PORTFOLIO FORUM

2014. április 9., szerda 15:07 Napi.hu

Lakásárrobbanást vár Magyarországon a guru.

Aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd - véli Zsiday Viktor.

Mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról nagyon megalapozottnak tűnik egy többéves, komoly emelkedő trend, legalább 50 százalékos áremelkedéssel - állítja Zsiday Viktor az Mfor.hu-n megjelent írásában. (Amint arról beszámoltunk, egyes lakástípusok esetében már érzékelhető némi drágulás.)

Az ismert befektető szerint a következő tényezők indokolják az áremelkedést az ország központi régiójában és néhány nagyvárosban:

soha nem építettek ilyne kevést Magyarországon, mint mostanában,

bár az ország népessége csökken, a nagyvárosokba, ezen belül is különösen Budapestre továbbra is pozitív a migráció,

elindult a reálbérek növekedése, és várhatóan ez a következő években is így marad,

szinte soha nem volt még ilyen olcsó a forinthitel, mint most, több nagyobb bank is 6 százalék alatti szinten kínálja a jelzáloghiteleket,

az alacsony betéti kamatok miatt kényszerűségből a megtakarítók is az ingatlanpiac felé fordulhatnak.

Zsiday ugyanakkor megjegyzi: az újonnan érkező keresletnek először ki kell pucolnia a bedőlt hitelből visszamaradt lakásokat, az évek óta eladni kívánt ingatlanokat, stb. Ez a folyamat jó pár hónapig eltarthat, de utána hirtelen nem lesz kínálat, és a folyamatosan jelentkező kereslet hatására az árak egyszercsak fel fognak robbanni - véli a befektető. Úgy látja: aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd.

link

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

11191
11192
11193

BPartner 2015. 05. 03. 22:25

Előzmény: #979 stock33

#980

Csak azt sikerült érzékeltetned, hogy nem ismered alaposan a szabályozást. A témát lezárva a törvénnyel ne vitatkozz szerintem. Teljesen egyértelmű:

"Szja tv. 11. melléklet. II. Az értékcsökkenés leírás szabályai

A tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása e fejezet rendelkezései szerint - figyelemmel a járművek költségeiről szóló fejezetben foglaltakra is - számolható el vállalkozói költségként.

1. Fogalmak:

aa) Az ingatlan, mint tárgyi eszköz a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrészek, tulajdoni hányadok, az egyéb építmények, az üzemkörön kívüli ingatlanok.

2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása

a) Értékcsökkenési leírás a 3. pontban meghatározott leírási kulcsok jegyzéke szerint számolható el. A leírási kulcsok jegyzékében az adott tárgyi eszköz, nem anyagi javak mellé rendelt százalékarány az egy naptári évben érvényesíthető leírási kulcsot tartalmazza. Ha ugyanazon tárgyi eszközre több szabály is alkalmazható, akkor a módszerek között választani lehet, de a választott és egyszer már alkalmazott módszertől a későbbi években nem lehet eltérni. Az 1997. év előtt megkezdett értékcsökkenési leírást a megkezdett módszerrel kell folytatni a teljes elszámolásig.

c, (harmadik bekezdés)

Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.

4. pont b)

b) Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például esetenként szállás célú hasznosítás esetén) a 3. pontban meghatározott értékcsökkenési leírás összegéből

- a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),

- a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,

ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.
'

Ruzsik Dezső
BPartner Zrt

stock33 2015. 05. 03. 21:40

Előzmény: #976 BPartner

#979

sikerült már érzékeltetnem, hogy miért is írtam azt az elején, hogy pongyola a 18 oldalas doksid, és hogy tele van hibákkal?

stock33 2015. 05. 03. 21:39

Előzmény: #976 BPartner

#978

ha a lakásom és a hozzá tartozó garázst bérbeadom egy magánszemélynek, akkor számlát kell adjak róla.
ha a lakást adom csak bérbe, és ingyenes hozzáférést adok a garázshoz, akkor nem kell számlázni, elég egy sajfecni.
ha a magánszemély utal vagy kp-ben befizeti a pénzt a számlámra, akkor a bizonylatoláshoz elegendő a bérleti szerződés, ha kp-t kézbe adja, akkor minden pénzmozgásról számviteli bizonylatot kell készíteni. na de milyen számviteli bizonylatot, hisz millió féle van... nem, nem számlát :)

ugyanez érvényes cég esetében is.

stock33 2015. 05. 03. 21:34

Előzmény: #976 BPartner

#977

a számla a számviteli bizonylatok egy fajtája.

milyen egyéb számviteli bizonylat létezik még? millió féle :)
egy szerződéstől kezdve egy mérlegig minden lehet számviteli bizonylat.

ha Józsi eladja az autóját egy cégnek, akkor csinálnak róla egy adásvételi szerződést. Jozsi nem ÁFA alany, így nem köteles adószámot kérni és számlát adni.
és ki nem találnád, hogy az az adásvételi szerződés vajon mi lehet :)
na? vajon mi? "sz" betűvel kezdődik és "ámviteli bizonylat"-ra végződik...

nincs itt semmi se túlbonyolítva, pont ellenkezőleg, te bonyolítod túl :)
számlaadás, amikor nem is kell számlát adni? amikor elég lenne egy word doksit kinyomtatni és postázni?

BPartner 2015. 05. 03. 21:20

Előzmény: #973 stock33

#976

Hidd el a számviteli bizonylat a számla, NAV szerint link is.

Megint bonyolítod, mert Neked így jó, de attól mindent lehet egyszerűbben. A számlatömbnél vagy számlázó programnál nincs egyszerűbb megoldásra erre, a NAV szerint sem. Az adószámos bérbeadó is NAV fogalom.

Ruzsik Dezső
BPartner Zrt.

BPartner 2015. 05. 03. 21:14

Előzmény: #971 watson

#975

Nincs maradványérték. A logika rém egyszerű. Feltételezik, hogy 50 év alatt gazdát cserél a lakás (2% miatt 50 év alatt írnád le elméletileg). Ha eladod minden kezdődik előről és általában magasabb vételi ár alapon. Magyarul ez egy never-ending történet jelenleg. Az ingatlan felértékelődés az alapja, így nincs maradványérték.

A lakásfelújítás az abból más, hogy ott leáll az ÉCS elszámolás, ha eladás történik. Vagyis azt csak számolhatja el, aki végezte. Ha emiatt lett drágábban, akkor közvetve, a vételáron keresztül az új tulajdonos is számolhatja. De szerintem már érted a lényegét.

És időben nem korlátos. Tehát ha van egy lakásod 10 éve és egyszer sem számoltál még ÉCS-t, akkor már nem csak 40 éved maradt. Sőt, ha elkezded akkor sem időkorlátos. Bár ez már elég elméleti, hogy valaki egyik évben számolja másikban nem és tenné ezt 50 éven belül felváltva. :)

Ruzsik Dezső
BPartner Zrt.

stock33 2015. 05. 03. 21:09

Előzmény: #971 watson

#974

nem kell maradványérték.
a lényeg, hogy olyanra ne számolj el amortizációt, amit a törvény KIVESZ az értékcsökkenés alapjából.

stock33 2015. 05. 03. 21:07

Előzmény: #970 BPartner

#973

nem minden számviteli bizonylat számla.
a számla a számviteli bizonylatok egy típusa.

ezen a vonalon indulj el...
kis segítség a megértéshez:
- számlaadási kötelezettséget az ÁFA törvény írja elő
- az ÁFA törvény bizonyos tevékenységeket mentesít ez alól (nem adómentesség, hanem számlaadási kötelezettség alól veszi ki)
- cégek nem csak számla alapján tudnak költséget elszámolni

a további gondolatokat rád bízom :)
gondold tovább... így fog szép lassan számodra is világosság gyúlni...

és így talán eljutsz majd egyszer oda, hogy miért kell garázs bérbeadás után kötelező jelleggel számlát kibocsájtani, miért lehet cégnek lakást számla nélkül bérbe adni, miért lehet EU állampolgárnak számla nélkül lakás bérbe adni, míg EU cégnek csak számlával, stb...

eszméletlen messze vagy még attól, hogy átlásd a rendszert.

stock33 2015. 05. 03. 20:46

Előzmény: #969 BPartner

#972

szép költemény, csak irtsd ki belőle azt, amit beleképzelsz.
ÉCS-t az ÉPÜLET-re lehet elszámolni.

"Mert fontos különbség van..."
és? semmi köze az eddigiekhez.

watson 2015. 05. 03. 20:43

Előzmény: #969 BPartner

#971

Node minek a 2%-a? Milyen maradványértékkel kalkulálsz?

BPartner 2015. 05. 03. 20:42

Előzmény: #968 stock33

#970

A számviteli bizonylat a számla :)

Adószám nélkül nem tudsz számlát adni. Ezért hívja a NAV adószámos bérbeadónak az ilyet. Van benne NAV állásfoglalás is egy néhány, csak lehet elkerülte a figyelmed.

Amúgy nem kell adószám az adózáshoz, ez is benne van. De nem kikerülte, ha számlát kell adni. A számlától nem kell félni. Inkább előnye van, miközben csak technikai művelet.

Ruzsik Dezső
BPartner Zrt.

BPartner 2015. 05. 03. 20:35

Előzmény: #968 stock33

#969

Szja tv. 17. paragrafus 3. bekezdés ab) pont a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz (és a felújítása) ÉCS elszámolása az ingatlan-bérbeadásból származó bevétellel szemben. A felújítás és a lakás ÉCS-je is 2% évente. A tárgyi eszköz=ingatlan. Az ára pedig a vételára.

Mert fontos különbség van a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz ÈCS számolása esetén.

Ruzsik Dezső
BPartner Zrt.

stock33 2015. 05. 03. 20:20

Előzmény: #967 BPartner

#968

nálad az egyszerűbb = törvénytelen.

ott a törvény, nincs min vitatkozni, ÉCS-t az ÉPÜLET-re lehet elszámolni.

az a félelmetes, hogy ezt nem bírod belátni, és így akarsz tanácsadóként szerepelni.

ezek után kérdéses, hogy pl. az adószámigénylésnél általad leírt hülyeségeket megpróbáljam-e neked elmagyarázni, miért vezeted félre a bérbeadókat, miért igényeltetnél velük fölöslegesen adószámot...
az eddigiekből az jött le, hogy úgy se értenéd meg mi a különbség a számla és a számviteli bizonylat között, nem értenéd meg, hogy mi a számla helye az adórendszerben, mi a számviteli bizonylat szerepe, mikor kötelező számlát kiállítani, és mikor lehet általános számviteli bizonylat alapján költséget (akár cég esetben is) elszámolni.
ehhez ugyanis nem elegendő felületesen "érteni hozzá", bele kell egy kicsit mélyedni az ÁFA tv-be és a számviteli tv-be is.

és te beszélsz itt adózás logikájáról? :)

BPartner 2015. 05. 03. 20:01

Előzmény: #966 stock33

#967

Nem félválról vesszük a törvényt, hanem értelmezzük és alkalmazzuk.

Ha kevesebb ÉCS-t számolsz, az a te saját döntésed. A lényeg, hogy számolj valamit, mert tudsz róla. A többség még nem is hallott ilyesmiről, vagy a tételes költség elszámolásról, vagy az adózás logikájáról.

Viszont feleslegesen bonyolítod az életed. Pont ezért született ez a munka, mert lehet ezt sokkal egyszerűbben is csinálni.

Ruzsik Dezső
BPartner Zrt.

stock33 2015. 05. 03. 19:14

Előzmény: #964 BPartner

#966

ne vedd félvállról a törvényi előírásokat. főleg akkor ne, ha tanácsadói szerepkörben akarsz megjelenni.

a törvény ÉPÜLET-re enged ÉCS-t elszámolni, nem INGATLAN-ra. az ÉPÜLET nem egyenlő az INGATLAN-nal. nem csak családi házhoz tartozik telek, hanem társasházhoz is.

stock33 2015. 05. 03. 19:05

Előzmény: #963 BPartner

#965

"Egy új kazán megvásárlása nem különbözik egy új hűtő vagy tv megvásárlásától"

NEM ÍGY VAN!!!!!! ég és föld a különbség.
mondok egy példát, talán ebből megérted:
pl. egy cég bérli a lakásom. ha vesznek/készíttetnek egy szekrényt, ami a lakásba kerül, akkor vajon visszaigényelhetik-e utána az ÁFA-t? ha az egy önálló szekrény, akkor igen, ha beépített, akkor nem. WTF??? mi a különbség? az, hogy az utóbbi a lakás része, és mivel az egy, a földhivatalnál lakóingatlanként nyilvántartott tárgyi eszköz, ezért az ilyen ingatlanba beszerelt szekrényre vonatkozóan nem élhetnek ÁFA levonási joggal. ha kiköltözik a cég és megveszem tőlük a beépített szekrényt (kedvenc húzása a NAV revizoroknak, hogy az ilyen tranzakciókat ellenőrzik, nincs e a költözés során "véletlenül" hátrahagyott, adófizetés alól kivont eszköz), akkor azt beteszik levonhatóba és fizetendőbe. ha a lakásom irodaként lenne bejegyezve, akkor egyből levonhatnák az ÁFA-t, és a kiköltözéskor nem kellene adóalapnövelőként betenni.
ugyanez a kérdés egy külön álló szekrénynél fel se merül, mivel az nem kerül beépítésre, nem válik a lakás részévé.

nem én bonyolítom túl az esetet, hanem Te kezeled túl felületesen. így egyrészt olyant számolsz el költségként (lakásra jutó telekhányad ÉCS-je), amit nem szabadna, másrészt olyanokat nem teszel be költségnek, amiket meg lehetne.
lehet, hogy a telekhányad ÉCS-je az egyik revizornak nem tűnik fel, de a másiknak simán fel fog tűnni.
mibe kerülne utána járnod? fogalmazzam én meg az állásfoglalás kérést?
én már olyan apró pici részleteit is látom az ingatlan bérbeadás "könyvelésének", amitől engem is kiráz a hideg. de így kristályosodott ki az egész az évek során, és egy-egy költségelem megítélésénél már tényleg revizorként tekintek rá, vajon az beleillik-e az önálló tevékenység végzésébe, vagy nem (hajszárító nem, mikró igen, ágytakaró nem, függöny igen, stb.). egy idő után logikussá válik, bármennyire is fura elsőre.

BPartner 2015. 05. 03. 18:50

Előzmény: #962 stock33

#964

Szájbarágunk, mert nem látod a fától az erdőt. Ez is elég tipikus hiba, amikor valaki azt hiszi, hogy ért hozzá, de nincs vele tisztában, hogy nem.

A telkesítés fogalmát belekvered valamibe, amihez semmi köze. Te úgy értelmezed, hogy a fogalmakat csak úgy összekeverheted. Viszont nem véletlenül vannak külön.

1. Építmény a gyűjtőfogalom még a tv. szerint is. Azzal kell foglalkozni. Az pedig egyértelműen fogalmaz. Adórevizor nincs földön, aki azt máshogyan értelmezné. Könyvelő még lehet :)

2. Telkesítés egy beruházási folyamatnál, amelynél a telek, a földterület értékét külön választják a beruházás költségétől.

Ne keverd a kettőt légyszíves, mert annak semmi köze egymáshoz. Ha most valaki családi házakat szeretne építeni és azokat kiadni és ÉCS-t számolni, még érteném a problémáját. De szerintem nem foglalkoztathat ilyesmi :)

Egyébként saját építésű ingatlannál ez a telek kérdés már előjön. Mert még az sem mindegy, hogy az a telek már telkesített vagy sem, amire építkezni akar. Szóval ott tényleg van értelme számolgatni. A már újra értékesített családi házaknál újabb törpölgetés folyhat, hogy akkor mit és hogyan. De hogy ha nem valami óriási birtokról van szó (a közepén egy házzal), akkor senkit nem érdekel, hogy a vételárban a nem pontosan az ingatlan alatt lévő földterület részét kivonja-e vagy sem. Az ingatlan az ingatlan, a földerület nélkül nem létezne. Az ingatlannak a föld olyan mint nekünk a levegő. Nem léteznénk nélküle így értelme sincs arról beszélni, hogy "levegő" nélkül mennyit ér egy ingatlan...

Ruzsik Dezső
BPartner Zrt.

BPartner 2015. 05. 03. 18:31

Előzmény: #960 stock33

#963

Szja tv. 3. számú melléklet, I. 2. pont, amire hivatkozol (100 e Ft-os) határ. A kérdés az, hogy ha valamit lecserélsz, mert elromlott, vagy tönkrement (legyen az bútor, műszaki cikk, ablak, ajtó, kazán, kilincs, zár, a rács is, vagy csak egy tisztasági festés), akkor ezt alkalmazod, vagy az általad említett pl. félmilliós kazán esetén "az elszámolás" lehetőségét.

A kettő között az a különbség, hogy szimplán tárgyi eszköz beszerzésnek tekinted vagy sem a helyzetet. Egy új kazán megvásárlása nem különbözik egy új hűtő vagy tv megvásárlásától, főleg ha feltételezzük, hogy már volt előtte egy másik a lakásban, ezért cseréljük, mert tönkrement.

Ezért mondtam azt előtte, hogy egy teljes bebútorozás sajnos még nem elszámolható költség. De ha közben a bútorozás szerves része lesz a lakásnak, ami amitt a kiadása már létkérdés lesz, akkor úgy is kezeled az egyes berendezési tárgyak, műszaki berendezések cseréjét. És ezek eseti dolgok, nem évente vesz valaki ilyen dolgokat egy lakásba. Ezért kár is rajta rágódnod.

A mi értelmezésünk szerint pont ezért nem engedélyezett a lakberendezés elszámolása tárgyi eszköz. Ha igénybe veszel egy lakberendezőt, annak a szolgáltatási költsége viszont már elszámolható. Pl. amikor mi rendeztünk be lakásokat, a mi díjunk adóalapot csökkentő tétel volt, amíg maguk a berendezés költsége nem.

Szerintem túl forrón eszed azt a bizonyos kását. Tényleg nem érdemes túlbonyolítani, csak jóhiszeműen kell megközelíteni a témát.

Sok apróság és vitára okot adó téma direkt nincs megemlítve. A bérbeadók kb. 99%-nak viszont választ ad a kérdéseire. A többi 1% pedig kérdezze meg ha valami nem világos. A törvény alkalmahzása is "best practice". A bérlakáspiac még inkább fekete mint fehér. Így inkább tartsunk ott, hogy a tömeges adófizetők azon elmélkedjenek, hogy a tétele költségelszámolás során mi az ami még belefér és mi nem. Ma még nem tartunk itt. Ebben szerintem egyet tudunk érteni. Ezért az adózást ösztönözni kell, nem félelmet kelteni az emberekben olyan kérdések rágógumiként rágásával, amik egyébként egy kis töredékét érintheti a bérbadóknak. Ma kb. 10 kiadott lakásból egy adózik, de inkább azt mondanám, hogy 100-ból 7, hogy szemléltessem a problémát.

Az adózásról nem könnyű úgy beszélni, hogy mindenki megértse. A munkának meg pont az a célja, hogy a végére az is értse miről van szó, aki azt sem tudja, hgoy mint jelent az SZJA vagy EHO.

Ruzsik Dezső
BPartner Zrt.

stock33 2015. 05. 03. 18:14

Előzmény: #961 BPartner

#962

nem vagyok revizor, de a könyvelőm szerint annak születtem. és folyamatosan fejlődök :)

és nem komplikálom túl az SZJA törvényt, az egyértelműen fogalmaz:
***************
3. A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai
a) Épületek
Az épület jellege: Hosszú élettartamú szerkezetből
Évi leírási kulcs %: 2,0
****************

a törvény egyértelműen csak az ÉPÜLET-re enged 2% ÉCS-t elszámolni.
az ÉPÜLET fogalma is meg van határozva, Te is idézted, és a TELEK fogalmánál meg egyértelműen le van írva: " A földterületen, telken helyet foglaló építmény és egyéb tárgyi eszköz a telek fogalmától elkülönül, annak értékében nem szerepelhet."

amikor Te vagy az egyik ügyfeled kap egy NAV revíziót, akkor ugyanezek fognak szembesíteni. nem jobb most, itt szembesülnöd vele? május 20-ig még van időd személyesen is utána járni, és az ingatlan szerzési értékét megbontó szakvélemény elkészítése se egy nagy tudomány, sok szakértő foglalkozik értékbecsléssel, ők ennek elkészítésére is jogosultak.

BPartner 2015. 05. 03. 17:48

Előzmény: #957 stock33

#961

Vagy egy "rossindulatú' revizor lehetsz, vagy olyan, aki annk született, de még nem tud róla :)

Amúgy csak túlkomplikálod. Szja tv. 11. melléklet. II. pontból idézet:

'Telkesítés: olyan beruházásnak minősített tevékenység eredménye, amely a talaj hasznosításának növelése érdekében módosítja a talaj tulajdonságait, felszínét és általában javítja a termelés feltételeit. A telkesítés a beruházásként elszámolt tereprendezési, területfeltöltési, talajjavítási és talajvédelmi ráfordításokat foglalja magában. A telkesítések értéke nem tartalmazza magának a földterületnek, teleknek az értékét, amelyen a telkesítést létrehozták.

Építmény: az épület és az egyéb építmény gyűjtőfogalma. Építmény: mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná), a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Az építmény fogalmába tartozik az olyan víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezeték, központi fűtés, szellőzési, légüdítő berendezés és felvonó, amely az építmény szerkezetébe építve, annak használhatóságát és ellátását biztosítja. Az ilyen vezeték és szerelvény akkor is az építmény fogalmába tartozik, ha az az építmény használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgál.

Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, az üzemi termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja.

Épületrészek, a tulajdoni hányadok: ingatlanok olyan sajátos megjelenési formája, amikor egy önálló ingatlannak több tulajdonosa van, akik között az ingatlan tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban (telekkönyvben), a szerződésben meghatározott arányban oszlik meg. Ilyen esetben a beszerzési, előállítási költségek mögött nem az ingatlan egésze áll, hanem annak a jogosultság szerinti része, a tulajdonjognak megfelelő hányada.'

Direkt beletettem a telkesítés fogalmát is, az építémény előtt. Az ingatlanberuházásoknál van jelentősége a teleknek és telkesítésnek. Az építménynél már nincs, hiszen a telek nélkül nincs értleme az ingatlannak, magyarul nem létezne, ahogy ezt a törvényalkotó le is írja nagyon helyesen.

Bele lehetne menni abba a kérdésbe, hogy ha valaki vett egy telket, épített rá egy házat, majd azt ki szeretné adni, akkor milyen ÉCS vonatkozik rá. Vagy tovább megyek és azt mondom, hogy ezt el is adta, akkor az új tulajdonosnak milyen ÉCS-vel kell számolnia. Ott ez a kérdés már sokkal jobban értelmezhető, mint mondjuk egy társasháznál, ahol a tulajdoni hányad szerves része a lakóingatlannak, nem elválasztható tőle. Azt semmilyen adórevizor nem is akarná leválasztani.

Ruzsik Dezső
BPartner Zrt.