"Az orosz ejtőernyős deszant egységek bevetése kudarcot vallott. Putyin alighanem azzal számolt, hogy az ukránok a legendás egység látványától is nyomban kapitulálnak, de nem ez történt – írta a Blick online kiadása.
A Blick.ch Kamil Galeev orosz történészt idézte, aki szerint Oroszország az összeomlás előtt áll. Az orosz ejtőernyős deszantosok egészen különleges egységet alkotnak, és Ukrajna esetében az volt a feladatuk, hogy előkészítsék a terepet az orosz erőknek Kijevnél, és például a csernobili romnál, valamint az, hogy az ellenséges vonalak mögé kerüljenek, és tartsák az állásaikat, amíg megérkeznek a nagyobb katonai egységek. Ezt az egységet a második világháború óta csak háromszor vetették be: 1956-ban Magyarországon, 1968-ban Csehszlovákiában, és most Ukrajnában. Kamil Galeev idézett orosz történész szerint – aki a washingtoni Wilson Center kutatója –, az orosz ejtőernyősöket csak akkor vetik be, amikor nem tartanak egy idegen hadsereg ellenállásától. Az ejtőernyősök olyanok, mint a készenléti rendőrség, és lényegesen könnyebb a felszerelésük, mint például a gyalogságé. Geleev szerint nem is az a feladatuk, hogy egy hadsereg ellen harcoljanak, hanem hogy leverjék az esetleges lázadásokat.
Az elit egység Oroszországban legendás, és nagy jelkép-értéke van. Többnyire magasra nőtt, fenyegető küllemű, csupa izom, mogorva tekintetű katonákról van szó, erőt kell demonstrálniuk. „A fő fegyverük tisztán lélektani. A kiképzett, és harcban kipróbált egységek megmosolyogják az ejtőernyősöket” – írta Galeev Twitter-bejegyzésében. A kutató mindebből arra a következtetésre jutott: „Putyin elnök Ukrajnát – tévesen – lázadó tartománynak, önmagában a létezését lázadásnak tekinti, és ha egy lázadást le kell verni, akkor a készenléti rendőrséget rendeli ki az ember. A légi deszantosoknak át kellett volna venniük az ellenőrzést a legfontosabb városok és logisztikai központok felett, hogy a hadsereg zökkenőmentesen végre tudja hajtani az ország elfoglalását. Nem számítottak azonban szervezett ellenállásra”. A történész szerint „az ukrán hadsereg tüzet nyitott, és ez az orosz légi deszantosok kudarcát jelentette. Ezután az első kudarc után pedig az egész terv kudarcba fulladt”. Emellett Putyin még egy súlyos csapást szenvedett el: Andrej Szuhoveckijt az egyik légi deszantos egység parancsnokát megölte egy ukrán mesterlövész. Galeev úgy látja, Putyin nem tervezte meg valójában a háborús bevetést, hanem csak „egyszerűen elindult”, és arra számított, hogy az ukrán hadsereg kapitulál, és azért eszkalálta az erőszakot, mert a terve kudarcba fulladt. Egyre több lakóház válik orosz rakétatámadások célpontjává, de a hírek szerint támadás ért egy kollégiumot és egy szülőotthont is. Galeev szerit az a kérdés, hogy meddig tudják tartani magukat az ukránok, hogy képesek lesznek-e erre addig, amíg Oroszország hamarosan összeomlik. A történész meggyőződése szerint Oroszország összeomlása sokkal hamarabb be fog következni, mint a legtöbben gondolnák."
A Blick.ch Kamil Galeev orosz történészt idézte, aki szerint Oroszország az összeomlás előtt áll. Az orosz ejtőernyős deszantosok egészen különleges egységet alkotnak, és Ukrajna esetében az volt a feladatuk, hogy előkészítsék a terepet az orosz erőknek Kijevnél, és például a csernobili romnál, valamint az, hogy az ellenséges vonalak mögé kerüljenek, és tartsák az állásaikat, amíg megérkeznek a nagyobb katonai egységek. Ezt az egységet a második világháború óta csak háromszor vetették be: 1956-ban Magyarországon, 1968-ban Csehszlovákiában, és most Ukrajnában. Kamil Galeev idézett orosz történész szerint – aki a washingtoni Wilson Center kutatója –, az orosz ejtőernyősöket csak akkor vetik be, amikor nem tartanak egy idegen hadsereg ellenállásától. Az ejtőernyősök olyanok, mint a készenléti rendőrség, és lényegesen könnyebb a felszerelésük, mint például a gyalogságé. Geleev szerint nem is az a feladatuk, hogy egy hadsereg ellen harcoljanak, hanem hogy leverjék az esetleges lázadásokat.
Az elit egység Oroszországban legendás, és nagy jelkép-értéke van. Többnyire magasra nőtt, fenyegető küllemű, csupa izom, mogorva tekintetű katonákról van szó, erőt kell demonstrálniuk. „A fő fegyverük tisztán lélektani. A kiképzett, és harcban kipróbált egységek megmosolyogják az ejtőernyősöket” – írta Galeev Twitter-bejegyzésében. A kutató mindebből arra a következtetésre jutott: „Putyin elnök Ukrajnát – tévesen – lázadó tartománynak, önmagában a létezését lázadásnak tekinti, és ha egy lázadást le kell verni, akkor a készenléti rendőrséget rendeli ki az ember. A légi deszantosoknak át kellett volna venniük az ellenőrzést a legfontosabb városok és logisztikai központok felett, hogy a hadsereg zökkenőmentesen végre tudja hajtani az ország elfoglalását. Nem számítottak azonban szervezett ellenállásra”. A történész szerint „az ukrán hadsereg tüzet nyitott, és ez az orosz légi deszantosok kudarcát jelentette. Ezután az első kudarc után pedig az egész terv kudarcba fulladt”. Emellett Putyin még egy súlyos csapást szenvedett el: Andrej Szuhoveckijt az egyik légi deszantos egység parancsnokát megölte egy ukrán mesterlövész. Galeev úgy látja, Putyin nem tervezte meg valójában a háborús bevetést, hanem csak „egyszerűen elindult”, és arra számított, hogy az ukrán hadsereg kapitulál, és azért eszkalálta az erőszakot, mert a terve kudarcba fulladt. Egyre több lakóház válik orosz rakétatámadások célpontjává, de a hírek szerint támadás ért egy kollégiumot és egy szülőotthont is. Galeev szerit az a kérdés, hogy meddig tudják tartani magukat az ukránok, hogy képesek lesznek-e erre addig, amíg Oroszország hamarosan összeomlik. A történész meggyőződése szerint Oroszország összeomlása sokkal hamarabb be fog következni, mint a legtöbben gondolnák."
OROSZ-UKRÁN háború