Rába és a láma #83602

Az állami többség és az IT osztalékhoz való hozzáállása miatt semmilyen tippem nincs és nem is lehet a többség fennmaradása alatt...

PANNERGY #134551

Azt hiszem, ma megerősítést nyert, hogy Mutyi PE chartot, csak készítsen, de soha ne tegye közzé:)

PANNERGY #134440

Ebben az esetben a kgy időpontjában ott üldögélhetnének akár 1,5 mrd-on (Q2-ben én 800 milliónyi likviditást láttam)Valószínűbb azonban az 1 mrd (kutatgatnak egy kicsit, vesznek tartalékszivattyút, stb.) Szóval valahol a kettő között. 30-40 Ft bőven beleférne.

PANNERGY #134273

Egy nagyobb le kör azért nehézkes, mivel már ismert mire képes a cég, így könnyen keletkezhet "nem várt" vételi erő, ami felszívhatja a lefelé törekvést segítő részvényeket. Most már óvatosabbnak kell lennie, aki ilyenben mesterkedik, mert sokba kerülhet neki.

PANNERGY #134271

Srv tekintetében a mostani tulajoknak (akik kicsit hosszabb távon gondolkodnak) azért kellene szorítani (furcsa módon), hogy decemberre minél alacsonyabb legyen az árfolyam, mert (azonkívül, hogy még olcsóbban tudnának venni még a részvényből) a PE is olcsóbban jutna az srv-hez, így egységnyi pénzért fajlagosan többet tudna vásárolni. A bent maradó tulajoknak ugyanis egyértelműen az az érdeke, hogy minél többet, minél olcsóbban tudjon venni a cég. Ebben az esetben egyrészt nagyobb értékkülönbözet keletkezik (nem mindegy hogy egy 800 Ft-os értéket 600-ért vagy 450-ért kap meg a cég), ami a bent maradó tulajokat gazdagítja. Eme egyszeri hatáson túl további előny, hogy többlet befektetés nélkül automatikusan nagyobb hányad jut rá a cégből, és az egy részvényre jutó mutatók is emelkednek.Ez tartóssá persze akkor válik, amikor be is vonják a részvényeket, ami valszeg a 25%-os határ elérésekor megeshet. Némi hátulütője ennek az lenne, hogy az esetleges kötelezően meghatározott kivásárlási ár jelentősen alatta maradna az értéknek, de mivel egyelőre jelentős a közkéz ez kevésbé reális alternatíva.

PANNERGY #134071

ezt a blamát, MTI hír átvétele.....

PANNERGY #134027

Szerintem az 1 évre szólt, és benne volt a nyitó pénzeszköz is (ez alapján belefér 1 mrd srv is). A mostani pedig az éves (várható) teljesítmény levezetése, ráadásul konzervatív levezetés (tartalék maradt benne bőven: 200 millió Ebitda normál müködésből, 50 millió Tao, másodértékesítésből további 200 millió, kamatmegtakarítás, stb.)

PANNERGY #134020

Tulajdonosi haszon (Buffett) Buffet szerint a tulajdonosi haszon fogalma: a beszámolóban jelentett eredmény plusz értékcsökkenés, mínusz gépekre, berendezésekre fordított átlagos kiadások aktivált értéke (fenntartási beruházások), illetve működő tőkeigény növekmény is levonandó. PE-re lefordítva 2,2 mrd-os éves EBITDA (a vállalati cél 2,4 mrd, itt is van ráhagyás), -280 kamatkiadás (ez is csökken a hiteltörlesztéssel, így van benne tartalék),-5% társasági adó (elhatárolt veszteség miatt, persze az écs miatt sokáig nem lesz ennyi se) 1,82 mrd-ot ad. Ellenőrzésként a féléves nettó eredményt 350 milliót 2-vel szorozva, korrigálva az éves écs-vel (2*633) 1,96 mrd-ot kapunk (különbözet a nagyobb kalkulált társasági adó, ez is lehet biztonsági ráhagyás). A működő tőkével a beállt tevékenység miatt nem kell foglalkozni, érdemben nem nagyon változhat. A kisebb összegből kiindulva ezt még módosítani kell a támogatás (halasztott bevétel) feloldásból származó bevétellel (-280 millió), a kapott eredmény 1,54 mrd. A fenntartó beruházásokat egyelőre csak becsülni lehet, kb.100 millió Ft, ezzel csökkentve 1,44 mrd-ot kapunk. Ebből lehet hitelt törleszteni, srv-t venni, osztalékot fizetni. Ebből alsó hangon az egy részvényre jutó (17,68 millió részvénnyel számolva) tulajdonosi haszon 81,5 Ft, ami 470 Ft-os árfolyammal számolva 17,3 %-os éves hozamnak felel meg.

PANNERGY #134008

Fizetik a hiteleket vissza gőzerővel (évi 1 mrd Ft), ezenfelül marad akár srv-re, akár osztalékra. Ennél nagyobb előtörlesztés szerintem felesleges: "a biztosítékkal fedezett EUR alapú hitelek súlyozott átlagos kamatlába 2016. december 31-i állapototfigyelembe véve 2,49%, A biztosítékkal fedezett HUF alapú hitelek súlyozott átlaga kamatlába 2016-ban 2,93%, A biztosítékkal nem fedezett HUF alapú kölcsön súlyozott átlagoskamatlába nem változott az előző évhez képest, továbbra is 3,00%."

PANNERGY #133968

nem elfelejtve, hogy a Tpt.-be rövid ideig bekerült, hogy tőzsdeváltás esetén nem kell kifizetni (legalább saját tőke értéken) a tulajdonosokat, ha azok nem akarnak tovább részt venni a cégben ilyen feltételekkel. Ezt használta ki V.G. és elmenekítette a cége Magyarországról.

PANNERGY #133947

Valóban kötelezvény nincs (sajnos a kgy nem döntött erről),de amíg a valós érték alatt forog a részvény, addig a menedzsmentnek (a cégnek) kötelező lenne vennie. Ez a kgy-n elhangzott, a gyj-ben megerősítették, szerintem be is tartják, de persze mindig jöhet a kutatási prioritás, elromolhat a szivattyú, stb. ezért bizony nem egy biztos esemény. Pénz viszont van (lesz) rá, így ha semmi extra esemény nem következik be, fognak srv-t vásárolni, mert így egyre nagyobb lesz a tulajdonrészük, így a jövőbeni profitból is nagyobb rész jut rájuk, ráadásul ár alatt juthatnak hozzá.(és persze enélkül az osztalék elutasítása is védhetetlen lenne)

Rába és a láma #83498

nem ugyanaz az állami tulajdon, és a kormányközeli csoport (magán)tulajdona. nagyjából ez fel is oldja az anomáliát.

Rába és a láma #83490

Sokféle befektető, sokféle gondolat. Az intézményiek nagyjából a Generali, őket nem zavarja az állami túlsúly (anno is eladták neki a pakkjukat...)

Rába és a láma #83486

Pontosítva, mióta többségi állami tulajdonban van... Ilyen tulajdonosi szerkezet esetében a cég teljesítménye sajnos másodlagos. Előtte is nehezen érthető volt a piac számára a cég tevékenysége (munkás volt az eredmények értékelése), nem is épült be az árfolyamba a tevékenység minősége (ld. 815-ös felvásárlási ajánlat). Most a likviditás drámai lecsökkenése mellett a "ki akar az állam mellett tulajdonos maradni, tulajdonossá válni" kérdés is körbelengi a céget. Ez nagyon nem tetszik, pláne, hogy törvénybe került, a tartós többségi állami tulajdonba maradás. A többség fennmaradásáig nem látok különös perspektívát befektetői szempontból. Az állami céggé válás folyamata azt gondolom a menedzsmentet is érinti már (hagyják dolgozni őket még, de nem nagyon akarnak dönteni-ld.osztalékpolitika, és ez előbb-utóbb a gazdálkodás rovására is mehet, amit persze nem fogunk soha megtudni) Az IT teljesen alkalmatlan szerepe betöltésére, kész átjáróházzá vált, kifizetőhellyé, amiben semmi szakmaiság nem lelhető fel. Ezáltal a cég óhatatlanul kevésbé (kis) tulajdonos baráttá válik, egyfajta állami vállalatokat jellemző rugalmatlanság felé közelít (menedzsmenttájékoztató is megszűnt, nem mintha sok piaci szereplő érdekelt volna, sajnos) A cég teljesítménye rendben van, a hitel leépítésével nagyon jó alapokat épített ki a menedzsment (most kellene egy jó kis válság, hogy igazán kiderüljön mit is ér ez az állapot, mivel az előző válságban a hedge veszteség elvette a lehetőséget). A tőkeallokációt viszont a menedzsmentnek még tanulnia kell (eddig a válságkezelésnél nem volt rá se szükség, se lehetőség), az osztalék mellett az srv-t pl. ilyen ár mellett is kellene csinálni, mert ez is a pénz visszajuttatás egyik módja a tulajdonosok felé. Persze állami vállalat esetében inkább kontraproduktív is lehet...Mert a piacgazdaságban nem sok keresnivalója van az államnak, más döntési mechanizmus és más habitus, készség jellemzi az ott dolgozókat. Szóval a cég működik, szolidan nyereséges, de a jövőképét erősen árnyékolja a többségi állami tulajdon, egyben akadályozza is. Pl. az ingatlan hasznosítása eddig is finoman szólva sem volt hatékony, de most már bármilyen deal-hez IT (állami) döntés kell, ami finoman szólva sem biztató. (mert milyen ár ami nem lesz támadható a jövőben?) Ha a piaci reakciókat vizsgáljuk, a cég egyre javul, egyre jobb lesz, de hol van az a befektetői kör, aki a jelenlegi kormány társtulajdonosává akar válni, úgy hogy valszeg nem tud kiszállni bármikor, mivel a likviditás miatt az nem lehetséges. Ez nem egy egyszerű helyzet, melynek egyik lehetséges feloldása az állami tulajdon csökkentése, de ennek jeleit egyelőre nem látni, és erre nehéz befektetői döntést alapozni. Az osztalék bevezetése kicsit javított ezen a helyzeten, mivel az eddigi befektetési tézis, miszerint majd csak lesz valaki, aki többet fog adni a cég részvényéért, kiegészült egy másik jövedelemforrással is, ami ha valaki eltekint a tulajdonostárs minőségétől, kedvező hozamot adhat hosszabb távon (persze ehhez folyamatos osztaléknövelés szükséges). Szóval tovább üldögélek a korcsmai törzsasztalnál, azonban jóval távolabbról szemlélődve, és amíg nem változik a tulajdonosi szerkezet (nem kerül kisebbségbe az állam) nem is tervezem a közelebbi szemlélődés megkezdését, mivel jövőkép nélkül nem lehet befektetési döntést hozni (ezzel az állammal max. spekulálni lehet) Akit a többségi állami tulajdon nem zavar, és elegendő az osztalék, ami remélhetőleg nem átmeneti, az jól járhat a Céggel, de ilyen likviditás mellett nehezen lehet kiszállni, ha még sem hosszútávú a befektetés. Úgyhogy továbbra is hajrá Rába, már nem a túlélés a cél, hanem a növekedés, amire láthatóak lépések. Remélhetőleg nem lesz igazam az állami akadályoztatás tekintetében és akkor a korcsma vidámsági faktora tovább emelkedik és a csapolt sör helyett pezsgő fog folyni:)

PANNERGY #133925

Mindenképpen működési tartalék a másodlagos hőértékesítés, ami Miskolcon döcög, Győrben pedig meglepő módon alig van e területen előrelépés. A Társaság némi közvetett indikációt ad erre: "Magyarországon 2020-ra a geotermikus energiából származó energiamennyiségnek el kell érnie a 12 000 terajoule-t. A PannErgy Csoport ebből a már működő projektjeivel, tervei szerint hamarosan közel 15%-ot teljesít." "A geotermikus rendszerek szabad kapacitásait, és az azzal járó megtakarítási előnyöket új partnerek számára is elérhetővé kívánja tenni a Társaság." A fentiekből az értékesítési cél valahol 1800 eGJ környékén lehet. Elsődleges értékesítésből a 3 nagy partner kb 1,55-1,6 TJ körüli, így szabad kapacitás (pl. másodlagos értékesítésre) 200 ezer GJ lehet. Ez különösebb plusz költség (esetleges infrastrukturális beruházást leszámítva) nélkül akár 250-300 millió bevételt, nyereséget jelenthet. Részvényopció, hitelátértékelés mindegyik EBITDA alatti (kívüli), pénzmozgással nem járó tétel, így e szempontból indifferensek.

PANNERGY #133923

8 körüli

PANNERGY #133918

A miskolci megállapodás a közvetlen költség szintre volt hatással. A csökkenést némileg ellensúlyozta a visszasajtolási költség növekedése. a közvetett költségek bemutatása egész jól benne van a jelentésben (10.o.)

PANNERGY #133910

2017 H1-ről A termelési jelentésekből már számolható volt, és meglepetés nem is történt, 2,2 mrd árbevétel származott a hőtermelési tevékenységből. (a rend kedvéért 845 eGJ termeltek a tavalyi 708 eGJ-hoz képest, ami 19% növekedésnek felel meg) A teljes árbevétel 2,5 mrd volt, de a hőértékesítésen kívüli bevétel alapvetően átmenő tételeket tartalmaz minimális nyereségtartalommal, így figyelmen kívül hagyható, egyéb számolások esetén is. A várt 1,1 mrd-os Ebitdát, pénzbeáramlást is teljesítette a cég, így az Ebitda hányad 50%-ra emelkedett, ami (végre) megfelel az iparági normának. Megjegyzendő, a cég 2017-es előrejelzést is közzétett: „A Társaság EBITDA-ja a tárgyalt időszakban 1.095 millió forint volt 44%-os EBITDA hányaddal, ami megközelíti azt az időarányos EBITDA szintet - 1.210 millió forintot - amelyet a PannErgy Csoport a 2017-es üzleti évre tűzött ki célul. Ez a cél összhangban van a Társaság által 2016. május 30-án közzétett, üzletágértékelési jelentés kivonatában szereplő 2017-es évre vonatkozó üzletági EBITDA becsléssel (2.419 millió forint).” Az üzletági értékelésben elviekben nem szerepel az anyavállalat központi költsége, ami 200 millió körüli, alatti összeg lehet. Ez alapján 2,2 mrd éves EBITDA prognosztizálható (bár a fentiekből vállalati célként akár a 2,4 mrd is kiolvasható), Az alacsonyabb összeg részvényenként 124 Ft-nak felel meg. Ennyit termel tehát a cég évente a tulajdonosoknak. Ennek kb. fele elmegy adósságszolgálatra (kamat+törlesztés), de csak egy bizonyos ideig (kb. 9-10 évig) Vajon a piac mennyire értékel, egy olyan céget, ami adó és kisebbségi tulajdon levonása után kb. 107 Ft-ot termel a tulajdonosoknak? Amiből eleinte akár 50 Ft-ot is fizethetne osztalékként, ami a későbbiekben (a hitel csökkenésével arányosan) 100 Ft-ra is emelkedhetne. Jelenleg 457 Ft-ra…. EBITDA-val a cég működési tevékenységének sajátossága miatt lehet számolni. A működéshez ugyanis a tevékenység kezdetének elején jelentős beruházás szükséges, ami a működés éveiben (további pénzkiadással nem járó) magas amortizációs költséget okoz, ami a nettó eredményre negatív hatással van, azonban a ténylegesen megtermelt pénz szempontjából semleges. A működés fenntartásához szükséges beruházási igény minimális (évente 100 milliót lehet rá kalkulálni), így az EBITDA mutatószám használata teljesen releváns a cég tekintetében. A jó eredményen kívül két területet lehet kiemelni, ami további pozitív hozzáadott értéket jelent. Jelentős hitelcsökkentés történt (fél év alatt 729 millió, az utolsó egy évben 1.073 millió!!), emiatt a hitel/saját tőke arány közelít az 50-50%-hoz, csökken a bankok által zárolt összeg (srv alap nőhet), emellett a kamat csökkenés is prognosztizálható (igaz nem olyan mértékben, mint a győri hitel refinanszírozás hatására 2017-ben) Jelentős közvetett költség (!) csökkentés (amit állandóan kritizáltunk), 475 millióról 297 millió, a közvetett écs figyelmen kívül hagyásával még nagyobb a csökkenés (439-ről 249-re!!!) Szinte minden költség elemnél csökkenés volt tapasztalható, a jelentésben részletesebben kifejtik az okokat. Ezek egy része a már ismert és várt csökkentések megvalósulása (személyi, szakértői, bankköltségek), örömteli az irodai és üzemeltetési, és pláne a tőzsdei jelenlét (ezen belül támogatások) költségeinek csökkenése. CF 2017 első felében a működési tevékenységből 1,26 mrd keletkezett, 175 millió ment el részesedés beszerzésre (egy része beruházásként került kimutatásra-goodwill felosztás eszközökre) 200 millió beruházási költés történt, ebből egyelőre „csak” 5 millió a koncessziós. Feltételezhetően 75 millió az előbbi részesedés beszerzésből itt került kimutatásra, a maradék nagy része lehet pl. a miskolci szivattyú csere. 729 millió hiteltörlesztésre ment el, 68 millió srv-re. A likviditási alap Q2 végén 844 millió (pénzeszköz+követelések-kötelezettségek) A Társaság üzenete szerint „a Társaság 2017. június 30-án 513 millió szabadon felhasználható, likvid pénzeszközzel rendelkezett.” további érdekességek, röviden: Győr esetében fele-fele az Audi és az önkori bevétel, Miskolc esetében 40 millió bevétel keletkezett Takata és Geowendung részéről, ezen még lehet dolgozni, hogy növekedjen, devizaárfolyam változás eredményhatása +121 millió (ebből 49 millió már realizált) nettó eredmény már pozitív (+350 millió), a jelentős értékcsökkenési leírás (636 millió) ellenére. Összegzés Jó félév, egyszeri, rendkívüli tételek nélkül. 1,1 mrd EBITDA, 2,2-2,4 mrd az éves vállalati célkitűzés, ami 120-135 részvényenkénti pénztermelést jelent, mely feltehetően tovább fog növekedni az srv hatására (novembertől). Jelentős hitelcsökkentés, az utóbbi évben 1 mrd, ami tovább folytatódik hasonló nagyságrendben, aminek köszönhetően a termelő eszközök (ezen keresztül a megtermelt pénz) egyre nagyobb része lesz a tulajdonosoké. A közvetett költségek, és a kamat jelentős csökkenése kedvező irányba mutat. A piac jelenleg az egy részvényre jutó pénztermelés, kevesebb mint 4-szeresére értékeli a Társaságot.

PANNERGY #133909

valszeg volt rá biztosítás, így az eredményben szerepel a kártérítés ellensúlyozó hatása

PANNERGY #133906

jól hozták a várt 1,1 mrd-os Ebitdát, pénzbeáramlást, jelentős hitelcsökkentés (fél év alatt 729 millió), emiatt csökkenő bank által zárolt összegek (srv alap nőhet) jelentős közvetett költség (!) csökkentés (amit állandóan kritizáltunk), 475 millióról 297 millió, a közvetett écs figyelmen kívül hagyásával még nagyobb a csökkenés (439-ről 249-re!!!) likviditási alap 844 millió, 200 millió beruházási költés mellett összegezve első ránézésre jó lett az első félév. második ránézés várhatóan hétvégén.