Így már valamivel jobb. Tehát a hosszú futamidejű államkötvényeket tartó alapok magasabb hozam lehetőséget biztosítanak. A hozam az alapra vonatkozik, nem a hosszú kötvényre, az hozamcsökkenés esetén lesz nyereséges a tartói számára. Valamint a hosszú és a rövid államkötvények is állampapírok. ... Én értem, mit akartál mondani, csak az előző megfogalmazásod volt zavaros - erre utaltam.
*Leírtam hosszú kötvények hozama nő! Ezen több jön mint az állampapíron ." Ez meglehetősen zavaros. A hosszú kötvény nem állampapír? Akkor micsoda? A hozam nő vagy az árfolyam? Esetleg a fogalomzavar?
Az általam említett arányok és tendenciák tisztán a kivándorlásra vonatkoznak, nem veszik figyelembe a bevándorlást, tehát az adott ország lakosainak elvándorlásáról adnak tiszta képet. Te abszolút értékekről beszélsz, milliók, százezrek. Országok között összehasonlítani viszont csakis arányokat lehet. (összlakossághoz viszonyított %).
Lehet, hogy nem lopott, de mielőtt szentté avatnánk, kérdezzünk meg erről néhány zsidót vagy délvidéki magyart, akiknek őseit/rokonait gálánsan ill. könnyedén odadobta a gyilkosaiknak.
Az adataid pont azt támasztják alá, amit írtam, olvasd vissza. Románok, baltikum, horvátok esetén nagyobb a 20 éves kivándorlás, lengyelekkel kb. egyszintű, csehek, szlovákok, szlovének esetén kisebb. A tendencia viszont csak nálunk és a horvátoknál emelkedő, erre is vannak adatok.
A tendencia viszont egyértelműen kedvezőtlen számunkra. Rajtunk kívül egyedül a horvátok kivándorlási rátája növekedett a régióból az elmúlt években. Ez semmiképpen sem a "jobb boldogulás" jele.
Lakosságarányosan egyedül a románok, baltikum lakossága és a horvátok vándoroltak ki nálunk nagyobb arányban a régióból az EU csatlakozás óta. Horvátoknál és általában a "jugóknál" hagyományosan (70-es évek óta) nagy a mobilitás (gasztarbajterek), a többiek meg kezdetben valóban szarabbul éltek. Az elmúlt kb. 10 évben kiegynlítettünk. Lengyelek kb. velünk egy szinten, csehek, szlovákok, szlovének meg lényegesen kisebb arányban vándorolnak ki nálunk.
Akkor már csak a 20 éve még mögöttünk kullogó régiós országokkal - a tényleges konkurenseinkkel - kellene összevetned a nálunk tapasztalt széles körű felemelkedés lehetőségét...
A felemelkedés csatornái a hitleri Németországban és a sztálini Szovjetúnióban is adottak voltak - egy szűk réteg számára, hatalmas morális kompromisszumok árán. Egy normális, jól működő társadalomban ezek a lehetőségek széles rétegek számára adottak, morális kompromisszumkényszerek nélkül.