Forsthoffer Ágnes szép beszédet mondott. Első intézkedése: kiakasztják megint az uniós zászlót is. Köteles Laci szerintem legközelebb már együtt megy Grazba a főnökével.
Elnézést! A Richtert valóban elírtam! Helyesen 12660. Köszönöm, hogy jelezte! Egyébként igaza van Önnek a többi részvényt illetően is. Én is hasonlóan látom! Nyugodalmas, jó éjszakát kívánok Önnek és minden Toka Club fannak!
A Toka Club több mint egy egyszerű tőzsdei közösség: egy olyan hely, ahol a jövő nem találgatás, hanem tudatos elemzés és stratégia eredménye. Tagjaink naprakész információkhoz, tapasztalt szakértők meglátásaihoz és egy támogató közösség erejéhez jutnak hozzá, hogy magabiztos döntéseket hozhassanak a pénzügyi piacokon. A Toka Club célja, hogy érthetővé és átláthatóvá tegye a tőzsde világát, miközben valódi előnyt biztosít azoknak, akik nem csak követni, hanem alakítani is szeretnék a trendeket. Itt nemcsak tanulsz, hanem fejlődsz, és egy lépéssel mindig a piac előtt jársz. Toka Club – ahol a jövő irányt mutat!
Oldrider Ur, a Richter elrontotta bár csak 15 percel kesobb latok mert nem vagyok otthon még.Szerintem a ner-sek bezuhannak...bar ez csak az en meglatasom de meglepodnék ha nem...még van 2 óra...holnaptól meg más szelek fújnak...meglátjuk..
Sziasztok! Azt vettem észre, hogy minden ellentétesen mozog, mint amire számítani lehet. Ami szar az emelkedik, ami jó az esik. Ez igaz az eurós és a forintos részvényekre is. Tök mindegy mit vesz az ember, teljesen random az egész. Richter pl. tegnap 13 ezer, ma 16600. MOL brutál szar negyedév és alig esik. Akkonál bármi is van, döglődik, ahogy a Wallisz is. Többit is sorolhatnám, de minek. Aki akarja látja. Ha veszek bármit is és van rajta minimális nyereség dobni fogom!
Vidéki Prókátor Úr minden szava igazi kincs.Sokat köszönhetünk Neki.Jó egészséget kíván Neki Toka Úr. Most pedig nezzük javaslatát! A KÖZJOGI „BÁBOK” ELMOZDÍTÁSA, AVAGY ÍGY VEHETÜNK GYORSAN (NEM TÚL) KÖNNYES BÚCSÚT POLT PÉTERTŐL, VARGA ZS. ANDRÁSTÓL ÉS MÉG NYOLC ALKOTMÁNYBÍRÓTÓL Nem véletlenül csak most teszem közzé ezt a bejegyzést annak ellenére, hogy már hetekkel ezelőtt megírtam. Ennek az az oka, hogy a választás óta bennem volt a kisördög, nehogy összerántsák még egyszer a régi parlamentet és buheráljanak még egy utolsót az Alaptörvényen. Mivel az Országgyűlés megbízatása nem a választásig, hanem a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart, ennek – tudomásom szerint – a holnapi napig nem lett volna jogi akadálya. A félelmem oka alapvetően az Alaptörvény azon rendelkezése volt, mely az Alaptörvény-módosítások tartalmi vizsgálatát kivonja az Alkotmánybíróság hatásköréből. Az Alaptörvény emellett a köztársasági elnök számára sem biztosít arra vonatkozó lehetőséget, hogy tartalmi okból fékként jelenjék meg az Alaptörvény-módosítás folyamatában. Az Alaptörvény módosításait ugyanis mind az Alkotmánybíróság, mind pedig a köztársasági elnök csak a megalkotásukra vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartása tekintetében vizsgálhatja. Ezek a szabályok alapvető fontossággal bírnak az előttünk álló időszak tekintetében, mivel azzal a következménnyel járnak, hogy az alkotmányozó többség számára semmilyen tartalmi korlát nem fog érvényesülni az Alaptörvény módosításai tekintetében. Véleményem szerint egyébként az alkotmányozás ezen tartalmi értelemben vett korlátlansága a jövőben megszüntetendő, mert fenntarthatatlan az az állapot, hogy egy – aránytalan választás eredményeképpen létrekött - 2/3-os parlamenti többség – bármilyen korlát nélkül - azt tehet az országgal, amit csak akar és a mindenkori hatalmi érdekeinek megfelelően tetszése szerint alakítgathatja az alkotmányos-közjogi rendszert. Az ilyen alkotmányos szisztéma a többség zsarnokságának nevezhető rendszer közjogi alapjának tekinthető és valószínűleg a többségi elvet abszolutizáló és a népszuverenitást a parlamenti többség korlátlan hatalmával azonosító orbáni („illiberális”) hatalomgyakorlási filozófiára vezethető vissza. Jelenleg ugyanakkor ezek az alaptörvényi rendelkezések azt eredményezik, hogy az Alkotmánybíróság nem lesz képes megakadályozni az új parlamenti többség Alaptörvény-módosításait, így elősegítik a rendszerváltás, vagyis a NER lebontásának megvalósítását. Véleményem szerint az lenne a kívánatos, ha a NER által kinevezett közjogi szereplők megbízatásának megszüntetését olyan új szabályok megalkotása révén valósítaná meg a Tisza Párt, melyek nem csupán a rendszerváltással kapcsolatos aktuálpolitikai célokat szolgálják, hanem a későbbiekben is fenntarthatók, vagyis melyek már egyúttal az alkotmányreform részének is tekinthetők. Ami az Alkotmánybíróságot illeti, két viszonylag egyszerű módosítással a tizenötből kilenc alkotmánybíró – köztük Polt Péter - megbízatása gyorsan és egyszerűen megszüntethető és ezáltal az Alkotmánybíróság összetétele annak többsége tekintetében az új alkotmánybírók megválasztása révén megváltoztatható. Ez a két egyszerű módosítás pedig a következő: - egyrészt a megbízatási idő kilenc évre csökkentése: ez öt alkotmánybírót érintene, másrészt pedig - 70 éves maximális korhatár előírása a megbízatás betöltése tekintetében: ez további négy alkotmánybírót érintene, köztük Polt Pétert. Egyik módosítás sem jelentene egyébként újdonságot, mivel a kilenc éves megbízatási időtartam a 2011. június 14-ig, a 70 éves életkorhatár, mint megbízatást megszüntető ok előírása pedig a 2011. december 31-ig hatályban volt rendelkezés visszahozatalát jelentené, s mind a kilenc éves megbízatási időtartam, mind pedig a 70 éves életkorhatár fenntartható a jövőben is. A bejegyzésem elején írt okból kifolyólag – vagyis a jelenlegi Alkotmánybíróság tartalmi vizsgálatának elkerülése érdekében - mindkét módosítást célszerű lenne az Alaptörvényben (a 24. Cikk 8 bekezdésének módosításával) megvalósítani, s ezzel egyidejűleg az alkotmánybíróságról szóló törvényben lévő, az alkotmánybíróság tagjának megbízatási idejére vonatkozó rendelkezést hatályon kívül kell helyezni, mivel felesleges a megbízatási időt két helyen, vagyis az Alaptörvény mellett törvényben is rögzíteni. A megbízatás megszűnését eredményező felső életkorhatár Alaptörvényben történő rögzítése folytán továbbá feleslegessé válik a megválasztási felső életkorhatár törvénybeli rögzítése is, ezért a törvényből ez is törlendő. Az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezései közé pedig be kellene iktatni egy olyan rendelkezést, mely szerint az alkotmánybíró megbízatása az Alaptörvény-módosítás hatályba lépésének napján megszűnik, ha az Alaptörvény-módosítás hatályba lépésének napjáig az Alaptörvény szerinti megbízatási idejét kitöltötte és/vagy a maximális életkort betöltötte. Polt Péter megbízatásának megszűnése folytán az Országgyűlés új elnököt is választhat az Alkotmánybíróság élére. Az alkotmányreform keretében a későbbiekben álláspontom szerint módosítani kell majd az alkotmánybíró-választás szabályait is annak érdekében, hogy ez ne legyen a mindenkori parlamenti többség privilégiuma, s ezáltal a testület bármilyen arányú többséggel szemben képes legyen betölteni az alkotmányos (fék és ellensúly-) szerepét. Nyilvánvaló, hogy ha a mindenkori hatalom döntheti el, hogy kiből lesz alkotmánybíró, akkor az Alkotmánybíróság minden lesz, csak nem alkotmányos ellensúly. A többség zsarnokságának kialakulását megakadályozni képes közjogi rendszer alfája és omegája, hogy nem a mindenkori hatalom választ magának fékeket és ellensúlyokat. Ezen tétel igazságát az Orbán-rendszer eklatáns módon bebizonyította. A kieső alkotmánybírók helyett az újakat azonban most még a jelenleg hatályos szabályok szerint lenne célszerű megválasztani Polt Péter mielőbbi „menesztése”, a fideszes túlsúly megszüntetése és az Alkotmánybíróság tevékenységének folyamatossága érdekében. Varga Zs. András megbízatásának pedig szintén Alaptörvény-módosítással lenne célszerű véget vetni, mégpedig olyan megválasztási feltétel Alaptörvényben történő előírásával, melynek nem felel meg (kézenfekvő módon meghatározott idejű rendesbírói tapasztalat). A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény megbízatás megszűnésének eseteit szabályozó 115.§ (1) bekezdését pedig azzal kell kiegészíteni, hogy a Kúria elnökének megbízatása akkor is megszűnik, ha a megválasztás feltételeinek már nem felel meg, beleértve ebbe a megválasztás feltételeinek Alaptörvény-, vagy törvénymódosítás folytán bekövetkezett megváltozását is. (Tetszettek volna ügyész ejtőernyőztetése helyett tapasztalt bírát választani főbírónak, akkor nem lenne ilyen egyszerű az elmozdítása.) Az alkotmányreform keretében természetesen jelentős mértékben módosítani kell majd a Kúria elnökeként a köztársasági elnök számára javasolt személy kiválasztásának eljárására és a megbízatás betöltésének feltételeire vonatkozó szabályokat is Véleményem szerint azonban Varga Zs. András személye – már csak a megválasztásának körülményei okán is - olyannyira jelképévé vált a jogállami elveket lábbal tipró maffiarendszernek, olyan terhet jelent a magyar bírósági szervezetre nézve és az Orbán-rendszer melletti ideológiai elköteleződése, valamint a bírákkal folytatott dicstelen háborúskodásai folytán olyannyira méltatlan arra, hogy az ország főbírája legyen, hogy megbízatását még azelőtt meg kell szüntetni, hogy az Országgyűlés a megfelelő előkészítést követően elfogadja ezen új, jogállami szabályokat, majd pedig az ezen új szabályok alapján lefolytatott eljárás eredményeképpen megtörténik az új főbírónak javasolt személy kijelölése és megválasztása. A Kúria új elnökének megválasztásáig terjedő átmeneti időszak tekintetében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényben szükséges rendelkezni az elnöki jogkör gyakorlásáról, például akként, hogy amennyiben a Kúria elnökének megbízatása a határozott idő letelte előtt szűnik meg, az új elnök megválasztásáig a Kúria elnökének jogköreit a Kúria alelnökei által maguk közül kiválasztott alelnök, vagy valamelyik kollégium vezetője gyakorolja.
Toka Club/Labanc/Laruska/Nacky/Bpali/Oldrider/Josefernando/Mcbull/Kawaszabi