Topiknyitó: betgyuri 2019. 07. 07. 22:40

NEW OPUS GLOBAL  

Létrejött az új Fórum.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
betgyuri
betgyuri 2020. 02. 21. 09:08
Előzmény: #33817  westeros
#33820
Ez hogy jön ide ? 
Diák01 2020. 02. 21. 09:07
Előzmény: #33813  betgyuri
#33819
Ez túl van komplikálva. Az eladási árat egy nemzetközi szakértő csapat munkálja ki. Nem olyan hülyék, hogy az eredeti cikkírónak kell felvilágosítani őket.
betgyuri
betgyuri 2020. 02. 21. 09:07
Előzmény: #33815  PhilaxiaPhilip
#33818
Bocs nem válaszoltam a kérdésedre. 
Semmi. Simán benne van. 
westeros
westeros 2020. 02. 21. 09:06
Előzmény: #33815  PhilaxiaPhilip
#33817
(kicsit más a szitu vérplazma ügyben: https://magyarnemzet.hu/velemeny/szervkereskedes-7796978/  )
betgyuri
betgyuri 2020. 02. 21. 09:03
Előzmény: #33815  PhilaxiaPhilip
#33816

Olyan keresztüzletek folynak, hogy ember legyen a talpán aki kitalálja mi is folyik itt. 
53 céget átlátni.... és senki sem tudja már már követni mi is folyik az OPUS háza táján. 
A Narancs hiába cikkezik, az OPUS nem is nyilatkozhat hisz az ügy folyamatban van. 
Ami a lényeg ebből számomra, hogy még a fúzió létrejöttekőr említette ezt Beatrix a Mátrai Erőmű kapcsán: 
Nap­elem­parkjaink fejlesztése mellett lehetséges alternatíva egy gázüzemű blokk építése, ebben az esetben nem kapacitásbővítésről, hanem egy technológiaváltásról lenne szó. 
Arra gondolok, hogy A Mátrai Erőmű tulajdona 100% MVM, mi meg ott leszünk ezekben a felsorolt dolgokban mellette.... Eléggé kacifántos. 
PhilaxiaPhilip 2020. 02. 21. 08:52
Előzmény: #33813  betgyuri
#33815
Mi a valószínűsége annak, hogy a kvótát nem adta el az erőmű előbb egy nem-tőzsdei ML cégnek áron alul, majd az a cég piaci áron adta tovább? A NER úgy tűnik, hogy ilyen. (Pl. Erőmű osztalék vs Opus részvényesek vagy Bayer Zsoltné haveri vérplazma cége vs magyar adófizetők)
NagyKópé
NagyKópé 2020. 02. 21. 08:50
#33814
Indi: 282.
betgyuri
betgyuri 2020. 02. 21. 08:44
#33813
Durvát húzhattak Mészárosék a Mátrai Erőmű leadása előttszerzőBéres Mátépublikálva2020. febr. 20., 07:24Szakértők szerint nem teljesen áll meg a lábán az a magyarázat, hogy a CO2-kvóták miatti növekvő veszteség áll a háttérben. Illetve nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk.„Ha tényleg az államnak kell megvásárolnia a CO2-kvótákat, akkor az nagyon csúnya költségeket jelent az adófizetők számára” – mondja egy energiaszektorban otthonosan mozgó forrásunk.A Narancs.hu-nak több, az ügyre rálátó forrás is azt állította, hogy Mészáros Lőrincék nemcsak a Mátrai Erőműt adták el az államnak, hanem a szén-dioxid-kvótáiktól vagy azok egy részétől is megválhattak a tőzsdén az átadás-átvétel előtt
.Az áram ára is emelkedettA zsugorodó profitot – esetenként a veszteséget – Európa-szerte azzal indokolják a szénerőművek, hogy emelkedik a CO2 kibocsátását engedélyező szén-dioxid-kvóták ára, ami 2019-ben átlagosan tonnánként 24 euróra rúgott.Múlt héten számolt be a hazai sajtó arról, hogy a Mátrai Erőmű 2019-ben 57 százalékos működésen termelt áramot, amit a vezetőség azzal magyarázott, hogy így próbálta meg a veszteségét csökkenteni: a hírek szerint így is 5,9 milliárd forintos mínuszt hozott össze tavaly az intézmény.Magyarország egyetlen lignitalapú erőműve 4047 gigawattóra áramot értékesített, amíg egy évvel korábban 5319-et. Az áram egy részét a piacról vásárolta, majd továbbadta, de a saját termelése így alig több mint 3712 gigawattóra volt.2018-at megelőzően a szén-dioxid-kvóták ára átlagosan 5 euró volt, ami valóban jóval kevesebb, mint a tavalyi átlag, a 24 euró. Ugyanakkor egy a Narancs.hu által megkeresett, az erőmű működését jól ismerő szakember szerint azt is figyelembe kell venni a kalkulációknál, hogy a CO2-kvótaárak emelkedésével a villamosáram ára is megnőtt tavaly. 2018 végén az Index írt egy átfogó cikket az árak robbanásáról, az Energiadiszkont pedig nemrégiben közölte, hogyan ingadozott tavaly az árfolyam: volt hogy 60 euró per megawattórára is felugrott.Tehát a kvóták és az áram árát összevetve az jön ki, hogy nemcsak a kiadásaik nőttek a szénerőműveknek, hanem a bevételeik is. Nem mellesleg a Mátrai Erőműnek óriási kiadásai vannak évközben (ha a bánya nem termel egy tonna szenet sem, akkor is ki kell fizetni az alkalmazottak bérét, és karban kell tartani a berendezéseket), amit csakis az értékesített áram utáni nyereségből tud fedezni. Ezért forrásaink úgy vélik, a CO2-egységek árának növekedése önmagában nem ad megnyugtató magyarázat arra, hogy miért csökkentették a termelést a Mátrai Erőműben.
Nem tudni biztosan, éppen ki a tulajdonosHogy a Mátrai Erőmű jelenleg kinek a tulajdonában áll, nehéz a megjelent hírekből, bejelentésekből kihámozni.Ez a Mészáros-féle vállalat 2019 december 23-án értesítette a tőzsdei partnereit, hogy megvált az erőműtől, ezzel szemben Orbán Viktor az év első kormányinfóján azt mondta: egy vagyonbecslő méri fel az értékét, amit majd nyilvánosságra hoznak. A 24.hu pedig múlt héten írt arról, hogy február 10-e hétfőn átadta az MVM-nek a Mészáros-cég az erőművet.
Osztalék után veszteség?
Mészáros Lőrincék 2017 végén tették rá a kezüket a tulajdonrész 73 százalékára 5,9 milliárd forintért, ami elég jutányos ár, ahhoz képest, hogy az értékét 8 milliárdra becsülték. 2019 februárjában 11,2 milliárd forint osztalék kifizetésére tett javaslatot az igazgatóság, a tulajdoni hányadok alapján az Opus pedig bő kétmilliárd forintot profitált.
 Az ügy szempontjából kulcskérdés, hogy ki a tulajdonos, pontosan mikor és milyen feltételekkel veszi vagy vette át az állami cég az erőművet. Ugyanis neki kell bajlódnia a CO2-kvótákkal, amelyek – mint fentebb láttuk – nem kevés pénzbe kerülnek. Magyarán nem mindegy, hogy ezek árát az állam vagy egy magáncég állja.Az Európai Unió kibocsátási-kereskedelmi rendszere (ETS) úgy működik, hogy a cégeknek ez Európai Energiatőzsdén (EEX) kell vásárolniuk maguknak kvótákat a termelésük biztosításához, hiszen ezek az egységek jogosítják fel a CO2-kibocsátásra, tehát a működésükre is. Ezekkel szabadon kereskedhetnek, éppúgy ahogyan a részvényekkel is lehet a tőzsdén.Ha egy vállalatnak a termeléséhez képest túl sok van, akkor elad, ha kevés, vásárol, esetleg be is spájzolhat belőle, ha azzal számol, hogy a közeljövőben drágulni fog. Így olcsóbban tud adott esetben áramot termelni. De ha úgy dönt, akkor el is adhatja a kvótája egy részét, legfeljebb visszafogja az áramtermelését, vagy ha mégsem, egy idő után vásárolnia kell kvótákat.Amivel jól is járhat, ha esnek az energiatőzsdén a kvótaárak, de jelentősen bukhat, ha időközben emelkedni kezdtek – ahogy ez a közelmúltban megtörtént. De úgy tudjuk, hogy az energiaszektorban lévő vállalatok stabilitási okokból nem szoktak a kvótákkal spekulálni, hacsak persze nem annyira alacsony azoknak az ára, hogy megéri beraktározni belőlük.
Már csak azért sem éri meg túlzottan az erőműveknek a spekuláció, mert decemberben zárniuk kell a kvótamérlegüket, majd az Európai Bizottság (EB) által megbízott auditcégek összegzik, hogy hány tonna CO2-t pöfékeltek. 
A következő év március végén pedig közlik velük, hogy mennyi szén-dioxid-kvótát kell leadniuk az EB számára, amit április 31-ig tehetnek meg a vállalatok.A kibocsátási-kereskedelmi rendszer direktívája értelmében ezek az egységek törlésre kerülnek. Ez azért fontos, mert ezzel a vállalatokat arra lehet ösztönözni, hogy ne spekuláljanak és csak annyi kvótát vásároljanak, amennyire szükségük van, nem mellesleg a CO2-kibocsátás is folyamatosan csökken EU-s szinten. (Az ETS-rendszerről az Európai Parlament oldalán olvashat részletesebben).Esetünkben lényegi kérdés, hogy az állami MVM mennyi kvótával vette át Mészároséktól a Mátrai Erőművet.Túladtak a kvótákon?
A Narancs.hu több forrásból úgy értesült, hogy az Opus Global az üzlet megkötése előtt értékesíthette a kvótaállományát a tőzsdén, amit egyébként törvény szerint megtehet: az egyik megkérdezett szakértő szerint ez olyan, mint amikor egy autót üres tankkal ad el a régi tulajdonosa az újnak.Ettől függetlenül arról nincsenek információk, hogy az MVM ezt belekalkulálta-e a vételi árba vagy sem. Annyit tudunk, hogy minimum kétséges az a magyarázat, miszerint azért csökkentették a Mátrai Erőmű termelését, hogy ne nőjön a veszteség.Továbbá úgy értesültünk, hogy napi 80 milliós mínusszal üzemel az erőmű, mert a forint romló árfolyama miatt drágábban vásárol vissza a kvótákat. (A napi veszteséges működésben benne van az is, hogy nagyjából 150 milliárdos rekultivációs költség terheli a Mátrai Erőművet, ami rendkívül rossz műszaki állapotban is van).Az egyik informátorunk felhívta a figyelmünket arra is, hogy az unió tagállamai egy meghatározott mennyiségű ingyenes kvótát kioszthatnak a vállalatok között az energetikai szektor modernizációja érdekében. 
Birtokunkba jutott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) erre az opcióra megalkotott nemzeti kerete, amit úgy fogalmaztak meg, hogy főleg a Mátrai Erőműnek tesz lehetővé támogatást a jövőben.Értesüléseink szerint ez nagy felháborodást keltett a piacon, mert más befektetők is élni kívántak volna ezzel a lehetőséggel. Forrásunk elmondta, ha a kormány kiírja az ingyen kvótákra vonatkozó pályázatot, és azt megnyeri a Mátrai Erőmű, akkor építeni fog egy gázos blokkot a társaság, aminek az üzemeltetése során kap majd ingyen kvótákat.Zaciba vágták
Friss hír továbbá, hogy a Mátrai Erőmű megvétele előtt az MVM elzálogosította a naperőműveit: a Magyar Fejlesztési Bank 9,2 milliárd és 3,8 milliárd forintra jegyeztetett be zálogjogot az MVM ZG Solar Kft. olyan vagyontárgyakra, mint a paksi, visontai és felsőzsolcai napelemes erőmű, illetve  több ingatlan. A bejegyzések még csak most jelentek meg a cégpapírokon, de még decemberben születtek – éppen azelőtt, hogy kiderült: Mészáros eladja erőművét az MVM-nek.
Összességében a jelek abba az irányba mutatnak, hogy mielőtt maga mögött hagyta az erőművet a Mészáros-cég, a kvótáit (vagy legalábbis annak egy részét) értékesíthette a tőzsdén, ami magyarázatot adhat a termelés csökkentésére.Kérdés, hogy az MVM tudott-e az állítólagos kvótaeladásról, hiszen egy kisebb kft. esetében is több hónapos átvilágítás történik, nagyon furcsa lenne, ha a vagyonkezelő erről nem értesült volna, nem mellesleg a mostani tulajdonosváltozás előtt is volt tulajdonrésze a Mátrai Erőműben, tehát bele kellett látnia annak a működésébe.Ettől függetlenül forrásunk felhívta rá a figyelmet, kvóta-kérdés csak egy kisebb szelete lehet a nagy üzletelésnek, ami viszont jól jellemzi a helyzetet: „Mészáros kivesz mindent, ami pénzé tehető, az állam pedig állja a cechet” – mondja.Természetesen megkerestük az állami céget, azaz a vevőt és a Mészáros-féle vállalkozást is, de cikkünk megjelenéséig semmilyen választ nem kaptunk. Ha cikkünk megjelenése után mégis válaszolnak, kiegészítjük írásunkat.
forrás : https://m.magyarnarancs.hu/belpol/matrai-eroma-co2-kvota-126856
betgyuri
betgyuri 2020. 02. 21. 08:20
#33812
Egy hosszú éjszaka, 27 tagállam és ezer milliárd euró: minden, amit az uniós költségvetésről tudni kellÖsszesen 1094,8 milliárd euró – ennyi pénzről dönthetnek ma az Európai Unió tagállamainak vezetői az uniós költségvetés vitájában. A magyarok számára az egyik legfőbb kérdés, hogy 2021 és 2027 között mennyi kohéziós pénz jut majd Magyarországnak: a britek kilépése miatt egészen biztos, hogy milliárdokkal kevesebb, mint hét éve, de lehet rajta korrigálni. Orbán Viktornak ráadásul a jogállamisági feltételek miatt is tartania kell. De miért verik az asztalt a hollandok és miért vitt magával öt inget a tárgyalásokra Andrej Babis? Gyorstalpaló az uniós költségvetésről.obban, vagy rosszabbul jár Magyarország, mint hét éve?Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, először annak kell kiderülnie, hogy pontosan mekkora lesz a költségvetés keretösszege és milyen arányban oszlanak meg a pénzek a három fő terület: a mezőgazdaság, a kohézió, valamint az egyéb prioritások (klímavédelem, digitalizáció, migráció) között. Az biztos, hogy a britek kilépése a hét évre 75 milliárd eurós hiányt teremtett, ezt pedig valamiből pótolni kell. Orbán Viktor "tisztességes költségvetésért" küzd, de azon nyilvánvalóan nem tud változtatni, hogy a kohéziós pénzekből a tagállamoknak a következő hét évben kevesebb pénz jut. A Bruxinfo becslései szerintMagyarország közel 6 milliárd euróval kevesebb kohéziós pénzt kaphat, mint az előző hét évben.Ezen viszont még lehet korrigálni. A legfrissebb költségvetési javaslat számos engedményt tett a kelet-közép-európai tagállamoknak. Charles Michel, az Európai Tanács elnökének javaslata a kedvükért 6 milliárd euróval megemelte a kohéziós pénzek jelentősen lecsökkentett keretét. Ezen belül is átcsoportosított a gazdagabb országoktól a szegényebbek javára, hogy igazságosabb legyen a rendszer.A magyarok számára ez azt jelenti, hogy 600 millió euróval nőtt a felzárkóztatásra szánt pénz, ami így összesen körülbelül 17,8 milliárd euróra rúghat. Az Európai Tanács elnöke állítólag külön figyelt arra, hogy biztonsági tartaléka is legyen, amit a tárgyalás alatt vet majd be, ha valaki nagyon tiltakozik.Pontosan mennyi pénzről van szó?Az uniós költségvetés keretösszege – vagyis az, hogy mennyi pénz álljon rendelkezésre – a különböző javaslatok alapján az elmúlt időszakban folyamatosan változott. Az Európai Bizottság kicsivel több mint másfél éve 1135 milliárd eurós keretösszeget jelölt meg. Ez a 27 uniós tagállam összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát jelenti.Tavaly decemberben a finn soros EU-elnökség már szűkmarkúbb volt. Az általuk benyújtott tárgyalási dokumentum 1087 milliárd euróról szólt, mely a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének 1,07 százaléka.Ezt emelte meg minimálisan Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A múlt pénteken benyújtott javaslatban, ami a tagállamok vezetői elé kerül, 1094,8 milliárd euró szerepel, ez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 1,074 százalékát teszi ki. Vagyis, minden országnak többet kell befizetni.Az Eurológus kiszámolta, hogy egy EU-s állampolgárra vetítve jelenlegi árfolyamon évente körülbelül 283 euró (96 ezer forint) juthat a kasszába 2021–2027 között. Ez az előző hétéves ciklusban 240 euró (81 ezer forint) volt.Elég lesz annyi pénz Orbán Viktornak, ami a tervekben szerepel?Valószínűtlen. Nem mondunk azzal semmi újdonságot, hogy a magyar miniszterelnöknek – mint bármely más tagállam vezetőjének – az az érdeke, hogy minél több pénz jusson Magyarországnak. Ezért nem is kell csodálkozni azon, hogy február elején tisztességtelennek, sportszerűtlennek és igazságtalannak nevezte a költségvetés tervezetét.Ezt Orbán arra alapozta, hogy Michel javaslatában olyan módosítások vannak, amelyek a szegényebb országoktól a gazdagok irányába csoportosítana át pénzeket. A magyar miniszterelnök akkor nagyon ambiciózusnak nevezte a menetrendet, aminek teljesítése szerinte nem lehetetlen, de „csodát kell hozzá tenni”. Amúgy sem gondolja, hogy február 20-án mindenképpen le kell zárni a tárgyalásokat, hiszen a megállapodás minősége fontosabb, mint az időpontja.„Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is” – mondta Orbán.És mi van a demokrácia őreivel? Van mitől tartania a magyar kormányfőnek?Van, de már nem sok mindentől. Az Európai Bizottság 2018-as javaslatában is szerepelt, hogy az uniós pénzek kifizetését kössék a jogállamisági feltételekhez. Ez nyilvánvalóan nem sok jót jelent Lengyelországnak és Magyarországnak, melyek ellen most is folyamatban van a jogállamiság megsértése miatt indított, hetes cikkely szerinti eljárás.Charles Michel pénteken benyújtott javaslata viszont tartalmazott egy nagy meglepetést: ugyan szintén jogállamisághoz köti a kifizetéseket, de a korábbi tervekkel ellentétben nem a szankciók elutasítását, hanem elfogadását köti minősített többséghez.Vagyis, ha az Európai Bizottság büntetést javasol, akkor a tagállamok legalább 65 százalékának el kell fogadnia azt. Ezzel szemben az előző tervek szerint a büntetést csak úgy lehetett volna megakadályozni, hogy a tagállamok minősített többsége elutasítja a javaslatot. Az új javaslat szerint tehát egy ellenálló kisebbség is megakadályozhatja a szankciókat.Azt, hogy a büntetés szükségességét milyen mechanizmus alapján állapítja meg Brüsszel, a költségvetéssel párhuzamosan dolgozzák ki.Tényleg két nap alatt kell ennyi pénzről dönteni?Nem. A hét évre tervezett uniós költségvetést csütörtök délután kezdik tárgyalni az Európai Unió állam- és kormányfői, de a háttérben már évek óta zajlik a munka. Az Európai Bizottság 2018 májusában nyújtotta be kiinduló javaslatát, azóta folyamatosak a tárgyalások. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a mai tárgyalás előtt kétoldalú megbeszéléseket folytatott a 27 tagállami vezetővel, ez alapján kerül a végső javaslat az asztalra. A háttérmunka olyan régóta zajlik, hogy egy uniós nagykövet a Politico brüsszeli tudósítójának meg is jegyezte: már fejből tudna érvelni bármelyik kollégája helyett. Az állam- és kormányfők tehát most ezt a munkát veszik át a háttéremberektől, és megpróbálnak pontot tenni az ügy végére.Mi jelenti a legnagyobb problémát?Túl azon, hogy a tagállamok érthető módon mindig a saját érdekeiket nézik, a csütörtökön kezdődő tárgyalások a korábbiaknál is jobban megosztják őket, méghozzá Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető britek távozása az Európai Unióból azt is jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, hét évre számolva 75 milliárd eurós a hiány. Eközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. Az Európai Bizottság ennek kezelésére javasolta, hogy egyrészt többet fizessenek a tagállamok, másrészt takarítsanak meg a közös agrárpolitikán és a kohéziós forrásokon. Egy ilyen elképzelést azonban nem lesz könnyű átvinni.Kik fogják a leghangosabban verni az asztalt?Tulajdonképpen mindenki. Az Európai Tanács zárt ajtói mögül sajnos ez nem fog kihallatszani, de mindenképpen érdemes odafigyelni az úgynevezett „négy fukar” tagállamra. Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia nettó befizetők (vagyis a hivatalos számok szerint több pénzt raknak be, mint amennyit visszakapnak), ők ragaszkodnak hozzá, hogy a költségvetés keretösszege ne legyen magasabb, mint a GNI 1 százaléka. Ez a részükről érthető is, a Bruxinfo számításai szerint a jelenlegi javaslat alapján Hollandia kiadása például 8,5 milliárd euróról 10,5 milliárd euróra nőne.A Politico úgy tudja, hogy – Németországgal együtt – akkor egyeznének bele az 1,07 százalékos költségvetésbe, ha a britek miatt bevezetett visszatérítési rendszer megmaradna a Brexit után is.Eközben a többi tagállam azzal érvel, hogy a most javasolt pénz sem lesz elég semmire, főleg, ha klímavédelemre és digitalizációra jóval többet akarnak költeni. A vita ráadásul nemcsak az összegről fog szólni, hanem arról is, ezt hogyan és mire osszák szét a költségvetésen belül.Meddig fog ez az egész tartani?Sokáig. A nemzeti delegációk tagjai már most azon viccelődnek, ki hány inget csomagolt a bőröndbe. A cseh miniszterelnök, Andrej Babis például öt váltás fehérneműt visz magával Brüsszelbe, sokan pedig a megszokott egy helyett rögtön két éjszakára foglaltak szállást.A Politico hírlevelében az egyik diplomata viszont azt mondta, hogy ennyire nem kell túlgondolni. Szerinte pénteken már úgyis látszik majd, hogy közelednek-e az álláspontok, ha pedig nincs remény a megállapodásra, akkor Michel egészen biztosan berekeszti az ülést és újabb rendkívüli csúcsot hirdet. Az senkinek nem érdeke, hogy kialvatlan politikusok döntsenek ennyi pénzről.És mi történik, ha mégis lesz megállapodás?Egyrészt az nagy csoda lenne, másrészt még nem érne véget a folyamat. Az uniós költségvetést az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, bár módosításokat a képviselők már nem javasolhatnak. Azt az EP mindenesetre leszögezte, hogy jelen formájában egészen biztosan nem mondanak igent Charles Michel javaslatára.
forrás : HVG
betgyuri
betgyuri 2020. 02. 21. 08:19
Előzmény: #33809  Gabeszo
#33811
Mindenkinek Jó reggelt ! 
Az OPUS energetikában és vasútban van jelen mindkettőben komoly érdekeltsége van, és mindaddíg mig Orbán Viktor a góré, addig van ideje olyan szintre jutni, amely megkerülhetetlenné teszi. Sőt én a magam részéről fenntartom, hogy mostmár 50-100 milliárdos közvetlenül az OPUS GLOBAL nyrt-be tesznek nyereséges cégeket, melynek hosszú távú jövője biztosított. Ebben nincsen kétségem. 
Az EU tárgyalások mely jelenleg is zajlanak hatással lesz az OPUS GLOBAL NYRT számára is. 
PhilaxiaPhilip 2020. 02. 21. 07:59
Előzmény: #33809  Gabeszo
#33810
Ismerve az előzményeket a kisrészvényesek továbbra is jól fognak járni. :-(
Gabeszo 2020. 02. 21. 07:33
#33809
https://index.hu/gazdasag/2020/02/21/megvalosult_orban_alma_mar_nem_a_magyar_cegeket_veszik_hanem_ok_vasarolnak/?fbclid=IwAR2AmWyCWxlP_NfiHxQQ3f11CzHiSgn0iu_4-461l-V06pYx_L492ShkaCs
Sőt, a legnagyobb tranzakciók közül legfeljebb egyetlen ügylet merülhet fel ilyenként, amikor az E.On, az MVM és az Opus Global bizonyos energetikai érdekeltségeket átrendezett. Itt a külföldi cég legalább részben vevő is volt, igaz, eladó is, de a többi rangsorolt tranzakcióban már egyáltalán nem vásárolt külföldi.
betgyuri
betgyuri 2020. 02. 20. 18:55
Előzmény: #33807  NagyKópé
#33808
Köszi
NagyKópé
NagyKópé 2020. 02. 20. 17:06
#33807
Z286
betgyuri
betgyuri 2020. 02. 20. 16:34
Előzmény: #33804  Donqatto
#33806
Ne is mondd... 
betgyuri
betgyuri 2020. 02. 20. 16:33
Előzmény: #33803  bankos
#33805
Megértelek.. M
Donqatto
Donqatto 2020. 02. 20. 16:31
Előzmény: #33802  betgyuri
#33804
Lesz 180 milliárd is :)
bankos
bankos 2020. 02. 20. 16:30
Előzmény: #33802  betgyuri
#33803
Ilyen egy fasszopo papírt mint az Opus nincs megegy komolyan mondom!!!! 
betgyuri
betgyuri 2020. 02. 20. 16:24
Előzmény: törölt hozzászólás
#33802
Az Opus értéke nem 200 milliárd Ft. Ez az árfolyam mintha azt üzenné, várok még... 
Vaginizmus2016 2020. 02. 20. 16:22
Törölt hozzászólás
#33801

Topik gazda

betgyuri
betgyuri
2 5 5

aktív fórumozók


friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek