"és ha a következő kérdés az, hogy "de mennyi az annyi?" akkor arra mit válaszolsz-válaszolnál?" Akikkel beszélünk, általában tisztában vannak a körülbelüli gazdasági-társadalmi státuszunkkal, náluk ez a kérdés nem szokott felvetődni. Külső szereplőknél ugyanazt, mint itt: nyugati értelemben is jól élünk.
és ha a következő kérdés az, hogy "de mennyi az annyi?" akkor arra mit válaszolsz-válaszolnál? eljön az a pont, amikor ugye azt mondod hogy "ez már nem tartozik rád" ugye? Ugyanez van másoknál, csak náluk máshol van ez a határ. Ők már azt sem kívánják más orrára kötni hogy van-e annyi befektetésük, ami fedezi a megélhetésüket vagy sem.
Tőlünk is megkérdezik időnként, hogy mivel foglalkozunk, azt szoktuk válaszolni, hogy FIRE és alapvetően a befektetéseinkből élünk. Számomra ez egyszerűnek tűnik. 🤷🏻♂️
"a magyar társadalom irigy és dögöljön meg a szomszéd tehene a mentalitás" Ezt természetesen itt is tapasztalom. Szomorú, de ha nem baj, én nem akarok hézagmentesen illeszkedni a sorba. A magamfajta emberek teljesen máshogy gondolkodnak és fogják fel az életet... "ha már őszinteség, többen kérdezték miből volt nektek rendszerváltáskor már sokmilliós vagyon... sose válaszoltál őszintén..." Mert butaság és mert többször megválaszoltam már. Semmiféle vagyonunk nem volt, a nulláról indulva értem el mindent. Soha nem elégedtem volna meg azzal, hogy elmegyek valami himihumi munkakörbe átlagjóskának egy multihoz és a gyerekeim is ugyanígy vannak ezzel. "az új Tisza kormány végleg le fog számolni az orvosbárókkal..." Együtt fogunk drukkolni nekik. Itt is és az Akadémián is fel kell számolni a kapcsolati hálóra alapozó, gyenge teljesítményű, feudális struktúrákat.
Nem minden tartozik mindenkire. Ennyire egyszerű. A gyerekre se tartozik minden, az érettségének megfelelően kell bevonni dolgokba. Ha a szomszéd liftezés közben megkérdi hogy hogy vagyok akkor legyek őszinte? "jaj Ágikám, most kicsit nyomaszt a tőzsde, mert xxxxxx nem realizált mínusz van és te hogy vagy?" Mert őszintén épp ez jár(t) a fejemben, még sincs köze hozzá.
ha már őszinteség, többen kérdezték miből volt nektek rendszerváltáskor már sokmilliós vagyon... sose válaszoltál őszintén... és akkor az ember ne gondolja hogy a felső tízezer...
a magyar társadalom irigy és dögöljön meg a szomszéd tehene a mentalitás , ezért gondolom hogy a felső tízezer talán nem ilyen. De te egyből konfrontációnak éled meg. Ez rólad szól... Amúgy meg ha egy nem topsznob fizetős gimnáziumba jár FR73 a gyereke, akkor megértem miért nem reklámozza. A rokonok meg nem csak az irigység hanem az adjál kölcsön amit soha nem kapsz vissza mert neked úgyse kell hozzáállás miatt ugyancsak megértem. De gondolom a felső tízezer-ben nincs ilyen jellegű probléma. Ezért írtamm
Látom, a velem történő konfrontáció is ebből a hozzáállásból ered. Ti olyan világban éltek, ahol egy csomó dologról képtelenek vagytok őszintén beszélni. Ha valaki mégis megteszi, az céltáblává válik, mert nem szoktátok meg bizonyos dolgok kimondását: az őszinteséget. 🤷🏻♂️
egy olvastam hogy Thomas Mann írónak volt vagy 5 gyereke, és kapott egyszer 1 almát de csak a legnagyobbnak adta oda és a többi 4 testvér értetlenkedett. Thomas Mann ennyit mondott, az élet igazságtalan, minél előbb megtanuljátok annál jobb.
A gyereket motíválni is kell. Hozzáteszem még, hogy sokat beszélgetünk a gyerekkel arról, hogy a munka (aminek a formája lehet munkaviszony vagy vállalkozás, de aktív közreműködéssel, vagyis idő kell rá) mellett jó ha van passzív jövedelem (amihez nem kell odaadni az időt). Amihez pedig felhalmozás és befektetési döntés is kell, mert tőke nélkül nem megy. Szerintem érti ennek az alapjait, aztán majd meglátjuk, hogyan fogja alkalmazni a saját életében. Még egy dolog, nálunk a zsebpénz két részből áll. A nagyi feltétel nélkül ad neki. Mi szülők pedig a teljesítménykor adunk. Pl nyelvvizsga az komoly és azonnali visszacsatolás, de bizonyítvány vagy valamilyen szép eredménykor szintén. Alanyi jogon nem vagy annyira keveset, hogy az nem elég. Az élet is így működik, azért. Most úgy gondolom, hogy valamilyen jutalék alapú munkája vagy vállalkozása lesz neki, talán kereskedő lesz.
A közeg meghatározó, én veled ellentétben nem minősítem őket, de jobb a békesség, jobb ha belesimulsz a képbe, ha nem szerzel magadnak és a gyerekednek felesleges irigységet. Éljük a moderált életvitelt a külső szemlélők felé. Ezek generációs bidegződések, de pl az én baráti köröm első generációs egyetemi végzettségűek, ők ismerik a helyzetet, de sokan nem értik, azok sem, akik hajtották a pénzt az idejükkel, és később a házasságukkal is fizetve érte. A távoli rokonság pl unokatesók körében is ez a távoli projektmunka kép él, naná, ott, ahol 10 milliót nem láttak még egyben saját számlán, minek okozzunk feszültséget. Már két éve egyetlen utazásunkat se mondtuk el. Higgye csak mindenki, hogy jobban él nálunk.
A Richter jövőképét h látjátok, export cég és a kedvezőtlen devizahatás mennyire lesz rá hatással lehet emiatt van veszélyben az árfolyam hosszú távú növekedése?
Távolról végzett projektmunka külföldre, a tuti fedősztori. Nálunk ez a fedősztori az osztálytársak szülei felé. Akkor csinálod, amikor akarod, összevissza idő beosztás, néha nagyobb szünetek az egyes projektek között. Bármikor rá tudsz érni, bármilyen furcsán hangzik. Ha részletesebben érdeklődnek azok a szúlők, akkor sajnos titoktartásra köteleztem magam, részleteket nem mondhatok. Gyereknek pedig úgy mesélni, ahogy korábban valóban csináltad, de szerencsére épp akkor dolgozol csak, amikor ő a suliban van, marad rá időd.
A terv nálam az, hogy 4x évesen nyugger legyek, akkor egy jó huszassal beljebb vagyok - hátha nálam másképp lesz majd. Remélem a legnagyobb gondom az lesz, hogy mit mondjak majd a 7-8 éves gyerekemnek, hogy mit is csinálok. Mert a 2/B-s Jocó apukája buszvezető, Julcsika anyja meg bankban dolgozik... de "apa te mit csinálsz?" :D
én is ettől félek. Voltak (mérnök)kollegák akik nagyon sokáig tolták még munka mellett mert ez lett az életük. Fiatalon meg az ember annyi mindent csinálna azztán.... De fordítva van berendezve a világ, fiatalon kell hajtani, aztán amikorra összejön sokak örülnek hogyha ki se kell mozdulni kb, nem mindenki holland lakóautós-biciklis nyugdíjas. Saját szüleimet is szivesen vittem volna mire én is eljutottam oda, de már örültek ha nem kell menni sehova. Szar ügy. Azért is akarom korábban abbahagyni a (hagyományos)melót hogy legyen még életkedv és idő kialakítani az új életvitelt. Tudom, mindjárt jön a soknickes hogy hiába vén, de ő aztán gazdag, hiába vén a legyet is röptében és a világot keresztül kasul de azt is sportosan, de senki nem érti meg pedig leírta :D
olyan jól ki tudnám tölteni napi 48 órát is akár - mások meg félnek elengedni a munkát mert mit kezdjenek magukkal. vajon ők is ilyenek voltak 30-40-50 évesen aztán egyszer csak amikor ott vagy, akkor változott hirtelen és tényleg csak a munka marad amibe kapaszkodhatnak?!
elmondása szerint fél a hirtelen leállástól, mert sokan megnyekkennek a nyugdíj után, másrészt meg az utódja még nem elég önjáró, és kicsipegette azokat amiket szeretett csinálni, a mókuskereket meg átadta. Két hétszámjegyű nettós pár egyik feleként és megtakarítóként nem hiszem meg lenne szorulva. Ha a férje fire lesz férfiak negyven hiányában majd jelzem :D
Vannak akiknek a munka az életük. ~40 évig csinálták, ez töltötte ki az idejüket. Nincsenek céljaik, nincs hobbijuk és egyszerűen megeszi őket a tétlenség.
rokon nemrég ment nyugdíjba nők negyvennel, valamivel milla feletti nettóval, 650-700 közti nyugdíjjal. Ha ez szar akkor szar. Mondjuk dolgozik mellette még négy órában.
Egyébként sok mindent keresnek, lehet az akar egy lakótelep egy Csernobil típusú filmben, vagy egy korhű lakótelepi lakás, persze ezekért nem tudom mit lehet elkerni. Én is nagyon sok ajánlatot utasítottam el , mert nem tudták megfizetni a lakást, pedig sokszor én is örültem volna neki, ha végre egy magyar filmben is megjelenhetunk.
Ezek mind nem kellenek a forgatashoz, a filmeken nem is szerepelhetnek szerzői jogok miatt, viszont a figyelem felkeltesere mindenképpen alkalmasak, nem azért mert nagy nevek, hanem azért mert tökéletes harmóniában vannak a lakassal.
F.I.R.E. életmód (általánosságban)