Szerintem 99% hogy adásvétel is, hiszen abból van sok. Így már a vesztes kötéseiden is pénzt tud, és fog is keresni a fidesz. Enyveskezű 2bites szarházi kö… na, hagyjuk is :)
Ehhez vajon mit fog szólni az IB? . . A tranzakciós illetéket úgy emeli meg a kormány a tervezett 232,5 milliárd forintról 50 milliárd forinttal, hogy az
értékpapír-tranzakciókra is kiterjesztik a tranzakciós illetéket, az
illeték felső összehatárát pedig tranzakciónként a jelenlegi 6 ezer
forintról 10 ezer forintra emelik mind az átutalások, mind az értékpapír-tranzakciók esetében
"De mi van akkor, ha én 210-ért veszem, a bekert meg 200-al számolja a broki. Ez nekem veszteség, mert nagyobb nyereséget mutat ki, mint ami a tényleges nyereségem"
Vita tárgya lehet, hogy ez az üzletszerű fogalmába tartozik vagy sem. Feltételezve, hogy nem üzletszerű, pont olyan mintha vennék horvát kunát a nyaraláshoz, a maradékot meg eladnám, szóval adómentes a nyereség, ok. De mi van akkor, ha én 210-ért veszem, a bekert meg 200-al számolja a broki. Ez nekem veszteség, mert nagyobb nyereséget mutat ki, mint amibe nekem ténylegesen kerül. Ez szembemegy az alapvető adózási elvvel, hogy a bevételemmel szembeállíthatom azokat a költségeimet, amelyek ténylegesen felmerültek. Azt gondolom egyébként, hogy az árfolyamnyereség elérésének célja üzleti cél, tehát a tőzsdei befektetés vagy spekuláció árfolyamnyereségre irányul, vagyis profitszerzésre, azaz üzleti tevékenység.
Igen, kiderült hogy az IBCE úgy számolt, hogy külön forintosította a pozíció nyitást (akkori MNB árfolyamon), külön a pozíció zárást (akkori MNB árfolyamon), és ezek különbsége a nyereség/veszteség egy ügyletre. Ez igen nagy különbséget tud produkálni ahhoz képest, ha egy ügylet devizában realizált nyereségét/veszteségét forintosítod az zárás napi MNB árfolyamon.(Akár több tíz százalék bármelyik irányba, az árfolyammozgásoktól függően.) Világos, hogy a magyar brókercégek többsége külön forintosít, de az SZJA törvény szerintem nem mondja ki explicite, hogy melyik módszert kell alkalmazni. Ha utánaolvas az ember a neten, az adószakértők egy része egyik módszert írja, egy része a másikat. Ha valaki meg tudja indokolni az egyik módszert törvényi hivatkozásokkal, írja be légyszi. A fő probléma, hogy a vétel-eladás külön forintosítva számolási módszer jóval bonyolultabb, és ellenőrizhetetlen, mert a többi brókercéggel ellentétben az IBCE nem küldött részletes összesítést a vételi és eladási lábak párosításáról, forintosításáról. (Ahogy valaki írta, a nyitási lábak ráadásul évekkel ezelőtt is lehetnek.) A felhasználó nem tud lekérni riportot amiben össze vannak párosítva a vételi és eladási lábak. Hozzáteszem az SZJA tv. 67/A (3a) pontja egyébként kötelezi a brókercégeket, hogy ÜGYLETENKÉNT RÉSZLETEZETT igazolást küldjön február 15.ig az ügyfeleknek. Ezt az IBCE nem tette meg.
Ez után nem kell adózni a törvény szerint: . 7. Egyéb indokkal adómentes: . 7.4. *
a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a
devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor
keletkezett árfolyamnyereség, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű
tevékenység keretében történik;
A NAV mégiscsak tudhatja, vagy legalábbis van rá iránymutatása. Szerintük a T+2-s MNB-s árfolyam az egyik helyes megoldás, vagy ha van megfelelő névre szóló igazolás mindkét devizaváltásról, akkor lehet használni a tényleges devizaváltási árfolyamokat, vagy a megelőző hónap 15. napján érvényes MNB-s árfolyamot. A T napos MNB-s árfolyamon történő forintosítási lehetőséget én nem olvasom ki az útmutatóból. SZJA kitöltési útmutató: https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/nyomtatvanyok/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/21szja/21szja-kitoltesi-utmutato 17. oldal, "A külföldi pénznemről való átszámítás szabályai" részből az "értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán való jóváírása napján... érvényes árfolyamot kell alkalmazni". Ez a jóváírás pedig T+2 napon történik meg.
https://www.kbcequitas.hu/ugyfeltamogatas/tozsdei-adozas Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek után ugyanúgy kell adózni, függetlenül
attól, hogy azt magyar tőzsdén, forintban, vagy külföldi tőzsdén
devizában végezte az adózó. Az adóbevallásban a realizált jövedelmet
minden esetben forintban kell feltüntetni. A nyereség forintra váltását a
tranzakció egyes lábainak dátumán érvényes, hivatalos MNB
devizaárfolyamok használatával kell elvégezni. Ha például 1db BMW
részvényt vesz az adózó 10 euróért a frankfurti Xetra piac normál
kereskedésében egy olyan napon, amikor az EURHUF hivatalos MNB
keresztárfolyam 200 forint, majd eladja ugyanezt az 1 db BMW részvényt
20 euróért egy olyan napon, amikor az EURHUF hivatalos MNB
keresztárfolyam 300 forint, akkor a forintban elért nyereséget a
következőképpen kell kiszámolni: 1*20*300-1*10*200= 6000-2000=4000
Természetesen
a tranzakció két lábához kapcsolható költségek itt is levonhatók a
nyereségből, a devizában felmerült költségeket ugyanúgy a felmerülés
napján érvényes hivatalos MNB árfolyammal kell ”forintosítani”.
Miután a broki nem tudja a beutalt pénz beker árát, ezért ezzel módosítani kell a bevallást. Köztünk szólva, ez miatt a bróker jelentés biztosan pontatlan, azt a magánszemélynek módosítani kellene! Azt hiszem lesz néhány ellenőrzés és a NAV egy állásfoglalással rendbe teszi ezt. Talán a jogszabályt is módosítják az adminisztráció könnyítése érdekében. Szja tv 67/A Ez alapján dolgoznak a brokik.
Ok. Arra, hogy a vételi és eladási árakat is forintosítani kell és nem az ügylet eredményét csak, hol találok NAV útmutatást vagy jogszabályt? (Nem az IBCE-s példát.) Nekem most egy adószakértő azt mondta, hogy én csináltam jól és csak az eredményt kell forintosítani.
A brókercégek nyilván így számolhatják céges ügyfelelek esetén. De magánszemélyeknél honnan tudnák a beutalt deviza bekerülési értékét? Nem is kérdeznek rá. Esetleg ha az szja tv-ből tudnál mutatni egy szakaszt, ami azt igazolná, amit állítasz, akkor könnyebben meg tudnál győzni mindenkit.
A beker ár fix, az nem változik. Eladási ár és érték is csak fix lesz a jövőben, ha megtörténik az ügylet, mármint az eladás, vagy pozíció zárás. A kettő közötti időszakban csak a portfolio érték változik napi szinten az árfolyamváltozás miatt, de ez nem alapja adónak, mert nincs realizált árfolyamkülönbözet.
A brókercégek így csinálják, nyilván ezt mondja a jogszabály és az adótanácsadóik. Abban igazat adok, hogy egy f@szság, aki kitalálta az nemigen látott tőzsdét közelről. Minimum túlzott , felesleges adminisztrációval terheli a kisbefektetőket mert bár a broki megcsinálja a programjai alapján, de nem helyetted, mert mindenkinek magának is elő kellene tudni állítani az analitikát a bevalláshoz. Viszont aki napi szinten tradel, többször is, ott akár több száz vagy akár ezernyi ügylet is lehet évente, amihez már profi számtech program kell, mert kezelhetetlen adatsor.
Azt tudom, hogy nem lehet visszaigényelni, csak túlzásként írtam, hogy ebben az esetben a magyar állam folyamatosan rosszul járna ezzel a "bekerülési szabállyal". Azt nem értem, amit előtte írtál, hogy csak a növekménnyel kellene foglalkozni. Tehát ez a 350-es bekerülési árfolyam megváltozna az első lezárt tranzakció után? Csak elméleti síkon kérdem.
A 350-es árfolyam a bekerülési ár. Ha pl. részvényekre költöd, akkor a vételkor még nem lesz elszámolható árfolyamveszteség csak egy portfolio érték. Amikor eladod a csomagot, akkor, ha az eladási usd ár nem változott a vételárhoz képest (100-ért veszed 100-ért adod el), akkor az eladás napja szerinti 300 Ft-os mnb árfolyam alapján neked 50 Ft/részvény veszteséged keletkezett. Ezt a veszteséget elszámolhatod a következő árf.nyereséggel szemben. Ha a köv. nyereséges ügyleted ugyanazon évben lesz, akkor azzal szemben számolandó csökkentő tételként. Ha a köv. nyereség a következő adóévben keletkezik, akkor abban az évben számolandó el. Erre szolgál az adókigyenlítés lehetősége, a veszteséget T+2 évig számolhatod el, de VISSZAIGÉNYELNI NEM LEHET!
Ez lehet a logikája, és el is tudom képzelni, hogy a cégek esetében így kell elszámolni. De mivel a magánszemélyek eseti deviza átváltogatásáról tudtommal a NAV nem akar hallani, ezért nem is kell ezeket az infókat nyilvántartani, ergo számolni sem vele. Szerintem.
Tehát ha pl. 350-es árfolyamon örököl valaki egy rakás dollárt és utána évekig 300 körül van az árfolyam, akkor folyamatosan veszteséget tud produkálni forintban és kvázi visszaigényelhetne adót? Ez nekem nagyon furcsa lenne. Hol van erre vonatkozó útmutató?
Nem mondanám, hogy biztos vagyok benne, de ez a logikája, mert a bekerülési árat mindig ismerni kell ahhoz, hogy bármilyen különbözetet értékelhessünk. Ha az eladásnál értékelek mnb árfolyamra, akkor a pozitív cash bekerülése is ez lesz, mert mi lenne más?
A beutalt usd-nek a bekerülési értéke a szerzéskori árfolyam lesz. Magyarán, ha 300 Ftért vetted, akkor 1 usd 300 Ft beker ár lesz. Ehhez képest a kapott (átváltott) eur bekerülése ez alapján számítódik. Tehát, ha vettél 0,9 eur-t 1 usd-rt, akkor 1 eur beker ára 300 Ft alapján 1/0,9* 300, azaz 333 Ft. Az euroért vett részvényed bekerülési ára tehát 333Ft szorosa. Az euroért eladott részvényed bevétele a T napon érvényes árfolyam és a mnb árfolyam szorzata. Ebből vonódik le a 333-as bekerülési ár, a különbözet a forintosított nyereség vagy veszteség.
De figyi, ez hüyeség. Ez azt jelentené, hogy pl. egy 180 forintért vett USD után, amit forgatsz tranzakciókban többször is adózol és folyamatosan szívsz.
Ha ez így van, márpedig szerintem igen, akkor még olyan is előfordulhat, hogy évekre visszamenőleg végig kell bogarászni az egyes ügyleteket. Pl. a 2021. január 2-án (vagy mikor volt az első tőzsdei kereskedési nap) vettél valamit (részvény, cfd, opció, bármi) a számládon lévő cash-ből, akkor annak a cashnek a bekerülési árát meg kell határozni, ami az azt megelőző időszak (pl. 2020) befizetéseiből és/vagy forintosított árfolyamnyereségből adódik. Amikor meghatározzuk a forintosított árfolyamnyereséget, akkor ezzel együtt a devizabevétel bekerülési árát is megállapítjuk, ami a következő ügyletek bekerülési értékének alapja.
Igen, de úgy hogy, a vétel bekerülési értékének számításához nem a vétel napján esedékes árfolyammal kell számolni, hanem a korábban keletkezett devizakészlet bekerülési árfolyamát kell alkalmazni. Mégpedig a korábban szerzett mennyiség és annak bekerülési ára alapján (FIFO).
Ááááá. Én csak az eladási tranzakciók eredményét forintosítottam egyesével és azok után számoltam a 15%-okat. Magyarul a Realized profit/loss tételeket használtam. Vissza kellene keresnem az összes (eladás alapját képező) vételt és azt is átváltogatni forintra és ezt levonni az eladási forintösszegből?
Viszont ha nem részvényről van szó, hanem mondjuk CFD-ről, vagy határidős termékről, akkor tudtommal nem kell átszámolni forintra a vételi tranzakciót, hanem csak az lezárás idején lévő Ft árfolyam számít.
Ez a forintosítás amúgy ilyen rugalmas/homályos szabályozás alatt fut? Egyik bróker a T+2-es MNB-s árfolyamon forintosít (az elszámolás napján érvényesen), másik bróker meg T naposon (kötés napján), és mindenkinek igaza van?
Ez elvileg rendben van, tudtommal így kell számolni. Ami még bekavar, az a FIFO, vagyis a bekerülési árnál a korábban megszerzett deviza és a bekerülési ára határozza meg a vétel bekerülési értékét. Tehát ezt is figyelni kell. A háttérben egy készletnyilvántartási program húzódik meg :-) (Nem tudom pontosan mikor változott a jogszabály, de előtte a tárgyévben keletkezett deviza nyereséget/ veszteséget a dec. 31-es mnb árfolyamra kellett értékelni, ez volt a bevallás alapja. Ezt módosította a kiutalt felhasznált, átváltott összeg bekerülési érték módosítása, vagyis amikor a banknak eladtad a devizát)
Itt a válaszuk erre vonatkozó része... . . A számítás az alábbi módon került elvégzésre:Az egyes, nem forintban
történő kereskedések során Önnek nemcsak a
részvényárfolyam-változásokkal, hanem devizakockázattal is számolnia
kell. A devizakockázat okozhatja azt, hogy a NAV-nak az általuk
leírtaknak megfelelően forintban megküldött adatok és a
tevékenyégnaplójában (Activity Statement) ettől eltérő bázisdevizában
(USD, EUR, stb.) megjelenített profit vagy veszteség forintosítva az Ön
saját számításai szerint bizonyos mértékben eltérő lehet. Az Interactive
Brokers a számítások során a kereskedési napon esedékes MNB
referenciaárfolyamot használta fel. Az alább leírt példa szemlélteti az árfolyamkockázatot: Egy
befektető úgy dönt, hogy 1 db dollárban denominált XYZ részvényt
vásárol egy hétfői napon. A vételi megbízás 100 dolláros
részvényárfolyamon teljesül. Mivel a részvénykereskedés elszámolása T+2
napos, ezért az elszámolásra szerdán került sor, azonban a
teljesüléskori hétfői 310 USDHUF devizaárfolyamon – ez azt jelenti, hogy
forintosítva 1 * 100 * 310 = 31 000 Ft értékben történt meg a vásárlás. A
következő hétfői napon a befektető úgy dönt, hogy eladja az XYZ
részvényét. Az eladási megbízás 95 dolláros részvényárfolyamon teljesül.
Mivel a részvénykereskedés elszámolása T+2 napos, ezért az elszámolásra
szerdán került sor, ismét a teljesüléskori hétfői árfolyamon – ekkor az
USDHUF árfolyam 330 volt. Ez azt is jelenti, hogy forintosítva 1 * 95 *
330 = 31 350 Ft értékben történt meg az eladás. A példában felhasznált egyenletek a következők: Vételi
ár forintban: megvásárolt részvények száma * végrehajtáskori
részvényárfolyam a denomináció devizájában * végrehajtáskori
devizaárfolyam Eladási ár forintban: eladott részvények száma *
végrehajtáskori részvényárfolyam a denomináció devizájában *
végrehajtáskori devizaárfolyam Realizált nyereség vagy veszteség:
eladási ár forintban – vételi ár forintban – jutalék (commission) és
egyéb kereskedéssel kapcsolatos költségek A teljes veszteség
dollárban kifejezve és a tevékenységnaplójában így 5 USD (eladási ár
dollárban – vételi ár dollárban), azonban forintosítva már 350 Ft
NYERESÉGE keletkezik az árfolyamváltozások miatt (eladási ár forintban –
vételi ár forintban).
Interactive Brokers
Megköszönném, ha olyasvalaki(k) aki itt kereskedik, megosztaná tapasztalatait. (költség, felület, helpdesk, utalások- pénztranszfer, ilyesmi..)
köszi,
eF