Aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd - véli Zsiday Viktor.
Mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról nagyon megalapozottnak tűnik egy többéves, komoly emelkedő trend, legalább 50 százalékos áremelkedéssel - állítja Zsiday Viktor az Mfor.hu-n megjelent írásában. (Amint arról beszámoltunk, egyes lakástípusok esetében már érzékelhető némi drágulás.)
Az ismert befektető szerint a következő tényezők indokolják az áremelkedést az ország központi régiójában és néhány nagyvárosban:
soha nem építettek ilyne kevést Magyarországon, mint mostanában,
bár az ország népessége csökken, a nagyvárosokba, ezen belül is különösen Budapestre továbbra is pozitív a migráció,
elindult a reálbérek növekedése, és várhatóan ez a következő években is így marad,
szinte soha nem volt még ilyen olcsó a forinthitel, mint most, több nagyobb bank is 6 százalék alatti szinten kínálja a jelzáloghiteleket,
az alacsony betéti kamatok miatt kényszerűségből a megtakarítók is az ingatlanpiac felé fordulhatnak.
Zsiday ugyanakkor megjegyzi: az újonnan érkező keresletnek először ki kell pucolnia a bedőlt hitelből visszamaradt lakásokat, az évek óta eladni kívánt ingatlanokat, stb. Ez a folyamat jó pár hónapig eltarthat, de utána hirtelen nem lesz kínálat, és a folyamatosan jelentkező kereslet hatására az árak egyszercsak fel fognak robbanni - véli a befektető. Úgy látja: aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd.
https://www.filmkatalogus.hu/Krizispont--f29451 Krízispont(Margin Call, 2011) A film a pénzügyi világban játszódik, és egy befektetési cég 24 óráját mutatja be a 2008-as világválság kezdő szakaszában. Amikor egy kezdő elemző, Peter Sullivan olyan információkra bukkan, ami alapján szinte biztosra vehető a cég bukása, a vezetőség olyan döntések meghozatalára kénytelen, melyek mind erkölcsi, mind pénzügyi értelemben bombaként robbannak az üzleti életben. Nemzet: amerikai Stílus: thriller Hossz: 109 perc Magyar mozibemutató: 2012. március 8. Amerikai bemutató: 2011. október 21.
A statisztikàk szerint a legvagyonosabb 10% 100-140 millió vagyona van fejenként atlagosan, de a küszöb erték, ami fölött ma Magyarországon a leggazdagabn 10% -ba tartozik valaki 70 millió forint körülvan. Ez nagyon alacsony összeg, egy panel ára. Szóval ebben a körben pusztán arról lehet beszélni, hogy talán nem nyomorognak, gazdagságról biztosan nem. A felső 5 % jómódú, a felső 1 % gazdag.
Röviden, a hàztartást pénzügyi szempontból kezeld úgy, mint egy vállalkozást. Bevételek, költségek. Beruházás, reáleszközök, amortizáció. Követelések, kötelezettségek. Időbeli elhatàrolások. Tervezés, kontrolling, stratégia, újratervezés. Utódlás.
https://www.filmkatalogus.hu/A-nagy-likvidator--f3664 A nagy likvidátor(Other People's Money, 1991) Az amerikai pénzvilág minden hájjal megkent, gátlástalan és kíméletlen cápája a vállalatok felszámolásából és előnyös értékesítéséből "tengeti" napjait. Egy, csak egy vállalkozó van a piacon, aki szembe mer szállni vele, amikor a pénzéhes csibész a vállalatára veti ki hálóját. Küzdelmében ügyvéd lányára is számíthat. Egyéb címek: A furfangos részvényes Nemzet: amerikai Stílus: vígjáték Hossz: 101 perc o is a jatekszabalyokrol beszel :)))
Törölt felhasználó2025. 08. 27. 21:33
#254813
maradjunk annyiban ha a kormany megvaltoztatja a jatekszabalyokat alkalmazkodom majd
Törölt felhasználó2025. 08. 27. 21:31
#254812
nehez igy olvaso modba maradni ha jonnek a reagalasok
Őszintén: nem vagyok egy számviteli guru, sőt, kifejezett gyengeségem minden, ami adminisztrációval és fegyelemmel jár. Egy dolog viszont óriási változást hozott az életemben és ez pont egy SZÁMVITELI ALAPELV. Ahogy ezt megértettem, gyökeresen megváltozott, hogy mire költök és mire nem, és ez segített kiszakadni a taposómalomból. Ez pedig az ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK közötti különbség.Robert Kiyosaki Cashflow négyszög című könyvében olvastam néhány éve ezeket a gondolatokat, ami nagyon elgondolkodtatott:“A vagyonosság definíciója a következő kérdés megválaszolása: Hány napig tudunk megélni életszínvonalunk fenntartása mellett anélkül, hogy gyakorlati értelemben munkát végeznénk”„ Nem az számít, hogy mennyit keresünk, hanem hogy mennyit tartunk meg, és hogy az a pénz mennyi ideig dolgozik nekünk”Én jó kerestem, viszont ilyen értelemben nem voltam vagyonos, hiszen csak néhány hónapig tudtam volna fizetni a számláimat munkavégzés nélkül. Megtakarításom volt ugyan, de ez nem biztosított nekem semmilyen rendszeres jövedelmet. Ezért elkezdett érdekelni, hogy hogyan tudnám elérni, hogy ne csak munkavégzésből jöjjön jövedelmem, sőt, ha lehet, a munka “opcionálissá” váljon.Ezzel nem csak én vagyok így. Olvastam egy Forbes cikket Jövedelem munka nélkül? A magyarok nem elég bátrak hozzá címmel, mely szerint sokunkat érdekelne, hogy munkán kívüli jövedelemből éljünk, de – a cikk szerint – nem vagyunk elég bátrak hozzá.Én ezzel nem értek egyet. Szerintem inkább nem elég világos az ODA VEZETŐ ÚT és még kevés a pozitív, követhető PÉLDA. Ráadásul nem is kell feltétlenül kizárólag munkán kívüli jövedelemből élni, elég, sokszor már az is óriási dolog, ha több forrásból is jön jövedelmünk.Fontos tudni, hogy többféle úton is el lehet jutni ide. Nemrég rátaláltam egy nagyszerű ausztrál befektetési tanácsadó oldalára, ahol nagyon jól le van írva az egyik leggyakoribb út. Ebből szedtem össze a szerintem leghasznosabb gondolatokat.1. Változtass azon, ahogy a pénzről gondolkodszMinden azzal kezdődik, hogy hogyan gondolkozunk a pénzről, illetve hogy lehetségesnek tartjuk-e egyáltalán a pénzügyi szabadság és függetlenség elérését.Az emberek gyakran indítják a felnőtt életüket hitelekkel, amit valamikor visszafizetnek, majd a vagyonépítésük kimerül abban, hogy saját otthonhoz jutnak, és jó esetben megtakarítanak a nyugdíjra. Ezt a vagyont aztán a nyugdíjazásuk után felélik.Vagyonfelhalmozás és felélés minta Ha viszont az anyagi függetlenség a célunk, akkor a kumulált növekedés előnyeit kell kihasználnunk, és máshogy kell gondolkodnunk a megtakarításainkról.Ahelyett, hogy „csak” az lenne a célunk, hogy megtakarítsunk és boldoguljunk nyugdíjas korunkban, befektetési portfoliót érdemes építeni. Amikor a portfoliónk eléri azt a kritikus szintet – ahol a befektetéseinkből származó jövedelmünk nagyobb, mint a kiadásaink, onnantól a nettó vagyonunk elkezdhet kumulálódni, vagyis a vagyonunk teremt még több vagyont.Vagyonfelhalmozás minta És ez a kumulált növekedés a kulcs a vagyon építéséhez. Így működik pl. a kamatos kamat is, amikor a kamatot kapunk a kamatra is.Ehhez viszont mostantól máshogy kell gondolkoznunk a kiadásainkról. Minden alkalommal, amikor luxuscikkekre vagy nem szükséges dolgokra költünk, LEMONDUNK arról, hogy ezt a pénzt a kumulált növekedési pályára állítsuk. Érdemes ezt minden vásárlás előtt átgondolni!2. Határozd el, hogy eszközöket fogsz vásárolniA cégek két fontos pénzügyi kimutatást használnak, és sokat segít, ha a saját pénzügyeinkről is ugyanúgy gondolkodunk, mint egy cég.EREDMÉNYKIMUTATÁS – ami a bevételeket és a kiadásokat összegziMÉRLEGKIMUTATÁS – ami az eszközöket és a forrásokat összegzi. Leegyszerűsítve: eszköz minden, ami pénzt tesz a zsebünkbe, forrás: ami pénzbe kerül. A FOGYASZTÓ készpénzáramlásaA legtöbb alkalmazott egyben FOGYASZTÓ is, akik munkabérből keresi a pénzt, adót fizet, fizeti a számlákat, és a maradék pénzt arra fordítja, hogy fogyasszon, vásároljon.A FOGYASZTÓKNAK általában van vagyonuk és megtakarításuk is (otthon, nyugdíjszámla), közben viszont vannak forrásaik is (hitelkártya tartozás, jelzálogkölcsön, stb.), ami rendszeres havi kiadást jelent. A fogyasztó készpénzáramlása úgy néz ki, hogy ami bejön a havi munkabérből, az ki is áramlik adó, hiteltörlesztés és sok egyéb nem-szükséges kiadás formájában. A BEFEKTETŐ készpénzáramlásaHa pénzügyi függetlenséget szeretnél elérni, akkor ahelyett, hogy csak FOGYASZTÓ lennél a gazdaságban, BEFEKTETŐVÉ, TULAJDONOSSÁ kell válnod. A legtöbb alkalmazott számára az ehhez vezető legegyszerűbb út, ha FORRÁSOK HELYETT jövedelem termelő ESZKÖZÖKET vásárol. A BEFEKTETŐ bevételi oldala úgy néz ki, hogy az ESZKÖZEI (is) jövedelmet generálnak neki osztalék, lakbér vagy kamat formájában.Amikor a befektető eszközei több jövedelmet termelnek, mint a havi kiadásai, a befektető PÉNZÜGYILEG SZABADDÁ válik, és nem szorul rá többet a havi fizetésére ahhoz, hogy fizetni tudja a számláit.Egy kis kitérő: a saját otthon vagyontárgy ugyan, és az eszközöknél szerepel, de nem jövedelemtermelő eszköz. Sőt, minél nagyobb az otthonunk, annál nagyobb havi költséggel jár (ha hitel van rajta, akkor a törlesztőrészlet miatt, egyébként pedig rezsi, javítási, takarítási, biztosítási költségek miatt). Többek között ezért lettem a kis otthon híve.Tervezd meg a kiadásaidatA házi költségvetésről már sok szó esett, de tudom, hogy nem sokan fogják ezt rendszeresen vezetni – én is csak néhány hónapig vezettem:( Ehelyett sokkal járhatóbb út lehet egy egyszerű kiadási terv készítése, amibe a legfontosabb kiadásokat összegezzük típus szerint.
Szükséges havi fix költségek: hiteltartozás, biztosítás
Szükséges havi változó költségek: élelmiszer, közlekedés, rezsi
Ha szeretnél pénzügyileg előrébb lépni, akkor meg kell találnod a módját, hogy az adózott jövedelmedből egyre nagyobb részét tudd a 4. , BEFEKTETÉS vödörbe rakni, ideálisan a nettó jövedelmed 20%-át vagy többet. A 20% nagyon soknak tűnhet elsőre, de biztos van, akinek az is kihívás, hogy egyáltalán beletegyen valamit a 4. vödörbe. Viszont minden csak idő és elhatározás kérdése, így erre is képes leszel megtalálni a megoldást, ha valóban akarod.Az egyik legkézenfekvőbb módszer, hogy elérd a 20%-ot az, hogy amikor fizetésemelést vagy bónuszt kapsz, akkor azt ne a kiadásaid növelésére, hanem a befektetéseid növelésére fordítsd. Ha ez kevés, akkor kezdj el vállalkozni másodállásban, a munkád mellett, és fektesd be az abból származó jövedelmedet.Jól válaszd ki az eszközeidetA megfelelő eszközök kiválasztása óriási hatással lesz arra, hogy milyen jövedelmed származik a befektetéseidből. A tranzakciós költségek, alapkezelői díjak, adók mind a portfóliód épülése ellen dolgoznak. Ezért fontos, hogy alacsony költségű befektetéseket válasz, amit hosszú időn keresztül meg tudsz tartani, ahelyett, hogy folyamatosan kereskednél velük.Ebben a korábbi interjúban többet is olvashatsz a kedvező, rejtett költségek nélküli befektetésekről és megtakarításokról:Hogyan érte el egy 29 éves pénzügyi tanácsadó a “korai nyugdíjat”?A portfoliód összeállításaAz eszközeidet megfelelő arányban érdemes elosztani a különböző kockázatú eszköztípusok között, vagyis diverzifikálni. Itt egy példa portfolió, amit egy 1,8 milliárd Ft-os lottónyertesnek javasol a Portfolio Trader. Röviden, a portfólió 3 fő eszközt tartalmaz, ebben az arányban:30% ingatlan, 40% prémium államkötvény, 30% index követő befektetési alapViszont nincs olyan, hogy mindenki számára tökéletes portfolió. Mások a céljaink, a befektetésünk nagysága, az időtáv, a kockázattűrő képességünk. Ráadásul akkor érdemes egy adott eszközcsoportból vásárolni, amikor emelkedés előtt áll, így a befektetési időpontjától is függ sok minden. Azt pedig a saját bőrömön is megtanultam, hogy a múltbeli hozamok nem jelentnek garanciát a jövőbeni teljesítményre.Mindenképpen érdemes olyan független befektetési szakértő segítségét igénybe venni, aki egyszeri díjat számít fel és nem érdekelt semelyik eszköz értékesítésében.Az én személyes „bakancslistás” célom, hogy még ha szakértőt vennék is igénybe, akkor is pontosan értsem, hogy milyen eszközöket miért vásárolok. Azoknak, aki hajlandóak időt és energiát fektetni a saját képzésükbe, mint befektetők, 2 könyvet javaslok indulásnak. Az egyik könyv a fent már említett Robert Kiyosaki Cashflow négyszög, a másik: Benjamin Graham: Intelligens befektető.Nem is mennék bele jobban abba, hogy mibe fektessünk, hiszen ennek a posztnak nem ez a célja. Sokkal inkább az, hogy lásd, miért érdemes lemondani a NEM-SZÜKSÉGES KIADÁSOKRÓL és FORRÁSOK HELYETT ESZKÖZÖKET vásárolni. Záró gondolatok…A blogom indulása óta többször megkaptam a kérdést, hogy ismerek-e egyáltalán valakit, aki ezt Magyarországon már megcsinálta, vagyis nem kell feltétlenül dolgoznia ahhoz, hogy megéljen. Igen, például saját magamat, de több más embert is ismerek. Itt van példának ez a 29 éves “korai nyugdíjas”, akivel nemrég készítettem ezt az interjút. Azért nehéz felismerni, hogy ki tart itt és ki nem, mert a pénzügyi szabadság elérése nem látványos, sőt! Én miután megértettem az alapokat, nagymértékben egyszerűsítettem az életemen: visszafogtam a napi kiadásaimat, kisebb otthonba költöztem, a korábbi megtakarításaimat átalakítottam egy olyan befektetési portfólióvá, amivel ki tudtam váltani magamat az alkalmazotti létből.
A jó öreg késleltetett jutalom:."Most egyet, vagy később kettőtMarshmallow teszt – újrajátszvaA stanfordi egyetem kutatói a hatvanas években végezték el először a „marshmellow tesztet”, aztán18 évig nyomon követték a kísérletben részt vevő gyerekek életét, s megállapították: azok a gyerekek, akiknek megvolt a képességük, hogy kivárják a második cukorkát, sikeresebbek voltak az iskolában, boldogabbak, elfogadottabbak az életben.Dr. David Walsh, aki nemrégiben megismételte az eredeti kísérletet, Nem című könyvében a szülői „nemet”mondani tudás fontosságát hangsúlyozza. Az ő kísérlete nem arra irányul elsősorban, hogy megmondja, mit jelent, ha egy gyerek megeszi a pillecukrot, vagy, hogy megjósolja, ezek közül a gyerekek közül ki milyen felnőtt lesz. Célja az volt, hogy megmutassa a szülőknek: tudnák a gyerekeket több önfegyelemre tanítani, s rengeteg kísérlet bizonyítja, hogy a nemet mondás képessége kulcsfontosságú a sikerességhez.a mai kultúra a "nem" helyett azt mondja: akard rögtönA kísérlet egyszerű. Négyéves gyerekeknek kínálnak választási lehetőséget: megehetik azonnal a kapott egy kocka pillecukrot, de ha várnak vele 15 percig – vagyis addig, amíg a kísérletvezető visszajön –, akkor kettőt kapnak. A „jellempróbáló” kísérletet először a hatvanas években végezte el Walter Michael, a Stanford Egyetem professzora, majd azóta mások máshol többször megismételték, legutóbb dr. David Walsh. Az ő vizsgálatának videóképei vannak fönt az interneten, bárki megnézheti őket a YouTube-on (Marshmallow Test) – nem fog csalatkozni bennük. A tudósok persze arra kíváncsiak, hogy ebben a korban a gyerekek mekkora önfegyelemre képesek – ki tudják-e előre számolni, mikor járnak jobban nyalánkságilag: ha azonnal megesznek egyet, vagy ha önmegtartóztatással kiérdemlik a másodikat is. Vagyis: melyik gyerek mennyire képes – és akar – ellenállni az azonnali befalás kísértésének a dupla adag érdekében.HirdetésFontos kísérlet ez a mai világban, amikor egyre jobban tért hódít a mindent azonnal akarás elve, az, hogy csak a jelenlétezik: a múlt bonyolult, jobb elfelejteni, a jövő pedig bizonytalan és különben sem érdekes. Hiszen végeredményben sosincs jövő, mindig csak jelen van – a múlt volt, a jövő csak lesz, ha lesz. Nagyjából egyidős az emberiséggelez a dilemma: gondoljunk-e a jövőre, hisz mégiscsak ott vár a sorára, előttünk toporog, karnyújtásnyira a jelentől. A gyűjtögető életmód – akár a mókust vagy a hörcsögöt – rákényszerítette az embert, hogy gondoljon a jövőre is, s akkor „spájzolja be” a gyümölcsöt, a magvakat, gyökereket, amikor lehet. És jövőorientált mindenféle gazdálkodás, a növénytermesztés, az állattenyésztés is: azért vetek, hogy – majd – arathassak.A téma az irodalomban is jelen van, így Aesopus, később pedigLa Fontaineállatmeséiben: a leghíresebb talán a jelennek élő könnyelmű tücsök és a jövőre gondoló szorgos hangya története. De van fordított üzenet is, már az ókorban a hedonisták jelszava lett a horatiusi biztatás: „minden órának szakaszd le virágát”. Ezerszámra hozhatnánk a „felnőtt” példákat is az egyéni és kollektív önfegyelemre. A múlt század közepén például azt verték a fejünkbe, hogy ne együk meg az aranytojást tojó tyúkot. Ami lényegében azt jelentette, hogy ne zabáljuk föl a jövőnket, egy kicsit konkrétabban azt, hogy inkább éhezzünk, mert azzal a jövőt szolgáljuk. Az aranytojást tojó tyúk meséjét azóta már többször előadták – a tyúk mindig megmaradt, az aranytojást sosem láttuk…A gyerekek önuralmi, mérlegelési képességéről és hajlandóságáról szól tehát a kísérlet, azt bizonyítja be nagyon meggyőzően a szülők számára, hogy kellő következetességgel a gyerekek nagyon is nevelhetők az önfegyelemre. De nekem a tudományos eredménynél is érdekesebb volt a gyermeki metakommunikáció csodája. Mennyi mindent kifejeznek ezek a néma mozdulatok, gesztusok, nézések, mimikák a laboratóriumban – szemben a hívogató cukorkával és a lassú idővel.Egyik fiúcska gondolkodás nélkül nyúl a cukorka felé, de észbe kap, és visszarántja kezét. A következő kislány megfogja, a csücskéből egy picit leharap (muszáj tudni, hogy milyen, ezt a picit észre sem veszik, különben is arról volt szó, hogy megenni nem szabad, a kóstolás nem volt tiltva). Közben körülnéz, látja-e valaki. Ugyanerre építve egy kislány a szájába veszi, forgatja, nyalogatja – szóval csal egy kicsit, de nem eszi meg. Vannak, akik csak szagolgatják szorgosan, már az is élvezet, készülődés az evésre, s tudják, ha kibírják a 15 percet, akkor a dupla adagéra. Egy kislány erős gondolkodás után szájával nyúl le érte, mintha valami modus vivendit keresne, de aztán fölegyenesedik, belátván, nincs más megoldás: vagy megeszem, vagy nem. A bátrabbak kezükbe veszik, morzsolgatják, a fizikai birtokba vétel megtörténik, a pillecukor már darabokra van szaggatva – de megéve nincs. Egyik kisfiú arca óriási szellemi koncentrációról tanúskodik, merően nézi a cukorkát, lekönyököl, állát a kezébe rakja, mint aki nagyon nehéz próbának van alávetve, de eltökélt abban, hogy végbeviszi. Közben erősen szenved. Egy másik eltakarja a szemét: amit nem látok, az nincs, megint másik eljátssza, hogy bekapja, rágást mímel, de nem teszi, vagyis virtuálisan már meg is ette, a valóságban azonban kivárja a másodikat. Az ikerfiúk hol egymásra, hol a cukorra figyelnek, utánozzák egymást, hadonásznak, játszanak, azzal is megy az idő, meg könnyebb is úgy a megpróbáltatásokat átvészelni, ha van példa, ha van másik, s látom, ő is kibírja. Egy másik fiúcska felnőttesen dobol ujjával az asztalon, eltökélt a kivárásban, de sürgetné az időt.Tizenegy gyerekből hét kibírta, négy megette. A megevők közül nekem az a kislány tetszett, aki egyáltalán nem gondolkodott, nem mérlegelt semmit, bement a szobába, egykedvűen végighallgatta a kísérletvezető feltételeit, az még be sem fejezte mondókáját, amikor ő már fogta és kezdte enni a cukorkát. Hamar meg is ette, majd az üres tányérral együtt kivonult a kísérlet helyszínéről. Kész, passz.A kísérlet filozófiája szerint azokból gyerekekből lesznek sikeresebb, boldogabb, elfogadottabb felnőttek, akik nem ették meg, vagyis nagyobb volt az önkontrolljuk. Biztosan így van, de azért én szerettem volna belelátni ennek a kislánynak a fejébe. Nem láttam rajta semmi vívódást és mohóságot sem, lehet, hogy azt gondolta: kapok egy cukorkát a fehérköpenyesektől, az nagyon jó lesz, éppen arra fáj a fogam. Várjak negyedórát, s kapok kettőt? Nem akarok kettőt, nekem elég ez az egy. (A mamája talán azt mondta volna hasonló helyzetben: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.) Lehet, hogy tényleg azokból a gyerekekből lesz sikeresebb felnőtt, akinek nagyobb önfegyelme van, és aki mindig többet akar, aki nem elégszik meg azzal, ami van: ha egy cukra van, kettőt akar, ha x forint a fizetése, a dupláját szeretné, ha egy háza, egy kocsija van, még egyet szeretne. S ezért sok mindenre képes, kitartó munkára, spórolásra – vagy mások kihasználására, esetleg becsapására is.Félreértés ne essék, a kísérlet nagyszerű, mert bebizonyítja, hogy a követelődző, mindent azonnal akaró gyermek nevelhető, „csak” annyi kell hozzá, hogy tudjunk nemet mondani neki, ha kell. Mégis: a kísérlet abból a föltételezésből indul ki, hogy a „kettő később” jobb, mint az „egy most”. Miért? Biztos ez? Mindig? Mindenkinek? A túzokos mellett is vannak közmondások, amelyek mást sugallnak: „Aki sokat markol, keveset fog.”, „Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.” Stb.A kivárók közül annak a fiúcskának a képe maradt meg bennem, aki, amikor megkapta a második pillecukrot, egyszerre a szájába tömte mind a kettőt, s nyomban befalta, mint aki azt mondja 15 perc nagy idő, most már egy másodpercet se várok. Vagyis két terjedelem volt ugyan, de csak egy élvezet. A stanfordi egyetem kutatói a hatvanas években végezték el először a „marshmellow tesztet”, aztán18 évig nyomon követték a kísérletben részt vevő gyerekek életét, s megállapították: azok a gyerekek, akiknek megvolt a képességük, hogy kivárják a második cukorkát, sikeresebbek voltak az iskolában, boldogabbak, elfogadottabbak az életben. Dr. David Walsh, aki nemrégiben megismételte az eredeti kísérletet, Nem című könyvében a szülői „nemet”mondani tudás fontosságát hangsúlyozza. Az ő kísérlete nem arra irányul elsősorban, hogy megmondja, mit jelent, ha egy gyerek megeszi a pillecukrot, vagy, hogy megjósolja, ezek közül a gyerekek közül ki milyen felnőtt lesz. Célja az volt, hogy megmutassa a szülőknek: tudnák a gyerekeket több önfegyelemre tanítani, s rengeteg kísérlet bizonyítja, hogy a nemet mondás képessége kulcsfontosságú a sikerességhez. A kísérletet a szülők is nyomon követhették, s volt olyan mama, aki nem tudta elképzelni, hogy kislánya ebédidőben képes lesz kivárni a negyedórát. Sőt maga a kislány is meglepődött: „Éreztem a marshmellow illatát, azt gondoltam, meg fogom enni rögtön, de nem!” D. Walsh végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerek dolga a határok próbálgatása, feszegetése, a szülőké pedig a határok kijelölése, s azok következetes betartatása. Hogyha egyszer azt mondjuk nekik, hogy nem kaphatod meg a cukorkát, de tíz másodperccel később mégis odaadjuk, akkor azt tanulják meg: a nem nem azt jelenti, hogy nem. Hanem csak azt: erősködj, és megkapod, amit akarsz. Korábbi generációk kultúrája támogatta a „nem” üzenetét, a mai kultúra azonban a nem helyett azt mondja: akard rögtön.A kutató figyelmeztet: mindannyian tudjuk, hogy az életben szükség van önfegyelemre, és frusztráció jár a kihívásokkal. De ha azt akarjuk, hogy a gyerekeink képesek legyenek ezt kezelni, arra van szükség, hogy gyakorolják – még idejében. Szerinte a jó dolgok azokhoz jönnek, akik képesek várni rájuk. "
Gazdag alatt a legvagyonosabb magyar 10%-ot értve, de nem számítva a magyar sajátosságokat. Például Lőrinc testvér strómanságát, stb. Egy ember a saját szorgalmával és képességeivel lesz gazdag vagy más emberek(például szülők) megtámogatják ebben? Ha nem egyik vagy másik a válasz, hanem mindegyik, akkor milyen arányban? A felső 10% között is lehet szorgalmas és okos, akár több is mint az alsóbb sávokban, tehát okkal is kerülhetnek a felső 10% közé. Viszont ezen körökben szerintem jellemzőbb a magasabb tőkejövedelem. Erre mondhatjuk, hogy a tőke befektetése ugyanúgy hasznos a többi ember számára mint a munka, ebben van is valami. Viszont ami feltűnőbb igazságtalanság, hogy a vagyon egy részéhez gyakran nem munkával, sem tőkebefektetéssel(amire munkával tettek szert) jutnak, hanem csak úgy kapják. Kapják szülőktől néha házastárstól csak úgy, ajándékként vagy örökségként. Ingatlant, autót céget, kapcsolati rendszert, részvényeket, készpénzt. És igen, néha ingyen kapják az ebédet. Okkal feltételezhetjük, hogy az ingyenpénz rongálja a munkakedvüket, pedig ugye a felső 10% lenne a legokosabb is. Micsoda veszteség a GDP-nek, az ország legokosabb 10%-a alig akar dolgozni. Mi lenne a megoldás? Ha rendes jobboldaliként a dolgos embert sokra tartjuk, akkor a munkát terhelő adókat csökkenteni kellene. Lehetne akár nulla, fordítottan progresszív vagy egykulcsos, ha nem akarunk nagyon elrugaszkodni a valóságtól. A tőkejövedelmeket valamivel nagyobb mértékben, kb a mostanival megegyezően. Viszont az olyan vagyonszerzést ami nem jár sem munkával, sem tőkebefektetéssel azt emberesen meg kellene adóztatni. Persze nem kellene túlzásba sem vinni. Alap emberi igény, hogy valaki gondoskodjon a gyerekéről. Ahogy egy gyerek szülői házhoz fűződő örökségi joga sem hagyható figyelmen kívül.
"Egyszerű ez:))))" . Ezt hányszor írtam: A befektetés egyszerű ( bef. Ingatlan, bérbeadva, penztermelo eszközök vétel, pl.) De nem könnyű (pina Faktor, vágyak, státusz, érzelmek, kívánságok, megfelelni akarás, faszméregetés, stb. ) A befektetés egyszerű, de nem könnyű.
"Akkor félj, ha mások mohók, akkor legyél mohó, ha mások félnek." Warren Buffett Mondjuk én most nem félek. Idén megoldottam a kötelezőket. Januári lakás vétel. Plusz: Jövő tavaszra az utolsó nagy állományt is kiveszem Bmap és fixmáp -ból ingatlan 1/2-ed kivásárlás céljából. Ár lefixálva (határidős ügylet 🙂), papírok aláírva szárazpecsét is megvan👍Pár milliót bennthagyok esetleges működési költségként . Úgyhogy Tihamér hátradől és mozi , kóla , popcorn.
"Gyakorlatilag az ismert befektetői elvet közvetíti ez az idézet, azaz alacsony árfolyam mellett vásároljunk, és magas áron adjunk el." . Ingatlanra lefordítva: Mikor mindenki elad, akkor vásároljunk és mikor mindenki vásárolni akar , akkor tartsuk meg. Ez nem holmi intézményes tanácsadás , hanem az ingatlan befektetés csíziója.
"Akkor félj, ha mások mohók, akkor legyél mohó, ha mások félnekBuffett 7. tanácsának alapja egy népszerű idézete "Try to be fearful when others are greedy and greedy only when others are fearful.", melyet a 2004-es évben a befektetőknek írt levelében említett meg először. Gyakorlatilag az ismert befektetői elvet közvetíti ez az idézet, azaz alacsony árfolyam mellett vásároljunk, és magas áron adjunk el. Ezzel szemben az átlagos befektető az ellenkezőjét csinálja, ugyanis a múltbeli hozamok alapján adják el az átlagos befektetőnek a befektetési termékeket. Azaz, ha jó a múltbeli hozam, tehát már évek óta emelkednek a részvények, az átlagos befektető, akkor "mer" részvényeket venni. Amikor pedig esnek a részvények, pánik van a piacon, akkor az átlagos befektető elad, pedig ezek azok az időpontok, amikor vennie kellene." .
Lakás/Ingatlan árak topik
Lakásárrobbanást vár Magyarországon a guru.
Aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd - véli Zsiday Viktor.
Mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról nagyon megalapozottnak tűnik egy többéves, komoly emelkedő trend, legalább 50 százalékos áremelkedéssel - állítja Zsiday Viktor az Mfor.hu-n megjelent írásában. (Amint arról beszámoltunk, egyes lakástípusok esetében már érzékelhető némi drágulás.)
Az ismert befektető szerint a következő tényezők indokolják az áremelkedést az ország központi régiójában és néhány nagyvárosban:
soha nem építettek ilyne kevést Magyarországon, mint mostanában,
bár az ország népessége csökken, a nagyvárosokba, ezen belül is különösen Budapestre továbbra is pozitív a migráció,
elindult a reálbérek növekedése, és várhatóan ez a következő években is így marad,
szinte soha nem volt még ilyen olcsó a forinthitel, mint most, több nagyobb bank is 6 százalék alatti szinten kínálja a jelzáloghiteleket,
az alacsony betéti kamatok miatt kényszerűségből a megtakarítók is az ingatlanpiac felé fordulhatnak.
Zsiday ugyanakkor megjegyzi: az újonnan érkező keresletnek először ki kell pucolnia a bedőlt hitelből visszamaradt lakásokat, az évek óta eladni kívánt ingatlanokat, stb. Ez a folyamat jó pár hónapig eltarthat, de utána hirtelen nem lesz kínálat, és a folyamatosan jelentkező kereslet hatására az árak egyszercsak fel fognak robbanni - véli a befektető. Úgy látja: aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd.
link