Lehet hogy én maradtam le valahol, de tudomásom szerint az egész szerződés semmissége nem volt és nem is lehetett a Kúria ítéletének tárgya.
Az 1187-es hozzászólásod, ami a vitának ezt a részét kirobbantotta így szólt:
"Ha jól értem, a szerződés semmis, de a Kúria a felperes által hiányolt rendelkezés beépítésével érvényessé tette."
Ez totális félreértés.
A kereset egy 2006-ban felvett CHF hitel esetén az eredeti tőke forint egyenértéke és az eredeti kamat felett, az árfolyamváltozás és a kamat megemelkedése miatt megfizetett többlet törlesztés visszaköveteléséről szólt jogalap nélküli gazdagodás címén. Szó sem volt a teljes szerződés semmisségéről.
A PKKB elutálta a keresetet, a fellebbezést elbíráló Fővárosi Törvényszék pedig egy közbenső ítéletet hozott, melyben a - véleménye szerint a szerződés részét képező - eredetileg +/- 0,5 % árfolyamrés egyoldalú +/- 1 %-ra emelését nyilvánította semmisnek. Ezt a közbenső ítéletet támadta meg a Kúriánál az OTP.
A Kúria kimondta hogy az árfolyamrés a THM számításánál figyelembe vételre került, így a szerződés része és az egyoldalú módosítás valóban semmis, +/- 0,5 %-ot vissza kell adni.
1. A teljes szerződés semmisségét nem mondta ki a Kúria, ezért úgy magyarázzák, hogy az OTP nyert. De erre nem is volt esély, hiszen a bíróságok csak a jogszabálya (esetünkben jó erkölcsbe) ütköző feltételeket semmisítik meg, nem az egész szerződést. Az egész szerződés megsemmisítésére csak akkor van mód, ha a semmis feltétel lényegi, meghatározó a szerződés szempontjából, tehát praktikusan ha valamelyik fél főkötelméről van szó. Az árfolyamrés a Kúria (meggyőződésem szerint hibás) döntése szerint a szerződés része ugyan, de semmiképp nem főkötelem és nem olyan lényegi pont, aminek megsemmisítésével az egész szerződés értelmét vesztené.
2. A semmisség csak az egyoldalú módosításra vonatkozik. Az egyoldalú módosítás semmissé nyilvánítása elméletileg sem eredményezheti sem a teljes szerződés, sem az adott feltétel semmisségét - mint ahogy ez esetben sem eredményezte - hanem az adott feltétel módosítás előtti állapota válik automatikusan érvényessé.
Tehát a Kúria nem orvosolt, nem nyilvánított utólag érvényesnek, nem épített be semmit, hanem egy aprócska feltételről kimondta, hogy a szerződés része, annak egyoldalú módosítása semmis és a teljes futamidőre a módosítás előtti állapot van érvényben.
Amúgy meg a Fővárosi Törvényszék előtt, másodfokon folytatódik tovább a per.
Az 1187-es hozzászólásod, ami a vitának ezt a részét kirobbantotta így szólt:
"Ha jól értem, a szerződés semmis, de a Kúria a felperes által hiányolt rendelkezés beépítésével érvényessé tette."
Ez totális félreértés.
A kereset egy 2006-ban felvett CHF hitel esetén az eredeti tőke forint egyenértéke és az eredeti kamat felett, az árfolyamváltozás és a kamat megemelkedése miatt megfizetett többlet törlesztés visszaköveteléséről szólt jogalap nélküli gazdagodás címén. Szó sem volt a teljes szerződés semmisségéről.
A PKKB elutálta a keresetet, a fellebbezést elbíráló Fővárosi Törvényszék pedig egy közbenső ítéletet hozott, melyben a - véleménye szerint a szerződés részét képező - eredetileg +/- 0,5 % árfolyamrés egyoldalú +/- 1 %-ra emelését nyilvánította semmisnek. Ezt a közbenső ítéletet támadta meg a Kúriánál az OTP.
A Kúria kimondta hogy az árfolyamrés a THM számításánál figyelembe vételre került, így a szerződés része és az egyoldalú módosítás valóban semmis, +/- 0,5 %-ot vissza kell adni.
1. A teljes szerződés semmisségét nem mondta ki a Kúria, ezért úgy magyarázzák, hogy az OTP nyert. De erre nem is volt esély, hiszen a bíróságok csak a jogszabálya (esetünkben jó erkölcsbe) ütköző feltételeket semmisítik meg, nem az egész szerződést. Az egész szerződés megsemmisítésére csak akkor van mód, ha a semmis feltétel lényegi, meghatározó a szerződés szempontjából, tehát praktikusan ha valamelyik fél főkötelméről van szó. Az árfolyamrés a Kúria (meggyőződésem szerint hibás) döntése szerint a szerződés része ugyan, de semmiképp nem főkötelem és nem olyan lényegi pont, aminek megsemmisítésével az egész szerződés értelmét vesztené.
2. A semmisség csak az egyoldalú módosításra vonatkozik. Az egyoldalú módosítás semmissé nyilvánítása elméletileg sem eredményezheti sem a teljes szerződés, sem az adott feltétel semmisségét - mint ahogy ez esetben sem eredményezte - hanem az adott feltétel módosítás előtti állapota válik automatikusan érvényessé.
Tehát a Kúria nem orvosolt, nem nyilvánított utólag érvényesnek, nem épített be semmit, hanem egy aprócska feltételről kimondta, hogy a szerződés része, annak egyoldalú módosítása semmis és a teljes futamidőre a módosítás előtti állapot van érvényben.
Amúgy meg a Fővárosi Törvényszék előtt, másodfokon folytatódik tovább a per.
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504