Marco Rubio, amerikai külügyminiszter azt mondta május 15-én, hogya NATO összes tagállama beleegyezett abba, hogy a védelmi kiadásaikat GDP-arányosan 5 százalékra emeljék.Mindez azt jelenti, hogy a védelmi szövetségbe tartozók a következő években folyamatosan emelik majd az erre fordított költéseket, és fokozatosan érik majd el a kitűzött célt.Donald Trump amerikai elnök régóta hangoztatja, hogy szerinte a NATO tagállamai nem költenek eleget a védelemre, ezért szerette volna elérni, hogy drasztikusan emeljék meg az erre vonatkozó célokat. A szövetség elvárása 2 százalék volt korábban, ám ezt nagyon sok ország nem teljesítette, csak az elmúlt néhány év megváltozott biztonsági környezete alakította át ezt a hozzáállást, már egyre többen teljesítik az elvártakat. Mindez azonban elsősorban az orosz fenyegetés hatására egyre jobban megemelkedett, az elmúlt időszakban egyre gyakrabban hangzott el, hogy 3 vagy 3,5 százalékra kellene emelni a védelmi kiadásokat GDP-arányosan minden országnak. Már önmagában ez egy radikális ugrásnak tűnik, de Marco Rubio a Fox News számára adott interjújában ennél is magasabb számokról beszélt. Elmondhatom, hogy hat hét múlva egy csúcstalálkozó előtt állunk, ahol gyakorlatilag minden NATO-tagország eléri vagy meghaladja a 2 százalékot. De ami még ennél is fontosabb, sokan közülük 4 százalék felett lesznek, és mindannyian megállapodtak abban a célban, hogy a következő évtizedben elérjék az 5 százalékot– jelentette ki az amerikai külügyminiszter.Az Axios viszont felhívta a figyelmet, hogy érdemes azonban fenntartásokkal kezelni Rubio kijelentéseit, mivel jelenleg azért nem pontosan állják meg a helyüket a kijelentései. Az adatok szerint 2024 elején a NATO 32 országa közül 18 valóban elérte GDP-arányosan a 2 százalékos védelmi kiadásokat, amely alig több mint a tagállamok fele. Mark Rutte, NATO főtitkár egyébként korábban azt a javaslatot fogalmazta meg a célok elérése érdekében, hogy a tagállamok 2032-re növeljék a közvetlen védelmi kiadásokat a GDP 3,5 százalékára, és további 1,5 százalékkal a szélesebb körű biztonsággal kapcsolatos költéseket.
Hadiipar és minden ami hozzá kapcsolódikpéntek, 12:07
Úszás, gyaloglás, kerékpározás mind jó. Próbáld átszervezni a napodat és akkor reggel vagy délelőtt ezekkel kezdj. Hidd el megéri. (Most átraktam a reggeli úszásokat délre. Süt a nap, sokkal jobban lehet így úszni.) Vagy munkahely váltás, keress jobbat! Tudom, hogy könnyű mondani de nem a munka köré kell szervezni az életünket, hanem az életünk köré kell szervezni a munkát.
Vezetőt csináltam az illetőből, a cég fontos munkafolyamataiért felelt. Aztán úgy gondolta, hogy lenyúlja az egész értékláncot, amivel betársul egy tőkeerős befektető mellé, nekünk pedig marad egy kiüresített cégváz. ----- Igy már értem, ez sajnos napjainkban is előfordul! Résen kell lenni.
Az ukránok még nem készültek fel a békére. Ami rettenetes lesz. Európa pedig nem készült fel a béke utánra. Ami szintén rettenetes lesz. Az orosz piac nagyon megváltozott. Leginkább a szankciók hatására ...
A 25 halálos áldozatot követelő kasmíri terrortámadás után India és Pakisztán között évtizedek óta nem tapasztalt hevességű harcok alakultak ki, a két atomhatalom drónhadserege, tüzérsége és légiereje is összecsapott a héten, legalább 48-an meghaltak a két oldal – független forrásokból meg nem erősített – állításai alapján, mígnem szombaton a két fél amerikai közbelépést követően tűzszünetet hirdetett.
A veszélyes helyzet egy mellékszála, hogy a két légierő összecsapása ritka és fontos információkkal szolgál külső megfigyelők számára: miután a modern vadászgépek közötti éles összecsapások ritkák, így a mostani tűzharc tanulságait a külvilág hírszerzői, hadseregei és hadiipari szereplői is élénk érdeklődéssel követik.
Pakisztán állítása szerint kínai J–10-es gépeivel öt indiai vadászgépet, köztük három francia Rafale-t szedett le. Ebből két találatot amerikai hírszerzési források is megerősítettek, ebből legalább egy Rafale volt.
India szerdáig 36 Rafale-lal rendelkezett, és pont április végén kötött egy újabb, 7,4 milliárd dolláros megrendelést 26 további francia gépre.
A Dassault által gyártott gépek renoméjának nem tenne jót, ha kiderülne, hogy valóban ilyen tempóban hullanak a kínai konkurenciával szemben. (Az persze más kérdés, hogy egy légi közelharcban nem minden a gépek teljesítménye.)
Franciaország tavaly – az orosz export visszaesése miatt – a világ második legnagyobb fegyverexportőrévé vált, és az európai beszerzésekben is szeretne nagyobb szeletet szakítani az amerikai importtal szemben.
Kínának ezzel szemben jó reklám a pakisztáni bejelentés, és azt is jelzi, hogy Peking politikai és gazdasági érdekkörének regionális kiterjesztése formális katonai szövetségkötések nélkül is képes befolyásolni a stratégiai erőegyensúlyt: Pakisztán hadiipari importjának 80 százaléka Kínából származik a Stockholmi Békekutató Intézet adatai szerint. Bár Kína pakisztáni befektetései gazdasági szempontból eddig pénznyelőnek tűnnek, India feltartóztatása és ellensúlyozása terén pénzben nehezen kifejezhető megtérülést hozhat a kapcsolat – már ameddig az eszkaláció kontrollálható szinten marad. Ugyanakkor a térség szakértői azt is kiemelték, hogy a mostani adok-kapok emelkedő kockázatvállalási hajlandóságról tanúskodik mindkét oldalon, ami borús jövőképet fest, még ha a kiterjedt háború esélyét a kölcsönös nukleáris elrettentés erősen korlátozza is.
A Európai Bizottság viszont arról kezdett szivárogtatni a sajtónak, hogy nem elégednek meg egy, a brithez hasonló félmegoldással, teljes vámelengedést kérnek az esetleges engedményekért cserébe.
Ellenkező esetben az EU is vámot emel majd az Egyesült Államokkal szemben, 95 milliárd euró értékű importot vettek célba, köztük a Boeing repülőit, az autóipart és egyes élelmiszereket.
Ezek a korábban bejelentett, de a tárgyalások idejére felfüggesztett korábbi ellenlépések fejében értendőek, amelyek 21 milliárd euró értékű exportot érintettek, a motorkerékpároktól a baromfin át a ruhákig.
A deal érdekében az EU az ipari termékek vámmentessé tételét, a cseppfolyósított földgáz és a szójabab importjának növelését ígérte, de ezzel eddig nem sikerült leszerelni Trumpot.
Az ellenlépéseket a nagyobb tagállamok viszont egyelőre ellenzik, a további komplikációk elkerülése végett a június eleji hágai NATO-csúcs előtt nem akarnak semmiféle ellencsapást.
“Mindent meg kell tenni, hogy (Trumpot) idehozzuk, elmondjuk neki, amit hallani akar, és katasztrófa nélkül hazaküldjük” – jellemezte a helyzetet egy uniós forrás.
A cél, hogy az amerikai védelmi garanciák ne kerüljenek végveszélybe, és az Egyesült Államok katonai jelenléte ha csökken is, ez rendezett és lassú folyamat legyen. Ez a vágy a jelen helyzetben felülírja a kereskedelmi nézeteltéréseket.
Nem jutott egyről a kettőre Japán és Dél-Korea sem: Bessent – akire Trump kereskedelmi zsarolásában a jó zsaru szerepét osztották – ugyan gyors megállapodást ígért, de Howard Lutnick kereskedelmi miniszter – az egyik rossz zsaru a sok közül – pénteken már arról beszélt, hogy sokkal több időre lesz szükség ehhez. Lutnick azt is közölte, hogy a centrista jegybankár, Mark Carney vezette kanadai “szocialista rezsimmel” is nehéz lesz megállapodni.
Megszületett Donald Trump első kereskedelmi megállapodása, bár ez a nagy csinnadratta ellenére mérsékelt enyhítést hozott a kedvezményezett Egyesült Királyság számára.
Washington hajlandó volt 27,5-ről 10 százalékra mérsékelni a brit autóbehozatal vámját 100 ezer autós kvótáig (ez nagyjából a tavalyi brit exportnak felel meg), és elengedte az acél- és alumíniumimportra kivetett 25 százalékos védővámot.
Vámmentessé tettek néhány nyersanyagot és élelmiszert, továbbá a brit repülőgépipari alkatrészeket is (ami főként a Boeing érdeke), cserébe a British Airways vesz 30 darab 787-est.
A 10 százalékos alapvám viszont életben maradt a többi brit termékek vonatkozóan, azaz a “kölcsönösnek” nevezett vámok alól nem kapott kibúvót az ország. A dokumentum azt is rögzíti, hogy nem bír jogi kötőerővel.
Az amerikai autógyártók rögtön tiltakoztak a megállapodás ellen, kiemelve, hogy ezzel olcsóbb lesz behozni az Egyesült Államokba egy nulla amerikai hozzáadott értékkel bíró brit autót, mint az amerikai gyártók kanadai vagy mexikói üzemeiből származó, a határokon átívelő termelési láncokból fakadóan 50 százalékos amerikai hozzáadott értéket tartalmazó járművet.
Az Egyesült Királyság közben Indiával is szabadkereskedelmi egyezményt kötött, bár elemzők megjegyezték, ennek jóval kisebb rövid távú hatása lesz, mint az európai és amerikai kereskedelem alakulásának. Az Egyesült Királyság tavaly többet exportált Svájcba vagy Belgiumba, mint a világ legnépesebb országába.
Kína is közölte, hogy hajlandó a formális kereskedelmi tárgyalásokra, Scott Bessent pénzügyminiszter és Jamieson Greer kereskedelmi képviselő szombaton Genfben ült asztalhoz Ho Li-feng kínai miniszterelnök-helyettessel, a Kínai Kommunista Párt központi pénzügyi és gazdasági bizottságának irodavezetőjével (a poszt kacifántos megnevezése mögött az áll, hogy természetesen az összes fontos pártbizottságot személyesen a bölcs Hszi Csin-ping pártfőtitkár elvtárs vezeti, a szakterületet valóban irányító funkcionáriusok névleg alatta foglalnak helyet). Bessent szerint a rövid távú cél nem egy kereskedelmi megállapodás megkötése, hanem a deeszkaláció.
Az amerikai elnök a tárgyalások előtt gáláns ajánlatot tett: azt pedzegette, hogy 80 százalékra csökkenti a jelenleg 145 százalékos védővámot. Ez természetesen nem sokat változtatna a helyzeten, és nem értékelhető tárgyalási alap Peking számára. Korábbi sajtóhírek 50 és 54 százalékos potenciális értéket említettek.
Pénteken a koronavírus-járvány óta először fordult elő, hogy a két nagy nyugati parti amerikai kikötő irányába nem indult egyetlen konténerszállító sem Kínából.
A tőzsdék mindenesetre felfelé indultak a tárgyalások hírére, az S&P 500 értéke megközelítette, a Nasdaq kompozitindexe kicsit meghaladta az április 2-i értéket, bár az év egészét tekintve továbbra is 3,6, illetve 7 százalékos mínuszban vannak, ahogy a Dow Jones Industrial Average is (-2,7 százalék).
Gyurcsány nyugdíjba megy 2026-ban. Utolsó ciklusát tölti most a parlamentben.2025. 05. 09. 07:11
