hat de eleve helytelen a szohasznalat szerintem. Ez 1 olyan eset (meg eleve, barmilyen formaban penzze van teve), ahol pont nem bevonva lenne, hanem ertekesitve/atruhazva.
Nyilvánvalóan nem a tőzsdén adnák el. Szerintem ha nagyon akarnák, ilyen, illetve ennél valamivel magasabb áron tudnának keresni nagyobb befektetőt (a tőzsdei forgalom egy dolog, aki milliárdoknak keres helyet, nem a Bét-en fogja összeszedegetni apránként, meg ekkora vevő rövid idő alatt el is vinné az árfolyamot az egekbe).
"a cég srv bevonásával 6.5-7 milliárdnyi forrást kb. elő tud teremteni bármikor" Azért ezt még nem látom, hogyan, ha napi pár ezer db a vételi erő a tőzsdén. 4 millió részvényt meg azonnal megvennének?
Nem, nem az srv-t nem lehet költségként elszámolni. Értelme, hogy a
várhatóan már idén milliárd feletti profit egyre kevesebb felé oszlik, a
jelenlegi (2,7 milliárd) eredménytartalékot is kevesebb felé fizethetik
ki. Ezen az áron bőven megéri srv-t venni, pláne, hogy kifejezetten
magas a kp, illetve azzal egyenértékűek aránya a cégben (574 millió
állampapír + 1.7 milliárd vevőkövetelés + 259 millió értékpapír + 665
millió kp 2020 dec 31-én, ebből persze jön le az srv-re költött pénz,
+osztalék, de hozzájön az idei eredmény). Legkésőbb jövő nyárra el
kell dönteni, mit akarnak, mert jelen inflációs környezetben senkinek
nem érdeke, hogy ekkora pénzen üljenek. Vagy elkezdenek komolyabb
osztalékot fizetni (50-60 Ft), vagy valamilyen komolyabb akvizíciót,
beruházást. Utóbbihoz már elég komoly saját forrás állna rendelkezésre,
ha hozzávesszük a hétvégére 4.5 millió srv-t. (Ha belegondolunk, a cég
srv bevonásával 6.5-7 milliárdnyi forrást kb. elő tud teremteni bármikor).
És itt az srv leírható, mint költség? Ergo a nyereség az srv előtt vagy után számítandó? Lehet lemaradtam róla, de én nem tudom, hogy a saját részvény vásárlásnak lenne valamilyen pontosabban meghatározott célja, vagy úgy "jó lesz még az valamire" szellemiségben veszik. Ellenben ha ezzel a meghatározott korláton belül tartható a nyereség, akkor máris értelmet nyerne a dolog. Vagy rosszul gondolom?
Kicsit azért a korábban az idézett rendeletet ( https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100050.nfm ; ) megpróbálom értelmezni, ha valaki nem akarná végigolvasni az egészet: A lényeg, hogy a fűtési szezon elején megbecsülik, mennyi hőt fog értékesíteni az adott cég, és mik lesznek a költségei (beleértve amortizációt is). A tervezett költségekhez hozzáadják a nyereségtényezőt (ami a hőtermelésben résztvevő eszközök könyv szerinti bruttó eszközértéke szorozva 0.045-tel). Ha végül ez a nyereség magasabb lenne, akkor azt két éven belül köteles beruházni a cég. Magyarán ez alapvetően egy elég jól kiszámítható folyamat, nem igazán tartogat meglepetéseket.
fasza...elemzői kommentár Nr.1 Risk...Price risk, reméletem, hogy nem lesz emiatt szívás, de hát Magyarországon mindenbe be kell avatkozni. Nem tudom még eldönteni, hogy ez középtávon mit fog okozni. Hogy esetleg 1 trigger lesz a beruházások előmozdítására vagy csak szopás lesz miatta :S
Gyakorlatilag igen, a nyereségkorlát miatt folyamatosan be kell ruházni, hogy ne kezdjék csökkenteni az átvételi árat. Mondjuk kezelhető, amíg a vezetőség talál fejlesztési lehetőséget. Illetve emiatt is fontos lenne minél több nem önkormányzati ügyfelet szerezni.
Elismert költségalapú az árképzés, nyereségkorláttal: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100050.nfm A gázerőműveknél a gáz értelemszerűen elismert költség, tehát ha nő a gáz ára, akkor a kövekező évi átvételi ár is nő, azaz a geotermikus forrású hő relatíve kedvezőbb lesz. Viszont ez a nyereségkorlát nagyon zavar: "(2) A nyereségtényező a) azon értékesítő esetében, amely 2011. március 31. napját követően a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti megújuló energiaforrást hasznosító vagy a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló miniszteri rendelet szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés követelményeinek megfelelő távhőtermelő létesítményt üzembe helyezett, illetve üzembe helyez: 4,5%; b) az a) pont alá nem tartozó értékesítő esetében: 2,0%; c) a távhőszolgáltató esetében 2,0%. (3) Az értékesítő és a távhőszolgáltató köteles a nyereségkorlát feletti eredményét a távhőtermelés és távhőszolgáltatás energiahatékonyságát növelő, vagy költségének csökkentése érdekében felmerülő beruházásra fordítani a nyereségkorlát feletti eredmény keletkezését követő két éven belül, amely beruházás megvalósulását a Hivatal ellenőrzi.(4) Ha a Hivatal az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdés szerinti beruházás nem, vagy csak részben valósult meg, akkor a nyereségkorlát feletti eredmény beruházásra fel nem használt mértékét a soron következő árelőkészítés során mint indokolt költséget csökkentő tételt veszi figyelembe." Én ezt úgy értelmezem, hogy ha meglódulna a nyereség a nyereségkorlát fölé, akkor az a következő évben csökkenti az átvételi árat, ha nem költi el beruházásra.
Tényleg jó lenne tudni, hogy a hatósági árszabás hogy történik. Van valami képlet, vagy sima hasraütés az egész? Mert ha van köze a világpiaci energiaárakhoz, akkor valamennyire ezzel is lehetne kalkulálni amikor projektál az ember,.
A gázerőművekben drágább lesz előállítani a melegvizet. Igaz, itt is nő az költség az áram miatt, de talán az jóval kisebb hányad, mint a gázerőművekben a gáz aránya. Így egyre sexibb a geotermikus fűtés. És talán a vevők nagyobb mennyiséget vesznek innen, mint más forrásból. Azt nem tudom, hogy gázár emelkedése jelentheti-e azt, hogy az átvételi hatósági ár növekedni fog.
szerintem ez nem az árjegyző. Ő minden vétel után visszatölti az akánalti mennyiséget, itt meg elfogyott az egész, és csak utána rakták be az újabb adagot.
Ma is jött 840-re nagyobb eladó, de meg is vették tőle szépen. Kíváncsi vagyok, a féléves jelentésig (és az utána szinte biztosan bekövetkező céláremelésig) megreked ezen a 840-es szinten a papír, vagy képes lesz elmozdulni.
"Elírtam, 30 helyett 3 hónap a helyes. A 30 engem is zavarna :D" . Azért ezt érdemes lesz 2,5 év múlva megnézni hogy végül melyik verzió valósult meg. Ha 30 hónappal korábbra visszamész találsz majd hasonló jóslatokat. 2017 decembere óta elemzi az OTP és egyszer se volt 1000 alatt a 12 hónapos célár. A 30 hónappal ezelötti ( 2019 január ) célár is 1090 volt. Akkor az árfolyam 810 körül járt a csúcson. Azóta a célár 27%-ot emelkedett. Az árfolyam meg a csúcson ( 886 azthiszem ) volt 8,5%-al magasabban. . Ebből lehet azt is nézni hogy még nagy a potenciális emelkedés lehetősége, de azt is hogy a célár sajna hosszútávon nem annyira meghatározó ennél a papírnál.
Nézd úgy, hogy a jéghegy nem végtelen, egyszer el fog fogyni, és ki fog lőni az árfolyam. Engem nem izgat, hogy most, vagy 30 hónap múlva megy 1000 fölé. A célár szerintem reális, és a hitelállomány leépülésével plusz srv-vel ez folyamatosan nőni fog, három év múlva a duplája lesz, anélkül, hogy különösebb kockázatot futnánk vele. Szerintem a Pannergy a BÉT MÁP++++ -a, izgalommentesen stabil évi 20-30%-ot várok a következő években.
"12-havi célár változatlanul 1387 forint marad, és az OTP továbbra is vételre ajánlja a részvényeket"...ja pl.ilyen ajánlások vannak egy nagy alapkezelőtől, miközben a remek papírt bottal sem piszkálnák, sőt lehet 840-en ők adogatják(?)☺ szvsz
Napi 12 ezer db-os forgalom, a cégen kívül mások is vették (vagy alap vagy pár kisbüfi). De a jéghegy kitartott nap végéig, a záró 840 lett. Jó hétvégét!
igen....a 840az uj 820. Viszont a 100 millios nap erdekes volt, lehet a nagytulajok forgattak csak vissza az osztalekot, de lehet vegre alap vasarol (?), mert azota kb vannak napi szinten szep kerek ezres vetelek az srvn felül is. Majd jövöre kivancsi leszek az OTP klimavaltozas alap tajekoztatojara, hogy vegre hajlandoak-e venni, ha mar a sajat elemzesük szerint strong buy.
Igen, de ki adja? Ezen az árfolyamon már nemigen nyereséges kiszálni, már rég 900-felett kellene lennie az árfolyamnak és ez még a srv-ba is beleférne..
ha visszaolvasod a topik elejét 1500ft volt a névváltáskor és sokkal lendületesebb volt a cég, fúrások, ilyen olyan lehetőségek pl áram, mezőgazdasás melegágyak stb ezek valahogy leültek, csonttorony lett sztem aki kiszáll éppen ezért
dehogynem, régen más volt nagyon más ezek a cégek rába, mtel pann/ meg az elődje ugy ne feledjük erzsikének mi a jövőképe? semmi még kötvényt se nyomott ki, ha jól tudom ennyi
semilyen szempontból nem lehet párhuzamot vonni az emlitett cégek között és a jövőjével kapcsolatban persze szélsőséges alapon ez a feltételezés megfogalmazható :)
pont a második rész ami itt nincs évek óta többször is írtam kifogásoltam, nem legyen srv, legyen kisebb oszti és terjeszkedés/ lendületesebb jövőkép nem a csonttoronyban ücsörgés évek óta ennyi
Nem mindegy, hogy milyen árfolyamon szerezted be és mennyi lesz a rendszeres osztalék. Tehát addig mindenképpen érdekes.
A másik pedig, hogyan alakul a geotermikus piac és fejlődik-e a cég. Az valóban egy másik érdekesség. Ebben az esetben persze nem az osztalék az érdekes.
Az, hogy így marad (nem fejlődik) és előbbb utóbb nagy osztalékot fizet rendszeresen, az biztosan nem a kisrészvényeseknek lenne, hanem kiszorítás és kivezetés.
Közkézhányad csökkenése, likviditás vesztéssel jár .Könnyebben manipulálható az árfolyam, nagybüfik összehangoltan bármit megtehetnek , akár ki is szorithatják a kis részvényeseket. Persze lehet kozmetikázni a pénzügyi sorokat is vele .
nagyon meg kene hoditani Miskolc eszaki reszet vhogy. Vannak eleve az eszaki ipari park cegei, meg ez a Hell Szikszon is brutalisan kinövi magat. https://www.portfolio.hu/befektetes/20210720/bovitene-a-kapacitasait-a-hell-493278 Aki ert a geologiahoz, aszerint mennyi az esely, hogy az eszaki reszen is hasonloak az adottsagok, mint Malyinal? Illetve targyaltuk mar itt a Miskolci viszonyokat, mikor felvilagositottatok nagyon helyesen, hogy ezek a hökörzetek miert igy vannak ahogy es hogy igazabol amelyik 2 körzetben nem vagyunk aktivak, ott igazabol az aramtermelesre hasznalt gazturbinak maradekhöje adja höenergiat es az "ott van amugyis "ingyen"..minek kene mas". Szoval lehet szerintetek egyaltalan fantazia/realis lehetöseg az eszaki reszre? + többször van hangsulyozva, hogy mennyivel többet termelünk mint amit tenylegesen ertekesiteni tudunk, hogy böven lenne meg szabad kapacitas, ha lenne hova eladni (?). Aki szakertöje ennek esetleg, ha kb nagyon elnagyoltan kene csak mondani valamit, hany km csövezeteken "hatekony" (aminek a vegere meg egy höcserelöt erdemes telepiteni, mert meg eleg magas a hömerseklet) meg a mi portekank?
PANNERGY