motyo6

Regisztráció: 2011-03-25 12:01

Hozzászólások száma: 7

Utolsó hozzászólás: 2013-08-28 17:19


Tapasztalat: 3
Aktivitás: 2
Népszerűség: 5


utolsó 20 hozzászólás

Kész a bankok devizahiteles csomagja - Mit is rejt valójában? 2013. 08. 28. 17:19
#3
Pár megfontolni való:

1. verzió:

Honnan szerzik a bankok a devizaforrásaik lecseréléséhez szükséges forintforrásokat? Van a rendszerben annyi felesleges forintlikviditás, hogy ez megtörténhessen kamatfelhajtó hatás nélkül, vagy az MNB-hez kell majd menni és onnan hitelt kérni. Utóbbi esetben nem feltétlen csökken az MNB mérlegfőösszege és a kéthetes hitelállomány. Az MNB eredményére gyakorolt hatás tehát attól függne, hogy milyen kamattal adja az MNB ezeket az új hiteleket. Ha a Növekedési és Hitelprogram II. pillérének megfelelően kedvezményes kamattal, akkor nem feltétlen lesz semleges az egész akció hatása az MNB (állam) eredményére, hiszen akkor nincs ami (annyira) ellensúlyozza a kedvezményes devizaeladásból származó veszteségeket.

2. verzió:

A devizatőketartozás gyorsított törlesztése a külföld felé azt is jelenti, hogy a makrogazdasági szinten nyitott devizapozíciót gyorsabban akarjuk átadni a külföldnek, mint ahogy azt normál esetben reál folyómérleg többletek révén le lehetne dolgozni (exporteurókból fizetjük vissza). Ez pedig forintgyengítő hatású lehet, mert akkor forintból kell devizát venni a törlesztéshez. Ekkor az MNB nem feltétlen marad érintetlen, ha ezt a forintgyengülést a devizatartalékai eladásával akarja megakadályozni. Ekkor az államhoz kerül át a nyitott devizapozíció (vagy legalább egy része).
MNB: évi 60-70 milliárdot kerestek a bankok a devizahiteles erőfölényükkel 2013. 08. 23. 16:29
#4
Jogszerűnek persze, jogszerű volt. De az tény, hogy ez a típusú szerződés nagy erőfölényt biztosít a banknak az ügyféllel szemben.

Viszont amire inkább ki akartam lyukadni az az, hogy az MNB-s írás már nagyon a kormánynak hízelgő hangvételt vesz. És ezzel kapcsolatban akartam arra a két csúsztatásra rámutatni: oké, hogy egyoldalúan kamatot emeltek, de ez csak a bankadó áthárítása volt. A 2010-es forintgyengülésről szóló sztori meg olyan, mintha Szíjjártót hallgatnám...
MNB: évi 60-70 milliárdot kerestek a bankok a devizahiteles erőfölényükkel 2013. 08. 23. 15:24
#2
Az egyoldalú szerződésmódosítás valóban nem túl fair dolog, de azért azt is látni kell, hogy az ebből zármazó többletbevétel nem feltétlen a bankok nyereségét duzzasztotta, hanem a bankadót ellensúlyozta. A bankadót így lényegében a devizahitelesekkel fizettette meg a kormány, ami meg ahhoz kellett, hogy az egykulcsos adót ellensúlyozza...

A másik meg a végén a cikknek, hogy \"2010-ben a ktgvetés valós helyzetének kiderülése\" okozott forintgyengülést... Hát én úgy emlékszem, hogy inkább az összevissza kapkodó nyilatkozatok meg koncepciótlan gazdaságpolitika volt a befektetők parája, és a \"csontváz-kommunikációra\" meg magasról tett midnenki... Mellesleg az euro árfolyam annyira nem is halt be, inkább a CHF-fel volt para, amit meg az EURCHF kereszt csökkenése okozott.
OTP részvényesek ide! 2013. 08. 21. 16:00
a bitcoinos interjúnak is van külön fórum topicja

(amugy szerintem a pénzügyi rendszer elsöprésétől azért nem kell tartani)
Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert? 2013. 08. 21. 10:25
#2
Ebben az interjúban úgy történik a BTC aranyhoz hasonlítása, mintha az egyértelműen egy jó dolog lenne. A modern monetáris gazdaságokban viszont éppen az a jó az aranystandardhez képest, hogy nincs megkötve a monetáris politika keze, és a gazdaság állapotának megfelelően lehet szabályozni a monetáris kondíciókat. A bitcoin totális elterjedése fizetőeszközként, elszámolási egységként (azaz nemcsak befektetésként) azzal lenne egyenértékű, mintha a világ visszatérne az aranystandardhez, a tökéletesen rögzített árfolyamok világába, ahol senkinek sincs önálló monetáris politikája. Azt pedig elég bizonyosan állíthatjuk, hogy a világ egésze nem egy optimális valutaövezet: sokszor szükség van önálló árfolyampolitikára. A jegybankok így a lender of last resort funkcióikat sem tudnák maradéktalanul ellátni, hiszen a bitcoin kínálata ugyanúgy korlátozott, mint az aranyé, ugyanúgy nem a jegybankok kontrollálják. Bár egyesek szerint éppen erre van szükség, hiszen ez aztán végképp megelőzné az inflatorikus monetáris politikát, azonban szerintem nagyon sokszor éppen a defláció és a gazdasági visszaesés ellen kell harcolni egy lazább jegybanki politikával. Az aranystandard idején nem véletlen volt sok bankválság és sok deflatorikus időszak; a Nagy Válság idején is az arany kötötte meg a jegybankok kezét a visszaesés enyhítésében.

Befektetésként lehet, hogy jó lehet (aranyba is sokan fektetnek), de fizetőeszközként éppen a fentiek miatt szerintem kétséges a használata. A legutóbbi áprilisi nagy árfolyamemelkedés idején például a “bitcoin gazdaság” brutális defláción ment át (BTC-ben kifejezve estek az árak), ami miatt az emberek inkább elhalasztották vásárlásaikat: ergo a BTC gazdaságban összezuhant a kereslet, hatalmas recesszió alakult ki. Persze az árfolyam stabilizálódhat a jövőben, de mint írtam, elképzelhető, hogy bizonyos gazdasági sokkokat éppen egy gyengébb “bitcoin politikával” kéne kezelni, ami nem less lehetséges.

link

A végén meg enyhén túlzásnak érzem azt, hogy a “bitcoin missziója újra megteremteni azt a globális pénzügyi rendszert, ami összeomlott a válság alatt”. Ez a válság okainak – és a bitcoin lehetséges szerepének - mélységes félreértése szerintem. A válság nem azért keletkezett, mert nem volt virtuális, jegybankok által nem ellenőrzött pénz a világban. Attól, hogy papírpénz helyett BTC-t használnánk, még ugyanúgy szükség lenne pénzügyi közvetítésre, amiben ugyanúgy keletkezhetnek gondok, mint ahogy veszélyes pénzügyi innovációkat fejlesztettek ki 2008 előtt a “shadow banking systemben”. A bitcoin csak egy másik pénznem, olyan mint az arany, rögzített kínálatú. Az aranytól sem teremne újra a pénzügyi rendszer. És a pénzügyi közvetítésen itt nem azt értem, hogy a tranzakciókat klíringházakon keresztül le kell bonyolítani (ezt valóban pótolja a bitcoin), hanem az egyes megtakarítások kihitelezését a beruházók felé: erre egy bitcoin gazdaságban ugyanúgy szükség lenne. És ezt a tevékenységet is ugyanúgy lehetne szabályozni attól függetlenül, hogy maga a pénz kibocsátása nem állami felügyelet alatt történik. Elvégre az aranyat sem az állam gyártotta, de a pénzügyi rendszert attól még ugyanúgy felügyelte korábban is az állam.

A bitcoin bevezetésével tehát nem lenne “szabadabb” a világ pénzügyi rendszere, ellenben megkötnénk a saját kezünket monetáris politikai téren. Hiperinfláció ellen ez jó lehet, de ezt a leckét manapság már talán megtanulták az államok…

Devizahitelek: itt a tökéletes mentőcsomag? 2013. 08. 16. 14:26
#24
Örülök, hogy kb egyetértünk. Viszont az utolsó előtti bekezdésedhez hozzászónék:

A nyitott devizapozíciót lefedezni annyit jelent, mint másik félnek átadni ugyanezt a pozíciót. A fedezeti ügylet másik oldalán lévő fél lehet pl. a külföld, de ő ezt a pozíciót csak sokkal gyengébb forint és/vagy magasabb kamatok mellett lesz hajlandó átvenni.

A külföld helyett az államnak is át lehet adni a pozíciót - ekkor forintgyengülés nélkül. Ennek két módja van. A bankok devizaforrásaik visszafizetéséhez vagy swapjaik lefedezéséhez/zárásához az MNB-től kapnak devizalikviditást. Ekkor ugye nincs forintgyengítő hatás, hiszen nem kell kimenniük a spot devizapiacra, de a devizapozíció ekkor az államhoz kerül (csökkennek az állam devizaeszközei). A másik módja ennek, hogy az állam átveszi a devizahiteleket, forintköveteléssé alakítja azokat, miközben ő továbbra is devizával tartozik a bankszektornak. Ekkor nyilvánvaló az állam nyitott devizapozíciója, azonban ezt nem lehet csak úgy lefedezni, hiszen valakinek ezt a pozíciót is át kell vennie a fedezeti ügylet másik oldalán. És akkor megint csak a külföld maradt, ami durva forintgyegülést jelent.

Ergo ha lefedezik az árfolyamkitettséget, és azt az országon kívülre akarják paterolni (azaz sem az állam, sem a bankok nem szeretnék azt tartani), akkor nem pusztán bebetonozzák az eddigi árfolyamveszteséget, hanem a folyamat során az összezuhanó forintárfolyam miatt még további veszteségeket generálnak.

Konklúzió: az árfolyamkitettségtől nem fognak egykönnyen megszabadulni a hazai gazdasági szereplők, max egymás között adogathatják. És ezzel együtt makrogazdasági szinten az árfolyamveszteséget sem lehet bebetonozni (max egyes szereplők számára).
Devizahitelek: itt a tökéletes mentőcsomag? 2013. 08. 16. 11:02
#17
Az előnyök 6. pontja szerintem kétséges - éppen a hátrányok 7. pontja miatt. A bank mérlegének eszközoldalán a devizakövetelések ugyanis lényegében forintosodnak, megszűnik az adósok árfolyamkockázata (ahogy ez le is van írva az előnyök 6. pontjában). Ekkor viszont a háztartások nyitott devizapozíciójának valaki máshoz kell átkerülnie, márpedig ez a valaki nem lehet a bankszektor.

A szigorú szabályozás miatt a bankoknak nem lehet nyitott árfolyampozíciójuk, viszont a törlesztési árfolyam futamidő végéig való rögzítése gyakorlatilag ezt jelentené számukra. Tehát a devizás forrásoldalukat is szinkronba kell hozni a forintosodott eszközoldallal: vagy zárják devizaforrásaikat/swapjaikat vagy ellentétes irányú swapokkal fedezik a pozíciót. Mindegyik esetben gyengítő nyomás helyeződik a forint árfolyamára, és a nyitott devizapozíciót vagy a külföld veszi át (de csak durva forintgyengülés árán), vagy az állam, amennyiben az MNB devizatartalékai terhére biztosítja a szükséges devizát.

(Az MNB forinteszközökért cserébe adná a devizát a bankoknak - pl. egy forinthitel v államkötvény - nem pedig a banki tartalékokért cserébe, így a jegybank mérlegfőösszege és a hazai forintlikviditás nem csökkenne).

A 240 forinthoz képesti árfolyamingadozások jövőbeni kockázata tehát az államhoz kerül. A 240 és 180 forint közötti költség terhe maradhat a bankszektornál is, vagy megoszthatják az állammal is, de szerintem itt is nagyon komoly a hátrányok 7. pontjának felvetése: ez egy előre bebetonozott 60 Ft/frank veszteség a futamidő végéig (kvázi egy extra bankadó), amit minden évben le kell majd írni a követelésállományból. Valószínű, hogy ezt előre el kell könyvelnie. Pl. céltartalékképzés? De lehet, hogy akkor már egyszerűbb előre leírni az egész veszteséget most.

friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
  • Befalap
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek