A "nem költség/költség" hülyeséget a bankok védelmezői vitték bele az ügybe, mert így lehetőség lett volna egyes kártérítési perek megakadályozására. (Dupla és jogsértő költségek elszámolása miatt. Nem fejtem ki mégegyszer, hogy mik ezek.) Pusztán abba nem gondoltak bele, hogy ezáltal viszont pont a komplett szerződések megsemmisítésére adnak indokot.
Ez a jogvitát meg lehetett volna előzni, ha a Hpt. (deviza alapú hitel) szerint járnak el, vagy a jogszabályok tervezésénél beleszólnak. Ám akkor egy bak sem nyígott, hogy egy deviza alapú hitelnek praktikussági okok miatt nem célszerű deviza hitelnek működnie. Nem is, mert az esetleges jogsértő műveleteket "eldugva" elvégezték, a jogszabály által leírt drágább műveleteket meg kiszámlázták.
Ez az ítélet, nem is neszélve a Felügyelet viselkedéséről, a tények teljes elmaszatolása.
Ki kell mondani a két lehetséges dolog egyikét
1) a devizacsere elszámolásánál a valós kockázati elemeket (stb.) a kamatban is elszámolták (jogszabályellenesen) és nyilván a törvény alkotta módon az árrésben is ugyanezt, ugyanennek a drágább, de nyilván nem praktikus módon (törvényesen)
2) a kamatban nincsenek ilyen elemek, azaz a kamatokat indok nélkü, azaz jogsértően változtatták
Érdekes, hogy a Felügyelet, akinek rálátása van a dologra, nem ad erre választ... sőt szemet akar adni Jusztíciának? (Ezt inkább nem is minősítem.)
Mindkettőnek egy tudatos, anyagi haszonszerzés miatti jogsértés és szimpla kértérítési perek sorozata a vége. És pontosan lehet tudni, hogy mitől lesznek érvényesek a szerződések és azt is lehet tudni, hogy milyen ellenszolgáltatása van az anyagi visszatérítésnek. (Semmi, mivel nem valós költségeket számoltak fel.)
Ettől akarták megóvni a bankokat. (Ha összeesküvés-elméleteket gyártunk, akkor a végtörlesztés következtébeni legjobb ügyfelek elvesztésének ez volt az ára. Nem mellesleg tényleg furcsa, hogy a bankok végül is simán belementek ebbe a jogtiprásba.)
Ennek bizony az a következménye, hogy a szerződések teljes érvénytelenségét kockáztatják és ebben a zűrzavarban - amitől a Felügyelet (hatáskörét túllépve) óvja a Bíróságot - alaposan benne van, hisz a felügyeletnek kellett volna feltárni a sötét foltokat.
A most hozott ítéletben pedig nem csak azt nem lehet megmagyarázni, hogy az árrés mitől x%, de azt sem, hogy ez adós részről milyen jogi hiányosságot orvosol és mit kapott ezért az adós, amit vissza kell térítenie. (Az egyszerű "túlszámlázás" sem stimmel, mert mi alapján.)
Ez a jogvitát meg lehetett volna előzni, ha a Hpt. (deviza alapú hitel) szerint járnak el, vagy a jogszabályok tervezésénél beleszólnak. Ám akkor egy bak sem nyígott, hogy egy deviza alapú hitelnek praktikussági okok miatt nem célszerű deviza hitelnek működnie. Nem is, mert az esetleges jogsértő műveleteket "eldugva" elvégezték, a jogszabály által leírt drágább műveleteket meg kiszámlázták.
Ez az ítélet, nem is neszélve a Felügyelet viselkedéséről, a tények teljes elmaszatolása.
Ki kell mondani a két lehetséges dolog egyikét
1) a devizacsere elszámolásánál a valós kockázati elemeket (stb.) a kamatban is elszámolták (jogszabályellenesen) és nyilván a törvény alkotta módon az árrésben is ugyanezt, ugyanennek a drágább, de nyilván nem praktikus módon (törvényesen)
2) a kamatban nincsenek ilyen elemek, azaz a kamatokat indok nélkü, azaz jogsértően változtatták
Érdekes, hogy a Felügyelet, akinek rálátása van a dologra, nem ad erre választ... sőt szemet akar adni Jusztíciának? (Ezt inkább nem is minősítem.)
Mindkettőnek egy tudatos, anyagi haszonszerzés miatti jogsértés és szimpla kértérítési perek sorozata a vége. És pontosan lehet tudni, hogy mitől lesznek érvényesek a szerződések és azt is lehet tudni, hogy milyen ellenszolgáltatása van az anyagi visszatérítésnek. (Semmi, mivel nem valós költségeket számoltak fel.)
Ettől akarták megóvni a bankokat. (Ha összeesküvés-elméleteket gyártunk, akkor a végtörlesztés következtébeni legjobb ügyfelek elvesztésének ez volt az ára. Nem mellesleg tényleg furcsa, hogy a bankok végül is simán belementek ebbe a jogtiprásba.)
Ennek bizony az a következménye, hogy a szerződések teljes érvénytelenségét kockáztatják és ebben a zűrzavarban - amitől a Felügyelet (hatáskörét túllépve) óvja a Bíróságot - alaposan benne van, hisz a felügyeletnek kellett volna feltárni a sötét foltokat.
A most hozott ítéletben pedig nem csak azt nem lehet megmagyarázni, hogy az árrés mitől x%, de azt sem, hogy ez adós részről milyen jogi hiányosságot orvosol és mit kapott ezért az adós, amit vissza kell térítenie. (Az egyszerű "túlszámlázás" sem stimmel, mert mi alapján.)
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504