2014. február 20. | 15:09
#1

EUR/HUF  

Sziasztok!



Sokszor foglalkozunk vele, gondoltam legyen egy ilyen topic is.



Szóval EUR/HUF.



308 átütésével szépen feljött már többször 314ig, de úgy fest itt mindig elakad, pedig a következő ellenállás 318 környéke lenne csak, mint történelmi csúcs.



Real:313 (ma volt 314,7 is)
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
ma, 19:50
előzmény: #1480  Stiv
#1482
Ahogy mondtam, 330-333 körülről le 320-322 közé, majd új csúcs következik 340 köré.... szép napot!
ma, 19:50
előzmény: #1480  Stiv
#1481
Ahogy mondtam, 330-333 körülről le 320-322 közé, majd új csúcs következik 340 köré.... szép napot!
kedd, 13:15
előzmény: #1477  parkinson
#1480
Deficitbe fordult az MNB folyó fizetési mérlege..
.
A folyó fizetési mérleg 36 millió eurós negatív egyenleggel zárta az év ötödik hónapját, miután áprilisban is csak szerény 275 millió euró aktívumot mutatott.
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mnb-majusban-enyhe-deficitet-mutat-a-folyo-fizetesi-merleg.666309.html
kedd, 12:34
előzmény: #1478  parkinson
#1479

te miről beszélsz ember???????
a világ összes eu pénzét égeti el ez a nagyszerű gazdaság nulla eredménnyel
ingyenpénz nélkül még neked se jutna párt alamizsna azért is remegsz előre
hehe
kedd, 05:38
előzmény: #1476  Stiv
#1478
2012 óta minden évben ezt nyomjátok hogy milyen rosszultervezett a gazdaságunk, kiragadtok negatív jóslatokat amelyek végül nem valósulnak meg, de úgy várjátok mint a kutya csontot. Hát ez elég szánalmas az elmúlt 8 év után.
hétfő, 22:29
előzmény: #1476  Stiv
#1477
Szerintem az a rázós, ahogy rettegtek Matolcsytól meg a a gazdaság összeomlásától
hétfő, 09:05
előzmény: #1475  Stiv
#1476
  • 05:45 | Ez rázós volt, nagyon kellett a pénz a magyar államnak

  • Kishíján kifogytunk a pénzből
    .
    Az állampapírok értékesítésének kiemelt jelentősége van idén, hiszen az uniós források egyelőre csak lassan csordogálnak, a kormány viszont megelőlegezi a kifizetéseket a pályázatok nyerteseinek. Ez oda vezetett, hogy fél év alatt már az egész éves tervnél nagyobb költségvetési hiány halmozódott fel, emiatt pedig a korábban megszokottnál feszesebb likviditásmenedzsmentre volt szükség.
    .
    Egyre több elemző véli úgy, hogy egyik fontos célját már feladta szép csendben a jegybank: tavaly azt kommunikálták, hogy a hosszú hozamok tartós leszorítására törekednek, mostanra ez a mondat kikerült a monetáris tanács kommunikációjából. Ma éppen azt hangsúlyozzák, hogy a magyar kötvények alulteljesítése éppen a korábbi "túlhúzás" eredménye. Persze az elfogadható lenne, ha a romló nemzetközi hangulatban nem tudnának alacsonyan maradni a magyar hozamok, de ma már ennél többről beszélünk, az utóbbi hetekben a régióban és a fejlett országokhoz viszonyítva is alulteljesítők voltunk.
    Vagyis ma már azt sem mondhatja a magyar jegybank, hogy relatív értelemben maradtak alacsonyan a magyar hosszú hozamok. Sok elemző szerint mostanra "elengedte" ezt a célt az MNB, csak nem akarja nagydobra verni azt, hogy veszített a piaccal szemben. Sőt, van olyan elemző, aki szerint már tavaly sem gondolták komolyan a hozamok horgonyzását, csak éppen nyáron valamit lépni kellett, ami megfékezi a forint nemkívánt erősödését.
hétfő, 08:55
#1475
322,49
vasárnap, 20:23
előzmény: #1461  gambadoro
#1474
Most nézem,hogy a jövő év is be van tervezve rendesen.
"2019. december 31-ére tervezett adóssága 31 430,6 milliárd forint "
.
Ez kb. 3100 milliárd forint tervezett emelkedés egy év alatt...
vasárnap, 19:43
előzmény: #1472  gambadoro
#1473
Ha pontosak akarunk lenni akkor 956,4 milliárd forint,ez még nem jött meg.
Ha tisztán nézzük akkor 464,1 milliárd a június végi hiány. Ez se szép, egyelőre csak álom marad a nullás költségvetés.
vasárnap, 18:16
előzmény: #1471  Stiv
#1472
tehát nem jött még a pénz
vasárnap, 15:00
előzmény: #1470  gambadoro
#1471
A gazdasági folyamatok támogatják a hiánycél elérését...
.
Az államháztartás központi alrendszere 2018. június végéig 1420,5 milliárd forint hiánnyal zárt.
.
Az uniós projektek kifizetései elérték az 1118,4 milliárd forintot, mellyel szemben 2018 első hat hónapjában a költségvetésbe mintegy 162 milliárd forint uniós bevétel érkezett. Így az uniós támogatások megelőlegezése továbbra is kiemelt szerepet játszik a hazai büdzsében.
http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/allamhaztartasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-gazdasagi-folyamatok-tamogatjak-a-hianycel-elereset
szombat, 13:28
előzmény: #1468  Stiv
#1470

az ok, de megkapták az eu-tól?
mert 3 milliárd euró feletti mínuszban vannak tudtommal
szombat, 13:28
előzmény: #1465  BPJudit
#1469

mi ebben a magyarázat?
kifizette az állam, de amíg nem kapja meg, mínuszban van
szombat, 10:52
előzmény: #1464  gambadoro
#1468
A májusi 113 milliárd után júniusban 141 milliárd forintra ugrott az új uniós támogatás-kifizetések összege.
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/gazdasagfejlesztes/buvos-szamot-kozelit-az-eu-s-penzosztas-de-mi-lesz-2020-tol.4.291194.html
szombat, 08:46
előzmény: #1466  maxhell
#1467
én csak 50m €-t meghaladó nyereménynél veszek :) 
szombat, 08:14
#1466
Minden esetre az eurojackpot lottó árába már begyűrűzött forintunk gyengülése, 1 lottó ára (2euro) 660-ról 680-ra felment azaz 3,03%-kal nőtt. Tegnap vettem egy gépit és egy saját számosat, sajna nem nyertem... Így marad a nehezebb út, mindig az marad, a munka.
szombat, 06:49
előzmény: #1464  gambadoro
#1465
A magas költségvetési hiányt valamivel magyarázni kell, ilyen magyarázat lehet, hogy Brüsszelből várunk pénzeket. 
péntek, 23:45
előzmény: #1462  Stiv
#1464
azért ebben nincs benne a nyáron várt 1000 milliárd eu pénz
vagy már utaltak?
péntek, 10:57
előzmény: #1462  Stiv
#1463
3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2018. december 31-ére tervezett adóssága 309,3 forint/euró, 289,0 forint/svájci frank és 286,4 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 28 358,7 milliárd forint...
A májusi adat  28 342,94  milliárd forint volt, tehát itt már elértük az idei előirányzott adósságot. 
péntek, 10:39
előzmény: #1461  gambadoro
#1462
Éppen most néztem meg a központi költségvetés alakulását.
.
Szépen mászik felfelé az összes adósság, januártól májusig  1252 milliárddal emelkedett....A június még nem látható. 
.
A devizaadósság januártól májusig 109 milliárddal emelkedett...
Az is látszik,hogy forintos állampapírt rendesen adják, 4 hónap alatt  eladtak  1027 milliárdért.A lakossági állampapírok januártól májusig 160 milliárddal nőtt,az összmennyiség már eléri a 7166 milliárd forintot.
péntek, 01:46
előzmény: #1460  Stiv
#1461

(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2019. december 31-ére tervezett adóssága 311,3 forint/euró, 275,1 forint/svájci frank és 264,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 31 430,6 milliárd forint.  
csütörtök, 11:05
előzmény: #1459  Stiv
#1460
Az amerikai cégek jól érzik magukat Magyarországon, ezt jól mutatja az is, hogy több mint 1500 amerikai irányítású vállalkozás működik hazánkban, amelyek mintegy 100 ezer embernek adnak munkát - jelentette ki Varga Mihály, miután magyar üzleti delegáció vezetőjeként a Tesla Fremont-i központjában tárgyalt. A minisztérium közleménye szerint a kormány további amerikai befektetéseket kíván ösztönözni Magyarországon.
325,27
278,53
csütörtök, 10:56
#1459
Mitől nyereséges a Magyar Nemzeti Bank?
A Magyar Nemzeti Bank 2013 óta folyamatosan nyereséges volt, amelyben fontos szerepet töltött be a jegybanki kamateredmény javulása. A kamateredményben bekövetkezett változást jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben éves szinten közel 370 milliárd forintot fizetett ki az MNB a döntően banki forrásaira, addig 2017-ben a forint kamatráfordítás már nem érte el a 15 milliárd forintot. A nettó kamateredmény jelentős javulásához a monetáris politikai fordulat keretében historikus mélypontra csökkenő alapkamat, valamint az MNB programjainak és a mérleg átalakulásának köszönhetően csökkenő sterilizációs állomány egyaránt hozzájárult.
Az MNB mérlegének szűkülése, a forrásoldali tételek átrendeződése, illetve a készpénz mérlegen belüli arányának emelkedése együttesen azt eredményezték, hogy a MNB mérleg forrásoldalán csökkent a kamatérzékeny tételek aránya. Ennek következében a hozamváltozás összességében nagyobb hatással van az MNB mérlegének eszközoldalára, mint a forrásoldalára. Így az MNB kamatkiadásai már jóval kevésbé érzékenyek a kamatok változására, mint a kamatbevételek, ami több mint ellensúlyozza a hosszú kamatcsere-ügyletekkel vállalt kamatkockázatot. A sterilizációs állomány további csökkenése ezt a tendenciát tovább erősíti, de fontos hangsúlyozni, hogy a kamateredmény javulásához nincs szükség arra, hogy a bankrendszer aktív oldalra álljon át. 
A jegybanki eredmény alakulását a külső tényezők mellett a monetáris politika legfontosabb változói is befolyásolják- vagyis a jegybanki eredmény részben a monetáris politikai döntések eredményeként alakul ki. Azok az eredményt befolyásoló tételek, amelyeket nem a monetáris eszköztár határoz meg, a jegybank számára külső adottságként értelmezhetőek: ilyenek például a devizatartalék nagyságát változtató tényezők (például az állam devizahitel-felvétele és törlesztése, az EU-transzferek nagysága és időzítése), a külső kamatok, illetve az árfolyam alakulása is. A Magyar Nemzeti Bank mindig a törvényben meghatározott feladatait tartja szem előtt, de nemzetgazdasági szempontból kifejezetten kedvező, ha az alapfeladatok teljes körű ellátása mellett sem válik szükségessé veszteségtérítés a költségvetés részéről.
Pozitívba forduló kamateredmény
A kamatcsökkentések és az egyéb jegybanki intézkedések nemcsak az MNB jegybanktörvényben kijelölt céljainak elérését támogatták, hanem összességében azt is eredményezték, hogy 2017-ben a jegybank kamateredménye is - egy hosszú időszak után - pozitívvá vált. A jegybanki eredmény egyik fontos eleme a kamat- és kamatjellegű eredmény, ami a kamatozó eszközök kamatbevétele (döntően a devizatartalék hozama) valamint a jegybanki források (például három hónapos betét) után fizetett kamatkiadás különbségeként képződik, és kiegészül a mérlegen kívüli derivatív ügyletek forintban keletkező kamatjellegű eredményével. Az MNB utoljára 2012-ben volt veszteséges, amit döntően a kamatveszteség okozott, ami az MNB mérlegének felfúvódásának és a megelőző kamatemelések miatt megnövekedett kamatkülönbözetnek volt a következménye. A válság kitörésekor ugyanis a piacról finanszírozhatatlanná vált államháztartás helyzete miatt felvett EU/IMF-hitel a jegybanki devizatartalék, és végső soron az MNB-kötvény állományának növekedésében csapódott le, miközben a jegybank az irányadó kamatot is magasan tartotta. 2013-tól azonban fordulat történt a monetáris politikában - bár az MNB intézkedései elősorban gazdaságpolitikai célok (infláció tartós alullövésének elkerülése, pénzügyi stabilitás megőrzése, a külső sérülékenység mérséklése) elérését segítették, ugyanakkor az MNB mérlegszerkezetének és a forint kötelezettségekre fizetett kamatok szintjének megváltoztatása révén az MNB kamateredményére, így végső soron teljes eredményére is pozitívan hatottak. Az MNB alább részletezett intézkedéseinek hatására a forint kamateredmény jelentősen javult, és 2017-re pozitívvá vált. A monetáris politikában elért fordulat így a jegybanki eredmény alakulását is kedvezően befolyásolta: az MNB tavalyi 38 milliárd forintos eredményéhez 11 milliárd forinttal járult hozzá a kamateredmény. A 2017. évi nyereség eredménytartalékba kerülésével az MNB eredménytartaléka 200 milliárd forint fölé emelkedett, ami fedezetet jelent az esetlegesen felmerülő kockázatokra, és biztosítja, hogy a költségvetésnek hosszabb távon se keletkezzen térítési kötelezettsége a jegybankkal szemben.
Monetáris politikai fordulat
Az MNB eredményét számottevően javították az elsődleges céljának elérése érdekében elindított kamatcsökkentési ciklusok. A kamateredmény alakulását jelentősen befolyásolta, hogy 2012 augusztusától három lépcsőben az alapkamat 7 százalékról - historikus mélypontra - 0,9 százalékra csökkent. Az alapkamatcsökkentések nemcsak a monetáris politikai célok elérését támogatták, hanem mérsékelték az MNB kamatkiadásait is, mivel az MNB az irányadó eszközre egyre kisebb kamatot fizetett. A forint kamategyenleg javulását támogatta a jegybanki Önfinanszírozási programhoz kapcsolódó IRS ügyleteken realizált - részben a kamatcsökkentések nyomán bekövetkezett hozamcsökkenésből származó - nyereség is. Fontos hangsúlyozni, hogy a kamatcsökkentéseket a monetáris politikai célok elérése indokolta, mivel az irányadó kamat csökkentése nélkül az MNB elsődleges céljának elvétését kockáztathatta volna: a kamatcsökkentések nélkül érdemi deflációs kockázatok épülhettek volna fel a gazdaságban.
A jegybankmérleg átalakulása
Az Önfinanszírozási program, a lakossági devizahitelek forintosítása miatt erőteljesen összehúzódó jegybanki mérleg, illetve a mennyiségi korlátozáshoz kapcsolódó eszköztár-átalakítás is kedvezően érintette a kamateredményt. Az MNB forint kamatkiadásainak csökkenését a jegybanki intézkedések mérlegszűkítő hatása is támogatta. A külső sérülékenység csökkentését célzó Önfinanszírozási program, illetve a lakossági devizahitelek kivezetéséhez szükséges forintosítás összességében a devizatartalék és a likviditást lekötő eszközök állományának jelentős csökkenésével jártak (a jegybanki irányadó eszközben 2012-ben átlagosan elhelyezett 4000 milliárd forintról 2017 végére 75 milliárd forintra csökkent), ami a kamateredmény erőteljesebb javulását eredményezte. Ezt követően a háromhónapos MNB-betét állomány korlátozása is támogatta a kamateredmény javulását. Az intézkedés egyrészt - az Önfinanszírozási programhoz hasonlóan - támogatta a mérleg szűkülését, másrészt a mennyiségi korlátozás miatt a jegybanki forrás oldali eszközök között is átrendeződés történt. A háromhónapos betéti tenderre vonatkozó mennyiségi korlátozás eredményeként a bankok felesleges likviditásuk jelentős hányadát a 0,15 százalékos kamatfizetést igénylő egynapos O/N betétben helyezték el, vagyis az MNB-nek ezen a soron kamatbevétele keletkezik. Összességében a bankok által elhelyezett források átlagos szintje a 2012-ben tapasztalat közel 5000 milliárd forintos szintről 2017-ben 2000 milliárd forint alá mérséklődött.
A jegybank mérlegét ugyanakkor nemcsak az MNB döntései, hanem exogén tényezők is alakították: a kamateredmény javulását az MNB mérlegének forrásoldali átrendeződése, a nem-kamatozó készpénz mérlegen belüli arányának emelkedése is támogatta. Azt, hogy a jegybank mennyi készpénzt bocsát ki, a gazdaság készpénzigénye határozza meg. Az MNB számára a készpénz kamatmentes forrást biztosít, vagyis a devizatartalék finanszírozása ebben az esetben jár az egyik legalacsonyabb kamatráfordítással (jelenleg az O/N betét annak negatív kamata miatt olcsóbb finanszírozást jelent). Az elmúlt években, főként 2013 óta jelentősen felgyorsult a készpénzállomány növekedése, ami részben az infláció csökkenésével párhuzamosan mérséklődő banki hozamokból, valamint a gazdasági aktivitás növekedéséből adódott. Emellett néhány egyedi tétel is növelhette a forgalomban lévő készpénz mennyiségét: például több befektetési szolgáltató végelszámolása miatti kártérítéseket részben készpénzben fizette ki az OBA, illetve a devizahitelek tisztességtelen kamatemelésekkel összefüggő elszámolása is részben készpénzben kerültek kifizetésre. Az átlagos készpénzállomány így a 2012-es 2700 milliárd forintról 2017-re 4800 milliárd közelébe emelkedett. 
A fenti folyamatok eredőjeként ma már az MNB mérleg forrásoldala kevésbé érzékeny a kamatokra, mint az eszközoldala - vagyis kiadások jóval kevésbé reagálnak a kamatok változására. Az elmúlt években érdemben - részben a jegybankmérleg szűkítése, részben a készpénzállomány emelkedése miatt - jelentősen csökkent a jegybankmérleg forrásoldalán a kamatérzékeny tételek (pl. alapkamaton kamatozó banki források, O/N betét, KESZ) részaránya. Ugyanakkor a mérleg eszközoldalán - az NHP hitelek ellenére - nem tapasztaltunk hasonló mértékű átrendeződést, itt továbbra is jóval nagyobb a kamatérzékeny tételek (főként a devizatartalék) aránya.
A következő évek eredményét meghatározó folyamatok
Az MNB eredménye a következő években is várhatóan pozitív marad, amelyben egyre nagyobb szerepet játszik a kamateredmény alakulása. Az MNB banküzemmel és működéssel kapcsolatos nettó ráfordításának fedezésében a következő évek mérsékelt árfolyamnyeresége mellett egyre inkább felértékelődik a kamateredmény szerepe. Míg a következő években az állam mérsékelt devizaigényével összefüggésben az árfolyameredmény folyamatosan mérséklődik, addig a kamateredmény fokozatosan javulhat. Egyrészt a gazdasági szereplők készpénzigényének függvényében változó, kamatmentes forrást biztosító készpénzállomány az előző évek dinamikus emelkedését követően - részben az MNB elektronikus fizetéseket ösztönző törekvéseinek köszönhetően lassulva ugyan, de - tovább növekedhet. Másrészt az NHP kifutása az MNB mérlegének szűkülése irányába hat, ami forrásoldalon a kamatozó tételek mérlegen belüli arányának csökkenésével jár.
Az MNB által nyújtott hosszú kamatcsere-ügyletek a jegybank mérlegének átalakulása és időbeli korlátosságuk következtében nem jelentenek tartós többletkockázatot az MNB kamateredményére. Az MNB eredménnyel kapcsolatban általában negatív kockázatként említik az MNB által kötött kamatcsere-ügyleteket (Önfinanszírozási programhoz kapcsolódó IRS, Piaci Hitelprogramhoz kapcsolódó, hitelezési feltételhez kötött HIRS, monetáris politikai célú MIRS). A kamatcsere-ügylet során a bankok fix kamatért cserébe változó kamatot kapnak, ezáltal az ezzel kapcsolatos kamatkockázat az MNB-hez kerül. A kötött ügyletekkel kapcsolatos kockázatokat azonban jelentősen árnyalják az alábbi tényezők:
Az MNB mérlegen kívüli derivatív ügyletei közül a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere ügyletek (HIRS) 100 százaléka, az Önfinanszírozási programhoz kapcsolódó IRS ügyletek 80 százaléka kifut a következő másfél évben, vagyis ezekhez kapcsolódóan fokozatosan csökken az MNB kamatkockázata.
A szintén mérlegen kívüli MIRS ügyletek eredményhatása a futamidő alatt nem egyenletes: az első években enyhe pozitív nettó kamatbevétel várható, ami a hozamgörbe változatlansága esetén a futamidő végéig fokozatosan emelkedő nettó ráfordításba vált. A későbbi évek kamatráfordítása a monetáris politika költségének tekinthető, mértéke jóval kisebb az MNB mérlegen belüli tételekhez kötődő kamatnyereségénél.
A jegybankmérleg szerkezetének átalakulása miatt a deviza és forinthozamok változása összességében nagyobb hatással van az MNB mérlegének eszközoldalára, mint a forrásoldalra. Például egy egységnyi hozamemelkedés a mérlegen kívüli tételeken keresztül kedvezőtlenül érintheti az MNB kamateredményét, a mérlegen belüli téteket átárazódása azonban ellensúlyozhatja ezt a hatást. A kamatozó források alacsony súlya miatt ugyanis a devizatartalékon realizált bevétel emelkedése meghaladja a kamatozó forrásokon keletkező ráfordítást, vagyis ez ceteris paribus javítja az MNB kamateredményét.
A sterilizációs állomány további csökkenése ezt a tendenciát tovább erősíti, de fontos hangsúlyozni, hogy a kamateredmény javulásához nincs szükség arra, hogy a bankrendszer aktív oldalra álljon át, azaz, hogy megszűnjön a bankrendszer likviditási többlete és az MNB likviditásnyújtó eszközeinek igénybevételével biztosítsák a rendszer működéséhez szükséges forrásokat.
Összegzés
A kamatcsökkentések és az egyéb jegybanki intézkedések nemcsak az MNB törvényben megjelölt céljainak elérését támogatták, hanem összességében azt is eredményezték, hogy 2017-ben a jegybank kamateredménye is - egy hosszú időszak után - pozitívvá vált. A kamateredményben bekövetkezett változást jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben éves szinten közel 370 milliárd forintot fizetett ki az MNB a döntően banki forrásokra, addig 2017-ben a forintkamatkiadás már nem érte el a 15 milliárd forintot. Az MNB a következő években is várhatóan nyereséges marad, amelyben egyre nagyobb szerepet játszik a kamateredmény alakulása. A hosszú kamatcsere-ügyletekkel vállalt kamatkockázat sem jelent veszélyt az MNB kamateredményére, mivel azt semlegesíti, hogy a korábbi évek intézkedéseinek és a jegybankmérleg átalakulásának következtében az MNB mérleg forrásoldala kevésbé érzékeny a kamatokra, mint az eszközoldala.
július 10. | 18:23
előzmény: #1451  mrajax
#1458
én továbbra is abból indulok ki, hogy 300 felett minden árfolyam gyenge
ebből következik, hogy egyszer eljő az igazság pillanata:)
persze lehet, h addig húzzák, amíg tényleg 330 lesz az igazság
ez nincs kizárva
de ln azt gondolom, nem akarnak összeomlást
márpedig a tartós 320 feletti árfolyam nem menedzselhető
ha pedig elkezdenek kamatot emelni, akkor nem 320 lesz az árfolyam
és fordítva
:)
kifulladt a story az alacsony kamatokkal, a lakásokkal stb. most váltani kell
július 10. | 13:46
előzmény: #1455  balage2
#1456
Ez jó kérdés, a forint/dollár év végére 265-270 között lehet talán. Ez az EUR/USD-kereszttől is függ a forint gyengülésén vagy erősödésén  kívül.
július 10. | 13:16
előzmény: #1454  gyula1971
#1455
Szia Gyula! Sokszor olvasom a hozzászólásaidat a fórumon melyek-szerintem- reálisak. USD/HUF vonatkozásában mit vársz?
július 10. | 13:03
#1454
Ez is előrehozhatja a kamatemelést. Bár nem nagyon akarják.
http://hvg.hu/gazdasag/20180710_Beszakadt_a_forint_pedig_elmaradt_a_meglepetes
július 10. | 09:48
#1452
325.3 ft
július 09. | 16:39
#1451
Na,szépen meg lett támasztva az árfolyam,elérte a trendcsatorna alját,és úgy néz ki,inkább felfelé menne. Holnap inflációs adatok,aztán a lengyeleknél kamatdöntés. 
július 08. | 20:41
előzmény: #1449  pomperj
#1450
az jó ha értesz bármit :)
július 08. | 07:55
előzmény: #1444  gambadoro
#1449

Azt ertem hova megy a Zloty, nade hova megy a HUF?
http://keptarhely.eu/view.php?file=20180708v00o2zvsn.jpeg
július 07. | 18:58
előzmény: #1447  dt7
#1448
a 265?
nekem a 250 jobban teccccik :) az negyedezer :)
na jó ha lesz 265 megígérem veszek egy marokkal
viszont ha utána lemegy 250-re... akkor... :)
dt7 dt7
július 07. | 18:52
előzmény: #1444  gambadoro
#1447
Az olyan jó számnak tűnik:))

Topik gazda

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE