Magyar Állampapír tulajok  

Én eldöntöttem, hogy 5,5 már kevés, ezért innentől, amíg a matek kiadja, MTEL-t fogok venni MÁP helyett. Jelenlegi árfolyamon kb 6,75% osztalékhozama van, ami már nem rossz, de szerintem ősszel még jobb is lesz. Pont amikor a fixmáp(10.23.) és a 2035/A (10.24) is kamatot fizet!

Szép elemzés!

Zsiday is megénekelte
https://zsiday.hu/2026/08/18/a-legfontosabb-grafikon/

1 évi 10% ingatlanáremelkedéssel kalkulálsz
2 Soha nem aksrod eledni
3 ingatlantúlsúlyra gyúrsz
7 nem kalkulász se a felújítási költségekkel se az ingatlanok véges élettartamával, stb
8? erről nem szoktál nyilatkozni
9  ami van az marad
10 likviditási kockázatokkal pl nem számolsz
11 gynus hogy ingatlannál tippre becsülöd az árát
12 alighanem túl komolyan veszed a hangzatos, ingatlanirodák által kreált cikkeket
13 nominális számokat nézel
14 ahogy látom igyekszel ráugrani a most kell venni hírekre
15?
16 nem emlegettél ilyet
17 nem tudjuk mikor kezdted, gyanus hogy  nem fiatalon
Ahogy én elnézem elég sokat hoztál a saját pontjaidból, de ilyen ez a tanácsot adok de nem veszek műfaj.

ma meddig van kincstár? 2-ig vagy 4-ig?

19+1 jótanács.
.
1. Túl magas hozam elvárásokkal indulsz
A részvénypiac hosszú távon képes vonzó hozamot biztosítani, de ez nem jelenti azt, hogy minden évben kétszámjegyű nyereségre számíthatunk. A túlzott elvárások miatt a befektetők gyakran vállalnak indokolatlanul nagy kockázatot, vagy túl hamar csalódnak egy egyébként jól működő stratégiában.
.
2. Nincs időtávhoz kötve a befektetésed
Más portfólióra lehet szükséged, ha két év múlva lakást vásárolnál, és másra, ha harminc év múlva szeretnél nyugdíjba vonulni. Konkrét időtáv nélkül nehéz meghatározni a megfelelő portfóliót, kockázati szintet és eszközösszetételt. A befektetés első lépése ezért nem egy termék kiválasztása, hanem annak tisztázása, hogy milyen befektetési időtávban gondolkodsz.
.
3. Nem diverzifikálsz megfelelően
Ha a vagyonod jelentős része egyetlen részvényben, országban, iparágban vagy devizában van, a portfóliód teljesítménye túlzottan függhet egyetlen eseménytől. A diverzifikáció nem garantálja a nyereséget, de mérsékelheti annak kockázatát, hogy egy rossz döntés vagy váratlan piaci fordulat az egész megtakarításodat súlyosan érintse.
.
4. Spekulatívan gondolkodsz
A napi árfolyammozgások látványosak, de hosszú távú befektetőként nem feltétlenül ezek határozzák meg a végeredményt. Ha minden kisebb esésre reagálsz, könnyen feladhatod a stratégiádat éppen akkor, amikor türelemre lenne szükség. A rövid távú zaj gyakran elfedi a vállalatok és gazdaságok hosszabb távú fejlődését.
.
5. Drágán vásárolsz, olcsón adsz el
Sokan akkor kezdenek érdeklődni egy befektetés iránt, amikor annak árfolyama már jelentősen emelkedett és mindenki róla beszél. Amikor pedig megérkezik a korrekció, a félelem miatt veszteséggel kiszállnak. Ez az egyik leggyakoribb módja annak, hogy a befektető a piaci eufóriát és pánikot követve éppen fordítva cselekedjen, mint kellene.
.
6. Túl sokat kereskedsz
A folyamatos adásvétel aktivitásnak és kontrollnak tűnhet, valójában azonban növeli a tranzakciós költségeket, és több lehetőséget teremt az érzelmi döntésekre. Egy befektetési stratégia értékét nem az mutatja meg, hogy milyen gyakran módosítjuk, hanem hogy mennyire következetesen illeszkedik a céljainkhoz.
.
7. Figyelmen kívül hagyod a költségeket
Az alapkezelési díj, a vételi és eladási jutalék, a számlavezetési díj vagy a devizaváltás költsége külön-külön jelentéktelennek tűnhet. Hosszú idő alatt azonban a néhány tized vagy egy százalékos éves különbség is jelentős összeget vonhat el a vagyonodból. Ezért mindig a költségek levonása után várható nettó hozamot érdemes vizsgálni.
.
8. Nem foglalkozol az adózással
Két azonos teljesítményű befektetés nettó eredménye jelentősen eltérhet attól függően, hogy milyen számlán tartod, mikor értékesíted és milyen adókötelezettségek vonatkoznak rá. A TBSZ, a NYESZ vagy más adózási lehetőségek megfelelő használata hosszú távon komoly előnyt jelenthet. Az adózás azonban nem írhatja felül a befektetés minőségét: rossz eszközt csak az adókedvezmény miatt sem érdemes megvásárolni.
.
9. Nem vizsgálod felül rendszeresen a portfóliódat
A „megveszem és elfelejtem” megközelítés nem minden esetben működik. Idővel változhatnak a céljaid, az élethelyzeted, a kockázattűrésed és a befektetések súlya is. Évente legalább egyszer érdemes ellenőrizni, hogy a portfólió összetétele továbbra is megfelel-e az eredeti stratégiádnak.
.
10. Félreérted a kockázat fogalmát
A kockázat nem kizárólag azt jelenti, hogy egy befektetés árfolyama rövid távon csökkenhet. Kockázat az infláció, a likviditás hiánya, a devizaárfolyam változása, egy kibocsátó fizetésképtelensége vagy akár az is, hogy a megtakarításod nem termel elegendő hozamot a céljaid eléréséhez. A teljes kockázati képet érdemes vizsgálni, nem csupán az árfolyam-ingadozást.
.
11. Nem tudod, valójában hogyan teljesít a portfóliód
Önmagában az, hogy a számládon több pénz van, mint egy évvel korábban, még nem feltétlenül jelent jó teljesítményt. Figyelembe kell venni a befizetéseket, a költségeket, az inflációt és azt is, hogy egy releváns referenciaindex ugyanebben az időszakban hogyan alakult. Megfelelő mérés nélkül könnyen túlértékelheted vagy alábecsülheted a befektetési döntéseidet.
.
12. A hírekre és a médiára reagálsz
A hírek gyakran a leglátványosabb, legijesztőbb vagy legizgalmasabb eseményeket emelik ki. Mire azonban egy történet széles körben ismertté válik, a piac sok esetben már beárazta azt. A hírek követése hasznos lehet, de önmagában egy hangzatos cím ritkán elegendő ok egy hosszú távú befektetés megvásárlására vagy eladására.
.
13. Megfeledkezel az inflációról
A befektetéseid valódi eredményét nem a nominális, hanem a reálhozam mutatja meg. Ha egy eszköz évente 5 százalékot hoz, miközben az infláció 6 százalék, a megtakarításod vásárlóereje csökken. Ez különösen hosszú időtávon fontos, amikor az infláció hatása fokozatosan, de jelentősen erodálhatja a vagyon értékét.
.
14. Megpróbálod tökéletesen időzíteni a piacot
Utólag mindig könnyű megmutatni, mikor kellett volna vásárolni és eladni. Valós időben azonban a piaci fordulópontokat rendkívül nehéz következetesen felismerni. A rendszeres befektetés és a hosszú távú jelenlét sok esetben megbízhatóbb stratégia, mint arra várni, hogy megtaláljuk a tökéletes beszállási pillanatot.
.
15. Nem végzel saját kutatást
Egy ismerős tippje, egy közösségi médiás videó vagy egy elemzői ajánlás jó kiindulópont lehet, de nem helyettesíti a saját vizsgálatot. Mielőtt befektetsz, érdemes megérteni, miből származik az eszköz hozama, milyen kockázatai vannak, mennyibe kerül, és milyen körülmények között teljesíthet rosszul.
.
16. Nem konzultálsz megfelelő szakemberrel
Egy hiteles szakember nem csupán termékeket ajánl, hanem megismeri a céljaidat, pénzügyi helyzetedet és kockázatvállalási képességedet. Fontos azt is átlátni, hogyan kap díjazást, milyen termékeket értékesíthet, és vannak-e érdekellentétek. Ha a tanácsadó stratégiája nem illeszkedik a céljaidhoz, a szakmai tapasztalata önmagában nem oldja meg a problémát, de egy hiteles szakember sok buktatótól tud megóvni. Mielőtt konzultálsz valakivel érdemes ellenőrizni a MNB adatbázisában, érdemes ajánlást kérni ismerőseidtől vagy akár csak az Interneten utána olvasni, milyen múltja, háttere, szakmai karrierje és publikációi vannak. 
.
17. Hagyod, hogy az érzelmeid irányítsanak
A félelem arra késztethet, hogy a mélyponton adj el, a kapzsiság pedig arra, hogy egy túlértékelt piacon még több kockázatot vállalj. A túlzott önbizalom, a veszteségtől való félelem és a tömeg követése egyaránt torzíthatja a döntéseket. Az előre meghatározott szabályok és a tudatos portfólióépítés segíthetnek csökkenteni az érzelmek hatását.
.
18. Csak a magas hozamot hajszolod
A kiemelkedő hozam általában kiemelkedő kockázattal jár. Ha egy kötvény, részvény vagy befektetési konstrukció a piaci átlagnál lényegesen magasabb hozamot ígér, érdemes megvizsgálni, milyen kockázatért cserébe kínálja ezt. A magas osztalék vagy kamat önmagában még nem tesz jó befektetéssé egy eszközt.
.
19. Túl sokáig halogatod a kezdést
A hosszú távú vagyonépítés egyik legfontosabb tényezője az idő. Minél korábban kezded el a rendszeres megtakarítást, annál hosszabb ideig dolgozhat számodra a kamatos kamat. Nem feltétlenül a kezdő összeg nagysága a döntő, hanem az, hogy kialakuljon a rendszeres befektetés szokása.
.
+1. Olyan dolgokat próbálsz irányítani, amelyekre nincs hatásod
Nem tudod ellenőrizni, hogy jövőre merre mozdulnak a részvénypiacok, mikor csökkent kamatot egy jegybank, vagy mikor alakul ki geopolitikai konfliktus. Azt viszont befolyásolhatod, hogy mennyit takarítasz meg, milyen költségeket vállalsz, mennyire diverzifikálsz és hogyan reagálsz a piaci mozgásokra. A sikeres befektetés egyik kulcsa, hogy az energiádat azokra a tényezőkre fordítsd, amelyeket valóban kontrollálni tudsz.
A jó befektető nem hibátlan, hanem következetes
A felsorolt hibák közül valószínűleg minden befektető elkövetett már néhányat. A cél nem az, hogy minden döntésünk tökéletes legyen, hanem hogy felismerjük a visszatérő rossz mintákat, és olyan rendszert alakítsunk ki, amely csökkenti ezek előfordulását.
Egy világos célokra épülő, megfelelően diverzifikált és rendszeresen felülvizsgált portfólió sokkal többet érhet, mint a következő nagy befektetési lehetőség folyamatos keresése. A hosszú távú eredmény gyakran nem egyetlen zseniális döntésen múlik, hanem azon, hogy évekig képesek vagyunk-e elkerülni a legdrágább hibákat."
🙂👍

Nálunk még a forinton kívül nem érezteti a hatását ez a "lázadás". De nekem egy ilyen helyzetben logikus menekülési útvonalnak tűnne,hogy rövid papírokba menekül a stex.

Vagy pl Lölő és Lölőné?

mit vártunk?
Én már hetekkel ezelőtt ezt írtam,h 5,5%-ért vegye aki akarja.

A globális kötvényhozam emelkedés ellenére a magyar három hónapos DKJ hozama továbbra is lefele tendál. (Legutóbbi aukció átlagos hozama 5,25% lett.)

Az usdhuf long a hosszú usa hozamemelkedés következménye lehet. 

https://www.portfolio.hu/deviza/20260818/lazadnak-a-kotvenybefektetok-megbillen-a-forint-is-856890
Ha kiteljesedik ez a vihar, akkor a hosszú magyar papírok átmenetileg  mennek a kukába. Simán 6% fölé fognak emelkedni a hozamok. Lehet ez jó hosszú távú beszálló is, de az is lehet,hogy telhesen újra íródik az euró konvergencia pálya.

Ez a Magyar Állampapír tulajok topik, nem ilyen egzotikus pénznemek topikja.

kösz, mindkető csak nyárra kéne.

Megoldható, éves bérlet 4 milliárd 

Usdhuf long.

ezen már én is elgondolkoztam, reggel miután megteremtette a kávét elcizellálgatta a fjordokat aztán délután a nagyalföldet csak összecsapta, északafrikába meg lepasszolta a maradék homokot meg sittet aztán jóvanazúgy, otbas....
na jó, az este elképzeléséig nég nem jutottam el. 

És az Úr a pénteki ötkertes buli után megteremté a Himaláját vala, majd másnaposságában elfelejté azt a kurva nedves óceáni monszunt. És eljövé a szárazság, meg a sztyeppén lovagló mongolok, és az emberek látván a nagy seregeket, felépíték falaikat...😁😁😁

Na és a  balett-táncosok és a kőfaragók?

továbbá a belsőégésű (de a külsőégésű is) motorok is melegítik a levegőt.
Én kutyákat szoktam a kocsi elé fogni az a tempó amire teremtve lettünk. Háromlábúakat nehogy elgaloppírozzák magukat ha kitör belőlük a versenyszellem.

Na és az autópályák az smafu! 40-50 fokkal melegebb a felületük, mint a növényzettel borított felületek. A rovarok, kétéltűek, madarak, emlősök milliói pusztulnak el az autópályákon. Nem is beszélve arról, hogy mértékadó brit tudósok megállapították, hogy a gyorsan mozgó járműben vagy az ablakán kipillantva a levegő „elszalad” a ember elől, így a jármű sebességétől az utasok képtelenek lesznek belélegezni a levegőt, és megfulladnak.
Én ezért ülök a vészfékhez és 59 km/óránál meghúzom.

Nem vállalsz kiszállást?
A szomszéd klímáját kellene letagadni mert az esti csendben zavaró amikor az ember a kertben lenne. 
Esetleg a szúnyogokat is letagadhatnád egyúttal, mennyi lenne együtt?

Engem meggyőztél volna, ha nem lennék klímatagadó. 
Régen is volt meleg.

sőt, egészen afrikáig ér a hatása!
https://uploads.disquscdn.com/images/e3c0d4aaa0e9fd64ca3f7a2ed47bc544a9cac38e3b0d2b766e3da95beb802f97.png

akkor azt mondod az ázsia sztyeppe egyértelműen a kínai nagy fal eredménye.
Érdekes és eredeti gondolat.

Persze, ha így számolunk, nevetséges számok jönnek ki. De én mondjuk nem tíz kilométerrel osztanék, csak hárommal max, és az a szélturbina szám is nem tízezer, hanem inkább negyvenötezer. Így már nem olyan nevetséges a szám. Főleg, ha még azt is beleveszük, hogy pont az az ezerötszáz, amit bevágtak a Bécsi-medencébe és Burgenlandba, tesz be nekünk igazán. Ha megnézed az 1980 óta tartó trendet, ez 20 év múlva már a tízszerese lesz ennek. Most még persze nevetségesen hangzik ez a szám, de ha ebben az ütemben nő, én már annyira nem röhögnék.Ami a számokat illeti, a 400.000 turbina meg az 1 milliárd köbméter egy kis költői túlzás volt a részemről. Nyilván a tengeren nincs mit kiszárítani, ott maximum köd lesz, a sivatagban meg pláne, és a jelenlegi állás szerint a Velencei-tavat sem vitték el az idegenek 🤣  . Meg lehet vitatkozni a NASA 1 fokán is, legyen mondjuk csak 0,5. De ha minden túlzást kiveszünk, és 'csak' 40 millió köbméter extra párolgás marad évente... oké, globálisan nézve az lósz... Hogy ez belenyúl-e a helyi, természetes körforgásba, az nekem nem kérdés.Ugyanez a helyzet a madarakkal. Most azzal jönnek a statisztikusok, hogy évente 5-10 millió döglött madár az semmi az 50 milliárdhoz képest. Csakhogy nem az a lényeg, mennyi pusztul el MA. Hanem hogy ha ez így megy tovább, 20 év múlva már évi 15-20 millió lesz.Tudom, hogy nem lehet így összehasonlítani, de ha azt nézzük, hogy évente 1,3 millióan halnak meg közúti balesetben, és ebből (2023-ban) 73-an haltak meg repülőgép-balesetben... itt is nagyon kicsik a %-ok, mint a turbinák környezetre való hatásánál. Mégis, komplett repülőgépgyárakat állítanak le és hatalmas a pánik a tőzsdén, ha lezuhan egy repülő. Miközben itt Európában a klímaváltozás és a hőség miatt tízezrek halnak meg évente, és mégsem záratnak be gyárakat, nem borul a tőzsde. Persze baromság azt állítani, hogy csak a szélturbinák az okai, de szerintem nem elhanyagolható ez a hatás sem. Főleg úgy nem, hogy az elkövetkező szűk húsz évben ez a beavatkozás még megtízszereződik. És a egy kis Monty Python : https://www.cell.com/current-biology/fulltext/S0960-9822(08)00751-3   😁😁😁

Nagggyon igazad van. 
Az ilyen eltitkolt tudást osztjuk meg egymással a klímakamu topicban, nem véletlen népszerű. 
Csatlakozz, számoljunk le a háttérhatalommal!

Hogy témahoz kapcsolódót is írjak, tovább nőnek a hozamok:
" a befektetők attól tartanak, hogy a közel-keleti válság tartósan magasan fogja tartani az inflációt.Az áremelkedés és az állami kiadások miatt az állampapírok hozama jelentősen nőtt: Franciaország 30 éves kötvénye 4,85 százalékra emelkedett. Ez 2008 szeptembere óta a legmagasabb szint, összesen egy bázispontos emelkedést jelent. A német 10 éves kötvény hozama 3,21 százalékra, az amerikai 30 éves kincstárjegy 5,29 százalékra, a japán pedig a 30 éves legmagasabb szintre, 2,93 százalékra."
https://telex.hu/gazdasag/2026/08/17/inflacio-jegybank-allampapir-hitel-finanszirozas-allamadossag

"a lapátok mögötti vákuumban a felrobbant tüdőjű denevérek" ezen a ponton pedig ha túljutottatok a folytatáshoz nézzétek meg monthy python munkásságát.

piros pontért lehet értelmezni hogy a "minden egyes évben a Velenceitó víz készletének több mint a HUSZON ÖTSZÖRÖSE tűnne el a légkörben," résznél mife gondolt a költő hova tűnik el a légkörben, ahova már fel se megy mert elfárad a turbinánál.

házi feladat:
számoljátok ki 10.000 szélturbina százméteres lapátjainak felületét és szorozzátok be európa partvidékének hosszát a felhők maximális magasságával és osszátok el az utóbbit at előzővel és mélázzatok el mekkora hatással lehet a tört szám sebességcsökkentő hatása a teljes mennyiségre.
fakultatív lehetőség: röhögjétek könnyesre magatokat ha belegondoltok a felvetésbe.

Azért nem nagyon érdemes ezen vitatkozni, mert a termodinamika meg a mikro meteorológia alapjai mint amiket Penman, Monteith vagy Odum lefektetett, meghatározzák az egész egyensujt, csak épp ezekről nem akar senki beszélni . Világos hogy a szélenergia nem a semmiből van, . Egy turbina a szél mozgási energiájának a 40 százalékát kiveszi hogy áramot csináljon, aminek a következménye hogy a lapátok mögött drasztikusan lelassul a légáramlás . A szélnek van egy rohadt fontos dolga  ö szállítja be a nedves, párás levegőt és a csapadékot a tengerek felől a szárazföld belsejébe.  Ha tele pakolják Európa szélét meg a hegygerinceket több tízezer turbinával, amik kiveszik a mozgási energiát, a szélnek nem marad ereje arra, hogy a nedves levegöt beljebb tolja. A felhők és a pára egyszerűen elakadnak vagy lelassulnak, a szélpark mögötti belső területek pl a Kárpát-medence pedig kevesebb esőt kap. Plusz a 150 méteres lapátok éjszaka mint egy óriási turmixgép lekeverik a magasból a meleg levegőt a talajra. Műholdas hőtérképek bizonyitják hogy a turbinák alatt akár 1 fokkal is melegebb a föld.  A statisztika meg a matek nem hazudik. A felmelegedett talaj meg a lelassult szél felpörgeti a párolgást, teljesen felborítva a természetes egyensujt. Ha azt veszük van 400000 turbina a világon és egy 25 ha terület klímájára van hatással , ha 1 fok melegedéssel számolunk akkor az 0,1 liter viz négyzetméterenként ez 25000 liter viz kb 1 éjszaka egy turbina , kb 100 ilyen éjszaka van egy évbe az 2500 köbméter egy évben és akkor van 400000 turbinánk az kb  1 milliárd köbméter 1 év alatt . Ez pont annyi, mint a balaton víz készletének a fele ami kb. 1.9 milliárd köbméter. Vagy minden egyes évben a Velenceitó víz készletének több mint a HUSZON ÖTSZÖRÖSE tűnne el a légkörben, kizárólag azért mert a turbinák belenyúlnak a párolgási egyenletbe. Szóval amikor a zöld átmenetről meg a tiszta energiáról dumálnak a brüszeli idioták ,nagyokosok , érdemes lenne kalkulálni ezeket a rejtett , el titkolt adatokat ahelyett hogy a következményeket leszarva építjük tovább a szélparkokat? És akkor arrol még nem is beszéltünk az álatok sem ússzák meg a  hatásokat. a lapátok mögötti vákuumban a felrobbant tüdőjű denevérek meg a forgó lapátok villódzó árnyékától folyamatos stresszbe kerülő őzeknek sem egy vidám buli . Generációk sora kellene ahhoz, hogy ezt egyáltalán tolerálni tudják. ha például egy adott ragadozófaj kiszorul a területéről a vibráció meg a zaj miatt, az dominoeffektust indít el. A ragadozók hilyánya miatt elszaporodnak a növényevők például a nyulak vagy kártevők , azok túllegelik a növényzetet, ami hamarosan a tápláléklánc felborulásával jár, így az egyik szereplő eltűnése az egészet magával rántja. 

És mi a jelző, hová sorolnád a 2000 milliárdunkkal yachtozgató Lölőre? 

Nagyon igaz , hiába gazdagodik meg akkor is proli marad, pl Majka.

Hát, ez még nem tűnik se más lehetőségnek, se a köpködés megtörténésének cáfolatának.
Vagy pedig nem értem hogy ezek meg se történtek.

Dehogy figyelsz. Vagy ha figyelsz nem érted. Már az állításaid sem igazak. Mi az,hogy köpködtem a forintgyengülésre? Az,hogy azt mondtam,hogy úgy zusammen az orbáni politika eredője forintgyengülést okoz? Majd köpködtem az euró bevezetésre,mert nem 2030-ra és nem 350 körüli árfolyamon tartom reálisnak?Hallgasd meg Pogit vagy olvasd el a GKI régebbi tanulmányait! Linkeltem ezerszer. Ezeket csak a személyes tapasztalataimmal egészítettem ki. 

nem, azóta hogy a forintgyengülésre köpködtél egy laza évtizedet, majd ugyanazzal a lendülettel egy kis visszaerősödésre, majd pedig az eurobevezetés szándékára, ami ugye fixált árfolyamot jelentene.
Na ha elmondod milyen más opció van még árfolyamban a gyengyülés/erősödés/szinttartáson kívül amit nem köpködtél meg visszavonom a mindenszarizmust.
Figyelek.

"Itt Pesten is nagyon kemény az élet. Mi tartjuk el az ország flakongyűjtő és hajléktalan mocskát" 
Csak kérdezem,ha ez zavar benneteket, miért nem váltjátok vissza a flakonokat, ha már egyszer arra nincs terve az ország vezetőinek, hogy hogyan lehetne felszámolni a hajléktalanságot? Amúgy érdekes,orbán alatt csak a gazdagságot láttad,most az új kormány alatt egyből előkerültek a hajléktalan hordák is?