Már tavaly sem volt igaz, de idén már igencsak rosszul számol az , aki az OTP-vel kapcsolatban csak a Magyarországi fejleményekkel (makroszintű és az anyabank üzleti eredményességét latolgatva) számol.
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.
Inkabb az a vicc hogy mennyire szarba se nezed a vitapartnered... egy oldalas szamitasra es ervelesre jon egy ketsoros valasz ohne konkretum. Hat tobbet vartam.
Vicces az egesz szamolas.
Nem nagyon tudod, hogy gazdalkodik egy bank. OTP legnagyobb eddigi akvizicioja a 280Mrd -ba kerult Ukran bank volt.
Az kb. 1.0 Mrd Euro.
Tagra nyitott szemekkel, bamulva olvasom:
" Régió legjobbja lesz a bank és ehhez akvirál is"
es a lentebbi hozzaszolok kovetelik, es alig birjak kivarni, hogy OTP akviraljon mar vegre !
Rajta, koltsuk el a penzt!
Dehat hol a masik oldal? Nezzuk csak picit meg az akviralas eddigi eredmenyeit?
0)Minden menedzsment konyv leirja, hogy az akvizicioknal az eladok 100%-a sokkal tobb informacio birtokaban van, mint a vevok. Es -emiatt is- az akviziciok kb.70%-a kudarc, es vesztesegbe torkollik.
OTP-nak eddig volt 8 orszagban akvizicioja; abbol elvileg kb. 5-6 lehet kudarc.
De itt a superbull hangulatban kovetelik az urak, hogy csinaljon meg egyet, es ha lehet, sok-sok penzzel?
Nocsak ! Nezzuk tovabb.
1)Az OTP eddig (2015 merleg) 1245Mrd Forintot invesztalt akviziciokba. Es ebbol 2015 vegeig leirt -591Mrd-ot, ertekvesztes cimen.
Uff !
Szoval, a beinvesztalt penz 47%-at bukta el. Igen, majdnem a felet.
Meg mindig olyan jo dolog akviralni?
Lasd 2015 merleg 183. old, 9. jegyzet.
2)A lanyvallalatok ismert akvizicios koltsegei, Mrd Forintban:
Ukrajna 280 (270 ebbol ertekveszteskent leirva)
Orosz 74+50
Szerb 91 (63 ebbol ertekveszteskent leirva)
Bulgar 86
Horvat 72 (9 ebbol leirva)
Crnagora 58 (27 ebbol leirva)
Malta 32
Nagyjabol stimmel a fenti arany: ezekkel a szamokkal 46% -ra jott ki az ertekvesztes. Ennyivel vettek dragabban mint a mit ert mostanaig.
Meg mindig annyira tetszik az akvizicio?
3)Nos, OTP ma sokkal jobb bank lenne, ha soha egy fillert se koltott volna akviziciora.
Mennyivel?
Ha a raforditott penzt kiosztottak volna osztalekba, akkor 4400 Ft-ot kaphatott volna mindenki, kp-ben reszvenyenkent.
De ha csak az akvizicios veszteseget nezzuk: az fejenkent kb. 2000Ft/reszvenybe kerult.
Meg mindig annyira tetszik az akvizicios politika?
Tagra nyilt szemekkel bamulok a lenti hozzaszolasokon. Annyit is ernek.
Pontjaidra a válaszaim:
1.
Félve vitatkozom Veled, mert egyszer azt irtad, hogy voltál banknál is vezető beosztásban. Tehát biztosan nagyobb gyakorlatod van a bank mérlegek értelmezésében mint nekem laikusnak.
De azért utána néztem. (Ha nekiállsz számokat idézni, akkor eddig mindig bejött az ellenőrzés. Azok szinte soha nem stimmeltek.)
Első meglepetésem az volt, hogy a 2016 3. negyedéves eszköz állományt pontosan idézted. Az tényleg 10.953 Mrd volt!
Dehát itt elfogyott a türelmed. Ha tovább olvasod a gyj. mérlegét:
file:///C:/Users/Gyözö%20Tóth/OneDrive/Dokumente/Gyozo_magan/reszvenyek/otp/2016_3_ne.pdf
(13. oldal)
akkor láthatnád, hogy az eszközállomány részletezése szerint azok a sorok amelyek a likviditásszámitás alapját képezik:
Pénzeszközök, betétszámlák, elszámolás nemzeti bankokkal:
1.645 Mrd
Bankközi kihelyezések:395.755
Pénzügyi eszközök valós értéken:
265 Mrd
Értékesíthető értékpapírok:
1.618 Mrd
Nem képezik a likviditás számitás alapját a mérleg eszközoldalának egyéb sorai (hosszulejáratú követelések, egyéb követelések, tárgyi eszközök stb.)
Igy a fenti három eszközfajta összeadása alapozza meg a likviditás számitását:
Ez :3528 Mrd
Ez több mint a 7,5 Mrd EUR-ból számitható 2325 Mrd HUF!
Kérdezhetnénk, hogy miért?
Mert nem minden likvid eszköz olyan hogy (miközben külön-külön egyes részei igen) egyszerre bevethetők, másrészt - különböző banki szabályozások miatt nem lenne szabad minden egyes részét kifizetésekre (pld akvizició) felhasználni.
Másrészt a Mérleg forrás oldalán a kötelezettségek soraiban is vannak tételek, (pld. más bankok követelései az OTP-vel szemben, látraszóló bankibetétek stb.) amelyek a 3528Mrd-ot lecsökkentik.
Másik jogos kérdés, hogy miért pont 2325 Mrd ft-ra?
Ehhez részletesebb mérleg ellenőrzésre lenne szükség, a megfelelő adatokkal.
De elárulom, hogy én ezt a 7,5 milliárdot nem a sajét ujjamból szoptam (ebben sem követlek). Ezt a bank hozta nyilvánosságra.
2.
Mint bankos szakembert félve kérdezlek meg, hogy miköze van a fenti levezetésnek a hitel/betét arányhoz? (Mellesleg abból is kettő fajta van)
Talán tényleg érdemes lenne tudni, ezért elárulom:
semmi.
3.
Egyenlőre nincsen túl tartalékolás visszairásról szó. A céltartalékolási szint ugyanolyan magas mint egy évvel ezelőtt és magasabb mint az elmúlt 5 év átlaga. Igy semmilyen visszairás nem fogja csökkenteni az első 9 hónapban elért nyereségességet!
Ennek szintjét a bevételek és az abból kifizetett ráforditások alapozzák meg és az hogy 2016-ban ujra nagyon alacsony volt a céltartalékolásba az üzemi eredményből levont rész. De ez még ha kevés is volt, de még mindig volt. (Ha negativ lett volna akkor beszélhetnénk arról hogy céltartalék képzés helyett felszabaditás lett volna.)
(Itt sem ártott volna a gyj. konkrét adatait elolvasni, mielőtt beirsz.)
4.
Az hogy a bank nem 40 milliárd nyereséget lesz képes negyedévente összehozni, azt a jövő dönti el és ismételten leirom, hogy nem egy a multbeli nyereségességet mutató átlag extrapolálása a jövőre. Azt persze a közelmúlt banki folyamataiból számitott mutatók már inkább meghatározzák.
Hogyan alakultak a műltban:
- a hitelkihelyezések
- bevételek
- költségek
- nem teljesitő hitelk
- a nem teljesitő hitelek miatti céltartalékolások
Hogyan várhatók a jövőben az alábbiak:
- a régiós országok gazdasági fejlődése, várható hitelkihelyezések alakulása
- a nem teljesitő hitelek arányának alakulása
- a céltartalékolás mértéke országonként
- lesznek a további akvirálások
- várhatóan hogyan tud a bank innovativ módon, a konkurenciához képest nagyobb részt magának a piacból kihasitani.
Nos fentiekből lehet többé kevésbé megbizhatóan megbecsülni, hogy mennyire lesz eredményes a bankcsoport a jövőben.
Egyben biztos lehetsz (és a 8 plusszolód is) hogy ezen várható jövőbeni eredményességnek semmi köze nincsen az elmúlt 10 év nyereségességének átlagához.
6.
"A value invesztor akkor vesz, amikor az "intrinsic" szint alatt van az ar. Maskor nem.
A superbull spekulans meg akkor amikor kedve es hangulata ugy alakul; es hangulatahoz talal vagy gyart filozofiat, hogy miert. "
A value invesztor pontosabban számol mint Te. A számitásaid és az ahhoz felhasznált adataid minősége inkább a spekuláns jelzőt juttatja Veled kapcsolatban eszembe, aki éppen a hangulatának megfelelően gyárt filozófiát.
5000 ft-os árfolyamtól folyamatosan irod a korrekciós várakozásaidat az általad várt 5000 alatti szintekre.
Kiváncsi vagyok mit fogsz irni, ha ez év végére 10000 felett leszünk? (De gondolom kitartassz az 50000 mellett)
Nem fogják a régióbeni vezető szerepre törést elpuskázni.Csányi áprilisban azt mondta Papp Lászlóban a gyülésen h.a közép kelet eu. Régió legjobbja lesz a bank és ehhez akvirál is,konzervativ ct képzést folytat továbbra is,big data elemzés és digitalizációt mint jövö egyik kulcsát is alkalmazzák már,mellé pedig Ukrajna,Oroszok esetén szép eredményelet vérárt 16-ra és Bulgároknál is venne..Montenegroban jelenleg elvileg helyi MNB akasztotta meg a vételt..de ott majd megegyeznek,elég korrupt lejet egy helyi mnb ha egy kivonulo francia bankot nem enged megvenni ielvileg ott is franciát venne..
1)Az a kiindulopont hogy 2, egyenlo nagy bank egyesulesekor a fiokhalozat fele megszuntetheto,
" a közös fiókhálózat felét meg tudják spórolni "
es ebbol superbull kovetkeztetesek adodnak, nos, minden realitast nelkuloz.
Naplane, ha egyik fiokhalozat egyik orszagban, a masik a masikban van, mint jelen esetben.
2)Megneztem OTP 2016.Q3 merleget.
Abban a hitel/betet arany 80%, es ha a merlegfoosszeg 10953Mrd, akkor abbol neked 10953*0.8=8762 folotti resz, tehat
2200MrdFt=7.5Mrd EUR,
nos, az mind "likviditas"?
Talan erdemes tudni, hogy OTPnek hiteleken kivul vannak pl. targy eszkozei? Lejaratig tartando ertekpapirjai? Goodwill? Es 8 MNB-szeru kozponti bankkokkal elszamolasai?
Az a likviditas, amibol kiindul az egesz gondolatmeneted, nem 7.5Mrd EUR. Hanem inkabb 1.0-2.0 Mrd kozotti szam.
3)OTP merlegnek elso soraban ott van, hogy 2015-2016 evekre a Y/Y novekedes 2%. Szo nincs arrol a nevekedesi rata-rol, amikben hiszel.
Igen, a profit megugrott. Egyszeri tetelek, mert a korabbi 3 evben elkovetett tultartalekolast visszairtaak.
Ebbol meg nem kovetkezik, hogy ha a kb. 60Mrd-os visszairas miatt ha az 1-9 honapi nyereseg 176Mrd felfutott, akkor igy is marad. (!) Es tovabbra is lesz mindig ujabb 60Mrd visszairas. Epp forditva.
Az N.V. cikkeben epp ennek felismerese a lenyeg.
4)A Magyar OTP kepes negyedvente 30-40Mrd kozotti profitot hozni a "normal" evekben. De minden 10 evben van 3 olyan, amkor nem kepes erre valamilyen okbol, hanem nagyjabol 0-10Mrd kozott teljesit.
A kulfoldi OTP lanyok utolso 10 eves profittermelo atlagat nem ismerem. Alighanem a volatilitasuk sokkal magasabb; es ha osszeadjuk az osszes nyereseguket meg veszteseguket egy szamba (lusta vagyok kikeresni),
akkor evi 10Mrd atlagos profit talan kijon. Talan.
Igy szamolva: OTP stabil hosszutavu profittermelo kepessege 10 ev alatt 120Mrd volt az utolso 10 evben; es talan lesz 140MRd a kovetkezo 10 ev atlaga.
Ezt a szokasos banki P/E=10 szammal bank-ertekre konvertalva, OTP "intrinsic" hosszutavu erteke 1400MrdFt; az 280Mdb reszvenyre elosztva marad a 5000Ft/reszveny koruli szam. OK, jol van tokesitve, Tier 1 =13.5%, legyen 1500Mrd az erteke.
6)A value invesztor akkor vesz, amikor az "intrinsic" szint alatt van az ar. Maskor nem.
A superbull spekulans meg akkor amikor kedve es hangulata ugy alakul; es hangulatahoz talal vagy gyart filozofiat, hogy miert.
Ez a likviditasra alapozott
"legyen OTP a duplaja" eppen ilyen gyartasnak tunik. Ezzel egyutt: sok sikert.
Ezen kérdésed elolvasva jöttem rá, hogy rosszul irtam:
Ehelyett:
"ha ennek harmadából akvirálnak, azzal a csoportszintű hitelállományt kb harmadával növelik."
Ez lett volna a helyes:
"ha ennek harmadából akvirálnak, azzal a csoportszintű hitelállományt kb felével növelik."
Ez persze még brutálisabban növelné a bevételeket és amennyiben a szinergia hatások is jelentkeznének pár éven belül, akkor az ezzel kapcsolatos költségek nem nönének ugyanabban az arányban.
Egy leegyszerűsitett példa:
van egy piac, ahol a banki tevékenységet betétgyűjtésre és hitel kihelyezésre egyszerűsitjük.
További egyszerűsités, hogy a hitelesek mind törlesztenek.
A teljes hitelkihelyezés az országban: 1.000.000 egység.
van egy bank 10%-os piaci részesedéssel, teljes országos lefedettséggel.
A bevételei: (nettó kamat): elérik a 50.0000-et
Ezt 35.000 költséggel tudja realizálni.
Ebből a költségből a fiókhálózat fenntartása kb. 20.000 egységet visz.
Az üzemi eredmény: 15.000 egység.
Ez 20%-os adószint mellett: 12.000 adózott nyereséget hoz.
Mi történik, ha ez a bank akvirál egy ugyanakkora országos lefedettségű bankot?
tegyük fel, hogy a fenti leegyszerűsitett példa erre a bankra is érvényes. Azaz ennek a 2. banknak is 12.000 egységnyi volt a nyeresége. Bevételei, költségszintje is azonos volt.
Az egyesülés után pár éven belül a közös fiókhálózat felét meg tudják spórolni igy a közös 100.000 egységnyi nettó kamatbevételt már nem 70.000 hanem csupán 50.000 egységnyi költség terheli. Igy az üzemi eredmény nem a korábbi 15.000 duplája lesz, hanem eléri az 50.000 egységet, ami igy egy megháromszorozódott nyereséget jelent.
Konkrétan az OTP-nél:
jelenleg a befektetett tőke fele Magyarországon van. 2015-ben a külföldön realizált nyereség a fele tőkén nulla volt!!!!
2016-ban ez már javuló tendenciát mutathatott, remélem elérte a magyar anyavállalati nyereségesség 80%-át. De ezt a bulgár relációnak köszönhetjük csupán és a vége felé megerősödött orosz- ukrán leánybankoknak.A Balkánon és Szlovékiában a tőkemegtérülés borzalmasan alacsony. Döntő részben a kis mértenagyság, alacsony piaci részesedés miatt. Ezért irom már évek óta, hogy vagy tisztességes méretű vagy semmilyen leánybanknak van csupán létjogosultsága ezekben az országokban. Miközben ezt mindenki tudja, az akviciciók száma és hatásuk elenyésző a lehetőségekhez képest:
Ezek a lehetőségek:
- több tucat eladó leányban a balkánon
- a nyugat-európai fejlődéshez képest gyorsabb GDP növekedési kilátások ugyanezen relációkban.
Megvalósult ebből:
- Romániában egy szinte elenyésző méretű akvizició
- Szerbiában és Horvátországban ugyancsak csupán szimbólikus méretben
- Most a 2. horvát akvizició már tényleg növeli a mérethatékonyságot.
Eddigi eredmények:
Most talán biztositott hogy Romániában , Szerbiában és Horvátországban legalább a fellendülés időszakában nyereség legyen, de annak mértéke továbbra sem kielégitő. Egyedül Bulgáriában megy előre a szekér, de ott nem várható el, hogy a jelenlegi 23%-os tőkearányos megtérülés stabillizálódik.
Én mint kisrészvényes már egy ideje azt szeretném, ha a menedzserek irodáiban a harangok félre lennének verve már egy ideje. Ez az utolsó év. Vagy most lépnek, vagy elfelejthetik az álmaikat:
Egy a régióban legerősebb, európai szinten is komoly játékossá válást.
röviden: igen
hosszabban: nagyon keveset hozó rövidtávú állampapirokban van a likviditás (ezért is nevezik likviditásnak) nagy része, más része pedig más bankok és az MNB felé követelés. Mindegyik résznek egy a közös jellemzője: szinte nem hoz semmit!!! (És itt nem az orosz banknál elért kamatmarzzsal hasonlitom össze, hanem a magyar anyabanki kihelyezett hitelek kamatmarzsával.)
Egy túl tőkésitett bank persze sokkal biztonságosabb. De ha ez túlzásba van vive, akkor az bizony a nyereségesség rovására megy.
Ha Csányi elmulasztja a kedvező körülmények közötti további akviziciókat, akkor szerintem is, jövő évtől mindkettőt, a saját részvény vásárlást és az osztalék emelést is be kellene gyorsitani.
Az OTP-nek tulajdonképpen van már kb. 10% saját részvénye. Ennek többségét azonban kölcsönadta a MOL-nak. Cserébe megkapta a MOL 5%-át hasonlóképpen. Nem ismerem a megállapodást, de szerintem az ügylet egyetlen célja az, hogy a két menedzsment egymást támogassa az esetleges más nagyrészvényesi oldalról inditható elmozditás ellen.
Röviden: az általad leírtakat nem fogjuk megcáfolni, bár van amit esetleg lehetne :)
Hosszabban: Jó látni, hogy e fórumon legalább valaki sejti hogyan lehet-kell egy bankot működtetni és menedzselni. Ha nem is ennyire optimistán, de szimpla CF és havi saját-tőke növekmény alapján, az árfolyam csak követi a konstans árazást (ugyanis a Q4 már zsebre van téve csak még nem tud róla a nép, de pont ezért beárazható, ahogy pár nap múlva a januári CF is). Ilyen alapon Q1 végén a 9500 nem jelentene túlárazást. Természetesen mindent el lehet rontani vagy magától is elromolhat a világgazdaság vagy a hangulat, de normál esetben könyörtelenül érvényesül a pénzügyi matematika…
Szokták mondani, hogy a fák nem nőnek az égig. Bizony nem. Viszont minden évben gyarapszik a törzsük egy évgyűrűvel, attól függően, hogy jobb vagy rosszabb volt az év, az évgyűrű is vastagabb vagy vékonyabb lesz, de ott marad mindörökre. És vannak ezer éves fák, amíg az egészséges fa él addig bizony terebélyesedik… (Ha szükséges, pár tucat vagy száz év után lehet ültetni másikat, selejtes-beteg növénynél előbb is. Az OTP egy egyedi fafajta, jelenleg messze az egyik legjobb.)
Ha a saját tőke egy számottevő része jelenleg "parkolópályán" pihen és nehéz jó akvizíciós lehetőségeket találni, nem lenne jobb alternatíva a részvényesek számára abból a bizonyos 2,5Md euróból (harmadrész) saját részvényt vásárolni és/vagy osztalékként kifizetni? Ez csupán saját döntés kérdése lenne. Nem éri meg, vagy a menedzsment kevésbé érdekelt benne?
Számomra a legfeltünőbb az a várakozás, hogy az idei 17% feletti ROE le fog csökkenni a következő években 14% körüli értékre.
Látszólag logikus, mert a
- jelenlegi magas érték ténylegesen részben a csökkenő céltartalékolás miatt jön össze. De!
A 90 napon túl nem fizető hitelesek céltartalékkal fedezettsége továbbra is rekordszinten van. 90% (csportszinten)
- az alacsony kamatszint miatt, a csökkenő kamatbevételek (ugyanakkora hitelállomány mellett) folytatólagosan jelentkeznek. De!
A hitelállomány növekedése várható szinte minden leánybanknál a következő években és az előrejelzésben 2018-2019 évekre jelzett alacsony kamatbevételek (tekintettel a várható alapkamatemelésekre) nem tűnnek valószinűnek. Ezenkivül az előrejelzés nem tartalmazza a már megtörtént akviziciók (átvett AXA hitelállomány, akvirált horvát bank) és a nagyon valószinű további balkán akviziciók 2017-2019. évi eredménybőbitő hatását. Leegyszerűsitve. A bankcsoportnak van 7,5 milliárd eurónyi likviditása. Ez kb másfélszerese a saját tőkének. Azaz, ha ennek harmadából akvirálnak, azzal a csoportszintű hitelállományt kb harmadával növelik. Igy a kamatbevételek és ezáltal az üzemi (operativ) eredmény is ennek megfelelően nő. (És ekkor még elhagyagoltam annak a hatását, hogy ezekben a relációkban a kamatmarzsok magasabbak mint Magyarországon.)
Száz szónak is egy a vége. A 17%-os tőkearányos nyereséget 2016-ban a bankcsoport úgy érte el, hogy a saját tőke nagy része "parkolópályán " volt. Nem kell hozzá nagy erőfeszités, hogy ugyanezzel a tőkével a bankcsoport legalább 30-35%-kal nagyobb eszközállományt mozgasson, ugyanennyivel nagyobb operativ nyereséget érhessen el.
Van még egy - időleges - eredmény növelő tényező. Ez pedig abból adódik, hogy a bankcsoport 90%-os céltartalékolási szintjét valószinűleg le tudja csökkenteni a következő években, valószinűleg 70% alá. Ha ez bekövetkezik, akkor felszabadul majd 200 milliárd ft-nyi céltartalék és megjelenik a negyedéves, éves beszámolókban. Ha ez 3 év alatt történik, akkor évi közel 60 milliárddal növeli a nyereséget. Igy a ROE növekmény ezáltal kb. 4% lesz!!!
N.V. nem egy a sok fórumozó amatőr közül. Ezért meglepő igazán, hogy olyan dolgokat ír le (néhol matematikailag pontatlanul), amelyeknek a szöges ellentétét és írhatná és pont 50%-ban lenne igaza, mint e cikkben is. Igaz felelőssége egy morzsányi sem, hiszen ez csak egy cikk. Az viszont tény, hogy az egyirányú mozgás (a részvénytulajdonosok kivételével) senkinek sem jó, lásd brokicégek, bét, várakozó vevők, újságírók :). Vajon miért születnek ilyen cikkek? Megvédendő az óvatlan részvénytulajdonosokat a további tartástól? Esetleg olcsóbban vásárolnának valakik eme a cikk szerint túlárazott cég részvényeiből? Minek, ha a következő években úgyis csökken a ROE? Vagy talán mégsem? Esetleg növekszik 20% felé, akkor mi lesz az eldobálókkal? Netán szimpla klikkvadászat vagy forgalom indukálás az egész? Ejnye-bejnye :)
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.