Aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd - véli Zsiday Viktor.
Mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról nagyon megalapozottnak tűnik egy többéves, komoly emelkedő trend, legalább 50 százalékos áremelkedéssel - állítja Zsiday Viktor az Mfor.hu-n megjelent írásában. (Amint arról beszámoltunk, egyes lakástípusok esetében már érzékelhető némi drágulás.)
Az ismert befektető szerint a következő tényezők indokolják az áremelkedést az ország központi régiójában és néhány nagyvárosban:
soha nem építettek ilyne kevést Magyarországon, mint mostanában,
bár az ország népessége csökken, a nagyvárosokba, ezen belül is különösen Budapestre továbbra is pozitív a migráció,
elindult a reálbérek növekedése, és várhatóan ez a következő években is így marad,
szinte soha nem volt még ilyen olcsó a forinthitel, mint most, több nagyobb bank is 6 százalék alatti szinten kínálja a jelzáloghiteleket,
az alacsony betéti kamatok miatt kényszerűségből a megtakarítók is az ingatlanpiac felé fordulhatnak.
Zsiday ugyanakkor megjegyzi: az újonnan érkező keresletnek először ki kell pucolnia a bedőlt hitelből visszamaradt lakásokat, az évek óta eladni kívánt ingatlanokat, stb. Ez a folyamat jó pár hónapig eltarthat, de utána hirtelen nem lesz kínálat, és a folyamatosan jelentkező kereslet hatására az árak egyszercsak fel fognak robbanni - véli a befektető. Úgy látja: aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd.
A cikkben említett 14 százalékos albérlet arány közelebb állhat valósághoz, már csak abból kiindulva, hogy a 18-35 között szinte mindenki bérel vagy mamahotelezik.
"a maradék 94,8% milyen lakhatással kapcsolatos költsége van?" Alternatív költsége van. A lakhatásért így vagy úgy fizetni kell. Ezért is kellene számításba venni az inflációnál.
akkor vessük össze azzal, hogy mennyi pénzt lehetett keresni a tőzsdén? mert nem lehet pl államkötvényből simán megélni? már nem a mesterségesen magasan kínált PMÁPról meg a többiről beszélek, hanem amiket a bef. alapok vásárolnak na de mi köze ennek az inflációhoz?
És itt a lényeg: "Minden befektető a vagyona reálértékének megőrzésére vagy növelésére törekszik. Ám a fentiek miatt ahhoz, hogy valaki megőrizhesse vagyonának az értékét, a valódi vásárlóerejét, ahhoz nem az inflációt kell figyelembe vennie, mert az lefelé torzít. Ahhoz, hogy ugyanabban a társadalmi szegmensben/osztályban tudjon valaki maradni a fogyasztása, életszínvonala/minősége alapján, az inflációnál magasabb hozamra van szükség. Tehát a „valódi reálhozam”, az nem az infláció feletti hozamot jelenti, hanem, ha a fentieket figyelembe vesszük, akkor infláció + egy-két-három százalék az a minimum küszöb amit el kell érni, hogy a valós vásárlóerőnk változatlan maradjon. Valódi reálgazdagodásról pedig csak e fölött a szint felett lehet szó.Forrás: http://www.zsiday.hu
JAV.: Emlékszem a 80-as években újonnan vásárolt 5 sebességes versenybiciklimre, melyett 5000 Forintért vásároltam újonnan.. Pár év használat után 7500 Forintért adtam el, akkora volt az infláció. Persze hivatalosan akkor is kisebb lehetett a kimutatása.
"Ennél csak az autók ára a viccesebb, ahol ugyanilyen kiigazítást végeznek: ugyanannak a minőségnek az árváltozását vizsgálják. 2003 és 2013 között a személygépkocsik árváltozása mennyi volt Magyarországon? A KSH szerint 10 év alatt összesen 1,9%-kal nőttek az árak (nem évente, hanem összesen!). Micsoda? Hogyan jött ez ki? Nyilván úgy, hogy ugyanannak az autónak az árát vizsgálták, hogyan változott. Pl az X autó ára 2003-2006 között nem nőtt, de mivel utána nem árulták már, ezért innentől az Y autó 2006-2010 közötti árát vizsgálták, ami megint nem nőtt, majd a Z autóét 2010-2013 között, és ez sem nőtt. Igaz, hogy a Z autó sokkal jobb mint az X autó volt, de az is igaz, hogy míg a 2000-es évek elején 3 millióért simán lehetett venni normális új autót, addig ma már 5 millió alatt nehéz jó minőségű új autót venni (természetesen a használt ára is nőtt ezzel párhuzamosan). Ezt egyébként jól mutatja (a való világ, azaz) pl. az autófinanszírozásra szakosodott OTP-leány, a Merkantil bank éves beszámolója is: míg 2003-ban az egy autóra jutó finanszírozott összeg 1,365 M Ft volt, addig 2013-ban már 2,137 M Ft, ami már jobban mutatja, hogy mennyivel nőttek a valós, átlagos autóárak: nem 2%-kal, hanem inkább 50-60%-kal. Lehet persze, hogy egy Wartburg most tök olcsó lenne, csak nem lehet kapni, plusz valószínűleg a zöldkártyát sem kapná meg, szóval a folytonos minőségi javulás miatt itt is azt mutatják ki, hogy alig nőnek az árak, miközben egy átlagos megvásárolható autó ára folyamatosan nő."
Emlékszem a 80-as években újonnan vásárolt 5 sebességes versenybiciklimre. Pár év használat után 7500 Forintért adtam el, akkora volt az infláció. Persze hivatalosan akkor is kisebb lehetett a kimutatása.
De feloldalak elvtárs: Keress rá google-ban, nézd meg, és vonj párhuzamot. Attól, hogy a doziméter eddig mérte a sugárzást, attól még egy kicsit rosszabb volt a valós helyzet:)Minden hazugságnak megfizetjük az árát, Te is megfogod. Én kevésbé, mert nem mantrázom a párt elvárásait, ha tenném is, legalább nem hinnék benne:) Részemről vége a diskurzusunknak.
Nincs is jobb egy 0-ás kamatkörnyezet mellett a 3%os inflációnál. De nem akarlak összezavarni. De ez a 3% eléggé urtodox. Vigyázz, mert ez jelenleg nem ajánlatos.Utoljára írom le, hátha levágod azért:A 3,6 nem jó, de nem is tragikus.
Igazából, ha jól tudom, akkor az EU-ban figyelmen kívül hagyják az infláció számításánál a lakásárakat ez egy közös szabály, ehhez igazodtunk 2012-ben (ellenben az USA-ban számolnak a lakásárakkal). Németországban például ~20%-os súllyal szerepel első sorban a lakbér és a lakhatás költsége, de ott az emberek nagyobb része bérel, míg nálunk hivatalosan szinte senki (...). Ugye véletlenül pont akkor történt változás a számításban (2012), amikor éppen megindultak a lakásárak felfelé, így a jegybank számára kedvezőtlen irányba tolta volna az inflát. Most ezt mindenkire rábízom, hogy ez véletlen egybeesés, vagy sem. Én akkor fogok majd furcsán nézni, ha majd valamikor, néhány év múlva esetleg csökkennek a lakásárak, és valamilyen csoda folytán visszakerülne a lakásár/lakbér változása az inflációba. Az elég csúnya húzás lenne.
köszönöm, hogy elmagyaraztad a kamatos kamatot. es az inflát. valoban zavaro, hogy az osszefuggestelennek tűnnek az osszefuggesek:)3,6 nem jó de nem is tragikus továbbra is
Inkább az szánalmas, hogy össze-vissza dobálod a témát, hogy a végén semmi értelme ne legyen az infláció egyékbént mindig az előző évhez viszonyítva értendő, tehát nem összeadni kell, hanem kamatos kamat jelleggel, lehet ez zavart meg téged egy gazdasági fórumon ezt nem tudni nem jó, sőt kifejezetten tragikus
hitelköltség, amortizáció,rezsi röviden tömören:) de igazad van, miért is volt akkor rezsicsökkentés, devizahitelesmentés, miért van csok? hisz a lkahatási költség nem létezik. Csak az aldis parízer, meg a 2012-es telefon ára 2019-ben :)
Nekem meggyőződésem, hogy tudják 99%-os bizonyossággal a lépéseik pozitív és negatív hatását,. Nem összeesküvésszerűen gondolom, hanem globálisan gondolkozva hozzák meg a lépéseiket. Most a recesszió kezdeti szeleire reagáltak már a vágással, mert óvatósak. Egyértelműen nyomtatni kellett a pénzt 2009 után, mert nem lett volna cash. A kamatokat vágni kellett, és vásárolni a kötvényeket, mert bországok dőltek volna be. Kamatot most sem lehet emelni, mert akkora államadósságok vannak, hogy kemény lenne a fizetési kötelezettség. Hirtelen emelés meg kizárt, mert a 2014-től cserélt kötvények gyakolatilag egy hirtelen emeléssel a másodlagos piacon ZÉRÓ-t érnének:)Az meg különösen fájó, hogy az előbb linkelt grafikonokat látva valaki még elhiszi, hogy kedvesországunképpaktuáliskedvesvezetőjének bármilyen hatása lenne a gazdaságra:)Pontosan ugyanúgy mozog a GDP minden országban, és a 10 vezető állam kamatvágása tisztán látszik nem csak a saját, hanem az összes régiós és balkáni országén:)
Lakás/Ingatlan árak topik
Lakásárrobbanást vár Magyarországon a guru.
Aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd - véli Zsiday Viktor.
Mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról nagyon megalapozottnak tűnik egy többéves, komoly emelkedő trend, legalább 50 százalékos áremelkedéssel - állítja Zsiday Viktor az Mfor.hu-n megjelent írásában. (Amint arról beszámoltunk, egyes lakástípusok esetében már érzékelhető némi drágulás.)
Az ismert befektető szerint a következő tényezők indokolják az áremelkedést az ország központi régiójában és néhány nagyvárosban:
soha nem építettek ilyne kevést Magyarországon, mint mostanában,
bár az ország népessége csökken, a nagyvárosokba, ezen belül is különösen Budapestre továbbra is pozitív a migráció,
elindult a reálbérek növekedése, és várhatóan ez a következő években is így marad,
szinte soha nem volt még ilyen olcsó a forinthitel, mint most, több nagyobb bank is 6 százalék alatti szinten kínálja a jelzáloghiteleket,
az alacsony betéti kamatok miatt kényszerűségből a megtakarítók is az ingatlanpiac felé fordulhatnak.
Zsiday ugyanakkor megjegyzi: az újonnan érkező keresletnek először ki kell pucolnia a bedőlt hitelből visszamaradt lakásokat, az évek óta eladni kívánt ingatlanokat, stb. Ez a folyamat jó pár hónapig eltarthat, de utána hirtelen nem lesz kínálat, és a folyamatosan jelentkező kereslet hatására az árak egyszercsak fel fognak robbanni - véli a befektető. Úgy látja: aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd.
link