Ez régi vita, hogy osztalék, vagy srv, de, legalábbis kisbefektetői szempontból, szerintem körülbelül ugyanaz a kettő. Ha osztalékot kapsz, ugyanúgy növelheted a részesedésed a cégben, ha a kapott osztalékból még részvényeket veszel benne, míg ha srv van, eladhatsz annyit, amennyit osztaléknak gondolnál. Az aukciót ilyen kis kapitalizációjú részvénynél én nem látom működőképesnek, szóval szerintem a legértelmesebb felhasználása az 1,5 milliárdnak, ha rendkívüli osztalékként kifizetik (100 Ft/ részvény) a következő közgyűlés után (feltéve, ha nincs valami jó projekt tervben).
Gondolatkísérlet:
Adott a Nergy cég, részvényeinek száma 10.000.000, idén 5.000.000.000 Ft részvényesi juttatást ad, a részvény ára ennek bejelentésekor 5000 Ft. Pan nevű részvényesének 10.000 db részvénye van.
A esetben osztalékot fizet, 500 Ft-ot részvényenként. Pan az osztalék leesése után 4500 Ft részvényenkénti áron 1111 db részvényt tud venni (TBSZ-en tartja, és tegyük fel, most a teljes osztalék leesett, nem a bruttó). Az ügylet után a cégben részesedése 11.111/10.000.000 = 0,001111= 0,11111%
Második esetben cég saját részvényt vesz 5 milliárdért 5.000 Ft-os átlagáron 1 millió darabot. Ez alapján Pan részesedése a cégben 10.000/9.000.000=0,001111=0,1111%.
A cég mindkét esetben teljesen ugyanannyit költött, Pan részesedése a cégben hajszálra ugyanaz. Nyilván ez egy laboratóriumi példa, de fenntartom, egy tudatos hosszútávú kisbefektetőnél lényegtelen, osztalékot fizet, vagy srv-t visz végbe egy cég.