Addig is egy új téma:"🚨 A PETRODOLLÁR UTOLSÓ HÁBORÚJA? – AMIÉRT BIRODALMAK BUKNAK EL 🚨
IRÁN NEM EGY TERÜLETI VITA MIATT LŐTT LE EGY APACHE HELIKOPTERT. IRÁN AZÉRT LŐTT LE EGY APACHE HELIKOPTERT, MERT 2026 MÁRCIUSÁBAN KIJELENTETTE A VILÁGNAK: A HORMUZI-SZOROSON ÁTHALADÓ OLAJAT JÜANBAN FOGJÁK ÁRAZNI. NEM DOLLÁRBAN.
Ez a határvonal. Mindig is ez volt a határvonal.
Naponta 20 millió hordó olaj halad át a Hormuzi-szoroson. Ez a világ olajellátásának 20%-a. Ötven éven keresztül minden egyes hordót amerikai dollárban áraztak. Ez az egyetlen megállapodás az oka annak, hogy a dollárnak értéke van. Nem a gazdaságod. Nem a GDP-d. A petrodollár.
1971-ben Nixon megszüntette az aranyfedezetet. A dollár mögött nem maradt semmi — kivéve egy megállapodást: Szaúd-Arábia dollárban árazza az olajat, Amerika pedig katonai védelmet biztosít. A Föld minden országának dollárt kell tartania ahhoz, hogy energiát vásárolhasson. Ez végtelen keresletet teremtett egy fedezet nélküli valuta iránt. A történelem legnagyobb pénzügyi trükkje.
Minden vezető, aki megpróbált kilépni ebből a rendszerből, halott.
Szaddám Huszein — 2000: bejelentette, hogy Irak euróban fog olajat értékesíteni. 2003-ban megszállták. Kivégezték.Moammer Kadhafi — 2009: javasolta egy aranyfedezetű afrikai dinár létrehozását az olajkereskedelemhez. 2011-ben lebombázták. Az utcán megölték.Irán — 2026 március: bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóknak kínai jüanban kell rendezniük az olajügyleteket.
2026 június: Apache helikopter „lelőve”.
Egy volt stratégiai energiaelemző — 11 év egy védelmi kapcsolatokkal rendelkező szakpolitikai intézetnél:
„A doktrína 1974 óta nem változott. Bármely szuverén állam, amely megpróbálja leválasztani az olaj árazását a dollárról, katonai választ vált ki. Ez nem titkosított. Nincs elrejtve. Egyszerűen csak soha nem mondják ki nyilvánosan. A belső megnevezés: ‘a tartalékvaluta érvényesítése’. Irán márciusban átlépte a küszöböt. A küszöb átlépése és a katonai fellépés közötti időablak történelmileg 14 és 90 nap között mozog. Most pontosan ebben az időszakban vagyunk.”
Szaúd-Arábia csendben megszüntette petrodollár-kötelezettségvállalását 2024 júniusában. Nem volt megújítás. Nem volt bejelentés. Kína ma már Irán olajának 80%-át vásárolja fel — jüanban. A BRICS 10 tagállamot és a világ népességének 45%-át tömöríti, miközben nem dolláralapú elszámolási rendszereket épít.
A dollár nem egy támadás miatt haldoklik. Hanem azért, mert elhagyják. És minden háború, amit most látni fogsz, nem a terrorizmusról szól. Nem a demokráciáról. Nem a helikopterekről.
Hanem arról, hogy soha ne jöjj rá: a zsebedben lévő pénz már értéktelen — amíg ők biztosítják maguknak az aranyat.
KÓD: HORMUZ-20M-BPD / PETRODOLLAR-1971 / SADDAM-EURO-2003 / GADDAFI-DINAR-2011 / IRAN-YUAN-MAR26 / SA-EXIT-JUN24
1971 óta minden háborúnak egyetlen célja volt: a dollár védelme. Most már tudod, miért Irán a következő. "

2026-06-11Szeptemberben megszűnik a lakáshitel-kamatstopFontos mai hír: a jelzáloghitelek kamatstopja öt év után idén szeptember 30.-án megszűnik. Ez azt jelenti, hogy ha…...Tovább olvasom...

"Sabelhaus és kollégái Fed-adatokat használtak annak kiszámítására, hogy mekkora teljes vagyont örökíthetnek az amerikaiak haláluk után (ez egy család nettó vagyona, levonva a nyugdíjakat és járadékokat, amelyeket jellemzően nem adhatnak át az örökösöknek). A kutatók azt találták, hogy az úgynevezett örökölhető vagyon a bruttó hazai termék 256%-áról (1997) 424%-ra (2021), az adatok rendelkezésre álló utolsó évére emelkedett.A növekedés megdöbbentő, 97%-a azoknak a háztartásoknak a vagyonnövekedésének volt köszönhető, ahol a családfő 55 éves vagy idősebb volt. A teljes növekedés mintegy 75%-a az 55 éves és idősebb háztartások leggazdagabb 10%-ának gyarapodásából származott, derült ki az elemzésből. Sabelhaus kiszámította, hogy a legnagyobb összesített vagyonnal rendelkező korcsoport 2021-ben az 55 és 64 év közötti volt – ez a demográfiai csoport akár évtizedekig is élhetett. Ez különösen igaz, ha valaki jómódú. Raj Chetty, a Harvard Egyetem közgazdászának és mások elemzése szerint a leggazdagabb 1%-a átlagosan a 80-as évei végéig él, ami hosszabb, mint a kevesebbet keresőké.

"Eszelős méretű magánvagyonokon ülnek az idősebb amerikai polgárok. 
A 61-80 év közötti baby boomer korosztály, és a náluk is idősebbek összesített vagyona 110 000 milliárd dollár. Leírni, megérteni is nehéz, ez az éves amerikai GDP több, mint 3-szorosa, és kábé az éves világ GDP nagyságrendje. Az X generáció és a fiatalabbak is bírnak már 65 000 milliárd dollár megtakarított vagyonnal. A vagyon megoszlása részvények, ingatlanok, nyugdíjmegtakarítások és cégtulajdonok, ezek értéke igen sokat nőtt az elmúlt egy-két évtizedben - persze nem lesz mindig így. Mi lesz a vagyonnal? Amit az idősebbek nem élnek fel, és nem is lehet ennyit elnyaralgatni vagy elköltögetni, majd öröklik az utódaik. És ez már most zajlik, évente 1000 milliárd dollárok szállnak át a fiatalabbakra. Még soha nem volt generáció, amelyik ilyen gazdag volt a világtörténelemben, mint az amerikai baby boomerek. És az utódaik sem lesznek szegények, az X-generáció már most sem az, a 20-40-es generáció ugyan vagyonban jóval el van maradva az idősebbektől, mert a pályája elején van, de már most gazdagabb, mint amennyire a baby boomerek az ő korukban voltak. 
Természetesen a vagyon eloszlása egyáltalán nem egyenletes, az elmúlt évtizedek vagyonnövekményének 75%-a leggazdagabb 10%-nál csapódik le, nem is mindenki örököl, és nem is mindenki sokat. És nem is biztos, hogy egyhamar. A most épp legvagyonosabb 55-64 közötti korosztály még évtizedekig fog élni (jó esetben), tehát a vagyontranszfer azért szép elnyújtott lesz. 
"Sabelhaus and his colleagues used Fed data to calculate the total wealth that Americans can pass down when they die (this is a family’s net worth minus pensions and annuities that they typically can’t give to heirs). The researchers found that what is known as the bequeathable wealth rose from 256% of gross domestic product in 1997 to 424% in 2021, the last year of available data. 
A staggering 97% of that increase was due to wealth gains in households where the head of household was 55 or older. About 75% of the total increase was from gains by the wealthiest 10% of households age 55 and older, the analysis found.
Sabelhaus calculated that the age group with the most aggregate wealth in 2021 was 55 to 64 years old—a demographic that could have decades of life left. That is especially true if a person is well-off. The top 1% of earners on average live into their late 80s, longer than people earning less, according to an analysis from Harvard economist Raj Chetty and others."
https://www.wsj.com/articles/the-great-110-trillion-wealth-transfer-wont-happen-any-time-soon-e8b2ef31?mod=article_inline

Kevesen tudnak bonyolult dolgokról egyszerűen és érthetően beszélni. Zsiday Viktor ilyen:
"Ahhoz, hogy bevezethessük az eurót, a magyar költségvetési hiánynak a GDP 3 százalékára kellene lemenni, vagy legalábbis afelé kellene tartania. Ez jelenleg nagyjából 7 százalék. Minden egyes százalék körülbelül ezer milliárd forintot jelent. Most van egy 7 százalékos hiány, és közben a Tisza-kormánynak vannak ígéretei, mint a gyümölcsáfa, nyugdíjasoknak SZÉP-kártya vagy egészségügyre, oktatásra több pénz és így tovább. Ez nagyjából még plusz 3000 milliárd forint, tehát további 3 százalék. Vagyis van egy 7 százalékos hiányunk, plusz még 3 százaléknyi vállalás.
Ez azt jelenti, hogy évente plusz 7000 milliárd forintot kellene beszedni, vagy ugyanennyivel kevesebbet költeni. Ez elképesztően sok pénz.
És ez az a pont, ahol szerintem el lehet rontani az egész most zajló rendszerváltást. Mi történik most? A befektetők, a lakosság, mindenki megelőlegezte a bizalmat. De ha kiderül, hogy a Tisza-kormány nem tudja stabilizálni a gazdasági és pénzügyi helyzetet, akkor az a kamatkiadás-csökkenés, ami most elindult, visszájára fordulhat.
Ezért mondtam az elmúlt hetekben-hónapokban is, hogy ne kezdjünk el pénzt osztani addig, amíg nem látjuk pontosan a költségvetés helyzetét, és nem látjuk, hogy mennyit tudunk spórolni, illetve mennyi plusz bevételt tudunk beszedni.
Na most akkor hadd térjek rá a vagyonadóra. Szerintem ezt most már meg kell csinálni, megígérték. De szerintem nincs sok értelme, sok országban bevezették, a legtöbben most már kivezetik.
Mert milyen egy jó adó? Olyan, amit könnyű beszedni, átlátható, jelentős összeg jön be belőle, és nem torzítja nagyon jelentősen a gazdaságot.
A vagyonadónál az első probléma az, hogy nagyon kevés pénz jön be belőle. Körülbelül 100-200 milliárd forint. Ha ezt összevetjük azzal a 7000 milliárddal, amiről beszéltünk, akkor értitek, hogy ez semmit nem old meg.
Ráadásul a leggazdagabbak – akik sok tíz vagy sok száz milliárdos vagyonnal rendelkeznek – nagyon könnyen ki fognak húzódni alóla, elköltöznek Ciprusra, Máltára, Portugáliába, nem lesznek alanyai az adónak, pont azok fogják megúszni, akiknek a legtöbb pénzük van. Akik meg fizetni fogják, azok a pár milliárdos vagyonnal rendelkező magyar közép- és közép-nagyvállalkozók lesznek. Olyan emberek, akiknek van mondjuk 100-200 alkalmazottjuk, és egy olyan cégük, ami pár milliárd forintot ér. Neki a cégük után évente 20-30-40 millió forintot kell befizetnie. Gyakorlatilag olyan, mintha megemelnénk a társasági nyereségadóját. Miközben ugyanabban a városban működik egy ugyanilyen cég, aminek mondjuk szerb, osztrák vagy norvég a tulajdonosa, és ő nem lesz ennek az adónak az alanya. Tehát az első kérdés az, hogy miért nem egyszerűen a társasági nyereségadót emeljük meg mindenkinek, nem csak a magyar vállalkozóknak? Egyébként abból körülbelül kétszer ennyi pénz jönne be, teljesen átlátható lenne.
A másik nagy probléma a vagyonadóval, hogy nagyon nehéz megállapítani, mennyit ér egy cég. Van egy céged – mennyit ér? Most nyereséges, de lehet, hogy jövőre veszteséges lesz, vagy most veszteséges, de jövőre nyereséges. Nagyon nehéz objektíven meghatározni ezeket az értékeket.
Szerinted melyik lenne a jobb megoldás? Milyen adót fizettetnél magaddal és sok más emberrel, amiből több pénz is jönne be?
Például a társasági nyereségadót. Ugye most Magyarországon 9 százalék a társasági adó, miközben a globális minimumadó felé megy a világ, ami 15 százalék. Ha ezt megemelnénk, abból bejönne körülbelül 5-600 milliárd forint, attól függően, milyen kedvezmények maradnak. Tehát eleve legalább a duplája jönne be annak, mint a vagyonadóból. A másik lehetőség az osztalékadó emelése. Amikor a vagyonosok kiveszik a pénzt a cégükből és magukra költik, akkor lehetne magasabb adót fizetniük. Az osztalékadó ugyanannyi, mint a személyi jövedelemadó, tehát 15 százalék.
És van még egy nagyon fontos dolog, a tartós befektetési számlán, ahol öt év elteltével nem kell adóznod a befektetésed után. Ennek akkor lenne igazán értelme, ha mondjuk az lenne a célja, hogy magyar beruházásokat finanszírozzunk belőle, magyar állampapírokat vagy magyar cégek részvényeit vegyük. De az, hogy én Tesla-részvényt vagy SpaceX-et veszek belőle, és az elért nyereség után nem kell adóznom, szerintem nonszensz. Egy bizonyos szintig – mondjuk 10-20-30-50 millió forintig – lehetne ilyen kedvezmény, de amikor valakinek 5 vagy 10 milliárd forint van a számláján, és nem adózik a nyereség után, az szerintem nem fenntartható."
https://hold.hu/holdblog/zsiday-viktor-eljatszottuk-a-sajat-deviza-lehetoseget/

Kevesen tudnak bonyolult dolgokról egyszerűen és érthetően beszélni. Zsiday Viktor ilyen:
"Ahhoz, hogy bevezethessük az eurót, a magyar költségvetési hiánynak a GDP 3 százalékára kellene lemenni, vagy legalábbis afelé kellene tartania. Ez jelenleg nagyjából 7 százalék. Minden egyes százalék körülbelül ezer milliárd forintot jelent. Most van egy 7 százalékos hiány, és közben a Tisza-kormánynak vannak ígéretei, mint a gyümölcsáfa, nyugdíjasoknak SZÉP-kártya vagy egészségügyre, oktatásra több pénz és így tovább. Ez nagyjából még plusz 3000 milliárd forint, tehát további 3 százalék. Vagyis van egy 7 százalékos hiányunk, plusz még 3 százaléknyi vállalás.
Ez azt jelenti, hogy évente plusz 7000 milliárd forintot kellene beszedni, vagy ugyanennyivel kevesebbet költeni. Ez elképesztően sok pénz.
És ez az a pont, ahol szerintem el lehet rontani az egész most zajló rendszerváltást. Mi történik most? A befektetők, a lakosság, mindenki megelőlegezte a bizalmat. De ha kiderül, hogy a Tisza-kormány nem tudja stabilizálni a gazdasági és pénzügyi helyzetet, akkor az a kamatkiadás-csökkenés, ami most elindult, visszájára fordulhat.
Ezért mondtam az elmúlt hetekben-hónapokban is, hogy ne kezdjünk el pénzt osztani addig, amíg nem látjuk pontosan a költségvetés helyzetét, és nem látjuk, hogy mennyit tudunk spórolni, illetve mennyi plusz bevételt tudunk beszedni.
Na most akkor hadd térjek rá a vagyonadóra. Szerintem ezt most már meg kell csinálni, megígérték. De szerintem nincs sok értelme, sok országban bevezették, a legtöbben most már kivezetik.
Mert milyen egy jó adó? Olyan, amit könnyű beszedni, átlátható, jelentős összeg jön be belőle, és nem torzítja nagyon jelentősen a gazdaságot.
A vagyonadónál az első probléma az, hogy nagyon kevés pénz jön be belőle. Körülbelül 100-200 milliárd forint. Ha ezt összevetjük azzal a 7000 milliárddal, amiről beszéltünk, akkor értitek, hogy ez semmit nem old meg.
Ráadásul a leggazdagabbak – akik sok tíz vagy sok száz milliárdos vagyonnal rendelkeznek – nagyon könnyen ki fognak húzódni alóla, elköltöznek Ciprusra, Máltára, Portugáliába, nem lesznek alanyai az adónak, pont azok fogják megúszni, akiknek a legtöbb pénzük van. Akik meg fizetni fogják, azok a pár milliárdos vagyonnal rendelkező magyar közép- és közép-nagyvállalkozók lesznek. Olyan emberek, akiknek van mondjuk 100-200 alkalmazottjuk, és egy olyan cégük, ami pár milliárd forintot ér. Neki a cégük után évente 20-30-40 millió forintot kell befizetnie. Gyakorlatilag olyan, mintha megemelnénk a társasági nyereségadóját. Miközben ugyanabban a városban működik egy ugyanilyen cég, aminek mondjuk szerb, osztrák vagy norvég a tulajdonosa, és ő nem lesz ennek az adónak az alanya. Tehát az első kérdés az, hogy miért nem egyszerűen a társasági nyereségadót emeljük meg mindenkinek, nem csak a magyar vállalkozóknak? Egyébként abból körülbelül kétszer ennyi pénz jönne be, teljesen átlátható lenne.
A másik nagy probléma a vagyonadóval, hogy nagyon nehéz megállapítani, mennyit ér egy cég. Van egy céged – mennyit ér? Most nyereséges, de lehet, hogy jövőre veszteséges lesz, vagy most veszteséges, de jövőre nyereséges. Nagyon nehéz objektíven meghatározni ezeket az értékeket.
Szerinted melyik lenne a jobb megoldás? Milyen adót fizettetnél magaddal és sok más emberrel, amiből több pénz is jönne be?
Például a társasági nyereségadót. Ugye most Magyarországon 9 százalék a társasági adó, miközben a globális minimumadó felé megy a világ, ami 15 százalék. Ha ezt megemelnénk, abból bejönne körülbelül 5-600 milliárd forint, attól függően, milyen kedvezmények maradnak. Tehát eleve legalább a duplája jönne be annak, mint a vagyonadóból. A másik lehetőség az osztalékadó emelése. Amikor a vagyonosok kiveszik a pénzt a cégükből és magukra költik, akkor lehetne magasabb adót fizetniük. Az osztalékadó ugyanannyi, mint a személyi jövedelemadó, tehát 15 százalék.
És van még egy nagyon fontos dolog, a tartós befektetési számlán, ahol öt év elteltével nem kell adóznod a befektetésed után. Ennek akkor lenne igazán értelme, ha mondjuk az lenne a célja, hogy magyar beruházásokat finanszírozzunk belőle, magyar állampapírokat vagy magyar cégek részvényeit vegyük. De az, hogy én Tesla-részvényt vagy SpaceX-et veszek belőle, és az elért nyereség után nem kell adóznom, szerintem nonszensz. Egy bizonyos szintig – mondjuk 10-20-30-50 millió forintig – lehetne ilyen kedvezmény, de amikor valakinek 5 vagy 10 milliárd forint van a számláján, és nem adózik a nyereség után, az szerintem nem fenntartható."
https://hold.hu/holdblog/zsiday-viktor-eljatszottuk-a-sajat-deviza-lehetoseget/

Kevesen tudnak bonyolult dolgokról egyszerűen és érthetően beszélni. Zsiday Viktor ilyen:
"Ahhoz, hogy bevezethessük az eurót, a magyar költségvetési hiánynak a GDP 3 százalékára kellene lemenni, vagy legalábbis afelé kellene tartania. Ez jelenleg nagyjából 7 százalék. Minden egyes százalék körülbelül ezer milliárd forintot jelent. Most van egy 7 százalékos hiány, és közben a Tisza-kormánynak vannak ígéretei, mint a gyümölcsáfa, nyugdíjasoknak SZÉP-kártya vagy egészségügyre, oktatásra több pénz és így tovább. Ez nagyjából még plusz 3000 milliárd forint, tehát további 3 százalék. Vagyis van egy 7 százalékos hiányunk, plusz még 3 százaléknyi vállalás.
Ez azt jelenti, hogy évente plusz 7000 milliárd forintot kellene beszedni, vagy ugyanennyivel kevesebbet költeni. Ez elképesztően sok pénz.
És ez az a pont, ahol szerintem el lehet rontani az egész most zajló rendszerváltást. Mi történik most? A befektetők, a lakosság, mindenki megelőlegezte a bizalmat. De ha kiderül, hogy a Tisza-kormány nem tudja stabilizálni a gazdasági és pénzügyi helyzetet, akkor az a kamatkiadás-csökkenés, ami most elindult, visszájára fordulhat.
Ezért mondtam az elmúlt hetekben-hónapokban is, hogy ne kezdjünk el pénzt osztani addig, amíg nem látjuk pontosan a költségvetés helyzetét, és nem látjuk, hogy mennyit tudunk spórolni, illetve mennyi plusz bevételt tudunk beszedni.
Na most akkor hadd térjek rá a vagyonadóra. Szerintem ezt most már meg kell csinálni, megígérték. De szerintem nincs sok értelme, sok országban bevezették, a legtöbben most már kivezetik.
Mert milyen egy jó adó? Olyan, amit könnyű beszedni, átlátható, jelentős összeg jön be belőle, és nem torzítja nagyon jelentősen a gazdaságot.
A vagyonadónál az első probléma az, hogy nagyon kevés pénz jön be belőle. Körülbelül 100-200 milliárd forint. Ha ezt összevetjük azzal a 7000 milliárddal, amiről beszéltünk, akkor értitek, hogy ez semmit nem old meg.
Ráadásul a leggazdagabbak – akik sok tíz vagy sok száz milliárdos vagyonnal rendelkeznek – nagyon könnyen ki fognak húzódni alóla, elköltöznek Ciprusra, Máltára, Portugáliába, nem lesznek alanyai az adónak, pont azok fogják megúszni, akiknek a legtöbb pénzük van. Akik meg fizetni fogják, azok a pár milliárdos vagyonnal rendelkező magyar közép- és közép-nagyvállalkozók lesznek. Olyan emberek, akiknek van mondjuk 100-200 alkalmazottjuk, és egy olyan cégük, ami pár milliárd forintot ér. Neki a cégük után évente 20-30-40 millió forintot kell befizetnie. Gyakorlatilag olyan, mintha megemelnénk a társasági nyereségadóját. Miközben ugyanabban a városban működik egy ugyanilyen cég, aminek mondjuk szerb, osztrák vagy norvég a tulajdonosa, és ő nem lesz ennek az adónak az alanya. Tehát az első kérdés az, hogy miért nem egyszerűen a társasági nyereségadót emeljük meg mindenkinek, nem csak a magyar vállalkozóknak? Egyébként abból körülbelül kétszer ennyi pénz jönne be, teljesen átlátható lenne.
A másik nagy probléma a vagyonadóval, hogy nagyon nehéz megállapítani, mennyit ér egy cég. Van egy céged – mennyit ér? Most nyereséges, de lehet, hogy jövőre veszteséges lesz, vagy most veszteséges, de jövőre nyereséges. Nagyon nehéz objektíven meghatározni ezeket az értékeket.
Szerinted melyik lenne a jobb megoldás? Milyen adót fizettetnél magaddal és sok más emberrel, amiből több pénz is jönne be?
Például a társasági nyereségadót. Ugye most Magyarországon 9 százalék a társasági adó, miközben a globális minimumadó felé megy a világ, ami 15 százalék. Ha ezt megemelnénk, abból bejönne körülbelül 5-600 milliárd forint, attól függően, milyen kedvezmények maradnak. Tehát eleve legalább a duplája jönne be annak, mint a vagyonadóból. A másik lehetőség az osztalékadó emelése. Amikor a vagyonosok kiveszik a pénzt a cégükből és magukra költik, akkor lehetne magasabb adót fizetniük. Az osztalékadó ugyanannyi, mint a személyi jövedelemadó, tehát 15 százalék.
És van még egy nagyon fontos dolog, a tartós befektetési számlán, ahol öt év elteltével nem kell adóznod a befektetésed után. Ennek akkor lenne igazán értelme, ha mondjuk az lenne a célja, hogy magyar beruházásokat finanszírozzunk belőle, magyar állampapírokat vagy magyar cégek részvényeit vegyük. De az, hogy én Tesla-részvényt vagy SpaceX-et veszek belőle, és az elért nyereség után nem kell adóznom, szerintem nonszensz. Egy bizonyos szintig – mondjuk 10-20-30-50 millió forintig – lehetne ilyen kedvezmény, de amikor valakinek 5 vagy 10 milliárd forint van a számláján, és nem adózik a nyereség után, az szerintem nem fenntartható."
https://hold.hu/holdblog/zsiday-viktor-eljatszottuk-a-sajat-deviza-lehetoseget/

Figyelembe kell venni , hogy a fire életmódhoz a személyiségnek is fel kell nőnie. Bizony ez egy folyamat.A FÉRFI, AKI SOSEM ÉR RÁFérfikörön ülünk. Tízen vagyunk. Csend van. Felteszem a kérdést:„Mikor voltál utoljára csendben úgy, hogy nem nyúltál a telefonodhoz, és nem akartál hasznos lenni?"
Furán néznek rám. Van, aki összeráncolja a homlokát. Nem is értik a kérdést.
Aztán valaki megszólal: „Hogy érted? Én még nyaraláson is dolgozok..." 
Másik bólint: „Én még futás közben is tanulok. Mindig megy a fülemben valami." 
Harmadik, szinte büszkén: „Ebéd után sem tudok két percet ülni az asztalnál, amíg a többiek esznek. Felpattanok, csinálok valamit."
És abban a pillanatban mindannyian ráismerünk: nem azért rohanunk, mert sürgős. Azért rohanunk, mert félünk attól, ami utolér, ha megállunk.
A FELNŐTT ÉLET LEGELFOGADOTTABB HAZUGSÁGA„Most nem érek rá."Olyan tisztességesen hangzik. Olyan felnőttesen. Senki nem kérdez vissza. Mert mindenki ugyanezt mondja.
De ha őszinte vagy magaddal, sokszor ez a mondat nem az időről szól. A menekülésről.
Menekülés a munkába. Menekülés a sportba. Menekülés a telefonba. Menekülés a teendőkbe. Menekülés a pörgésbe.
Mert amíg pörögsz, addig nem kell érezned. Nem kell leülnöd a pároddal és kimondanod, ami fáj. Nem kell a gyerekkel "értelmetlen dolgokat játszanod".Nem kell csendben maradnod magaddal, és meghallanod azt, amit évek óta elnyomsz.
A POHÁR, AMI SOSEM ÜRÜL KIZoltán, 44 éves:„Reggel 5-kor kelek. Edzés. Munka. Telefon. Megbeszélés. Még egy email. Még egy feladat. Este beesek az ágyba kimerülten, és büszke vagyok magamra. Azt mondtam: ez a fegyelem. Ez a férfiasság.
Aztán  egyszer ezt kérdezte a feleségem: 'Te szeretsz egyáltalán velünk lenni? Csak úgy? Cél nélkül?'
És nem tudtam válaszolni.Mert rájöttem: én nem élek. Én teljesítek. És ha egy pillanatra leállok, elönt egy érzés, amit nem bírok. Egy üresség. Egy szorongás. Egy hang, ami azt mondja: nem vagy elég. Ezért inkább rohanok tovább. Mert a rohanásban legalább nem hallom."
És itt van a csavar: nem a feladatok kergetnek téged. Te menekülsz a feladatokba.
MIÉRT NEM TUDSZ MEGÁLLNI? Hagy magyarázzam el, mi történik valójában benned. Mert ez nem gyengeség. Ez nem jellemhiba. Ez biológia, idegrendszer és gyermekkori program.
1. Az idegrendszered a mozgásban érzi magát biztonságbanA legtöbb férfi nem azért aktív állandóan, mert szereti. A teste tanulta meg: a megállás veszélyes.
Gyerekként, ha megálltál, jött a kritika. „Mit lustálkodsz?" 
Ha megálltál, azt üzenték: akkor nem vagy hasznos. És csak akkor érsz valamit, ha teljesítesz. Ha megálltál, jött a fájdalom, amit nem volt szabad érezned. Ha megálltál, jött a csend, amiben senki nem ölelt át.Ha viszont elfáradtál, keményen dolgoztál, akkor jött az elismerés!
Így az idegrendszered összekötötte: mozgás = jutalom, csend = veszély. 
És még valamit megtanultál: csak akkor szeretnek, ha csinálsz valamit. Felnőttként ezt hívjuk „munkamániának", „hajtásnak", „teljesítménynek". Pedig sokszor csak menekülés az értéktelenségtől, ami sosem kapcsol ki.
2. A pörgés egy legális drogMinden új feladat: egy adag dopamin. Minden kipipált teendő: egy adag dopamin. Minden értesítés, email, üzenet: egy adag dopamin.
És tudod, mit csinál a dopamin? Elnyomja egy pillanatra a belső feszültséget. Pont, mint az alkohol. Pont, mint a cigaretta. Pont, mint a pornó.
A különbség csak annyi, hogy ezért a függőségért a társadalom megdicsér. „Milyen szorgalmas. Milyen sikeres. Milyen kemény férfi." Pedig ugyanaz a menekülés, csak elegánsabb csomagolásban.
3. Amíg pörögsz, nem kell éreznedEz a legmélyebb réteg. Egy ember átlagosan inkább dolgozik napi 12 órát, minthogy 12 percig csendben üljön a saját fájdalmával.Mert a csendben feljön minden. A feldolgozatlan gyász. A kimondatlan harag. A párkapcsolat, ami évek óta csak működik, de nem él. 
A kérdés, ami éjszaka felébreszt: „Minek az egész?"És inkább veszel fel még egy projektet, minthogy szembenézz ezzel.
AMIT VALÓJÁBAN ELLOPSZ (ÉS KITŐL)Tibor, 47 éves, ezt mesélte, és közben elcsuklott a hangja:„A fiam évekig kérte: Apa, gyere, játssz velem. Én meg mindig azt mondtam: most nem érek rá, kicsim. Majd holnap. Mindig volt egy fontosabb dolog.
Most 16 éves. És már nem kér semmit. Bemegy a szobájába, becsukja az ajtót. És én állok a folyosón, és most már én kopogtatnék. De késő. Mert megtanítottam neki: apa sosem ér rá, és ő is engem másol.És tudod, mi a legrosszabb? Hogy közben azt hittem, értük csinálom."
A NEHÉZ IGAZSÁGAz ember nem azért fut, mert sürgős. Azért fut, mert fél attól, ami utoléri, ha megáll.És itt van, amit kevesen mernek kimondani: a megállás bátrabb dolog, mint a rohanás.Rohanni bárki tud. Megállni, csendben maradni, érezni, szembenézni, ez a férfi igazi próbája.Mert a csendben nem tűnik el a feszültség. A csendben feljön, hogy végre meggyógyulhasson. Amit nem engedsz felszínre, az irányít. Amit megengedsz, hogy érezz, azt elkezdheted elengedni.
MIT TEHETSZ MÁR MA?Nem azt kérem, hagyd abba a munkát. Nem azt kérem, légy lusta. Azt kérem: állj meg szándékosan, mielőtt az életed állít meg helyetted egy betegséggel, egy összeomlással, egy üres házzal.
1.Reggel, mielőtt felkapod a telefont, három percig csak ülj. Csend. Te és te.
2. Naponta egyszer kérdezd meg magadtól őszintén: „Mi elől menekülök most?"
3. Hetente egyszer legyen egy óra, aminek nincs célja. Nem produktív. Nem hasznos. Csak élet.
4. Amikor azt mondod „most nem érek rá", állj meg, és kérdezd meg: „Tényleg nincs időm? Vagy félek attól, ami jön, ha megállok?"
A megállás nem a gyengeség jele. A megállás az önismeret kapuja.
Mert egy nap úgyis megállsz. A kérdés csak az: te döntesz a megállásról, vagy az élet dönt helyetted?És most őszintén.
Mikor ültél utoljára csendben úgy, hogy nem nyúltál a telefonodhoz, nem indítottál el egy videót, nem csináltál semmit, és nem menekültél sehova?Mitől félsz, hogy utolér, ha megállsz?
Fontos az önuralommal együtt élni, megelégedve a mértékletes életmóddal. 
👍

"A szlovák euró példa. Szlovákia 2003-ban döntött hivatalosan az euró bevezetéséről, 41,5 piaci árfolyam mellett. Az ERM II euró előszobába, ahol 15% mozgás a megengedett, való 2005 végi belépés idejére 38,45-re erősödött a korona, aztán az előszobában kétszer kellett az erős oldalon kiengedni a sávból, tehát felértékelni a koronát, akkora lett rajta a spekulatív vételi nyomás, még a sávon belül is 20% fölötti mértékben erősödött, végül 30,12-őn vezették be az eurót, tehát az egész folyamat kiindulópontjától bő 27% volt a nominális erősödés. Sokak szerint túl erős korona mellett vezették be az eurót, aminek aztán igen nagy növekedési áldozatai voltak, hiszen aláásta versenyképességet.
Nos, ha ekkora spekulatív vételi nyomás alá kerülne a forint, a választás óta máris az alatt van, akkor az utolsó, 380-as EUR/HUF körüli maffiállam ideje alatti szintről - vegyük ezt kiindulópontnak, az eltakarított rablóbanda ugye nem akarta bevezetni az eurót, mert nehezítette volna a bűnszervezetnek a lopást meg a pénzhigítást - 27% erősödéssel kalkulálva akár ma teljesen extrémnek tűnő 300-as EUR/HUF alatti szint is elképzelhető lenne, mint bevezetési árfolyam. Ami biztosan kicsinálná az exportot. Ma senki nem kalkulál ilyen extrém erős forinttal, még a legnagyobb Ft bullok sem, nem is biztos, hogy bekövetkezik, semmi se biztos, ami a jövőt illeti, hiszen addig annyi minden változhat, a holnapot nem látjuk előre, de bizony a múlt példái alapján nem elképzelhetetlen a brutálisan erős forint sem. Ne zárjuk ki, mint elvi lehetőséget. 
Persze a jegybank tud tenni ellene, nagyon durva kamatvágásokkal, mondjuk lehet, hogy 4% kamat is elég lenne ilyen bivaly tőkebeáramlás mellett, a rubelaspiráns maffiaállamra szabott kamat egészen biztosan túl sok ennek az új, jogállami és euróaspiráns forintnak. Olyan, mitha még doppingolnál is egy 300 kilós gorillát."
Vakmajom.

Csütörtökig 7%➡️6,5%. Péntektől.
https://telex.hu/gazdasag/2026/05/18/akk-allamadossag-kezelo-kozpont-csokkenti-a-lakossagi-allampapirok-kamatait-fixmap-map-plusz

Ez az alábbi cikk tükrözi a véleményemet.

Ezért nem lesz ingatlan ár csökkenés, sőt!
.
"Az érem másik oldala 
.
– a fedezetAz előző írásom megmutatta, honnan jön a pénz, és miért megállíthatatlan a hitelexpanzió. Ha ezt a mechanizmust átlátjuk, a rendszer már nem tűnik irracionálisnak: a jegybankok nem „hibáznak”, hanem egy belső matematikai kényszert követnek.A történet azonban itt nem ér véget. A létrejövő pénz útja legalább ennyire meghatározó, és szigorú logikát követ. Ez az a pont, ahol a legtöbb elemzés megáll a felszínen, és nem megy tovább. A pénz ugyanis nem „úgy általában” áramlik be a gazdaságba, hanem mindig nagyon konkrét eszközökbe (pl. ingatlanba, részvénybe) csatornázódik be. Ezek az eszközök pedig nem passzív befogadók, hanem a folyamat aktív alakítói.A rendszer, amely saját fedezetét termeliA józan ész azt diktálná, hogy a hitel a jövedelemhez kötődik: előbb a munkánk, teljesítményünk által hitelképessé válunk, majd erre építve veszünk fel kölcsönt, amit később kamatokkal együtt visszafizetünk. Ez a modell addig működött, amíg a gazdaság a „valódi” termelés köré szerveződött.A modern pénzügyi rendszerben azonban történt egy finom, de sorsdöntő váltás: a hitelezés fókusza átkerült a jövedelemről a fedezetre. Ez elsőre technikai részletnek tűnik, valójában mindent megváltoztat. Ha egy eszköz ára emelkedik, a tulajdonosa nem dolgozott többet, nem lett hatékonyabb, és nem is teremtett új értéket. Egyszerűen gazdagabb lett – legalábbis papíron. De a bank szemében ez a helyzet nagyon is valós: nagyobb fedezetet és így nagyobb hitelkeretet jelent. Innen pedig a folyamat már öngerjesztővé válik.Az eszközár mint motor, nem pedig következményA legtöbb magyarázat szerint az eszközárak azért nőnek, mert „túl sok a pénz”. Ez egy kényelmes, könnyen befogadható történet. A valóság azonban ennél nyugtalanítóbb: az eszközárak nemcsak követik a pénzt, hanem segítenek létrehozni azt.Amikor egy ingatlan ára emelkedik, az nemcsak a tulajdonos vagyonát növeli, hanem a hitelrendszer kapacitását is. A magasabb ár értékesebb fedezetet jelent, a jobb fedezet több hitelt tesz lehetővé, a több hitel pedig újabb keresletet generál ugyanarra az eszközre. Ez már nem a klasszikus értelemben vett piac, hanem egy öngerjesztő spirál. Egy olyan rendszer, amely folyamatosan saját maga alatt építi az alapot – ám egyre gyengébb anyagból.A hozam, amely feleslegessé válikEbben a közegben lassan értelmét veszti a kérdés, hogy egy eszköz „megéri-e az árát”. A válasz ugyanis már nem attól függ, hogy az eszköz mennyit termel.Gondoljunk a lakáspiacra: a bérleti hozamok évtizedek óta messze elmaradnak az árak növekedésétől, a kereslet mégsem csökken. A részvények értékeltsége elszakad a profitoktól, mégsem jön a „nagy korrekció”. Ez nem kollektív őrület vagy mánia. A szereplők teljesen racionálisan viselkednek egy megváltozott játéktérben: az eszköz ugyanis már nem elsősorban jövedelmet termel, hanem fedezetet biztosít. A fedezet pedig újabb hitelkeretet, vásárlóerőt és újabb eszközvásárlást jelent. Az eszköz így már nem a jövőbeli haszon ígérete, hanem a rendszerben keringő hitel tárolója. Egyfajta pénzügyi akkumulátor.Miért nem lehet „visszatérni a realitáshoz”?Az új perspektívánkból nézve a jegybankok viselkedése hirtelen érthetővé válik. Már nem az a kérdés, miért lehetnek alacsonyak a kamatok, vagy miért vásárol az állam eszközöket. A kérdés az: mi történne, ha nem tenné?Ha az eszközárak csökkenni kezdenének, a fedezetek értéke elolvadna. A zsugorodó fedezet visszavágná a hitelállományt, ami likviditási szűkét, az pedig további áresést okozna. Ez nem egy egészséges korrekció lenne, hanem egy megállíthatatlan láncreakció. Ebben a szerkezetben nincs hátramenet: a motor vagy pörög, vagy atomjaira hullik. A nagy pénzügyi krachok szinte kivétel nélkül a fedezetek értékébe vetett hit megingásához köthetők.A koncentráció mint matematikai kényszerHa a hitel a fedezetet követi, a vagyon nem egyenletesen fog növekedni. Aki már birtokol eszközöket, az könnyebben jut hitelhez, és ezt a hitelt újabb eszközök vásárlására fordíthatja. Ez egy könyörtelen mechanizmus: a vagyon nemcsak nő, hanem szükségszerűen koncentrálódik.Aki kívül marad, az nem feltétlenül a rossz döntései miatt marad le, hanem mert gyakran nincs „belépője” a rendszerbe. A munkából, bérből felhalmozott megtakarítás egyszerűen nem tud versenyezni a tőkeáttétellel működő eszközvásárlással. A rendszer nem igazságos vagy igazságtalan, nem büntet és nem jutalmaz – egyszerűen csak követi a saját logikáját.A kép összeállMost válik láthatóvá, hogy a forrás- és az eszközoldal ugyanannak az éremnek a két oldala:

• A hitel növekedése megemeli az eszközárakat.
• Az eszközárak emelkedése lehetővé teszi a hitel további növekedését.

A kettő együtt egy olyan struktúrát alkot, amelyben az adósság és az eszközérték egymás létfeltételeivé váltak. Ekkor veszti el a jelentését a „buborék” szó is. Nem egy túlértékelt piacról van szó, amely majd egyszer „helyreáll”, hanem egy olyan rendszerről, amelyben maga a folyamatos tágulás az egyensúlyi állapot.A forrásoldal megmutatta, miért kell a hitelnek nőnie. Az eszközoldal pedig megmutatja, hogy ez a növekedés hol és hogyan válik kézzelfoghatóvá. A kettő együtt egy kerek, konzisztens egészet alkot: a rendszer nem hibásan működik, hanem pontosan úgy, ahogyan működhet."
.
ASR

"A teljes, 2021–2025-ös időszakot nézve a kumulált és a reálhozamok mutatják meg a valódi hatékonyságot:

• OTP Részvény: Az abszolút győztes 312%-os kumulált hozammal, ami +171%-os reálhozamot jelentett.
• Ingatlanpiac: A lakásárak 90%-ot emelkedtek, ami +25%-os reálfelértékelődést eredményezett.
• Állampapír-stratégia: Az aktív (PMÁP/FixMÁP) kezeléssel 61%-os hozamot lehetett elérni, ami +6%-os reálhozamot biztosított." 

Hogy minek vennél ingatlant ?
Itt a válasz :
https://m4crolab.blogspot.com/2026/04/az-erem-masik-oldala-fedezet-az-elozo.html
Érdemes elolvasni.

"A hozam, amely feleslegessé válik.
.
Ebben a közegben lassan értelmét veszti a kérdés, hogy egy eszköz „megéri-e az árát”. A válasz ugyanis már nem attól függ, hogy az eszköz mennyit termel.
.
Gondoljunk a lakáspiacra: a bérleti hozamok évtizedek óta messze elmaradnak az árak növekedésétől, a kereslet mégsem csökken. A részvények értékeltsége elszakad a profitoktól, mégsem jön a „nagy korrekció”. Ez nem kollektív őrület vagy mánia. A szereplők teljesen racionálisan viselkednek egy megváltozott játéktérben: az eszköz ugyanis már nem elsősorban jövedelmet termel, hanem fedezetet biztosít. A fedezet pedig újabb hitelkeretet, vásárlóerőt és újabb eszközvásárlást jelent. Az eszköz így már nem a jövőbeli haszon ígérete, hanem a rendszerben keringő hitel tárolója. Egyfajta pénzügyi akkumulátor.Miért nem lehet „visszatérni a realitáshoz”?
.
Az új perspektívánkból nézve a jegybankok viselkedése hirtelen érthetővé válik. Már nem az a kérdés, miért lehetnek alacsonyak a kamatok, vagy miért vásárol az állam eszközöket. A kérdés az: mi történne, ha nem tenné?Ha az eszközárak csökkenni kezdenének, a fedezetek értéke elolvadna. A zsugorodó fedezet visszavágná a hitelállományt, ami likviditási szűkét, az pedig további áresést okozna. Ez nem egy egészséges korrekció lenne, hanem egy megállíthatatlan láncreakció. Ebben a szerkezetben nincs hátramenet: a motor vagy pörög, vagy atomjaira hullik. A nagy pénzügyi krachok szinte kivétel nélkül a fedezetek értékébe vetett hit megingásához köthetők. "

A teljes cikk
https://m4crolab.blogspot.com/2026/04/az-erem-masik-oldala-fedezet-az-elozo.html
Érdemes elolvasni.
Na ezért nem adok el ingatlant.🙂👍

"Az eszközár mint motor, nem pedig következményA legtöbb magyarázat szerint az eszközárak azért nőnek, mert „túl sok a pénz”. Ez egy kényelmes, könnyen befogadható történet. A valóság azonban ennél nyugtalanítóbb: az eszközárak nemcsak követik a pénzt, hanem segítenek létrehozni azt.Amikor egy ingatlan ára emelkedik, az nemcsak a tulajdonos vagyonát növeli, hanem a hitelrendszer kapacitását is. A magasabb ár értékesebb fedezetet jelent, a jobb fedezet több hitelt tesz lehetővé, a több hitel pedig újabb keresletet generál ugyanarra az eszközre. Ez már nem a klasszikus értelemben vett piac, hanem egy öngerjesztő spirál. Egy olyan rendszer, amely folyamatosan saját maga alatt építi az alapot – ám egyre gyengébb anyagból."
ASR

Európai rekord a magyar ingatlanok drágulása az Otthon Start eredményekéntPiac és Profit10:35Több mint hároméves csúcsra repítette a magyar lakásárak emelkedését a negyedik negyedévben az Otthon Start program, ezzel magasan Európa legnagyobb drágulását mérték – derül ki az Eurostat friss adataiból. Ez egyben

Köszönöm! 😉👍