Az árjegyző még nem mert beállni, de visszamentünk kb a 2000-es szintre. Viszont egy kis eladói likviditást kiszívtak az indexkövető alapok, így talán nem lesz eladói nyomás.
Valószínűleg ez történt, valakik gyűjtögették, most pedig odaadták. De azért így is szépet ment záróban. Nem gondoltam volna, hogy ennyire ráhagyják egy ilyen illokvid papírban az alapok a végére a vásárlást, de nekik úgy néz ki, mindegy. Köszi Máté az infókat, végülis aki bízott abvan, amit írtál, az kereshetett simán 4-5%-ot pár nap alatt. Meglátjuk, holnap innen indulunk-e tovább, vagy visszamegyünk 2000 alá.
Ez gyakorlatilag már holnaptól árcsökkentést jelent a legtöbb helyen. Amíg 340 alatt marad az USD és 100 dodó alatt az olaj, addig még ok, de ha elszáll vagy az olajár pl. 120 fölé vagy a forint, akkor ez tarthatatlan lesz.
Azt szeretném kérdezni, hogy ha innentől beáll már ez a rendszer, hogy van a hőmennyiség utáni díj (ami a kisebb jelentőségű) és van az alapdíj, akkor miért kell éven belül ez a fajta megkülönböztetés, hogy októbertől magasabb az alapdíj? Mert 2024-ben azt hittem, hogy a rendszer indulása miatt kellett. De most ez így nem torzítja a negyedéves/féléves eredményeket még jobban, hogy emiatt a 2. féléves eredmény sokkal jobb lesz? Mert ha lenne emelt hődíj, akkor azt inkább októbertől áprilisig állapítanám meg. Vagy mit nem látok? Amúgy jó, hogy emeltek valamennyit, de ez nem tűnik semmi extrának, User01 kora esti kommentjét érzem validnak.
Ahogy manapság már az S&P sem az amerikai gazdaságot fedi le, a DAX sem a német gazdaságot, a BUX sem a magyar gazdasággal megy együtt. A 3 legnagyobb súllyal (kb 85%) rendelkező cég: OTP, MOL, RICHTER magyarországi kitettsége 50% alatti, erősen export vezéreltek. A Magyar Telekom, ami a hazai viszonyoktól jobban függ, az OPUS szintén, bár az kicsit máshogy :-). A 4iG pedig az előbbi kettő keveréke. És akkor ez a 6 cég adja a BUX index 95%-át. De ha a nyomdát is ideveszem, az is egyre inkább az exportra támaszkodik. Szóval a BUX zászlóshajói mehetnek felfelé, miközben a magyar gazdaság szenved.
Így van, ez a korábban megtermelt nyereség, amiből lényegében bármit finanszírozhat a vállalat. A Telekom főleg beruházásokba fordította a korábbi évek nyereségét. A forrás oldal (hitelek, saját tőke) a finanszírozási forrást mutatja meg, az eszköz oldal mutatja meg, hogy miben áll a cég "pénze": tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok, készpénz. stb. A Telekom év végi jelentéséből kiderül, hogy 70 mrd Ft-nyi pénzeszköze volt (ezek likvidek), míg közel 500 mrd értékben volt tárgyi eszköze és 300 mrd Ft értékben immateriális javak.
Az eredménytartalék nagy része befektetett eszközökben csücsül (pl. frekvencia, torony, optikai hálózat), abból nem olyan könnyű készpénzzé tenni rövid távon.
Azért nagy kérdés, hogy ilyen árfolyamon megéri-e sok saját részvényt venni, vagy inkább osztiban kifizetni a nyereséget. Mert 400 körüli árfolyamon egyértelműen jó választás volt a saját részvény, de mondjuk 2000 felett (főleg egyre csökkenő közkézhányad mellett) már nem gondolom olyan jónak.
Lesz egy egy kis extra bevétel az eladásból: Rendkívüli közlemény 20250623.pdf. Kb 1 EUR/részvény a várt eredmény többlet 2025-re. Akár lehetne extra oszti is jövőre.
Nekem mindkettő van, szerintem a KH ÉP a jobb valamivel. Persze a régi KBC Equitas vagy Random rendszerénél mindkettő gyengébb. Ersténél még hozzá lehet férni a BUX hatihoz és lehet ajánlatot módosítani, talán ez a két legnagyobb pozitívum az Erstéhez képest. A KH ÉP-nél nagyobb forgalom mellett kedvezőbbek a díjak, az Erste online 0,35%-kal dolgozik. Sajnos az Erste rendszere is legalább 20 éves, szóval ősrégi, de azért használható. Mindkét helyen ígérik egy ideje a fejlesztést, a KH-nél néha jön egy kis újdonság, az Ersténél még ennyiről sem tudok.