Már tavaly sem volt igaz, de idén már igencsak rosszul számol az , aki az OTP-vel kapcsolatban csak a Magyarországi fejleményekkel (makroszintű és az anyabank üzleti eredményességét latolgatva) számol.
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.
A piacnak MINDIG igaza van.
A logikusnak latszo, (es egyre eltevelyedettebb !, mar-mar mergezo) gondolatsor valos ertekelesenak elosegitesere hadd fuzzek ide egy eszrevetelt:
1) Ukran reszvenypiac januar kozepen 850 korul volt. Most marcius7.en, 1100 korul van. Az emelkedes nagyjabol +30%.
Az OTP januar kozepen 4600Ft korul volt. Most, Marcius 7-en, OTP ara 3840Ft, tehat a zuhanas nagyjabol -16%.
Hiheto-e az okfejtes, hogy ebben az idoszakban OTP arat az Ukran esemenyek befolyasoltak?
Vagy az egesz szanalmas tevedes inkabb?
Nem lehetseges, hogy egeszen mas a hasznalhato magyarazat? Netan olyan is van, amibol talan a jovore vonatkozo kilatasokra is lehet nemi megalapozottsaggal kovetkeztetni?
Egyetlen érdemi meglepi, a Csányi birtokában levő kötvények rv.-re történő átválthatósága lenne. Akár mennyire erőltetem az agyam, nekem semmi más nem jut eszembe, de kisebb az esés, mint amire nyitó előtt számítani lehetett.
1) A háborús veszély leverte 3600-ig. Ez a veszély egyelőre elhárult. Ha ez ismét élesedik, mehet rögtön 3500 alá. (időtáv: pár nap, hét)
2) Adott a permanens konfliktus az OTP és a gazdaságpolitika vezetői között. Csányi szerint a különadók rendszere nem fenntartható (mert a bankok eddig is tőkeemelésekből fedezték ezt). A kormány szerint pedig fenntartják a rendszert. Amíg ez a véleménykülönbség nem szűnik meg, az OTP nem tudja a valós értékét hozni-mutatni a jelentésekben és a tőzsdén sem. (időtáv: mától 1-5 év)!!!
3) Az ukrán és orosz piac kiszámíthatatlanná vált. Lehet kis plusz és lehet nagy mínusz. (Időtáv 3 hónap - 2 év?) Ezzel a fő növekedési story jelenleg megszűnt!
4) A második pont része a devizahitelek és minden más állami szabályozás alá eső kérdés: (önkormányzati hitelek, szabad-felhasználású hitelek, banki bevételek korlátozása, „gonosz bankok”, gazdaságpolitika megtámogatása a bankok pénzével, stb stb). Ha ezek élesednek és nem enyhülnek, akkor is mehet 3500 alá. (időtáv: mától 1-5 év)!!!
5) Sok a lefelé mutató kockázat, ezért a várható forward EPS bizonytalan és ahogyan fel úgy lefelé is mutat..
6) Nincs olyan pozitív meglepetés a láthatáron, ami ellensúlyozná a kockázatokat, és ami miatt pár hónapos távlatban befektetésre ajánlani lehetne. Kereskedni annál inkább…
A pozitívumok:
1) Teljesen stabil a működés és a tőkehelyzet. Csak egy háború, és/vagy állami beavatkozás tudná megroggyantatni a céget. (Sajnos most épp ezek a kockázatok keringenek a levegőben).
2) DPD90 ráta csoportszinten várhatóan csökken (orosz, ukrán kérdőjelekkel). Céltartalékolás mértéke egy nagy kérdés, jelentősen befolyásolja fel(vagy le)a korrigálatlan és így a korrigált eredményt is.
3) A működési környezet (kormány) miatt, a résvény rendkívül alulárazott, nagy a diszkont a versenytársakhoz képest. (Saját tőke 1509 milliárd /280 millió részvény => 5390 Ft/részvény)
4) Amennyiben megszűnne a fentebb felsorolt kockázatok többsége, óriási rally jöhetne, mivel a forward EPS kiszámíthatóan azonnal felfelé, a célár pedig egyből 6000 fölé mutatna. Sajnos a kockázatok megszűnési valószínűsége kicsi, a várható időtáv pedig közép vagy hosszú.
5) Osztalékot fizetnek, de mint tudjuk ez az árfolyamból előző napon eltűnik
6) Ukrajnában nem számolnak további leírásokkal! Ez egy optimista előrejelzés! Csupán 14%(kb 85-90 milliárdFt) az ukrán devizahitel állomány ez jó hír. Ha le is kellene írni a felét az 45 M amire van céltartalék képezve. Kérdés mi lesz a hrivnya hitelekkel IMF hitel és 10 UAH/$ fölötti árfolyam esetén.
7) Akvizíciók lehetségesek. Viszont ismerve az OTP felvásárlási kritériumait, értékes célpontot, szerintünk nem tudnak jó áron megvenni. Ha mégis, az nagy pozitív meglepetés lenne.
8) Bóvli minősítésből 1-2 éven belül kikerülhet Magyarország. Ez pár nagyobb szereplő visszatérését jelentheti a magyar piacra.
Eddig az "ESTI MESE", úgy kezdődött, hogy , "Ha nem kellene Orbán elől céltartalékképzés formájában profitot rejtegetni"
:))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
"hogyan lehet egy kockázatos hitelállományra 106%-os céltartalékot képezni.
Eddig azt hittem, hogy a maximum a 100%."
Igen. Ez egy általános tévhit, hogy nem lehet 100 % feletti az NPL fedezettség. De valójában több ok miatt is lehet:
- Az első valóban az, hogy az NPL fedezettség számításában a teljes, tehát nem csak a 90 napon túl késedelmes ügyletekre képzett értékvesztés állományt osztják az NPL állománnyal. Azonban a 90 napon belül késedelmes, sőt a nem késedelmes követelésekre is képeznek értékvesztést. Ennek csak az egyik magyarázata, hogy a 90 napon belüliek meghatározott eséllyel 90 napon túlivá válhatnak.
- Valamiért a nagyon okos elemzők elfelejtik, hogy folyamatosan szigorodnak nem csak a tőkekövetelmények, hanem a tartalékolási szabályok is. Tavaly Magyarországon a bankok standard módszerrel számolták a kockázattal súlyozott eszközértéket. De akár már 2014. január 1-től több bank is áttérhet belső minősítésen alapuló (IRB) módszerre. Rövidesen pedig kötelező lesz az áttérés. Az IRB módszerrel más értékvesztés képzési eljárás jár együtt. Ez az veszteség várakozáson (EL) alapuló módszer. Lényege, hogy a minősítési kategóriához rendelt csődvalószínűséget (PD) szorozzák a csőd esetén várható veszteség rátával (LGD) és ezt kihasználatlan keretekre, garanciákra, egyéb függő kötelezettségekre is számolják, nem csak a fennálló állományra. A függő tételeknél még bejön egy mérlegtétellé válási valószínűség (CCF) is a szorzatba. A kapott értéket megképzik CT-ként. Tehát nem kell egy követelésnek lejártnak, vagy egyéb okból problémásnak lennie. Elég, ha csak gyenge az adósminősítés és máris számottevő tartalékképzés szükséges. Az IRB módszerre való áttérés valószínűleg a bankok többségében emeli az RWA és tartalék szintet is. Van egy sejtésem, hogy a közelmúlt feltőkésítéseinek is részben ez volt a mozgatórugója, mert külföldi anyabankok több tőkét toltak a magyar leányaikba, mint ami azok veszteségei miatt feltétlenül szükséges lett volna.
- Ezen kívül az értékvesztést nem csak a tőkére számítják. Ott ahol az értékvesztés képzés diszkontált cash flow alapú, ott a már 100 %-ban leírt követelésre is lehet értékvesztést képezni. Az adós nem fizet kamatot, de a banknak a forrásköltség tovább ketyeg attól függetlenül, hogy számvitelileg már leírta a tőkét. Más költségei is felmerülnek egy már 100 %-ban leírt követelés kezelésével kapcsolatban is. Emiatt mehet 100 % fölé.
Úgyhogy Csányi lehet, hogy valóban a későbbi ukrán, vagy orosz leírásnak csinál helyet, lehet, hogy a devizahiteles mókának, ami még messze nem lefutott ügy, lehet hogy az NPL növekedésnek mert a rövidebb késedelmeken már látja 1-2 negyedévre előre az NPL emelkedését és lehet, hogy módszertani változásnak.
De örülök, hogy leszámoltál magadban azzal a tévhittel, hogy az NPL fedezettséget biztos nem fogják tovább emelni, mert tavaly év elején ezt egyszer bemondták. Sajnálom, hogy még mindig nem veszed észre, hogy 5 éve folyamatosan, minden évben vannak komoly egyszeri eredménycsökkentő (korrekciós) tételek. Ezek egy része nem is egyszeri, hanem tartósan bevezetett állami sarc. De te mindig azzal számolsz, hogy a jövőben majd nem lesznek ilyenek, vagy drasztikusan csökkenő mértékben.
....ja és amit különösen nem értek:
hogyan lehet egy kockázatos hitelállományra 106%-os céltartalékot képezni.
Eddig azt hittem, hogy a maximum a 100%. (Teljes veszteség feltételezése a 90 napon túl nem fizető hiteleseknél.)
Van persze egy privát magyarázatom:
magas lehet a 90 napon belüli nemfizetők aránya, feltételezik hogy azok is 90 napon túliak lesznek és gyorsan képeznek ezekre is céltartalékot.
Felkeltem, hogy belenézzek.
Pár perc felületes átfutás után:
1.
Először katasztrófálisnak tűnt, mert semmilyen soron nem teljesitette még az elemzői konszenzust sem. (Kisebb árbevétel, oprativ nyereség, adózott nyereség, csökkenő oroszországi hitelkihelyezés és meredeken tovább növő nemteljesitő hiteles arány ennél a leánybanknál.)
2.
Második pillantásra is szar, de:
- egyszeri hatások miatt több mind 80 milliárdnyi eredménytcsökkentő leirás, illetve elvonás történt, ami nem fog megismétlődni.
- az NPL90+ csoportszinten csökkent, különösen örvendetes ez Ukrajna, Szerbia esetében.
- Montenegrő nyereséges lett, Horvátország az maradt és Szerbia végre legalább működési eredményt szinten már pozitiv.)
- annak ellenére, hogy 2013 április 26.-án a közgyűlésen Csányi bejelentett, hogy a már igy magas csoportszintű céltartalékolási arányt már nem fogják növelni ez 2013-ban közel 5%-ban nőtt, ami segitett eltüntetni közel 50 milliárdot az adózás előtti eredményből. Ezt jó lenne ha elmagyaráznák holnap, hogy miért csinálták.
- igaz, hogy a hitelállomány tovább csökkent, és a 4. negyedévben a működési eredményt is kisebb lett mint az elemzői konszenzus, de - hasonlóan az elmúlt évekhez - relative stabilan magas szintű.
Az egészről az jut eszembe, hogy ha ezt januárban adják ki, akkor messze jobbat hoztak volna ki. Amit most láttam, abban benne lehet az aggodalom, hogy mi lesz oroszországgal és Ukrajnával és a konfliktus milyen mértékben befolyásolja a többi ország leánybankjainak az eredményét is.
Kérdés még, hogy mit szólnak ehhez reggel a profi elemzők és a befektetők.
Hát ez nem igazán az, amit látni szerettünk volna. Főleg az orosz „módszertani változás” kérdőjeles.
A nettó kamatbevétel stagnál (Core-nál -7%!!). A bevétel, működési eredmény és költség teljesült. Kockázati költségek magasabbak(oroszországi módszertan változás miatt) a vártnál, így az adózott eredmény (korrekciós tételek levonása nélkül) alulteljesítve.
Az megállapítható, hogy látható pozitív meglepetés nem nagyon van a számokban, de mintha továbbra is a céltartalékolásban akarnák eltüntetni az eredményt…
Thomas, ne ábrándíts már ki. Nem kell azt találgatni, elég ha ránézel az elmúlt napok-hetek grafikonjára! Ahonnan egy negatív impulzusra letört, oda jön vissza a pozitívra, és fordítva.
Persze, ha TA alapon akarsz varázsolni, akkor csak hajrá és ne figyeld a keleti híreket...
Ne reménykedj, hanem kereskedj, most ilyen idők vannak...
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.