A héten a legperzselőbb nap azonban a keddi lesz: ekkor országszerte
nagyon meleg lesz, 35 és 41 fok közé ugrik majd a hőmérséklet,
délkeleten 41 fok fölé is kúszhat a hőmérők higanyszála.
24. éig 40 fok lesz kár tagadni -baromi szárazság -és nagy pusztulás lesz növényeknél.kukorica napraforgo -csökevényes termés.aszalodás.több helyen vizhiány
Körösszakálon kereken 41 fokot ez a hivatalos.jövöhéten 40-45 fok lesz egyes részeken már pesten is 40.és 24. éig eltart-sőt 17-24 között lesz a legkeményebb asztrologiai állás.utána kicsit enyhül.az a kérdés augusztus mit produkál az ide i nyár legmelegebb részében vagyunk vagy augusztus-bekeményit-mert ugye az a legmelegebb honap.egy biztos orbán a napelemeivel valamit tudott
"A széklet nagyon sok mindent el tud árulni az egészségi állapotról, de nem biztos, hogy ezt csak ránézésre meg lehet határozni." Komplett folyamatot írtam le, nem csak azt, hogy hogyan néz ki a széklet illetve nem az egészségedről írtam, hanem az étel megfelelőségéről a tested számára véleményem szerint illetve azt, hogy hogyan jelzi azt szerintem a tested a nagyvécé alkalmával.
A növényi rostoknak valóban nincs semmi tápértéke a számunkra, viszont a beleinkben élő hasznos mikróbákat (mikrobiom) táplálják. Rostszegény táplálkozásnál felborul a bél mikroflórája, felszaporodnak a számunkra káros mikróbák, ami hosszabb távon rengeteg problémához és akár súlyos betegségekhez vezethet, nemcsak a gyomor/bélrendszer környékén (daganatok), de szinte mindenre kihat (pl. immunrendszer). Ez viszonylag új téma, néhány évtizede vizsgálják behatóan. Talán hallottatok a székletbeültetésről, ez egy új terápia, egészséges széklet beültetéssel feljavítják a megbomlott bélflórát. Ami régebben ismert, hogy a rostok elősegítik a bélmozgást - pont azzal, hogy gyorsan, emésztetlenül átrobognak a bélrendszeren - megakadályozva ezzel a széklet pangását, székrekedést, ami szintén súlyos betegségekhez vezethet. Mindezt inkább kiegészítésnek szántam, amúgy egyetértek az általad leírtakkak.
A széklet nagyon sok mindent el tud árulni az egészségi állapotról, de nem biztos, hogy ezt csak ránézésre meg lehet határozni. Van aki mindent megehet, nincsenek emésztési gondjai, más meg még a víztől is émelyeg. Az egyik (hölgy) ismerősöm minden kajálás után rosszul érezte magát, az orvos azt ajánlotta neki, próbálgassa váltogatni az ételeit, hátha megtalálja a bűnöst. Először a nehéz ételeket hagyta el, majd szinte mindent. Még a vajas kenyértől is gondja volt......hát ez az! Tejfehérje és gabonafehérje allergiás. Nem a jó zsíros csülök kínozta, hanem a hozzá megevett kenyér. :-) Nagy meglepetésükre, ezek elhagyása után sikerült teherbe esnie, pedig már szinte feladták a az erre irányuló harcot. Négy éve próbálkoztak, számtalan módszert kipróbáltak, még a lombik programot is. Soha nem gondoltam volna, hogy ez is összefügghet!
Gyakorlatilag a növényi rostokat nem tudjuk megemészteni, ezért abból tápanyagot nem tudunk felvenni. Csak azért esszük, hogy megszabaduljunk ezektől. Gyomortöltelék. Szerintem most azért divatos, mert kajálni jó, de ezek nem hizlalnak.. Én a mezőgazdaságban pontosan ezt láttam, mikor a kukorica szára szinte teljesen emészthetetlen volt a tehén számára, ezért silógödrökben érlelték, hogy az is hasznosulni tudjon. Most már a nemesítésnél ezt is figyelembe veszik, hogy melyik fajtának mennyire emészthető a szára. Régen a tehén lerágta a leveleket, a többivel meg tüzeltek, ne vesszen kárba. Milyen érdekes, hogy a gyümölcsök magjai nagyon sok értékes anyagot tartalmaznak, de ha nem rágjuk szét, akkor hasznosulás nélkül távoznak. Régebben azt mondták, ne egyem meg a dinnye magját, mert vakbélgyulladásom lesz. Nem tudom, milyen az összefüggés, de most már azt is ajánlják, csak rágjuk össze. Méregdrága ételkiegészítők készülnek ezekből a magokból. Nagyon sokszor a múltat hozzák példaként, hogy mit ettek az őseink. Például a füstölt szalonna, meg a kolbász. Hát igen.... De azt senki nem mondja, hogy abból nem jutott minden napra, sőt. Ha hetente egyszer volt valami "disznóság" az asztalon, azok már gazdagnak számítottak. Arról nem is beszélve, perszehogy nem voltak betegesek, mert azt nem érték meg. Senki nem vizsgálta, miért halt meg valaki hirtelen.
Az a jó kaja szerintem - illetve a testednek, szubjektíve és személyes - hogy amikor elmész a nagyvécére, akkor amit kitolsz macit, az szilárd, könnyen kicsusszan - érzed is - és amikor megtörlöd a sejhajod, akkor talán éppen hogy csak van valami a papíron. Ez nálam olyan észrevétel volt - nem röhög - hogy vagy a párizsis/trapsitasajtos zsömle vagy a rántott csirkemellfilé/trapsitasajtos zsömle képes kiváltani. Most melyik a kettő közül nem tudom, mert ennek ennyire célirányos megfigyelését nem tettem meg, viszont átéltem már sokszor ezt a fajta ürítését a végterméknek illetve erről írnak is és ha belegondol az ember, ez a leglogikusabb visszajelzés. Mert mondhatják neked azt, hogy ezt a zöldet meg azt edd és hígfosásod lesz. Vélhetőleg van egy alap baktérium meg toleranciakészletünk mindenkinek és utána jön a személyre szabott. Szerintem. És tartom, hogy a megoldás ott van, hogy hogyan jön ki a végtermék, az mutatja meg, hogy jót és jól eszel-e, nem pedig a mindenféle szakirodalom a tuti.
Amúgy az élekmiszerkémia és a táplálkozástudomány a biokémiának egy alkalmazott része. Az alkalmazott tudományok mindig kevésbé egzaktak at alaptudományoknál (pl. fizika vs gépészet)
Ebben igazad van. Bevallom, az egészséges táplálkozás tekintetében magam is tanácstalan vagyok, nincsenek biztos pontjaim. Egyik héten kijön egy kutatás, rá két hétre megcáfolják Aztán meg a cáfolatot cáfolják. Én arra jutottam, legjobb változatosan étkezni, mindenbôl keveset, abból nem lehet gond. Itt is van azért biztos pont is, pl. növényi rostok mindenképpen hasznosak. De valójában ez a tudomány lényege, az állandó kételkedés, szkepticizmus, ami újabb és újabb kutatásokra késztet, aztán vagy jutnak egy konszenzusra vagy nem, de általában közelítenek az igazsághoz. Ez egy állandóan fortyogó, változó valami, mindig alakul formálódik, főleg a felszínen, az újdonságok területén. Ezért is dühít, amikor azt mondják, a tudomány egy kinyilatkoztatás. Nagyon nem az. Viszont az alapok, amiben egyhangú konszenzus van, azok fixek (pl. Pitagorasz-tétel DNS szerkezet stb). Erre jönnek az újdondágok, bővítések, kiegészítések, pontosítások, amikről ha kialakul a konszenzus, bekerülnek a fix alapelvek közé. Persze néha ezeket is felülvizsgáljàk kiegészítik, akár meg is döntik. Ezt így kell elfogadni, ahogy az egész világot is. Soha nincs teljes bizonyosság, mindig csak közelítjük az igazságot.
Nekem a tudománnyal az a gondom, hogy annyi mindent megcáfoltak már, hogy az ember soha nem tudja, mi az igazság. Az egészséges étrend évente változik. Régebben azt mondták, a tojás az koleszterin bomba, az erek ellensége, most naponta egyet meg kellene enni. A kávé a szív gyilkosa, most mindenkinek ajánlják a napi 1-2 csészényit. A zsír halálos méreg, olaj a gyógyír ?
A biológia Orbán propaganda??? Ezt gondold át egy kicsit! Az általam linkelt Suilinet program bőven Orbán rendszere előtt indult, ő inkább jegelte, leépítette. A 70-es években már javában tanítottak algákról, moszatokról, általánosban is. Amúgy egyetlen szaktudás sem az iskolapadban ér véget, aki aktívan műveli, kénytelen fejlődni, mert különben kiesik belőle. Ráadásul a természettudományokban nemigen dőlt meg semmi, legfeljebb kiegészül, fejlődik, ahogy Eistein sem döntötte meg Newton fizikáját, hanem kiegészítette, általánosította. Azért küldtem neked Sulinetes linket, mert a tudományokat az alapoktól kell kezdeni, hogy tudd, mit is akarsz megcáfolni. Aztán, ha kicsit belemélyedsz, talán már nem is akarod majd megcáfolni. Persze az áltudományok, összeeskülés elméletek mindig egyszerű, gyors, könnyen emészthető válaszokat kínálnak, de hamisak A tudomány nehéz, fárasztó, hosszú, de megéri, mert objektív módszerekkel dolgozik, nagy a kontrolla, és általában igaz.
Ez csak elmélet a gyakorlat más.ez nem labor ami élettelen ez a Főld elő bolygó.amit lények nepesitik be és alakítják a sorsát.tűzi,vízi,légi,és földi.lenyek és vannak vezetök is.stb ők foglalatoskodnak azUr akarataban,hatalmas szeretettel.es pontosan.az ember ebbe nem tud beleszolni.az ember csak aljas indokbol szólhat bele,de az sem elég olyan befolyásolás ami itt bármi történne.csak próbálkozások vannak,amik mindig máshogy sülnek el.nincsenek időjárás gépek és sosem lesznek.tehat oxigén kevés van.es co2 is.nem ez a baj.hanem az hogy tettétek követnek minket,ez egy nagyobb előadást igényel.viszont nem én vagyok az Igazság úgyhogy ezt èn nem fogom itt ecsetelni.minden kérdésre megvan a válasz.az Igazság Fényében cimü,üzenetben,ha úgy tetszik.Evangêlium,amelyet utoljára hirdet ki a Teremtő
Ja látom Orbán propaganda. 70 és években .ilyenről nem tanult senki.anugy az algák termelik az oxigén és co2.tőbbsêgêt.90% ot a többit a többi növény.az ember kicsi hogy befolyásolja a természetet.vagy éghajlatra.magszimum,elferditi,de a természet aztán megy a maga útján.vannak természeti lények akik az Úr akaratát teljesítik és azt ember sem satanfajok nem tudják befolyásolni.max ideig elteritenie,de visszater az eredeti akarat kiegyenesedik.a természet az Úr akarata ez a mèrvado.az emberiség.nem oszt nem szoroz.befolyasolni akár de csak pici a befolyásoló tényező.a sok hangya esete,akiket eltaposnak
Ez egy biológiai kísérlet volt laboratóriumi körülmények között. Viszont ezek a többszörös CO2 szintek a teljes légkörben hatalmas üvegházhatást generálnának. A növények talán valóban jól éreznék magukat, de az emberiség és az állatvilág nagy része pár éven belül kinyiffanna.
- A jövő hét első
napjai sem
ígérnek még érdemi változást.Országszerte az évszakos átlagnál jelentősen magasabb, 34-41 fok körüli
maximum, illetve 28-31 fok körüli középhőmérsékletekkel számolhatunk. Erős napsugárzás, délutánonként
gomolyfelhősödés marad a jellemző elszórtan heves zivatargócokkal, de
jellemzőbb marad a csapadékmentes időjárás. Kedd estére egy hidegfront érkezése
körvonalazódik szélerősödéssel és növekvő zivatarveszéllyel.
Miért érdemes dúsítani a CO2-t? A
légkörben lévő CO2 szint (átlagos szint kb 300-400 ppm) elegendő a
növények megfelelő fejlődéséhez, viszont ha extra CO2-t juttatunk a
növényeinknek, úgy kiemelkedő fejlődést és virágzást érhetünk el.
Ahogyan növeljük a CO2 szintet, a növény annál erőteljesebben fejlődik,
1100 ppm-es szintnél a eléri a csúcsot, 1400 ppm fölött már lassul a
fejlődés, így érdemes 900 ppm és 1100 ppm között tartani a CO2 szintet.
idöjárás topik