" MNB Monetáris Tanácsa kedden 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot, és egyhangú szavazással 3,0-ról 2,5 százalékra vitte le az inflációs célt. Az új cél 2028. január 1-jén lép életbe. A tűréssáv marad plusz-mínusz 1 százalékpont, a cél tehát akkor teljesül, ha az áremelkedés 1,5 és 3,5 százalék között marad.Az inflációs cél az a pénzromlási ütem, amit a jegybank tartósan el akar érni, és amihez az alapkamatot igazítja. Magasabb cél mellett tartósan magasabb kamatszint is belefér, alacsonyabb cél mellett alacsonyabb.2,5 százalék 2028. január 1-jétőlA jegybank indoklása szerint a lépés mögött az eurózónához való felzárkózás áll. Az Európai Központi Bank célja 2 százalék, a magyar cél eddig egy teljes százalékponttal volt magasabb ennél, 2028-tól már csak fél pont lesz a különbség. A megmaradó fél pontnak is megvan a maga szerepe. A magyar árszínvonal elmarad a nyugat-európaitól, ennek a felzárkózásnak egy része pedig hagyományosan úgy megy végbe, hogy itthon valamivel gyorsabban emelkednek az árak, mint az eurózónában, és a jegybank közleménye szerint erre a fél százalékpont még elég, így nem kell a gazdaságot a kelleténél jobban visszafogni.A döntés mellett szólt az is, hogy a háztartások és a vállalatok inflációs várakozása az év eleje óta mérséklődött, és hogy a régióban Lengyelország és Románia is 2,5 százalékos célt követ.A ma megvehető papírok túlélik a célváltástA 2,5 százalékos cél 2028 januárjában lép életbe, a ma megvehető fix kamatú lakossági állampapírok viszont ennél tovább futnak. A kamatuk egy részét már az új rendszerben fizetik ki.

Papír	Kamat	Futamidő	Reálkamat, ha az infláció a 2,5 százalékos célon áll
FixMÁP 2029/Q1	5,50 százalék, fix	3 év	3,0 százalékpont
MÁP+ 2031/M5, negyedik év	5,75 százalék	5 év	3,25 százalékpont
MÁP+ 2031/M5, ötödik év	6,00 százalék	5 év	3,50 százalékpont

A jobb szélső oszlopban a reálkamat áll, vagyis az, mennyi maradna meg a kamatból a pénzromlás után, ha az áremelkedés pontosan a leendő célon állna. A régi, 3 százalékos céllal a FixMÁP-nál ez 2,5 százalékpont lett volna. A különbség fél pont. Ez a fél pont a kamaton nem látszik, csak azon, hogy mennyit hagy meg belőle az infláció.A MÁP+ lépcsős kamata évente tőkésedik, vagyis a kamat hozzáadódik a tőkéhez, és a következő évben már a megnövelt összegre jár. Egymillió forinton az öt év alatt így 306 923 forint kamat gyűlik össze, ami évesítve, tehát egyetlen évre átszámítva 5,499 százalék. A FixMÁP ezzel szemben negyedévente fizet, egymillió forinton 13 750 forintot.A BMÁP kamata együtt mozog a kamatszinttelA fix kamatú papírok mellett van egy másik csoport, ahol a kamat követi a piacot. A BMÁP 2032/R1 kamata most 5,87 százalék. Ebből 5,62 a kamatbázis, ez a rövid lejáratú állampapírok friss hozama, és erre jön rá 0,25 százalékpont fix felár. A kamatbázist negyedévente újraszámolják. A felár nem mozdul.Ha a jegybank az alacsonyabb célhoz tartósan alacsonyabb kamatszintet tart, a kamatbázis is lejjebb kerül, és a BMÁP kamata vele. Egy 4 százalékos kamatbázisnál például 4,25 százalék jönne ki. Ez a szám nem előrejelzés, csak azt mutatja meg, hogyan működik a képlet.A fix papíroknál fordított a helyzet. A FixMÁP kamata idén januárban még 7 százalék volt, onnan ment 6,5-re, majd 6-ra, ma 5,5-en áll, a futamideje közben öt évről háromra rövidült. Három lépcső, mind lefelé. Aki januárban vett, annak a 7 százalék a lejáratig megmarad. Aki ma vesz, az az 5,5 százalékot rögzíti három évre, akárhova kerül közben a kamatszint, és ezen sem a jegybanki cél változása, sem a havi inflációs adat nem módosít, azok legfeljebb azt mozgatják, mennyi marad meg a kamatból. Az inflációkövető papíroknál pedig nem a jegybanki cél a mérce, hanem a KSH tényleges, előző évi adata.Az alapkamat 5,50, a kamatfolyosó 2 százalékpontKamatvágás nem történt. Az alapkamat 5,50 százalék, az egynapos betéti kamat 4,50, az egynapos hitelkamat 6,50 százalék. A kamatfolyosó szélessége továbbra is 2 százalékpont. A kamatfolyosó az a sáv, amin belül a bankközi kamatok mozoghatnak, és a jegybank ezzel tereli a piaci kamatokat az irányadó szint közelébe. Varga Mihály a döntés után azt mondta, hogy az 5,50 százalékos alapkamat támogatja az inflációs cél fenntartható elérését. A következő kamatdöntő ülés október 20-án lesz.A célcsökkentés önmagában nem kamatlépés, a hatása hosszabb távon jelentkezik. Alacsonyabb cél mellett hosszabb távon alacsonyabb nominális kamatszint alakul ki, a nominális kamat az, ami a hirdetményben szerepel, az infláció levonása nélkül. Ehhez igazodik a lakossági állampapírok kamata is.A kitűzött cél és a tényleges infláció két különböző dolog. A jegybank ezt a 2,5 százalékot szeretné tartósan elérni, a valóság ettől bármelyik évben eltérhet, ahogy az elmúlt években el is tért. A fenti számítások a mai kamatokkal és a ma ismert adatokkal készültek.Hasznos volt? Támogasd a munkámat!Ez egy egyszemélyes projekt, de a te segítségeddel maradhat talpon. 

"Azt mondják, egy család vagyonát az első nemzedék megteremti, a második megőrzi, a harmadik pedig eltékozolja.
A mai fiatal nemzedék – tisztelet a kivételnek, előttük jó magasra emelem a kalapom – szüntelenül azt szajkózza, hogy neki milyen ku** nehéz.Ha csak feleannyit kellene kétkezi munkával megteremtenünk, mint az őseinknek, bizony hamar belegebbednének. Velem együtt.
Mert tény, hogy ma sokkal könnyebb az eszünkkel pénzt keresni, majd minden szarért külön szakembert fizetni. Valaki építse fel. Valaki szerelje meg. Valaki nyírja le. Valaki főzze meg. Valaki hozza házhoz. Valaki vigyázzon a gyerekre. Valaki mondja meg, hogyan kell élni.
Régen mindezt az emberek a két kezükkel teremtették meg.Talán éppen ezért tudták jobban megbecsülni.
Azt mondjuk, ma itthoni fizetésből nem lehet házat venni, építkezni vagy egyről a kettőre jutni. Bezzeg a nagyszüleink fillérekért jutottak házhoz!A ló**t.
Nem egy felárazott ingatlancégtől vásároltak kulcsrakész álomotthont, nem lakberendezővel választották ki a kanapé árnyalatát, és nem adtak ki minden rohadt munkafolyamatot egy luxuskivitelezőnek.
Elmentek dolgozni, mert igen, akkoriban mindenkinek jutott munka.Aztán délután hazamentek, és a TikTok görgetése helyett megfogták a lapátot. Építették a házat.Nem két hónapig. Nem addig, amíg érdekes volt. Nem addig, amíg motiváltnak érezték magukat.Évekig.Talicskával hordták az anyagot, ha kellett, kézzel keverték a maltert, téglát raktak, vakoltak, ástak, cipeltek. És a többi minden területén az életnek. Nem volt minden munkafolyamathoz külön gép, külön szakember és háromféle árajánlat. És láss csodát mégis volt idejük egymásra. Ott volt a család, a rokonság és a szomszéd.Segítettek egymásnak.Aztán a segítséget bizony vissza is adták. Nem egy szívecskés reakcióval, hanem ugyanúgy lapáttal a kézben.
Közben dolgoztak, főztek, több gyermeket neveltek, kertet műveltek és állatokat tartottak. Nem napi menüt rendeltek, majd hó végén sírtak, hogy semmire sem elég a pénz.
A zöldség és a gyümölcs nem „bio” címkével került eléjük a nagyáruház polcáról, edzőteremből hazafelé menet.Kimentek érte a kertbe.
A gyerekek a friss levegőn voltak. Fára másztak, leestek, összevesztek, kibékültek. Nem omlott össze a világ attól, ha a tanár hangosabban rájuk szólt, és a szülő sem rohant azonnal feljelentést tenni, mert a gyermeke lelkét megkarcolta egy rosszalló pillantás.
Volt tisztelet.Nem az a mézes-mázos, kirakatba tett fajta, amelyről ma olyan sokat beszélünk.Hanem valódi.
Tisztelték a munkát, az idősebbeket, a kimondott szót és azt, amit más két kézzel teremtett meg.
Nem állítom, hogy régen minden jobb volt.
Ló**t volt jobb.
Keményebb volt. Kegyetlenebb. Nehéz embereket nevelt. Voltak kimondatlan fájdalmak, elhallgatott bántalmazások és egész életen át cipelt sebek. Nem volt mindenki hős, és segítséget kérni ma sem szégyen.
De azért ne nevezzünk már minden kellemetlenséget traumának.
Ne akarjunk minden felelősséget rátolni a szüleinkre, a tanárainkra, az őseinkre, a társadalomra, a rendszerre és a Merkúr éppen aktuális állására.
Elmegyünk egy pszichológushoz, hátha kiderül, hogy mások miatt vagyunk ilyen elcseszettek. Aztán egy családállításon visszamegyünk a dédnagyanyánkig, hogy találjunk valakit, akire ráfoghatjuk, miért nem vagyunk képesek időben felkelni és becsülettel végigdolgozni egy rohadt napot.
A múltad megmagyarázhatja, miért lettél olyan, amilyen. De nem ment fel az alól, hogy kezdj is vele valamit.
Ma valaki bemegy az új munkahelyére, az első félórában megterhelőnek érzi a melót, és szó nélkül lelép.Nulla felelősségérzet.Nulla kitartás.Nulla tisztelet.Az elvárások viszont már az első napon az egekben vannak. Magas fizetés, rugalmas munkaidő, céges autó, megbecsülés, lehetőleg kevés munka és semmi stressz.
Mert ő ennél többet érdemel.Miért?Mit tettél le az asztalra?
Elmegyünk külföldre, mert a szomszéd Pista is ott építette fel a hatszobás villáját. Azt persze nem látjuk, hány évet húzott le érte, hány éjszakát virrasztott, hány ünnepet hagyott ki, és hányszor nyelte le a büszkeségét.Csak a házat látjuk.Az árát már nem.
Aztán egy hét után kiderül, hogy odakint bizony rágós az a kolbász, amelyből a kerítést fonták.Korán kell kelni. Dolgozni kell. Teljesíteni kell. És képzeld, senkit nem érdekel, milyen különleges vagy, ha a munkádat nem végzed el.
De mi a reakciónk? Ba**k meg azt a kis pluszpénzt, inkább hazajövök. Nehogy már megerőltessem magam. Hírtelen nagy hazafiként más hivatást választok. Elvégre hazajönni nem szégyen.
De a lustaságot ne hívjuk önismeretnek.A felelőtlenséget ne nevezzük szabadságnak.A kitartás hiányát ne magyarázzuk azzal, hogy „ez már nem szolgál engem”.És az állandó siránkozást se próbáljuk tudatosságként eladni.
Igen, ma drága a ház.Igen, sok fizetés nevetségesen kevés.Igen, a jövő bizonytalan.De közben olyan dolgokra költünk, amelyek nélkül a nagyszüleink egész életükben elvoltak, majd panaszkodunk, hogy lehetetlen félretenni. Olyan házat akarunk elsőre, amelyet ők húsz év alatt építettek fel. Olyan kényelmet várunk harmincévesen, amelyért ők egy teljes életen át dolgoztak.
Mindent akarunk.Most.Lehetőleg áldozat nélkül.Ha pedig nem sikerül, akkor biztosan a világ a hibás.
Az első nemzedék felépíti.A második még emlékszik, mennyibe került, ezért vigyáz rá.A harmadik már csak annyit lát, hogy mindig is ott volt. Használja, elkölti, eladja vagy eltékozolja. Nem feltétlenül azért, mert rosszabb ember. Hanem mert fogalma sincs, mennyi munka volt mögötte.A negyedik pedig újra ott áll a semmi közepén. És kezdheti elölről.Majd ha véletlenül marad valami a következő nemzedéknek, legyintünk: éljen meg, ahogy tud. Én is csak egyszer élek. Minek gyűjtögessek másnak?
Csakhogy pontosan ez a különbség.Az elődeink úgy éltek, hogy utánuk is maradjon valami.Mi pedig sokszor úgy élünk, mintha utánunk már senki sem következne.
Házat lehet örökölni.Földet, pénzt, vállalkozást és nevet is.De szorgalmat, felelősséget, kitartást és tartást nem!Azt minden nemzedéknek magában kell felépítenie.És ha erre nem vagyunk hajlandók, akkor ne siránkozzunk azon, hogy nekünk semmink sincs.Mert lehet, hogy nem kevesebb lehetőséget kaptunk.
Csak sokkal több kifogást gyártottunk magunknak.
😏😏🤔🤔Ez egy társadalmi látlelet. Más problémák más és halmozott problémákat generálnak.Mondjuk ahol a 2.ik generációk elverik a vagyont, ott az új generaciósok szívnak. És azok gyerekei..., mert ma sem tanítanak helytállni, boldogulni, a kényszer ráneveli embert. Ha közben nem adósodtak el a 3.ik generaciósok.. (hosszú téma, de neurobiológia kutatja, hogy a kényelmes élet több fronton toxikus, generálja is kínálatot csillapítani...etc)"

Nagy baj lesz ebből, csak óvatosan :." Az Egyesült Államokban a hitelből finanszírozott részvényvásárlások (margin debt) állománya augusztusban 37 milliárd dollárral, 1,45 billió dollárra ugrott, ami a valaha mért második legmagasabb érték.Az év eleje óta ez az állomány 228 milliárd dollárral, azaz 19%-kal nőtt.2022 vége óta a befektetők hitelállománya drasztikus mértékben, 847 milliárd dollárral – vagyis 140%-kal – emelkedett.Ez az érték jelentősen meghaladja az S&P 500 index ugyanezen időszak alatt elért 98%-os növekedését.Ezzel párhuzamosan a GDP arányában mért hitelállomány csaknem megduplázódott, és elérte a rekordot jelentő 4,5%-ot.Összehasonlításképpen: a 2021-es csúcsérték, valamint a dotkom-lufi idején mért csúcs 3,6%, illetve 2,8% volt.A befektetők tőkeáttétele az egekben jár."
.
Félj mikor mindenki vásárol, 
És légy kapzsi mikor mindenki elad.

Merevedésem volt.
Megmerevedtek az ujjaim, de köszönöm jól vagyok már. 😉👍

"Drágul az egész régió, de Magyarország jár az élen2026. 09. 17. Erdei Balázs ÁkosMásfél évtizede még a válság ütötte sebeket nyögte a régió lakáspiaca, 2025-ben már több országban is kétszámjegyű volt a drágulás. A vizsgált tizenegy ország közül Magyarország vezeti a mezőnyt: egyetlen év alatt 18,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Ami a tulajdonosoknak látványos vagyongyarapodás, az az otthonra gyűjtőknek egyre távolodó cél. De mit árul el a drágulási verseny arról, hol tartanak a régió lakáspiacai?Alig másfél évtized alatt a régió lakáspiaca a mélypontról a csúcsra jutott. 2010-ben, a globális pénzügyi válság utóhatásaként a legtöbb országban zuhantak a lakásárak; ma viszont csaknem mindenhol gyorsan drágulnak az otthonok, több helyen kétszámjegyű ütemben. A BB tengely tizenegy országában a lakásárak éves változása jól kirajzolja ezt az utat – a válságtól a mai lendületes drágulásig –, az egyes országok pályája azonban jelentősen eltér. A most vizsgált mutató a lakásárak éves változási ütemét fejezi ki: azt mutatja meg, egy adott évben hány százalékkal emelkedett vagy csökkent a lakásárindex az előző évhez képest. Fontos, hogy ez nem a halmozott drágulást vagy az árszintet méri, hanem az adott évi lendületet – vagyis egy magas érték gyors éves drágulást jelez, nem feltétlenül magas árakat.A mutatónak nincs egyértelmű jó iránya sem: az áremelkedés a lakástulajdonosok vagyonát gyarapítja, ugyanakkor a lakásvásárlók, különösen a fiatalok számára nehezíti az otthonhoz jutást.  A válság volt a választóvonalA régiós átlag alakulása önmagában elmeséli a történetet. 2010-ben a lakásárak átlagosan mintegy -4,5 százalékkal estek a régióban, 2015-re a változás pozitívba fordult (3,2 százalék), 2020-ra tovább gyorsult (6,5 százalék), mára pedig elérte a 10 százalékot. A lakáspiac tehát a válság utáni árcsökkenésből előbb lassú kilábalásba, majd egyre erőteljesebb drágulásba váltott át. A 2010-es kép a 2008-as pénzügyi válság mély nyomát viseli. A régió szinte minden országában csökkentek a lakásárak, több helyen drámaian: Lettországban -11, Bulgáriában  -10,2, Romániában -7,5, Litvániában -7,4 százalékkal. Mindössze két ország úszta meg áremelkedéssel: Észtország, ahol a lakásárak még 5,7 százalékkal nőttek, és Szlovénia, ahol lényegében stagnáltak. A válság tehát a régió lakáspiacát széles körben, de eltérő mélységben érintette. Magyarország az élen drágulásbanA 2025-ös kép ennek épp a fordítottja: a drágulás általános és több helyen igen gyors. A leggyorsabb áremelkedést Magyarország mutatja, 18,3 százalékkal, amit Bulgária (14,6), Horvátország (13,9), Szlovákia (12,4) és Csehország (10,4) követ – ezekben az országokban tehát kétszámjegyű a lakásárak éves drágulása. A mezőny másik végén a piac érezhetően lassabb: Lengyelországban 4,9, Észtországban 5,2, Romániában pedig 5,7 százalék az éves növekedés. Lengyelország esete külön figyelmet érdemel, mert itt a drágulás üteme az öt évvel korábbi 10,5 százalékról mérséklődött vissza, ahogy a magasabb kamatok és a romló megfizethetőség lassították a piacot. Magyarország lakáspiaca a régió leghullámzóbb pályáját járta be.A 2008-as válság különösen súlyosan érintette – a devizahitelek és az építőipar visszaesése miatt a lakásárak évekig estek -, majd 2014 és 2015 után erőteljes fordulat következett, részben a devizahitelek forintosítása, részben a lakáspiacot élénkítő állami programok nyomán. Azóta a magyar lakásárak a régió, sőt az egész Európai Unió egyik leggyorsabban emelkedő piacát alkotják. Ez a mutató éves jellege miatt nem is látszik teljes mértékben: ha a halmozott drágulást nézzük, a magyar lakásárak 2015 és 2025 között csaknem a négyszeresükre emelkedtek – ez a legnagyobb növekedés az unióban. A jelenség jól szemlélteti, hogy az éves ütemek évről évre halmozódva milyen nagy áremelkedéssé állnak össze. A tizenöt éves adatsor egy teljes lakáspiaci ciklust fog át: a válság utáni zuhanást, a fokozatos kilábalást és a mai erőteljes drágulást. A régió szinte minden országában felgyorsult az áremelkedés, még ha eltérő ütemben is. Fontos ugyanakkor, hogy az éves változási ütem csak a pillanatnyi lendületet mutatja: nem árul el semmit arról, milyen szintről indult a drágulás, vagy hogy a helyi jövedelmekhez mérten mennyire megfizethetők a lakások.A gyors drágulás egyszerre jelent vagyongyarapodást a tulajdonosoknak és növekvő terhet a vásárlóknak – a mutató önmagában tehát nem jó vagy rossz hír, hanem a lakáspiac dinamikájának pillanatképe. A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.A sorozat többi részét itt találod.

50 év felett nem megöregszünk, hanem megduplázzuk a tétet – csak épp senki nem adott hozzá használati utasítást. 🙈
Ha visszanézünk a történelemi korokra, a képlet pofonegyszerű volt: megszülettél, felnőttél, felnevelted a gyerekeket, és 40-50 évesen – jó esetben – átadtad a stafétát a következő generációnak (és a lelkedet a Teremtőnek 😁). A társadalmi struktúráinkat, kapcsolatainkat, karrieríveket és a mentális mintáinkat mind erre a rövid vágtára, max 40-50 évre tervezték. 🥹
Gondolj bele: a születéskor várható időtartamot jócskán meghatározta a rendkívül magas csecsemő- és gyermekkori halandóság. 😥 Ez nem azt jelentette, hogy az ókorban vagy a középkorban mindenki 30 évesen halt meg végelgyengülésben. 😁 Aki túlélte a kora gyermekkort (kb. 10-15 éves koráig életben maradt, amikor is már dolgozott, felnőttes életet élt), az jó eséllyel megérhette az 50-60 éves kort is. 😎 Ezen élekor minősége azonban már erősen kérdéses volt, hiszen fájdalomcsillapítás hiányában, higiénés problémákkal, köszvénnyel, vérnyomás gondokkal  küzdve, biológiailag, fizikailag és funkcionálisan sokkal közelebb álltak a mai 70-80 éves korhoz. 😱
Az őskorban (úgy 5-10ezer éve) 22-33 év volt az élettartam, a középkorban 30-35, de egy kiadós pestis-járvány esetén átmenetileg 20 év alá is zuhant. 😳 A múlt század közepére – hála az antibiotikumoknak, a közegészségügy és a gyermekgyógyászat fejlődése miatt drasztikusan lecsökkent gyermekhalandóságnak – 48-65 év lett a várható élettartam. Ma pedig a magyar átlag 77 év, az Európai Unióban 81, Japánban pedig a nők a 87-88 év. (A nők általában tovább élnek.)
Gondoljunk csak bele: a „holtomiglan-holtodiglan” esküje eredetileg szó szerint volt értendő! 👩‍❤️‍👨 Nem arra találták ki, hogy két ember 50-60 évig húzza együtt az igát. Az átlagos élettartam miatt ez a fogadalom mindössze 15-20 év közös utat jelentett, a házasságot pedig hamar felbontotta az egyik fél korai halála vagy egy fertőzés. 🙁
Aztán jött a modern orvostudomány, a csatornázás meg az antibiotikumok, és bummm: nyertünk ajándékba még 30-40 évet.A gond csak az, hogy testben felülírtuk a biológiai határokat, de fejben és társadalmilag benne ragadtunk a 19. században. 😎
Ott állunk 50 felett, (többé-kevésbé 😁) makkegészségesen, tele energiával, és nézünk ki a fejünkből: „Na és most? Innen még 35 évig csak kertészkednem kéne, meg ugyanazzal az emberrel nézni a tévét, akivel már 30 évet leéltem?” 🤔
Dehogyis. ❗️ Ez nem az élet levezetése, ez egy teljesen új, második élet. ❗️ (S persze a második életre is választhatjuk azt, akivel az első 30 egész jól ment. 😊)
Miért ver ez át minket mentálisan?
Részben azért, mert nincsenek jól bevált forgatókönyveink: Ük-ük-ükszüleink nem érték meg ezt a kort. A nagyszüleink 50 felett már bácsikák meg nénikék voltak, akik beletörődtek az öregedésbe. 🙈 Nekünk fogalmunk sincs, hogyan kell 55 évesen karriert váltani, új hobbikat találni, vagy egy 30 éves házasságot új alapokra helyezni. 🤨
Részben azért, mert az identitásválság garantált: Ha a társadalom addig tart értékesnek, amíg szülsz/nevelsz és a csúcson termelsz, akkor mi vagy utána? Ha nem tanuljuk meg újradefiniálni magunkat, a hirtelen kapott plusz évtizedek nem ajándéknak, hanem nyomasztó tehernek fognak tűnni. 🫣
Aztán ott vannak a társadalmi stigmák: még mindig úgy kezelik az 50-60 felettieket, mintha lejárati idővel rendelkező termékek lennének. ❗️ Miközben a legtöbben mostanra jutnak el arra a mentális érettségi szintre, hogy igazán tudják, kicsodák és mit akarnak. 😎 Most kezdenek el tervezni a következő 30-40 évre.
Az optimális/sikeres öregedést valójában most tanuljuk! 😊
Az a jó hírem, hogy úttörők vagyunk. (Csupán ettől a szótól visszaugrottunk 50-et évet az időben. 😁) Mi vagyunk az a generáció, amelyiknek élesben kell megtalálnia és formálnia a sikeres öregedés kultúráját.
Az optimális öregedés nem azt jelenti, hogy 60 évesen úgy kell kinézni, mint 30 évesen (az botoxos önbecsapás, nem önismeret 😁). A sikeres öregedés biológiai, mentális és társadalmi izommunka: 
✅ Fel kell ismerni, hogy az egészség, az egészségtudatosság, a jó fizikai állapot nem a fitnessipar izzadtságszagú terméke, hanem alap egy minőségi élethez. Minden életkorban, de éltesebb korban nopláne! A felismerést pedig kövesse tett. Mindennap.
✅  Edzeni kell a mentális rugalmasságra: megtanulni, hogy 50 felett sem késő tanulni, újraszabni a prioritásokat és levetkőzni a "nekem már késő" típusú hiedelmeket. 
✅  Újra kell huzalozni a társadalmi kapcsolatokat: megtalálni azokat a közösségeket és kapcsolódási pontokat, amelyek nem a múlton, hanem a jelen értékein alapulnak – és újra meg kell tanulni tartalommal megtölteni a hosszúra nyúlt párkapcsolatokat is. 
✅  De leginkább aktívan kell jelen lenni az életünkben: Nem csupán kibekkelni az időt a halálig, hanem birtokba venni ezt a második életet. Lehetőleg komfortosan.
Ne várj arra, hogy a társadalom majd megmondja, mit kezdj a plusz évtizedeiddel. Nem fogja, mert ő maga is értetlenül áll a jelenség előtt. 😯 A saját második életed forgatókönyvét neked kell megírnod – és a toll most a te kezedben van.  🖋️
És ne feledd: Mindenkinek két élete van. A második akkor kezdődik, mikor rájövünk, hogy csak egy van. (Tom Hiddleston)

"2026. 09. 13.
Drágul a benzin az USA-ban is, már 342 forint literenként!.Az Egyesült Államokban jelenleg egy gallon normál benzin ára már meghaladja a 4 dolláros szintet, ami egyre komolyabb felháborodást kelt a lakosság körében. 
A mértékegység és a valuta átváltása után azonban kiderül, hogy az amerikaiak átlagosan 343 forintot fizetnek egy liter benzinért.A legfrissebb, hivatalos adatok szerint egy gallon benzin átlagára jelenleg 4,151 dollár az Egyesült Államokban, ami nagyjából 343 forintos literenkénti árnak felel meg".
De szívesen fizetnék 343,- forintot literenként a hazai benzinkutakon.
Minden viszonyítás kérdése.
Erről nem is beszélve:
" Egyesült Államokban a havi nettó átlagkereset nagyjából 4300 dollár körül alakul. 
Legfontosabb adatok

• Havi összeg: Kb. 4300 USD (ez árfolyamtól függően mintegy 1,3 millió forint). "

👍

"Így a társadalom méginkább szétesik, lezüllik." 
.
Hacsak be nem vezetik az egyéni osztályozós pontrendszert, mint Kinában. Ez majd talán kordában tartja , illetve kontroll alatt a széles tömegeket .

"A Fed szerdai kamatemelése lényegében felgyújtotta Bessent jen‑védőfalát.Ez méreg Bessent jenintervenciói számára.
.
A jen‑carry trade a kamatkülönbségen él: szinte ingyen jenhitelt felvenni, majd magasabb hozamú dollár‑eszközökbe és állampapírokba önteni. a Fed emelése ismét szétnyitotta ezt a rést — két nappal azelőtt, hogy a BoJ ülésezne.
A nagyobb USA–Japán kamatkülönbség egyszerre két csúnya dolgot csinál:(1) profitábilisabbá teszi az új short‑jen / long‑dollár fogadásokat, újabb spekulációs hullámot hívva be, amely üti a jent ...(2) növeli annak esélyét, hogy a meglévő carry‑pozíciók tovább zsúfolódnak… egészen addig, amíg esetleg össze nem omlanak.
Egy BoJ‑meglepetés vagy egy újabb intervenció, és a finanszírozási deviza hirtelen felpattan, miközben a dollár‑eszközök esnek.
Így robbannak fel ezek a tételek.
Bessent politikai tőkét és ESF‑pénzt költött arra, hogy megtámassza a jent, hogy Japán ne dobjon piacra 1,1 billió dollárnyi amerikai állampapírt.
A szerdai Fed‑emelés először ezt a munkát semmisíti meg: a jen gyengülése visszatér, Tokió ösztönzése az amerikai papírok eladására nő, és az egész Treasury–Japán konstrukció egyik napról a másikra törékenyebbé válit.Így lesz a „kordában tartottból” „leépülés”.
Egy 25 bázispontos lépés. két jegybank teljesen szinkronon kívülisége. A carry zsúfoltá válása .... Bessent intervenciója pedig lényegében elpazarolva."

"- Mit lehet tenni a tömeges munkanélküliséggel?
Elon Musk:
 Ez óriási társadalmi kihívás lesz. Szerintem végső soron valamilyen egyetemes alapjövedelemre lesz szükségünk. Nem hiszem, hogy lesz más választásunk. Szerintem ez elkerülhetetlenül szükségessé válik.
- Tehát ez azt jelenti, hogy világszerte fizetést kapnak majd a munkanélküliek? Azért, mert egyszerűen nem lesz munka, mivel a gépek és a robotok átveszik az emberek helyét?
Elon Musk: Egyre kevesebb olyan munka lesz, amit egy robot ne tudna jobban elvégezni. Ugyanakkor az előállított termékek és szolgáltatások mennyisége rendkívül magas lesz. Az automatizáció miatt szinte minden nagyon olcsóvá válik.A nehezebb kérdés inkább az, hogy az emberek hogyan találnak majd értelmet az életükben. Sokan ugyanis a munkájukból merítik az életük értelmét. 
Ha már nincs szükség rád, ha nincs szükség a munkádra, akkor mi ad értelmet az életednek? 
Érzed még, hogy van jelentőséged? 
Vagy haszontalannak érezned magad?"
.
Mindenki FIRE lesz. De ehhez az életmódhoz fel is kell nőni .

És csak két hetes volt az öreg.
Nyugodjék b

"A világ egy globális kötvénypiaci válság felé tart? 🤔
* Japán 10 éves hozama most először érte el a 3,03%-ot 1996 óta. a 20 éves hozam 30 éves csúcson van, míg a 30 és 40 éves hozamok történelmi rekordot döntöttek.* Az egyesült királyság 10 éves hozama 2008 óta nem látott magasságban van. a 30 éves hozam pedig 1998 óta nem volt ilyen magas.* Franciaország 10 éves hozama visszatért a 2008 körüli szintekre. Németország 10 éves hozama 2011 óta a legmagasabb.* Az amerikai 10 és 30 éves hozamok 19 éves csúcson vannak.
Mindez nem egyetlen ország problémája miatt történik, hanem ez szinte minden nagy államkötvénypiacon egyszerre zajlik.Ennek egy része a jegybankok miatt van.
Az EKB szeptemberben ismét kamatot emelt. a piacok most több mint 50% esélyt látnak arra, hogy a Fed is emel ebben a hónapban, és arra számítanak, hogy a japán jegybank 1,25%-ra emeli az irányadó kamatot.
A kamatemelések azonban csak részben magyarázzák a magas hozamokat.
A hosszú hozamok tartalmaznak egy úgynevezett „term prémiumot” is — extra kompenzációt, amit a befektetők azért kérnek, hogy sok évig tartsanak államadósságot olyan környezetben, ahol az infláció, az állami hitelfelvétel és a piaci kockázat igencsak bizonytalan.Most ez a prémium is emelkedik, különösen Japánban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban.
No és itt jön a lényeg: ez a ciklus teljesen más, mint bármi korábban. A globális államadósság most a világ GDP-jének ~94%-án áll, és az IMF szerint 2029-re eléri a 100%-ot.A világ kormányai már a globális GDP közel 3%-át költik csak kamatfizetésre — négy éve ez még 2% volt.Eközben az AI a hitelkereslet egyik fő új forrásává vált. az öt legnagyobb amerikai techcég idén várhatóan ~697 milliárd dollárt költ AI‑infrastruktúrára.Ennek egyre nagyobb része adósságból finanszírozott, és a private credit alapok egyre több ilyen projektet hiteleznek — az AI‑szegmens néhány éve még a private credit ügyletek 17%-át adta, 2025-re viszont már több mint egyharmadát.
Ezért számít most ennyire a hozamemelkedés.A magasabb hozamok nagyon megdrágítják ugyanazt az AI‑adósságot. megemelik a jelzálogkamatokat, és mivel az amerikai háztartások többsége 4% alatti kamatra van befixálva, a magasabb kamatok befagyasztják a lakásvásárlást és eladást, ahelyett hogy azonnal növelnék a törlesztést.Megemelik a hitelfelvétel költségét azoknak a kormányoknak, amelyek már most is küzdenek a meglévő adósság kezelésével.Megemelik a részvények értékeléséhez használt diszkontrátát, ami különösen a drága, magas növekedésű cégeket üti meg.
Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a részvények, az arany, az ezüst és a kriptó egyszerre omlana össze.Az arany akár emelkedhet is, ha az emberek az államadósság és az infláció miatt kezdenek aggódni, nem pedig pusztán a magasabb hozamokra reagálnak.
Azt viszont jelenti, hogy a pénzügyi rendszer minden része egyszerre vált sérülékennyé ugyanarra a kockázatra: az állami költségvetések, a jelzálogok, a vállalati adósság, a private credit és a részvényértékelések mind ugyanattól a dráguló pénztől szorulnak.
A valódi kérdés nem az, hogy magasak-e a hozamok, hanem az, hogy ez lassan épül tovább, vagy egy gyenge kötvényaukció, egy politikai sokk vagy egy kényszereladás hirtelen valami sokkal gyorsabbá és sokkal nehezebben kontrollálhatóvá teszi a globális hitelpiacot."

"Vannak olyan helyzetek, amikor a nagyon durva árváltozások miatt lehetetlen helyzetbe kerülnek társadalmi csoportok, és ilyenkor – figyelembe véve a gazdasági korlátokat és hatásokat – indokolható az állami beavatkozás. Indokolható lehet direkt támogatás, ársapka, mennyiségi korlátozás és sok más is –  de mindezek feltétele, hogy

extrém, előreláthatatlan, hirtelen változások következzenek be

szélesebb rétegek önhibájukon kívül olyan helyzetbe kerüljenek, amelyet nem tudnak kezelni

különösen indokolt a beavatkozás, ha mindezek a folyamatok a gazdasági/társadalmi stabilitást veszélyeztetik és

a társadalom többi rétege képes a segítségnyújtásra

Ilyenre példa a svájci frank forintban kifejezett árfolyamának több, mint megduplázódása 2008 után vagy a 2021/22-es gázárrobbanás, amikor a gázárak köbméterenként nagyjából 50 forintról 1500 forint közelébe emelkedtek a világpiacon."

"Az aranyat éppen ezért nem írnám le, éppen most gondolkodom én is nagyobb mennyiségű arany vásárlásában. " 
👍
Nálam is ugyanez dettó.
Csak kisebb mennyiségekben és fokozatosan.
70-es évek reload?
Stagfláció és 1980-ra rekordon az arany ára (800 USD).