"Másban utazom innen majd, hogy miben azt megtartom magamnak.
Építem a dolgaimat.
Mondtam 5%felé már nem rakom be.
Adja akimek megéri.. " 
.
Nálam is dettó ugyanez az elgondolás dolgozik.
Valószínűleg újra ingatlan befektetés felé mozdulok el.
Ma még vettem pár guriga fix 6-ost, de 5 körül már hoz az ingatlan kiadás is megyei jogú városban.

"...bejelentette, hogy szeptember 30-án megszűnik a lakossági kamatstop.Fontos látni, hogy egyelőre csak a korábbi status quo állt vissza. Újra van lejárati határideje a támogatásnak. 
Valószínű, hogy valóban kivezetésre kerül a megadott időpontban a kamatstop, de önmegában a lejárati határidő visszavezetése nem zárja ki 100%-ban azt az opciót, hogy augusztusban egy újabb fél/ egy éves hosszabbítást jelentsenek be." 

2026-07-13Amit a kamatstop kivezetéséről tudni kellLakáshiteles Gáborunk írt egy cikket a kamatstop kivezetéséről, mert sok a félreértés ezzel kapcsolatban, hogy mi is lesz…...Tovább olvasom...

Követendő példa :
.
"Norvégiában hatalmas olajmezőket találtak a partoknál a múlt század vége felé. Ez ugye azonnali gazdagságot jelentene, de itt szokott a történet általában kisiklani. 
Elég csak megnézni más országokat: Venezuela a bolygó legnagyobb tartalékain ül, de az áramellátást sem tudja biztosítani. Nigéria, Líbia vagy Irak, de akár Oroszország is az olajvagyont korrupcióra, konfliktusokra és szegénységre váltotta. A minta szinte univerzális: dől a pénz, a vezetők emlékműveket emelnek maguknak, néhány család pofátlanul meggazdagszik, a lakosság pedig nincstelen marad, végül a kutak kiszáradnak.
Norvégia mindezt testközelből látta, és 1990-ben a parlament egy politikailag szinte lehetetlen döntést hozott: úgy határoztak, hogy a pénzhez alig nyúlnak hozzá.
Létrehozták a ma Olajalapként (hivatalos nevén Állami Nyugdíjalap) ismert intézményt. A koncepció szinte abszurd módon fegyelmezett volt:
Minden egyes olajból származó dollár az alapba kerül.
A pénzt globális piacokon fektetik be.
A kormány évente csak egy apró töredéket (kezdetben 4%-ot, ma nagyjából 3%-ot) vehet ki belőle.
A többi érintetlenül bent marad és fial.
A kritikusok dühöngtek, amiért egy ekkora vagyonon ülnek, de nem nyúlhatnak hozzá. "Miért halmozzunk fel pénzt olyanoknak, akik még meg sem születtek?" – hangzott az érv. A kormány válasza sosem változott: mert nekik nagyobb szükségük lesz rá, mint nekünk most.
Az első, szerény 150 millió dolláros befizetés 1996-ban történt meg. Ami ezután következett, az a rész, amit szinte egyetlen ország sem tud végigcsinálni: Norvégia tartotta magát a tervhez. Olyan választásokon keresztül, ahol a politikusok az alap felélését ígérték szavazatokért. Olyan recessziók alatt, amikor a polgárok vészhelyzeti kifizetéseket követeltek. A válasz mindig nem volt.
Az alap stratégiája szándékosan unalmas volt: semmi kockázat, semmi trendhajhászás. Csupán apró tulajdonrészek vásárlása világszerte mintegy 9000 vállalatban, és évtizedekig tartó türelem.
Az eredmények számokban
Az alap értéke 2000-re 50 milliárd, 2010-re félbillió, 2020-ra pedig 1 billió dollár fölé nőtt.
2025 végére nagyjából 1,8 billió dolláron áll – ez a világ legnagyobb állami vagyonalapja.
A felvett 3% jelenleg lefedi Norvégia teljes nemzeti költségvetésének (egészségügy, oktatás, nyugdíjak, infrastruktúra) nagyjából negyedét, anélkül, hogy a tőkéhez hozzáérnének.
A legmegdöbbentőbb tény: Ennek az 1,8 billió dollárnak a fele már nem az olajból származik, hanem tiszta befektetési hozam. A norvég alap ma már többet keres a globális piacokon, mint maga az ország a nyersolaj kitermelésével.
Norvégia olaja 30-50 év múlva elfogy, de ez már nem számít. Az alap addigra már évszázadokra elegendő hozamot fog termelni. Ráadásul az egész rendszerbe etikát is építettek: nem fektetnek fegyverekbe, környezetkárosító vagy emberi jogokat sértő cégekbe. Olajpénzből építettek egy olaj utáni világot.
Mindehhez nem zsenialitásra volt szükség. Az egyetlen dolog, amivel Norvégia többet tudott, a fegyelem volt: a bátorság, hogy a következő választáson túlra tervezzenek, és az alázat, hogy belássák, a még meg sem született emberek ugyanúgy megérdemlik ezt a vagyont, mint a ma élők."

Sajnos a pedagógusok kb 90 %-a életunt , depressziós típus a folyamatos monoton munka, ismétlődő napok, évek, évtizedek miatt.
Pszichológiai vizsgálat kellene minden évi orvosi alkalmassági vizsgálattal párhuzamosan.
Vagy humanoid robot oktasson?

A gazdaságban a megtakarításokért versengenek különböző befektetések/beruházások, és e kettő egyensúlya, egymásra hatása nagymértékben meghatározza a tőkepiacon elérhető hozamokat is. 
Most úgy látom, hogy jelentős változás van folyamatban, amely a tőzsdei részvényekre is nagy hatással lehet. Tudjuk, hogy az amerikai lakosság...tovább
.
Zsiday Viktor 

A gazdaságban a megtakarításokért versengenek különböző befektetések/beruházások, és e kettő egyensúlya, egymásra hatása nagymértékben meghatározza a tőkepiacon elérhető hozamokat is. 
Most úgy látom, hogy jelentős változás van folyamatban, amely a tőzsdei részvényekre is nagy hatással lehet. Tudjuk, hogy az amerikai lakosság...tovább

Ezért is esik az arany:
.
"Honnan lesz a világban minderre pénz? 2026.06.09.
A gazdaságban a megtakarításokért versengenek különböző befektetések/beruházások, és e kettő egyensúlya, egymásra hatása nagymértékben meghatározza a tőkepiacon elérhető hozamokat is. 
Most úgy látom, hogy jelentős változás van folyamatban, amely a tőzsdei részvényekre is nagy hatással lehet.Tudjuk, hogy az amerikai lakosság megtakarítási hányada eléggé alacsonyra esett (1.ábra), míg az európai megtakarítási ráta (2.ábra) a szokásosnál magasabb, a kettő együtt nézve inkább a nem izgalmas kategóriába tartozik, bár azt kiemelném, hogy az európaiaknál ez azt jelenti, hogy ha jobbra fordul a lakosság hangulata, akkor van terük költeni (ez hatványozottan igaz Magyarországra is, és a kormányváltás utáni eufória miatt valószínűleg beindul a lakossági költekezés, ami várhatóan GDP emelő hatású lesz!), míg USA-ban bármilyen gazdasági megingás önerősítő lehet, mert a lassulás/megugró munkanélküliség hatására a lakosság valószínűleg megijedne és ezért többet takarítana meg, azaz kevesebbet fogyasztana, ami tovább lassítaná a gazdaságot, és így tovább.De nem is a megtakarítási oldal az érdekes jelenleg, hanem az a hatalmas beruházási/befektetési igény, ami megjelenőben van, és ami könnyen felboríthatja ezt a kényes egyensúlyt.Az elmúlt években a kormányzatok hatalmas költségvetési hiányokat tartottak fenn, amit valamiből finanszírozni kellett, ez egy folyamatos megtakarításokat elszívó erő, most azonban két új tényező is manifesztálódik:Egyrészt az AI/adatközpont építési lázhoz nagyon nagy mennyiségű tőkebefektetésre van szükség, nem véletlen, hogy például az eddig folyamatosan saját részvényeit visszavásárló Alphabet(Google) most részvényeket bocsát ki, mint ahogy az sem véletlen, hogy az Oracle olyan sokat költ (amit részben vállalati kötvények kibocsátásából finanszíroz), hogy kötvényhozamai hatalmasat ugrottak, a befektetők egyre kockázatosabbnak látják, egyre nehezebben adnak neki pénzt. Ez egy valós, reálgazdasági beruházási igény, egy hatalmas fekete lyuk, ami minden rendelkezésre álló megtakarítást magába szív.Ha ez nem lenne elég: most, hosszú évek után megjelennek azok a hatalmas, eddig magánkézben levő cégek is a tőzsdén (SpaceX,Anthropic, OpenAI), akik eddig nem voltak nyilvános piacon. Egy IPO (elsődleges részvénykibocsátás) mindig információs asszimetriáról szól: a kibocsátó/eladó sokkal többet tud saját cégéről mint a vevő, és csak akkor fog részvényeket eladni a tőzsdén ha neki megéri, jellemzően akkor ha jó drágán teheti: csúnyábban fogalmazva, ha úgy érzi, hogy jól kitömheti a balekokat, és elsétálhat a nagy pénzzel. Többen mondták, hogy az elmúlt évek legnagyobb kibocsátása, a SpaceX valójában nem annyira súlyos: a 75 milliárd dollár, amit be akarnak szedni nagy pénz ( a cég néhány százalékának értékesítéséért), de a tőkepiac méretéhez képest nem az. És valóban, de nem is ez a baj, hanem az, hogy a korábbi befektetők is hamarosan eladhatnak, idén potenciálisan akár a cég fele is tőzsdei befektetőkhöz kerülhet (3.ábra), ami már sok száz milliárd dollár. És ez csak egy cég, mint írtam a SpaceX-et követik a többiek, úgyhogy itt akár már billió dollárokról beszélhetünk, amit valakinek be kellene tolnia a rendszerbe.ScreenshotA három fenti tényező együtt már nagyon sok, nehéz elképzelni, honnan lesz mindehhez elegendő megtakarítás. Persze tudjuk, hogy lehet rábírni a lakosságot nagyobb megtakarításokra: magasabb (reál)kamatszinttel. Azt gondolom, hogy a fenti három erő eredője az lehet, hogy elfogy az életet adó likviditás a tőkepiacokon, és feljebb mennek a (reál)kamatok. Ha kicsit hunyorítva nézem, lehet, hogy már ennek a jele a nemesfémek és a Bitcoin áresése is: ezek a termékek rendkívül érzékenyek a likviditásra, mivel ezen kívül más valós fundamentumuk nem sok van. Jöhet a szokásos októberi eladási hullám? Hiszen már Mark Twain is megmondta:„Október egyike a legveszélyesebb hónapoknak a tőzsdei spekulációra. A többi veszélyes hónap a január, a február, a március, az április, a május, a június, a július, az augusztus, a szeptember, a november és a december.”
.
Zsiday Viktor

Mániában tartani,
Válságban vásárolni !

"Előre leszögezem: ez nem politikai elemzés lesz, hanem pusztán pénzügyi szempontból elemzem a várható hatásokat. Jó lesz vagy nem?A rövid válasz: ha van fix kamatozású állampapírod, nyugodtan hátradőlhetsz, a meglévő kamatodat ez egyáltalán nem érinti. Ha viszont most vásárolnál, a jelek egy irányba mutatnak: a 6-7%-os lakossági kamatok kora a végéhez közeledik, és az új ÁKK-vezetés kinevezése ezt a folyamatot inkább megerősíti, mint megfordítja. De menjünk sorjában.Mi történt pontosan?Kármán András a közösségi oldalán jelentette be, hogy hétfőtől Tardos Gergely irányítja az ÁKK-t, és egyúttal ki is jelölte a feladatát: az államháztartás finanszírozása, valamint az államadósság és a likviditás kezelése. Ez alapvetően várható lépés volt. A lényeg a következő mondatban van: a miniszter szerint kiemelt cél az állam kamatkiadásainak mérséklése, hogy több forrás maradjon a közszolgáltatásokra (az egészségügyre, az oktatásra, a közösségi közlekedésre, az infrastruktúrára és a közszférában dolgozók bérére).Tardos Gergely, június 22-től az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) új vezetője. Forrás: Kármán András Facebook-oldalaTardos Gergely maga is reagált a hírre, a kinevezést pedig megtiszteltetésként élte meg. A személye nem ismeretlen: a pénzügyi piacok régi, elismert szereplője. Hoffmann Mihályt váltja a poszton, aki 2025 februárja óta vezette a hivatalt, ő pedig annak idején Kurali Zoltántól vette át a stafétát, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.Érdemes egy pillanatra megállni ennél: ez a harmadik vezető az ÁKK élén bő másfél év alatt. Egy adósságkezelő intézménynél, amelyet a piac éppen a kiszámíthatóságáért szeret, ez szokatlanul nagy mozgás. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a tavaszi választás után hivatalba lépő új kormány a saját, általa megbízhatónak tartott emberét ülteti egy stratégiai pozícióba, ami minden kormányváltásnál természetes. A befektető szempontjából azonban a kérdés nem az, hogy ki ül a székben, hanem hogy milyen irányba viszi az intézményt. Erre pedig Tardos személye és a kapott feladat együtt elég jól rávilágít.Ki az a Tardos Gergely és miért nem mindegy, hogy ő lett?Tardos Gergely 2000-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán, majd a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági és pénzpolitikai területén dolgozott. 2004 végén került az OTP Bank Elemzési Központjához, amelyet 2009 óta vezetett, vagyis nagyjából tizenhét éven át ő volt az ország egyik legnagyobb bankjának vezető makrogazdásza. Az MNB-nél anno épp az állami adósságkezeléssel, a kamatpálya előrejelzésével és a devizatartalék-stratégiával is foglalkozott, tehát nem idegen terepre érkezik.Ez a háttér azért fontos, mert sokat elárul a várható hozzáállásról. Tardos nem politikus, hanem piaci szakember: az a típus, aki a hozamgörbét nézi reggelente, nem a közvélemény-kutatást. A korábbi nyilvános megszólalásaiból elég jól kirajzolódik, hogyan gondolkodik:

• A választás után úgy fogalmazott, hogy a piac „megelőlegezte a bizalmat" az új kormánynak, és ezt látjuk az erős forintban, valamint a zuhanó kockázati felárban.
• Az eurót illetően reálisnak tartja a következő évtized eleji (2030-31 körüli) bevezetést, de hangsúlyozza, hogy ehhez fiskális fegyelem és a maastrichti kritériumok teljesítése kell.
• Szerinte az uniós források a GDP 2-3%-át kitevő addicionális bevételt hozhatnak évente, és ezzel együtt az állam kamategyenlege is javulhat.
• Óvatos optimista: maga is felteszi a kérdést, nem bizonyul-e később túlzottnak a mostani derűlátás.

Magyarul: olyan ember került az állampapírok kibocsátását felügyelő hivatal élére, aki pontosan érti, hogyan árazza a piac a magyar kockázatot, és aki a saját szakmai logikája alapján is a hozamok csökkenésére játszik.Mit lehet ebből kiolvasni? Két dolgot. Egyrészt a kormány üzenetet küld a piacnak: nem belpolitikai alapon tölti be ezt a posztot, hanem egy olyan szakemberrel, akinek a hitelessége önmagában is csökkentheti a kockázati felárat, vagyis az állam kamatköltségét. Ez a befektetők felé szól. Másrészt a megtakarító felé is világos a jelzés: az állampapírok kibocsátását mostantól az a logika vezérli, hogy az állam minél kevesebbet fizessen, nem az, hogy a háztartásoknak minél vonzóbb legyen. A kettő nem ugyanaz, és most először évek óta nem a megtakarító oldalán billen a mérleg.És a sűrű vezetőváltás? Papíron aggasztó, hiszen egy adósságkezelőnél a kiszámíthatóság aranyat ér. A gyakorlatban viszont a piac eddig nem büntette: a hozamok a sorozatos cserék közepette is estek. Ennek egyetlen üzenete van: a befektetőket nem a névtábla érdekli, hanem a stratégia, a mostani irányt pedig (alacsonyabb felár, EU-közeledés, euró-pálya) kifejezetten díjazzák. Vagyis a turbulencia látszólagos, a fő vonal stabil.Mi egyáltalán az ÁKK feladata?Az ÁKK lényegében az állam "házi pénzügyese". Ő gondoskodik arról, hogy a költségvetésnek mindig legyen elég pénze, és ennek érdekében ő bocsátja ki az állampapírokat, mind az intézményi (bankok, alapkezelők, külföldi befektetők) piacán, mind nekünk, lakossági befektetőknek.És itt jön a lényeg: az ÁKK határozza meg a lakossági állampapírok feltételeit. Hogy az új MÁP+ vagy FixMÁP sorozat 7, 6,5 vagy éppen 6%-os kamattal indul; hogy mekkora a PMÁP kamatprémiuma; hogy milyen gyakran és milyen keretösszeggel jönnek új sorozatok. Ezek mind az ÁKK döntései. Aki tehát ennek az intézménynek az élére kerül, annak a stratégiája néhány hónapos késleltetéssel ott landol a Te számládon.„Kamatköltség-leszorítás" - mi van e mögött a mondat mögött?Ez a cikk magja, úgyhogy érdemes alaposan kibontani. Az állam évente óriási összeget fizet ki kamatként az adósságára. A Tisza gazdaságpolitikájának egyik hangoztatott ígérete épp az volt, hogy ezen a tételen lehet faragni: a párt emberei korábban arról beszéltek, hogy a kamatok leszorításával akár évi ezer milliárd forint körüli megtakarítás is elérhető lehet. Ez nagyon nagy szám, nézzük meg, honnan jöhet egyáltalán.Két fő forrásból:1. A piaci hozamok maguktól estek. A választás után a magyar országkockázati felár jelentősen csökkent, mert a befektetők EU-barát fordulatot, az uniós források feloldását és euró-közeledést áraznak. Ennek köszönhetően az 5 éves piaci referenciahozam hetek alatt 7,5% környékéről 6% közelébe zuhant, a magyar hosszú hozamok pedig a lengyel szint közelébe, helyenként alá kerültek. Erről a folyamatról részletesen írtam a választás után. Ez a része tehát nem politikai varázslat, hanem a piac reakciója, és az új adósságkezelés ezt csak learatja, amikor olcsóbban tudja megújítani a lejáró adósságot.2. A lakossági prémium szűkíthető. És itt jövünk be mi, lakossági befektetők a képbe. A magyar lakossági állampapírok évek óta a piaci hozam fölött fizettek. Hogy mennyivel, az pontosan kiolvasható: amikor a piaci 5 éves referenciahozam már 6% körül volt, a FixMÁP még 7%-ot adott. Ez közel 1 százalékpontos "ajándék" a lakosságnak. Egy darabig ez politikai-szociális döntés volt (épüljön hazai befektetői bázis, legyen inflációvédelem a háztartásoknak). Egy kamatköltség-leszorításra kihegyezett kormánynak viszont pont ez a legkézenfekvőbb lekapcsolható csap.Hogy van-e egyáltalán tér lefelé? Bőven. A májusi infláció mindössze 1,8% volt, miközben a lakossági állampapírok 6-7%-ot fizettek. A kettő különbsége, a reálkamat 4-5 százalékpont, ez történelmi összevetésben rendkívül magas, normál körülmények között 1-2 százalékpont szokott lenni. Múlthéten meg is néztem, hogy az egyes országokban mennyit fizetnek a kormányok a lakossági állampapírokra (a magyar fizet a legmagasabb reálkamatot egész Európában). Vagyis a kamatszintnek van hova csökkennie anélkül, hogy a befektetők negatív reálkamatba (értékvesztésbe) kerülnének.És ez a folyamat nem a jövő, már javában zajlik. Az ÁKK májusban lezárta a 7%-os FixMÁP-ot, az új sorozatok 50 bázisponttal lejjebb indultak, júniusban pedig újabb vágás jött, ami már a változó kamatozású BMÁP-ot is elérte. Tardos kinevezése nem elindít egy új folyamatot, hanem rátesz egy pecsétet egy már futó pályára: az olcsóbb állami finanszírozás iránya innentől nem feltételezés, hanem kinevezett személyben is megtestesülő szándék.Érdemes kimondani, ki jár jól és ki rosszul ezzel, mert egy adósságkezelési döntés sosem semleges. A nyertes egyértelműen a költségvetés, és rajta keresztül az adófizető: ha tényleg összejön az évi több száz milliárd, akár ezer milliárd forintos kamatmegtakarítás, az több pénz a közszolgáltatásokra, vagy épp kevesebb új adósság. Tágabban a gazdaság egésze is nyer, mert az alacsonyabb felár, az uniós források és az euró-pálya olcsóbb finanszírozást hoz mindenkinek, a vállalati hiteltől a lakáshitelig. A vesztes, legalábbis relatív értelemben, a lakossági megtakarító, aki eddig Európában kiugróan magas reálkamatot kapott szinte kockázat nélkül. Nem veszít pénzt (a meglévő papírjai érintetlenek), de az új pénzére már nem kapja meg ugyanazt a magas kamatot. Ezt fontos jól keretezni: nem igazságtalanságról van szó (semmi sem fekete vagy fehér), hanem egy korábbi, tudatos állami túlfizetés visszavételéről. A 7%-os lakossági kamat sosem volt "természetes" ár (ha egy országban Európa messze legmagasabb reálkamatát fizetik éveken keresztül, az nem nevezhető természetesnek), hanem politikai döntés, és most ezt a döntést írják felül.A drága lakossági finanszírozás dilemmájaItt egy mélyebb réteget is érdemes megnézni, mert ez különbözteti meg a felszínes hírtől a valódi képet. Furcsa módon a lakossági állampapírra kétféleképpen is szokás tekinteni, és látszólag ellentmondanak egymásnak:

• „A legolcsóbb forrás." A háztartások alacsonyabb kamattal is beérik, mint a nagy intézményi befektetők, a forintos papírnál nincs árfolyamkockázat, és a kifizetett kamat nagy része az országon belül marad. Ebben az értelmezésben a lakossági pénz az állam barátja.
• „Rendkívül drága finanszírozás." Egyes elemzők épp azzal érvelnek, hogyha az euró a cél és hiszünk a konvergenciában, akkor érdemes lehet az adósságszerkezetet átalakítani: több olcsóbb (akár devizás) piaci forrást bevonni a drága lakossági finanszírozás helyett.

Melyik igaz? Igazából mindkettő, csak más a viszonyítási pont és más a környezet. A lakossági papír akkor olcsó, ha az árfolyamkockázatot is beáraznád, és ha a kockázati felár magas. De amikor a felár zuhan és a piaci hozamok gyorsabban esnek, mint a lakossági kamatok, akkor a lakosságnak fizetett prémium hirtelen nagyon is drágának látszik. És pontosan ez a helyzet most.Fontos: ez egyelőre szakmai vita, nem kihirdetett kormánypolitika. De jelzi az irányt és Tardos piaci, konvergenciapárti szemlélete pont ebbe a logikába illeszkedik.Mielőtt viszont bárki temetné a lakossági állampapírt: van egy fontos fék is. Az ÁKK 2026-ban is jelentős, nagyságrendileg nettó ezer milliárd forintnyi friss pénzt szeretne bevonni a háztartásoktól. Ha túl agresszívan vágja a kamatokat, a megtakarítók a bankbetét, az ingatlan vagy az ETF-ek felé fordulnak, és akkor a kieső pénzt drágábban kell máshonnan pótolni. Vagyis nem érdeke összeomlasztani a keresletet. A realista forgatókönyv tehát nem a kamatok elinflálása, hanem fokozatos, óvatos szűkítés, épp annyira, hogy a lakossági papír még vonzó maradjon a betéthez képest, de már ne fizessen feleslegesen sokat. Ne feledjük el, hogy 2020 előtt majd 10 éven át 2-4% volt a magyar állampapírok kamata, viszont a lakosság ennek ellenére nagyságrendileg annyi állampapírt tartott reálértéken akkor, mint most, a magas kamatok idején. Ennek oka, hogy a kötvénynek (ami Magyarországon leginkább az állampapírt jelenti) nincs alternatívája. A kötvény minden valamirevaló befektetési portfóliónak részét kell képezze.Persze a kép ennél kicsit árnyaltabb, és ez dönti el, mennyit vághat valójában az állam. 2025-ben, amikor a magas kamatozású PMÁP-sorozatok kamata 18-19%-ról 4-5%-ra esett, a háztartások állampapírvagyona 14 év után először csökkent: a felszabaduló pénznek nagyjából csak a fele ment vissza állampapírba, a többi befektetési alapba, ETF-be és ingatlanba vándorolt. Vagyis a kereslet mégsem teljesen érzéketlen a kamatra. A helyes kép tehát kettős: van egy hűséges, biztonságot kereső mag, amely alacsonyabb kamatnál is marad (ez a „nincs alternatíva" rész), és van egy mozgékonyabb réteg, amely a hozamot követi, és ott van, ahol a legtöbbet kapja. Ez pedig épp a fokozatos szűkítés mellett szól: az állam annyit vehet vissza a prémiumból, amennyit a hűséges mag elnyel, de ha túl gyorsan vág, a mozgékony pénz távozik, és a hiányt drágábban kell pótolnia. Ez a kamatleszorítás valódi korlátja, és egyben a legjobb hír a megtakarítónak: pont ezért nem lesz a kamat egyik napról a másikra nulla.Mit jelent mindez az egyes állampapírok szintjén?Nézzük típusonként, mert nem mindegyik papírt érinti ugyanúgy.Meglévő fix kamatozású papírok (MÁP+, FixMÁP): nyugalom. Ha van egy 7%-os FixMÁP-od vagy egy emelkedő kamatozású MÁP+-od, azt senki nem nyúlja le. A kamatod egyoldalúan nem módosítható szerződéses feltétel, a teljes futamidőre szól, és teljesen független a piaci mozgásoktól. Sőt: minél lejjebb mennek az új kamatok, utólag annál jobb döntésnek bizonyul, hogy időben befixáltad a magasabb szintet. A te dolgod most annyi, hogy a kamatfizetési naptárban megnézd, mikor jön a következő kamatod.Változó kamatozású papírok (BMÁP, EMÁP): ezeket viszont érinti. A BMÁP kamata a diszkont kincstárjegy hozamához kötött, ami követi a piaci és jegybanki mozgásokat. Ha a kamatszint csökken, a BMÁP kamata is tovább eshet. Az EMÁP az EURIBOR-hoz igazodik, és jelenleg is alacsony, 2% körüli szinten kamatozik.Inflációkövető papírok (PMÁP, Babakötvény): a kamatot az infláció húzza. A PMÁP az előző évi átlagos inflációhoz igazodik, ezért a mostani alacsony, 4,4%-os bázis miatt a friss kamatperiódusok 4,5% körül futnak. A Babakötvény infláció + 3%-ot fizet, így gyermekmegtakarításnak továbbra is erős, de a hozama szintén az inflációval mozog. (A Babakötvény kapcsán pár napja írtam egy cikket arról, hogy aki a banknál tart "babakötvényt", az bizony kifejezetten rosszul járhat.)Új sorozatok: lefelé tartó pályán. Aki mostantól vásárol, annak reálisan azzal kell számolnia, hogy a következő FixMÁP- és MÁP+-sorozatok kamata tovább csökkenhet, ahogy a piaci hozamokhoz igazítják őket. Hogy pontosan melyik papír mit hoz a te összegedre és időtávodra, azt a kalkulátorral tudod kiszámolni, az összehasonlító eszközzel pedig egymás mellé teheted a típusokat.A háttérben: ma kamatot dönt az MNBNem véletlen, hogy a kinevezés épp most jött. Kedden, június 23-án ülésezik a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, és az elemzők gyakorlatilag egyöntetűen kamatcsökkentésre számítanak. A többség óvatos, 25 bázispontos lépésre a jelenlegi 6,25%-os alapkamatból. A piaci előrejelzések szerint az év végére akár 5,5% környékére is csökkenhet az alapkamat, egymást követő apró lépésekben.Itt egy fontos pontosítás: az alapkamatot az MNB állítja, nem az ÁKK. A lakossági állampapírok kamatát viszont az ÁKK szabja meg, a piaci hozamok tükrében. A két intézmény külön döntéshozó, de a két folyamat most ugyanabba az irányba hat: csökkenő kamatkörnyezet felülről (jegybank) és belülről (adósságkezelő) egyszerre. Ez a befektető számára azt jelenti, hogy a magas kamat ablaka nem örökre van nyitva.A kockázatok, amikről muszáj beszélniAz eddigiek alapján a kép elég egyirányúnak tűnik, de a felelős döntéshez a másik oldalt is látni kell. A csökkenő kamatok forgatókönyvét több dolog is felülírhatja:

• Energiaárak és geopolitika. A közel-keleti feszültség elhúzódása az energiaárakon keresztül azonnal visszahozhatja az inflációt, és vele a magasabb hozamokat. Az elemzők az év második felére amúgy is gyorsuló inflációval számolnak, részben a hatósági árintézkedések kivezetése miatt.
• Költségvetési csúszás. A hiány lefaragása több éves munka. Ha az államháztartási fegyelem megbicsaklik, a hitelminősítők és a piac is gyorsan reagálhat, ami visszatolhatja a hozamokat.
• Túlzott optimizmus. Ahogy maga Tardos is jelezte: kérdés, nem bizonyul-e később túlzottnak a mostani derűlátás. A nagyon erős forint sem feltétlenül tartós.

Tehát: a csökkenő kamatok pályája a legvalószínűbb, de nem garantált. A jó hír, hogy fix kamatozású papírral épp az ilyen bizonytalanságot lehet kizárni.Az én olvasatom: merre tart innen az állampapír?Összerakva a darabokat, szerintem a kép a következő. A 7%-os lakossági kamat nem átmeneti megingás, hanem strukturálisan lezárult korszak. Ahogy a piaci hozamok 5-5,5% felé csúsznak, és az ÁKK tudatosan szűkíti a háztartásoknak fizetett kamatot, az új fix sorozatok kamata az elkövetkező év során reálisan az 5%-os szint felé, majd akár alá kúszhat, kis lépésekben, ahogy az MNB is vágja az alapkamatot. Ez nem összeomlás, hanem visszatérés a 2010-es évek normáljához, csak épp egy sokkal alacsonyabb inflációs környezetben, ahol az 5% még mindig tisztes reálhozam. Az aranykor (2019-2025), amikor az állam Európában a legbőkezűbben fizetett a háztartásoknak, nagy valószínűséggel lezárult, mert az a kormányzati prioritás, ami életre hívta, megszűnt.Egy dologra viszont érdemes figyelni. Ha az infláció az év második felében tényleg visszakúszik (az energiaárak és az ársapkák kivezetése miatt), akkor a fix papírokkal szemben felértékelődhetnek az inflációkövető sorozatok, a PMÁP és a Babakötvény, hiszen azok automatikusan emelkednének. Ma, 1,8%-os inflációnál a fix kamat a nyerő, de aki hosszabb távra tervez, annak nem feltétlenül árt a két logikát keverni a portfólióban. A lényeg nem a tökéletes tipp eltalálása, hanem hogy tudatosan, a saját időtávodhoz igazítva dönts, amíg a kamat még tisztes.Mi a teendő?Konkrétan, a saját helyzetedre fordítva:

• Ha most fektetnél be: a jelenlegi, még 6% körüli fix kamatok befixálása logikus lépés lehet, mert a pálya egyértelműen lefelé mutat. Hozamcsökkenési időszakban a tankönyvi megoldás a hosszú futamidejű, fix kamatozású papír rögzíti a magasabb kamatot, amíg a piac lejjebb csúszik. Számold ki a kalkulátorral, melyik illik a te időtávodhoz.
• Ha van fix kamatozású papírod: jó eséllyel a legjobb, amit tehetsz, hogy nem csinálsz semmit. Élvezed a magasabb kamatot, és figyeled a kamatfizetéseket.
• Ha van változó kamatozású papírod (BMÁP): érdemes átgondolni, nem cserélnéd-e fix kamatozásúra. Ez nem pánikdöntés, hanem kamatkockázat-kezelés. A cserekalkulátorral kiszámolhatod, megéri-e a te esetedben.

És egy fontos elvárás-menedzsment a végére: az új ÁKK-vezetés kinevezése nem hoz azonnali változást a másnap reggel megvásárolható állampapírokban. A sorozatok feltételeit fokozatosan, a piaci hozamokat követve alakítják. De az irány világos, és most ritka az a helyzet, amikor a piac maga súg: a magas reálkamat nem lesz örök. A 6-7%-ot nem kell kitalálni, hogy holnap 5 vagy 8 lesz-e, hanem elég elfogadni, hogy ma még jó, és ennek megfelelően dönteni."

Számomra ez a folyamat egyre kevésbé vonzó hozam szempontjából.
.
."jelenleg elérhető 6%-os fix kamatokkal összevetve – ha lehetséges, – még kevésbé lesznek vonzók a jövő évtől jóval alacsonyabb kamatozásra váltó Prémium Magyar Állampapírok, de fontos megjegyezni, hogy a trend fennmaradása esetén a fix papírok kamata is csökkenhet még tovább a következő hónapokban.
.
Hétfő óta új vezetése van az ÁKK-nak, Tardos Gergely lépett az adósságkezelő élére. Kármán András pénzügyminiszter közölte: Tardos feladatai a hazai államháztartás finanszírozásának biztosítása, valamint az államadósság- és likviditáskezelés lesznek. A pénzügyminiszter a kinevezés kapcsán hangsúlyozta, hogy kiemelt céljuk az állam kamatkiadásainak mérséklése, "
.
Ráadásul pont most gondolkozom fizikai arany vásárlásában, mivel most a nagy emelkedés (kb 54 millió HUF/kg ) utáni esésben (most kb 41 millió HUF/kg) erősebb forintban viszonylagosan olcsón lehetne venni. 
Tudom béke lesz meg megindul az olaj is, de én hosszú távon gondolkozom a fiat pénzek folyamatos higítása miatt.
Befektetési Ingatlanokat tartom.
A fix 7 %-os államkötvényeket tartom.
De az újabb kibocsátású magyar államkötvény (fix 6 % 5 % 3 % 📉) már nem túl vonzó. Pláne a további előreláthatólagos drasztikus csökkentések miatt.
Ennyit (3-5%-ot) HUF-ban a fizikai arany is hoz évente szvsz.

Köszönöm a válaszod!
Én meg pont most gondolkozom fizikai arany vásárlásában, mivel most a nagy emelkedés utáni esésben erősebb forintban viszonylagosan olcsón lehetne venni. Tudom béke lesz meg megindul az olaj is, de én hosszú távon gondolkozom a fiat pénzek folyamatos higitása miatt.
Befektetési Ingatlanokat tartom.
A magyar államkötvény (fix 6 %) már nem túl vonzó. Ennyit HUF-ban a fizikai arany is hoz évente.
Jó egészséget kívánok Neked !

Addig is egy új téma:"🚨 A PETRODOLLÁR UTOLSÓ HÁBORÚJA? – AMIÉRT BIRODALMAK BUKNAK EL 🚨
IRÁN NEM EGY TERÜLETI VITA MIATT LŐTT LE EGY APACHE HELIKOPTERT. IRÁN AZÉRT LŐTT LE EGY APACHE HELIKOPTERT, MERT 2026 MÁRCIUSÁBAN KIJELENTETTE A VILÁGNAK: A HORMUZI-SZOROSON ÁTHALADÓ OLAJAT JÜANBAN FOGJÁK ÁRAZNI. NEM DOLLÁRBAN.
Ez a határvonal. Mindig is ez volt a határvonal.
Naponta 20 millió hordó olaj halad át a Hormuzi-szoroson. Ez a világ olajellátásának 20%-a. Ötven éven keresztül minden egyes hordót amerikai dollárban áraztak. Ez az egyetlen megállapodás az oka annak, hogy a dollárnak értéke van. Nem a gazdaságod. Nem a GDP-d. A petrodollár.
1971-ben Nixon megszüntette az aranyfedezetet. A dollár mögött nem maradt semmi — kivéve egy megállapodást: Szaúd-Arábia dollárban árazza az olajat, Amerika pedig katonai védelmet biztosít. A Föld minden országának dollárt kell tartania ahhoz, hogy energiát vásárolhasson. Ez végtelen keresletet teremtett egy fedezet nélküli valuta iránt. A történelem legnagyobb pénzügyi trükkje.
Minden vezető, aki megpróbált kilépni ebből a rendszerből, halott.
Szaddám Huszein — 2000: bejelentette, hogy Irak euróban fog olajat értékesíteni. 2003-ban megszállták. Kivégezték.Moammer Kadhafi — 2009: javasolta egy aranyfedezetű afrikai dinár létrehozását az olajkereskedelemhez. 2011-ben lebombázták. Az utcán megölték.Irán — 2026 március: bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóknak kínai jüanban kell rendezniük az olajügyleteket.
2026 június: Apache helikopter „lelőve”.
Egy volt stratégiai energiaelemző — 11 év egy védelmi kapcsolatokkal rendelkező szakpolitikai intézetnél:
„A doktrína 1974 óta nem változott. Bármely szuverén állam, amely megpróbálja leválasztani az olaj árazását a dollárról, katonai választ vált ki. Ez nem titkosított. Nincs elrejtve. Egyszerűen csak soha nem mondják ki nyilvánosan. A belső megnevezés: ‘a tartalékvaluta érvényesítése’. Irán márciusban átlépte a küszöböt. A küszöb átlépése és a katonai fellépés közötti időablak történelmileg 14 és 90 nap között mozog. Most pontosan ebben az időszakban vagyunk.”
Szaúd-Arábia csendben megszüntette petrodollár-kötelezettségvállalását 2024 júniusában. Nem volt megújítás. Nem volt bejelentés. Kína ma már Irán olajának 80%-át vásárolja fel — jüanban. A BRICS 10 tagállamot és a világ népességének 45%-át tömöríti, miközben nem dolláralapú elszámolási rendszereket épít.
A dollár nem egy támadás miatt haldoklik. Hanem azért, mert elhagyják. És minden háború, amit most látni fogsz, nem a terrorizmusról szól. Nem a demokráciáról. Nem a helikopterekről.
Hanem arról, hogy soha ne jöjj rá: a zsebedben lévő pénz már értéktelen — amíg ők biztosítják maguknak az aranyat.
KÓD: HORMUZ-20M-BPD / PETRODOLLAR-1971 / SADDAM-EURO-2003 / GADDAFI-DINAR-2011 / IRAN-YUAN-MAR26 / SA-EXIT-JUN24
1971 óta minden háborúnak egyetlen célja volt: a dollár védelme. Most már tudod, miért Irán a következő. "

2026-06-11Szeptemberben megszűnik a lakáshitel-kamatstopFontos mai hír: a jelzáloghitelek kamatstopja öt év után idén szeptember 30.-án megszűnik. Ez azt jelenti, hogy ha…...Tovább olvasom...

"Sabelhaus és kollégái Fed-adatokat használtak annak kiszámítására, hogy mekkora teljes vagyont örökíthetnek az amerikaiak haláluk után (ez egy család nettó vagyona, levonva a nyugdíjakat és járadékokat, amelyeket jellemzően nem adhatnak át az örökösöknek). A kutatók azt találták, hogy az úgynevezett örökölhető vagyon a bruttó hazai termék 256%-áról (1997) 424%-ra (2021), az adatok rendelkezésre álló utolsó évére emelkedett.A növekedés megdöbbentő, 97%-a azoknak a háztartásoknak a vagyonnövekedésének volt köszönhető, ahol a családfő 55 éves vagy idősebb volt. A teljes növekedés mintegy 75%-a az 55 éves és idősebb háztartások leggazdagabb 10%-ának gyarapodásából származott, derült ki az elemzésből. Sabelhaus kiszámította, hogy a legnagyobb összesített vagyonnal rendelkező korcsoport 2021-ben az 55 és 64 év közötti volt – ez a demográfiai csoport akár évtizedekig is élhetett. Ez különösen igaz, ha valaki jómódú. Raj Chetty, a Harvard Egyetem közgazdászának és mások elemzése szerint a leggazdagabb 1%-a átlagosan a 80-as évei végéig él, ami hosszabb, mint a kevesebbet keresőké.

"Eszelős méretű magánvagyonokon ülnek az idősebb amerikai polgárok. 
A 61-80 év közötti baby boomer korosztály, és a náluk is idősebbek összesített vagyona 110 000 milliárd dollár. Leírni, megérteni is nehéz, ez az éves amerikai GDP több, mint 3-szorosa, és kábé az éves világ GDP nagyságrendje. Az X generáció és a fiatalabbak is bírnak már 65 000 milliárd dollár megtakarított vagyonnal. A vagyon megoszlása részvények, ingatlanok, nyugdíjmegtakarítások és cégtulajdonok, ezek értéke igen sokat nőtt az elmúlt egy-két évtizedben - persze nem lesz mindig így. Mi lesz a vagyonnal? Amit az idősebbek nem élnek fel, és nem is lehet ennyit elnyaralgatni vagy elköltögetni, majd öröklik az utódaik. És ez már most zajlik, évente 1000 milliárd dollárok szállnak át a fiatalabbakra. Még soha nem volt generáció, amelyik ilyen gazdag volt a világtörténelemben, mint az amerikai baby boomerek. És az utódaik sem lesznek szegények, az X-generáció már most sem az, a 20-40-es generáció ugyan vagyonban jóval el van maradva az idősebbektől, mert a pályája elején van, de már most gazdagabb, mint amennyire a baby boomerek az ő korukban voltak. 
Természetesen a vagyon eloszlása egyáltalán nem egyenletes, az elmúlt évtizedek vagyonnövekményének 75%-a leggazdagabb 10%-nál csapódik le, nem is mindenki örököl, és nem is mindenki sokat. És nem is biztos, hogy egyhamar. A most épp legvagyonosabb 55-64 közötti korosztály még évtizedekig fog élni (jó esetben), tehát a vagyontranszfer azért szép elnyújtott lesz. 
"Sabelhaus and his colleagues used Fed data to calculate the total wealth that Americans can pass down when they die (this is a family’s net worth minus pensions and annuities that they typically can’t give to heirs). The researchers found that what is known as the bequeathable wealth rose from 256% of gross domestic product in 1997 to 424% in 2021, the last year of available data. 
A staggering 97% of that increase was due to wealth gains in households where the head of household was 55 or older. About 75% of the total increase was from gains by the wealthiest 10% of households age 55 and older, the analysis found.
Sabelhaus calculated that the age group with the most aggregate wealth in 2021 was 55 to 64 years old—a demographic that could have decades of life left. That is especially true if a person is well-off. The top 1% of earners on average live into their late 80s, longer than people earning less, according to an analysis from Harvard economist Raj Chetty and others."
https://www.wsj.com/articles/the-great-110-trillion-wealth-transfer-wont-happen-any-time-soon-e8b2ef31?mod=article_inline

Kevesen tudnak bonyolult dolgokról egyszerűen és érthetően beszélni. Zsiday Viktor ilyen:
"Ahhoz, hogy bevezethessük az eurót, a magyar költségvetési hiánynak a GDP 3 százalékára kellene lemenni, vagy legalábbis afelé kellene tartania. Ez jelenleg nagyjából 7 százalék. Minden egyes százalék körülbelül ezer milliárd forintot jelent. Most van egy 7 százalékos hiány, és közben a Tisza-kormánynak vannak ígéretei, mint a gyümölcsáfa, nyugdíjasoknak SZÉP-kártya vagy egészségügyre, oktatásra több pénz és így tovább. Ez nagyjából még plusz 3000 milliárd forint, tehát további 3 százalék. Vagyis van egy 7 százalékos hiányunk, plusz még 3 százaléknyi vállalás.
Ez azt jelenti, hogy évente plusz 7000 milliárd forintot kellene beszedni, vagy ugyanennyivel kevesebbet költeni. Ez elképesztően sok pénz.
És ez az a pont, ahol szerintem el lehet rontani az egész most zajló rendszerváltást. Mi történik most? A befektetők, a lakosság, mindenki megelőlegezte a bizalmat. De ha kiderül, hogy a Tisza-kormány nem tudja stabilizálni a gazdasági és pénzügyi helyzetet, akkor az a kamatkiadás-csökkenés, ami most elindult, visszájára fordulhat.
Ezért mondtam az elmúlt hetekben-hónapokban is, hogy ne kezdjünk el pénzt osztani addig, amíg nem látjuk pontosan a költségvetés helyzetét, és nem látjuk, hogy mennyit tudunk spórolni, illetve mennyi plusz bevételt tudunk beszedni.
Na most akkor hadd térjek rá a vagyonadóra. Szerintem ezt most már meg kell csinálni, megígérték. De szerintem nincs sok értelme, sok országban bevezették, a legtöbben most már kivezetik.
Mert milyen egy jó adó? Olyan, amit könnyű beszedni, átlátható, jelentős összeg jön be belőle, és nem torzítja nagyon jelentősen a gazdaságot.
A vagyonadónál az első probléma az, hogy nagyon kevés pénz jön be belőle. Körülbelül 100-200 milliárd forint. Ha ezt összevetjük azzal a 7000 milliárddal, amiről beszéltünk, akkor értitek, hogy ez semmit nem old meg.
Ráadásul a leggazdagabbak – akik sok tíz vagy sok száz milliárdos vagyonnal rendelkeznek – nagyon könnyen ki fognak húzódni alóla, elköltöznek Ciprusra, Máltára, Portugáliába, nem lesznek alanyai az adónak, pont azok fogják megúszni, akiknek a legtöbb pénzük van. Akik meg fizetni fogják, azok a pár milliárdos vagyonnal rendelkező magyar közép- és közép-nagyvállalkozók lesznek. Olyan emberek, akiknek van mondjuk 100-200 alkalmazottjuk, és egy olyan cégük, ami pár milliárd forintot ér. Neki a cégük után évente 20-30-40 millió forintot kell befizetnie. Gyakorlatilag olyan, mintha megemelnénk a társasági nyereségadóját. Miközben ugyanabban a városban működik egy ugyanilyen cég, aminek mondjuk szerb, osztrák vagy norvég a tulajdonosa, és ő nem lesz ennek az adónak az alanya. Tehát az első kérdés az, hogy miért nem egyszerűen a társasági nyereségadót emeljük meg mindenkinek, nem csak a magyar vállalkozóknak? Egyébként abból körülbelül kétszer ennyi pénz jönne be, teljesen átlátható lenne.
A másik nagy probléma a vagyonadóval, hogy nagyon nehéz megállapítani, mennyit ér egy cég. Van egy céged – mennyit ér? Most nyereséges, de lehet, hogy jövőre veszteséges lesz, vagy most veszteséges, de jövőre nyereséges. Nagyon nehéz objektíven meghatározni ezeket az értékeket.
Szerinted melyik lenne a jobb megoldás? Milyen adót fizettetnél magaddal és sok más emberrel, amiből több pénz is jönne be?
Például a társasági nyereségadót. Ugye most Magyarországon 9 százalék a társasági adó, miközben a globális minimumadó felé megy a világ, ami 15 százalék. Ha ezt megemelnénk, abból bejönne körülbelül 5-600 milliárd forint, attól függően, milyen kedvezmények maradnak. Tehát eleve legalább a duplája jönne be annak, mint a vagyonadóból. A másik lehetőség az osztalékadó emelése. Amikor a vagyonosok kiveszik a pénzt a cégükből és magukra költik, akkor lehetne magasabb adót fizetniük. Az osztalékadó ugyanannyi, mint a személyi jövedelemadó, tehát 15 százalék.
És van még egy nagyon fontos dolog, a tartós befektetési számlán, ahol öt év elteltével nem kell adóznod a befektetésed után. Ennek akkor lenne igazán értelme, ha mondjuk az lenne a célja, hogy magyar beruházásokat finanszírozzunk belőle, magyar állampapírokat vagy magyar cégek részvényeit vegyük. De az, hogy én Tesla-részvényt vagy SpaceX-et veszek belőle, és az elért nyereség után nem kell adóznom, szerintem nonszensz. Egy bizonyos szintig – mondjuk 10-20-30-50 millió forintig – lehetne ilyen kedvezmény, de amikor valakinek 5 vagy 10 milliárd forint van a számláján, és nem adózik a nyereség után, az szerintem nem fenntartható."
https://hold.hu/holdblog/zsiday-viktor-eljatszottuk-a-sajat-deviza-lehetoseget/

Kevesen tudnak bonyolult dolgokról egyszerűen és érthetően beszélni. Zsiday Viktor ilyen:
"Ahhoz, hogy bevezethessük az eurót, a magyar költségvetési hiánynak a GDP 3 százalékára kellene lemenni, vagy legalábbis afelé kellene tartania. Ez jelenleg nagyjából 7 százalék. Minden egyes százalék körülbelül ezer milliárd forintot jelent. Most van egy 7 százalékos hiány, és közben a Tisza-kormánynak vannak ígéretei, mint a gyümölcsáfa, nyugdíjasoknak SZÉP-kártya vagy egészségügyre, oktatásra több pénz és így tovább. Ez nagyjából még plusz 3000 milliárd forint, tehát további 3 százalék. Vagyis van egy 7 százalékos hiányunk, plusz még 3 százaléknyi vállalás.
Ez azt jelenti, hogy évente plusz 7000 milliárd forintot kellene beszedni, vagy ugyanennyivel kevesebbet költeni. Ez elképesztően sok pénz.
És ez az a pont, ahol szerintem el lehet rontani az egész most zajló rendszerváltást. Mi történik most? A befektetők, a lakosság, mindenki megelőlegezte a bizalmat. De ha kiderül, hogy a Tisza-kormány nem tudja stabilizálni a gazdasági és pénzügyi helyzetet, akkor az a kamatkiadás-csökkenés, ami most elindult, visszájára fordulhat.
Ezért mondtam az elmúlt hetekben-hónapokban is, hogy ne kezdjünk el pénzt osztani addig, amíg nem látjuk pontosan a költségvetés helyzetét, és nem látjuk, hogy mennyit tudunk spórolni, illetve mennyi plusz bevételt tudunk beszedni.
Na most akkor hadd térjek rá a vagyonadóra. Szerintem ezt most már meg kell csinálni, megígérték. De szerintem nincs sok értelme, sok országban bevezették, a legtöbben most már kivezetik.
Mert milyen egy jó adó? Olyan, amit könnyű beszedni, átlátható, jelentős összeg jön be belőle, és nem torzítja nagyon jelentősen a gazdaságot.
A vagyonadónál az első probléma az, hogy nagyon kevés pénz jön be belőle. Körülbelül 100-200 milliárd forint. Ha ezt összevetjük azzal a 7000 milliárddal, amiről beszéltünk, akkor értitek, hogy ez semmit nem old meg.
Ráadásul a leggazdagabbak – akik sok tíz vagy sok száz milliárdos vagyonnal rendelkeznek – nagyon könnyen ki fognak húzódni alóla, elköltöznek Ciprusra, Máltára, Portugáliába, nem lesznek alanyai az adónak, pont azok fogják megúszni, akiknek a legtöbb pénzük van. Akik meg fizetni fogják, azok a pár milliárdos vagyonnal rendelkező magyar közép- és közép-nagyvállalkozók lesznek. Olyan emberek, akiknek van mondjuk 100-200 alkalmazottjuk, és egy olyan cégük, ami pár milliárd forintot ér. Neki a cégük után évente 20-30-40 millió forintot kell befizetnie. Gyakorlatilag olyan, mintha megemelnénk a társasági nyereségadóját. Miközben ugyanabban a városban működik egy ugyanilyen cég, aminek mondjuk szerb, osztrák vagy norvég a tulajdonosa, és ő nem lesz ennek az adónak az alanya. Tehát az első kérdés az, hogy miért nem egyszerűen a társasági nyereségadót emeljük meg mindenkinek, nem csak a magyar vállalkozóknak? Egyébként abból körülbelül kétszer ennyi pénz jönne be, teljesen átlátható lenne.
A másik nagy probléma a vagyonadóval, hogy nagyon nehéz megállapítani, mennyit ér egy cég. Van egy céged – mennyit ér? Most nyereséges, de lehet, hogy jövőre veszteséges lesz, vagy most veszteséges, de jövőre nyereséges. Nagyon nehéz objektíven meghatározni ezeket az értékeket.
Szerinted melyik lenne a jobb megoldás? Milyen adót fizettetnél magaddal és sok más emberrel, amiből több pénz is jönne be?
Például a társasági nyereségadót. Ugye most Magyarországon 9 százalék a társasági adó, miközben a globális minimumadó felé megy a világ, ami 15 százalék. Ha ezt megemelnénk, abból bejönne körülbelül 5-600 milliárd forint, attól függően, milyen kedvezmények maradnak. Tehát eleve legalább a duplája jönne be annak, mint a vagyonadóból. A másik lehetőség az osztalékadó emelése. Amikor a vagyonosok kiveszik a pénzt a cégükből és magukra költik, akkor lehetne magasabb adót fizetniük. Az osztalékadó ugyanannyi, mint a személyi jövedelemadó, tehát 15 százalék.
És van még egy nagyon fontos dolog, a tartós befektetési számlán, ahol öt év elteltével nem kell adóznod a befektetésed után. Ennek akkor lenne igazán értelme, ha mondjuk az lenne a célja, hogy magyar beruházásokat finanszírozzunk belőle, magyar állampapírokat vagy magyar cégek részvényeit vegyük. De az, hogy én Tesla-részvényt vagy SpaceX-et veszek belőle, és az elért nyereség után nem kell adóznom, szerintem nonszensz. Egy bizonyos szintig – mondjuk 10-20-30-50 millió forintig – lehetne ilyen kedvezmény, de amikor valakinek 5 vagy 10 milliárd forint van a számláján, és nem adózik a nyereség után, az szerintem nem fenntartható."
https://hold.hu/holdblog/zsiday-viktor-eljatszottuk-a-sajat-deviza-lehetoseget/

Kevesen tudnak bonyolult dolgokról egyszerűen és érthetően beszélni. Zsiday Viktor ilyen:
"Ahhoz, hogy bevezethessük az eurót, a magyar költségvetési hiánynak a GDP 3 százalékára kellene lemenni, vagy legalábbis afelé kellene tartania. Ez jelenleg nagyjából 7 százalék. Minden egyes százalék körülbelül ezer milliárd forintot jelent. Most van egy 7 százalékos hiány, és közben a Tisza-kormánynak vannak ígéretei, mint a gyümölcsáfa, nyugdíjasoknak SZÉP-kártya vagy egészségügyre, oktatásra több pénz és így tovább. Ez nagyjából még plusz 3000 milliárd forint, tehát további 3 százalék. Vagyis van egy 7 százalékos hiányunk, plusz még 3 százaléknyi vállalás.
Ez azt jelenti, hogy évente plusz 7000 milliárd forintot kellene beszedni, vagy ugyanennyivel kevesebbet költeni. Ez elképesztően sok pénz.
És ez az a pont, ahol szerintem el lehet rontani az egész most zajló rendszerváltást. Mi történik most? A befektetők, a lakosság, mindenki megelőlegezte a bizalmat. De ha kiderül, hogy a Tisza-kormány nem tudja stabilizálni a gazdasági és pénzügyi helyzetet, akkor az a kamatkiadás-csökkenés, ami most elindult, visszájára fordulhat.
Ezért mondtam az elmúlt hetekben-hónapokban is, hogy ne kezdjünk el pénzt osztani addig, amíg nem látjuk pontosan a költségvetés helyzetét, és nem látjuk, hogy mennyit tudunk spórolni, illetve mennyi plusz bevételt tudunk beszedni.
Na most akkor hadd térjek rá a vagyonadóra. Szerintem ezt most már meg kell csinálni, megígérték. De szerintem nincs sok értelme, sok országban bevezették, a legtöbben most már kivezetik.
Mert milyen egy jó adó? Olyan, amit könnyű beszedni, átlátható, jelentős összeg jön be belőle, és nem torzítja nagyon jelentősen a gazdaságot.
A vagyonadónál az első probléma az, hogy nagyon kevés pénz jön be belőle. Körülbelül 100-200 milliárd forint. Ha ezt összevetjük azzal a 7000 milliárddal, amiről beszéltünk, akkor értitek, hogy ez semmit nem old meg.
Ráadásul a leggazdagabbak – akik sok tíz vagy sok száz milliárdos vagyonnal rendelkeznek – nagyon könnyen ki fognak húzódni alóla, elköltöznek Ciprusra, Máltára, Portugáliába, nem lesznek alanyai az adónak, pont azok fogják megúszni, akiknek a legtöbb pénzük van. Akik meg fizetni fogják, azok a pár milliárdos vagyonnal rendelkező magyar közép- és közép-nagyvállalkozók lesznek. Olyan emberek, akiknek van mondjuk 100-200 alkalmazottjuk, és egy olyan cégük, ami pár milliárd forintot ér. Neki a cégük után évente 20-30-40 millió forintot kell befizetnie. Gyakorlatilag olyan, mintha megemelnénk a társasági nyereségadóját. Miközben ugyanabban a városban működik egy ugyanilyen cég, aminek mondjuk szerb, osztrák vagy norvég a tulajdonosa, és ő nem lesz ennek az adónak az alanya. Tehát az első kérdés az, hogy miért nem egyszerűen a társasági nyereségadót emeljük meg mindenkinek, nem csak a magyar vállalkozóknak? Egyébként abból körülbelül kétszer ennyi pénz jönne be, teljesen átlátható lenne.
A másik nagy probléma a vagyonadóval, hogy nagyon nehéz megállapítani, mennyit ér egy cég. Van egy céged – mennyit ér? Most nyereséges, de lehet, hogy jövőre veszteséges lesz, vagy most veszteséges, de jövőre nyereséges. Nagyon nehéz objektíven meghatározni ezeket az értékeket.
Szerinted melyik lenne a jobb megoldás? Milyen adót fizettetnél magaddal és sok más emberrel, amiből több pénz is jönne be?
Például a társasági nyereségadót. Ugye most Magyarországon 9 százalék a társasági adó, miközben a globális minimumadó felé megy a világ, ami 15 százalék. Ha ezt megemelnénk, abból bejönne körülbelül 5-600 milliárd forint, attól függően, milyen kedvezmények maradnak. Tehát eleve legalább a duplája jönne be annak, mint a vagyonadóból. A másik lehetőség az osztalékadó emelése. Amikor a vagyonosok kiveszik a pénzt a cégükből és magukra költik, akkor lehetne magasabb adót fizetniük. Az osztalékadó ugyanannyi, mint a személyi jövedelemadó, tehát 15 százalék.
És van még egy nagyon fontos dolog, a tartós befektetési számlán, ahol öt év elteltével nem kell adóznod a befektetésed után. Ennek akkor lenne igazán értelme, ha mondjuk az lenne a célja, hogy magyar beruházásokat finanszírozzunk belőle, magyar állampapírokat vagy magyar cégek részvényeit vegyük. De az, hogy én Tesla-részvényt vagy SpaceX-et veszek belőle, és az elért nyereség után nem kell adóznom, szerintem nonszensz. Egy bizonyos szintig – mondjuk 10-20-30-50 millió forintig – lehetne ilyen kedvezmény, de amikor valakinek 5 vagy 10 milliárd forint van a számláján, és nem adózik a nyereség után, az szerintem nem fenntartható."
https://hold.hu/holdblog/zsiday-viktor-eljatszottuk-a-sajat-deviza-lehetoseget/