BigKingBroker

Regisztráció: 2010-04-21 01:32

Hozzászólások száma: 497

Utolsó hozzászólás: 2011-01-03 22:01


Tapasztalat: 1
Aktivitás: 1
Népszerűség: 1


utolsó 20 hozzászólás

Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 22:01
#79
link

Az új médiatörvény valós tartalma és a jogszabály politikailag gerjesztett visszhangja nem egy és ugyanaz, a külföldi vélemények arról tanúskodnak, hogy a megszólalók érezhetően nem ismerik a törvény valós tartalmát - közölte hétfőn a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság.

A kormány szerint a külföldi kritikák megfogalmazói vélhetően nem ismerik a törvény tartalmát, és nyilatkozataikat a hazai ellenzék fűti. A média működésének - pénzügyi, hatósági - szabályozása minden demokráciában természetes és szükséges, ugyanúgy, mint a bármely más közszolgáltatás vagy kereskedelmi tevékenység szabályozása - közölte a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság hétfőn.

A kormány szerint az új médiatörvény a magyar tévénézők, médiafogyasztók érdekeinek érvényesítésére, és a közpénzekből támogatott közszolgálatiság védelmére született, amelyről a kritikusok „elfelejtenek” megemlékezni - olvasható az állásfoglalásban. Az új médiatörvény a közönségnek hatékony érdekérvényesítést, a médiaszolgáltatóknak egyértelmű szabályozást, a közmédiának a megújulás lehetőségét biztosítja a kormány szerint. Legfontosabb alapelvként deklarálja, hogy a sajtó, a vélemény és a szólás szabadsága sérthetetlen. Az új szabályozás fokozottan védi a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat és gyerekeket, például az új korhatár-besorolással vagy a reklámok hangerejének csökkentésével.

A médiatörvény a kormány szerint megfelel a vonatkozó uniós irányelvnek és a modern technika elvárásainak is. Normatív, garantált támogatást ír elő a közszolgálati médiaszolgáltatóknak, lehetőséget teremt arra, hogy az eddiginél több hazai gyártású műsor készülhessen. A kormány szerint a szabályozás a közszolgálati hírcentrum létrehozásával a magas színvonalú BBC-modellt követi. „A tájékozódáshoz való jog mindenkit megillet, ezért a jogszabály kimondja, hogy a hírcentrum hírszolgáltatása a közönség és valamennyi médiaszolgáltató számára ingyenes” - írják.

A hatóság összes eljárásában biztosított a bírósági felülvizsgálat lehetősége. A kormány szerint az új szabályozásban megfogalmazott szankciórendszer objektív, megfelel a jogállamiság és jogbiztonság elveinek, igazodik a modern médiaigazgatás sajátosságaihoz. A szankciórendszer három legfontosabb alapelve a fokozatosság, az arányosság és az egyenlő elbánás. A törvény a hangsúlyt a jogsértések megelőzésére, és az önkéntes jogkövetés ösztönzésére fekteti - derül ki az állásfoglalásból. (rá)

FH

Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 21:57
#77
Komolyan mondod????
El sem hiszem!! Ez szuper!! :-)
Leadták tényleg?? Node sajna lekéstem róla, majd az ismétlést megnézem éjfél után. Ezt Szaniszló mondta?? liberális homo....?:))
Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 21:54
#76
igazad van,látod teljesen egyetértek Veled!és ez a durva az egészben,hogy szó van egy adott témáról és abszolút elterelik a szót az adott témáról a bértopicozó lierálisok,és még ők oktatnak,é nekik áll följebb,szánalmas,komolyan!
meg el kezdenek személyeskedni,én csak Híreket linkeltem be,erre az a rákosi-reinkarnáció:-) egyből belém köt,és a személyemmel foglalkozik..
ezért nem is reagálok soha a hozzászólásaira,ilyen gerinctelen alakra(péznyelő) nem pazarlom az időm...ja é a személyeskedésbe egyből beszáll 1-2 elvtárs,így szokott lenni ez..jön a szeretője eva is az M6-ról. :-) jó kis liberális banda. van már homár,prosti,no ki hiánzik még?:))))
Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 21:47
#75
jótanács...
Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 21:46
#74
Érdemesebb lett volna inkább csöndben maradnod monica lewinsky..ha már a fórum témjához nem tudsz hozzászólni...amihez meg nem értesz... foglalkozz inkább a munkáddal,menj vissza az utcasarokdra,csak hótanás. :-))
Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 21:43
#72
Mert tényleg olyan volt a magatartása,és ez nem személyeskedés volt részemről...amúgy meg bértopicozókra,meg ilyen kötekedőkre nem pazarlok több időt ezentól.drága annál az időm,és nem sülyedek le a szintedre.azért megválogatom kivel állok szóba...
hanyagolj ezentől,ha kérhetlek.én sem kerestem a társaságod homárka...
Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 17:51
#61
link

A magyar törvény általában a brit, olasz és német példákból merítkezik, de természetesen figyelembe veszi a közép-európai mintákat is - jelentette ki Lázár János az ATV hétfő reggeli műsorában. Az EU-elnökséggel kapcsolatban elmondta: stabil magyar politikai és parlamenti viszonyok, a parlamenti pártok közös fellépése sokat segíthet abban, hogy sikeres legyen Magyarország uniós elnöksége.

Utoljára frissítve: 2011. január 3., 17:39

Címlapon tiltakozott a médiatörvény ellen a Népszabadság és a Népszava. Az erre vonatkozó műsorvezetői felvetésre Lázár úgy válaszolt, hogy az újságok akcióját túlzónak tartja, de hétfői címlapok is azt bizonyítják, hogy sajtószabadság van Magyarországon.

A törvényt érő nemzetközi bírálatokkal kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: "nekem leginkább a konkrétumok hiányoznak". Mint mondta, a magyar újságírókkal beszélgetve jóval figyelemre méltóbb dolgokat hallott, számára az ő véleményük adott esetben fontosabb volt, mint néhány nagykövet, vagy éppen egy külföldi sajtóorgánum álláspontja.

Az új sajtótörvénynek szinte egyetlen szakasza sincs, amely ne lenne fellelhető más országok médiatörvényében is - szögezte le Lázár.
A magyar törvény általában a brit, olasz és német példákból merítkezik, de természetesen figyelembe veszi a közép-európai mintákat is. Számos országban a médiahatóság vezetőjét a kormányzat nevezi ki, tagjait pedig a parlamenti többség választja - tette hozzá. Farizeus és a valóságnak nem megfelelő álláspont, hogy a parlamenti többség és a médiahatóság között más országokban nincs összefüggés - vélekedett a frakcióvezető.

Szólt arról is, hogy a magyar újságírók közül sokan azt kérik számon a jobboldali konzervatív erőkön, hogy tegyenek a gyűlöletbeszéd ellen. "Amikor pedig próbáljuk megteremteni ennek az eszközeit, akkor meg ez a probléma. Márpedig úgy nehéz bizonyos értékeket - mint az alkotmányosság, vagy az emberi méltóság tiszteletben tartása - kikövetelni, ha közben eszköztelen a médiahatóság" - fogalmazott Lázár János.

Lázár szerint az MSZP-nek is van szerepe abban, hogy a médiatörvény Európában és világszerte is ilyen erőteljes tiltakozást váltott ki. Elmondta: bár az MSZP sokat tett az utóbbi időkben azért, hogy lerombolja magát, "mindannyian tudjuk, hogy sokkal több annál, mint ami a parlamenti frakciója".


Lázár János frakcióvezető az ATV Reggeli jam című műsorában


Sikeres legyen

A beszélgetésen szóba került a multinacionális cégeknek a különadó miatti brüsszeli tiltakozása. Lázár János leszögezte: a különadók kivetését gazdasági szükségszerűség indokolta. Természetesnek nevezte, hogy az érintett külföldi cégek tiltakoznak a saját kormányuknál, amely a magyar féllel való tárgyaláskor képviseli érdekeiket, ahogyan azt a magyar kormány is teszi a magyar gazdasági társaságok esetében. Ebből az Európai Unió gazdaságpolitikáját levezetni talán túlzás lenne - jegyezte meg.

A Fidesz frakcióvezetője a korábbi szlovén EU-elnökséget jónak nevezte, a csehek elnökségénél pedig felhívta a figyelmet az akkor belpolitikai bizonytalanságra, amik nehezítették az elnökségi feladatok ellátását. A stabil magyar politikai és parlamenti viszonyok, a parlamenti pártok közös fellépése sokat segíthet abban, hogy sikeres legyen Magyarország EU elnöksége - húzta alá. Lázár János az uniós elnökség fontos témáinak nevezte a foglalkoztatást, a roma integrációt, Horvátország tagfelvételének folyamatát, és óriási lehetőségnek tartja a féléves elnökséget.

173 egyéni körzet képviselője ül a Fidesz frakciójában, így esetenként különböző érdekeket kell összehangolni, majd egy olyan közös döntést hozni, amely mindenki számára egy elfogadható kompromisszum lesz, például az egészségügy az oktatás vagy az önkormányzatok átalakításában - jelentette ki a politikus a frakción belüli egyeztetésről. Én nem akarok olyan frakcióvezető lenni, aki elfojt bármilyen vitát - jegyezte meg Lázár János.

A devizahitelesek problémája kapcsán Lázár János felhívta a figyelmet, hogy a svájci frank árfolyamát nem a magyar kormány befolyásolja. Számos lépést tettünk a devizahitelesek védelme érdekében - szögezte le a politikus. Példaként említette a kilakoltatási moratóriumot, a bankok hitelezési szabályának megváltoztatását, a devizahitelesek érdekvédelmét.

(atv.hu-fidesz.hu)
Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 17:49
#60
Szerintem az általad linkelt képek elég bántóak Orbán Viktor személyére nézve!
Nem helyénvaló szvsz.
Csak rágalmazni,gunyolódni,cikizni,bántani tudsz Te is...
Folytatódó Elszámoltatás - B.Ú.É.K. 2011! :-) 2011. 01. 03. 17:43
#62
Most találtam, érdemes elolvasni:

link

Hamvába holt Kóka üzlete
A magyarok nem kellettek a Gyurcsány-kormánynak, a kínaiaknak nyomuk veszett
2011. január 3. 06:00

Magyar Nemzet
Eltűnt kínai beruházók, felszámolás alatt álló cég, büntetőeljárás, nulla új munkahely – ez a mérlege a Gyurcsány-kormány egyik hangzatos, de meg nem valósult fejlesztésének. S ami még szomorúbb: a környezetbarát, lebomló műanyagok gyártására néhány hónappal a kínaiak előtt egy magyar cég is bejelentkezett, de ők nem voltak elég jók Gyurcsány kormányának.

Hatalmas hírverést csapott 2007-ben a Gyurcsány-kormány annak a megállapodásnak, amelyet Kóka János (SZDSZ) volt gazdasági miniszter hozott tető alá kínai tárgyalásain. Az akkori hírek szerint a tárcavezető Sanghajban rendkívül sikeres egyeztetéseket folytatott a Livan nevű céggel, s ennek köszönhetően egy ötmilliárd forint értékű, 800 új munkahelyet teremtő beruházás érkezik Magyarországra. A minisztérium győzelmi jelentéssel felérő korabeli közleménye szerint a távol-keleti cég Borsod-Abaúj-Zemplén megyében gyárt majd környezetbarát csomagolóanyagot, és ez lesz „az első nagyszabású kínai beruházás” hazánkban. Arra is fény derült, hogy az üzem Alsózsolcán valósulhat meg: itt állítják majd elő kukorica felhasználásával a műanyaghoz hasonló tulajdonságokkal bíró, ugyanakkor idővel teljes egészében lebomló, élelmiszer tárolására szolgáló dobozokat.

Ahogy a Gyurcsány-kormány oly sok hangzatos ígéretéből, ebből sem lett semmi. Alsózsolcán egyetlen kapavágás sem történt. A Livan Hungary Lebomló Műanyag Termék-előállító Kft. ellen idén végelszámolás, majd felszámolás indult, kínai tulajdonosai pedig felszívódtak. A cégbírósági adatbázis tanúsága szerint az adóhivatal 2008-ban felfüggesztette, majd tavaly törölte a Livan Hungary Kft. adószámát – olvasható a Magyar Nemzet hétfői számában, melyből további információkat is megtudhat.

(Forrás: mno.hu)
Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 15:51
#57
link

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tervei szerint hamarosan több szempontból is megújulnak a kormányszóvivői sajtótájékoztatók: fix időpontban lennének, "állandó" újságírókat várnának rá egy-egy médiumtól, és lehetne chatelni is a kormányszóvivővel. Kovács Zoltán erről az MTI-nek adott év eleji interjúban beszélt, közölve azt is, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatos külföldi bírálatok mögött politikai hisztériát sejt

Utoljára frissítve: 2011. január 2., 13:10

Azzal kapcsolatban, hogy az egyik napilap a napokban arról írt, minden eddiginél jobban központosított kormányzati kommunikáció jön, az államtitkár azt mondta: hét hónapja ez a rendszer működik, hiszen az új kormány megalakulásától fogva "központosított" kommunikációban gondolkodott. Hozzátette: a cél továbbra is az, hogy az újságírók megbízható, ellenőrzött információt kapjanak - a lehető leggyorsabban. Az információk előállításának gyorsaságával ő maga sem teljes mértékben elégedett, de, mint mondta, "ez az újságírók és a politika örök küzdelmének terepe".

Kovács Zoltán szerint legfeljebb az változhat az eltelt hét hónaphoz képest, hogy az európai uniós elnökség miatt "még fegyelmezettebbnek kell lennünk". Az EU-elnökség ugyanis különösen nagy munkaterhelést jelent majd a kormány tagjai és a kormányzati kommunikáció számára is - folytatta. "Egyébként azonban szó sincs arról, hogy titkolózni akarnánk, információt zárnánk el bárki elől" - jelentette ki.

Kovács Zoltán beszámolt arról is, hogy a közeljövőben több, a kormányszóvivői sajtótájékoztatókat érintő változás várható. Egyrészt megújítanák a jelenlegi helyszínt, másrészt módszertani változtatásokat is terveznek. Példaként említette, hogy január közepétől heti rendszerességgel, adott időpontokban lennének a tájékoztatók, amelyeknek alapvetően két típusa lenne: az egyik egy informálisabb, háttérbeszélgetés jellegű, részletekről szóló sajtóértekezlet lenne, a másik pedig a hagyományos "bejelentős", vendégekkel.

Technikai újításokra is készülnek. A tervek szerint január közepén elindul az egységes kormányzati honlap, és amint befejeződik a tesztüzemmódja, szeretnék lehetővé tenni az online interjúkat, és megújítanák a kormányszóvivői tájékoztatók internetes nyomon követését is. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: a cél, hogy a kiszolgáló jelleg megmaradjon és az, hogy interaktívabbá tegyék az interneten most is figyelhető kormányszóvivői sajtótájékoztatókat. Lehetne például chatelni a szóvivővel, vagy webkamera segítségével feltenni neki kérdéseket, amelyekre ő később, egy előre meghatározott időpontig válaszolna.

A kormányszóvivői tájékoztatókkal kapcsolatban a napokban közölt, hamarosan hatályba lépő regisztrációs kötelezettségről az államtitkár azt mondta: sajtóregisztráció eddig is volt, ezt akarják most frissíteni, majd ezt követően évente megújítani. A regisztrált újságíróknak például könnyebb lenne bejutni a sajtóértekezletek helyszínére - jegyezte meg. Rámutatott ugyanakkor arra is, szeretnék úgy alakítani a rendszert, hogy "állandósuljanak a kapcsolatok" az újságírókkal, lehetőleg a témagazdák érkezzenek a szóvivői tájékoztatókra. Ez szerinte a médiumok számára is hasznos, hiszen így folyamatában tudnák látni és láttatni a történéseket. A munkakapcsolat "formalizálása" pedig az államtitkárság számára is komoly könnyebbséget jelentene.

A médiatörvénnyel kapcsolatos kérdésre Kovács Zoltán megismételte: a jogszabályban foglaltak minden szempontból megfelelnek az európai alapelvárásoknak. A "puding próbája persze az evés", ezért minden érintett részéről higgadtságra és kölcsönös bizalomra van szükség - tette hozzá. A törvényt ért külföldi bírálatok mögött politikai szándékokat - és nem is feltétlenül a jogszabályhoz kapcsolódó okokat - sejt az államtitkár, aki szerint mindenkinek az lenne az elemi érdeke, hogy "innen-onnan hallott mendemondák és vélemények" helyett figyelmesen olvassa el a törvény szövegét, hallgassa meg a jogalkotó érvelését. Politikai hisztériakeltés helyett szakmai vitára van szükség; konkrét kérdésekre konkrét és megnyugtató válaszokat lehet adni - hangsúlyozta. "Teljesen fölösleges és értelmetlen a vészharangokat kongatni" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a külföldi médiumok többsége úgy formált véleményt, hogy valójában nem is tudta, miről alakítja ki az állásfoglalását. Közölte: azon dolgoznak, hogy hétfőre gyorsított ütemben elkészüljön a médiatörvény még nem hivatalos, de ahhoz közel álló, angol nyelvű fordítása, amelyet például a január 5-én Magyarországra látogató brüsszeli újságírókkal is meg tudnak ismertetni.

A január 1-jén elkezdődött, hat hónapig tartó magyar EU-elnökség ideje alatt a politikai kommunikációban működő munkamegosztásról szólva Kovács Zoltán kifejtette: fontos tudatosítani, hogy az elnökséget adó Magyarország, illetve az érintett magyar politikusok mikor mondanak uniós álláspontot, és mikor képviselnek magyar véleményt. Az Európai Unió álláspontjának képviseletéért, az uniós protokoll és forma betartásáról a Külügyminisztérium EU-elnökségért felelős államtitkársága gondoskodik. A magyar álláspont tolmácsolása továbbra is a bevett csatornákon keresztül történik - jegyezte meg. A kormányzati kommunikációs államtitkárság szervezi - a nemzeti ünnepekhez és rendezvényekhez hasonlóan - az elnökséghez kapcsolódó körülbelül száz magyarországi kulturális és lakossági rendezvényt és külföldi programot is. Az események lebonyolítása a Hungarofest Nonprofit Kft. feladata.

A lakossági és kulturális rendezvényekre az uniós elnökség költségvetéséből másfél milliárd forint áll rendelkezésre, hazai és nemzetközi lakossági kommunikációra pedig 550 millió forint összértékű közbeszerzést írtak ki. "Nem trükközünk, senki ne keressen alternatív, eldugott forrásokat" - közölte az államtitkár.

(MTI-fidesz.hu)
Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 15:50
#56
péznyelővel nem kívánok továbbá kommunikálni,ha csak személyeskedni tud,és hazudozni rólam.Ellenben nincs semmi bajom vele,viszont a fórum témjája nem róla ,vagy rólam szóll.íg visszatérhetünk a Média témakörére.bocsi az offért,pénznyel és nyalizós társa baromsága miatt volt...
Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 15:45
#55
mi van te kis nyalizós papagáj? nyalizz tovább a főnöködnek,fő bértollnokodnak péznyelőnek:-)) biztos megkapod a jutalmad,és jó szórakozást a melegbárban!:))
Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 15:44
#54
pénznyelő bocsi, most vettem észre hozzám intézett szavaid.
Röviden, tömören a lényeg:
1.) A genesisnél sajnos a kisrészvények többsége be lett ültetve,jómagam is,családtagok is, naivak voltunk sajna,és hiszékenyek..Sokat is vesztettünk rajta,hidd el nekem sem volt jó érzés a csalódás...Szóval haragszom is a geni-storyra nagyon... Amúgy én csak az elején hittem a story-jukban,kb. 2007 nyarától Mercurius és társai voltak nagyon lelkesek..De szvsz. ők is csak be lettek ültetve szerencsétlenek,mint én...mindig volt olyan,aki bízott benne,és utána jött a nagy csalódás...sajnos. 20 000 Ft-os árfolyamokról pedig maga Rényi beszélt anno a sajtóban,nem pedig én. Ez nagy különbség! Szóval ne ferdítsd el a tényeket kérlek! Amúgy összevont PSZÁF-vizsgálat folyik a genesis ellen,remélem megbírságolják már végre őket! rájuk férne!!
2.)Kérlek ne személyeskedjél, én sem tettem Veled kapcsolatban. A másik meg, hogy maradjunk a fórum témájánál, ne tereld a szót! Maradjunk az adott témánál! köszi.
Üdv.: BKB
Nyíltan Tolvaj Bűnöző a Fidesz frakció 2011. 01. 03. 15:42
mi van te kis nyalizós papagáj? nyalizz tovább a főnöködnek,fő bértollnokodnak péznyelőnek:-)) biztos megkapod a jutalmad,és jó szórakozást a melegbárban!:))
Nyíltan Tolvaj Bűnöző a Fidesz frakció 2011. 01. 03. 15:40
pénznyelő bocsi, most vettem észre hozzám intézett szavaid.
Röviden, tömören a lényeg:
1.) A genesisnél sajnos a kisrészvények többsége be lett ültetve,jómagam is,családtagok is, naivak voltunk sajna,és hiszékenyek..Sokat is vesztettünk rajta,hidd el nekem sem volt jó érzés a csalódás...Szóval haragszom is a geni-storyra nagyon... Amúgy én csak az elején hittem a story-jukban,kb. 2007 nyarától Mercurius és társai voltak nagyon lelkesek..De szvsz. ők is csak be lettek ültetve szerencsétlenek,mint én...mindig volt olyan,aki bízott benne,és utána jött a nagy csalódás...sajnos. 20 000 Ft-os árfolyamokról pedig maga Rényi beszélt anno a sajtóban,nem pedig én. Ez nagy különbség! Szóval ne ferdítsd el a tényeket kérlek! Amúgy összevont PSZÁF-vizsgálat folyik a genesis ellen,remélem megbírságolják már végre őket! rájuk férne!!

2.)Kérlek ne személyeskedjél, én sem tettem Veled kapcsolatban. A másik meg, hogy maradjunk a fórum témájánál, ne tereld a szót! Maradjun kaz adott témánál! köszi.
Üdv.: BKB

Folytatódó Elszámoltatás - B.Ú.É.K. 2011! :-) 2011. 01. 03. 01:40
#61
Újabb gyanús ügy!

link

Sikkasztás gyanúja miatt vizsgálódik Budai
2010. január 2.

Sikkasztás gyanúja miatt vizsgálódik Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a taszári repülőtér hasznosítása és ingóságaival kapcsolatos bejelentés miatt. A politikus karácsony előtt kapta kézhez a volt katonai repülőtér hasznosításában közvetlenül is érintett kaposvári önkormányzat megkeresését, és azonnal megindította a vizsgálatot. Hivatala már el is küldte a megkereséseket a különböző hatóságoknak, hogy tisztán lássanak az elmúlt nyolc év sikertelen tendereinek ügyében. Budai Gyula gyors vizsgálatot ígér az ügyben.

Forrás: hírTV

Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 01:24
#51
bocsi! van ilyen,véletlen rátettem a könyvet a billentyűre,és többször másolta be.Sebaj,legalább Mindenki objektíven tud tájékozódni! :-)
Egy héten belül a Médiatörvény teljes szövegét fölteszem ide.
Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 01:21
#49
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 01:21
#50
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly! 2011. 01. 03. 01:21
#46
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek