Aki végigkövette a mai eszmefutatást az már képbe kerülhetet a szavazati jog, a jog gyakorlás, befolyás közti különbségek , kötelezettségek vonatkozásában. Nap végére talán ebből a szemontból okosabbak lettünk. Ami a gyakorlati oldalát illeti, eddig minden közgyűlésen az történt amit az IT előterjesztett. Minden nagyobb tulajdonos strómannak tűnt az alapján ahogy ott viselkedett , legyen az Benji vagy Cash vagy Kálmán bácsi az MVM és elődje a vagyonkezelő vagy eszközkezelő meg kussolt, abból nem lehet baj alapon. Szóval a kérdés az hogy van-e/lesz-e ennek az egész átrendezősdinek valami gyakorlati értelme azon kívül hogy stróman1 elad stróman2-nek tőzsdén küvül vagy tőzsdén.
Ennek kapcsán értelmezhető az is, hogy a mi a különbség a szavazati jogok jelentgetése és a befolyás között. Nem a befolyást kell jelenteni, hiszen a saját részvényekkel nem lehet tulajdonosi jogokat gyakorolni, azaz a Pannergy befolyása saját magára nulla, és az soha nem is változik, nulla marad, bármennyi részvényt is vesz. De a Tpt 61 szerint nem is a befolyást kell jelentse, hanem a birtokolt szavazati jogokban a küszöbátlépést. Ezért kellett a Pannergy is jelentse a küszöbátlépést. 15% szavazati jogot birtokol (a saját részvények), bejelenti. Az a bejelentés kapcsán érdektelen, hogy a befolyása nulla.
Ez az, amit tavaly márciusban az Akko Investben magyaráztam Prutkayéknak, de képtelenek voltak felfogni. Nem értették meg, hogy két külön dologról van szó. Aztán most jött a bünti. Ádámosi meg kezdhet izgulni, mert az elmaradt vételi ajánlat miatt polgári pereket kaphat a nyakába.
Ezt így érted? Átlépték a 15%, ezért jelenteniük kellett. Saját részvénnyel. A Tpt egyértelműen fogalmaz, a bejelentési kötelezettségnél az összes szavazati joggal számolni kell, a saját részvényekhez tartozókkal is, ezért kell a saját részvényeknél is jelenteni a küszöbátlépést.
Nem hiszem, hogy könnyebbség lenne. Értelem szerűen tőzsdén kívül előre megbeszélt pakkok cserélnek gazdát. Inkább az a kérdés, hogy ha tőzsdén kívül is megoldható egy egylet, akkor miért vinné valaki azt a tőzsdére. Pl. mert magánszemély, és TBSZ-en, NYESZ-en üzletel (onnan adná vagy oda venné), OTC ügyletbe ilyen számlákat nem lehet bevonni (se eladói, se vételi oldalon). Vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletben akarja átadni-átvenni a részvényeket, hogy az adókiegyenlítéssel vagy a nyereség-veszteség évközbeni szembeállításával akar élni. De pl. két cég közötti ügyletnél, ha ismerik egymást, lebeszélt ügylet, akkor nem sok értelme van azt tőzsdére hozni, simán mehet tőzsdén kívül. A 10% határátlépéshez ezeknek nem nagyon van köze. Mindegy, hogy hol léped át a határt, tőzsdén vagy tőzsdén kívül.
Ebben az a legaggasztóbb, hogy a Rába példája alapján ugyanezt megtehetik bármikor a Pannergy-vel is, az MNB és a jogi környezet lehetővé teszi. És csak ebből a szempontból nézve a jó ideje tartó saját részvény vásárlás negatív hatású, vele szemben inkább az osztalékfizetés lenne preferálandó.
Hasonló problematika felmerült a Rába nyilvános vételi ajánlattételekor. Ugyanis a saját tőkét, ami csökkentve volt a saját részvények értékével, az eredeti darabszámmal osztották el, és azt adták meg minimum árnak. A tpt. nem rendelkezik ennek kezeléséről, ezért simán vették a legutolsó saját tőkét, és elosztották a teljes darabszámmal. Közgazdaságilag ugyanakkor ez teljesen nonszensz, hiszen ugyanazon tételt kivonták a számlálóból, de bent hagyták a nevezőben. Megítélésem szerint emiatt az a nyilvános vételi ajánlat számszakilag hibás, és ezért érvénytelen volt.
Kicsit megkerülted a választ vagy rosszul tettem fel a kérdést. Kérdésem: ha múlt héten egy nyrt-ben 10 % felett vagyok, majd a héten már 10% alatt, akkor ez könnyebbség valahol, ha tőzsdén kívül adnám el a cuccot? Ígérem befejezem mára, mert túltoltam a megjelenést, de ez érdekel.
Egyébként nem kell nekem hinni, írsz az MNB piacfelügyeleti osztályánák, tájékoztassanak téged arról, hogy a Pannergy esetében mekkora részvényszám megszerzésekor kell a Tpt 61. § szerinti bejelentési kötelezettséget megtedd, azaz hány darab részvény megszerzésekor léped át a 61. § 3) bekezdése szerinti 5%-ot.
Nem akarsz hibát elkövetni, blabla.
A válaszuk az lesz, hogy akkor kell bejelentést tegyél, ha az általad közvetlenül vagy közvetve birtokolt részvények száma meghaladja az 1.052.732 db-ot.
Hát ezt így most nem értem. Ottó tőzsdén adta, csak először rosszul tették közé. Tőzsdén kívüli ügylet pl. jóval olcsóbb lehet, X millió részvény transzfer díja is ugyanúgy 5e Ft, mint 100 db-é. Azaz jutalékon milliókat lehet spórolni.
A Ptk nem vonja meg a szavazati jogot! A jog gyakorlását vonja meg.
Ha szavazati jogot vonná meg, akkor azt írnák a Ptk-ba. Miért képzeltek Ti oda olyat, ami nincs ott??????
Érted? Nem a szavazati jogot vonta meg, hanem a jog gyakorlását. A saját részvényvényekhez is tartozik szavazati jog, annak GYAKORLÁSÁT vonja meg a Ptk. Megjegyzem: a Pannergy is helyesen tünteti ezt fel, a szavazati jogok száma független attól, hogy a részvények egy része saját tulajdonban van.
Ha az autódat (gépjármű) kivonják a forgalomból attól az még autó (gépjármű), csak nem üzemeltetheted azt közúti forgalomban. Amikor kivonják a forgalomból, akkor nem lesz belőle hirtelen hintaló. Csak nincs jogod azt közúti forgalomban használni.
Talán szélesíthetjük a dolgot, benji is találhathat baráti kezeket meg egyébként ellenséges felvásárlás ugyan idegen a magyar piactól, de lehetséges. Szerintem csak optimazilálás zajlik, de valójában fogalmam sincs. Kérdés fennmarad-e forgalom, mert az a kisbüfiknek is jó.
Nem az eladas elöny szerintem, a következmenye inkabb. Minden tözsden kivüli eladas a masik oldalon meg 1 tözsden kivüli vetel. Pl benji (neki idealisabb a jelenlegi pakkmerete mert vmi 11 körül volt ha jol emlekszem) szerintem a köv. jelentesi szintig/negyedevig fü alatt tudna vasarolni töle, ha mondjuk felvasarlasi tervei lennenek, de közben a piac nem gyanakszik, igy az ar sem szalad fel....de javitsatok, ki ha rosszul latom.
PANNERGY