számitok.)
Az OTP ottani leánybankja a lakossági fogyasztásihitelkihelyezésben folyamatosan 2.-5. helyeken mozog, annak ellenére, hogy amúgy nincsen benne az első 40 legnagyobb oroszországi bankban.
Visszatérve a 95%-os céltartalékolásra.
Továbbra sem értem, hogy miért természetes ez a magas arány.
Ismételten nem értem, hogy milyen további komoly kormányzati intézkedésekről írsz.
Már nyáron vitatkoztam Veled, amikor 1000-2000 milliárd ft-os a bankokat súlytó csomagokról számolgattál.
Szerinted miért nem jött se egy ilyen nagy, de még egy kisebb csomag sem november 1.-vel?
A Fidesz is felfogta végre, hogy 3-4 évig lehet csontra soványitani a bankokat, de most már hiteltelenné válik, ha nem lesz gazdasági fejlődés. Márpedig az nem lesz, ameddig ilyen ütemben folyik az anyabanki forráskivonás Magyarországról.
Ne téveszd össze a választási kampányt, a tényleges intézkedésekkel. Acsarkodhat Kövér, ugrálhat Rogán ez most szerintem inkább csak a választóknak szól.
Lesz devizamentés, (valamikor februárban,) de az inkább csak egy feljavitott árfolyamgát lesz, valószínűleg kötelezővé téve. Lesz pénzügyi hatása a bankokra, szerintem évi 20-40 milliárd ft nagyságrendben a következő 7 évre, később már elhanyagolható mértékben.
Én már erre számítottam ősszel is. Nagyon sajnálom, hogy ezt nem lépték meg. Most nyugalom lenne.
Van még egy kockázat az árfolyamrés és kezelési illeték kérdésköre, aminek lehet egyszeri akár 100 milliárdos mértéke is és évi 10-20 milliárdos kihatása.
Egyik sem teszi tönkre az OTP-t.
Rövid távon sem tenné veszteségessé még a magyar anyabankot sem.
Középtávon pedig ellehetetlenitené a konkurencia 3-4 nagybankját. Ennek nyertese a relative piacszerzés mértékét nézve a Takarékbank, FHB páros egy pár kisbankkal.
Anszolult értelemben azonban az OTP fog a legnagyobbat profitálni ebből.
"az orosz nemteljesitő hitelekre a közel 100%-os céltartalékolási arányt eddig is kitermelték."
Tény, hogy kitermelték. De harmadolódott az eredmény. Ez azért nem szokta felhajtani az árfolyamot. Nem az a kérdés, hogy mennyi értékvesztés fedezettséget termelnek ki, hanem hogy mekkora NPL rátát visel még el az árazás.
„miért az a bank menne galyra, ahol 30%-kal nagyobb céltartalékolás folyik mint az ugyanazon piacon működő konkurenciáé?”
Én kifejezetten vitatkoztam János elméletével. Pontosabban kis valószínűségűnek minősítettem. Nem állítom, hogy az OTP előbb menne galyra. Szerintem is az OTP lesz az utolsó Magyarországon, amely galyra megy. Tehát minden valószínűség szerint nem megy galyra. Vagy ha igen, akkor már nem az OTP árfolyama miatt fogunk aggódni. De ettől fájhat nagyon a Kormány intézkedése az OTP-nek is, és leküldheti az árfolyamot a pincébe.
„Az OTP eredményt nem az csökkentette, hogy az NPL90 nőtt!
Az eredményt a folyamatosan növekvő céltartalékolási arány csökkentette. (Csak el kell olvasni a gyorsjelentés megfelelő sorait.)”
Az OTP sem megy a szomszédba némi csúsztatásért. Az értékvesztés állomány év/év alapon 72 %-kal emelkedett. Ebből 62,5 %-ot az NPL állomány 62,5 %-os növekedése magyaráz. A maradékot pedig az, hogy értékvesztés fedezettség 93,2 %-ról 98,7 %-ra emelkedett. Döntsd el melyik a lényegesebb elem! (Csak el kell végezni két alapműveletet.)
„Én a stabil orosz GDP fejlődésnél abból indulok ki, hogy Európa energia fogyasztása a lassú kilábolás végén újra nőni fog és a Kinai energia import növekedése sem ál meg a következő pár évben."
Azért az orosz gazdaság nem csak egy olajkútból áll.
Economy Minister Alexei Ulyukayev was quoted by Russian news agencies as saying that gross domestic product would grow by 1.4 percent this year compared to previously forecasted 1.8 percent. The cut was expected. Analysts polled by Reuters last week forecast the economy to grow by 1.5 percent this year. Ulyukayev said GDP was likely to grow by 2.5 percent next year, down from an estimate of 3 percent, and by 2.8 percent in 2015. An earlier forecast envisaged GDP growth in 2015 of 3.1 percent.
(Reuters)
Az én válaszom még egyszerűbb:
az orosz nemteljesitő hitelekre a közel 100%-os céltartalékolási arányt eddig is kitermelték.
Továbbra is nyitott számomra a kérdés:
miért az a bank menne galyra, ahol 30%-kal nagyobb céltartalékolás folyik mint az ugyanazon piacon működő konkurenciáé?
Az OTP eredményt nem az csökkentette, hogy az NPL90 nőtt!
Az eredményt a folyamatosan növekvő céltartalékolási arány csökkentette. (Csak el kell olvasni a gyorsjelentés megfelelő sorait.)
Én a stabil orosz GDP fejlődésnél abból indulok ki, hogy Európa energia fogyasztása a lassú kilábolás végén újra nőni fog és a Kinai energia import növekedése sem ál meg a következő pár évben.
Továbbra is nagyok a lehetőségek ezen a piacon.
Ahol csak aközött lehet választani, hogy az EU/IMF, vagy az oroszok rakják-e az államot lélegeztetőre, ott nem érdemes viharos fellendülésben bízni.
Nézd meg Ciprust! Először az oroszok kapcsolták be a létfenntartást, mert a piacról már nem tudta finanszíroztatni magát az állam, azután átvette a váltóbotot bankmentés címén az EU. A jó ciprusiaknak meg az EU bölcsessége nyomán a 2012-es -2,4 % után -7 %-ot zuhan idén a GDP-je. Persze őket felminősítették, mert a várakozásoknál kisebb a visszaesés és az IMF is nagyon elégedett. Na ilyen amikor "megmenekül" egy ország, mert lélegeztető gépre kapcsolják. A CDS piacon örömködnek egy sort, viszont az OTP Ukrajna nem győzi képezni az értékvesztést.
"Az ukrán veszély éppen most múlik el, az oroszok adnak 15 milliárd eurót nekik. Igy ez már nem áll fenn."
Az ukrán államot rakták lélegeztető gépre az oroszok. De ez nem azt jelenti, hogy az ukrán lakosságnak és cégeknek olyan nagyon jól fog menni a közeljövőben. Márpedig az OTP Ukrajna elsősorban nem állampapírokat tart a portfóliójában. Az oroszok nem ajándékba adták a pénzt és tartott tőle, hogy az ukránokra nehéz idők jönnek.
"Amennyiben az OTP a konkurenciához képesti túlzott céltartalékolása elúszik, akkor a konkurencia már a múlté. Vagy Te már olvastál nemteljesitő lakossági hiteleknél 95%-os céltartalékolásról? Az orosz leánybanknál ugyanis ez van. Hogyan lehetne ebbe belebukni. Magyarázd már el nekem. Ha eladják a teljes nemteljesitő hitelállományt, akkor is kapnak érte 10%-ot!"
Egyszerű a válasz: úgy lehet bukni, hogy a nem teljesítő hitelek aránya/összege tovább nő.
Szép dolog a Q3-ban 98,7 %-os orosz értékvesztés/NPL fedezettség, de 2012. Q3-ban is 93,2 % volt a mutató. Közben mi történt az elmúlt 1 évben? A portfólió nőtt 19 %-kal (árfolyamszűrten 24 %-kal), de közben az NPL ráta 16,4 %-ról 22,3 %-ra ugrott. Ez utóbbi abszolút érték már önmagában aggasztó. Így az NPL állomány év/év alapon 62,5 %-kal emelkedett. Az ezzel járó értékvesztéstől az eredmény harmadolódott.
Ne felejtsd el, hogy az orosz állomány egy viszonylag frissen felépített lakossági portfólió. Márpedig az adósok nem a futamidő kezdetén szoktak késedelembe esni, hiszen akkor ott van a kezükben a folyósított pénz. (Na jó az áruvásárlási hiteleknél, ami a legnagyobb szeletet jelenti, nincs a kezükben, de a hitelkártyáknál és a folyószámlahiteleknél amelyek együttesen az áruvásárlási hitelekkel azonos állományt képviselnek, ott van.) Az áruvásárlási hiteleknél és hitelkártyáknál is el kell telnie néhány törlesztési periódusnak (tapasztalatok szerint 3-6 hónapnak, ha nincs türelmi idő), hogy az adott hónapban kihelyezett hitelek sima késedelmi aránya megugorjon. A 90 napon túli késedelmek meg még egy negyedévvel később kezdenek igazán emelkedni. A folyószámlahiteleknél pedig nincs tőketörlesztés, úgyhogy ott még nagyobb késleltetés.
Tény, hogy a legdurvább év/év NPL emelkedést az orosz portfolió produkálta. Pedig most nem megy rosszul az orosz lakosságnak. A reálbér növekedés októberben év/év alapon 4,1 % volt, a reál rendelkezésre álló jövedelem 4,9 %-ot nőtt. Mi lesz ha a GDP növekedés lassulása elkezd meglátszani a reálbéren?
János,
1.)
azt senki nem állitja, hogy az amit vizionálsz annak nulla esélye van.
Amikor én tényről beszélek, akkor azt neves elemzők, az unió vezetői előrejelzései alapján mondom ténynek, mert a bekövetkezési esély 80-90%.
Állitom, hogy a Te várakozásaid pedig max. 5%-os valószinűséggel várhatók.
2.)
Az ukrán veszély éppen most múlik el, az oroszok adnak 15 milliárd eurót nekik. Igy ez már nem áll fenn. (Vagy ahogy már fentebb irtam: akkora az ukrán csőd esélye, hogy most már nyugodtan lehet az ellenkező bekövetkezését 70-80%-ra venni.)
Amennyiben az OTP a konkurenciához képesti túlzott céltartalékolása elúszik, akkor a konkurencia már a múlté. Vagy Te már olvastál nemteljesitő lakossági hiteleknél 95%-os céltartalékolásról? Az orosz leánybanknál ugyanis ez van. Hogyan lehetne ebbe belebukni. Magyarázd már el nekem. Ha eladják a teljes nemteljesitő hitelállományt, akkor is kapnak érte 10%-ot!
3.)
Az erős "kipateroló" lépések már megtörténtek. A P/B értéknek a válság mélypontján tapasztalt értékeit kivetiteni 2014-re....nos ezt én még mindig nem látom megalapozottnak. Mégegyszer!
Nem azt álliton, hogy amit állitasz annak nulla bekövetkezési esélye van. De úgy irod le, mint ami törvényszerűen bekövetkezne. Ha mindez mellé azt is leirnád, hogy ezeket a veszélyeket hogyan súlyozod összehasonlitva más scenáriókkal, akkor hihetőbb lenne az egész. Igy nem az.
4.)
Mindenki az első napokra várta a nagy korrekció beindulását. Te is!
Mértékét tekintve pedig ugyancsak pesszimista voltál.
Nem látom a buborékot sem. Igy nagy durranást sem várok. (Továbbra is lehet egy 10%-ig menő korrekcióval számolni, de utána újabb csúcsok jönnek, max. fél éven belül.
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.