Milyen lesz az Opus új energiaportfóliója?Összességében a Mátrai Erőmű többségi üzletrészének eladása után is nagy jövőt látunk az energiában, az árbevétel szempontjából még növekedésre is számítunk. Ugyanakkor nagy beruházások előtt állunk. Energiakereskedő társaság fejlesztésén vagy vásárlásán is dolgozunk. Egy másik lépésünk már ismert, mi vásárolhatjuk meg az MVM-E.ON ügylet során a Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t, a Titászt. Ennek köszönhetően ügyfélszolgálati, irányítási, adminisztrációs és sok más területen is kihasználhatunk szinergiákat. Ám nem szeretnénk az ország határain belül maradni, a régióban elsősorban Romániában, Bulgáriában, Szerbiában, Horvátországban, esetleg Szlovákiában terjeszkednénk. Ha e térségben találkoznunk olyan pályázattal, amelyen a portfóliónkba illő eszközöket hirdetnek meg, szeretnénk rajta indulni. forrás : ↻ 2019. 12. 23. 11:13 Horváth Lilla Pénzügy | Tőzsde | Vállalati Hírek | Vállalatokhttps://www.vg.hu/vallalatok/vallalati-hirek/ujratervezte-portfoliojat-az-opus-1946994/
Itt a bizonyíték: vizet prédikál és bort iszik fél Európa Több tagország is bejelentette a szénerőműveinek bezárását a klímavédelmi célok elérése érdekében, csakhogy az energiatermelés legszennyezőbb módját valójában nem megszüntetik, hanem „kiszervezik”. Ez nem törvénytelen, nem szabályellenes, viszont becsapja a választópolgárokat, egyúttal nagy pofont jelent a globális klímavédelem számára.A tudományos konszenzus szerint a bolygónk élővilágát és az emberi civilizációt is komolyan fenyegető, gyors ütemű klímaváltozás hátterében az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok állnak. Elsősorban is a fosszilis energiahordozók (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származó szén-dioxid. Karbonsemlegesség 2050-reHa az éghajlatváltozást többé-kevésbé kezelhető szinten szeretnénk tartani, ahhoz az egész emberiség közös áldozatvállalására, cselekvésére van szükség – és nem holnap, hanem ma, vagy egyre inkább tegnap. Amint a múlt héten egy, a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadáson elhangzott:A klímaváltozás valóság. Ma nem az a kérdés, hogy 2100-ban mi lesz, hanem hogy 20–30 év múlva hogyan tudjuk megoldani az életünket. Ennek érdekében hirdette meg az Európai Unió 2050-re a nettó karbonsemlegesség elérését, vagyis nem bocsát ki több szén-dioxidot, mint amennyit az úgynevezett szénelnyelők – a növényzet, a vizek, de a jövőre gondolva akár új technológia – képesek a légkörből kivonni és tárolni. A kulcsszó, mondhatni az egész kérdés alfája és ómegája természetesen az energiatermelés, eszköze pedig jelenleg az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer. Csakhogy van egy kiskapu, ami ugyan nem „törvénytelen”, de alkalmazásával sok tagország gyakorlatilag átveri az unió választópolgárait, illetve aláássa a közös célokat: bejelenti a szénerőműveinek bezárását, miközben az energiatermelés leginkább környezetszennyező módját nem megszünteti, hanem „kiszervezi”. Márpedig az éghajlatváltozás nem tartja tiszteletben az országhatárokat – mondja Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 vezetője. A szennyező fizet A kibocsátás-kereskedelem kvótarendszerben működik világszinten: az ENSZ égisze alatt kidolgozott módszer elvben rendkívül egyszerű és hatékony. A gyakorlatba ültetve viszont már nyilvánvalóan elvesznénk a részletekben, így témánknál maradva nézzük az európai gyakorlatot. A kvótakereskedelem az Európai Unió számára az egyik legfőbb eszköz a kibocsátások csökkentésére. Nagy vonalakban arról van szó, hogy az EU meghatározott egy limitet arra, mennyi lehet a kibocsátás az ipari és energetikai szektorban egy adott évtizedben. Ezt a mennyiséget kvótákká alakítják, ahol egy tonna szén-dioxid kibocsátása egy kvótaegységnek felel meg.A kvótákat aztán részben kiosztják a cégek között, részben pedig elárverezik, a lényeg azonban az, hogy mindig kevesebb kvóta van, mint amennyi kibocsátás megvalósulna, ha nem lenne ilyen szabályozás Az már a kibocsátók feladata, hogy minden kibocsátásukat kvótával „fedjék le”: ezeket kaphatják ingyen, vehetik árverésen vagy piaci feltételek között – így az egyes cégek rá vannak kényszerítve, hogy pusztán piaci megfontolások alapján is egyre inkább klímabarát módszerekre térjenek át. Az unió célja 2050-re a klímasemlegesség, szükséges tehát a szigor, sőt nyugodtan mondhatjuk, a szabályozás elég erősen „terelget”az elvárt megoldás felé:Az ingyenkvótákat olyan, versenyképességi előnyt igénylő ágazatoknak osztják ki, mint az acélipar, de a villamosenergia szektor például nem részesülhet belőlük: 20 MW-ot meghaladó összteljesítmény felett minden CO2-kibocsátással járó megawattért súlyos eurókat kell kiadni– mondja a 24.hu-nak Bart István. És itt ütközünk bele a szén alapú áramtermelésbe, illetve az említett kiskapuba.A legkárosabb módszer a legdrágább Szénfajtákon belül is van eltérés, de még a legjobb minőségű fekete kőszén égetéséből származó egy megawattnyi áram is nagyjából háromszor annyi szén-dioxid kibocsátásával jár, mintha földgázból nyerünk ugyanennyi energiát. Kőolajat ma már nem igazán használunk fűtésre és áramtermelésre, de a rend kedvéért jegyezzük meg: az olaj a gáznál kétszer szennyezőbb. Az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) által folyamatosan szorított hurok nyilvánvalóan a szénerőművek nyakán a legfájdalmasabb: a kvótaegységek ára tavaly 10-ről 25–30 euró körüli értékre ugrott. Ennek következtében viszont a szén alapú áramtermelés 23 százalékkal csökkent 2019-benA baj csak az, hogy az uniós szabályozás szerint a kvótáért az fizet, aki a szenet eltüzeli, vagyis EU-n kívüli országból származó „szenes áram” máris sokkal olcsóbb, hiszen általában a kvóta egységára is sokkal szerényebb. Nézzük ezt meg hazánk példáján. Képmutatás az egész Magyarország ugyanannyi áramot importál Ukrajnából, amennyit a Mátrai Erőmű megtermel: a teljes hazai fogyasztás nagyjából 15 százalékát. A szakember szavai szerint tehát tulajdonképpen a Mátrán kívül van egy másik hatalmas erőművünk, amelynek a kibocsátásaiért az ENSZ-szabályok alapján Ukrajna felel, egészen pontosan az elavult, rossz hatásfokon működő burstini hőerőmű. Ukrajna nem része az ETS-nek, nem kell kifizetnie a széndioxid-kibocsátási kvóták tonnánkénti nagyjából 25 euróját, ezzel körülbelül 15–30 százalékkal olcsóbb az Ukrajnából származó áram, mint a hazai termelésű– fogalmaz Bart István. Egy új uniós kutatásból emellett az is kiderül, ugyanez érvényes az EU egész határvidékén. Az egészben az a szép, hogy Magyarország, Szlovákia, Olaszország, Görögország, Finnország és Portugália bejelentette: 2030-ig teljesen beszünteti a szénalapú energiatermelést. Nem törvénytelen, nem szabályellenes, csupán egy kiskapu, ami objektíven jelentős politikai haszonnak nyit utat, ugyanakkor nagy pofonnak értelmezhető a globális klímavédelem és a választópolgárok arcán, hiszen képmutatás az egész. Megadóztatnák a határon A mértéke persze relatív. Ha a külföldi szénerőművekből származó villamos áramot Európán belül termelnénk meg a jelenleg aktív rendszerben, az a 2018-as adat szerint 11 tonnányi szén-dioxidtól mentené meg a Földet. Önmagában nem sok – Magyarország éves kibocsátása 20 millió tonna –, de elképesztő mértékben emelkedik: 2017 óta az EU-ba importált áram mennyisége a hétszeresére nőtt. A szóba jöhető megoldás ma még több ismeretlenes, az Európai Bizottságban két megoldás merülhet fel. Az egyik az EU-n kívüli áram importőrének bevonása az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe, a másik pedig az úgynevezett karbonvám bevezetése lenne.Így vagy úgy, az áramtermelés karbonköltségeinek érvényesítése várhatóan jelentősen visszavetné a Magyarországra irányuló áramimportot is. Ez egyébként beleillik a magyar kormány energiastratégiájába, amely az energia importarányának csökkentését tűzte ki célul. forrás : 24.hu link : https://24.hu/tudomany/2020/02/22/szen-eromu-klimavaltozas-europai-unio-kvotakereskedelem/
Nincs vita köztünk. Csak annyival egészíteném ki. hogy a 2019.júliusi béten feltett anyag most érik be. Ebből is komoly pénz folyik be , amiből lehet építkezni, ezt Brüsszel nem tudja kiiktatni. A TITÁSZ, EON még nem jött be, ( Reményeim szerint igen ) ... A Vasútra komoly fordítások kellenek több évre . Nyilván az Energetika baromi nagy falat, de van rá pénz ( Cash, nem részvény ), és szándék.( Közvetelnül OPUSBA és nem alapkezelőkön keresztül ) ... Továbbmeni nem szeretnék, de fanntartom azon gondolatomat a tévedés jogával hogy MOL-OTP szintű birodalmat akar Viktor. Az OPUS ezért van.
Igen a BUBE egy nagy projekt de csak egy egyszeri tétel. Megépítik 3-5 év alatt és kész. Titász meg E.ON pedig minden évben termeli majd a profitot. 10-15 év múlva is....
Nos ha ez tényleg összejön amit már az OPUS közzétett mint elnyert deal, akkor az brutál pénzt fog jelenteni a cégnek. Az árfolyamra nem tudom azt mondani, hogy ettől aztán beindul. hírek nem tódulnak mondhatni ( bár másutt se ömlenek a hírek ) de én már nem adom el ( főleg ezért sem ) .... Nekem még van reményem ... sőt már már nekem is hihetetlen de erősödik.. megáll az ész :) És most azon töprengek hogyan vásároljak még egy kicsikét. A cég tőzsdei értékét szembeállítom a cég eszközeivel, vagy várható éves jelentésével ( mondjuk Nagykópé számításával ) akkor a cég részvényének értéke alulárazott szerintem. Vagy megnézem azt, hogy van-e jövőképe akkor azt gondolom hogy van, figyelembevéve azt amit korábban írtam, hogy az EU beinthet nekünk a TItász, EON deal ügyében. Szóval azért van kockázat. De van CASH ! és ha akarják akkor ráfordíthatják részvények felrántására is... De őszintén ? Ez a deal több mint 600 milliárdos ( FT) üzlet.... szóval khm... ez most nagyobb mint a TITÁSZ+EON együttvéve.... Lehet ezért zuhant a forint :)
https://dunaharasztionline.hu/helyihirek/gazdasag/2020/01/28/allitolag-heteken-belul-megszulethet-a-hitelszerzodes-a-budapest-belgrad-vasutvonal-fejleszteserol/ Budapest-Belgrád vasútvonal 693,5 milliárd Ft +Megkötötte a szerződést a Budapest - Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának teljes körű tervezésére és kivitelezésére a CRE Konzorcium – tette közzé a Budapesti Értéktőzsde Honlapján az Opus Global Nyrt. A közös irányítású magyar-kínai konzorciumban a tőzsdei társaság közvetett, 51 százalékos tulajdonában lévő RM International Zrt. fele részben vesz majd részt a munkálatokban.A beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár – közel 590 milliárd forint -, a kivitelezési szerződés a magyar állam és a kínai Eximbank finanszírozási megállapodásával, várhatóan 2019. harmadik negyedévében léphet hatályba.A felcsúti milliárdos az Opus nevű cégének a leányvállalataként működő RM International Zrt. nevű konzorciumon keresztül jelent meg a beruházók között, így övé kereken az 590 milliárdos keretszerződés 50 százaléka.AZAZ 295 MILLIÁRD FORINT BEVÉTEL MINDENKÉPP MÉSZÁROS LŐRINC ÉRDEKELTSÉGÉHEZ MEGY MAJD.A kínai hitelből épülő vasútvonal a pireuszi teherkikötőt Nyugat-Európával összekötő vasúti folyosó részét képezi majd. A tervek szerint 2023-ra készül el.
NEW OPUS GLOBAL