Egyébként ez az egész olyan, mintha 2016-ban lett volna egy lakásom, ami részben nem is az enyém volt, az egyik szobája még le se volt burkolva, vakolva, a lakás többi része is le volt lakva, a hitel törlesztője is magas volt, bérlő is épp csak annyit fizetett, ami költséggel járt a lakás. 2022-ben viszont már enyém a teljes lakás, egyedüli tulaj vagyok, a lakás teljes egészében fel van újítva, csilli-villin berendezve, a hitelt is átvittem máshova, a kamat és a törlesztő így sokkal kisebb, mint volt, és magas áron van hosszú távra bérbe adva.
Nem történt semmi az elmúlt 6 évben? Végül is továbbra is csak az a lakásom van, ami korábban, mégse mondanám, hogy megállt az idő.
Ja, még annyi, hogy a győri projekt 2015-ös indulása azt jelenti, hogy 2015. novemberben már a hőértékesítés indult el. Azaz 2016-ban már végig tolta a cég a hőt Győrnek.
Ha már előkerült a téma, miszerint itt megállt az idő az elmúlt 6-7 évben, nézzük mi az, ami történt ez időszak alatt. 2016-ig mennék vissza, mivel 2015. őszén indult el a győri projekt, így 2016. év elé nem érdemes nézni, annak nem sok értelme lenne. Szóval az elmúlt 6 évre nézve mit jelent az, hogy itt megállt az idő? Azaz 2016-hoz viszonyítva mi történt.
Leányvállalatok, unokák fölötti teljes tulajdon megszerzése. Merthogy 2016-ban még bőven voltak olyan leányvállalatok, amikben a Pannergy-nek nem volt 100% tulajdonrésze. Pl. PEGE Zrt, Szentlőrinci Geotermia Zrt., Miskolci Geotermia Zrt, Kuala Kft. Miskolci visszasajtoló kút is vissza lett vásárolva (korábban el lett adva, valszeg a győri beruházás finanszírozása végett). Győrben új termelőkút lett fúrva, ami ott a mellett, hogy érdemben nőtt az eladott hő mennyisége, komoly rendszerszintű átalakításokhoz is vezetett (üzembiztonság, energiahatékonyság, stb.). Debreceni és a csepeli ingatlan eladásra került. Ezek bérbe adott üzemek voltak, amik nem kapcsolódtak a cég profiljához. Nem mondom, hogy koloncok voltak a cég nyakán, de alig hoztak valami hasznot, és a profilba se tartoztak. Számos leányvállalat került összevonásra, ezzel racionálisabb működést kialakítva. A hitelek alacsony fix kamat mellett, hosszútávra refinanszírozásra kerültek. Miskolcon, Győrben komoly fejlesztések a hőcserélőkön. Meg pár hosszú távú szerződés hőértékesítésre cégekkel, évi néhány 10 milliós nagyságrendekben. Miskolcon 3. termelőkút fúrásra pályázat lett beadva (eredmény még nincs), amihez valszeg kapcsolódik a szeptemberben aláírt 2,85 Mrd-os hitelkeret szerződés. Ezen időszak alatt a cég visszavásárolt 2.977e db saját részvényt, igaz a korábban megszavazott VROP keretében ki is osztott 986e db saját részvényt. Azaz jelenleg kb. 2M db-bal több saját részvény van a cég tulajdonában, mint 2016. elején. Ennyivel kevesebb részvény között oszlik szét az eredmény, ami hogy is alakult ezen időszakban?
A fentebb leírt semmiségek eredményeként a cég 2016-os 1,7 Mrd-os EBITDA-ja 2022-ben várhatóan eléri a 3,2 Mrd Ft-ot, azaz közel duplázódik ezen időszak alatt. A kb. nullás 2016-os adózás előtti eredmény az én várakozásom szerint 2022-re 1,2 Mrd körülre nő (devizás átértékelési pénzügyi veszteséget figyelmen kívül hagyva, ami hosszú távon úgy is kiesik, lévén fedezett). Azaz 2016-hoz képest egy lényegesen stabilabb lábakon álló cég várja a 2022. év végét. A cég lényegesen magasabb eredményein a korábbi 18,5M db részvény helyett 16M db-nál is kevesebb osztozik majd. A 2016-os Pannergyhez képest a 2022-es Pannergy sokkal jobb alapokkal vághat bele egy új nagyprojektbe, ami remélhetőleg el is jön valamikor. Ha egyesek szerint a Pannergy 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban, stb. is belevághatott volna egy tizenmilliárd Ft-os nagyberuházásba (helyette a fentebb leírt folyamaton ment keresztül), az akkori hátterével, akkor a 2022-es Pannergy az akkori Pannergy-hez képest ezt röhögve meglépheti.
Nos, így állt meg itt az idő az elmúlt 6 évben.
Még valami, zárásként: az előző éves időszakban a cég srv-re és osztalékra 700 milliót költött el, a mostani időszakban várhatóan 900 milliót fog kitolni a részvényeseknek (ez részvényenként, 16M db átlaggal számolva 56Ft/részvény). Ha nem lesz új nagy projekt, akkor ez szerintem jövőre 1,1Mrd Ft-ra nőhet, amin már átlagban csak 15,5M db részvény fog osztozni. Én azért bízok benne, hogy a Karmelita kolostorban az egyik értelmező nagyszótár épp a Geotermia szónál van kinyitva és egy stöpszli mutatóujj a mögötte lévő mondatokon fut újra és újra át. Miközben az értelmező nagyszótár alól egy cirill betűs fejléces papíron a legutóbbi orosz gázszámla sarka kandikál ki, aminek alján az a szöveg szerepel, hogy "A végösszeg a következő oldalon folytatódik. Ez nem elírás.".
Felesleges ezt az illikvid sz@rt elemezgetni. - Forgalom nulla. - Árfolyam a felvasarlással szándekosan lenyomva, mivel 1 évük van hogy elköltsék az erre szánt pénzt. Akinek sok papírja van és elakarja adni, azonnal beadja amint venni akarja a cég vagy valaki. Az eladási szándék az illikviditásból is adódik. - Jövőkép és projekt NULLA! - Papír KUKA! Sok sikert annak aki tartja és várja a csodát!
Konkrét számokkal is leírva, hogy mindenkinek egyértelmű legyen: ehhez az egyedi IFRS szerinti beszámolót veszem most elő, de a konszolidált esetében is ugyanez az elv.
Az egyedi beszámoló 9. oldalán van megbontva a saját tőke, mégpedig: Jegyzett tőke 421.093e Tartalékok 14.047.868e (ebben van benne az eredménytartalék) Tárgyévi nettó eredmény 36.692e Visszavásárolt saját részvények miatti tartalék -3.872.379e Így a saját tőke 10.633.274e
2021.12.131-én 3.723.441 db saját részvény volt, amire az év végi árfolyamra (1.040 Ft) átértékelve mutat ki a cég tartalékot, azaz 3.723.441*1.040=3.872.378.640 Ft, ez szerepel feljebb a saját tőke megbontásban negatív előjellel. Ebből kerül bevonásra 1.054.655 db részvény. A 2021.12.31-i számokat alapul véve ennek nyilvántartási értéke 1.054.655*1.040=1.096.841.200 Ft. Ezzel az összeggel fog nőni a visszavásárolt saját részvények miatti tartalék. Ezzel párhuzamosan az eredménytartalék csökkenni fog a bevont részvények nyilvántartási értéke és névértéke közötti összeggel, azaz 1.054.655*(1.040-20)=1.075.748.100 Ft-tal. A jegyzett tőke meg csökkenni fog a bevont részvények névértékével, azaz 1.054.655*20=21.093.100 Ft-tal. Minden más marad.
Bevonás utáni számok: Jegyzett tőke 400.000e Tartalékok 12.972.120e Tárgyévi nettó eredmény 36.692e Visszavásárolt saját részvények miatti tartalék -2.775.537e Saját tőke 10.633.274e
Azaz a részvénybevonás csak egy átrendezéses művelet a saját tőkén belül. Azon túl, hogy a bevont részvények törlésre kerülnek. Ahogy írtam, ez a 2021.12.31-i napra vonatkozó számok alapján értelmezendő (pillanatnyi kép a múltban), a későbbiekben már csak az újabb saját részvények megszerzése, a teljes állomány átértékelése is mozgást okoz az eredménytartalék és a saját részvények miatti lekötött tartalék között.
A fenti számok az egyedi beszámoló (csak az Nyrt., elkülönülten nézve) számai. A cég egyedi számai részvényesekre nézve inkább azért lehetnek érdekesek, mert az mutatja meg, hogy lehet-e osztalékot fizetni (vagy ami ezzel kéz a kézben jár, saját részvényt vásárolni - ehhez leegyszerűsítve alapvetően az kell, hogy a saját tőkén belül a tartalékok a tárgyévi eredménnyel korrigált eredője pozitív legyen). Ez inkább technikai dolog, legalább is számomra. Maga az Nyrt csak egy héj, önmagában nézve a számait nem lehet megítélni a cég értékét. A konszolidált beszámoló számai mutatják azt meg, hogy milyen értéket képez a cégcsoport. Ott látszik, hogy miből is épül fel az egész cég. Persze nagy általánosságban ez se feltétlen teljes, mert lehetnek konszolidáción kívüli eszközök is a cég birtokában, de a Pannergy-nél ilyen speciel pont nincs.
Szerintem nem fogja elérni az 1400-at idén. 12 éve lesz októberben, hogy 1147 ft volt, tavaly októberben meg 1175 volt a teteje. Nagyon nehézkes itt minden. 7 éve nincs új projekt.
??? A tőkeleszállítás a saját tőke más elemeinek növelése céljából történik, ahogy azt az elfogadott közgyűlési határozat tartalmazta. Nem történik tőkekivonás, így adózás szóba se kerül a folyamat során. A saját részvények visszavásárlása során képzett tartalék (ami egy negatív szám a saját tőke kimutatásában) és az eredménytartalék között lesz átrendezés,aminek eredője zéró, "csak" átrendezés lesz a kettő között. A saját részvények visszavásárlása kapcsán képzett tartalék nőni fog, az eredménytartalék csökkenni. Valamint a jegyzett tőke fog csökkenni a bevont részvények névértékével.
Ezeknek az eredményre, adóra hatása 0 egész 0 tized.
"A több, mint 100 hazai környezet- és természetvédő szervezetet összefogó
MTVSZ a hazai költési tervek szakmai elemzése alapján a következőket
javasolja a tervekbe írni: Az MTVSZ szerint javasolt a fűtési, elsősorban távfűtési rendszerek
vonatkozásában a biomassza alkalmazásának mellőzése, és a geotermikus,
illetve hőszivattyús megoldások előtérbe helyezése."
Továbbra is kb. csak az a kérdés, hogy Orbánék mire várnak.
"Varga Mihály pedig arról beszélt
a képviselők előtt, hogy nemzetközi színtéren is folyik a vita az
extraprofitokról és felhozta a windfall tax kifejezést, ami
tulajdonképpen a különadókat takarja. Később a második bizottsági
meghallgatása után újságírói kérdésekre válaszolva az energetikai
szektort nevezte meg, mint a mostani helyzet egyik nyertese.
Megemlítette a régi-új pénzügyminiszter, hogy a kormány nem
profitellenes, mert a tisztességesen megkeresett profitot minden
tulajdonosnak joga van felhasználni szabadon. De szerinte a mostani
rendkívüli helyzetben több helyen keletkeznek extraprofitok."
Pannergy már a hőtermelés indulása óta hatósági áras. Alteo? NAP? MOL? EU-SOLAR?
Érdekes, hogy a kavicsbányákat nem adóztatná jobban. Vagy a nagy építőipari cégeket. Hadiipar? Informatika?
"A
geotermikus energiát értelmezhető, megtérülő módon lehet használni, de
ez egyelőre nem biztosított. Ugyanakkor ez olyan terület, amely érdemes
az alaposabb vizsgálatra."
Ja, áramtermelésre vonatkozik a meglátása. A hőtermelés nem kérdés, ott bizonyítottan nagyon jól működik a geotermia, az áramtermelésbe bevonás már nagyobb kihívás. Magyarországon ilyenből csak Turán van egy.
Minden esetre valami csak történik kormányzati szinteken is.
„Ha valaki Magyarországra ránéz látja, hogy egy medencében van és
ebben a medencében a Móri-árok az egyetlen szélcsatorna, ahol stabilan
fúj a szél. Magyarország többi részén ezt már nem lehet garantálni” –
mondta Palkovics.
A szélerőmű megtérülését így bizonytalannak
látja, ráadásul az energiatárolás problémája éppúgy fennáll, mint a
napenergia esetén, így ennek kiépítésétől sem mentesít.
A
geotermikus energiát értelmezhető, megtérülő módon lehet használni, de
ez egyelőre nem biztosított. Ugyanakkor ez olyan terület, amely érdemes
az alaposabb vizsgálatra.
Mind témába vág, nem? :-) Most elég aktuális téma EU-s szinten az orosz gázról való leválás, megújuló energiaforrásokra való átállás, stb. Távhőben technológiai szinten meg nem olyan nagy a választék, ha megújulóra akarsz átállni. Az EU elsősorban az átállást fogja támogatni, nem azt, hogy Üzbegmongolisztánból vegyünk gázt az orosz helyett. Persze ott is lehet hagyni az EU-nak a pénzt, majd a románok elköltik. Ugyan tegnap Nagy Márton kifejtette, hogy neki az atom és nap támogatott, de valahogy mindig csak az áramtermelésig jutnak el a gondolkodásban, a (táv)hőtermelés már nem kerül elő. Márpedig az is ott van, sőt, nagyon is ott van, előbb-utóbb bekerül az is egy ilyen mondatba. A távhőrendszerek megújítása sok éves projektek sokasága, most minden egyes eltelt évvel csak a veszett drága gázt fizetjük, a helyett, hogy arról leválva egy kiszámítható, stabil, belföldi forrásra álljunk át. A mostani gázár duplája, triplája már eléri majd Orbán ingerküszöbét? Télen összejöhet az is.
Pedig már többször eladhattad volna a vételi árnál többért, és utána olcsóbban visszavehetted volna. A részvények így is meglennének és még jó sok pénzt is kerestél volna 2013 óta.
Ez hülyeség. Azért megújuló energiaforrás, mert a vizet 100%-ban visszasajtolják, ezzel egy körforgást kialakítva. A visszasajtolt vízmolekula évtizedek alatt szivárog el újra a termelő kúthoz, azaz egy óriási nagy víztömeg van lent, ami ugyan elfogyhatna, de a visszasajtolásnak pont az a lényege, hogy ez ne történjen meg.
A termálvízben lévő ásványi anyagokat, gázokat kiszűrik, azok a rendszert nem károsítják.
Az éves karbantartás meg azért van, hogy a rendszert szinten tartsák.
Pl. a szénerőmű se lesz hosszú távon működőképes, ha nem visznek oda több szenet, nem karbantartják, stb.
Khmmm..... Ébresztő! Mindenhonnan az jön, hogy teljesen át kell alakítani a távhőszektort, nagyon nyomni kell a zöldítést. Dánok már a biomasszát is utálják, már azt cserélik zöldebbre.
Azon túlmenően, hogy igen, lehetne sokkal szebb, befektetést ösztönző gazdasági környezetet kialakítani azt azért tegyük hozzá, hogy ezt különböző módokon elő lehetne állítani. A bruttó eszközérték nem egyenlő a bevont tőkével, így az állampapír kamathoz se lehet direktben hasonlítani.
A 4,5% maradhat 4,5%, ha az állam ad sok támogatást, fúrási kockázatot is meg lehet velük osztani, meg kedvező kamatú hitelt is előállítanak (zöld kötvény?), mégpedig jó sokat. Ezeket a piac is megoldhatná, lenne tőke meg hitel, ha nem lenne 4,5% korlát, hanem piaci alapon működnének a dolgok. De az árszabályozás is belefér, ha azzal együtt jár a támogatás, a kockázatmegosztás és a kedvező feltételű hitel. Ezek a bevont tőkére vetítve sokszorozzák a 4,5%-ot.
Szóval 4,5%-kal együtt is bika dolgokat lehetne itt csinálni, ha a kormány úgy döntene, hogy ad egy jó nagy esélyt a geotermiának.
Ugye a nyereségtényező a bruttó eszközérték 4,5%-a a hatályos törvény alapján: "A nyereségtényező
a) azon
értékesítő esetében, amely 2011. március 31. napját követően a villamos
energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.)
szerinti megújuló energiaforrást hasznosító vagy a nagy hatásfokú,
hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő
mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló miniszteri
rendelet szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés
követelményeinek megfelelő távhőtermelő létesítményt üzembe helyezett,
illetve üzembe helyez: 4,5%; " Vessük össze, hogy 10 éves állampapírok éves hozama 7% körüli jelenleg. Kérdés: megéri ilyen feltételek mellett beruházást indítani, vagy simán jobban jár a cég, ha állampapírban parkoltatja a pénzét?
Az átvételi ár jelenlegi szabályozása mellett, (mostani kamatkörnyezetben pláne) komolyabb projektbe úgy érdemes csak belevágni, ha jelentős vissza nem térítendő állami támogatást kapna a cég. Ha az állam változtatna ezen (vagy jelentősen növelné az átvételi árat, vagy szórná a támogatást), nyilván a cégvezetés is lépne, amíg ez nem történik meg, addig értelmetlen kockázatvállalás, kis megtérüléssel.
PANNERGY