Azt szerintem senki sem vitatja, hogy a gazdaság teljesítménye hatással van az ingatlan piaci tranzakciók számára és az árakra is (mind azonos irányba mozdul). Magyarul ha pörög a gazdaság, akkor lesz pénze az embereknek, azt ingatlanra (is) költik, a növekvő fiz.képes kereslet miatt pedig nő az adásvételek-új építések száma és az árak is. Ennek a fordítottja is igaz, vagyis amit te mondasz, hogy ha jelentősen esni fognak az ingatlanárak, akkor az azt jelenti, hogy xar van a gazdasági palacsintában és az emberek többségének az ingatlanár lesz a legkisebb baja. Ez eddig sima piaci törvény. A gond ott van, hogy ebbe a rendszerbe az állam elég vitatható módon beavatkozott. CSOK+BV+felújítási támogatás nélkül is pörgött volna '16-ban a piac, mert konjunktúra volt (van), az árak is emelkedtek volna. A gond ott van, hogy indokolatlanul öntöttek olajat a tűzre. Az 5%-os ÁFA és még talán a CSOK is (bár szvsz. ennek az összege túlzó), még talán vállalható is lett volna, adott tűréshatáron belül, de a BV és a felújítási támogatás már indokolatlanul túlfűti a piacot. Pl. már 2018-ban is kihívás volt minőségi szakit vadászni, de a felújítási támogatással egy alapból szűkös szolgáltatást tettek még kapósabbá, ami csak az árakat vitte fel, de szvsz. a termelési volument nem javítja érdemben, mivel eddig is felső kapacitáson pörgött az építőipar. Ezt a lépést akkor kellett volna megtenni, ha már beindul a recesszió a szektorban, a többi támogatást pedig időben jobban el kellett volna húzni. Mert így 10+15+10= 35 Misit hozzávágtak minden fiatalhoz, amit az élelmes magyar vállalkozók rögtön igyekeztek is benyelni, beindult az árrakéta, aztán emiatt elindult a FOMO és el is érkeztünk a klasszikus buborékfújáshoz. És ez NEM organikusan történt, hanem állami beavatkozás hatására! Több jel is utal rá, hogy súlyos egyensúlyzavar van a rendszerben. Az egyik fő jel, hogy a lakásár és bérleti díj közötti olló iszonyúan szétnyílt, magyarul, befektetési célra alig van alkalmas ingatlan, mert még xaros 5%-os hozamot sem akarnak kifizetni a bérlők, ami érthető, mert ez esetben az átlagos lakbér az átlagos bruttó bérrel lenne egyenlő. Szóval, vagy a lakbéreknek kell min. 30%-ot rakétázni, vagy leállnak a bef. célú vételek. A másik fő mutató inkább szubjektív, de szerintem beszédes, hogy a családi, ismerősi körömből jól kereső emberek árazódnak ki. Pl. 60-90M kp. + havi 1-2M nettó mellett nehogy már külvárosi patkánytanyák (ezt az állapotra értem) vagy átlagos beltartalmú halálfarka-külsőn levő agglós házikók között kelljen nézelődni. Vagy vidéki ismerős válás miatt településen (Db.) belül nagy házat felezne az 50% árából + pár 10M-ból pedig kisebbet venne, de abban az ársávban csak 10+ éve árult, ócska romok vannak, míg az újabbak drágábbak, mint most a nagy ház, így esélytelen. Na, kezd hosszú lenni, de a végére még 1 gondolat, amit egyszer kifejtek. Mi lesz 10 év múlva, amikor a 3. CSOK-babák nem születnek meg ill. lejár a legtöbb 20 évre felvett, de csak 10 évre fixált hitel "fix" része és a kamat ki fog lőni? Mert most rekord alacsony kamaton adósodtak el, anno pedig rekord alacsony CHF árfolyamon ment a hitelezés... Szóval, szól a Tikk-Takk, de egy k...a nagy bombán.
Lakás/Ingatlan árak topik
Lakásárrobbanást vár Magyarországon a guru.
Aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd - véli Zsiday Viktor.
Mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról nagyon megalapozottnak tűnik egy többéves, komoly emelkedő trend, legalább 50 százalékos áremelkedéssel - állítja Zsiday Viktor az Mfor.hu-n megjelent írásában. (Amint arról beszámoltunk, egyes lakástípusok esetében már érzékelhető némi drágulás.)
Az ismert befektető szerint a következő tényezők indokolják az áremelkedést az ország központi régiójában és néhány nagyvárosban:
soha nem építettek ilyne kevést Magyarországon, mint mostanában,
bár az ország népessége csökken, a nagyvárosokba, ezen belül is különösen Budapestre továbbra is pozitív a migráció,
elindult a reálbérek növekedése, és várhatóan ez a következő években is így marad,
szinte soha nem volt még ilyen olcsó a forinthitel, mint most, több nagyobb bank is 6 százalék alatti szinten kínálja a jelzáloghiteleket,
az alacsony betéti kamatok miatt kényszerűségből a megtakarítók is az ingatlanpiac felé fordulhatnak.
Zsiday ugyanakkor megjegyzi: az újonnan érkező keresletnek először ki kell pucolnia a bedőlt hitelből visszamaradt lakásokat, az évek óta eladni kívánt ingatlanokat, stb. Ez a folyamat jó pár hónapig eltarthat, de utána hirtelen nem lesz kínálat, és a folyamatosan jelentkező kereslet hatására az árak egyszercsak fel fognak robbanni - véli a befektető. Úgy látja: aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd.
link