"kertbe molyolok, tengerbe vagyok vagy csak bámulom az eget!" - hidd el, nem bírnád sokáig. A klasszikus fire, amiről itt sokan ábrándozok nem kiváltság, hanem büntetés.
1980-as párhuzam, a Fed kamatot emel az infláció miatt, az amerikai CPI augusztusban 3,4% volt, a hosszú reálhozamok pedig nagyon magasak. Tartósan magas reálkamat általában kedvezőtlen az aranynak.
Az kétségtelen, 1970 és 1980 között az aranyár nominálisa 17-szeresére nőtt, inflációval korrigálva is 8-szorozott. Lehet, hogy valami ilyesmi lesz a következő 10 évben. Azért egy 40 éves lejtmenetet nem szeretnék kifogni:))
Én is gondolkodom rajta, de nehéz okosnak lenni a kérdésben. Nézegettem a hosszútvú grafikonokat és azt látom, ha inflációval korrigálom, akkor az 1980-as csúcs után, a 2000-es évek elejére ötödére (!) esett az értéke és valamikor 2024 körül érte el az 1980-as csúcsot. Mégegyszer ez az inflációval korrigált érték. Ha a nominális értéket nézem, akkor a 2000-es évek közepére már elérte az 1980-as csúcsot.
Nem írtam moslékról, viszont sajnálom, hogy csak ilyesmire futja a Dunakanyarban. Tényleg vevő lennék az igazi kocsma kajákra és jó lenne ha lennének klasszikus kisvendéglők. Talán lenne mire építeni a magyar vendéglátás hagyományaiból.
"Ez a kocsma ezer éve működik,te egyszer odamentél,nem jött be. Van ilyen! De nem gondolod,ha ilyen régen működik a hely,akkor van akiknek bejön és a véleményeddel te lógsz ki a sorból?" Jó hírem van, közel jársz a megfejtéshez..Ez a hely, mivel turisztikailag kiemelt helyen van, megél abból, ha mindenki csak egyszer megy oda. Persze csak vegetál. De nem is kell több, a tulajdonos valószínűleg minden téren ugyanolyan igenytelen, mint ahogy az a hely konyhájáról látszik.
Te nagyon el vagy tévedve. Egy kocsmától pontosan egyszerű ételeket várna az ember, ha mar van étlap, mert az se kötelező ebben a műfajban. Mondatnak, hogy ma paprikás krumpli van kovászos uborkával. Elájulnék. Vagy lehetne roppant bonyolult zsíros kenyér lilahagymával, az tényleg hungarikum. De ilyet nem látsz Magyarországon. Helyette van mikrozott tömbsajt, hogy többet eszedbe ne jusson betenni oda a lábad. Hozzáteszem, még ezt is lehetne normálisan elkészítési, bár ez tényleg nem kocsmába való étel. Ez az igénytelen vendeglatas szimbóluma.
Tudom milyen egy kocsma, en még a Ketlyukuba is jártam a Moszkva téren. A mokusban rajtunk kívül egy család nyammogta a teraszon az éppen nem ehetetlen kaját, amire bő 30 percet kellett várni. Bent ketsegkivul ült néhány alkoholista, gondolom számodra ez jelenti a klasszikus kocsma hangulatot.
Tavaly kirándultunk arra, Mókus sorozoben 4 rantott sajt fagyasztobol ahogy jobb helyeken szokás 14000. Szonyi emlekmuzeum 4800. A vicc az hogy utána nem sokkal a másik oldalon Visegrad kirnyeken kirándultunk es nem akartam ilyen moslékot enni, ugyhogy megneztem mi a legjobb hely, Silvanusban két főnek bőségesen szintén 14000.
Ezzel kapcsolatban érdekes, számomra nem várt fejlemény, hogy az orvosok béremelése, nem az orvoshiány megoldását jelentette, hanem épp ellenkező hatást váltott ki, az eddig sokat túlórázó orvosok kevesebbet dolgoznak, az orvoshiány fokozódott. Ez most az ápolók esetén megismétlődhet, ésszel kell csinálni az emelést, a túlóra továbbra is vonzó kell hogy maradjon. Az orvosok esetében pedig az extra munkát extra módon kell megfizetni. Van néhány specialista, aki a hálapénz idején 10-15 milliót is megkeresett havonta. Ma nem tudom hogyan működik a dolog, például Merkely, akit mindenki ismer, amellett hogy rektor, kutatócsoport vezető, intézetigazgató és számos bizottság tagja, elnöke, a szakterületén talán a 27. a rangsorban a világon, nos ő több mint 600 műtétet végez évente, el tudja képzelni valaki, hogy mennyit dolgozik? Személy szerint egyáltalán nem kedvelem, de az tény hogy irdatlan igénybevételnek van kitéve és pótolhatatlan a tudása. Ezt meg kell fizetni.
Nyilván nem tudom mennyit ér, nem derült ki, hogy miről vab szó. Ezzel csak azt próbáltam érzékeltetni, hogy valószínűleg a nyanya se, aki a 45-öt, mondta, így hozamot nincs értelme számolni.
Nem kell tudnod, hogy mi jár a fejében, az az ő dolga. Midig van alkalmi vétel a piacon, vevőként azokat kell keresni. Én több mint két évig árultam a belvárosi lakásomat, többször tettek fel hasonló kérdéseket ingatlanosok. Három komoly érdeklődő volt, egy kínai, egy vietnámi, végül egy amerikai vette meg. Az első kettővel is már a szerződéskötésnél jártunk, amikor visszaléptek. Minden visszalépés után jelentősen megemeltem az árat. Nyugodt lehetttem, mert a lakás közben jó hozamot termelt, valószínűleg ez volt felfoghatatlan sokaknak. Akik figyelték, nem értették mi történik. Kellett egy olyan vevő, aki a saját számításai alapján érdekesnek találta az ajánlatom.
