Topiknyitó: tigus7313 2007. 11. 17. 13:00

Rába elemzések, elmélkedések  

Topikindító.



Véleményem szerint elérkezett az idő, hogy a Rába topik szétváljon.



Ebben a topikban szeretném, ha kizárólag szakmai elemzések hozzászólások és beszélgetések szerepelnének, mivel ezek a láma topikban, a hsz-ek növekedése miatt eltűnnek, illetve nagyon sok időráfordítással találhatóak meg.



A láma topik tökéletes helye a piac rezzenéseinek reakcióira, az árfolyam alakulások okainak találgatására, technikai elemzésre, stb.

Hasonló jellegű hsz-eimet én is oda írogatom.



Ha ez megvalósulna, viszonylag kevés időráfordítással mindenki az érdeklődésének megfelelő információt tudná megkapni a társaságról.



Lehet, hogy ez a kezdeményezés elhal, vagy nem működik, de egy próbát mindenképpen megér.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
tigus7313 2011. 11. 16. 19:00
Előzmény: #1719  zolaaa
#1720
dokumentáljuk, hogy ilyen is volt:

Nyilvános ajánlat véleményezéséről

Nem történt csoda.
Senki nem akar szembemenni az autópályán….

Az Igazgatóság tehát (némileg cserbenhagyva a régi részvényeseket és a gerincük hajlíthatóságát) az ajánlat elfogadását javasolja.
Mit is mond?
Egyrészt figyelembe vették azt, hogy
- mivel a Pszáf elfogadta az ajánlatot, ezért megfelel a Tpt-ben meghatározott követelményeknek.
- mivel a Pszáf határozata megerősíti, az ajánlati ár meghatározása is megfelelően történt.

Finom üzenet mindenkinek, fentieket alapvetően a PSZÁF jóváhagyása miatt kell elmondaniuk. Tehát politikus viselkedés, mert azt állítják, hogy mivel a PSZÁF rábólintott, ezért rendben lévő. (valljuk be, mást nem is mondhatnak)
Vagyis a PSZÁF a felelős, ő az a szűrő, akinek az a feladata lett volna, hogy ezt a részt véleményezze.
Az üzenet ebből számomra az alábbi:
Részvényesek, ebbe nem akarunk (tudunk) beleszólni, ez a Ti harcotok, hogy minden tényezőt figyelembevett-e a Pszáf.

Aztán jön egy érdekesen (érthetetlenül) megfogalmazott mondat:
„A Szakértői Vélemény tartalma szerint az Ajánlati Ár méltányos, valamint, hogy a független pénzügyi tanácsadó véleményének kialakítása során figyelembe vette az éves beszámolóban szereplő ingatlanvagyont.”

Itt azt gondolom érthetetlen módon kiléptek a szakértői vélemény adta védőháló sugarából.
Két ok miatt:

az első:
valaki látta azt a kijelentést a szakértői véleményben, hogy figyelembe vette a beszámolóban szereplő ingatlanvagyont?
Mert hogy óvatosságból ilyet bizony nem írt le a szakértő!! Így kihegyezve, és egzaktul kijelentve pláne nem.

A második:
Azt írják „a szakértői vélemény tartama szerint az ajánlati ár pénzügyi szempontból méltányos.”
A könyvvizsgálói furfang működött.
Mert a szakértő azt mondotta:
„Az említett KORLÁTOZÓ feltételeket figyelembe véve véleményünk szerint az ajánlati ár pénzügyileg méltányos.” (vagyis nem mondott ő olyat, hogy méltányos. hanem azt mondta ezekkel a korlátozásokkal!, és bizony ez nagyon nagy különbség)

Vagyis korlátozta a véleményét (csak ezt ilyen szép udvariasan kell megfogalmazni), azaz kialakított véleményében két dolgot nem vett figyelembe:
Mivel a PSzáf határozatában jóváhagyta az Ajánlati Árat, így „nem vizsgáltuk az Ajánlati Ár jogszabály szerinti felelősségét.” (Pszáfra mutogatás)

A másik:
„Véleményünket jelentősen befolyásolhatja a Rába által tulajdonolt ingatlanok, értékelés szempontjában fennálló lehetséges piaci értéke..…Pontosabb, az ingatlanokra vonatkozó ettől eltérő piaci érték rendelkezésre állása esetén akár érdemben is befolyásolhatja a részvények becsült értékét.” (megjegyzés: nem tudom, mi kell a pontosabb értékhez…)
És ez is a korlátozások között szerepel.
Tehát tulajdonképpen a következő a szakértői vélemény lefordítva:
Az ajánlati ár megállapítását és az ingatlanok piaci értékét kivéve (korlátozva) az ajánlati ár pénzügyi szempontból méltányos.
és még nem beszéltem a megbízási részről:
a megbízás tárgya, hogy az ajánlati ár pénzügyi szempontból méltányosnak tekinthető-e a részvényesek számára, az Ajánlat egyéb aspektusainak VIZSGÁLATA NÉLKÜL.

Mindig ilyen munkára vágytam volna! Leírni a véleményt a problémás területek korlátozásával, illetve úgy szerződni, hogy vitatható aspektusokat meg nem kell véleményezni.

1702,
emiatt semmilyen felelősség nem fogja őket terhelni, ők korlátozó tényezőként vették figyelembe az ingatlankérdést (dupla koton: azért kikötötték, hogy csak az Igazgatóság felé áll fenn a felelősségük)
szóval az Igazgatóság itt egy kicsit túlszaladt, mert véleményem szerint nem teljesen úgy, meg azt mondta a szakértő.

A végére azért bele tették, hogy ez a szakértő felhívta a figyelmet (a figyelem felhívás és a korlátozás között könyvvizsgáló szakmailag óriási a minőségi különbség!), hogy a Városréti ingatlan (338 m Ft-os nyilvántartási ár) hosszú távú piaci értékének változása befolyásolhatja a Társaság egészének az értékét.
tehát nem felhívta a figyelmet, hanem korlátozta a véleményét!
Remélem érezhető a minőségi különbség.
zolaaa 2011. 11. 10. 16:45
Előzmény: #1718  zolaaa
#1719
verseny felügyelet nem támaszthat be?

Valószinűleg nem, mert jön létre az iparágban jelentős piaci részesedés koncentráció....

Amugy ezt hogy képzelték?

Kiírják a Volán tendereket, s majd a piaci szereplőkkel versenyezve elindul
az állami tulajdonban lévő Ikarusz-Rába kettős is?
és jéé véletlenül ő fog nyerni?

zolaaa 2011. 11. 09. 11:53
Előzmény: #1717  Commodore64
#1718
a PSZAF jóváhagyta.

Ha akarjuk az igazunkat érvényesíteni, akkor a bíróságon kell megpróbálni.

Ezzel az is lehet, hogy kb. kiiratkozunk Magyarországról.....
Commodore64
Commodore64 2011. 11. 09. 11:50
Előzmény: #1716  zolaaa
#1717
Az ingatlanvagyon megszerzése a cél. Minden más csak maszlag. Bár gondolom ezt a győri polgármester jobban tudja bárkinél.
Kíváncsi lennék ki volt ennek az államosításnak a kitalálója, beterjesztője?!
zolaaa 2011. 11. 09. 11:20
Előzmény: #1715  Törölt felhasználó
#1716
- szerintem aki egyetért, az szintén adja be a pszaf-hoz.
Bizzunk benne.
Bár egy számunkra pozitív döntés azokon a kisbfeketetőkön akik már eladták nem tudna segíteni....
mivel az államnak muszály ajánlatot tennie -s ha kimondják, hogy ez nem megfelelő - akkor tényleg 1141-en KELL ajánlatot tennie..(?).. viszont akkor sok embernek kárt okozott a BÉT hogy már feltette... bár ott van rajta, hogy nem jóváhagyott ajánlat..

- vajon mennyi kisbefektető adhatta oda tegnap? érdemes lenne megnézni a kötéslistában mekkora aránya van pld. a 3e db alatti tételeknek?

- a többi alap tulajdonostárs magatartása számunkra kiderülhet-e a vételi ajánlat lejártáig? nem valószinű..

- ha 50% körüli tulajdonos lesz az állam megteheti-e hogy osztalék jóváhagyása nélkül vegyen ki pénzt a cégből? szerintem nem - vagy osztaléknak kell lennie vagy a saját tőkének kell növekednie - tehát megéri tulajdonosnak maradni.
- hasonló a helyzet az ingatlan "kijátszásával" - a vagyonnak a cégben kell maradnia (?)

Törölt felhasználó 2011. 11. 09. 09:34
#1715
Többek közt egy ilyen beadvány is ment a PSZÁF-hoz:

"Tisztelt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete!

Tárgy:Az MNV Zrt. Rába Nyrt. részvényeire tett nyilvános ajánlatával kapcsolatos panasz, kifogás

Alapvető feltevés, hogy az ajánlati ár nem tükrözi a 2010-es auditált beszámolóban közzétett valós saját tőkét, így félrevezető lehet, mert nem kezeli az IFRS szerint bemutatott befektetési ingatlan piaci értékét.

A részvények ellenértékének meghatározása a Tpt. szerint

72. § (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén
aa) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
ab) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
ac) amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
ad) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
ae) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
af) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és
ag) az egy részvényre jutó saját tőke értéke
közül a legmagasabb összeg;

ebből számunkra az ag) pont releváns.
Ugyanezen pargrafus (5) bekezdése szerint:
(5) Saját tőkeként
a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b) ha a céltársaság nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

A fenti szabályozás célja a meglévő részvényesek védelme, mert az ajánlati ár kialakításakor vagy a piaci átlagárból, vagy az ajánlattevő legmagasabb beszerzési árából, vagy az egy részvényre jutó saját tőkéből kell a nagyobbat választani.
Az előírás arra is irányul, hogy a részvényesnek legalább a beszámolóban szereplő saját vagyont elérő ajánlatot kell felajánlani (így laikusként sem járnak rosszul, mert védi őket a szabályozás).
A Rábánál azonban az IFRS szabályozás miatt speciális helyzet alakult ki, mert a társaság tényleges saját vagyona az IFRS 40 előírása miatt két helyen jelenik meg a beszámolóban.
Egyrészt a mérlegben a saját tőke mutatja, másrészt a kiegészítő mellékletben, ahol a befektetési ingatlan tényleges, könyvvizsgáló által elfogadott értéke került bemutatásra.
Emiatt a speciális helyzet miatt a tényleges 1 részvényre jutó saját vagyont a beszámolóból kell kiszámolni, oly módom, hogy az 1 részvényre jutó saját tőkét korrigálni kell a kiegészítő mellékletben szereplő befektetési ingatlan értékkülönbözetével.

Mindjárt felhívnám a Tisztelt Felügyelet figyelmét egy formai hibára az ajánlatban, miszerint az egy részvényre jutó saját tőke megállapítása esetében helytelen a számítás:
A vételi ajánlatban 747 Ft szerepel, ami a 2010-es konszolidált saját tőkéből (ingatlan értékkülönbözet nélkül) indul ki, és ezt osztja az összes részvény darabszámmal.
10.059.270 ezer Ft/13.473.446=746,59=747 Ft.
A hiba oka az, hogy a konszolidált saját tőké 13.473.446 db részvénnyel osztották, miközben a saját részvényeket figyelmen kívül kellett volna hagyni belőle, hiszen az IFRS előírások miatt a saját tőkében sem szerepelnek (IFRS szerint levonják belőle, azaz a jegyzett tőkét csökkentik).
Mivel a számlálóból levonták (csökkentették) a nevezőből is le kell vonni a számoláskor. Irányadó erre a mérleg jegyzett tőke sora is, melyben a jegyzett tőke 12.550.920 ezer Ft, vagyis a beszámolóban szereplő saját részvénnyel korrigált részvényszám 12.550.920 darab.
Így ezzel a db-bal kellett volna osztani a saját tőkét:
10.059.270 ezer Ft/12.550.920= 802 Ft. (kerekítve)
Az egy részvényre jutó saját tőke helyes összeg tehát 2010-ben 802 Ft volt. (ezt megerősíti a Társaság 2010. éves jelentés 3.oldalán szereplő táblázat is, mely szerint az 1 részvényre jutó saját tőke 802 Ft., ld. www.raba.hu /befektetői oldal/ éves jelentések)
Az eredeti ajánlati árat ugyan nem befolyásolja, de lényegesen magasabb, mint a nyilvános ajánlatban közétett érték, ami hátrányosan befolyásolhatja a felhasználókat.

A Tpt. jogszabály megkerülésére ad lehetőséget, illetve a szabály nem megfelelő alkalmazása hátrányosan érintheti a részvényeseket, amiatt hogy a Nemzetközi Számviteli Standardok (IFRS) előírásai kétféle lehetőséget adnak a befektetési ingatlanok kimutatására.
Az IFRS 40 előírása szerint a befektetési ingatlanokat piaci értéken kell kimutatni a mérlegben (saját tőkében), vagy a kiegészítő mellékletben kell közzétenni ugyanazt az értéket. A könyvvizsgálónak kötelező ellenőriznie, bármelyikre esik a választás. 2010-ben ez megtörtént, a könyvvizsgáló elfogadta a 6 mrd Ft-os ingatlanértéket (ez teljes egészében a Városréti ingatlan értéke).
A két megoldás az IFRS szerint egyenértékű, ugyanazt az információtartamot kell jelentenie a felhasználóknak, választani lehet közülük, de a választás értelemszerűen nem okozhat kárt a tulajdonosoknak, hiszen ugyanazon vagyontárgy ugyanazon értéken történő bemutatását jelenti.
A Rába a 2. megoldást választotta (adminisztrációs egysszerűsítés miatt), vagyis a kiegészítő mellékletben teszi közzé a könyvvizsgáló által jóváhagyott piaci értéket. Ez a Rába esetében 6 mrd Ft. A vételi ajánlat alapját képező beszámolóban azonban ugyanez az ingatlan könyv szerinti értéken (338 millió Ft) szerepel, vagyis ami az IFRS előírásai szerint egyenértékű, az különbséget okoz a saját tőkében. A különbség igen jelentős 5.662 millió Ft (részvényenként 420 Ft), IFRS előírás szerinti halasztott adóval korrigálva 340 Ft/részvény.

Az ajánlati ár ezt a korrekciót egyáltalán nem tartalmazza, emiatt félrevezető lehet, mert nem veszi figyelembe ezt a különbözetet, így a Tpt. szó szerinti előírása két különböző értéket eredményez az IFRS tv. előírások közötti választás miatt, miközben ez az értékelés ugyanazon vagyontárgynak ugyanakkora értéken történő bemutatását jelenti, vagyis különbséget nem okozhat a tulajdonosok kárára.
Már pedig a Rába részvényekre tett ajánlattétel során ez történik, mert 815 Ft-os ajánlat nem tükrözi a fent említett 340 Ft-os értékkülönbözetet, így előfordulhat, hogy egy részvényes a többiek kárára előnyhöz jut, úgy hogy a valóságos értéknél (ami számvitelileg egyértelműen levezethető) jelentősen kisebb összeget kell ajánlania a részvényekért.

Kérem emiatt az ajánlati ár felülvizsgálatát, annak minimális 1.142 Ft-ra (802+340) korrigálását, amely már megfelelően tükrözi az IFRS előírásai szerint értékelt ingatlant értékét, ezzel együtt a vállalat értékét, és nem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlattevő részvényes a helytelenül megállapított ajánlati ár segítségével előnyhöz jusson.

Budapest, 2011. november 8.”

tigus7313 2011. 11. 09. 09:27
Előzmény: #1713  JOJO
#1714

link

9. megjegyzés 33.oldal.
JOJO 2011. 11. 09. 09:21
#1713
szia Tigus

a 6 mrd-os ingatlanérték konkrétan hanyadik oldalon és sorban van feltüntetve mert konkrét hivatkozás nélkül jogilag ez nem bizonyíték hogy szerintünk 6 mrd.
légyszíves nevezd meg a fellelhetőségi helyet is

Köszi!

zotyó 2011. 11. 09. 09:18
Előzmény: #1711  tigus7313
#1712
"Vajon elképzelhető-e, hogy egy állami szervezet elmarasztaló határozatot hoz az állammal szemben?:( "
Nemcsak elképzelhető,hanem el is várható.
Üdv:
tigus7313 2011. 11. 09. 09:05
Előzmény: #1710  Törölt felhasználó
#1711
Többek közt egy ilyen beadvány is ment a PSZÁF-hoz:

"Tisztelt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete!

Tárgy:Az MNV Zrt. Rába Nyrt. részvényeire tett nyilvános ajánlatával kapcsolatos panasz, kifogás

Alapvető feltevés, hogy az ajánlati ár nem tükrözi a 2010-es auditált beszámolóban közzétett valós saját tőkét, így félrevezető lehet, mert nem kezeli az IFRS szerint bemutatott befektetési ingatlan piaci értékét.

A részvények ellenértékének meghatározása a Tpt. szerint

72. § (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén
aa) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
ab) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
ac) amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
ad) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
ae) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
af) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és
ag) az egy részvényre jutó saját tőke értéke
közül a legmagasabb összeg;

ebből számunkra az ag) pont releváns.
Ugyanezen pargrafus (5) bekezdése szerint:
(5) Saját tőkeként
a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b) ha a céltársaság nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

A fenti szabályozás célja a meglévő részvényesek védelme, mert az ajánlati ár kialakításakor vagy a piaci átlagárból, vagy az ajánlattevő legmagasabb beszerzési árából, vagy az egy részvényre jutó saját tőkéből kell a nagyobbat választani.
Az előírás arra is irányul, hogy a részvényesnek legalább a beszámolóban szereplő saját vagyont elérő ajánlatot kell felajánlani (így laikusként sem járnak rosszul, mert védi őket a szabályozás).
A Rábánál azonban az IFRS szabályozás miatt speciális helyzet alakult ki, mert a társaság tényleges saját vagyona az IFRS 40 előírása miatt két helyen jelenik meg a beszámolóban.
Egyrészt a mérlegben a saját tőke mutatja, másrészt a kiegészítő mellékletben, ahol a befektetési ingatlan tényleges, könyvvizsgáló által elfogadott értéke került bemutatásra.
Emiatt a speciális helyzet miatt a tényleges 1 részvényre jutó saját vagyont a beszámolóból kell kiszámolni, oly módom, hogy az 1 részvényre jutó saját tőkét korrigálni kell a kiegészítő mellékletben szereplő befektetési ingatlan értékkülönbözetével.

Mindjárt felhívnám a Tisztelt Felügyelet figyelmét egy formai hibára az ajánlatban, miszerint az egy részvényre jutó saját tőke megállapítása esetében helytelen a számítás:
A vételi ajánlatban 747 Ft szerepel, ami a 2010-es konszolidált saját tőkéből (ingatlan értékkülönbözet nélkül) indul ki, és ezt osztja az összes részvény darabszámmal.
10.059.270 ezer Ft/13.473.446=746,59=747 Ft.
A hiba oka az, hogy a konszolidált saját tőké 13.473.446 db részvénnyel osztották, miközben a saját részvényeket figyelmen kívül kellett volna hagyni belőle, hiszen az IFRS előírások miatt a saját tőkében sem szerepelnek (IFRS szerint levonják belőle, azaz a jegyzett tőkét csökkentik).
Mivel a számlálóból levonták (csökkentették) a nevezőből is le kell vonni a számoláskor. Irányadó erre a mérleg jegyzett tőke sora is, melyben a jegyzett tőke 12.550.920 ezer Ft, vagyis a beszámolóban szereplő saját részvénnyel korrigált részvényszám 12.550.920 darab.
Így ezzel a db-bal kellett volna osztani a saját tőkét:
10.059.270 ezer Ft/12.550.920= 802 Ft. (kerekítve)
Az egy részvényre jutó saját tőke helyes összeg tehát 2010-ben 802 Ft volt. (ezt megerősíti a Társaság 2010. éves jelentés 3.oldalán szereplő táblázat is, mely szerint az 1 részvényre jutó saját tőke 802 Ft., ld. www.raba.hu /befektetői oldal/ éves jelentések)
Az eredeti ajánlati árat ugyan nem befolyásolja, de lényegesen magasabb, mint a nyilvános ajánlatban közétett érték, ami hátrányosan befolyásolhatja a felhasználókat.

A Tpt. jogszabály megkerülésére ad lehetőséget, illetve a szabály nem megfelelő alkalmazása hátrányosan érintheti a részvényeseket, amiatt hogy a Nemzetközi Számviteli Standardok (IFRS) előírásai kétféle lehetőséget adnak a befektetési ingatlanok kimutatására.
Az IFRS 40 előírása szerint a befektetési ingatlanokat piaci értéken kell kimutatni a mérlegben (saját tőkében), vagy a kiegészítő mellékletben kell közzétenni ugyanazt az értéket. A könyvvizsgálónak kötelező ellenőriznie, bármelyikre esik a választás. 2010-ben ez megtörtént, a könyvvizsgáló elfogadta a 6 mrd Ft-os ingatlanértéket (ez teljes egészében a Városréti ingatlan értéke).
A két megoldás az IFRS szerint egyenértékű, ugyanazt az információtartamot kell jelentenie a felhasználóknak, választani lehet közülük, de a választás értelemszerűen nem okozhat kárt a tulajdonosoknak, hiszen ugyanazon vagyontárgy ugyanazon értéken történő bemutatását jelenti.
A Rába a 2. megoldást választotta (adminisztrációs egysszerűsítés miatt), vagyis a kiegészítő mellékletben teszi közzé a könyvvizsgáló által jóváhagyott piaci értéket. Ez a Rába esetében 6 mrd Ft. A vételi ajánlat alapját képező beszámolóban azonban ugyanez az ingatlan könyv szerinti értéken (338 millió Ft) szerepel, vagyis ami az IFRS előírásai szerint egyenértékű, az különbséget okoz a saját tőkében. A különbség igen jelentős 5.662 millió Ft (részvényenként 420 Ft), IFRS előírás szerinti halasztott adóval korrigálva 340 Ft/részvény.

Az ajánlati ár ezt a korrekciót egyáltalán nem tartalmazza, emiatt félrevezető lehet, mert nem veszi figyelembe ezt a különbözetet, így a Tpt. szó szerinti előírása két különböző értéket eredményez az IFRS tv. előírások közötti választás miatt, miközben ez az értékelés ugyanazon vagyontárgynak ugyanakkora értéken történő bemutatását jelenti, vagyis különbséget nem okozhat a tulajdonosok kárára.
Már pedig a Rába részvényekre tett ajánlattétel során ez történik, mert 815 Ft-os ajánlat nem tükrözi a fent említett 340 Ft-os értékkülönbözetet, így előfordulhat, hogy egy részvényes a többiek kárára előnyhöz jut, úgy hogy a valóságos értéknél (ami számvitelileg egyértelműen levezethető) jelentősen kisebb összeget kell ajánlania a részvényekért.

Kérem emiatt az ajánlati ár felülvizsgálatát, annak minimális 1.142 Ft-ra (802+340) korrigálását, amely már megfelelően tükrözi az IFRS előírásai szerint értékelt ingatlant értékét, ezzel együtt a vállalat értékét, és nem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlattevő részvényes a helytelenül megállapított ajánlati ár segítségével előnyhöz jusson.

Budapest, 2011. november 8.”

Konkluzió:
Látható, a 815- Ft-os ajánlati árral az állam részvényenként 327 Ft-ot vesz el a jelenlegi tulajdonosoktól. Ennyivel jár jobban a többi részvényes rovására, amennyiben a PSZÁF jóváhagyja a vételi ajánlatot ezzel az ajánlati árral.
Ez azért fordulhatott elő, mert a befektetési ingatlan értéke nem a beszámoló saját tőkéjében, hanem a kieg. mellékletében jelenik meg. Azonban ez csak számviteli választás következménye, attól még a valóság ugyanaz. (ugyanúgy működik, mintha a mérlegben kerülne kimutatásra, a kiegészítő mellékletben is ugyanúgy közzé kell tenni a befektetési ingatlan valós értékének változását évről-évre.)
Tény, hogy a Városréti ingatlant befektetési ingatlannak minősítették az IFRS előírása alapján, ezért piaci értéken kell nyilvántartani, és kimutatni a beszámolóban. A piaci értéket könyvvizsgáló elfogadta, auditálta. A kimutatás megjelenítési formája kétféle lehet: vagy a mérlegben, vagy a kiegészítő mellékletben.

A Tpt. ajánlati ár szabályozása még azelőtt készült, mielőtt kötelezővé tették, hogy a tőzsdei cégek csak IFRS szerinti konszolidált beszámolót kell, hogy készítsenek. Emiatt a szabályozás nem is tér ki ilyen esetekre.

Azonban levezethető, hogy a kétféle számviteli választás ugyanazon vagyontárgy ugyanazon értékét jeleníti meg a beszámolóban, vagyis ugyanolyan információtartalamat jelent a felhasználóknak (értsd: mindenki tiszában van azzal, hogy az ingatlanérték különbözete növeli a saját tőke értékét.) Ha beállítják a mérlegbe egyértelmű a helyzet, ha nem, akkor meg a pontos piaci értéknek szerepelnie kell a beszámolóban, így az értékkülönbözetről minden információ adott, vagyis egzakt módon hozzáadható a saját tőke értékéhez. Az így korrigált saját tőke érték, már ugyanazt az eredményt adja, mintha a másik választás szerint a mérlegben jelenne meg.
Emiatt nem lehetne különböző ajánlati árat megállapítani, attól függően, hogy milyen módon kerül bemutatásra az ingatlan. Mindkét esetben ugyanaz a megállapított piaci érték, vagyis ugyanolyan hatása VAN a vállalat saját tőkéjére.
A PSZÁF-nak ezt figyelembe kellene vennie, hiszen a feladata a jelenlegi részvényesek védelmére is kiterjed, azaz az ajánlattevő csak a saját tőkét= beszámolóban megjelenő, egzaktul kimutatható, saját vagyont (vagy a piaci árat) meghaladó ajánlatot tehessen.

Vajon elképzelhető-e, hogy egy állami szervezet elmarasztaló határozatot hoz az állammal szemben?:(
Törölt felhasználó 2011. 11. 08. 09:28
Előzmény: #1708  tigus7313
#1710
Köszönjük, Tigus!

Be adod/beadtad?

zolaaa 2011. 11. 08. 09:00
Előzmény: #1708  tigus7313
#1709
szia tigus,

köszi, szerintem ez korrekt (halasztott adóval szerintem senki nem számolt),

így is jelentős különbség a
815 - - 1141,
ezt nem lehetne figyelmen kívűl hagyni..

szerintem azt a hibát követték el, hogy ráértek volna megvenni a 10%-ot a kisbefektetőktől piacin, úgy hogy szépen lassan 800-ig húzzák az árfolyamot, majd ekkor megvenni a maláj részét és 35% körüli részesedéssel kiadni egy magasabb - korrekt ajánlatot.
tigus7313 2011. 11. 08. 08:15
Előzmény: #1707  zotyó
#1708
több helyen is olvastam, hogy a vételi ajánlat korrekt:

nos akkor bemutatom mi LETT VOLNA a korrekt ajánlat:

először is pontosan kellett volna meghatározni az 1 részvényre jutó saját tőkét, mert az nem 747 Ft, hanem 801 (rosszul osztottak, az srv-t figyelmen ívül kell hagyni, hiszen a saját tőkében sem szerepel).
ebben még nem vették figyelembe a városréti ingatlan értékét, hiszen az a beszámoló kiegészítő mellékletében szerepel.
vagyis a beszámoló tartalmazza a könyvvizsgáló által is hitelesített tényleges vagyont.
Az ingatlan értéke 6 mrd, a mérlegben 338M Ft szerepel, vagyis a tulajdonosokra jutó auditált értékkülönbözet 5,662 MFt. Az IFRS előírások közötti választás csak számviteli technikai dolog, ami nem okozhat kárt a tulajdonosoknak, hiszen ugyanazon vagyontárgy ugyanazon értéken történő bemutatását jelenti. (ebből a szempontból mindegy, hol jelenik meg)
vagyis az 1 részvényre jutó vagyon meghatározásához minden információ adott.
Az IFRS szrinti halasztott adóval (19%) korrigálni kell a különbözetet, ami így 4.586 M Ft lesz, vagyis 1 részvényre további 340 Ft jut az auditált ingatlanértékből.

vagyis a korrekt ajánlat 801+340=1141 Ft/részvény lett volna.
ebben az esetben vették volna figyelembe a beszámolóban szereplő összes információt.
talán a PSZÁF helyreigazíthatná ezt, de legalább az Igazgatóság felhívhatná a többi tulajdonos figyelmét erre a problémára!
zotyó 2011. 10. 06. 22:48
Előzmény: #1698  tigus7313
#1707
"Sok értelme nincs mostanában erre az oldalra írni..."
Szerintem sokan olvassuk nagy érdeklődéssel,úgyhogy van értelme,hogy strapálod magad.Köszönjük.
Üdv:
Törölt felhasználó 2011. 10. 06. 22:07
Előzmény: #1705  tigus7313
#1706
Igen, azt el. :)) Köszönöm a becslést!
tigus7313 2011. 10. 06. 22:04
Előzmény: #1704  tigus7313
#1705
most látom, elszalasztottad az 1702 hsz-t:)))
tigus7313 2011. 10. 06. 22:03
Előzmény: #1703  Törölt felhasználó
#1704
300-nál még esélyes a pozitív nettó...
persze ha a negyedéves átlag is ekörül lenne, akkor még gyengébb esetén is az.
Törölt felhasználó 2011. 10. 06. 21:42
Előzmény: #1702  tigus7313
#1703
295 (300, 310)
tigus7313 2011. 10. 06. 21:37
Előzmény: #1701  Törölt felhasználó
#1702
Neked mit jelent az átlagnál gyengébb záróár?

mondjuk 295 vagy 275?

egyébként szerintem a piac általában az üzemit és az Ebidtát nézte, most nem tudom mit néz (Rába szempontjából inkább vak)
Törölt felhasználó 2011. 10. 06. 21:30
Előzmény: #1700  tigus7313
#1701
Igen, ezért kérdezem. A rába piacát még stabilabb gazdasági körülmények között sem igazán érdekli a "nem realizált" kitétel.(Ezért nem lesz egy sikersztori a Q3, ha nem kíséri valami extra bejelentés.)
Q4 negyedéves átlagárnak szerintem reális egy 280-285 körüli érték, de ha azt egy átlagnál gyengébb záróár optikailag lehúzza majd, akkor a Q4-re se lesz érdemi pozitív reakció, aminek szerintem komoly következményei lehetnek. A Q4-el a menedzsmentnek dupla hatost kell dobnia.

Topik gazda

tigus7313
3 4 4

aktív fórumozók


friss hírek További hírek