Mennyit ér az OTP?  

Azert most sirhat aki nem tankolt 12-13on!
Megteheti 20 ft felett! :)))

Kösssz. Azt hittem én vagyok a balfék,hogy nem tudom megnyitni.
A 2.ponthoz gratula,jól láttad előre mi fog történni.

Szezonálisan a WTI-nek drágulnia kellene, a turizmus kapcsán.

A blog update egyeb ugyeim miatt kesik, de holnapra megcsinalom.

Addig is:
1)Korea, Vietnem, Kina vannak az oldalazo, immar 2 havi korrekciojuk vegen, es szerintem az elso 1/3 poziciot jovo het elejen kell megvenni.

2)India mar lenduletben van 2. hete, ott a pozicio masodik 1/3 megvetele aktualis. INDY, IBN, HDB, EPI szep hosszu rallyt iger.

3)Mintha Tiwan is hamarosan befejezi az oldaliranyu korrekciot, de meg csak figyelo listan van.UMC hamarosan jo vetel lesz.

4) Indonezia oversold, forget it.

5) Japan lelassult emelkedesbe valo atvaltasa egy 2 honapos korrekcioval majdnem keszen van. Jovo heten mar lehet jo belepesi pont.
Ott Sony (SNE) nez ki a legigeretesebbnek.

6) USA jovo heten felfele korreekcioban lesz, nagy betaju es volumenu cegek parnapos long trade-je sikeres lehet.

Működik még a blogod?

1. Az arany a Japán QE-től esett be szerintem.
2. "A szabad tőkém egyre kevesebb, de még tudok egy két kedvező pozíciót felvenni. Utána jöhet a hitel, persze én az amerikai szolgáltatómtól kapom pár százalékért, nem úgy mint a magyar játékosok..."
Mire alapozod azt, hogy részvény bull indul? Csak mert a pozijaid alapján eléggé biztos vagy benne. Érdekelne, hogy mik a gondolataid ezzel kapcsolatban.

Az is a pakliban lehet, hogy profitot realizálnak, portfóliót rendeznek át az alapok, évek óta jellemző a nagy volatilitás. A derivatív pozíciók miatt, a piac lefelé és felfelé is mindent túl reagál, ahogy a stop szintek átütésével zárulnak a pozíciók. A piacok idegesek, az arany korrekciója várható volt, egy menekülő út volt hasonlóan a svájci frankhoz.

A csökkenése abból is adódhat, hogy más eszközökbe megy át a tőke.

A nyersanyagok csökkenése nem csak a világgazdaság várható kilátásaival magyarázható, lehetnek a háttérben szezonális átmeneti okok.

Amíg konkrét hírek nincsenek a horizonton addig folytatom a szakaszos vásárlást. Szerencsére tőkeáttételes pozícióim, a magyar piac kivételével nincsenek. A szabad tőkém egyre kevesebb, de még tudok egy két kedvező pozíciót felvenni. Utána jöhet a hitel, persze én az amerikai szolgáltatómtól kapom pár százalékért, nem úgy mint a magyar játékosok...

Nem leszek rest lejjebbről akár hitelből is pozíciót felvenni óvatosan, diverzifikáltan. De még nem tartunk itt.

Összefoglalva egyes eszközféleségeknél jó belépési pontokat látok, ezzel élni is fogok a jövő héten, ha folytatódik a csökkenés. USA részvényeket csak lejjebbről veszek Pl. Bank of America 11 dollár körül.

Érdekes a korreláció, de ahogy 2011-ben most is lehet, akár tartósan eltérés is.
OTP esetében az elmúlt hét számomra azt mutatta, hogy az OTP meglepően stabil (nem reagálta túl az európai és amerikai korrekciós hullámokat,) és kb az egy héttel ezelőtti szinten zárt ma 4540Ft-on
és az általam elvárt 4400-4700Ft-os sávban mozog továbbra is.

1) Az arany aranak hirtelen zuhanasa az utobbi par napban latvanyos esemeny volt, minusz 17%-al van lejjebb mint egy hettel ezelott. Hasonlo volt az eses ezustben (-17%), platinumban, rezben, sot, az olaj araban (-7%) is.

Kellemes lenne kitalalni valami fundamentalis okot az arany ar zuhanasra, dehat nyilvan nem errol van szo. Hanem arrol, hogy nagy intezmenyi befektetok “valamiert”? hirtelen sokan likvidaltak pozicioikat szinte minden arufajtaban.

2) Az intezmenyi likvidalas mindig nagyon veszelyes. Es ragados. Mert azt jelzi, hogy nincs eleg likviditas, es van valami nem lathato, de elterjedt es komoly aggodalom a penzugyi vilagban. Ezert likvidalnak poziciokat, ezert veszik szorosra a stoplosst. Csakhogy az utobbii par evben az arannyal egyutt a reszvenyek is nagy nyertesei voltak a globalis likviditasi novekedesnek; tehat amikor a rendszer egyik eleme hirtelen zuhanni kezd, tobb mint megalapozott feltenni a kerdest: mi is van mogotte? Mekkora az esely, hogy a likvidalas folytatodik es atterjed a rendszer tobbi elemere is?
Azert valami biztos van, hiszen S&P500 is 4%-ot esett mar. OTP is lefele vette az iranyt, bar lassu tempoban.

link

3) Csakhogy a gap a -17% es a -4% kozott nagy. Nagyon nagy, ugy is mondhatnak, hogy az altalaban rovidtavon egyutt mozo reszvenypiac es aranypiac ELSZAKADOBAN van egymastol, kulonbozo iranyt vettek, akarcsak neha maskor is, pl. mint 2011 oktobere tajan.

Megforditva: a reszvenyek likvidacios rizikoja megnott. A likvidacios riziko manapsag a bankok reszvenyeiben a legnagyobb.

4) Egyenlore a BUX-on nem latni sokat ebbol az ujkeletu likvidacios kenyszerbol. De nem lehet sok ketseg abban, hogy begyuruzik BUX-ra is, elobb vagy utobb. A hitelbe vett reszvenyek mennyisege nagyjabol hasonlo aranyu, mint 6 eve volt. Semmi mast nem akarok mondani, csak azt, hogy egy cascade formaju flash-crash eselye megint megnott.

Ilyenkor okos dolog szoros stoplostt hasznalni. Vagy atmenni a reszvenypiaccal negativ korrelacioju eszkozokbe, pl. allampapirba, csokkenteni a riziko kitettseget a portfolio egy reszevel.

Mennyit er OTP?
Tovabbra is 3300-4920Ft koze ertekeli a piac mostanaban. Csak megnott a likvidacios rizikoja.

"Miután az inflációt pont az áruk és szolgáltatások árának nominális "megfutása" okozza, pont ez biztositja a cégek profitjának garantálását. Természetesen behozza minden cég a korábbi nyereségét."

Tévedés. Magas infláció mellett a fogyasztás és a cégek forgalma nominálisan ugyan nő, de a bérek, jövedelmek nem tartanak teljesen lépést az inflációval és a fogyasztás reálértéken csökken. Ha az autógyár darabra kevesebb autót ad el, akkor a kapacitás kihasználtsága romlik, az alacsonyabb hatékonyság pedig a profitráta gyors zuhanásával jár.

Nemcsak a jövedelmezőséget rontja magas infláció, hanem az eszközállományt és a saját tőkét is leértékeli reálértéken. Ezért könyv szerinti érték alapon sem tudnak a részvényárak lépést tartani az inflációval. Van az inflációnak egy egészséges értéke, ami ösztönzőleg hat a gazdaságra, de 2-3 % fölött már káros.

"A bankok különösen jól keresnek inflációs időszakban. Magas kamatra helyeznek ki (reálhozammal,) mig a betéteseket max az infláció mérétkéig dijjazzák(reálhozam nélkül,) és a folyószámlákon heverő pénz hozza az extrakamatot."

Megint tévedés. A betéti kamatszint emelkedik, de a hitelkamat szintet nem lehet tetszés szerint emelni, mert az adósok nem tudják kitermelni. A magas infláció a bankoknak sem jó. Nézd meg mi történt akkor amikor Magyarországon 20 % fölött volt az infláció. Először bank konszolidációra volt szükség, majd privatizálták a bankokat és az új tulajdonosok első dolga leépítés volt. A bankrendszer már csak akkor indult fejlődésnek amikor az inflációt sikerült megfékezni és a gazdaság beindult.

"Ilyeninflációnál a GDP reálértéken garantáltan csökken és az a cégek jövedelmezőségének, ezáltal a részvényárfolyamoknak sem tesz jót."
Miután az inflációt pont az áruk és szolgáltatások árának nominális "megfutása" okozza, pont ez biztositja a cégek profitjának garantálását. Természetesen behozza minden cég a korábbi nyereségét. A bankok különösen jól keresnek inflációs időszakban. Magas kamatra helyeznek ki (reálhozammal,) mig a betéteseket max az infláció mérétkéig dijjazzák(reálhozam nélkül,) és a folyószámlákon heverő pénz hozza az extrakamatot. (Nő a kamatmarzs összehasonlitva az alacsony inflációs időszakkal.)

Alapjában véve igazd van. Az EU a lehetetlennel próbálkozik és ez politikailag egyre vállahatalanabb lesz. Egyre több olyan ország lesz, amelyet nem tudnak, vagy akarnak megmenteni, vagy úgy mentik meg, hogy tönkreteszik, mint Ciprust. Az övezet szét fog esni.

Azonban egy lehetőséget kihagytál. A felhalmozott adósság problémáját nem csakl elinflálással (jegybanki mérlegben való eltűntetéssel), vagy kiizadással lehet megoldani. A harmadik módszer, hogy elveszik azokvagyonát akiknek van hogy kifizethessék azok adósságát (az államét, vagy a lakosságét, vagy a bankok hiányait) akiknek az van. Ez történik Cipruson. Erre példa a magyar végtörlesztés, vagy a magánnyugdíjpénztári einstand. Sajnos egyre divatosabb a módszer Európa szerte. Mindegy, hogy ingatlanokat terhelő vagyonadó, betétekre kivetett illeték, bankadó, robin hood adó, az elv ugyanaz.

Ha Európa nem akarja Amerika, vagy Japán útját járni, viszont a korlátlan euró felértékelődés negatív hatásait, illetve a megszorítások miatti gazdasági visszaesést már nem vállják tovább a politikusok, akkor marad a populista vagyondézsma.

Félő, hogy az OTP ismét célpont lesz. Félő, hogy Európa (ezen belül az EU bankrendszer) problémái miatt az OTP-t sem fogják venni.

Továbbra is tartom, hogy ha években gondolkozol, akkor hiába alulértékelt az OTP, túl nagy kockázat van a világgazdasági problémákban.

"csak ki kell számitani, hogy mennyivel kell megnövelni a pénzmennyiséget, hogy japán, Európa és Amerika megszabaduljanak az adóságuktól.
Lehet, hogy ez azzal jár, hogy minden dollár, yen, euró pont a felét éri a mainak."

A FED mérlegfőösszege 1/5-e az USA államadósságnak, az EKB-é 1/7-e, BoJ-é 1/8-a a saját államuk (államaik) adósságának. Ha a jegybankok az államadósságok egészét vagy akár csak nagyobb részét bekebeleznék az a pénzmennyiség megtöbbszöröződésével járna. Ha kifizethetetlen az adósság, akkor valóban az egyik lehetséges út az elinflálás. Előnye, hogy nemcsak a jegybankok könnyítik meg az államokat, hanem a maradék adósság GDP-hez viszonyított aránya is csökken az infláció miatt. Tehát nem szükséges sok száz %-os infláció, elég csak mondjuk 50-100 %. Nade ez is embertelenül sok. Ilyeninflációnál a GDP reálértéken garantáltan csökken és az a cégek jövedelmezőségének, ezáltal a részvényárfolyamoknak sem tesz jót.

"Ebben a folyamatban az egyedüli értéktartó befektetés a részvény, mert nominálisan a duplájára ugranak az árfolyamok, igy reálban tartják a jelenlegi szinteket."

A részvény csak akkor lenne értékálló, ha az inflációval az árbevétel, a nyereség és a mérlegfőösszeg is egyenes arányban növekedne. De ha az inláció elszabadulása miatt a nyereség eltűnik, a mérlegfőösszeg, saját tőke pedig nem tudja követni az áremelkedést, akkor sem P/E, sem P/BV alapon nem lesz értékálló a részvény.

"A részvények csak akkor nem jó befektetések, ha valamely ország egy ideig úgy gondolja, hogy az eladósodottságot (habár döntően saját valutában jött létre,) ki kell izzadni. (Lásd egyenlőre az euróövezet.)"

Igen ez a probléma megoldásának másik útja. Ha az inflációt sikerül elszabadítani, akkor egyre inkább e felé a módszer felé (is) fognak fordulni az államok. Lásd az első és a második olajválság kezelése közti különbség amerikában. A 80-as évek elején nagyobb volt a recesszió, mert za infláció vált a fő ellenséggé és inkább beáldozták a gazdasági teljesítményt.

"Természetesen nem működik a fenti leegyszerűsitett folyamat akkor, ha egy ország idegen valutában van eladósodva. (Lásd Magyarország.) Ezek az idióták egyszerre fogják megszenvedni a saját korábbi hülyeségüket (megszoritások, gazdasági visszaesés,) és a nagyok ügyeskedését (csökkenő értékű devizatartalékok)."

Egyetértek!!! Magyarország most fenntartható utat próbál járni, ami növekedési áldozattal jár. De hiába, mert a felelőtlen nagyok által generált következő válság hullámot is meg fogjuk szívni. Csak mi gyenge teljesítményhez képest fogunk komoly visszaesést felmutatni.

szerintem a lefelé korrekció melletti érvek:
- az eddigi korrekció szerintem sem volt az utolsó mielőtt 4800 felé vesszük az irányt,
- Dax ma is lefelé korrigált,
- nem látszik az a pont ahol Magyarország kikerül a recesszióból,
- minden irányadó tőzsde csúcsközelben van, igy azok várható korrekciója magával rátja majd az OTP-t. (Jó esetben az nem lihegi túl a többiek esését.)
- a mai szépnek tűnő emelkedés rendkivül alacsony forgalom mellett jött össze.
Amelletti érvek, hogy az OTP ha kisebb esésekkel is de marad a 4400-4600-as sávban:
- az USA meglepően masszivan visszakorrigált (több meglepően jó vállalati gyj.-nek köszönhetően.)
- esély van rá, hogy Európa holnap nem esik,
- kicsit csöndesedett a magyar szabadságharc csatazaja, (kompromisszumkész magyar kormányzati hangok alkotmánymódositás ügyben, Matolcsi nem viselkedik úgy az MNB-ben mint elefánt a porcellán boltban, talán rájön lassan a fIDESZ, hogy választást nehéz lesz nyerni azzal ha továbbra is recesszióban maradunk, de időnként odadobunk egy koncot a népnek. Már minden nyereséges szektorra különadókat vetettek ki, minden normális befektetőt elijesztettek.) Igy arra számitok, hogy gazdaságfellenditő és a bankokat ebbe belevonó intézkedések jönnek még, ha a költségvetés első 4 hónapos alakulása ezt finanszirozhatóvá teszi.

Kiegészitem:
Lásd egyenlőre az euróövezet, ahol azt a lehetettlen feladatot akarják megoldani, hogy egyszerre:
- csökkenteni az államadóság szintjét, tehát költségvetési kiadások csökkentése, adóemelésekkel
- és munkahelyteremtési GDP növelési tervekkel, ami ilyen körülmények között (csökkenő belső kereslet az unióban,) csak exportvezérelten menne, de az előzőekben leirtak miatt az euró relative felértékelődik a yennel és a dollárral szemben igy a versenyképesség (Németország kivételével,) nem fog még szinten sem maradni.

Viszonylag egyszerű:
csak ki kell számitani, hogy mennyivel kell megnövelni a pénzmennyiséget, hogy japán, Európa és Amerika megszabaduljanak az adóságuktól.
Lehet, hogy ez azzal jár, hogy minden dollár, yen, euró pont a felét éri a mainak. De ha ez az elméleti állapot bekövetkezik, akkor a fenti államok gyakorlatilag kifizettetik a világgal (Európa, USA többségében a külső dollár és euró kötvényesekkel mig a Japán többségében a saját lakosságával,) és igy helyre tudják állitani a költségvetési egyensúlyukat. Ebben a folyamatban az egyedüli értéktartó befektetés a részvény, mert nominálisan a duplájára ugranak az árfolyamok, igy reálban tartják a jelenlegi szinteket.
A részvények csak akkor nem jó befektetések, ha valamely ország egy ideig úgy gondolja, hogy az eladósodottságot (habár döntően saját valutában jött létre,) ki kell izzadni. (Lásd egyenlőre az euróövezet.)
Természetesen nem működik a fenti leegyszerűsitett folyamat akkor, ha egy ország idegen valutában van eladósodva. (Lásd Magyarország.) Ezek az idióták egyszerre fogják megszenvedni a saját korábbi hülyeségüket (megszoritások, gazdasági visszaesés,) és a nagyok ügyeskedését (csökkenő értékű devizatartalékok). Ezen országok egyedűli vigasza, hogy a fenti folyamatban nekik is csökken az adóság finanszirozási költsége. Ezt látjuk ma nálunk. Miután a külföld látja, hogy a mi csapdánkból nem tudunk pénzhiggitással kimenekülni ezért mára már rekord alacsony kamatszinten mennek el az egy-három éves államkötvényeink, igy a relative magas államadóságunk éves finanszirozása már nem annak 6-8%-a hanem előbb vagy utóbb már csak 3-4%-a lesz.

És van rá válaszod? Merthogy úgy tűnik, hogy sokkal tovább, mint ahogy a gazdasági racionalitás engedné/indokolná.
Nekem pl az a teóriám erre, hogy azért lehet ezt megtenni, mert a primitív alternatív megoldás (háború) (még?) elfogadhatatlan, nem áll senki érdekében. Az pedig, hogy meddig hazudhat magának a világ, vagy egy része, ha van mindenkinek más lehetősége a kényelmes hazugság felismerésén kívül, az szinte korlátlan.
És ráadásul nem kizárt, hogy van más kimenetel is. A tömegek szintjén a megtakarítás a jelenbeli munkavégző képesség többletértékének a jövőbe transzformálása. És az érték megőrzése valójában a "munkavégeztetés" lehetőségével is kiegyenlíthető. Márpedig ezt egy jelentős innováció/technikai ugrás is kiegyensúlyozhatja: "ingyen" energia, intelligens háztartási robotok az öregkori ellátás megkönnyítésére, stb.. Nem véletlen, hogy milyen irányba megy pl. japánban az alapkutatás, és a technológiai fejlesztés.
A társadalmi kataklizmák ugyanis a tömeges fizikai ellehetetlenülés környékén következnek be. Amíg csak zsonglőrködés zajlik a számokkal (lásd a magyar magánnyugdíj pénztári esetet), de az egyik napról a másikra létezés még nem lehetetlenül el, addig a birkák bégetnek, és húzzák tovább az igát. Főleg, ha ez olyan nagyságrendben zajlik, amit az átlagember nem érzékel helyesen.
Azaz van egyfajta versenyfutás az fenntarthatóság ellehetetlenülése és az pillanatnyilag ismeretlen/remélt externáliák felderítése között. Koránt sem triviális a kimenetel megjövendőlése.

"Ráadásul a többletpénz (miután hosszú távon gyorsabban nő a pénz mennyiség mint a gazdasági teljesitmény,)előbb vagy utóbb 2% fölé löki az inflációt és a kötvényreálhozamok a 10 éven aluli futamoknál nulla szintre esnek, sőt minuszba csúsznak."

Haladunk, csak kellett némi provokáció.

Tehát a japán GDP arányos államadósság kerekítve 230 % (ma már inkább 240). A deficit kerekítve 9 %. Vicces hogy ekkora állami túlköltekezéssel sem tudják a gazdaságot a víz felszínén tartani. Az meg még viccesebb hogy ennek ellenére a tőzsde szárnyal. A finanszírozási igény, azaz az 1 éven belül lejáró adósság és a hiány együtt a GDP mintegy 60 %-a. Ez csak azért volt átmenetileg finanszírozható, mert az adósság 95 %-a belföldi szereplők kezében van. A lakosság pénzügyi megtakarításai a GDP 270 %-ára rúgnak és a lakosság hitelállománya messze nem olyan magas, mint az USA-ban vagy Európában. Azonban a növekvő adósság növekvő megújítási terhe és a tartósan nagyon magas hiány csak idő kérdése volt, hogy mikor növi túl a hazai forrásokat. A betétállomány a minimális kamatszint mellett még a híresen magas japán lakossági megtakarítási hajlandóság ellenére is sokkal kisebb ütemben emelkedik, mint a finanszírozási igény.

Az alacsony kamat/hozam szinten a külföld nem veszi meg a japán állampapírokat.

A jegybank tehát beáll állampapírt venni. Ez általában a jegybankoknak jó okkal törvényileg tilos. Sőt, mivel az állam nagy túlköltekezése sem képes beindítani a gazdaságot, a jegybank nem csak annyi pénzt nyomtat, ami az állam finanszírozásához hiányzik, hanem további pénznyomtatással állampapír keresletet szorít ki és kényszerít át a gazdaságba és/vagy a pénzpiacokra. Tulajdonképpen ettől száguld a japán tőzsde.

De ez még mindig nem elég, a jegybank annak ellenére, hogy a világ legtöbb jegybankjának elsődleges célja az infláció elleni küzdelem és a pénz értékének megőrzése, bevallottan az inflációt akarja beindítani és a jen erőteljes gyengülését előidézni. Az infláció két okból indul be. Egyrészt japán importfüggősége magas, tehát a jen gyengítésével inflációt importálnak. Másrészt a gazdasági teljesítménnyel nem fedezett pénznyomtatás azon része ami (főleg állami közvetítéssel) eljut a lakossághoz és annak fogyasztását emeli, árnövelő hatású. Az infláció emelésével valóban negatívvá válik az állampapírok reálhozama és a lakosság (illetve a lakosság betételit kezelő bankok) elfordulnak az állampapíroktól. Ha a piac működne, ettől a hozamok emelkednének, de a jegybank nem hagyja működni a piacot, a lakosság helyett maga vásárolja meg az állampapírokat (bizonyos lejárati sávban a megújítandó adósság 70 %-át a következő két évben, de az összes éves pénznyomtatás/finanszírozási igény is 25 % feletti). Ettől a lakossági megtakarítások egy tetemes része egyéb eszközökbe áramlik. Például a tőzsdei árfolyamot is felhajtva. Egy része pedig vagy elfogyasztásra kerül, ami tovább erősíti az inflációt és gerjeszti a gazdaságot, vagy a gazdaságba, a beruházásokba áramlik közvetlenül emelve a GDP növekedési ütemét.

Ez eddig szép, de a folyamat öngerjesztő. Minél magasabb az infláció annál gyengébb a reálhozam, annál több pénz fog hiányozni az államadósság finanszírozásából és annál több pénz áramlik át egyéb célokra, többek közt az inflációt tovább emelő fogyasztásra. A jen árfolyamával is hasonló a helyzet. A pénz hígítása leértékelődést okoz, ami inflációt gerjeszt, az infláció miatt az államadósság egyre nagyobb részét kell a jegybanknak megvenni, ami folyamatosan növekvő ütemű pénznyomtatást jelent és további leértékelődést okoz. Ráadásul az inflációs várakozások önmagukban is gerjesztik a további inflációt. A leértékelődési várakozások növelik a jen eszközök kockázatát a külföld szemében és javítják külföldi eszközök hozamát a belföldiek szemében, ami a tőkemérleg gyors romlásához és jen leértékelődéshez vezet.

A folyamatot a jegybank tehát el tudja indítani, de ellenőrzés alatt tartani, megállítani már aligha tudja.

Mi történik, ha a jegybank úgy dönt, hogy már elég nagy az infláció, elég gyenge a jen? Le tudja állítani a pénznyomtatást. Változatlan hozamszinten nem, hiszen már ma sem finanszírozható teljesen az államháztartás, pláne ha még a fő forrást más eszközökbe üldözik el. A források állampapír piacra visszacsábításához hagyni kel a hozamot emelkedni, kamatot kell emelni. Mennyire? Mindenképpen jóval az elszaladt infláció fölé, hogy pozitív legyen a reálhozam. Jóval a jen leértékelődési várakozások fölé hogy a japán állampapírok vonzóbbak legyenek, mint a külföldi befektetések abszolút hozama és árfolyamnyeresége együttvéve. Ez irdatlan kamatemelést jelent? Hogy mekkorát? Az USA-ban a második olajválság után az infláció megfékezésére a FED közel 20 %-ig emelte az irányadó kamatot. Csak éppen van egy kis bökkenő a kamatemeléssel. Ekkora államadósság esetén már minden átlag 2 %-kal magasabb kamatszintre való átárazódás a GDP 5 %-ával emelné a hiányt. Közben pedig a hiányt a jelenlegi töredékére kellene leszorítani a fenntarthatósághoz, sőt igazából többletet kellene produkálni. Ekkora megszorítástól viszont padlóra kerül a gazdaság és összeomlik a tőzsde. A GDP visszaesés még hiány nélkül is tovább emeli az eladósodást.

És akkor arról még nem volt szó, hogy a felhalmozott adósságot és az egekig felnyomott jegybanki mérleget le is kellene építeni.

Ez egy egyirányú utca és a végén szakadék. Csak az a kérdés hogy meddig tart az átmeneti, likviditás generálta hegymenet és mikor jön a kijózanodás. Másként fogalmazva fáztak, ezért megnyomták az atombomba indító gombját. Ez egy rövid ideig kellemesen meleg, de azután egészségtelen körülményeket teremt.

A day tradereknek, momentum kereskedőknek itt a kánaán, mert egy ideig kiszámíthatóan felfelé visz az út. De egy olyan fundamentálisan gondolkodó versenyzőnek, mint te, nem kellene megbecsülni, hogy meddig tarthat mindez. Mert ha rövidebb ideig, mint ahogy az OTP elérné a fair értékét és te kiszállnál, akkor pont semmit nem fognak számítani az OTP kedvező számai.

Természetesen Japán csak példa volt. Az USA-nál ugyanígy le lehet vezetni az államadósság, a deficit a pénznyomtatás, a továbbra is magas, nem kellő mértékben csökkenő lakossági hitelállomány, etc… fenntarthatatlanságát.

Folyamatosan ugyanazt a kérdést teszem fel: Meddig lehet nyomni a gázpedált, anélkül, hogy elérnénk a szakadékot?

többlet keresletet teremt az állampapirok másodlagos piacán, ami lenyomja az elsődleges (a kibocsájtási) kamatszintet.
Ráadásul a többletpénz (miután hosszú távon gyorsabban nő a pénz mennyiség mint a gazdasági teljesitmény,)előbb vagy utóbb 2% fölé löki az inflációt és a kötvényreálhozamok a 10 éven aluli futamoknál nulla szintre esnek, sőt minuszba csúsznak. Ehhez képest a cégnyereségek (amennyiben marad a GDP növekedés 1-2 % között vagy fölötte, ) 7-8% közelébe maradnak és az osztalékok is garantálják a nulla fölötti reálhozamot.)

Az Azsiat figyeloknek;
-INDIA BSE ma 2% koruli lendulettel inditotta a rallyt; INDY, IBN HDB, stb. ma NYSE zaraskor jo vetel lesz
-Korea is megindult, 5% jump van. Go long Korea.