Ez megint a szokásos nagy süket semmi ...Melyik KPRIA szállt ki ? Nanus vagy kifene volt ebben a szavahihető informátor ?Honnan jött ez a 4000-es szám ? Veled nem hiszem, hogy kibasztak vagy soha nem volt részvényed vagy valami kisstílű speka troll acountja vagy. Bár most már azon sem csodálkoznék ha ez az egész Portfóliós fórum csak egy "stanfordi börtönkísérlet" lenne ...
Nem gondolnám hogy új információhoz fogsz jutni, maximum a féléves jelentés egyes részeihez kapcsolódó értelmezést lehet megbeszélni. Viszont mielőtt itt nagyban nekiugrunk Dakó úrnak azért azt ne felejtsük el, hogy nem ő tehet arról hogy itt tart az árfolyam. Nem ő pumpálta fel 800-ra és nem is ő szórja másfél éve mintha nem lenne holnap. Neki van egy kötelelezettsége hogy kommunikáljon törvényi kereteken belül, ennél többet nem szabad várni. (mondom ezt úgy hogy nagyon durva minuszban ülök én is)
"ezek szerint környezetbarát
erőművel váltják ki a Mátrai Erőművet, és akkor lesz mód arra, hogy a
beruházás költségeinek 70 százalékát uniós forrásból fedezzék." Ebből ez a lényeg szerintem.
Szerintem ne a jövővel foglalkozz majd, úgy sem mondhat semmit, kár meghallgatni csak idő menne vele. Összpontosíts a jelentésre. Amit nem értünk benne illetve érthetetlen, hogy miért van azt fejtse ki. No erre nem mondhatja, hogy nem tudja, mert akkor nagy gáz van.
Törölt felhasználó2019. 10. 07. 20:19
Előzmény:
törölt hozzászólás
#12367
Mészáros Lőrinc már szabadulna az erőművétől | 24.hu
Vitéz F. Ibolya Spirk József
2019. 10. 07. 05:57
10-12 perc
A 24.hu értesülése szerint szeptemberben személyes egyeztetésre
hívták a Mátrai Erőmű tulajdonosait és menedzsmentjét az Innovációs és
Technológiai Minisztériumba. Forrásaink szerint a tárgyalás kemény
hangneme igencsak megviselte Mészáros Lőrinc lányát, Mészáros Beatrixot, a Opus-Global Nyrt. igazgatósági elnökét, akit tavaly az erőmű felügyelőbizottságának elnökévé is megválasztottak.
Bár a találkozóról szóló értesüléseket nem erősítette meg az
erőműtulajdonos Opus-Global pr-ját egyengető Wise Advisory Group Kft.,
úgy tudjuk, hogy a lignitalapú erőmű sorsa a Mészáros-birodalom
legkényesebb és legsürgetőbb ügyévé lépett elő. Az elmúlt hetekben,
hónapokban egyértelművé vált Mészárosék számára, hogy
mind közül az energetikai beruházásuk lehet a legrázósabb: a
nyereséges működtetés hosszú távon sem garantált, ráadásul a
tulajdonosok beavatkozási lehetőségét megkerülhetetlen nemzetgazdasági
és környezetvédelmi szempontok korlátozzák.
Pedig nemrég még nagyszerű biznisznek tűnt a hazai áramelőállítás 20-21 százalékát termelő erőmű megvétele. Miután kivásárolta
a német közszolgáltató óriás, az RWE érdekeltségéből cseh partnerével
Mészáros Lőrinc tőkealapja, a ragyogó teljesítményre hivatkozva tavaly
11,2 milliárd forintot rántottak ki a cégből.
A méretes osztalék kivételét a pénzügyi egyensúly helyreállításával,
valamint azzal indokolták, hogy a cégvezetés várakozása szerint az idén
javulnak a piaci körülmények, és kiegyensúlyozott lesz a működés.
Jóllehet a mérleg nem festett annyira fényesen. Az áramtermelés és az
abból származó bevételek valamelyest elmaradtak az előző évitől, viszont
a bevételeket mintegy 7 milliárd forint állami támogatás duzzasztotta,
és hasonló méretű egyszeri bevételhez jutott eszközeladásból, köztük a
visontai naperőműpark állami visszavásárlásából. Üzemi szinten, az
alaptevékenységéből durván 4 milliárd forint vesztesége származott, amit
a pénzügyi eredménnyel sikerült 800 millió forint közelébe szelídíteni
(a teljes képhez hozzátartozik, hogy a naperőműügylet miatt 1,5 milliárd
forint adókedvezményt kellett visszafizetni). Ilyen számsor ismeretében
döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy nyugodtan vehetnek ki pénzt a
cégből, és az előző években felhalmozott eredménytartalékot meg is
kurtították 11,2 milliárd forinttal.
Fotó: Marjai János / 24.hu
A tekintélyes eredménytartalék a korábbi nyereséges években jött
össze, és a német tulajdonosoknak jó okuk is volt gyűjtögetni, az
ugyanis régóta tudható, hogy brutális költséggel korszerűsíteni kell
Magyarország egyetlen szenes erőművét, különben bezárhatják a boltot:
A két 100 megawattos blokkot 2021-ig le kell állítani, mert nem
felel meg az EU-előírásoknak. Hatékonysága 23-26 százalék körül van,
messze elmaradva az elvárt 35-36 százaléktól, még inkább az újonnan
épített blokkok 40 százalék feletti értékétől.
A két 200 megawattnál nagyobb blokk működési engedélye 2025-ig érvényes.
Ami a távolabbi jövőt illeti, a Mátrai Erőmű műszaki engedélye 2029 végéig szól.
2030 után nem fog szenes erőmű termelni Magyarországon – e felől legutóbb Áder János köztársasági elnök biztosította a világot az ENSZ New York-i klímacsúcsán.
Az RWE a kisebbségi tulajdonos állami MVM-mel tervezett is korábban
egy 440 megawattos új, lignittüzelésű blokkot, hogy kiváltsa a két
legöregebbet. Az akkor 300 milliárd forintosra becsült beruházástól
azonban 2010 végén elálltak, a „megváltozott piaci feltételekre”, azaz a
csökkenő áramárra és a szigorodó uniós előírások miatt várhatóan
elszaladó környezetvédelmi költségekre hivatkozva. Voltak próbálkozások a
Mollal együttműködve az erőműben bőven keletkező széndioxid
elvezetésére, hasznosítására is, de ezek a projektek ugyancsak elhaltak.
A fejlesztések Mészárosékat ugyancsak foglalkoztatták, nyáron éppen a
működési stratégiára, valamint a fejlesztésre vonatkozó eltérő
elképzelésekkel indokolták, hogy kivásárolták a cseh társtulajdonos, az
EP Power Europe 50 százalékos tulajdonrészét. Forrásaink szerint azonban
most már inkább megszabadulnának a Mátra Erőműtől, az ország második
legnagyobb áramtermelőjétől. Szerintük az állami tulajdon lehetne a
megoldás az erőmű, a durván 2100 alkalmazott és a több ezer közvetett
bedolgozó számára. Meghibásodások miatt ki-kimaradó termelésről,
tízmilliárdos nagyságrendű veszteségről suttognak ugyanis a piacon, és
arról, hogy ha így megy tovább, év végére gond lehet akár a bérek
kifizetésével is Visontán. Állítólag a vezetőséget már heti
rendszerességgel rántják össze „válságtanácskozásra”.
Megkérdeztük Medveczki Zsoltot, a helyi
szakszervezet vezetőjét, tapasztalnak-e vészes előjeleket, és mennyire
készítették fel a dolgozókat az erőmű bezárására.
A gazdálkodás most stabil, a fizetés a kollektív
szerződés szerinti időben érkezik, szeptemberben a hűségjutalmat és a
tizenharmadik havi fizetést is időben kifizették.
– válaszolta a szakszervezeti vezető, aki eddig nem látott okot aggodalomra a fizetések miatt.
Az erőmű öt blokkja közül a két 100 megawattos öreg blokknál jellemző
az üzemzavar, és amint említettük, ezeket hamarosan le is kell
állítani. A termeléskiesés persze problémát jelent, a meg nem termelt
áramot a piacról kell megvennie a Mátrai Erőműnek, hogy eleget tudjon
tenni szállítási kötelezettségeinek. Minden erőműtársaságot sújt, hogy
sok karbantartó cég tönkrement, így nem egyszerű vállalkozót találni a
javításokra. Ez az egyik mellékhatása a rezsicsökkentésnek: az
energiatermelők a soványabb bevételek miatt csak végszükség esetén
rendelnek munkát, amiből nem tudnak megélni a karbantartók, és mivel
elfogytak, a bajban nincs kihez fordulni. Energetikai kivitelező annyira
nincs, hogy a Mol háromezer török munkást importál új poliolüzemébe.
Ami a jövőt illeti, Medveczki Zsolt szerint az a széndioxid-kvótától
függ. Az utóbbi három évben durván 500 százalékkal drágult, 5-6 euróról
28-ra ment fel a tonnánkénti ár, de járt 30 euró körül is. Ez már
kigazdálkodhatatlan szint, Valaska József korábbi
igazgatósági elnök már 2013-ban úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy ha a
kvótaárak négyről visszaugranának a korábbi, tonnánként 15-20 euró
körüli szintre, akkor a Mátrai Erőmű termelését szüneteltetni kellene.
Most ennél rosszabb a helyzet.
Az uniós és a hazai energiapolitikai megnyilvánulásokból azt szűrte
le a szakszervezet is, hogy nem lesz szenes blokk 2030-tól. Firtattuk,
hogy a blokkok leállításával kapcsolatban milyen tájékoztatást kaptak a
dolgozók, milyen fejlesztések vannak kilátásban a munkahelyek
megőrzésére? Szűkszavú válasza szerint „a hátralevő időszakot jól
átgondolt foglalkoztatási és szociális programmal kell kísérni”. Az EU
tiltott állami támogatást nem enged, így magyar adóforintokkal
elméletileg nem menthetik meg a Mátrai Erőművet. Az áramtermelés
biztonságának fenntartása miatt azonban szükség van alaperőműre – hogy
miképpen oldják meg a kérdést, annak a Nemzeti Energiastratégiából
kellene kiderülnie. A jövőbeni kereteket megszabó dokumentum
elkészítésének határideje szeptember elseje volt, de egyelőre nem tették
közzé.
Fotó: Bielik István / 24.hu
A Wise Advisory-tól kapott válasz ugyancsak a Nemzeti
Energiastratégiára hivatkozik. A kormány előterjesztése alapján az
Országgyűlés feladata – az uniós vállalásoknak megfelelően – a
karbonsemleges időszak céldátumának meghatározása. A döntés
meghozataláig a Mátrai Erőmű menedzsmentje a párizsi egyezményben
elfogadott 2030-as időpontot tartja irányadónak ebben a kérdésben. A
társaság tavalyi közgyűlése elfogadta azt a stratégiai tervet, amelynek
fókuszában a munkahelyek megőrzése mellett a dekarbonizáció áll.
Ha nem születik más direktíva, a társaság 2030-ig lépcsőzetesen
futtatja majd ki lignites blokkjait. A Mátrai Erőmű kieső szénalapú
kapacitásait gáz, biomassza, RDF (hulladékhasznosítás) és napenergia
felhasználásával biztosítja majd, és a vállalat 2030 után is közel 1000
megawattal járul majd hozzá az ország villamosenergia-felhasználásához.
„Magyarország energiafüggetlenségének megőrzése érdekében a Mátrai
Erőmű működésének fenntartása ma nemzetstratégiai érdek. Amennyiben a
Mátrai Erőmű nem termelne villamosenergiát, az nemcsak az
ellátásbiztonságot veszélyeztetné, hanem tovább növelné az ország
importenergia-függőségét, amely összességében aránytalanul nagy terheket
róna a lakosságra és az ipari felhasználókra” – szögezték le a
válaszban.
Óriási, a jelenlegi 8-9 millió tonna évenkénti felhasználási sebesség
mellett több száz évre elegendő lignitkészlet található az erőmű két
bányájában. Az Orbán-kormány eddig a bányászat és a szenes erőművek
feltámasztásán munkálkodott, ám ez az utóbbi időben háttérbe szorulni
látszik. Nem világos, hogy a lignit elfelejtéséről vagy épp
ellenkezőleg, karbonsemleges hasznosításáról van-e szó. Utóbbi sem
lehetetlen, hiszen ma már technológiák sokasága áll rendelkezésre a
széndioxid-kibocsátást nem növelő szénfelhasználásra.
Brüsszeli pénz állhat a házhoz
Felvetődik a kérdés, miért vásárolták meg egyáltalán Mészárosék azt
az erőművet egy rakás pénzért, amelytől tízmilliárdos nagyságrendű
veszteségtermelés várható, és meglévő egységeit belátható időn belül le
kell állítani, illetve sok száz milliárd forint beruházásával
korszerűsíteni? A G7
úgy számolt az RWE mérlege, illetve az abban szereplő eszközérték
alapján, hogy az 51 százalékos pakettért körülbelül 100 millió eurót
fizettek, és a másik, 22 százalékos német tulajdonos kivásárlásával
együtt valamivel több mint 40 milliárd forintba kerülhetett az
erőművásárlás. Az RWE az 1990-es évek közepén lezavart energetikai
privatizáció során 100 millió dollárért, mai árfolyamon bő 30 milliárd
forintért jutott az erőmű részvényeihez, de később ebből – amint egy országgyűlési felszólalás őrzi az emlékét – 26 millió dollárt és kamatait visszafizetett a magyar állam.
A megfontolás alapja az volt, hogy majd az EU-tól sok pénz érkezik korszerűsítésre – mondott egyszerű indokot a bevásárlásra Holoda Attila, a
második Orbán-kormány energiaügyi helyettes államtitkára, aki most
független jelöltként indul Hajdúszoboszló polgármesteri székéért. Ez
egyébként egybecseng a piaci hírekkel, ezek szerint környezetbarát
erőművel váltják ki a Mátrai Erőművet, és akkor lesz mód arra, hogy a
beruházás költségeinek 70 százalékát uniós forrásból fedezzék.
A füge állítólag a férfi herét jelképezi, mind felépítésben, mind kifejtett hatását tekintve. Legközelebb, ha füge kerül a kezed alá, nézz rá az árfolyamra, és képzeld oda vmelyik majomét, és adj neki. ;)
NEW OPUS GLOBAL