Mennyit ér az OTP?  

Tisztelem a profikat, de ők sem tévedhetettlenek. A 2009-es mélypont előtt hónapokig nagy veszteségekkel adtak el és statisztikai tény, hogy magyar kisbefektetők értek el az akkori vásárlásaikkal (köztük én is,) komoly nyereséget.

Attól, hogy Csányi eladta az érdekkörében lévó részvények, opciós kötvények egy kis részét, attól még nem éri az OTP az ő eladási árának felét.
(Egyes becslések szerint, igy vagy úgy, de tarja az OTP legalább még 5%-át még ős és családja.)
De hagyjuk Csányit, mert ma még az Ő inditékát az eladásoknál nem tudjuk.
De nézzünk egy olyat, a helyettesét, aki ugyancsak eladta az eddig összekuprgatott milliárd ft-os részvénycsomagját. Ez látszólag érvelésedet támasztja alá. Viszont ugyanő harmadnap az eladásból származott pénze nagy részén OTP Opus kötvényt vett. Vajon miért tette?
Nekem egy magyarázatom van erre csupán. Rövid távon - látva az eszement fenyegetőzéseket fidesz oldalról - ő is sötéten látja az árfolyam alakulását. Viszont 2016-ig (addig lehet a részvényvételi opciót beváltani 9600Ft-os árfolyamon,) láthatóan biznak a papir feltámadásában. Mert igaz, hogy névérték alatt vásárolták ebben az évben (40-50% körül,) de ezzel együtt is rosszul járnának, az általad jövendőlt 2550ft körülre esne az árfolyam.

Nem az erveiddel vitatkozom most.
Valami mast akarok hangsulyozni,peldakon keresztul. Es azt biztosan tudhatod, hogy nem akarnek senkit sem megbantani itt.

1.Lattal mar mondjuk UCLA-USC rogbi meccset? Aki latottt, annak nyilvanvalo, hogy azok a jatekosok sokkal gyorsabbak, erosebbek, fajadalomturoek, es ellenfeluket sokkal biztosabban gazoljak le, mint mondjuk Te kepes lennel ra. Nem hiszem, hogy ezek ellen szeretnel rogbit jatszani, ha gyozni akarsz.

2.Egy profi asztaliteniszezo a 11 pontos meccsbol nyugodtan adhat Neked 9 pont elonyt. Es 10 egymasutani szettbol ilyen feltetelekkel is, 9-ben siman meg fog verni.

3)Azt hiszed, hogy mert van golf utod, ugyanugy tudsz utni, mint Tiger Woods?
Tiger 200 meterrol odauti a golflabdat, ahonnan a masodik utesbol biztosan beguritja a lukba.
Neked annyi se fog sikerulni, mondjuk 1 het gyarorlatozas utan, egyszer se, hogy a masodik utas utan, a luk 10 m-es korzeteig juss.

4.A vilag penzugyeinek 80%-at olyan profi intezmenyek csinaljak, menedzselik, ahol az alkalmazottak sokkal okosabbak, IQ-juk legalabb 20 ponttal magasabb, tradingben tapasztaltabbak, jobb matematikusok es penzugyi kutatok, es jobb technologiai hatterrel jatszanak, mint Te. Ezek a nap 24 orajaban ezen dolgoznak. Tudod mit, ezek ellen se szivesen jatszanek, ha nem lenne semmi tapasztalatom. Igyekszem is elkerulni oket.

5.Ez egy brutalis, de becsuletes allaspont. Minden szakmaban a profik birtokolnak olyan tudast, vagy kifejlesztenek olyan eszkozoket, amikkel “kedvezobb” helyzetbe kerulnek, mint masok, az amatorok.
Valakik ujra es ujra kialakitanak “kedvezo” helyzetbe hozo informaciokat vagy eszkozoket, amivel jobb helyzetbe kerulnek masoknal.

Akiknek ilyen nincs, azok nagy esellyel mind vesztesek lesznek. Es meg ezek a profik is nagyon konnyen befurodhetnek idonkent.

6. Itt Csanyi a profi.

Mindezek ellenere sokan vannak, akik habozas nelkul rohannak be a jatekterre, es jatszanak a profik ellen.
Es mire rajonnek a fenti egyszeru tenyre, addigra a gatyajukat is elvesztik ellenuk.

Szoval, csak ovatosan. Az erdemi vitat persze, majd decemberben lezarhatjuk.;-)

Good luck.

Ukrajna sorsa összefügg az európai gazdasági recesszióból való kilábalással.
Ennek most rövidtávú esélyei jobbak mint fél éven keresztül. (Jellemzően megint fáziskéséssel reagálnak a minősitő intézetek.)
Az OTP teljesitményében az ukrajnai leány max 10%-os kockázatot jelent.
Mindezek mellett nem látom se azt, hogy egy éves európai recesszió vége felé most menne Ukrajna csődbe, sem azt, hogyha ez bekövetkezne, akkor az OTP célárát ez majdhogynem felezné.
De tegyük fel, hogy bekövetkezik év végére a 2550ft-os célárad.
A legvalószinűbb scenárió akkor:
- az únió végre túl van a recesszión és kb 1%-os éves GDP növekedést mutat.
- korábbi hasonló fellendülő fázisban Kelet- és Középkelet-európa gazdaságai ennél az átlagnál gyorsabb növekedést mutattak igy ez most is várható lesz,
- a növekedés beindulásával enyhülnek a félelmek, hogy a költségvetési kiadások a GDP visszaesésével egy negativ spirálba viszik a dél-európai és kelet-európai gazdaságokat. (Ez még akkor is igaz lesz, ha a legutoljára Portugália, Spanyolország és Görögország tudja a fenti fordulatot végrehajtani.)
- Év végével a fentiek miatt valószinűleg megáll végre az OTP-csoportnál a nemteljesitő hitelek növekedése, amit Magyarországon megkönnyit a devizahiteles mentőcsomag is. (Aminek a hatásai még bizonytalanok. Lehet akár 100 milliárd ft-nyi egyszeri leirás, vagy 5-7 évre elhúzódóan évi 20-30 milliárd bevételkiesés is. A konkurenciánál ennek hatása a kisebb céltartalékolási arányok miatt fajlagosan mindenképpen nagyobb lesz.)
- reálisan lehet majd (egy kisebb működési eredményből kiindulva, de kisebb céltartalékolási szükségesség miatt) nagyobb nyereséggel számolni. Ennek a pozitiv hatásnak a valószinűsége az OTP-nél ismételten nagyobb mint a kevésbé céltartalékoló bankoknál.
- az OTP egyike a kevés bankoknak, akiknek a tőkeellátottsága megengedne egy az eszközállomány akár 50%-OS NÖVELÉSÉT IS MEGENGEDŐ akviziciósort. (Horvátország, Románia, Magyarország). Amennyiben az akviziciók nem kerülnek többe mint a kiválasztott bankok saját tőkéje és a kiválasztott bankok tőkearányos nyereségessége eléri az OTP jelenlegi kb 10%-os szintet, akkor ezek az akviziciók már a következő évben megnövelhetik a csoportszintű eredményt akár 30-50%-kal is. A későbbi években pedig a versenyképes banki méret elérése Horváth és román relációkban tartósan hozzájárulhat az eredményesség növekedéséhez. (Persze a "túltőkésitettségnek" most van egy kedvező hatása. Az OTP leánybankjai növekedését saját tőke kihelyezésével és nem külső forrásokból finanszirozza. Igy a bank kamatmarzsai térségi összehasonlitásban most relative magasak és ez egy nagyfokú akvizició sorozat után már nem állna fenn.)
Amennyiben fentiek bekövetkeznek, akkor komoly esélye van annak, hogy az OTP ez év végére tarja a 140 milliárdos nyereségét. Ez 2550Ft-nál P/E=5 lenne, ami a térségi konkurencia átlagának csupán a 40%-a lenne. Nem valószinű!
Egyidejűleg komoly esélye lenne a bankcsoportnak arra, hogy 2015-re az akviziciókkal Romániában, Horvátországban elérje a nyereséges minimális banki méretet, Magyarországon növelje az eszközállományát a kivonuló konkurencia rovására akvizióval és organikus növekedéssel, és minden relációban céltartalékolást tudjon csökkenteni. Igy elérje a jelenlegi üzemi eredmény/adózott eredmény: 440milliárd/140 milliárd helyett a 580milliárd/280milliárd-ot.
Ez viszont már a 2550Ft-os árfolyam esetében egy 2015 évre előremutató P/E=2,5 -öt jelentene. A legnagyobb 2009 március elejei pánik idején volt csupán ilyen rossz a bankcsoport megitélése. 2014 év elején ennek nem látom realitását.
Akkor én hova várom az árfolyamot az év végére?
Ha a devizahiteles mentési cirkusz lezárul év végéig, akkor igenis van realitása az 5000ft-os árfolyamnak. (Ez még mindig csak P/E=10 visszatekintő értékeltségnek felelne meg és ha bejönnek várakozásaim, akkor ezzel még mindig csak P/E=5 lenne 2015 évre előretekintő mutatóval.)
Minden bizonnyal választ kapok majd, hogy nem számoltam egy nemzetközi részvényárfolyam összeomlással, amit már áprilistól jósol mindenki azzal a várakozással, hogy a QE kivezetésre kerül, igy annak következtében megindul a menekülés a biztonságos eszközökbe (arany és egy pár nyugati államkötvény) főleg a feltörekvő országok értékpapir árfolyamait egy csapásra megfelezve, de komoly visszaesést okozva az S&P500 részvényeinél is.
Nekem továbbra is az a véleményem, hogy a QE akkor lesz befejezve, ha a hatását elérte. Azaz a részvények mögötti vállalatoknyereségessége rekordszintű lesz, ezáltal az USA GDP 2-3% fölé tart, valamint a munkanélküliségi ráta 6,5% alá jut. Amennyiben ezt a célt nem érik el a QE folytatódik. Még akkor is a ha az inflációveszély (ami most egyáltalán nem áll fenn,) akkorra megnő.
Ebből viszont az következik, hogy egy nyugodtnak igérkező 2014-ben nem várható hogy rekordszintű vállalati nyereségek mellett a részvényárfolyamok tartósan visszaessenek. (Ne fejeltsük el, hogy az USA, de az EKB is legalább 2 évig még nulla közelében tarja majd az irányadó kamatlábakat. Igy a kötvények várható hozamai továbbra sem lesznek vonzóak. Igy egy kevésbé kockázatos környezetben kisebb részvénykockázati felárral számoló befektető továbbra sem fog lemondani a részvények magasabb hozamairól.)

Szia!
Köszönöm szépen!

Szia,
nem copy-zom at, itt van az Azsia topicban.
link

Szia!
Remélem megszólíthatlak. Mindig érdeklődéssel olvasom írásaidat. Valójában szeretném gondolataidat olvasni, mi a véleményed Bernanke ma esti bejelentésével kapcsolatosan?

Azt gondolom, ertem az erveid.

Egy masik idea. Ez a 2000Mrd Ft nagyjabol eleg volna egy uj Paks atomeromu megepitesere.

Es meg lenne oldva az orszag energia problemaja ujabb 50 evre. Ha kozben a gaz/olaj tul dragara novekszik, nos, akkor sem kellene fazni. Es meg rezsicsokkentesre is jutna;-)

Ehhelyett ennyi penzbol az MNB csinal maganak egy oriasi veszteseget (mert a forrasainak atlagkoltsege nyilvan legalabb 3-4%-al magasabb mint a hitelcsomagbol szarmazo bevetele), evente.

A penz elmegy olyan kisvallalkozasok finanszirozasara, akik egybekent is kepesek finanszirozni magukat, hiszen a penz nagy resze a meglevo hitelek ujrafinanszirozasara folyik majd.
Meg elmegy arra, hogy a kulfoldi bankok tovabb folytathassak a kivonulast az orszagbol.

Es ekozben a magyar penztulajdonosok, latva hogy nulla koruli hozamu lett a penzuk, barmely befektetesi formaban, viszik szorgalmasan kulfoldre.

Szoval, ennyire rossz hatekonysagu, ennyire ertelmetlen hitelprogramot igazan nehez volt kitalalni.

Hát igen. Mintha a saját hozzászólásaimat látnám viszont a cikkben. Egyet is értek vele és kiegészíteném:

2750 milliárd Ft, azaz az éves GDP 9 %-ának megfelelő pénznyomtatásról beszélünk 1,5 év alatt. Hova mehet ez a pénz?

Az egyik lehetőség hogy mivel ennyi ésszerű kockázatvállalás mellett finanszírozható KKV beruházási és többlet forgóeszköz finanszírozási igény nincs - honnan lenne, ha közben betlizik a gazdaság, nem nő a KKV-k piaca - a keret jó része meglévő lejáró forgóeszközhitelek kiváltására megy majd el. Ez esetben azok forrását vélhetően visszafizetik a bankok, tehát a külföldi anyabankok soha nem látott mértékben vonulhatnak ki a magyar bankrendszerből.

Ahogy a cikkben is szerepel, a valóban új beruházási és forgóeszköz finanszírozó hitelek nem közvetlen külföldről vásárolt eszközökre menő része is magyar bankszámlákon landol. Szintén a banki likviditást növeli és a külföldi források törlesztésének fedezetéül szolgálhat.

Na de miért baj ez, hiszen így a pénznyomtatás infláció gerjesztő hatása kisebb (Nem nulla, hiszen a beruházási javak és a forgóeszközök iránt fedezetlen keresletet teremt a program). Csökken a külső függőség, tehát elméletben nő a bankok stabilitása? Az egyik gond, hogy a külföldi források főleg devizában állnak fenn, azok gyorsított visszafizetéséhez piaci deviza keresletet fognak a bankok támasztani. Ez forint leértékelődési nyomást jelent. A másik bibi, hogy a veszteséges, agyonsarcolt bankrendszert ma a külföldi tulajdonosok által betolt tőke támasztja meg. A tulajdonosok azért tolnak be tőkét, mert az anyabanknak még elég sok hitelállománya fekszik a magyar leányban. Amíg bankok tetszhalott, vegetáló állapota mellett a lakosság és a vállalatok is nettó törlesztők és a keletkező likviditásból az anyabank több pénzt tud kimenekíteni, mint amennyit a veszteség miatt tőkében vissza kell tolnia, valamint a fennálló állomány is még elég nagy veszteséggel fenyeget csőd esetén, nem érdemes elengednie a leánya kezét. Ám azzal, hogy a Kormány adósmentés, önkormányzati adósság átvállalása miatti teher, tranzakciós adó emelés, kétszeri ingyenes készpénzfelvétel, stb... címén serényen az egekig tornázza a bankok veszteségét és közben az MNB egy csapásra likviditást biztosít az anyabanki hitelállomány nagy részének kivonásához, megváltozik a képlet. Az anyabankok elkötelezettsége érdemben csökken, míg a tőkeemelési igény jelentősen nő. Ha tehát a magyar bankrendszer sarcolása hosszabb időre nyúlik el, mint az MNB programja, akkor egy jó kis, országspecifikus bankválságot kockáztatunk. Végül is minek importálni, amit magunk is elő tudunk állítani?

Ha meg véletlenül ész nélkül tényleg kiszórná nagyobb részben pótlólagos hitelnyújtásra a bankrendszer a fennálló KKV hitelállomány közel 80 %-át kitevő keretet akkor az 1-2 éves késleltetéssel szinte biztosan bedőlési hullámot indítana. Subprime válság újratöltve, Made in Hungary. Csak mi KKV körben játsszuk el ugyanazt és nem (csak) lakossági jelzáloghitelekkel.

Annak kisebb az esélye, hogy ma 3,8 %-os és tovább csökkenő jegybanki alapkamat mellett alacsony hozamú két hetes MNB kötvényben, vagy hasonlóan alacsony kamatú, rövid állampapírban parkoltassák a pénzt, hiszen ezek hozama nem haladja meg számottevően az országkockázati felárat is tartalmazó külföldi forrásaik költségét. A külföldi anyabankoknak pedig a tőkekövetelmények szigorodása miatt létérdeke az eszközállomány csökkentése.

Viszont a hosszú állampapírok még jelenthetnek alternatívát. Ha ezekre nő a kereslet, akkor az MNB a bankrendszer közvetítésével lényegében állampapír vásárlásra ad pénzt. Ez vagy kivált külföldi forrásokat és az államháztartás külföldi függősége csökken, viszont a fenntarthatatlan jegybanki pénznyomtatástól való függőségbe kerül. Ugyanaz a 22-es csapdája, mint a japán, vagy amerikai pénznyomtatásnál. Vagy a többlet keresletet a többlet kínálat szívja fel, tehát az MNB megemelt állami túlköltekezéshez ad forrást. Ez esetben az állami túlköltekezés közvetítésével a pénznyomtatás inflációgerjesztő hatású (minő meglepetés!), rontja a folyó fizetési mérleget (hasonlóan, mint a híres 2x100 napos program tette) és ezen keresztül forint gyengítő hatású. Végül lehetséges, hogy a többlet kereslet simán lenyomja az állampapír hozamot. Ez az MNB-nek mozgásteret teremt további kamatcsökkentésre. Az MNB saját magának generál öngerjesztő hozam- és kamatcsökkentő folyamatot. Csakhogy a nagyon alacsony kamat is odavág a forint árfolyamának.

Hozzátenném, hogy a 750 milliárd Ft mögé korábban részben a devizatartalékot álmodta az MNB. Ha a + 2000 milliárd mögött is az áll majd, akkor elég dinamikusan kezdik feltörni ezt a malacperselyt is.

+ A devizahitelek forintosítására sem jöhet a nagyságrend miatt szóba más forrás, mint az MNB devizatartaléka. + Az MNB meglebegtette, hogy tovább vágják az alapkamatot. + A Kormány keményen elkezdett költekezni. + Az egyébként is veszteséges MNB eredményének is odatesz az ingyen forrás.

De sebaj, mert a forintgyengüléssel importált inflációt kiegyenlíti a rezsicsökkentés! Előre a fenntartható intézkedések útján!

Na innentől kezdve érdekes a pomperj által feltételezett, részben alátámasztott negatív korreláció az EUR árfolyam és az OTP árfolyam között.

Ráadásul most már végképp nem kell magyarázni, hogy miért is olyan fontos a Kormánynak a lakossági devizahitelek árfolyamkockázatának megszüntetése, vagy áthárítása.

Bank és biztosítás

Pont azt kérték Matolcsytól, hogy ezt ne
Index
2013. szeptember 13., péntek 07:22 |

link

Eleinte Matolcsy György MNB-elnök és stábja nagy dobását, a jegybank növekedési hitelprogramját mindenki megnyugodva vette tudomásul, hiszen ez miniszteri ötleteivel ellentétben nem számított túlságosan unortodox vagy szabadságharcos húzásnak. Úgy tűnt, hogy egyébként nem is lesz különösebben jelentékeny gazdaság- vagy beruházásélénkítő hatása.

Egyet ne csinálj, Gyuri: ezt

Azonban már kezdettől fogva az volt a szakmai vélemény, hogy ahhoz túl kicsi az 500, majd 750 milliárd forintra emelt csomag, hogy érdemi növekedést hozzon, de jó is így, hiszen egy jóval nagyobbra fújt program könnyen alááshatja az ország stabilitását és a jegybanki hitelességet is.

Matolcsy pedig most éppenséggel pont ezt csinálta: lényegében változatlan kondíciókkal még 2000 millirádot tett az ötletbe, ami így már komoly veszélyeket hordoz jelentős várható eredmény nélkül. Így nem lenne meglepő, ha a csodafegyver teljes hatása végül bőven negatívba fordulna.

Mi történik itt?

A jegybank minden kihelyezett forinton bukja az alapkamatot. Az MNB odaadja a pénzt a kereskedelmi banknak ingyen, a bank odaadja a vállalatnak, a vállalat fizet a szállítóinak és az alkalmazottainak, végül a pénz valakinek a bankszámláján lesz. Ezt a forintlikviditást pedig a számlavezető bank beviszi az MNB-be, azaz kéthetes kötvényt vesz, ami után az MNB alapkamatot fizet.

Ha kihelyezik mind a 2750 milliárd forintot, annak a jelenlegi kamatszint mellett nagyjából évi 70-80 milliárd forint lehet a költsége, amit végül ki kell fizetnie a költségvetésnek. A hitelek maximális futamideje 10 év, de a már kiadott hitelállomány átlagos futamideje bőven 6 év felett van, tehát a program költségeinél a 70 milliárdot meg lehet szorozni legalább hattal, ami így már legkedvezőbb esetben is 420 milliárd forint.

Az egyik baj az, hogy a 6-10 év hosszú idő, ezalatt a nemzetközi környezet változása miatt bőven megemelkedhet a kamatszint, ami miatt költségek durván elszállhatnak. Egy, a szervezete miatt magát szintén megnevezni nem kívánó, de a program részleteit igen jól ismerő közgazdász szerint alapkamat-emelés esetén ez a veszteség lineárisan emelkedik, minden 1 százalékos emelés esetén több mint 22 milliárd forinttal.

Egy közel sem elképzelhetetlen 6 százalékos kamatszint mellett már nagyjából a dupláját, évi 130-140 milliárdot költhetünk a jegybanki csodafegyverre. Ez már egy igen jelentős költségvetési mínusz évente, de persze a jövő gondja, ráérnek majd foglalkozni vele a későbbi kormányok.

„Ez a program gyakorlatilag nem más, mint egy állami – a mindenkori alapkamattal megegyező – kamattámogatás a vállalati és kkv szektornak” – mondta a szakértő.

Ebből nem lesz növekedés

Ezért cserébe egy eléggé alacsony hatású gazdaságélénkítő programot kapunk. Még az MNB is elismerte, hogy a hitelek 40 százaléka hitelkiváltásra ment el, amiből új beruházás nem nagyon lesz, csupán meglévő hiteleiket cserélik le a vállalkozások egy olcsóbbra. Az ezen lévő hasznukat persze újra befektethetik, de akár ki is vihetik az országból, hogy hogyan viselkednek, az eléggé bizonytalan.

A program első, nemrég zárult részének 28 százaléka forgóeszközhitel volt, ami a vállalatoknak működéséük finanszírozásához kell, ebből se nagyon lesz növekedés, így 32 százalék ment csak bevallottan beruházásokra, ami a támogatott hiteleknek csupán a harmada. Ezek egy részét viszont piaci kamatszint mellett, tehát támogatás nélkül is megcsinálták volna a vállalkozók, ezekben az esetekben tehát nem is beszélhetünk gazdaságélénkítő többlethatásról.

Elmenekülne a tőke?

Az előbb idézett közgazdász szerint ráadásul komolyan tartanak attól, hogy banki szemszögből jó esély van arra, hogy "a hazai bankrendszer eddigi külső finanszírozói látva azt, hogy az MNB akarja megoldani a hitelezés finanszírozását, egyszerűen haza fogják vinni az eddig a hazai bankrendszer finanszírozására használt összegeket, és ezeket a jegybanki hitelek váltják fel. Ez egy újabb nagymértékű forráskivonással járhat."

"Nagyjából olyan, mintha egy forintnyi hitelért vennénk egy forintnyi növekedést"- mondja egy volt MNB-s közgazdász. A nyáron, amikor még csak 750 milliárdról volt szó, akkor az MNB 0,3 százalékos növekedést jósolt az egészre, most 2750 milliárdból tervezünk 2 százalékot elérni, ami borzasztóan sok pénz mindössze ekkora élénkítésre. Nagyjából hasonló hatást érnénk el, ha a kormány egyszerűen októberben elköltene még 2000 milliárd forintot, mondjuk egy falusi stadionnál hosszú távon valamivel kevésbé veszteséges épületre.

Azt is tegyük hozzá, hogy ezek után a jegybank ellenérdekelt lesz a kamatemelésben, vagyis ennek a programnak "következménye a jegybanki elköteleződés nagyon hosszú-távra az alacsony kamatok mellett"- mondja a szakértő.

Egy külföld által finanszírozott, kis, nyitott gazdaság monetáris politikája nem képes hosszú-távon elköteleződni bizonyos kamatszint mellett, ez nem lehet hiteles. Az amerikai jegybank, a FED tud, az MNB nem. "Ez nem akarat kérdése, hanem képességé. Egy ilyen adottságú országnak, ha globális kockázatkerülési hullám van a világban, akkor kamatot kell emelnie, különben a külföld elviszi a tőkét, és nem tudja az ország finanszírozni magát."

Másrészt a hitelkeresleti oldalon csak az ilyen típusú hitelek iránt lesz érdeklődés, hiszen ki venne fel piaci alapon hitelt, ha lehet 2,5 százalékon is? Ezzel a hazai bankrendszer finanszírozási függősége a jegybanktól nagyon meg fog nőni, ami kockázatos.

A forint is gyengülhet

Emellett az ilyen típusú mennyiségi lazítás szinte mindig deviza-leértékelődéssel is jár, elég megnézni most Japán példáját. Ezért aki nem az MNB-hitelt választja, annak meg fognak nőni a finanszírozási költségei. De általában, a gyengülő forint meg fogja emelni az egész nemzetgazdaság külföld felé folyósított törlesztőrészletét.

Mindezeket figyelmbe véve túl erősnek tűnik az ujjongás, hogy tündérmese lenne a nagy sikerű program, mivel "maximálisan kihasználták a keretet" és hogy "nagy volt az érdeklődés".

Itt olcsón osztottak pénzt: ha kiállunk a kecskeméti főtérre és 20 forintért csapoljuk a sört, akkor is hatalmas siker lesz, és biztosan ki is fogják üríteni a hordót fenékig. Csak kérdés, hogy megéri-e, mivel Matolcsy csodafegyvere után még a hárommal későbbi kormány is fizetni fog. És nem is keveset, pláne, hogyha rosszabra fordul a nemzetközi környezet.

Összességében a program így már könnyen lehet, hogy minden segítő szándéka ellenére a költségvetési következmények mellett súlyosbíthatja a jövőbeli stabilitási problémáinkat. Ezt persze ma nehéz megjósolni előre, így a jegybank mondhatja, hogy minden kritika csak szimpla károgás.

Egyre inkább az a gondolatom, hogy ha a 8100 elesik a Dax-nál, akkor az OTP-t is elengedik. Ha a Dax megtartja a 8200-at, akkor talán... De egy talán a közgazdaságban elég kevésnek tűnik. Ugyanakkor viszonylag rövid ittlétem alatt azt megtanultam, hogy amit a tömegek elgondolnak, többnyire nem PONT úgy történik. Vagy leginkább egyáltalán nem úgy. :)

Mindenesetre a hétfő érdekes lesz... Pláne Amerika miatt.

Rogának is volt CHF hitele amit előtörlesztett. Ha olyan okos volt akkor miért vette fel a csaló banktól??? Ott volt a lehetőség a forint hitelre is!!! Aljas képmutató hataloméhes banda!!!

"Ezért erkölcsi kötelessége a bankoknak, az lenne a tisztességes és becsületes eljárás, ha önként és minden állami kényszer nélkül módosítanák a devizahitel-szerződéseket úgy, hogy az árfolyammódosításból származó veszteség nagy részét ők viseljék, ne pedig az emberek - érzékeltette a kormány tervét. Erre adtunk egy határidőt, ez november elseje. Ha önként ezt a bankok, saját lelkiismeretükre hagyatkozva nem fogják megtenni, akkor a kormány ismét egy újabb lépést tesz - vetítette előre a kormányfő, Rogán Antal csütörtöki szavaihoz hasonlóan."

Ha lettek volna kétségeink afelől, hogy nem a bankokkal fizettetnek meg mindent, elmúltak. + rávilágít Csányi eladásának mértékére.

Sajnos igazad van: eddig a 320Ft koruli arfolyamokhoz sokkal alacsonyabb OTP ar tartozott.
Az en becslesem ezekhez kepest optimista, mert a 320-ra a keplet alapjan:
4300(mai arfolyam)-20Ft*54=3220Ft.
jonne ki, es ilyen magas OTP ar valoban nem volt eddig 320-nal.

Egyebkent persze, ha nem szakakad be a Forint, hanem visszaerosodne 280-ra, akar 1000 Ft OTP ar emelkedes is johet. Csak nem valoszinu.

OTP is, Forint is Rezisztencianal all napok ota. TA szerint az atszakadas mindkettonel elobbutobb megtortenik.
En szoltam. Uff. ;-)

Good luck.

eddig azért korrelált a forint és az otp, mert ha gebasz volt akkor mindkettőt adták. most nem a gebasz miatt gyengül a forint, hanem azért mert matolcsy nem akar kamatot adni. óriási különbség

Ez alátámasztja, ha ez volt a cél :)

Nem akarok senkit sem összezavarni,de :
2009.03 EUR/HUF : 316, OTP = 1200
2012.01 EUR/HUF : 323, OTP = 2800

Azért a 2 és 3-s mozgások nem hiszem hogy a Ft hatások miatt volt:

2, intézményi shortzárás ezerrel mert kikerültünk a túlzott deficit eljárás alól

3, Csányi eladja a pakkját a devizahitel mentés hírére.

Ezeknek a mellékhatása a Ft változása. Ugye mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás :)

Nezzuk az idei chartokat. Abban 3 swing volt EUR/HUF-ban is, OTP_ben is.

link
a lap aljan az utolso 3 abrat kell osszehasonlitani.

1) Febr.25-marc25.
Ezalatt HUF 290-rol 307-re nott, +17 pont
Ezalatt OTP 4910-rol 4210-re esett, -700pont

2)Apr1-maj20.
Ezalatt HUF 307-rol 387-re esett, -20 pont.pont.
Ezalatt OTP 4300rol 5300-ra nott, +1000pont.

3)Maj30-sept1.
Ezalatt HUF 287-rol 301re nott, +14 pont.
Ezalatt OTP 5300-rol 4250-re esett, -1050 pont.

Osszefoglalva, a tanulsag:
a)Konzekvens a kapcsolat EUR/HUF es OTP ara kozott, harombol harom esetben igaz ha volt iden, hogy amikor A Forint gyengul, OTP is gyengul.

b)Es forditva, amikor forint erosodik, OTP is erosodik.

c)Atlagosan igaz, hogy 1Ft Forint EUR/HUF arfolyamvaltozashoz kb. 54 Ft OTP arfolyamvaltozas tartozik.

Vegul:
most EUR/HUF beszakadasa a chart alapjan kuszobon all. Jo ideje “ul rajra” a Rezisztenzia vonalon. Ha atszakad, semmi nincs, ami megallitana 320-ig.

A tema azert is feltunoen fontos, mert a tegnapi napon az EUR/HUF chartbol nyilvanvalo volt, hogy MNB beavatkozott es tartani probalta az arfolyamot 301-302 kozott.
link
Lasd baloldalon, felulrol masodik chart.

A HUF/EUR beszakadas es 320-ig gyengules kovetkezmenye OTP-ben kb. 1000 pont eses, ennyire becsulheto az idei tapasztalatok alapjan.

Ez egy érdekes korreláció lehet,jó lenne róla egy ábra. Ha csak a százalékos arányt veszem (6,25%, mármint 300->320), akkor ez 3958 ft-os otp árfolyamot feltételezne. Ez persze csak egy egyszerű arányítás, nyilván ennél pontosabban is lehet számolni.