Portfolio Portfolio
5
5
1
2013. április 11. | 14:54
#1

Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés  

ugrás a cikkhez
Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
2013. szeptember 02. | 17:14
előzmény: #798  upgrayeddAKS
#1380
ha már megtaláltam, berakok egy könyvjelzőt :)

angolosan távozni tudni kell

britannicus navigare necesse est :)
2013. július 25. | 19:06
előzmény: #1378  tomitred
#1379
link
"Volt árfolyamgarantált terméke az OTP Banknak is. A pénzintézet 2006 februárjától 2008. november 10-éig nyújtott árfolyamgarancia-szolgáltatást az ügyfelek számára. Itt a bank a védelemért a devizaalapú lakáshiteleknél évi 0,4 (szabad felhasználásúaknál 0,8) százalékos "hitelkeret-beállítási jutalék" emeléssel élt, így az ügyfeleknek a lakáshitel esetében évi 2,3, szabad felhasználású kölcsönnél évi 2,6 százalékos költséggel le lehetett tudniuk az árfolyam-emelkedés jelentős részét. Az OTP ugyanis egy bizonyos szint felett a teljes oda eső törlesztési terhet magára vállalta − igaz ugyanakkor, hogy a beszállási szintet folyamatosan emelte. A konstrukció meghirdetésekor 166 forintos svájcifrank-beszállási szint előbb 173-ra, majd 178 forintra emelkedett. Kérdésünkre a banknál elmondták, hogy aktív értékesítésük ellenére a deviza-ingatlanhitelek esetében csak az érintett ügyfelek 16,1 százaléka igényelte ezt a védelmet."

Hmm!
2013. július 23. | 13:27
előzmény: #1377  _Joker1
#1378
Az osztrák bankok – állt a cikkben – nem akarnak állást foglalni azelőtt, hogy a kormány hivatalosan ismertetné a terveit.

Na majd holnap lesz nagy felháborodás

link
2013. július 23. | 08:45
előzmény: #1376  S52Raptor
#1377
Kitűnő cikk pontosan erről prédikáltam a különböző fórumokon. Teljesen mindegy, hogy valaki forint, vagy deviza hitelt vesz fel, hosszútávon nem kalkulálhatók, tervezhetők pénzügyi oldalról ezek a pénzügyi termékek. A kamat és árfolyammozgásokhoz kapcsolódó feltételrendszerben nincsenek garanciális feltételek beépítve, az emelések indokai nem átláthatóak.
2013. július 23. | 08:28
#1376
link

Ezt szajkóztam anno magam is. Nem ott keresték/keresik a megoldást, ahol kellet volna már régóta.
Én csupán azt nem értem, hogy hol vannak azok a pénzügyi szakemberek, akiknek a valódi megoldáson kellene törni a fejüket?
2013. július 22. | 20:47
előzmény: #1374  Törölt felhasználó
#1375
A nyilatkozatok csak spekire jók. Én nem hiszek bennük.

A tettek viszont valóban befolyásolnak. Tehát, ha meghoznak egy szabályozást és azt végre is hajtják, ellenőrzik és működik, akkor az tartósan beépül az árba. Ha nem, akkor az árfolyam visszakerül oda, ahonnan elmozdult.
Törölt felhasználó
2013. július 22. | 20:32
előzmény: #1373  Phylaxa
#1374
Csakhogy a Ft-ot lehet gyengíteni alacsony kamatokkal meg ostoba és felelőtlen nyilatkozatokkal, lépésekkel. Az előbbi rendben van, az utóbbi akkor is gáz, ha tudatos, sőt úgy még rosszabb.
2013. július 22. | 16:13
előzmény: #1372  Törölt felhasználó
#1373
""A megmentősdi helyett szigorú, szakmai alapon megalkotott, piackonform banki szabályozás, valamint piac-, növekedésbarát, kiszámítható gazdaságpolitika kellene, ami nem gyengítette volna így be a Ft-ot." "

A kettőnek semmi köze egymáshoz. Ha ma nem ennyi lenne a forint, akkor nem maradt volna semmi ami termel. Az eurós országokban vannnak problémák. Ők már nem tudnak élni a régi recepttel. Egyébként éveken át ezt harsogta Németország. Mi hálistennek hallgattunk rájuk.

Tehát a kiszámítható és tervezhető gazdasággal egyetértek és bizony ebben egyelőre a forint gyengítése is beletartozik. Ennyi.
Törölt felhasználó
2013. július 22. | 15:00
előzmény: #1358  tuksz
#1372
"A csapból is azt hallod, hogy olyat követelnek rajtad, amit nem kellene befizetned.

Igen, ennyit az egyenlőbbségről, meg a szociális érzékenységről.
Egyébként, ha piaci áron törlesztettél (mert kifizetted, a kormány kihagyott, vagy nem volt pénzed rá), akkor joggal kérheted számon még a 180-at is, nemhogy a felvételkorit.

"A megmentősdi helyett szigorú, szakmai alapon megalkotott, piackonform banki szabályozás, valamint piac-, növekedésbarát, kiszámítható gazdaságpolitika kellene, ami nem gyengítette volna így be a Ft-ot."

Pontosan ezt gondolom én is, erről szól az egész sztori.

Ha a Forint visszaerősödött volna, akkor ma nem lehetne osztályharc, sőt nem lehetne (ebből a szempontból) - választásokra - megváltó Viktor se."
2013. július 20. | 11:05
előzmény: #1370  p-b
#1371
:D
p-b
2013. július 20. | 10:54
előzmény: #1360  signal2
#1370
A szélsőségek turmixa.
Én ezt az újfajta irányzatot leginkább neokommunacionalista irányzatnak aposztrofálom.
2013. július 20. | 10:38
előzmény: #1367  matsca
#1369
a sok hülye meg még miniszterelnököt is csinált belőle! :DDDDDDD
2013. július 20. | 10:35
előzmény: #1367  matsca
#1368
Így van.
2013. július 20. | 10:28
előzmény: #1366  matsca
#1367
itt volt éppen ez a horn gyula féle eset....jobb helyeken a váltáskor kinyítják az ilyenek alatt a padlót, erre a gyula nyitotta a határt, mint egy hős....hát ezt is csak a hiszékeny keleti népekkel lehetett megcsinálni.....totális káoszt csináltak itt a nyugati barátaink, mert ez volt céljuk...
2013. július 20. | 10:17
előzmény: #1365  matsca
#1366
egyébként a fasiszta zsidó is ilyen alapokon totál igaz.....a németek tüzelték el a zsidókat, erre minket bas..ogatnak, ha nevén nevezzük a dolgokat.....
2013. július 20. | 10:13
előzmény: #1349  seri2
#1365
kb. így van fasiszta kommunisták....89-ben, amikor "megbukott" a szocializmus senki a mai napig fel sem fogta, hogy az "ellenségük" a "barát" nyugat nem kergette itt az elvtársakat, pedig látszólag minden oka meg lett volna rá....ehelyett kéz a kézben , jó úri-elvtársi kapcsolatot hoztak létre a népek totális leigázása érdekében....,hogy nálunk nincs számonkérés? a nyugat számonkérése az hol van? persze, mert haverok voltak ezek a régi rendszerben is...
2013. július 19. | 23:37
előzmény: #1361  signal2
#1364
Nem a kommunizmusról, a bolsevizmusról volt szó.
2013. július 19. | 17:45
előzmény: #1359  atorgladi
#1363
Muszáj valamivel magyaráznia a kiszámíthatatlanságot. Így egészen egyszerűen axiómaként definiálja. :D

Versenyképességről pl. az ipari termelés 2010-hez képest.
2011 92,2%
2012 86,6%
2013 90,5% (jan.-máj.)
Igaz, ami igaz, a csúcssz@r 2012-höz képest "Magyarország jobban teljesít" - a ksh gyorsjelentéseiben benne is van (igaz, hogy az is, hogy 2010-hez képest meg rosszabbul... csak tovább kell olvasni)

2010-2012 között az államadósságról szóló rész még igaz is, no, de milyen áron. Ráadásul ma már úgy látszik, hogy megszakadt a tendencia... és hol vagyunk még a választási osztogatásoktól. (Úgyhogy ez utóbbi dolog miatt érdekes lesz még ez.)

Magyarországnak nincs szüksége mások pénzére... kivéve az offshore cégekeken keresztüli (adott esetben akár maffiapénzekre), vagy amit egyéb módon fektetnek állampapírokba. (az IMF magyar rövidítése MÁS?) :D

Amennyiben az AZJA-ról beszélünk, akkor ha még, ha a hivatalba lépése 1998 lenne, akkor sem jönne össze az 1,8, legfeljebb a 2,8 millió, viszont a 2008-as csúcs. óta 0,4-del csökkent. :D

A "reáljövedelem" kifejezést úgy tudom "törölték" a családi adózás másságára hivatkozva. Így könnyű "növekednie", ha amúgy "sem ellenőrizhető".

"Ha valaki sikertörténetről beszél, azt senki nem hiszi el, mivel ez az, amit a kommunisták annak idején mondogattak. Így mi azt mondjuk, hogy jobban teljesítünk, és nem azt, hogy sikeresek vagyunk – jelentette ki."

Ez találó! Pont komcsi sikerpropagandát folytatnak, hazugságokkal és csúsztatásokkal. :D

"Ismét fel fogunk zárkózni Közép-Európáhos"

Nyugat már nem is cél. Fő, hogy nem csak "nagy", hanem reális méretű is "mer" lenni. :D
Csak nehogy a választásba kerüljön a túl kicsi ígéret. :D

"hisznek-e az emberek a nemzeti intézményekben.
Magyarországon növekszik a nemzeti intézményekbe vetett bizalom. "

Ahogy a saját embereit ülteti a "nemzeti" intézményekben, elhiszem, hogy növekszik a bizadalma. A többieknek meg csak gyűlölt "szitokszó" lesz a nemzeti (mint az elvtárs, reform stb.).

"kormányának gazdaságpolitikája a középosztályt erősítette..." eltűnni. :D

Sajnos csak 2011-ig tudok adatokat (pedig utána jön a mégjobb adat, lásd. nemzeti közmunkás bérek növekedése).
Nagyjából a 0-500e Ft-os jövedelműek aránya és a 4000e feletti nőtt, a többi nagyjából csökkent.

"a kormány ezt teszi: megpróbál segíteni azokon a családokon, amelyek súlyos devizaadóssággal, vagy magas rezsiköltséggel küszködnek"

Lásd. azon ingatlanspekülánsok, akik milliárdos nyereséggel szálltak ki a végtörlesztéses (komcsi típusú) forintelszámolással és egyébként sem volt szükségük segítségre... bezzeg aki nem tud fizetni.

“Magyarország első demokratikus alkotmányát”

Az melyik volt, mert már "Alaptörvény" van. Ő maga sem tudja megjegyezni a "saját" újításait? (legyen bár egyre antidemokratikusabb, egyre többek véleménye szerint).

"A nemzetközi bírálatok az olyan puha témákra összpontosulnak, mint a család meghatározása, az emberi jogok és a média."

Itt mit jelentene a "puha" szó, jelentéktelen? Mert akkor olyan jelentéktelen, mint az emberi jogok? :D
2013. július 19. | 09:20
előzmény: #1361  signal2
#1362
Lassú folyamat lesz a devizahitelesek mentése
link

2013. július 19. | 08:08
előzmény: #1357  manci007
#1361
A kommunizmus NEM hatalomgyakorlási mód. A "diktatúra" vagy "paralamentáris demokrácia" többek között az.
2013. július 19. | 08:04
előzmény: #1348  offshort
#1360
Valóban nehéz beleilleszteni egy olyan rendszert az eddigi (gazdaság)politikai fogalomkörbe, ahol:
- növelik a társadalmi különbségeket
- emellett államosítanak, központiosítanak
- egész gazdasági ágazatokat osztanak újra
- külpolitikájuk az elszigetelődés és bezárkózás

Tényleg, ez mi is?
2013. július 19. | 08:02
előzmény: #1358  tuksz
#1359
2013. július 19. | 04:57
előzmény: #1356  Törölt felhasználó
#1358
"Amióta Orbánék nyomják ezt a szemét bankok, meg a megmentősdi szöveget és hozzáállást, sokat romlott a devizahitelek fizetési morálja."

A csapból is azt hallod, hogy olyat követelnek rajtad, amit nem kellene befizetned.

Igen, ennyit az egyenlőbbségről, meg a szociális érzékenységről.
Egyébként, ha piaci áron törlesztettél (mert kifizetted, a kormány kihagyott, vagy nem volt pénzed rá), akkor joggal kérheted számon még a 180-at is, nemhogy a felvételkorit.

"A megmentősdi helyett szigorú, szakmai alapon megalkotott, piackonform banki szabályozás, valamint piac-, növekedésbarát, kiszámítható gazdaságpolitika kellene, ami nem gyengítette volna így be a Ft-ot."

Ha a Forint visszaerősödött volna, akkor ma nem lehetne osztályharc, sőt nem lehetne (ebből a szempontból) - választásokra - megváltó Viktor se.

Ezekből is látszik, hogy itt kizárólag populista és szakmaiatlan pillanatnyi érdekdöntésekről van szó.
2013. július 18. | 21:16
előzmény: #1355  offshort
#1357
Még egyszer mondom: nem ideológia, hatalomgyakorlási mód.
Törölt felhasználó
2013. július 17. | 23:12
előzmény: #1342  longolo
#1356
Amióta Orbánék nyomják ezt a szemét bankok, meg a megmentősdi szöveget és hozzáállást, sokat romlott a devizahitelek fizetési morálja. A legújabb ötlet egyik változata szerint csak a 90 napon túli tartozókat segítenék. Ez "remek" ötlet, egy ilyen lépés után bizonyosra vehető, hogy a többi se fog fizetni, hogy majd őket is menteni "kelljen".

Az egyébként is durva, hogy a tervekben a felvételkori árfolyam szerepel, miközben az eddigi mentő lépések ugyanazokat az árfolyamokat alkalmazták, CHF-nél a 180-at ugyebár. Egy 180-as árfolyamgátba belépő vagy egy 180-as végtörlesztő joggal kérheti számon a kormányon a terv megvalósítása esetén, hogy a nemfizető adósnak teljes törlesztés nélkül miért lesz mondjuk 150-es árfolyamon számolt hitele. Ez a Ft hitelesek szemszögéből még durvább, hogy részben az ő adópénzéből azf támogatják, akinek alacsonyabb kamatú hitele volt/van...

A megmentősdi helyett szigorú, szakmai alapon megalkotott, piackonform banki szabályozás, valamint piac-, növekedésbarát, kiszámítható gazdaságpolitika kellene, ami nem gyengítette volna így be a Ft-ot.

A devizahitel, mint probléma, triviálisan jórészt a gyenge Ft (ennek egyik oka globális, másik oka országspecifikus), kisebb részt meg Orbánék felelőtlen és káros üzenetet megfogalmazó politikája miatt van egyáltalán. Orbánék tehát tehát jó sokat tettek azért, hogy legyen ez a probléma, amit most igyekeznek a nagy megmentősdi szerepében tetszelegve megoldani.

Ennek a kormánynak a legnagyobb hibája az, hogy nem előrelátóan, felelősen, szakmai alapon akar megoldani, hanem politikai alapon erőből önös (párt-) érdeket érvényesíteni. Pedig a 2/3 lehetőséget adott volna az erős, de előbbiek szerint működő kormányra, Orbánék az utóbbit nyomják.

2013. július 17. | 23:00
előzmény: #1352  manci007
#1355
továbbra sem értek egyet , nem egyforma ,
óriási különbségek jellemzik a két ideológiát ,
várom a "rájössz" részt részedről
2013. július 17. | 22:55
előzmény: #1353  offshort
#1354
nem feladni kell,nem szabad még egyszer megválasztani azt aki átbaszott ennyi.
azt hogy ki kicsoda és most éppen mit hazudik,hogy hatalmon lehessen azon kéne elgondolkodni.még egy saját bevallása szerinti gyilkost is képesek voltak az emberek ebben az országban miniszterelnöknek,a fideszben meg a komcsi szülők gyermekei ugatnak, gratula az országnak.
2013. július 17. | 22:49
előzmény: #1351  seri2
#1353
feladtam ,
már csak azt tudom ajánlani hogy googlizz utána , de hogy nem ugyanaz az biztos
2013. július 17. | 22:46
előzmény: #1348  offshort
#1352
Javasolom, olvass utána: A bolsevizmus nem világnézet, hanem hatalomgyakorlási mód. Kis olvasgatás után rájössz, teljesen egyformák.
2013. július 17. | 22:42
előzmény: #1350  offshort
#1351
csak gondold,azt hogy nem ugyanaz.
2013. július 17. | 22:33
előzmény: #1349  seri2
#1350
lehengerlő a definiciód ,
sajnos hatalmas kétségeim vannak a fiatal generációk ideológiai ismereteit illetően, úgy látom keverik a fasizmust a kommunizmussal , egybemossák és azt hiszik ugyanaz a kettő , habár a sajnálatos áldozatok számában hasonlóságot mutatnak , a kiindulási elméletek viszont teljesen eltérőek ,
a legaranyosabb válasz arra kérdésre hogy mi is volt a kommunizmus vagy mi volt a célja ? ,
az volt hogy "kommunában akartak élni"
2013. július 17. | 22:06
előzmény: #1348  offshort
#1349
nem,ez egy mocskos kommunista fasiszta briganti.
2013. július 17. | 21:58
előzmény: #1346  manci007
#1348
miért zöld cipőzném le a lila esernyőt ?komolyan nem értem miért ezek a nagyon erős túlzások egy-egy megfogalmazásban , OV-ék nem komcsik , nem bolsik, még csak nem is szocik, de ezen fogalmak állandó keverése komoly félreértésekre adhat okot
2013. július 17. | 21:49
előzmény: #1345  offshort
#1347
Értéket?????
2013. július 17. | 21:46
előzmény: #1345  offshort
#1346
Egykutya, bolsevik mind. A demokrácia hiányát mindenki megszenvedi.
2013. július 17. | 21:30
előzmény: #1343  S52Raptor
#1345
esetleg definiciózavarban szenvedsz ? nincs értelme leninfiúzni a fideszes klientatúrát , abszolut más értékeket képviselnek , OV érdeme hogy felismerte a magyar népnek nem való a demokrácia , csak azzal nincs tisztában hogy nem a jobb(szélső) értékek erőltetése jelentik a megoldást !
2013. július 17. | 20:49
előzmény: #1342  longolo
#1344
"Mit tehet meg a kormány és mit nem?

Megkérdeztük Zalán Gábor ügyvédet, vajon milyen lehetőségei vannak arra nézve a kormánynak, hogy a 2010 augusztusa előtt (hiszen azóta lényegében nincs devizahitelezés) megkötött devizahitel-szerződésekbe a Navracsics által megpendített módon belenyúljon. A Zalán által elmondottakból kiderült: visszamenőleges szabályt nem lehet hozni a már kifizetett törlesztőrészletek nagyságára vonatkozóan, és az állam nem nyúlhat bele két magánfél polgári jogi szerződésébe. Ugyanakkor bevezethet a jogszabály egy olyan árfolyamszámítási metódust, ami jogilag csak a jövőre vonatkozik (ily módon a Navracsics által említett alkotmányosságnak megfelelhet), ám lényegében a már korábban az árfolyamrés miatt beszedett összegeket is behajtja vele a bankokon a kormány. Ez Zalán szerint egy erőltetett megoldás lenne, nem elképzelhetetlen forgatókönyv, de "óriási kérdés", hogy átmenne-e az Alkotmánybíróságon.

A kormányzati szándékot vélhetően kiváltó Kúria-döntés Zalán Gábor szerint az adott helyzetben a legjobb volt a némileg értetlen közfogadtatás ellenére. A polgári jog ugyanis egyenragúan kezeli az eredeti állapot helyreállítását (a devizahitel semmis) az érvénytelenség kiküszöbölésének kevésbé radikális módjaival, és természetesen utóbbi jóval egyszerűbb megoldás volt. Zalán tapasztalatai szerint a Kúria döntését egyelőre nem követte tömeges perindítás a devizahitelesek és érdekvédelmi szervezeteik részéről, most még mindenki értelmezni próbálja a történteket. Aki most viszont amiatt perli be a bankját, hogy az tényszerűen tágította az esetében alkalmazott árfolyamrést, az jó eséllyel indul. Az így elérhető haszon azonban az ügyfelek többségénél nem több pár tízezer forintnál. Az ügyfelek és a bankok érdeke elsősorban ilyenkor Zalán szerint a peren kívüli megállapodás."
2013. július 17. | 10:42
előzmény: #1342  longolo
#1343
Amit ezek az új leninfiúk a magyar jogrendszerrel elkövetnek, az már kimeríti a bűncselekmény fogalmát.
Vajon mikor jön el az az idő, amikor valamennyi jelen erőszaktevő börtönben fog csücsülni?
2013. július 17. | 09:15
előzmény: #1341  seri2
#1342
Navracsics Tibor úgy látja, hogy a jelenlegi jogszabályok szűk esetekben, meghatározott körülmények között lehetővé teszik azt, hogy szerződést jogszabállyal módosítsanak.

"Most annak a lehetőségeit nézzük, annak az alkotmányossági kereteit nézzük, hogy van-e arra mód, hogy adott esetben az őszi ülésszakban mondjuk egy törvénnyel, egy jogszabállyal a devizahitelek feltételeit általános érvénnyel módosítsuk" - fogalmazott.

Hozzátette: ez akkor fordulhat elő, hogy ha valamilyen, a szerződéskötéskor fennálló körülmény előre nem látható módon alapvetően megváltozik, és nem róható fel ebből adódóan, hogy lehetetlenné válik a teljesítés.

Kérdésre válaszolva a miniszter megerősítette: ez a már megkötött szerződésekre is vonatkozna, esetükben mérlegelik, hogy az említett kritériumok teljesülnek-e.

Navracsics Tibor hozzátette: javaslatukat a közeljövőben kormányülésen is előterjesztik.
2013. július 16. | 22:17
előzmény: #1339  manci007
#1341
köszönöm.
2013. július 16. | 21:49
előzmény: #1338  seri2
#1340
Jó a kérdés (majd pénznyelőnek is tedd fel). Ha erősödik a forint, ugyanazon devizatörlesztőrészletért kevesebb forintot kell fizetni. Mivel azonban az árfolyamrés egyazon napon érvényes vételi és eladási árfolyam különbözete, ez (az árfolyamrés) nem értelmezhető a törlesztéskori eladási és a folyósításkori vételi árfolyam viszonylatában.

Tehát a példádban az árfolyamrés a folyósításkor is, a törlesztéskor is azonos mértékű (pl.2%), ezzel együtt a folyósításkori vételi árfolyam magasabb lehet, mint a törlesztéskori eladási. De ez persze nem árfolyamrés.
2013. július 16. | 21:40
előzmény: #1337  seri2
#1339
Kezdő vagy? A bank összegyűjti a megtakarításokat betétként, s kihelyezi azokat hitelként. A megtakarításokért betéti kamatot fizet (ez a "nyersanyag" ára), a hitelkamatból (a "késztermék" árából) fizeti a betéti kamatot, a banküzem költségeit és ebből szerez nyereséget.

Na ezért magasabb mindig a hitelkamat a betéti kamatnál (a késztermék ára magasabb az alapanyag áránál).
2013. július 16. | 21:19
előzmény: #1336  manci007
#1338
és mi van akkor ha egy év múlva 5 HUF/CHF ?
2013. július 16. | 21:18
előzmény: #1336  manci007
#1337
miért van a hiteleken magasabb kamat a betéteken mag alacsonyabb?
2013. július 16. | 21:12
előzmény: #1335  Törölt felhasználó
#1336
Hogy saját magamat idézzem:
"Ajánlatod nem az árfolyamrésre példa, az a valóban leegyszerűsítő mellébeszélés."

Ezért NEM érdekel az ajánlatod.

Ellenben te nem válaszoltál az én ajánlatomra:
"Adok neked kölcsön 100-at 10 HUF/CHF árfolyamon aznapi közép -1% vételin. Egy év múlva visszafizetsz 100-at 20 HUF/CHF aznapi közép +1% eladásin.

Szerinted:
folyósításkor van fizetési kötelezettséged (van költséged)?
a folyósításkori vételi és a törlesztéskori eladási között 2% a különbség?"

Válaszod elmaradását mellébeszélésnek értékelem. De előtte gondold át válaszodat.
Törölt felhasználó
2013. július 16. | 17:02
előzmény: #1332  manci007
#1335
"tehát az adós nem fizet árfolyamrést."

Ha szerinted nem fizetsz árfolyamrést, akkor áll ugye az üzlet? Adok neked 1-3 évre eurót 0% kamatra, 0 egyéb költségek mellett, a vételi árfolyamom MNB közép -30%, az eladási árfolyamom MNB közép +30%.

Áll az üzlet: igen vagy nem?

Mellébeszélés, személyeskedés nem érdekel, csak egy igen vagy nem és nem esetén indoklás.
Törölt felhasználó
2013. július 16. | 15:49
előzmény: #1332  manci007
#1334
Mondtam, hogy nem érdekel a mellébeszélés, ahogy a személyeskedésedre sem vagy kíváncsi. Válaszolj: áll a felajánlott üzlet vagy sem, igen vagy nem? És ha nem, miért nem?
2013. július 15. | 21:40
előzmény: #1330  Törölt felhasználó
#1333
Adok neked kölcsön 100-at 10 HUF/CHF árfolyamon aznapi közép -1% vételin. Egy év múlva visszafizetsz 100-at 20 HUF/CHF aznapi közép +1% eladásin.

Szerinted:
folyósításkor van fizetési kötelezettséged (van költséged)?
a folyósításkori vételi és a törlesztéskori eladási között 2% a különbség?

Bízom benne, hogy megtalálod a választ.
2013. július 15. | 21:30
előzmény: #1329  Törölt felhasználó
#1332
Pénznyelő, szerintem te nem gondolkozol és a banküzem ismerete nélkül nyomod a szlogeneket.

Mivel az adós meghatározott forintüsszeget fizet, soha nem %-ot, tehát nem fizet árfolyamrést.

Ha változik az árfolyam, változik az árfolyamrés összege is. Nem mindegy, mikor minek a 2%-át fizeted vissza. Az adós a folyósításkor a folyósításkori vételi árfolyamon kapja a hitelt, az egyes törlesztéskor az akkori eladási árfolyamon törleszt. Egyáltalán nem valószínű, hogy a folyósításkori vételi és a törlesztéskori eladási árfolyam között 2% a különbség. Ez ilyen egyszerű, tehát az adós nem fizet árfolyamrést.

Ajánlatod nem az árfolyamrésre példa, az a valóban leegyszerűsítő mellébeszélés.
Törölt felhasználó
2013. július 15. | 14:07
előzmény: #1328  manci007
#1331
Te még azt sem fogtad fel, hogy a leírt mondatoddal miként mondtál magadnak ellent. Rajtad kívül mindenki értette.
Törölt felhasználó
2013. július 15. | 14:05
előzmény: #1326  manci007
#1330
Az ajánlatom pontosan: adok kölcsön 1-3 évre eurót neked 0% kamat, 0 egyéb költségek mellett. A vételi árfolyamom az aznapi MNB közép -30%, az eladásim az aznapi MNB közép +30%.

Szerinted ez neked nem jelent költséget.

Áll az üzlet? Mellébeszélés nélkül: igen vagy nem? Ha nem, miért nem.
Törölt felhasználó
2013. július 15. | 14:01
előzmény: #1325  manci007
#1329
Manci, nyomod a tankönyvi alapokat, de gondolkozni nem akarsz.

"1, Az árfolyamrés mindig egy ugyanazon a napon a napon meghatározott vételi és eladási árfolyam különbözete. Nem értelmezhető a folyósításkori vételi és a törlesztéskori eladási árfolyam különbözeteként."

Ha az árfolyamrés mindig 2%, akkor te 2%-al fizetsz vissza többet - minden egyéb változatlansága mellett - mint felvettél. Ez ennyire egyszerű.

Amit leírtál, az igaz és soha senki nem vitatta, de ettől még igenis kifizeti az adós az árfolyamrést.

Vagy áll az üzlet amit ajánlottam? Igen vagy nem? Mert nem válaszoltál, csak mellébeszélsz.
2013. július 14. | 13:56
előzmény: #1324  akira
#1328
Talán, ha megvizsgálod az alanyokat a mondatban, te is rájössz, hol tévedtél. Segítek: ami az egyinek költség, az a másiknak nem...
2013. július 14. | 13:53
előzmény: #1323  Törölt felhasználó
#1327
Azt hiszem te vagy tévedésben, idősíkokat tologatsz önkényesen. Nyugi, nem te vagy egyedül, a Kúria is itt tévedett, pedig ők jogászok...
2013. július 14. | 13:52
előzmény: #1322  Törölt felhasználó
#1326
Látod, ajánlatodban te is MOST rögzíted a vételi-eladási árfolyamot, de valójában a vételit MOST ismered, az eladásit meg KÉSŐBB, a törlesztéskor. Ez nem árfolyamrés.
2013. július 14. | 13:48
előzmény: #1320  Törölt felhasználó
#1325
Egy pár napra eltávolodom az internettől, máris csupa zöldségeket hordtok össze,

1, Az árfolyamrés mindig egy ugyanazon a napon a napon meghatározott vételi és eladási árfolyam különbözete. Nem értelmezhető a folyósításkori vételi és a törlesztéskori eladási árfolyam különbözeteként.
2. A vételi és az eladási árfolyamokat a kereslet-kínálati viszonyok alakítják, hasonlóan a tőzsdei árfolyamokhoz. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy a devizakereskedéssel foglalkokozó bank egymshoz kösse ezeket és fix mértékű árfolyamkülönbözetet (árfolyamrést) határozzon meg. A szerződéskötéskori árfolyamkülönbözet nem jelenti azt, hogy törlesztéskor ugyanaz a különbség fog fennállni, a fogyasztó ebből semmilyen formában sem következtethet arra, hogyan fognag az egyes törlesztési időpontokban törlesztőrészletei alakulni.
3. Az árfolyamrést egyetlen szerződés vagy jogszabály sem említi. A THM rendelet képletéből következik, hogy a THM számításánál a szerződéskötéskor fennálló vételi és eladási árfolyamot figyelembe kell venni, de ezt akkor (az ismert mértéket) nem kell megfizetnie az adósnak, ellentétben a THM számításánál figyelembe veendő, ténylegesen megfizetendó valós költségekkel (pl. értékbecslési díj). Az adós számára az eladási-vételi árfolyam különbözete a szerződéskötéskor meg nem fizetendő, tehát nem tényleges költség.
4. Ezen az alapon az összes, a THM számításánál már fgyelembe vett tényezőt költségnek kellene tekinteni és külön felsorolni a szerződésben, holott az egyszer már a THM-ben kifejezést nyert. Ilyen megközelítésben az adós joggal hihetné, hogy ezen tényezókt aTHM-en FELÜL, pluszban kell megfizetnie.
5. A THM-nek nincs olyan, az ítálet szerint is a jogyszabályból ki nem olvasható jelentése, hogy segítse az adóst leentő tartozása összegének megállapításában. A THM szerepe a jogszabály szerint kizárólag az, hogy a különböző banki ajánlatok összehasonlathatóak legyenek, a fogyasztó tudja, mibe kerül a termék bruttó ára.
6. Törlesztéskor az adós nem az árfolyamrést fizeti meg, hanem az eladási árral számolt ellenértéket. Az árfolyamrés, különös tekintettel a 2. pontban írtakra, semmilyen formában sem befolyásolja az adós törlestési kötelezettségét.
7. Ha az árfolyamokra és ennek következtében az árfolyamrésre is irányadóak lennének az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szabályok, akkor a változást 15, illetve 60 napra előre meg kellene hirdetni, ani a devizapiacon nyilvánvaló képtelenség.

Mint ahogyan az eész kúriai ítélet is az.
2013. július 11. | 22:46
előzmény: #1318  manci007
#1324
Manci,

Amíg fontolgatod pénznyelő üzleti ajánlatát, amelyben ugye nem számít a vételi-eladási árfolyamrés, addig gondolkozz el újra ezen a mondatodon is, hátha rárösz, hol a bibi:

"Egyébként a vételi eladási árfolyamokat nem azért aélkalmazza a bank, hogy növelje a bevételét, hanem azért, hogy fedezze a pénzváltással kapcsolatos költségeit..."
Törölt felhasználó
2013. július 11. | 07:45
előzmény: #1322  Törölt felhasználó
#1323
Na mi van Manci, fontolgatod az üzletet, vagy rájöttél a tévedésedre?
Törölt felhasználó
2013. július 10. | 10:28
előzmény: #1317  manci007
#1322
"Az eladási árfolyam, az igen, az információ, a törlesztést megelőző napon irányadó eladási árfolyam alapján határozódik meg a devizatörlesztőrészlet fizetendő forintellenértéke. De hogy pl. ugyanezen a napon mi volt a deviza vételi árfolyama, illetve ez hogyan aránylott az eladásihoz, az egyáltalán nem befolyásolja az adós fizetési kötelezettségét!"

Ez igaz, de ettől még az árfolyamrést kifizeted. Ha a rés 2%, akkor bizony 2%-al többet fizetsz vissza Ft-ban, tehát buktál 2%-ot. Úgyis mondhatjuk, hogy a devizaárfolyam változatlansága mellett 2%-al rosszabb árfolyamon törlesztesz, vagy mondhatjuk úgyis, hogy 2%-nyi neked kedvező devizaárfolyam (azaz csökkenő) kell, hogy ne legyen ez plusz teher.

Akárhogy magyarázod, a rést kifizeti az adós.

Ha nem, ajánlok neked egy üzletet. Kapsz tőlem 1-5 évre 0 kamatra, 0 költségekkel eurót, a vételi áram 200, az eladásim 400. Ha szerinted a rés neked nem költség, akkor kaptál egy ingyen hitelt tőlem. Áll az üzlet?
Törölt felhasználó
2013. július 10. | 07:30
előzmény: #1318  manci007
#1321
Visszakérdezek: ha szerinted nem fizeti ki az adós az árfolyamrést, akkor lehet akármekkora is az, ugye?
Törölt felhasználó
2013. július 10. | 07:27
előzmény: #1318  manci007
#1320
Manci, a devizaárfolyam változatlansága mellett az árfolyamrésnyivel többet kell az adósnak visszafizetni, tehát kifizeti.
2013. július 10. | 06:50
előzmény: #1318  manci007
#1319
Látod itt írod, hogy a banknak is költség. Ezt fizetteti meg a hitelessel. Tehát továbbtolja rá.

Most magadat nem érted? :)
2013. július 09. | 21:48
előzmény: #1303  Törölt felhasználó
#1318
Egyébként a vételi eladási árfolyamokat nem azért aélkalmazza a bank, hogy növelje a bevételét, hanem azért, hogy fedezze a pénzváltással kapcsolatos költségeit (van, aki nem nyeli, hanem váltja a pénzt).
2013. július 09. | 21:44
előzmény: #1303  Törölt felhasználó
#1317
Pénznyelő,

Az adósnak a bank vételi árfolyamon folyósít, az adós eladási árfolyamon törleszt. Az árfolyamrést akkor fizetné meg, ha a teljes tartozását törlesztené rögtön a folyósítás napján (ami ugye neméletszerű). Minden más esetben az "árfolyamrés megfizetése" értelmezhetetlen. Az árfolyamrés mindig ugyanazon a napon számított eladási és vételi árfolyam különbözete, tehát az adós soha nem fizet árfolyamrést, mindig az eladási árfolyamon törleszt. Az árfolyamrés csupán a THM megállapításánál játszik szerepet, a képlet szerint egy kalkulációs tényező, azonban sohasem kerül megfizetésre. Nem olyan tényező, mint a kamat, vagy bármely díj, költség, amelyet ténylegesen meg kell fizetnie a szerződés szerint az adósnak.Ez semmi magyarázkodás, ez tény, ha jobban belegondolsz (van hozzá eszed), te is belátod. Az árfolyamrés szerződéskötést illetve folyósítást követő mértéke, összege teljesen haszontalan információ az adósnak, ezt magyaráztam korábban is,

Az eladási árfolyam, az igen, az információ, a törlesztést megelőző napon irányadó eladási árfolyam alapján határozódik meg a devizatörlesztőrészlet fizetendő forintellenértéke. De hogy pl. ugyanezen a napon mi volt a deviza vételi árfolyama, illetve ez hogyan aránylott az eladásihoz, az egyáltalán nem befolyásolja az adós fizetési kötelezettségét!
Törölt felhasználó
2013. július 09. | 21:19
előzmény: #1314  tuksz
#1316
"- lásd. maga az arfolyam nem 2-3-szorozza a törlesztőt"

- 140 vs 270 majdnem 2-szeres. A 2008 tavaszi vételi frank és a 2011 nyári eladási ennyi volt.
- A kamatokat a forrásköltség alakítja, ami más rekord CDS, meg bóvli kategóriában, mint válság előtt sokkal jobb környezetben.
- 3-szoros törlesztő sehol nincs, ha a kiinduló állapotban is piaci volt a törlesztés. Az akciós termékek induló törlesztői nem mérvadóak, azok akkor is jelentősen emelkedtek volna (szerződésileg), ha a külső körülmények változatlanok.

Ezeket is sokszor leírtuk már itt páran, de te ezeket nyilván ignorálod, ahogy a tényeket általában. (tudom én, hogy hőbörögni egyszerűbb, mint gondolkodni és utánajárni - hát a devizahitelesek egy része is így van ezzel, és még markukat tartani is könnyebb nekik, mint lehetőségeket keresni és lépni).
Törölt felhasználó
2013. július 09. | 21:00
előzmény: #1314  tuksz
#1315
1. Konkrét válaszokat most sem kaptam tőled. A kért linket sem tetted be, ahogy válaszolni se válszoltál. (a világosabb megfogalmazás a hőbörgő célzásoknál többet érne)

2. "Te is amiatt sírsz itt folyton, hogy a "spekulánsok"... "
Nekem nem szokásom a "sírás", "spekulánsok" ellen pláne nem szoktam "sírni", azt hiszem nem is egy nyelvet beszélünk. És nem is nagyon érteni, mit is akarsz mondani.

3. "TE hoztad fel az állami gondoskodást, majd egy posttal később rámkented."
Én "szabályozás"-ról és probléma "kezelés"-ről beszéltem nem gondoskodásról meg megmentésről. Ha nem érted a különbséget, nincs értelme veled vitázni. Egyelőre úgy tűnik, tényleg nem érted.
2013. július 09. | 20:46
előzmény: #1313  Törölt felhasználó
#1314
Már csak, max. 1-2 pontra reagálok újra, mert már unom...

1) A "lényeged", ismét a lényeg elterelése, alapvető folyamatok, tendenciák félredobása. Így hát ismét meggyőződésem, hogy szándékosan figyelmen kívül hagysz folyamatokat, hogy "bizonyíts" valami olyat, aminek már semmi köze az eredeti tárgyhoz.
- lásd. nem egyik pillanatról másikra fogynak el a tartalékok, sokan, sokáig nyögték a hiteleket
- lásd. maga az arfolyam nem 2-3-szorozza a törlesztőt, így megintcsak fontos részletek teljes figyelmen kívül hagyása, kizárólag ennek a hangoztatása

Tehát te megpróbálod teljesen kiforgatni a lényeget!

Apropó végtörlesztés. Ugye ez sem arra az időszakra esik, amikor is megnőtt a nemfizetők száma. Egyébként olyan qrvanagy nyavajgást nem hallottam. Az elején volt valami, aztán, igencsak furcsa módon elhallgattak a bankok!
Ezzel szemben az hetelesek miatti sírás-rívást évek óta halljuk... most is. Te is amiatt sírsz itt folyton, hogy a "spekulánsok"... bezzeg a szegény bankok, akik a reklámból tájékozódó aljas spekulánsokhoz képest megvezetett hozzánemértők voltak, akik nem tehettek semmiről. :DDD

Nem mellesleg, ezzel a devizaárfolyam felemlegetéssel egyébként is öngólt rúgtál, mert az egyik alapfeltevés az volt, hogy egyre pofátlanabb (árfolyamtól függet) pénzéhség jellemezte a bankokat és nem pedig a helyzet mentése!
(Az a helyzet mentése, ami külön megillette őket a szerződésben... sajnos rövidlátó, pillanatnyi pénzéhségük megakadályozta őket, hogy saját szerződésük szellemét kövessék. Ennyit a "csodálatos" és "szegény" bankokról.)

4) De jól értelmeztem. TE hoztad fel az állami gondoskodást, majd egy posttal később rámkented. (Ezt is megszoktam tőled.)

Ennyi elég is volt, mert a semmibe visz a vita...
Törölt felhasználó
2013. július 09. | 19:52
előzmény: #1312  tuksz
#1313
1. Nem értetted meg a lényeget. Nem 2008-ban, nem 2009-ben és mégcsak nem is 2011-ben lett többa devizahiteles nemfizető a Ft-osnál, hanem 2012/2013-ban, amikor a frankárfolyam lassan 2 éve stagnál, a csúcsról pedig lejjebb ment.

2. "2) Olvass híreket. Pont a bankok sírásából lehet tudni, hogy pl. a jelzálog nem elég, meg az adósok nem tudják fizetni a törlesztőt.
Bizony ez pont azért van, mert nem mérték fel helyesen a kockázatokat, meg nem is volt felelőtlen rövid távon érdekük, mert úgy gondolták, hogy az adósok mindent elbírnak."

Olvasok híreket. Szerintem te nem olvasol. A bankokat nem nagyon hallottam arról "sírni", hogy nem fizetik az adósok a törlesztőt. Amiért viszont az elmúlt 3 évben sírtak:
- bankadó,
- végtörlesztés,
- bankellenes kormányzati kommunikáció (te nyelvezetedben az emberek bankok elleni hergelése),
- tranzakciós adó,
- a különadók egyeztetés nélkül ad hoc bevezetése, emelése,
- egyeztetés nélküli jogalkotás,
- önkormányzati adóssággal kapcsolatos tervek,
- gazdasági növekedés elleni kormányzati lépések, gyenge Ft-ot eredményező lépések (ezek ugyanis a hitel nemfizetés arányát növelik),
- általában a jogállamiság, piac-, EU ellenes kommunikáció, lépések.

Na ezek miatt "sírtak" a bankok.

3. Hasonlítsd össze a banakok pl. k&h deviza jegyzését, a tőzsdei árfolyam-ingadozással (korábban linkeltem is, nem teszem meg mégegyszer) és meg fogod látni.
Nem mellesleg a te szokásos üres vagdalkozásod is pont ugyanolyan üres..."

Nekem nem szokásom a vagdalkozás. A linket másold be mégegyszer, köszi. (megjegyzem, egyetlen példa sosem igazol általános kijelentéseket, pláne szélsőségeseket).

4. "Már megint hazudsz! Te írtad, hogy a hitelesek "mentése" állami feladat, azaz Te hoztad elő."

Rosszul értelmezed a leírtakat. Az állam feladata a szabályozás és az országos méretű (ha az) probléma kezelése. Ezt írtam eddig is, most. A kezelés nem egyenlő a mentéssel, ahogy a szabályozás sem. Persze, szélsőséges helyzetben a mentés is lehet indokolt, de alapvetően nem értek egyet a megmentősdivel. Ezt is sokszor leírtam. Tanulj meg magyarul.

5. Fogalmazd meg érthetően a kérdésed, mert nem volt az. Emlékeztetőül, ezt kérdezted, amit nem értettem:
"Miért fogadták el a legjobb fizető ügyfeleket a "forintelszámolással"?"

Ezt fejtsd ki érthetőbben. Nem világos, milyen "forintelszámolás"-ra gondolsz. Ha a végtörlesztésre, akkor annak ez volt a neve: végtörlesztés. Ebből mindenki érti, az idézőjeles szövegedből szerintem senki. És ha erre kérdeztél, akkor szerinted az normális kérdés, hogy "miért fogadták el?". Nem elfogadták, hanem Orbán 2/3 Viktorék bevezették. Ahogy egy sor mást is. Te nem Magyarországon élsz, vagy alzheimeres vagy?

8. "Amúgy rettentő értekes, hogy egy tudatlan ügyfél felelőtlen egy profi bankért meg sírjunk, mert szegényeket a profitmaximalizálásuk során tönkreteszik az ügyfelek. :DDD"

Ilyet sem írtam. Ne azzal vitatkozz, amivel tudsz, hanem azzal, amit én állítottam!

2013. július 09. | 19:19
előzmény: #1311  Törölt felhasználó
#1312
1) "Megismétlem, a devizás nemfizetők aránya most érte be a Ft-os nem fizetőkét. Tehát banki oldalról eddig nem volt kockázatosabb a dolog."

Megismétlem: gazdasági fórumon ez az indok ostobaság, mert pont így működik egy kiszámíthatatlan, kockázatos esemény.

2) Olvass híreket. Pont a bankok sírásából lehet tudni, hogy pl. a jelzálog nem elég, meg az adósok nem tudják fizetni a törlesztőt.
Bizony ez pont azért van, mert nem mérték fel helyesen a kockázatokat, meg nem is volt felelőtlen rövid távon érdekük, mert úgy gondolták, hogy az adósok mindent elbírnak.

3) Hasonlítsd össze a banakok pl. k&h deviza jegyzését, a tőzsdei árfolyam-ingadozással (korábban linkeltem is, nem teszem meg mégegyszer) és meg fogod látni.
Nem mellesleg a te szokásos üres vagdalkozásod is pont ugyanolyan üres...

4) Már megint hazudsz! Te írtad, hogy a hitelesek "mentése" állami feladat, azaz Te hoztad elő. Azon kívül persze ez önmagában is hazugság, mivel a legtöbb banki szerződésben benne van, hogy a banknak joga van ilyenkor intézkedni, ha megszorul az adós. Azaz a bankok sem úgy gondolták, ahogy Te.

5) Hát persze, hogy nem érted. :DDD Ilyenkor, amikor kettős mércét alkalmazol, akkor vagy nem értesz valamit, vagy előhúzod a ne személyeskedj kártyát.
Most döntsd el, hogy vagy gondoskodó állambácsit akarsz, vagy nem... olyan nincsen, hogy kényed-kedvedre akkor gondoskodó, amikor ez támasztja alá az álláspontodat, máskor meg nem.

8) Persze, nem írtad, csak tény, hogy a mindenáron való (ügyfeleket és bankokat) tönkretevő mentalitás felelőtlen.
Amúgy rettentő értekes, hogy egy tudatlan ügyfél felelőtlen egy profi bankért meg sírjunk, mert szegényeket a profitmaximalizálásuk során tönkreteszik az ügyfelek. :DDD
Törölt felhasználó
2013. július 09. | 18:29
előzmény: #1310  tuksz
#1311
1. "A bakok felelőtlenül, pénzéhesen terítették a sokkal kockázatosabb hitelt"

Megismétlem, a devizás nemfizetők aránya most érte be a Ft-os nem fizetőkét. Tehát banki oldalról eddig nem volt kockázatosabb a dolog.

2. "A bankok sokszor fittyet hánytak az olyan belső szabályokra, melyek azt szabályozták, hogy kinek lehet, mekkora hitelét és törlesztő részlettel adni"

Ezt alá tudod valamivel támasztani, vagy elégedjünk megg azzal, hogy te leírod és akkor az úgy is van?

3. "Hogy van az, hogy adott esetben, az adott árfolyamnapon, igen tág idősában mozog az árfolyammeghatározás és érdekes módon mondjuk a reggeli csúcs közelében van meghatározva. Hát ez aztán qrvanagy fixálás."

Nem értem, miről beszélsz. Üres, konkrétum nélküli vagdalkozás ez.

4. Ez megint egy zagyva kirohanás a részedről. Én annyit írtam, hogy a bank célja a profit. Utána idekevered az állami szabályozást. Igen, az meg az állam dolga. Ha a szabályozás rossz, az nem banki felelősség, ne keverd.

5. "Persze, jobb megvárni, míg az ügyfél, vagy az állam fizet és megteszi a banknak a dolgát. Apropó állam... ilyenkor hirtelen mennyire kedveled a gondoskodó állambácsit. Saját elveidet rúgod seggen az ilyen kettős beszéddel."

Na ezt meg végkép nem értem, miről beszélsz. Én arról beszélek évek óta, hogy az államnak megfelelően SZABÁLYOZNI KELL/KELLENE. Ez nem banki dolog, ez állami feladat. Az állam ehelyett verbálisan (figyelem: ennek nagyon rossz üzenete van, ami akár a fizeti morálra is kihatással lehet) és pénzbeszedéssel szivatja a bankokat. Szabályozás terén csak alig szigorított valamit. Pedig lenne még mit. De ezt ne a bankokon kérd számon, hanem az államon. Én soha egy szóval nem mondtam, hogy az államnak megmentenie kellene. Nem, szabályoznia.

8. "A bankoknak nem célja a felelőtlen profitmaximalizálás."

Sose írtam, hogy a felelőtlenség az céljuk lenne. Nem, nem az.

"Na, látod az ilyen hozzád hasonló állásfoglalások ill. működés miatt vannak válságok"

Válságok leginkább az alapvető emberi tulajdonság, a kapzsiság miatt vannak. De ennek kezelését legfőképpen a társadalmak, gazdaságok működésének keretrendszeréért felelős államoktól várd el.

Olvass figyelmesebben és ne hagyd, hogy a bankgyűlöleted eltorzítsa a tisztánlátásodat.
2013. július 09. | 18:03
előzmény: #1308  Törölt felhasználó
#1310
Tehát, ha a bankok felelőtlen hitelezési gyakorlattal (beleértve a daviza megválasztása, bírkák túlnyírása, sőt saját maguk tönkretétele - ami miatt "sírunk") pénzügyi válságot okoznak, akkor "profitot" maximalizálnak, de, ha az ügyfél veszi fel, akinek sokkal kevesebb a rálátása és tudatosan bombázzá és felrevezetik a reklámokkal, majd profitmaximalizálási céllal az spekuláció.
Hát gratulálok, "elfogulatlan" állásfoglalás!

1) A bakok felelőtlenül, pénzéhesen terítették a sokkal kockázatosabb hitelt, amire nagyobb rálátásuk volt, mint az ügyfeleknek.
"Megjegyzem, a devizás lakáshitelek között a nemfizetők aránya csak most érte be a Ft-osét. "
Ilyen ostoba indokot egy pénzügyi fórumon! :DDDDDD
Bizony pont ilyen egy kockázatos üzlet... egyszer nagyon fent, egyszer nagyon lent. És bizony van egy olyan határ, amikor a nagyon lent a domináns.

2) A bankok sokszor fittyet hánytak az olyan belső szabályokra, melyek azt szabályozták, hogy kinek lehet, mekkora hitelét és törlesztő részlettel adni. Főleg devizánál. Ezeket sokszor nem tartották be, mert a pénzéhség miatt nagyobb kockázatot vállaltak, arra a hibás spekulatív elvre gondolva, hogy a nép korlátlanul fejhető. Bizony ez nem jött be.

3) Hogy van az, hogy adott esetben, az adott árfolyamnapon, igen tág idősában mozog az árfolyammeghatározás és érdekes módon mondjuk a reggeli csúcs közelében van meghatározva. Hát ez aztán qrvanagy fixálás.

4) "A bank egyetlen célja és feladata: a követelésének behajtása ilyen vagy olyan módon. A "mentés" legfeljebb állami feladat. "
Hazugság! Olvasd el a szerződésedet! Szinte biztos, hogy benne van, hogy a banknak külön joga van arra, hogy a szerződésedet (pl. futamidőt módosíthassa), ha nem tudsz fizetni..
Bizony a bankok szerződései (gondolom valami minta alapján) elvben tartalmazta ezt is, mint ahogy a hitelfelvevésnek is a peremfeltételeit. Ám mivel a magyar jogrend megengedte a felelőtlen nyírást, a pénzéhez bankok meg is tték, és úgy, ahogy most te magyarázod a magyarázhatatlant, várták a sűltgalambot.

5) Persze, jobb megvárni, míg az ügyfél, vagy az állam fizet és megteszi a banknak a dolgát. Apropó állam... ilyenkor hirtelen mennyire kedveled a gondoskodó állambácsit. Saját elveidet rúgod seggen az ilyen kettős beszéddel.

6) A legjobb ügyfeleiket elvesztették, ráadásul a bankoknak kedvezőtlen árfolyammal. Miért mentek ebbe bele? Profitmaximalizálás miatt? Vélhetőleg igen, csak nem tudjuk, hogy mi a háttéralku.

8) Na, látod az ilyen hozzád hasonló állásfoglalások ill. működés miatt vannak válságok, mennek csődbe olyan bankok és államok, melyeknek nem kellene.
A bankoknak nem célja a felelőtlen profitmaximalizálás.
Érdekes, hogy más esetben meg nagyon tudod mondani, hogy a bank nem spekulál, netto 0 pozira törekszik, meg hasonlók. A felelőtlen profitmaximalizálás hosszabb, de talán már rövidebb távon is üti a másik megállapításodat. Tehát megint az a helyzet, hogy tetszőlegesen veszel elő egymásnak gyakorlatban ellentmondó gondolatokat aszerint, hogy éppen mi látszik téged igazolni.
Törölt felhasználó
2013. július 09. | 15:58
előzmény: #1308  Törölt felhasználó
#1309
2. Helyesen: Mikor és pontosan mit is hágtak át?
Törölt felhasználó
2013. július 09. | 15:57
előzmény: #1307  tuksz
#1308
"A bank spekulál + netto pozira törekszik"

Ezt egy kicsit kifejthetnéd bővebben és indokolhatnád.

1. "Miért terít irdatlan mennyiségben olyan devizában hitelt a bank, amiben sem neki, sem az országnak sem, de még az adósnak sem?"

Mert profitot maximalizál. Hogy országos probléma lett belőle az nem egyedi banki felelősség, hanem szabályozási kérdés. Megjegyzem, a devizás lakáshitelek között a nemfizetők aránya csak most érte be a Ft-osét.

2. "Miért hágták át sokszor a jelzálogra és ügyfelek fizetésére vonatkozó "biztonsági előírásokat"?"

Mikor és pontosan is hágtak át? Mert ez így egy üres lózung. Több, mint ezer devizahiteles perből 1 nyert jogerősen (az árfolyamréssel volt probléma), meg 1 nyert másodfokon, amiben félig igazat adott a Kúria (szintén az árfolyamrés, annak változtatásával volt probléma).

3. "Miért nem "fixálnak" rendesen, ha már "fixálnak"?"

Nem érteni, mire vonatkozik a kérdésed. Írd le érthetőbben.

4. "Miért nem tett semmit a bank az ügyfelek megmentése érdekében"

A bank egyetlen célja és feladata: a követelésének behajtása ilyen vagy olyan módon. A "mentés" legfeljebb állami feladat.

5. "Miért számol fel szerződésmódosítási díjat, amikor az ügyfél próbálja magát menteni?"

Egyrészt lehet a bankokkal tárgyalni, egyezkedni, nem mindig számítanak fel díjtáblázatbeli díjakat. Másrészt a banknak munkája van az újratervezett hitelekkel, semmi nincs ingyen. Amúgy konkrétan mire is gondolsz? Csak mert nem hiszem, hogy valaki olyan speciális bajban lenne, hogy a szerződésmódosítási díjat nem tudja kifizetni, de amúgy utána rendben törlesztene. Szerintem a szerződésmódosítási díj jó szűrő is egyben: kiszűri a valóban fizetni akaró és tudó ügyfeleket a kifogásokat keresőktől...

6. "Miért fogadták el a legjobb fizető ügyfeleket a "forintelszámolással"?"

Ezt a kérdést nem értem.

8. "rájösz, hogy a bankok a pénzéhesnél is pénzéhesebbek"

Micsoda felismerés. Egy bank egyetlen célja, hogy profitot termeljen a tulajdonosoknak. Ez ennyire egyszerű.

Ezt a mondatodat leírom mégegyszer máshogy.

A. "rájösz, hogy a bankok a pénzéhesnél is pénzéhesebbek és miután kiderült, hogy elszámolták magukat még mindig nem tettek semmit, csak a sültgalambra vártak"

B. rájösz, hogy a felelőtlen adósok a pénzéhesnél is pénzéhesebbek és miután kiderült, hogy elszámolták magukat még mindig nem tettek semmit, csak a sültgalambra vártak.
2013. július 09. | 15:38
előzmény: #1304  Törölt felhasználó
#1307
A bank spekulál + netto pozira törekszik. :)
Feltetted a kérdést, hogy miért csinálna olyanokat a bank, amitől veszít, pl. az adósok csődbemennek.
Miután feltetted azokat a kérdéseket önmagadnak, hogy
- Miért terít irdatlan mennyiségben olyan devizában hitelt a bank, amiben sem neki, sem az országnak sem, de még az adósnak sem?
- Miért hágták át sokszor a jelzálogra és ügyfelek fizetésére vonatkozó "biztonsági előírásokat"?
- Miért nem "fixálnak" rendesen, ha már "fixálnak"?
- Miért nem tett semmit a bank az ügyfelek megmentése érdekében, amikor az egyold. sz. módosítás ingyen fennáll a részére, sőt több ilyen "adósmentő" intézkedést a szerződésekbe foglaltak?
- Miért számol fel szerződésmódosítási díjat, amikor az ügyfél próbálja magát menteni?
- Miért fogadták el a legjobb fizető ügyfeleket a "forintelszámolással"?
rájösz, hogy a bankok a pénzéhesnél is pénzéhesebbek és miután kiderült, hogy elszámolták magukat még mindig nem tettek semmit, csak a sültgalambra vártak, sőt még vélhetően meg is egyeztek a kormánnyal egy magasabb (pénz) cél érdekében.
A bankok bizony nem a biztonságra törekedtek, hanem sokkal nagyobb mértékben spekuláltak, mint az megengedhető, mondván, hogy az idióta magyar szabályozás miatt úgyis ráterhelhetnek mindent a lakosságra. Persze ez nagyfokú felelőtlenség, mert tudnivaló, hogy a lakosság sem nyírható korlátlanul. (Ilyenkor csak reménykedni tud az amber, hogy, ha megvonták a mérleget, megtanulták a leckét... persze az is lehet, hogy az összmérleg rövid távon megérte, és ennyi nekik elég.)
Törölt felhasználó
2013. július 09. | 11:41
előzmény: #1305  netta
#1306
Ha nem is vettél fel hitelt, akkor nem volt folyosítás, így nem tudod, hogy miként számoltak volna. Egy ügyintézői tájékoztatás pedig tudjuk, mennyire szokott alapos lenni pláne ilyen spec. kérdésekben.

"az akkor rendelkezésre álló információk - szerződés, ügyintéző, ászf - mind azt támasztották alá, hogy a folyósításkori (magasabb vételi) árfolyam nem befolyásolja már a hiteltartozás összegét."

Megint félreértesz valamit. Attól, mert a hiteltartozás devizaösszegét már nem befolyásolja a folyósításkori árfolyam (mert azt az igényléskori árfolyamon rögzítették) nem jelenti azt, hogy nem a folyosításkori árfolyamon számolnak el veled, azaz nem rendezik a kettő közötti különbségét, különösen a biztosítéknak ráhagyott 10%-ot. Ezzel egészen biztosan elszámoltak volna. Tökéletesen jogszerűtlen lett volna az ellenkezője.

Devizahitelt devizással kiváltva is pont így történik. Hiteligényléskori árfolyam + 10%-on történik a bírálat és a folyosításkori árfolyamon számolnak el veled.
2013. július 09. | 11:19
előzmény: #1302  Törölt felhasználó
#1305
Valóban úgy kellett volna történnie, ahogy leírtad, de az akkor rendelkezésre álló információk - szerződés, ügyintéző, ászf - mind azt támasztották alá, hogy a folyósításkori (magasabb vételi) árfolyam nem befolyásolja már a hiteltartozás összegét. Nem vettem fel a hitelt ilyen feltételekkel, így a vitát ma már csak egy 2008. év végi ászf dönthetné el. Majd utánanézek, hátha lementettem.
Törölt felhasználó
2013. július 09. | 09:07
előzmény: #1298  tuksz
#1304
"2) Ez meg azért nem igaz, mert a bank vagy azon az árfolyamon alakítja a forrást, vagy nem. Van olyan bank, ahol megválasztható a nap, az meg valószínűtlen, hogy a bank tesztreszabja mindenki forrását..."

Pontosan ezért van sok helyen fix törlesztési nap, hogy a banknak a forrásoldal kezelése egyszerűbb legyen. Ahol meg megválasztható a nap, ott meg a bank ezt egyrészt előre tudja, másrészt meg nem 30 db ügyfele van, így a hónap minden napjára jut azért néhány 100 vagy 1000-es nagyságrendű ügyfél, akiket egyben tud kezelni, tehát szó sincs személyenkénti forráskezelésről.

A bank nem spekulál, 0 nettó pozira törekszik.
Törölt felhasználó
2013. július 09. | 09:02
előzmény: #1292  manci007
#1303
"Nem, ez nem hülyeség, ha kicsit belegondolsz. Az árfolyamrés egy meghatározott napon a vételi és az eladási árfolyamok különbsége. Az adós a mindenkori esedékesség időpontjában fennálló eladási árfolyamon törleszt, ami egyrészt nem azonos a szerződéskötéskori árfolyammal, másrészt pedig a napi árfolyamrés összegét ilyenkor sem fizeti meg az adós. Árfolyamrést sohasem fizet az adós, még a törlesztéskor sem."

Nem beszélj butaságokat manci. Mondom: az árfolyam változatlansága és 0 kamat, 0 költségek mellett is TÖBBET fizet vissza az adós, mint amit felvett. Éppen az árfolyamréssel fizet vissza többet. Tehát kifizeti az árfolyamrést.

Vagy fogalmazhatunk úgyis, hogy -x%-ról indul az árfolyamkockázata, ahol x% az árfolyamrés.

Akárhogy próbálod megmagyarázni, az adós az árfolyamrést kifizeti, hiszen a banknak ez plusz bevételi forrás, ha nem fizetné az adós, miért alkalmazná a bank, ha nem azért, hogy növelje a bevételét.
Törölt felhasználó
2013. július 09. | 08:54
előzmény: #1301  netta
#1302
Vagy elég pontatlanul informáltak, vagy pontatlanul emlékszel sok év távlatából. Azt történt, amit írtam. Mindig a folyosítás árfolyama a mérvadó. A folyamat pedig úgy zajlott, ahogy leírtam.
2013. július 09. | 08:47
előzmény: #1295  manci007
#1301
Nem hitelkiváltás volt, új ingatlan vásárlásához kamattámogatásos ft-hitel igényelése történt. A fizetendő vételár részlet esedékessége az ingatlan készültségi fokától függött. Végül annyi idő eltelt a hitelkérelem beadásától eddig az időpontig, hogy kamattámogatást már nem lehetett igénybe venni. Akkor ajánlotta a bank a CHF alapú hitelt, ami a szerződéskötés napjára már csak euró hitel lehetett. A szerződés aláírás előtti átolvasásakor arra a kérdésre, hogy módosul-e a benne szereplő devizaösszeg a folyósításkori árfolyam függvényében, azt a választ kaptam, hogy sem a deviza-, sem a forintösszeg nem fog eltérni a folyósításkor a szerződésben foglaltaktól. Szóba sem került sem az ügyintézővel folytatott megbeszélés során, sem a neten előkeresett ászf nem említette, hogy az ügyfél a számára kedvező árfolyamalakulás esetén az árfolyamkülönbözet visszatérítésre számíthat akár a ft, akár a deviza összegből.
2013. július 09. | 04:45
előzmény: #1291  manci007
#1300
Én nem tudom, honnan veszitek ezeket a tuti megmondom a frankót... csak a vita kedvéért?

Ez a napi záró árfolyam is hülyeség! Mint mondtam, tudok olyan bakról, ami pl. napi első jegyzett időpontra szeretett kötni a hét x-edik napján*. Van amelynél meg az ügyfél dönthetett. (Itt is volt erről cikk.)
2013. július 09. | 04:39
előzmény: #1284  Törölt felhasználó
#1299
1) A te állításod meg nem erre vonatkozott, hanem arra, hogy napi árfolyamon határozták meg. Márpedig mások is mondják, hogy ez tuti nem így volt.

2) Amennyire megoldható, de bizony. Nézz meg a bankoknál (de egyes bankoknál tuti), hogy pl. az első devizajegyzés (olyan bankoknál, melyek erre szerették kötni pl. k&h) esetén, hogy szór(t) az időpont.
Bizony, mert direkt nézegettem ezeket az érdekes édőpontváltozásokat, melyek lehetőleg úgy változtak, hogy a napi magasabb árfolyamot cálozzák meg.
2013. július 09. | 04:32
előzmény: #1282  Törölt felhasználó
#1298
Egy nagy túrót!

1) Mivel nem napi árfolyamon számoltak, eleve hülyeség amit mondasz. És mivel láthatólag nem ismered az összes banki gyakorlatot, így ne magyarázz! Én meg saját szememmel is láttam több ilyen szerződést, úgyhogy magyarázhatsz. A saját szememnek úgyis jobban fogok hinni, mint neked.

2) Ez meg azért nem igaz, mert a bank vagy azon az árfolyamon alakítja a forrást, vagy nem. Van olyan bank, ahol megválasztható a nap, az meg valószínűtlen, hogy a bank tesztreszabja mindenki forrását... inkább "átlagol" és akkor meg teljesen mindegy, hogy mit átlagol, viszont ki lehet szűrni a "tüsszentéseket".
2013. július 09. | 04:23
előzmény: #1281  Törölt felhasználó
#1297
Ne ökörködj már megint az ökörködés kedvéért!
Nem tudsz mindent! Ez sem!
A banknak joga van akkor meghatározni az árfolyamot (naponta többször is), és nagyjából kötetlen időpontban, így akár néhány óra megfelelő csúsztatással hatalmas pénzeket foghat (és fog is).
És az meg csak részletkérdés, hogy a szerződésedben napi, mondjuk első jegyzett árfolyam volt, vagy épp más.
2013. július 09. | 00:17
előzmény: #1292  manci007
#1296
Egyrészt nem középárfolyamon törleszt ha jól tudom. Vagy igen?

Másrészt láttad már a képletet amit a THM tartalmaz és amivel számolják? Vizsgáld meg egy kicsit!Ezzel indokolnak sok mindent ugyanis. :)
2013. július 08. | 23:16
előzmény: #1294  netta
#1295
Akkor az egy másink banki devizahtel kiváltása volt? Ilyenkor szoktak "ráhagyni" egyes bankok a kiváltandó hitelősszeg spreadje miatt 10% körüli összeget, de az esetleg a kiváltás után fennmaradó összeg sorsáról rendelkezni kell a szerződésben (pl. ráfolyósítással a fennmaradó különbözettel az adós szabadon rendelkezik, vagy automatikusan előtörlesztésre kerül ezzel a hitel, stb.).
2013. július 08. | 23:04
előzmény: #1280  Törölt felhasználó
#1294
Nem értettem semmit félre, 2008-ban történt, az igénylés júniusban, a folyósítás december elején. A kész szerződésben szereplő deviza (euró) eladási árfolyamon visszaszámolva az igényelt ft-összeg 4/3-a volt. Elmondta az ügyintéző, hogy jött ki a brutális erősségű ft-árfolyam, de megnéztem utána az ászf-ben is. Abban szerepelt, hogy a folyósítás az igénylés napján érvényes vételi árfolyam-10%-on történik, de ha az így meghatározott devizaösszeg a folyósítás napján nem fedezi az igényelt ft-mennyiséget, akkor az árfolyamveszteség az ügyfelet terheli. Arról hallgatott az ászf, hogy árfolyamnyereség esetén (ha folyósításkor átszámítva a hitel igénylésekor kalkulált devizát, a ft-összeg magasabb az igényeltnél) a különbözet kit illet. 2008-ban az utóbbi helyzet állt elő, és a szerződés alapján egyértelmű volt, hogy a bank valóban az igényléskori árfolyam -10%-kal számolt, különbözetről pedig nem esett szó.
2013. július 08. | 23:02
előzmény: #1289  Törölt felhasználó
#1293
Világos, ezt értem, csak az nem világos, hogy jön ez a jelentopichoz?

"A Raiffeisen Bank ugyanis tévesen úgy értelmezte a konverziós díj megtiltására vonatkozó jogszabályi szigorítást, hogy azt csak a jegybanki középárfolyam alkalmazása esetén kellene figyelembe vennie, saját banki középárfolyama esetén azonban nem. Emellett a bank szintén tévesen értékelte úgy a törvényt, hogy a konverziós díj megszüntetése csak a jogszabály kihirdetését követő 30. nap (2010. november 27.) után kötött szerződésekre vonatkozik. Valójában a jogszabály a konverzió díjmentességét az e határidőtől számított – akár korábbi szerződési időpontú – valamennyi hiteltörlesztésre vonatkozóan érvénybe léptette."

Ez teljesen világos, hülye volt a bank, nyilvánvalóan rosszul értelmezett egy egyébként eléggé nyilvánvaló és egyértelmű jogszabályt, de ez merőben más eset a mostani kúriai döntéstől.Ezért nem volt érthető a hivatkozásod.
2013. július 08. | 22:56
előzmény: #1288  Törölt felhasználó
#1292
"3. az árfolyamrést nem fizetik meg, tehát nem költség"

Ez micsoda hülyeség."

Nem, ez nem hülyeség, ha kicsit belegondolsz. Az árfolyamrés egy meghatározott napon a vételi és az eladási árfolyamok különbsége. Az adós a mindenkori esedékesség időpontjában fennálló eladási árfolyamon törleszt, ami egyrészt nem azonos a szerződéskötéskori árfolyammal, másrészt pedig a napi árfolyamrés összegét ilyenkor sem fizeti meg az adós. Árfolyamrést sohasem fizet az adós, még a törlesztéskor sem.

Ne keverd ide a hitelkiváltást, ott két bank két külön vételi és eladási árfolyama szerepel, ami értelemszerűen nem azonos egy bank egyazon napon irányadó vételi-eladási árfolyama különbözetével (árfolyamrés).
2013. július 08. | 22:45
előzmény: #1279  tuksz
#1291
Való igaz, amit pénznyelő mond, meghatározott napi árfolyamon folyósítottak a bankok és meghatározott napi árfolyamon kellett az adósnak törleszteni. Ha egy bank naponta több árfolyamot jegyzett, mindig valamely megelőző nap záróárfolyama volt az irányadó, ezt a szerződésekben is rögzítették. Így teljesen egyértelmű volt a váltás szabálya.
2013. július 08. | 22:38
előzmény: #1277  netta
#1290
A THM rendelet teszi lehetővé, hogy a THM számításakor a szerződéskötést megelőző 10 munkanap valamelyikén irányadó vételi-eladási árfolyamokat vegye a bank figyelembe.

Nagyon gyors hitelbírálatot feltételez, ha az igénylés és a folyósítás között két hét sem telik el, tehát nem valószínű. A szerződésben pedig egyértelműen meg kell határozni, hogy a THM számítása szempontjából melyik napot vette figyelembe a bank, illetve a folyósítás és a törlesztés mely napi árfolyamon történik. Hitelfolyósításnál már nem történik "árfolyam kockázati felár" (?) felszámítása az előzőek szerint, mint ahogyan annak sincs értelme, hogy a hitel összege a folyósítás másnapján 1/3-dal magasabb lehet.
Törölt felhasználó
2013. július 08. | 22:34
előzmény: #1287  manci007
#1289
"Egyébként nem világos, pontosan kitől és miért kaptál vissza PSZÁF vizsgálat eredményeként egy kalap pénzt?"

Nagy gyakorlatod van bankszakmailag, meg jogilag, mondod. De nem nagyon vagy képben...

"Raiffeisen - PSZÁF-óriásbírság és 290 milliós visszafizetés
09.20. 11:34
Világgazdaság Online
A PSZÁF 2012. október 31-i határidővel mintegy 290 millió forint visszafizetésére kötelezte a Raiffeisen Bankot több mint 26 ezer fogyasztó javára, s 80 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot rótt ki, mivel a szolgáltató a deviza alapú jelzáloghiteles ügyfeleivel törvénytelenül fizettetett be konverziós díjakat.

A hatóság további 1 millió forint bírságot is kivetett, mivel a Raiffeisen jogsértően emelt meg néhány díjelemet egyes lakáscélú hiteleinél. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mai határozatában megtiltotta, hogy a pénzügyi szervezet lakáscélú devizahiteleinél a továbbiakban a hitelintézeti törvényt megsértve átváltási (konverziós) díjat számítson fel. E jogsértés miatt a PSZÁF 80 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.
..."
link
Törölt felhasználó
2013. július 08. | 22:30
előzmény: #1286  manci007
#1288
"3. az árfolyamrést nem fizetik meg, tehát nem költség"

Ez micsoda hülyeség. Dehogynem megfizeti az adós. Változatlan árfolyam mellett többet fizet, mint amit felvett Ft-ban 0 kamat és 0 egyéb költségek mellett is, tehát megfizeti. Devizahitelt devizahitellel kiváltva pl. egyidőben végtörlesztesz eladási áron A banknál és veszel fel új hitelt vételi áron B banknál, tehát ott azonnal bukod ezt.
2013. július 08. | 22:27
előzmény: #1276  Törölt felhasználó
#1287
"Szerintem több, mint "bátor" dolog jogi végzettség nélkül a Kúria döntése felett ítélkezni. Manci hozzáállása is elég sajátos, amikor éveken keresztül ment itt a topicokban az a szöveg, hogy milyen szemetek a bankok, meg jogszerűtlen az egész devizahitelezés, akkor a legfőbb érve az volt, hogy minden ilyen pert az adósok buktak el addig. A bírósági döntést megkérdőjelezhetetlennek tartotta. Most persze a Kúria döntése hibás."

Ahogyan írtam, magam rendelkezem jogi végzettséggel (is), meg kissé ismerem a banki gyakorlatot is, így merem venni a bátorságot, hogy szakmailag (is) vizsgáljam a Kúria döntését.

Ahogyan írtam, és ezt fent istartom: "Ezt a gyakorlatot a Felügyelet folyamatosan, a Lefőbb Ügyész szakmai véleményében, a bíróságok és a Pénzügyi Békéltető Testület teljesen következetes gyakorlata is igazolja." Ebből a gyakorlatból, amelyeket az említett jogalkalmazók jogszabályi érvekkel és banki tapasztalatokkal támasztottak alá, kilóg a Kúria jogilag és közgazdaságilag, bankszakmailag is megalapozatlan ítélete. Tipikus példája annak, amikor nem szigorúan jogi, szakmai alapon hoz valaki döntést, hanem megpróbál "salamoni" módon, mindenkinek valami jót ítélni. Hát ez nem sikerült, sikerült viszont a nagytársadalmi érzékenység keretében szembemenni minden (nemcsak mértékadó) szakmai véleénnyel, kinyitva a kiskaput (nagyajtót?) újabb, tengerikígyó jogvitáknak (lesz miről csémcsogni a topicokban), jogbizonytalanságot okozva, lásd elsőnek a Végrehajtói Kamara álláspontját.

Egyébként nem világos, pontosan kitől és miért kaptál vissza PSZÁF vizsgálat eredményeként egy kalap pénzt?
2013. július 08. | 22:06
előzmény: #1275  Fundamax
#1286
A THM rendelet alaján, illetve a Hpt. módosítása óta teljesen egyértelmű volt mindenki (értsd: a bankszakma) számára, hogy
1. az árfolyamrést a THM számításánál a képlet alapján figyelembe kell venni
2. a törlesztés eladási árfolyamon történik
3. az árfolyamrést nem fizetik meg, tehát nem költség
4. a banki devizaárfolyamokat alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg
4. mivel az árfolyamrés nem költség, az árfolyamrés nem befolyásolja az adós törlesztési kötelezettségét, a szerződésben nem is tüntették fel
5. mivel az árfolyamrés nem része a szerződésnek, az esetleges változását sem kell a szerződésben szabályozni, változása nem jelenti a szerződés módosítását
6. az árfolyamok a kereslet-kínálat változásával naponta változnak, nem szüksészerű fix %.os mértékben meghatározni, nem is lehet előre 60 nappal meghatározni sem az árfolamot, sem az árfolyamrést meghatározni.

Ennek megfelelően a piac 2008 őszi volatilitása miatt minden bank reagált és növelte az árfolyamrést, de mivel nem költség, nem is része a szerődésnek, természetesen nem az egyoldalú módosítás szabályai szerint. Ezt a gyakorlatot a Felügyelet folyamatosan, a Lefőbb Ügyész szakmai véleményében, a bíróságok és a Pénzügyi Békéltető Testület teljesen következetes gyakorlata is igazolja.
Törölt felhasználó
2013. július 08. | 21:35
előzmény: #1283  Phylaxa
#1285
Ráadásul a banknak ugyan miért jó, hogyha az ügyfélnek rossz? Nem jó neki. A deviza alapú hitel mögött is van devizaforrás, amit ő a törlesztéseknek megfelelően alakít, így a devizaárfolyam változásokon se nem keres, se nem bukik, hoszen nincs devizakitettsége.
Törölt felhasználó
2013. július 08. | 21:32
előzmény: #1283  Phylaxa
#1284
De abban a formában, hogy kinézték a legrosszabb órát, úgy biztosan nem igaz... Márpedig ez volt a kiinduló állítás.
2013. július 08. | 21:23
előzmény: #1281  Törölt felhasználó
#1283
Devizát biztosan nem. Az OTP pl. 3-szor változtat naponta. Könnyedén ellenőrizhető bárki által.
Törölt felhasználó
2013. július 08. | 21:18
előzmény: #1279  tuksz
#1282
"Eleve kötelező, mondjuk napi középárfolyamok havi átlagát, vagy legalább napi középárfolyamot kellett volna törvényileg előírni, mert enélkül egy-egy amcsi tüsszentéssel hatalmas összegeket lehet fogni"

1. A napi középárfolyammal az ingadozásd NEM véded ki, csak az árfolyamrést tiltod meg a banknak.
2. A havi átlag azért hülyeség, mert a bank is a törlesztések szerint alakítja a hitelek mögötti devizaforrást, a bank is az aznapi árfolyamokon köt nem havi átlagokon.
Törölt felhasználó
2013. július 08. | 21:15
előzmény: #1279  tuksz
#1281
"Amúgy az sem volt ritka, hogy az árfolyammeghatározás napján kiválasztották azt az órát, aminél a legrosszabbul jársz."

Ez szimpla baromság. Napi árfolyamokon számolnak a bankoknál.
Törölt felhasználó
2013. július 08. | 21:11
előzmény: #1277  netta
#1280
Valamit összekevertél. Kellett neked x Ft, ezt a bírálatkori árfolyamon átszámolták devizára, majd ennyi devizát kaptál, amit a folyosításkori árfolyamon Ft-osítottak. Ezt nem minden bank csinálta így, de pl. bankváltásnál mindig így zajlott. A kettő közötti negatív árfolyamváltozások bebiztosítására ilyenkor valóban rászámoltak 10%-ot. De azt NEM BUKTAD el, visszakaptad, ha nem volt rá szükség.

Tehát, ami nem igaz a szövegedből:
- A bank maga választotta meg, hogy hiteligényléskori vagy folyosításkori árfolyamon számol. NEM IGAZ. Mindig a folyosításkori árfolyam a tényleges árfolyam.
- Még 10%-ot rászámoltak árfolyamkockázat címén a hitelbírálat idejére, amit elbuktál. NEM IGAZ. Ezt a 10%-ot nem buktad el.

Abban sem vagyok biztos, hogy a fentiek szerint zajlott a dolog, sokkal inkább azt gondolom, hogy ez történt. Fiktív számokkal: Szükséged volt 15 millió Ft-ra, a frankárfolyam a benyújtáskor 150 volt, azaz kereken 100e CHF-et igényeltél. Ők a bírálatot 110e CHF-re végezték. A folyosításkor mondjuk 160 lett az árfolyam, így végül 93.750 CHF-et kaptál Ft-ban (15 millió). De ha a folyosításig gyengül a frank, mondjuk 140-re, akkor 107e-t kellett CHF-ben felvenned. Ezért végezték a bírálatot 10% "ráhagyással". Ettől még nem vertek át, nem húztak le, ezen te nem buktál semmit. Kizárólag a folyosításkori árfolyam számít a hiteledben.

2013. július 08. | 20:06
előzmény: #1278  signal2
#1279
Amúgy az sem volt ritka, hogy az árfolyammeghatározás napján kiválasztották azt az órát, aminél a legrosszabbul jársz.
(Eleve kötelező, mondjuk napi középárfolyamok havi átlagát, vagy legalább napi középárfolyamot kellett volna törvényileg előírni, mert enélkül egy-egy amcsi tüsszentéssel hatalmas összegeket lehet fogni, gykorlatilag indokolatlanul.)
2013. július 08. | 19:53
előzmény: #1277  netta
#1278
Na, ilyenről még nem hallottam, de ez elég durván hangzik. Muszáj utánajárnom!
2013. július 08. | 17:59
előzmény: #1275  Fundamax
#1277
A bankok a hitel folyósításakor nem egyszerűen aznapi vételi árfolyammal számoltak. A CIB Bank például attól függően, hogy a hitel igénylésekor vagy a folyósítás napján volt alacsonyabb a devizavételi árfolyam, választotta a számára kedvezőbbet, és erre még 10% árfolyam kockázati felárat számolva határozta meg a hitel devizaösszegét. Így egy elhúzódó hitelbírálat esetén a hitel összege forintban akár már a folyósítás másnapján is lehetett 1/3-ával több. (Ez az átszámítási metódus nem volt egyedi, a legtöbb bank ászf-jében szerepelt.)
Törölt felhasználó
2013. július 08. | 11:07
előzmény: #1275  Fundamax
#1276
"A kúria döntése valóban megalapozatlan jogilag is és pénzügyileg is, de ezzel nincs mit kezdeni, hivatalból igazuk van."

Szerintem több, mint "bátor" dolog jogi végzettség nélkül a Kúria döntése felett ítélkezni. Manci hozzáállása is elég sajátos, amikor éveken keresztül ment itt a topicokban az a szöveg, hogy milyen szemetek a bankok, meg jogszerűtlen az egész devizahitelezés, akkor a legfőbb érve az volt, hogy minden ilyen pert az adósok buktak el addig. A bírósági döntést megkérdőjelezhetetlennek tartotta. Most persze a Kúria döntése hibás.

Én azt gondolom, hogy a Kúria döntése pénzügyileg rendben van. Jogász meg nem vagyok, hogy jogilag ítélkezni merjek felette. Jogi ismereteim alapján jogilag is helytállónak tartom a Kúria döntését megjegyezve, hogy minden hatását tekintve is "ügyes" megoldás született.

Amit meg írsz példának, nem akkora jelentőségű. Volt már rá példa, PSZÁF vizsgálat eredményeként és éppen árfolyamrés kapcsán, amit 2010 (vagy 2011) után már nem alkalmazhattak minden esetben, hogy bankok ezt fizethették vissza. Én a már végtörlesztett hitelem kaptam vissza ezért 30-40e Ft-ot.
2013. július 08. | 10:52
előzmény: #1274  manci007
#1275
A kúria döntése valóban megalapozatlan jogilag is és pénzügyileg is, de ezzel nincs mit kezdeni, hivatalból igazuk van.

Viszont gondoljuk végig:
A vételi és a közép közti rést letudták folyósításkor. A törlesztéseket csak az eladási és a közép közti rés érinti, ami szerződéskötéskor 0,5 % volt, időközben megemelkedet 1 %-ra. Vagyis az árfolymrés módosítása után ténylegesen megfizetett törlesztő részletek 0,5 %-áról beszélünk.

Nem konkrétan erről az esetről beszélve, egy példa:
Átlag Géza felvett egy 20 éves CHF hitelt. 2 év után megemelték neki az árfolyarést +/- 0,5%-ról +/- 1%-ra. A folyósítástól számított 4 év után elfelejtett fizetni. Emiatt most folyamatban van egy végrehajtás. A két esemény közt eltelt 2 évre a törlesztő részlet az eredeti tőke nagyjából 20 %-a. Tehát a végrehajtással érintett tőke 20%x0,5%=0,1%-át lehetne vitatni. A teljes, járulékokkal, költségekel növelt végrehajtandó tartozásnak még kisebb részét.

Ehhez képest a Végrehajtói Kamara azonnal bedobta, hogy fel lehet függesztetni a végrehajtásokat:

link

Kicsit sem aránytalan, kicsit sem politikai alapú.

Lehet tippelni, hogy mikor és ki fogja megindítani a közérdekű pert ez ügyben, az összes olyan bank ellen, amely az elmúlt években az árfolyamrést emelte, hogy az ítélet hatálya kiterjedjen az összes devizahitelesre. Még a PSZÁF, vagy októbertől már az MNB? Vagy a bankokkal megértetik, hogy jobb nekik, ha "önként" fizetnek mindenkinek. Viktorunknak az ítélettel kapcsolatos nyilatkozata után talán ez utóbbi a legvalószínűbb, hiszen még így választás előtt lerendezik és bár kis összeg, de sok szavazót érint.
2013. július 07. | 22:22
előzmény: #1273  Törölt felhasználó
#1274
Basszus pénznyelő,

az ügyfél nem fogadta el az árfolyamrést. Az ügyfél azt fogadta el, hogy a mindenkori eladási árfolyamon törleszt. Ha akarta persze megnézhette a kondíciós listában, hogy a folyósítás napján mennyi az árfolyamrés, de ez valójában nem érdekelte, őt egyedül a törlesztési (eladási) árfolyam érdekelte, ami azonban csak mindig a törlesztés napján volt érdekes számára. Nem előbb, nem a szerződéskötéskor, csakis és kizárólag a törlesztés napján. Letojta ő, hogy mennyi bármikor is az árfolyamrés, csak az árfolyam, csak az eladási,csak a tölesztéskori árfolyam érdekelte.

Ez a lényeg, nem a Kúria hibás, téves, szakmaiatlan "érvelése".
Törölt felhasználó
2013. július 07. | 21:14
előzmény: #1272  manci007
#1273
"Pémznyelő, ha a THM-nek semmi szerepe a szerződéskötés után, akkor a részét képező árfolyamrésnek sem."

Basszus manci, a THM-el az ügyfél ELFOGADTA a szerződéskori árfolyamrést. Ez a lényeg. A Kúria érveléséről beszélünk, nem a saját véleményemről.
2013. július 07. | 21:08
előzmény: #1271  Törölt felhasználó
#1272
Pémznyelő, ha a THM-nek semmi szerepe a szerződéskötés után, akkor a részét képező árfolyamrésnek sem. Sok más elemet is figyelembe kell venni a THM számításánál, amelyek változhatnak a szerződéskötést követően. A THM egy számított érték a jogszabály szerint, de az árfolyamrés nem költség, hiszen azt nem kell megfizetnie a szerződéskötéskor, az költséggé csak a tényleges megfizetésekor, az első törlesztés időpontjában válik (akkor esetleg már teljesen eltérő, akár számításában, akár összegében).

Azokat a valóban a szerződéskötéskor megfizetendő valódi költségeket sem kell feltüntetni a szerződésben, amelyeket a THM már tartalmaz. Miért kellene azt az elemet, amely nem költség? Miért kellene, amikor az árfolyamok meghatározása a kereslet-kínálat változásától függ, nem szükségképpen azonos arányban, nem szükségképen százalékos arányban?Semmilyen jogszabály nem írja elő a feltüntetését, semmilyen információt nem nyújt a fogyasztónaka jövőbeni tartozása meghatározásában.
Törölt felhasználó
2013. július 07. | 19:02
előzmény: #1270  manci007
#1271
Manci, a THM-nek semmi szerepe utána, de a szerződéskötéskori költségeket tartalmazta, így az ügyfél az abban foglaltakat a szerződéssel együtt elfogadta. Ponz ezért nem nyilvánította semmisnek a Kúria az egész szerződést, és pont ezért állapította meg 1%-ban az árfolyamrést, viszont nem tartotta jogszerűnek a változtatást, mert ezt a szerződés nem tartalmazta azzal, hogy ez a költségelem nem került benne nevesítésre.
2013. július 07. | 18:21
előzmény: #1268  tuksz
#1270
"1%-kal tartalmazta a THM és ezért nem változhatott, mondjuk 2%-ra"

1. Márha költség lenne
2. Márha a THM-nek bármilyen szerepe lenne a jogszabály szerint a szerződéskötést követően.

Figyelj rám is (lásd 1248), ne csak pénznyelőre!
2013. július 07. | 16:13
előzmény: #1266  Törölt felhasználó
#1269
A költségelemeket viszont elvileg csak akkor lehet változtatni, ha a költségek felmerülnek. És ez sokkal inkább sarokkérdés. Igaz, e per tárgya nem volt pl. a kamat, de ezt amúgy is leginkább az olya szerveknek, mint a Felügyelet kellene vizsgálni. Ismerjük a "hivatalos" állásfoglalást, nem fogja.
2013. július 07. | 16:06
előzmény: #1267  manci007
#1268
Figyeld, amit penznyelo mondott: 1%-kal tartalmazta a THM és ezért nem változhatott, mondjuk 2%-ra.
2013. július 07. | 13:36
előzmény: #1265  tuksz
#1267
A THM-nek csak a banki ajánlatok összehasonlíthatóságánál van szerepe, azt követően a THM értelmezhetetlen. Tehát a futamidő alatt a kondíciók változása nem befolyásolja a futamidő előtt szerepet játszó THM-et.

A Kúriát azért kell elítélni, mert egy jogi-szakmai kérdésben nem szakmai döntést hozott, pedig ez lett volna feladata. Az állam valóban alkotja a jogot, de ez nem lehet ellentétes a köugazdasági háttérrel. A bíróság és a Felügyelet pedig csak alkalmazza azt a jogot, amelyet az állam alkot. A Felügyelet ezért nem léphetett és most sem léphet, ezt csak az állam, a kormány tehetné. Az ő erőszakos tehetetlenkedése, folyamatos felelősségáthárítása tényleg felháborító.
Törölt felhasználó
2013. július 07. | 13:27
előzmény: #1264  tuksz
#1266
Nem értem a kamatra vonatkozó kérdésedet.

"Azon kívül - ha ez egy régebbi eset - akkor sokkal tágabb körben változtathatta meg a bank egyoldalúan a részleteket."

Ez így igaz, csak azokat a költségeket nevesítetten tartalmazta a szerződés, így azok változhattak a mindenkori díjlista szerint. A gond az volt, hogy az árfolyamrést 1%-al tartalmazta a THM, a szerződés költségpontjaiban nem szerepelt, ezért a Kúria azt mondta, hogy ezen a díjelemen jogszerűtlenül változtatott a bank.
2013. július 07. | 13:04
előzmény: #1263  manci007
#1265
Azért, mert változó paraméter és, ha a THM egy fix szám és benne egy paraméter nő, az csak úgy lehetséges, ha másik paraméter csökken. Ezért a THM nem jellemzi a benne eldugott paraméterek mértékét.

Persze a Kúriát sem szabad elítélni, mert egy részletkérdésnél nem tud megfelelő választ adni. Ehhez az államnak, Felügyeletnek kellene, kellett volna már régen lépnie, de ugye tesznek az egészre "azon kívül", hogy meg akarják gyógyítani Jusztícia látását, amire meg akár azt is mondhatjuk, hogy felháborító.
2013. július 07. | 12:55
előzmény: #1262  Törölt felhasználó
#1264
Hát igen, mondjuk nehéz a szerződés részleteinek pontos ismerete nélkül nyilatkozni.

Viszont mi van a kamattal, meg bármivel, amit vélhetően szintén tartalmazott a szerződés. Azon kívül - ha ez egy régebbi eset - akkor sokkal tágabb körben változtathatta meg a bank egyoldalúan a részleteket.
2013. július 07. | 09:45
előzmény: #1261  tuksz
#1263
Tényleg nem tudok mit javasolni neked, olvasd el az ítéletet!

Pénznyelő is világosan leírta, hogy az árfolyamrést a THM szàmításánál figyelembe vették, akkor miért is kellene még egyszer beleírni a szerződésbe? Vagyis fixen benne van, hogy a te szavaidat használjam.

Tehát semmi olyan költséget nem számítanak fel a bankok, ami ne lenne benne a szerződésben, ezt még az egyébként hibás kúriai ítélet sem állítja.

Egyedül abban van igazad, hogy az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, de a bíróság nem is ezt mondta ki.

link

A kúria dilettáns, szakmailag megalapozatlan, "mindenkinek adok valamit" döntésével csúnyán belenyúlt a normális jogi folyamatokba, súlyos jogbizonytalanságot okozva.
Törölt felhasználó
2013. július 07. | 09:03
előzmény: #1255  tuksz
#1262
"Az érvénytelenség oka - sajtóhírek szerint az -, hogy bizonyos költségeket nem tüntettek fel. Ezt hogy lehet megszüntetni? Legfeljebb úgy lehet orvosolni, hogy a fel nem tüntetett költségeket vissza kell fizetni."

Az ítélet arról szól, hogy az árfolyamrést ugyan nem tüntették fel a költségek között nevesítetten, de egyrészt a THM tartalmazta, másrészt az akkori szabályok nem is követelték ezt meg egyértelműen.

A megoldásban meg amúgy pont az történik, amit írsz: a bank az 1% feletti részt fizetheti vissza az ügyfélnek. És hogy miért pont ennyi az árfolyamrés? Mert a szerződésben szereplő THM ezt tartalmazta, így ezt jogszerűen számította fel a bank.
2013. július 07. | 06:20
előzmény: #1258  manci007
#1261
A példát tejesen marhaság, mert a kerék ára nem utólag, folyamatosan változik, a törvény és a valóság nem ad lehetőséget a duplán történő elszámolására, továbbá a kocsikban nincsenek folyamatosan változtatható eldugott költségek ("valamik"), amikről csak sejteni lehet, hogy a kerék az.

Sőt, ha jobb kereket veszel a kocsihoz (nem utólag, folyamatosan változik, hanem fixen van benne), már akkor is külön kiszámlázzák neked, hogy mitől ment fel a kocsi ára.
A kamatok viszont megmagyarázhatatlan módon emelkedtek. Azaz mégegyszer 1) vagy nincs ok (azért jogsértő), 2) az egyetlen emelkedő költségek más helyen már el vannak számolva, azaz dupla elszámolás történt (azért jogsértő).
Ha a Felügyelet (stb.) odaállna és kimondaná, hogy melyik igaz, akkor nem kellene találgatni.
Én a banki nyilatkozatokból a (2)-es pontra szavazok, de az (1) sem jobb. A jelenlegi - nem tisztázott költségek - helyzet meg a legrosszabb, mert így csak a szerződések megsemmisítésére van logikus lehetőség. És ember legyen a talpán, aki vissza tudja állítani az eredeti állapotokat. Gondolj csak bele... vettél egy atót, amit teljesen másként használtad, mint a többi ügyfél, ráadásul a banknak nem is kell az autó és nem tudja értékesíteni megfelelő összegért.
A lehető legrosszabb irányba mennek a dolgok ezzel a sokéves maszatolással.

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
5 5 1

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE