Szerintem az az optimális, ha az ember olyan eszközosztályt talál, amit szeret, és az érdeklődése miatt, az évek során kialakul a szakértelem is. Műtárgyakkal kapcsolatos műsort látok néha a tv-ben, de meg sem próbálnék foglalkozni vele, pont azért, amit te is írtál. Maradok a kaptafánál! :)
Nálam az elejétől kb. az volt a stratégia, hogy hosszú lejáratú, magas kamatozású állampapír a portfólió meghatározó része (80% körül konstans), mellette pedig FX kereskedés. A logikám az volt saját magam felé, hogy próbálom a megtermelt kamatokig kockáztatni csak adott évben a kereskedést, kvázi az állampapír adja a nyugalmat, az FX meg az adrenalint. Ebbe belejátszottak olyan tapasztalatok is, hogy az egyik eszközosztály élményei kihatottak a másikra, így futottam bele pl. hogy a 4IG részvényem eldobtam, mert volt egy rossz EURUSD pozícióm - egy hetet kellett volna várnom, hogy a pár-szorozásból sok-szorozás legyen. Lehet hülyeség, meg furának tűnik, de nekem a 10 év kereskedés nagy tapasztalata, hogy az ilyen lelki baromságokon múlik a végén a plusz meg a mínusz.
Abszolút valid amit írsz, szerintem is kb. ez a legoptimálisabb (annyi kitétellel, hogy a műkincs/óra vonalon biztos csak én vagyok kretén, de még sose tudtam semmit eladni jobb áron, mint ahogy megvettem - ha egyáltalán rá tudom venni magam, hogy valamit eladjak). Nálam annyival módosult ez, hogy mivel alapvetően FX-et kereskedem a pénz maradt főként hazai állampapírban, az árfolyamkülönbözeteket megkeresem (vagy elvesztem:) ) devizapiacon.
Közben válaszolok az euro / ft logikára, de csak a saját szemszögemből. Én euróban jegyzett egyedi részvényekbe fektetek be, a múltban és a jövőben dollárosba is, amint ismét lesz adóegyezmény. Így nekem természetes, hogy forintban csak annyit tartok, ami a napi ügymenethez kell, minden más euroban van. Én eleve arra számítottam, hogy a forint hosszútávon gyengül az euróhoz, dollárhoz képest, de ez mellékes ahhoz képest, hogy részvényekben tartom a zsét. A részvény, ingatlan, arany, műkincs, stb. pedig hosszútávon inflációálló eszközök. Beleértve nem csak a forint, de az euro inflációját is. Az opciós piac, bár érdekel, nem bonyolítom vele a befektetési stratégiám.
Hát nem is állampapírban gondolkoznék ha már ilyen melységben belemegyünk. Meg már nem is tudom melyik beszélgetésfonalra válaszolok, én privátbanknál ragadtam le, aztán most állampapír, erre alszok egyet. :D
abszolút. Ha mondjuk én ma akarok egy sima határidős kontraktust kötni, mondjuk 250k eurhuf short 1 évre, akkor a mostani 412-es spot ár helyett 1 év múlva kb 421-nél van a nulla. Ennek a kötése kb 110ezer Ft, zárása is annyi de zárni nem is feltétlenül kell, mert ugye Ft-ban vagy kifizetve a végén. Másik opció a Forward ügylet, ahol ugye can a Call és Put, adhatsz el meg vehetsz mindkettőt, attól függően hogy jogot vagy kötelezettséget szeretnél arra, hogy a devizacsere végbe menjen.
Én nem teljesen értem ez az euro vagy ft logikát. Ft-ban most 6.5% fix a 3 éves kamat, euroban 2.8körül talán - és az menni fog folyamatosan még lejjebb. Tök egyszerű, vesz az ember a 6.5-es FixMáp-ból, és ha nagyon tart az árfolyamromlástól, akkor kb 100millió ft-ra vetítve 200-250ezer Ft-ért lefedezi egy deviza opcióval.
hááááát, ezt inkább úgy fogalmaznám, hogy még a két számjegyet is elérte egyszer az euro hozam, de valóban voltak jó hozamok - főleg ha belevesszük, hogy mennyit erősödött az euro
Ha ilyesmire szeretnél garanciát, akkor a hozam elég alacsony, ez esetben kincstári számlára euró államkötvényt vennék, 2.8% hozammal. Esetleg nézz körbe euró betéti kamatokat illetően is, máris látok egy bankot 3.0% kamattal.
Akkor euróban tedd be a pénzed. A forintos hozam számítás amúgy is időpont nélkül értelmezhetetlen. ÉS ja, garancia az nincs. A tapasztalatot meg leírtam. Én is spekizek jóval kisebb részével, még örülök is ha másban másként ée más jövőképpel gondolkoznak mint én, az is egyfajta diverzifikáció. És helyes hogy a kockázatvállalási hajlandóságuk kisebb mint az enyém. Nem is azt várom el.
Egyetértek mindegyikőtök véleményével, ez egy kisebb része az egész portfóliómnak. Most még utaltam be az idei TBSZ-re egy adag pénzt, aztán majd meglátjuk mi lesz. A legkockázatosabb USD-ben denominált (legnagyobb részvény arányút választottam), az infláció fölötti több mint 5%-os hozamot céloz. Na majd meglátjuk. A részvény portfólióm 1/8-a van náluk, a többit én kezelem.
"A HOLD Alapkezelő online vagyonkezelése közepes kockázatú portfólió esetén infláció +3%-os hozamot céloz meg 3-5 éves időtávon" vs. fix 6,5% koncstárjegy. nincs kezelési díj nincs adó és esetleges sikérdíj
Ha értesz hozzá és van kedved/időd ezzel foglalkozni, akkor én biztos inkább magamnak kezelném. Diverzifikációnak és benchmarknak szetem elmegy, de ugyanez minden bef.alapra igaz. Ez is csak egy befalap, semmivel sem több, vagy kevesebb. Költségszintnél a sikerdíjas sztorit én amúgy inkább rosszul, mint jól élem meg (nem csak rájuk igaz, hanem mindenkire), ha lenne egy kiemelkedő év, akkor brutál sokat elvonnának. Jobb szeretem a fix díjas dolgokat.
Azért kérdeztem, mert nekem is van bent pénzem USD dinamikusban TBSZ-en. Én is agyon vertem tavaly, de diverzifikációnak szerintem jó, ha már elért egy méretet a portfólió. Én is egy stagnáló vagy medve piacon kíváncsi leennék rájuk.
Egy kevés van ott, kényelmes, transzparens, viszont tavaly az éves hozam a leginkább részvény kitett Dinamikus portfolióban 13.65% volt.Ami nem rossz, de tavaly ennél egy vakvajom is jobb hozamot csinált (így én is...:) Nekem ez inkább ilyen benchmark, hogy a jóval nagyobb saját kezelésű portfolióval őket minimum meg kéne verni.. majd akkor lesz érdekes, amikor oldalazó, esetleg eső piac lesz.
Nem is vita, ténykérdés: A kockázatmentes hozam (dkj pl) hozama FELETTI rész húsz százaléka. Egyrészt nagyon nem ugyanaz, másrészt szerintem ez korrekt.
Igen, nekem így pont jó. Csak sikerdíj van, változó küszöbérték feletti részre, de őszintén pont hidegen hagy, az elszámolásokban is a netto hozamok szerepelnek, meg amúgy is az érdekel. Illetve ami tetszett (még nem saját számla volt, rokon mutatta az elszámolást akkoriban) hogy a 2008as bezuhanás(megnemmondom, talán tizenszázalékos volt?) már az adott negyedév végére jórészt visszakorrigált(ha jól emlékszem) évvégére meg kihozták -0,1%ra. Mert pénzt csinálni egy dolog, nem elbukni meg egy másik. Persze elfogadom ha valaki másként látja, lehet tőzsdén nagyobb hozamot csinál és nem zavarja a kockázat, vagy bármi, életkor meg mindenfüggő. Bár szoktak hozamokban díjakat elhozni minden évben, de bevallom nem követem. Csak a sajátom.
Ezzel csak egy gond van, hogy az utóbbi években nem volt nehéz kétszámjegyű hozamot összegereblyézni, amit az alapkezelők is hoztak. Gondolom, ez a szárnyalás már a történelem könyvekben is meg fog jelenni, mert ilyen még nem volt, de azt is tudjuk, hogy ennek meglehet a böjtje. No akkor leszek majd kíváncsi, hogy a vagyonkezelők mit produkálnak. Ezt azért írom, mert 2008-ban volt szerencsém megtapasztalni, hogyan szerencsétlenkedtek és csak annyi volt a stratégiájuk a zuhanásban, hogy ki kell ülni, ne realizáljam a veszteségemet.
"Értem amit írsz, de a megvalósítása a valódi vállalkozásnak azért nem trivi (nem is mondtál ilyet). A kérdésem továbbra is az: mi az termék, szolgáltatás amiért nekem fizetnének?" Lent arról írtam tipikus IT-s hibaként a gyenge soft skillek mellett, hogy "önálló terméket akarnak fejleszteni, holott a vevői oldal sokszor még a meglévőket sem használja, vagy legalábbis nem hatékonyan". Én például nagyban támaszkodhattam a Google Ads - Salesforce integrációra, önállóan is zseniálisak, együtt meg főleg. A felhasználói oldalon viszont sokszor teljesen fogalmatlan emberek ülnek, miközben nagyon sok pénz múlik rajtuk. Alacsony hatékonysággal (szinte sehogy) gazdálkodnak a vevőadataikkal, csak a megszokott csatornákon költenek pénzt hirdetésre, miközben pl. más keresőmotoroknál sokkal olcsóbb lenne stb... Az ilyen problémák megoldásában sok pénz van, miközben informatikailag nem jelent komoly kihívást, hiszen a termékek készen vannak, csak használni kellene őket. Hasonló dolgokkal foglalkozom jelenleg én is a FIRE mellett, kis energiabefektetéssel. De például a rövid távon kiadott lakásaink árazása is AI-alapon megy, sokkal magasabb hatékonysággal, mint amit az amatőr üzemeltetők tudnak biztosítani.
Túl sokat azért én sem foglalkozom vele. Az idő nagy részében csak tartom a részvényt, hogy elérje az általam számított mögöttes értéket. Időnként ízlés szerint rendezgetem, de ez már nem lenne kötelező. Elég lenne 1-2 havonta foglalkozni vele. Vannak teljesen passzív stratégiák is.
"érdemes matekozni kicsit előtte." Valóban. Ha egy vagyonkezelő éveken át stabilan hoz egy elfogadható nettó hozamot (pl. Hold az elmúlt években), akkor nem sajnálom tőlük a sikerdíjat, legyen az akár a hozam 20%-a (de inkább a kockázatmentes hozam feletti rész 20%-a szokott lenni). Cserébe bíbelődnek helyettem napi 10 órákat hozamvadászattal, az enyémet messze meghaladó szakmai és technikai háttérrel. Írtad, hogy te magad foglalkozol a befektetéseiddel, mert érdekel. Engem is, naponta ránézek a piacokra, de semmiképpen sem napi 10-12 órában. Egy vagyonkezelő alkalmazása (akár 100%-ban, akár csak a portfólió egyik elemeként) önmagában se nem rossz, se nem jó. Mindenkinek mások a preferenciái, amik közül a hozam csak az egyik (bár igen fontos) elem, az időbeosztás, érdeklődés, hobbi, különféle kötelezettségek stb között. Szóval, kinek a pap, kinek a paplan.... (és én sem vitatkozni akartam, inkább kiegészíteni, pláne, hogy a FIRE elképzeléseidet magam is maximálisan osztom).
Ne érts félre, nem vitatkozni akarok, csak pár infót hozzáírnék: Egy általános sikerdíjazás úgy néz ki, hogy a hozam 20%-át elrakja az alapkezelő, vagy ha dkj feletti hozamot néz, akkor többet. Kezelnek mondjuk 500 milliárd forintot. Előfordulnak évek, amikor az indexek mennek 30%-ot, vagy többet is. Ekkor a hozam 150 milliárd lenne, ennek 20%-a 30 milliárd Ft. Vagy, legyen ez egyetlen ügyfél 1mrd forinttal. Ha vezető részvényeket tart, akkor kb. annyit ér el, mint a piaci átlaghozam, egy ilyen kiemelkedő évben 300 milliót. Ebből a költsége egy kevés számlavezetési díj. Ha ezt rábízta egy sikerdíjas szolgáltatásra, akkor a 300 millióból levonnak tőle 60 milliót. Mégegyszer, nem vitatkozni akartam, a sikerdíjas szolgáltatások azért vannak, mert van rá igény is. Nem lebeszélni akarok senkit, de érdemes matekozni kicsit előtte.
Igen, etf-ek helyett talán. A privátbank pont arra jó, hogy 90 évesen süketen vakon és agyhalál közeli állapotban is jó kezekben lesz a vagyon. Most kezelt alapban van kis pénzem, ott nagyon okosnak látszó fondmanagerek olyan részvényekkel zsonglõrködnek amikrõl még nem is hallottam, de annyira nagyon nem száguld az alap a referencia a indexhez képest.
F.I.R.E. életmód (általánosságban)