Véleményem szerint elérkezett az idő, hogy a Rába topik szétváljon.
Ebben a topikban szeretném, ha kizárólag szakmai elemzések hozzászólások és beszélgetések szerepelnének, mivel ezek a láma topikban, a hsz-ek növekedése miatt eltűnnek, illetve nagyon sok időráfordítással találhatóak meg.
A láma topik tökéletes helye a piac rezzenéseinek reakcióira, az árfolyam alakulások okainak találgatására, technikai elemzésre, stb.
Hasonló jellegű hsz-eimet én is oda írogatom.
Ha ez megvalósulna, viszonylag kevés időráfordítással mindenki az érdeklődésének megfelelő információt tudná megkapni a társaságról.
Lehet, hogy ez a kezdeményezés elhal, vagy nem működik, de egy próbát mindenképpen megér.
2006-ban a fő eredménytermelő a Jármű és az ingatlanértékesítés volt, a Futómű ugyan javulgatott, de a +0 elérése volt a cél.
Most a Futómű a legnagyobb eredménytermelő, sőt a növekedési lehetőségei is neki a legjobbak.
2006-ban a fő stratégiai cél az árbevétel növelése, a bevételmaximalizálás volt.
Most az árbevétel helyett az eredménymaximalizálás áll a középpontban (csak egy példa: 2007-ben a közel 4,1 mrd-os Ebidta-hoz 58 mrd bevétel kellett, most 45-46 mrd is elég)
A trend egyértelműen pozitív, hiszen az elmozdulás a nagyobb hozzáadott értékű, több mérnöki tudást igénylő komplett futóművek irányába nagyobb biztonságot jelent (nehezebb leváltani a céget), és komolyabb erőfeszítést igényel az esetleg versenytársak részéről.
Míg 2006-ban a Dana, és a Meritor annak adta az üzletet, aki olcsóbb árat adott, vagyis hiába a hosszútávú kapcsolat a Rábával, ha jött egy brazil, vagy indiai megkaphatta az üzletet.
Most a Scania, a Volvo, vagy akár a JD és a Class esetében ez nem merül fel, stratégiai együttműködés folyik, így nehezebb másnak labdába rúgni.
2006-ban tehát az eredmény nagysága erősen függött az állami megrendelések mértékétől.
Most már az állami megrendelés egyre kisebb hányadot jelent, és a jövőbeni növekedést inkább pozitívan tudja csak befolyásolni, egyébként semmleges.
2006-ban a fejlesztések csak vevői megrendelések alapján történtek.
Most már van Rába Fejlesztési Intézet, és a vevői megrendelések mellett már egyedülálló, előremutató megoldásokat is próbál a cég fejleszteni (ld, nagyméretű mezőgazdasági futóművek, inelligens futóművek, beépített olajozás, stb.)
És legvégül a tulajdonosi szerkezet
2006-ban szórt tulajdonosi struktúra, ami tág teret engedett a piaci szereplők belépésére, az árfolyam így könnyebben lekövethette a gazdálkodás változását.
Most……állami tulajdon 73%, igaz azzal a törvénnyel, mellyel deklarálták, hogy 50%+1 tulajdonrészt állami kézben kell tartani, más olvasat szerint azt is jelentheti, hogy az ezen felüli rész értékesíthetik (értékesíteni fogják).
Alapvetően elmondható, hogy 2006-hoz képest ez az egy változás, ami negatívan értékelhető.
Az árfolyam alakulására ez jelentős hatással van, és ezen a téren kérdéses, hogy mikor érvényesül majd, hogy a mohóság legyőzi a félelmet.
A cég értékét, az árfolyamalakulást a jövőbeni lehetőségek erőteljesen befolyásolják. A Rába esetében nagyon pozitív kép rajzolódik ki e területen.
Marmon (rövid, de akár középtáv)
A megrendelés alapja, Brazilia: 2014 foci VB, 2016 Olimpia, így akár középtávon is hajtóerő maradhat a Marmon, amit a Rába is hansúlyozott egyébként.
Mezőgazdasági futómű
mind a John Deere, mind a Class esetében az új termék (így a futómű is) életgörbéje felfutó stádiumban van, így adott a növekedés.
Ezenkívül tervezik egy harmadik nagy mezőgazdasági gépgyárhoz történő beszállítás megkezdését.
Orosz tgk. piac
URAL-nak szállított futóművek felfutása elindulhat (időben kicsit később, de Oroszországban az idő elég relatív fogalom). Mindenesetre az orosz védelmi minisztérium belistázott több Rába futóműves nehéz tehergépkocsit, ami alapot adhat a további növekedésnek.
Orosz busz
Kedvező fordulatról számolt be a cég, a hagyományos buszok piacán újra erőteljesebb a növekedés, emellett régóta hanyagolt szegmensekből is érkezett megrendelés (pl. kisbuszok PAZ)
A 2014-ben Szocsiban rendezendő téli olimpia katalizátor lehet, mert még 963 buszt szeretnének beszerezni addig. (2010.októberében már rendeltek 108 Rába futóműves LIAZ-t). azért van esély továbbira is, mert az olimpia után különböző régiókba osztják szét a buszokat, oda meg drága és felesleges az alacsonypadlós ZF-es busz)
Fák buszpiac
itt is van mozgolódás.
lassan beérnek a fejlesztések, az üzbég Samavto már 2009-ben megépítette (Rába futóművel) a midibuszát, most már Taskentben tesztelik (ott is nagy az igény arra, hogy saját nemzeti buszokat vegyenek, de ott valszeg meg is csinálják). Évi 500 db-ot terveznek gyártani.
Az ukránok is kitartanak a Rába mellett (ZAZ, Bogdan), és pl. a Bogdan Szocsiba is szállít.
A fehéroroszok kicsit összeestek (valutaválság) az utóbbi időben (pedig hibridbuszt is csináltak Rába futóművel), de a Neman tavaly évvégén mutatta be új „Lida” buszát (állítólag népszerű), 2013-ban indul a tömegtermelésük.
és akkor egy új színfolt, amiről Pintér István beszélt az Investor interjúban:
Törökország
Külön említésreméltó, hogy fejlesztés nem történt török irányban, ebből az következik, hogy „polcról levehető” termékeket igyekszik eladni a vállalat, vagyis potlólalgos fejlesztési költségek nem jelentkeznek.
A török piacot elemezve elég sok gyártó van jelen: BMC, Karsan, Otokar, Temsa, illetve Mercedes, Ford, Isuzu vegyesvállalatok.
Ezek közül alapvetően a BMC, illetve a Karsan jöhet szóba, mivel a többiek már elkötelezettek valamilyen futóműgyárral.
A Karsan pedig éppen májusban jelentette be megújított Jest buszcsaládját, melyből a hazai piacra termelés mellett (ahol 30-35%-ot akar elérni), évi 2.500 db midibuszt,és 2500 db minibuszt akar exportálni, főleg Olaszországba.
A török piac nagysága nem lebecsülendő, amit bizonyít, hogy mennyi buszgyárat tart el (meg exportálni is tudnak).
Scania,Volvo
Azzal, hogy egyre nő a beszállított futómű komponensek száma, még a gyenge piac ellenére is enyhe növekedés tapasztalható e régióból érkező árbevételben.
Ha a piac elkezd erősödni egyszer…(mert valamikor elfog kezdeni – ciklikus iparág)
Magyar buszgyártás
A Rába-Volvo együttműködési megállapodás megteremtette az ellátási lehetőséget. Maga a konstrukció (talán nem jött át teljesen a hírekből) irigylésre méltóan (teszik is) jól ki van találva.
A Rába adja a futóműveket és az üléseket, így kb. 30% a magyar értékhányad. Azonban a Volvo vállalta, hogy a maradék 70% értékében ellentételezés fejében magyar termékeket (főleg Rába) vásárol. (nem meglévő termékeket, hanem potlólagos új megrendelések jönnének)
Így a megrendelt buszok 100%-a magyar termelési értéket generál (ezt egyik magyar buszgyártó sem tudja elérni, max.80-85%-ot)
Már csak a megrendelések hiányoznak. Mert ha komolyan gondolták valaha is az állami szereplők a magyar buszgyártás feltámasztását, akkor most kellene tettekkel is igazolni ezt. Mert jelentős hazai megrendelés esetén miért ne lehetne a lengyelektől idecsábítani a teljes Volvo üzemet, majd innen exportálni a buszokat: ez a modell még a mostani kormányzatnak is tetszhet, ld. Audi, Mercedes, Opel.
De ehhez MEGRENDELÉS szükséges, a többi csak mellébeszélés.
Egy példa, milyen potenciált jelenthet:
Évi 200 db busz beszállítás elnyerése (vagyis nem a teljes piac kisajátítása) esetén a beszállítással és ellentételezéssel (első pár évben némi csúszással) együtt évi 10 mrd plusz bevétel keletkezne.
Ez 8%-os Ebidta hányaddal számolva +800 millió Ebidta.
ez önmagában 400 Ft-tal értékelné fel a cég árfolyamát!!
Szóval elég sokrétűek a növekedési lehetőségek, alapvetően mind a Futóműhöz (core tevékenység) kapcsolódnak, és egy kivételtől eltekintve nem függnek (szerencsére) a magyar gazdaságpolitikától, állami megrendeléstől.
Az Alkatrész is tud növekedni, mivel a VW (Fehrer) beszállítás ebben az évben fut fel, a Suzuki meg már jobban nem megy össze, de ennek a növekedésnek a mértéke, hatása jóval kisebb a Futóműnél.
Jármű esetében az állami megrendelés alacsony szinten maradása várható, itt a vasszerkezetek nyugat-európai értékesítésével próbálják pótolni a kieső bevételt.
Maga a cég gazdálkodása, illetve az árfolyam ilyen szintű eltávolódása emlékeztet a 2006-os időszakra. Abból akkor szép nagy emelkedés keletkezett (persze ahhoz kellett az akkori tulajdonosi szerkezet).
Azt gondolom, ez most sokkal nehezebben jöhet létre, de tény, hogy a cég gazdálkodása, illetve kilátásai most jelentősen jobbak, mint 2006-ban.
Célárakra már egész messze lehetne elszámolni. pl. a cégre legjobban jellemző EV/EBITDA mutatóval. Ezt az értékeltségi szintet a jövőbeni lehetőségek (busz+ellentételezés, török piac) tovább növelnék, ami a mostani ár dupláját is meghaladná.
A menedzsment előrejelzés 2013-ra az utóbbi 10 év legjobb Ebitda eredményét vetíti előre, ami legalább 4,1 mrd-ot jelent. (Az Investor interjúban elhangzott, hogy időarányosan már túlteljesítették, vagyis magasabb érték várható, ha minden így marad)
EV/Ebidta
Ezzel az előrejelzéssel 317 Ft lenne az 1 részvényre jutó EBIDTA
Az iparági átlag (gépgyártás) valahol 5,5-6,5 körül van, 6-tal számolva (10 mrd nettó hitel várható évvégére) 1130 Ft adódik.
Amennyiben figyelembevesszünk 6 mrd-ot a Városréti ingatlanra (teoretikusan ennyivel csökkenne a hitel), akkor 1600 Ft az értékeltségi szint. (mostani árfolyammal (900) az EV/Ebitda 3,8)
A jövőbeni lehetőségek Ebitda hatását óvatosan figyelembe véve (önmagában a magyar busz projekt tudna plusz 800 milliót hozni kis darabszámmal) 5 mrd-os Ebidta esetén már 2000 Ft feletti árfolyam következne. (2015-re a stratégiai tervebn 6mrd Ebidta szerepel, jó úton hakladnak efelé)
A 4,1 mrd-os Ebitda
2 mrd-os üzemi eredményt jelent, és 1,75 mrd nettó eredményt (290-es euroval),
így az 1 részvényre jutó eredmény, EPS 135 Ft,
vagyis a P/E 6,7 900-as árfolyammal (10-11-gyel 1350-1500 Ft)
1 részvényre jutó saját tőke (ingatlan nélkül)
P/BV 1 alatt,
Jelenleg (Q1) 1 részvényre 929 Ft saját tőke jut, évvégére ez névérték fölé emelkedik (1015 Ft körül). (ez a természetes védelmi vonal)
Amennyiben valaki szeretne kalkulálni az ingatlan értékkülönbözettel, akkor a 6 mrd-os érték (adóval korrigálva) 1400 Ft körüli 1 részvényre jutó saját tőkét eredményez.
Összefoglalva: alulértékelt (1500-ig nehéz lenne ellenérveket találni erre). Vajon örök ígéret marad?
nosztalgiázva, és teret engedve a másik topikban Strasbourgnak:)
mik a lényegi elemi a Q3-nak?
Futómű kiemelkedő teljesítménye:
árbevétel nagyon jól alakul ,és a Q3 üzemi is pozitív lett, amire rég nem volt példa.
Q1-Q3 üzemi szinten még szebb a helyzet, pláne historikus összehasonlításban (millió Ft):
2006: -592
2007: -698
2008:+138
2009:+19
2010: -185
2011: -295
2012:+528
Vagyis az utolsó hat évben messze nem volt ilyen eredménye a Futóműnek, a bázishoz képest pedig 823 millió Ft a javulás!
Végre az a szegmens viszi a céget, amiben van fejlődési potenciál is.
Ez válasz is arra, hogy meglátszik-e, hogy csak 1 hétre tudott nyáron leállni a Futómű.
Inkább az amerikai értékesítések (Deere, már Marmon is?) okozták ezt, Eu hozta a szezonális visszaesést, az orosz (Fák) piac azonban nem esett vissza, az EKG néha ad jeleket, de ez még nagyon nem az igazi. pár kiütés még ráférne:).
Alkatrész esetében sokminden nem mondható el, talán annyi, hogy a VW (Fehrer) egyelőre nem látszik meg a bevételben, vagyis a szállítások felpörgése vélhetően csúszik.(ez némi csalódás)
A tavalyi szintet azért hozza eredmény terén a Suzuki visszaesés ellenére is.(ez viszont nem rossz)
Jármű
Várjuk a megváltó 4. negyedévet, az MH egészben megint odacsapódik, most már egyértelműen hagyományszerűen (persze ez megint erős Q4-et fog jelenteni csoportszinten is)
Q3-ban csoportszinten nőtt (20% fölé) a fedezeti hányad, vagyis a termék összetétel jelentős mértékben a nagyobb fedezetűek felé tolódott el.
EBIDTA 2,2 milliárd, eddig. Tavaly az utolsó negyedben 2,3 milliárdot csináltak. Az idei utolsó negyedben lesz Mh és Marmon, ezt figyelembe véve meglehet esetleg a 4 mrd is?!
Nettó eredmény is pozitív 178 millió, a tavalyi metodikával (hitel átértékelést is figyelembe véve) számolva már meghaladja az 1,1 milliárdot.
Az 1 részvényre jutó saját tőke 860 Ft (ugye a fontos figyelendő szint), maihoz hasonló szintű évvégi Ft erősség esetén (ami, azért meglepne) ez akár 940 Ft is lehet (1702 szlogenje nélkül, az ingatlant miért nem…..)
Mérleg terén
A negyedévben nagyot csökkent a pénzeszköz, és viszonylag magas a hitelállomány.
Az alacsony pénzeszköz oka a követelés (+600 millió), és készletnövekedésben (+192 millió) és kötelezettség (szállító, hitel) csökkenésben (-712 millió) keresendő. tulajdonképpen a legnagyobb részt a müködő tőke igény növekedése vitte el.
Hitelfronton egyértelmű, hogy átstruktúrálás történt rövidből hosszúba, a 13,3 milliárdból így 9,8 éven túli lejáratú, míg 3,5 milliárd rövid.
Látható, hogy jelentősen csökkent ezáltal a bankoktól történő függés.
Szóval a Rábához képest egy erősebb Q3-on vagyunk túl, méghozzá úgy hogy a legjobb teljesítményt a Futómű hozta, ami ráadásul most már az egymást követő 4 negyedévben pozitív üzemit produkált, amire példa utoljára, a 2000-es évek elején volt.
A stratégiai irány jónak tűnik, az eredményesség terén is látható javulás, de ennek további növelése a legfontosabb feladat. pl az utolsó negyedben 800 milliót kellene csinálni!! A tavalyi Q4-ből kiindulva ez azért nem lehetetlen, és akkor megvan a nettó 1 milliárd eredmény, ami utoljára 2006-ban volt (de az hedge átértékelési eredménnyel együtt).
Aminek van kezdete, annak van vége is.
Amilyen a kezdet, olyan a vég is.
2007. novemberében írtam:
„Véleményem szerint elérkezett az idő, hogy a Rába topik szétváljon.
Ebben a topikban szeretném, ha kizárólag szakmai elemzések hozzászólások és beszélgetések szerepelnének, mivel ezek a láma topikban, a hsz-ek növekedése miatt eltűnnek, illetve nagyon sok időráfordítással találhatóak meg.
A láma topik tökéletes helye a piac rezzenéseinek reakcióira, az árfolyam alakulások okainak találgatására, technikai elemzésre, stb.
Hasonló jellegű hsz-eimet én is oda írogatom.”
Ez volt akkor.
Sokat nem is változott ez a megállapítás az idők folyamán, függetlenül, hogy a világ, és a Rába is változott.
Az állam (sajnos túlzóan) meghatározó tulajdonszerzése miatt kijelenthető, hogy a topik határozatlan ideig szünetel.
Vagyis most elérkezett az idő, hogy a Rába topik újra egy legyen…….
ezt a külső körülmények jelentős (egyelőre irreverzibilis) változásával lehet indokolni.
A szakmai elemzések, hozzászólások nagyrészt értelmét vesztették, a vállalat hosszútávú jövője vagy ebben bizakodás, elmélkedés is totál értelmetlen.
Minden egyes, megállapítás, vagy mondat után, oda kell rakni, ha az állam is úgy akarja.
A jelenlegi kormányzat pedig sokkal kiszámíthatatlanabb az eddigieknél, ami bizony hathat a Rába jövőjére is.
Nagyon sajnálom, mert egy transzparens, sok lehetőséget tartogató, becsületes vezetésű (igazgatóság utolsó akciójától eltekintve) magyar termelő vállalatba való befektetés (akár hosszabb távra) lehetősége korlátozódik számomra.
Szóval köszönöm az eddigi figyelmet, és sok sikert mindenkinek.
A korcsmában a WC melletti asztalt megtartom azért:)))
"...kérdés ki lesz az a tulajdonos, aki ezt még élvezni tudja..."
...ha összelehetne hozni egy "per társaságot", akkor a per idejére, - amely akár 1 évnél is több lehet -, még mindenki tudná "élvezni", - ha a kérelem tartalmazza -, a "vételi ajánlat" felfüggesztését...!
...egy ilyen "per társaságban", - rám -, lehetne számítani, mint MEGHATALMAZÓRA...!
emlékeim szerint nincs nincs benne az alapszabályban, hogy erről lehet dönteni 75%-kal.
persze bele lehet tenni 3-4 hónap alatt, de ebből már lehet következtetni a szándékra.
...hmm...!
...nem 75 % szükséges, hanem 90 %...!
...szerintem, ez nemigen várható, ilyen ajánlati ár esetén...!
...ám, például jogfenntartással még így is össze jöhet, de szerintem, alig hihető, hogy erről a lehetőségről - egyáltalán -, tud-e valaki is, illetőleg az is kérdéses, hogy így egyáltalán befogadják-e...?
...horribilis "zsiványság" fedezhető fel, magában az ajánlatban is, de a tájékoztatásban még több...!
Először olvastam a sajtóban /HVG/ " egy intenetes közösség által szorgalmazott 1142 árról". Ugy látszik észrevették, ez már haladás. Egy kérdésem lenne: nekem NYESZ számlan van- én nem adom oda, mi van ha elérik a 75 -öt és kivezetik, hogy tudom értékesiteni a tőzsdén kivül, mondom NYESZ számlán van???
"...esetleg ha megjelentik az ingatlant a mérlegben is! az növelné rendesen (állam képviselői gyanítom, hogy támadásnak vennék..)"
...ha, perre kerül sor, akkor ELKERÜLHETETLEN a 2011-es évi auditált mérlegben, a hitelesített ingatlan érték "megjelenítése"...!
...szerintem...!
...igaz, a bírósági keresetnek szükséges tartalmaznia ezt az igényt, amit a bíróság elrendelhet...!
ugyan teljesen indifferens a jelenlegi helyzetben de, íme egy elmélkedés:
a Rába átlagfedezete 15-20% körül alakul a 270-es tervárfolyam mellett.
a jelenlegi 315-ös árfolyam önmagában (50%-os importhányadot feltételezve) 8%-os fedezet (értsd versenyképesség) javulást eredményezne.
alapul véve a 2011-es bevételt, vagyis stagnálást feltételezve 2012-re ez 3 mrd plusz eredményt hozna.
ha megtörténik a nagy összeborulás, piaci összeomlás, akkor jelentős piac csökkenést okozna a tgk. piacon.
ez nem lesz akkora, mint 2008-ban (akkor 50%-os csökkenés volt), hiszen a kiindulási bázis már sokkal kisebb.
egy 20%-os általános piac csoökkenés esetén, tartósan gyenge forinttal (315-ez valószínűsíthető összeomlás esetén) is kb. 1 mrd-dal jobb eredményt tud elérni a Rába 2012-ben.
szóval ilyen brutál hatása van a gyenge forintnak...
kérdés ki lesz az a tulajdonos, aki ezt még élvezni tudja...
a következő módszert dolgoztam ki annak becslésére hogy mennyi kisbefektető adja oda:
- 09.30-as részvénykönyvben a kisbefektetők által tulajdonolt átlagos részvény nagyságának meghatározása a nagyobb 10-15e db feletti tulajdonosok kiszűrésével.
- az ajánlat utáni kötéslistákban az 5-10e db alatti kötések kiszűrése és kumulált összegük - ennyien adták oda feltehetően.
- mi van ha a nagy forgalmat az alapok generálták árfolyam nyereség rendezése céljából - csak ezt meg akkor van értelme csinálni ha odaadják... - de csak nem a maguk ellenségük...
Az alapok vajon nem próbálják meg a jogi utat?
simán benyelik a 815-öt a 2000 felett megvett részvényeikkel ?????
van itt valami érintett alapkezelő??
Miért nem szólaltatják meg őket a sajtóban???
Pedig arra kell mozogni, hogy a 2011-es mérlegben már a valós, 2011-es értékbecslés legyen az ingatlanról. Arányosan figyelembe véve pl. az idei ingatlan tranzakcióját is a cégnek.
a hedge csak becslés, nem realizált veszteség és nyitott kötési állomány alapján.
a készlet azért nem nőtt akkorát szerintem, mert a teljes mennyiséget Q4-ben gyártják le, vagyis nem volt akkora készletre gyártás a Q3-ban.
immat javak a fejlesztési intézettel lehet kapcsolatban (nincs eredményhatása, csak écs-n keresztül)
nem fog nőni érdemben a saját tőke, mert elszállt a forint árfolyama, és nem valószínű, hogy évvégre vidsszatér 280-290-es sávba. így a nettó eredmény nem tudja érdemben növelni a saját tőkét, esetleg ha megjelentik az ingatlant a mérlegben is! az növelné rendesen (állam képviselői gyanítom, hogy támadásnak vennék..)
a halasztott adóval nem eltüntették az eredményt, hanem fel kellett oldani (elhatárolt veszteség felhasználása, hedge realizálás miatt), akkora nagyságrend már nem maradt egyébként sem.
kérdezhetek?
- a hedge kötési árfolyamot hogyankövetkezteted ki? (csak az ügylet nagyságot adják meg nem?)
- a honvédségi árbevétel nem jelenik meg, de a termelés gondolom folyik - nem kellene a készletnek (befejezetlen termelés) jelentősen nőni? (amugy nőtt - de nem az általam várt több mrd Ft-os értékben.
- immat. javak. jelentősen nőnek +200M és még 100M écs is el lett számolva. Ez azt jelenti 300M-t fejlesztésre költöttek!? (ennyivel kevesebb eredmény?).
- a menedzsment előrejelzés szerint ki lehet számolni az év végi EBITDA-t s a nettót lassan becsülni árfolyamok szintjén...
Nem lehet h érdemben nő a saját tőke?
(ha esetleg új ajánlat lenne 2012-ben....)
de nem fog mert a halasztott adóval úgyis eltüntetik az eredményt mint ahogy a korábbi 2 évben is tették,
ezért is nem valós a tőke helyzet.
Fizet érte az állam vagy 8-10 mrd Ft-ot és év végére lesz a cégben mennyi KÉSZPÉNZ??
2-3 mrd Ft.....
Összességében javuló piaci környezet:
Brutális USA növekedés (árnyalja a képet, hogy innen átfordult az értékesítés az eu piacra), mely 2011 végéig kitart.
Eu piac szintén erőteljes növekedés, némi lassulás negyedév végén (Scania jelzés).
Ami nagyon jó hír:
Mezőgazdasági futómű az amerikai régióban továbbra is erős, az eu piacon azonban szignifikáns növekedés tapasztalható!! erről kevés szó esik, pedig egyre markánsabb.
Az orosz tgk is jól muzsikált azonban negyedév végére lassulást mutat.
Egyetlen rosszabb hír a buszpiac stagnálása (nem sikerül a piacrajutás az alacsonypadlós buszok esetében, most inkább azokat vették.
Szóval piac tekintetében több a jó hír.
A már említett menedzsment terv teljesítés megerősítése is jó hír, ebben indirekt benne van a honvédelmi szállítások folytatása, ,mert anélkül nehezen elképzelhető ekkora eredmény egy negyedév alatt.
Még két kisebb apróság:
A hitelállomány megugrott ugyan, melynek az okai:
-részben az árfolyamváltozástól (csak ebben a negyedben 1,36 mrd nem realizált növekmény
-gyanúm szerint a támogatásokkal kapcsolatos beruházások, és a támogatási rész előfinaszírozása miatt,
-még nem folyt be az ingatlanértékesítés vételára.
inkább átmeneti tehát a megugrás, főleg ha az utolsó negyben 2,2 mrd EBIDTA (pénz) termelődik.
ezenkívül az ingatlan bevétel is befolyik, meg némi támogatás is, így már Q4-ben jelentősen csökkenhet.
Nem hedgelték el magukat a 3.negyedben, mindössze 10 millió eur-t kötöttek 283 körüli kötési átlagáron. (a 270 és 283+kamatkülönbözet részt megnyerték, a zárásig felmerülő veszteség meg csak átfut rajtuk, hatása 0 lesz, mert megjelenik az üzemiben plusszal.)
A Q3 mélységekbe menő elemzése nélkül a legfontosabb mondat:
„Az év egészére nézve tervszámainkat – a 10%-os árbevétel növekedést
és a változatlan EBITDA szintet – a várhatóan kiemelkedően erős negyedik negyedéves
eredményeinkkel fenntartjuk.”
Tehát, ha teljesül a minimum cél az a következő Q4-es adatokat jelenti:
Árbevétel: 13 mrd!
Üzemi eredmény: (1,1 mrd de az ingatlan eladás egyszeri hatását kiszűrve) 1,7 mrd a korrekt
Ebidta: (1,6 mrd, de az ingatlan eladás miatt) 2,2 mrd lenne a korrekt
Szóval ez tényleg brutális negyedév.
Az ingatlan értékesítés hatását figyelmen kívül hagyom, mert a tervben sem szerepelt, a Rába is mindig korrekt volt ebben, vagyis egyszeri tételek hatása nélkül nézik a terv-tény analízist.
Esetleg örülnék, ha menedzsment ezt pontosítaná holnap.
A nettó eredményt csakis az évvégi devizaárfolyam (hitel átértékelés) fogja meghatározni, mármint az előjelét.
Valahol a 300-as euro a 0 pont. (ka kisebb lesz plusz az eredmény, ha nagyobb mínusz.)
Nem történt csoda.
Senki nem akar szembemenni az autópályán….
Az Igazgatóság tehát (némileg cserbenhagyva a régi részvényeseket és a gerincük hajlíthatóságát) az ajánlat elfogadását javasolja.
Mit is mond?
Egyrészt figyelembe vették azt, hogy
- mivel a Pszáf elfogadta az ajánlatot, ezért megfelel a Tpt-ben meghatározott követelményeknek.
- mivel a Pszáf határozata megerősíti, az ajánlati ár meghatározása is megfelelően történt.
Finom üzenet mindenkinek, fentieket alapvetően a PSZÁF jóváhagyása miatt kell elmondaniuk. Tehát politikus viselkedés, mert azt állítják, hogy mivel a PSZÁF rábólintott, ezért rendben lévő. (valljuk be, mást nem is mondhatnak)
Vagyis a PSZÁF a felelős, ő az a szűrő, akinek az a feladata lett volna, hogy ezt a részt véleményezze.
Az üzenet ebből számomra az alábbi:
Részvényesek, ebbe nem akarunk (tudunk) beleszólni, ez a Ti harcotok, hogy minden tényezőt figyelembevett-e a Pszáf.
Aztán jön egy érdekesen (érthetetlenül) megfogalmazott mondat:
„A Szakértői Vélemény tartalma szerint az Ajánlati Ár méltányos, valamint, hogy a független pénzügyi tanácsadó véleményének kialakítása során figyelembe vette az éves beszámolóban szereplő ingatlanvagyont.”
Itt azt gondolom érthetetlen módon kiléptek a szakértői vélemény adta védőháló sugarából.
Két ok miatt:
az első:
valaki látta azt a kijelentést a szakértői véleményben, hogy figyelembe vette a beszámolóban szereplő ingatlanvagyont?
Mert hogy óvatosságból ilyet bizony nem írt le a szakértő!! Így kihegyezve, és egzaktul kijelentve pláne nem.
A második:
Azt írják „a szakértői vélemény tartama szerint az ajánlati ár pénzügyi szempontból méltányos.”
A könyvvizsgálói furfang működött.
Mert a szakértő azt mondotta:
„Az említett KORLÁTOZÓ feltételeket figyelembe véve véleményünk szerint az ajánlati ár pénzügyileg méltányos.” (vagyis nem mondott ő olyat, hogy méltányos. hanem azt mondta ezekkel a korlátozásokkal!, és bizony ez nagyon nagy különbség)
Vagyis korlátozta a véleményét (csak ezt ilyen szép udvariasan kell megfogalmazni), azaz kialakított véleményében két dolgot nem vett figyelembe:
Mivel a PSzáf határozatában jóváhagyta az Ajánlati Árat, így „nem vizsgáltuk az Ajánlati Ár jogszabály szerinti felelősségét.” (Pszáfra mutogatás)
A másik:
„Véleményünket jelentősen befolyásolhatja a Rába által tulajdonolt ingatlanok, értékelés szempontjában fennálló lehetséges piaci értéke..…Pontosabb, az ingatlanokra vonatkozó ettől eltérő piaci érték rendelkezésre állása esetén akár érdemben is befolyásolhatja a részvények becsült értékét.” (megjegyzés: nem tudom, mi kell a pontosabb értékhez…)
És ez is a korlátozások között szerepel.
Tehát tulajdonképpen a következő a szakértői vélemény lefordítva:
Az ajánlati ár megállapítását és az ingatlanok piaci értékét kivéve (korlátozva) az ajánlati ár pénzügyi szempontból méltányos.
és még nem beszéltem a megbízási részről:
a megbízás tárgya, hogy az ajánlati ár pénzügyi szempontból méltányosnak tekinthető-e a részvényesek számára, az Ajánlat egyéb aspektusainak VIZSGÁLATA NÉLKÜL.
Mindig ilyen munkára vágytam volna! Leírni a véleményt a problémás területek korlátozásával, illetve úgy szerződni, hogy vitatható aspektusokat meg nem kell véleményezni.
1702,
emiatt semmilyen felelősség nem fogja őket terhelni, ők korlátozó tényezőként vették figyelembe az ingatlankérdést (dupla koton: azért kikötötték, hogy csak az Igazgatóság felé áll fenn a felelősségük)
szóval az Igazgatóság itt egy kicsit túlszaladt, mert véleményem szerint nem teljesen úgy, meg azt mondta a szakértő.
A végére azért bele tették, hogy ez a szakértő felhívta a figyelmet (a figyelem felhívás és a korlátozás között könyvvizsgáló szakmailag óriási a minőségi különbség!), hogy a Városréti ingatlan (338 m Ft-os nyilvántartási ár) hosszú távú piaci értékének változása befolyásolhatja a Társaság egészének az értékét.
tehát nem felhívta a figyelmet, hanem korlátozta a véleményét!
Remélem érezhető a minőségi különbség.
Valószinűleg nem, mert jön létre az iparágban jelentős piaci részesedés koncentráció....
Amugy ezt hogy képzelték?
Kiírják a Volán tendereket, s majd a piaci szereplőkkel versenyezve elindul
az állami tulajdonban lévő Ikarusz-Rába kettős is?
és jéé véletlenül ő fog nyerni?
Az ingatlanvagyon megszerzése a cél. Minden más csak maszlag. Bár gondolom ezt a győri polgármester jobban tudja bárkinél.
Kíváncsi lennék ki volt ennek az államosításnak a kitalálója, beterjesztője?!
- szerintem aki egyetért, az szintén adja be a pszaf-hoz.
Bizzunk benne.
Bár egy számunkra pozitív döntés azokon a kisbfeketetőkön akik már eladták nem tudna segíteni....
mivel az államnak muszály ajánlatot tennie -s ha kimondják, hogy ez nem megfelelő - akkor tényleg 1141-en KELL ajánlatot tennie..(?).. viszont akkor sok embernek kárt okozott a BÉT hogy már feltette... bár ott van rajta, hogy nem jóváhagyott ajánlat..
- vajon mennyi kisbefektető adhatta oda tegnap? érdemes lenne megnézni a kötéslistában mekkora aránya van pld. a 3e db alatti tételeknek?
- a többi alap tulajdonostárs magatartása számunkra kiderülhet-e a vételi ajánlat lejártáig? nem valószinű..
- ha 50% körüli tulajdonos lesz az állam megteheti-e hogy osztalék jóváhagyása nélkül vegyen ki pénzt a cégből? szerintem nem - vagy osztaléknak kell lennie vagy a saját tőkének kell növekednie - tehát megéri tulajdonosnak maradni.
- hasonló a helyzet az ingatlan "kijátszásával" - a vagyonnak a cégben kell maradnia (?)
Törölt felhasználó2011. 11. 09. 09:34
#1715
Többek közt egy ilyen beadvány is ment a PSZÁF-hoz:
"Tisztelt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete!
Tárgy:Az MNV Zrt. Rába Nyrt. részvényeire tett nyilvános ajánlatával kapcsolatos panasz, kifogás
Alapvető feltevés, hogy az ajánlati ár nem tükrözi a 2010-es auditált beszámolóban közzétett valós saját tőkét, így félrevezető lehet, mert nem kezeli az IFRS szerint bemutatott befektetési ingatlan piaci értékét.
A részvények ellenértékének meghatározása a Tpt. szerint
72. § (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén
aa) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
ab) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
ac) amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
ad) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
ae) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
af) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és
ag) az egy részvényre jutó saját tőke értéke
közül a legmagasabb összeg;
ebből számunkra az ag) pont releváns.
Ugyanezen pargrafus (5) bekezdése szerint:
(5) Saját tőkeként
a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b) ha a céltársaság nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.
A fenti szabályozás célja a meglévő részvényesek védelme, mert az ajánlati ár kialakításakor vagy a piaci átlagárból, vagy az ajánlattevő legmagasabb beszerzési árából, vagy az egy részvényre jutó saját tőkéből kell a nagyobbat választani.
Az előírás arra is irányul, hogy a részvényesnek legalább a beszámolóban szereplő saját vagyont elérő ajánlatot kell felajánlani (így laikusként sem járnak rosszul, mert védi őket a szabályozás).
A Rábánál azonban az IFRS szabályozás miatt speciális helyzet alakult ki, mert a társaság tényleges saját vagyona az IFRS 40 előírása miatt két helyen jelenik meg a beszámolóban.
Egyrészt a mérlegben a saját tőke mutatja, másrészt a kiegészítő mellékletben, ahol a befektetési ingatlan tényleges, könyvvizsgáló által elfogadott értéke került bemutatásra.
Emiatt a speciális helyzet miatt a tényleges 1 részvényre jutó saját vagyont a beszámolóból kell kiszámolni, oly módom, hogy az 1 részvényre jutó saját tőkét korrigálni kell a kiegészítő mellékletben szereplő befektetési ingatlan értékkülönbözetével.
Mindjárt felhívnám a Tisztelt Felügyelet figyelmét egy formai hibára az ajánlatban, miszerint az egy részvényre jutó saját tőke megállapítása esetében helytelen a számítás:
A vételi ajánlatban 747 Ft szerepel, ami a 2010-es konszolidált saját tőkéből (ingatlan értékkülönbözet nélkül) indul ki, és ezt osztja az összes részvény darabszámmal.
10.059.270 ezer Ft/13.473.446=746,59=747 Ft.
A hiba oka az, hogy a konszolidált saját tőké 13.473.446 db részvénnyel osztották, miközben a saját részvényeket figyelmen kívül kellett volna hagyni belőle, hiszen az IFRS előírások miatt a saját tőkében sem szerepelnek (IFRS szerint levonják belőle, azaz a jegyzett tőkét csökkentik).
Mivel a számlálóból levonták (csökkentették) a nevezőből is le kell vonni a számoláskor. Irányadó erre a mérleg jegyzett tőke sora is, melyben a jegyzett tőke 12.550.920 ezer Ft, vagyis a beszámolóban szereplő saját részvénnyel korrigált részvényszám 12.550.920 darab.
Így ezzel a db-bal kellett volna osztani a saját tőkét:
10.059.270 ezer Ft/12.550.920= 802 Ft. (kerekítve)
Az egy részvényre jutó saját tőke helyes összeg tehát 2010-ben 802 Ft volt. (ezt megerősíti a Társaság 2010. éves jelentés 3.oldalán szereplő táblázat is, mely szerint az 1 részvényre jutó saját tőke 802 Ft., ld. www.raba.hu /befektetői oldal/ éves jelentések)
Az eredeti ajánlati árat ugyan nem befolyásolja, de lényegesen magasabb, mint a nyilvános ajánlatban közétett érték, ami hátrányosan befolyásolhatja a felhasználókat.
A Tpt. jogszabály megkerülésére ad lehetőséget, illetve a szabály nem megfelelő alkalmazása hátrányosan érintheti a részvényeseket, amiatt hogy a Nemzetközi Számviteli Standardok (IFRS) előírásai kétféle lehetőséget adnak a befektetési ingatlanok kimutatására.
Az IFRS 40 előírása szerint a befektetési ingatlanokat piaci értéken kell kimutatni a mérlegben (saját tőkében), vagy a kiegészítő mellékletben kell közzétenni ugyanazt az értéket. A könyvvizsgálónak kötelező ellenőriznie, bármelyikre esik a választás. 2010-ben ez megtörtént, a könyvvizsgáló elfogadta a 6 mrd Ft-os ingatlanértéket (ez teljes egészében a Városréti ingatlan értéke).
A két megoldás az IFRS szerint egyenértékű, ugyanazt az információtartamot kell jelentenie a felhasználóknak, választani lehet közülük, de a választás értelemszerűen nem okozhat kárt a tulajdonosoknak, hiszen ugyanazon vagyontárgy ugyanazon értéken történő bemutatását jelenti.
A Rába a 2. megoldást választotta (adminisztrációs egysszerűsítés miatt), vagyis a kiegészítő mellékletben teszi közzé a könyvvizsgáló által jóváhagyott piaci értéket. Ez a Rába esetében 6 mrd Ft. A vételi ajánlat alapját képező beszámolóban azonban ugyanez az ingatlan könyv szerinti értéken (338 millió Ft) szerepel, vagyis ami az IFRS előírásai szerint egyenértékű, az különbséget okoz a saját tőkében. A különbség igen jelentős 5.662 millió Ft (részvényenként 420 Ft), IFRS előírás szerinti halasztott adóval korrigálva 340 Ft/részvény.
Az ajánlati ár ezt a korrekciót egyáltalán nem tartalmazza, emiatt félrevezető lehet, mert nem veszi figyelembe ezt a különbözetet, így a Tpt. szó szerinti előírása két különböző értéket eredményez az IFRS tv. előírások közötti választás miatt, miközben ez az értékelés ugyanazon vagyontárgynak ugyanakkora értéken történő bemutatását jelenti, vagyis különbséget nem okozhat a tulajdonosok kárára.
Már pedig a Rába részvényekre tett ajánlattétel során ez történik, mert 815 Ft-os ajánlat nem tükrözi a fent említett 340 Ft-os értékkülönbözetet, így előfordulhat, hogy egy részvényes a többiek kárára előnyhöz jut, úgy hogy a valóságos értéknél (ami számvitelileg egyértelműen levezethető) jelentősen kisebb összeget kell ajánlania a részvényekért.
Kérem emiatt az ajánlati ár felülvizsgálatát, annak minimális 1.142 Ft-ra (802+340) korrigálását, amely már megfelelően tükrözi az IFRS előírásai szerint értékelt ingatlant értékét, ezzel együtt a vállalat értékét, és nem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlattevő részvényes a helytelenül megállapított ajánlati ár segítségével előnyhöz jusson.
a 6 mrd-os ingatlanérték konkrétan hanyadik oldalon és sorban van feltüntetve mert konkrét hivatkozás nélkül jogilag ez nem bizonyíték hogy szerintünk 6 mrd.
légyszíves nevezd meg a fellelhetőségi helyet is
Többek közt egy ilyen beadvány is ment a PSZÁF-hoz:
"Tisztelt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete!
Tárgy:Az MNV Zrt. Rába Nyrt. részvényeire tett nyilvános ajánlatával kapcsolatos panasz, kifogás
Alapvető feltevés, hogy az ajánlati ár nem tükrözi a 2010-es auditált beszámolóban közzétett valós saját tőkét, így félrevezető lehet, mert nem kezeli az IFRS szerint bemutatott befektetési ingatlan piaci értékét.
A részvények ellenértékének meghatározása a Tpt. szerint
72. § (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:
a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén
aa) a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
ab) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
ac) amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,
ad) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül érvényesített vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
ae) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,
af) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és
ag) az egy részvényre jutó saját tőke értéke
közül a legmagasabb összeg;
ebből számunkra az ag) pont releváns.
Ugyanezen pargrafus (5) bekezdése szerint:
(5) Saját tőkeként
a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy
b) ha a céltársaság nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.
A fenti szabályozás célja a meglévő részvényesek védelme, mert az ajánlati ár kialakításakor vagy a piaci átlagárból, vagy az ajánlattevő legmagasabb beszerzési árából, vagy az egy részvényre jutó saját tőkéből kell a nagyobbat választani.
Az előírás arra is irányul, hogy a részvényesnek legalább a beszámolóban szereplő saját vagyont elérő ajánlatot kell felajánlani (így laikusként sem járnak rosszul, mert védi őket a szabályozás).
A Rábánál azonban az IFRS szabályozás miatt speciális helyzet alakult ki, mert a társaság tényleges saját vagyona az IFRS 40 előírása miatt két helyen jelenik meg a beszámolóban.
Egyrészt a mérlegben a saját tőke mutatja, másrészt a kiegészítő mellékletben, ahol a befektetési ingatlan tényleges, könyvvizsgáló által elfogadott értéke került bemutatásra.
Emiatt a speciális helyzet miatt a tényleges 1 részvényre jutó saját vagyont a beszámolóból kell kiszámolni, oly módom, hogy az 1 részvényre jutó saját tőkét korrigálni kell a kiegészítő mellékletben szereplő befektetési ingatlan értékkülönbözetével.
Mindjárt felhívnám a Tisztelt Felügyelet figyelmét egy formai hibára az ajánlatban, miszerint az egy részvényre jutó saját tőke megállapítása esetében helytelen a számítás:
A vételi ajánlatban 747 Ft szerepel, ami a 2010-es konszolidált saját tőkéből (ingatlan értékkülönbözet nélkül) indul ki, és ezt osztja az összes részvény darabszámmal.
10.059.270 ezer Ft/13.473.446=746,59=747 Ft.
A hiba oka az, hogy a konszolidált saját tőké 13.473.446 db részvénnyel osztották, miközben a saját részvényeket figyelmen kívül kellett volna hagyni belőle, hiszen az IFRS előírások miatt a saját tőkében sem szerepelnek (IFRS szerint levonják belőle, azaz a jegyzett tőkét csökkentik).
Mivel a számlálóból levonták (csökkentették) a nevezőből is le kell vonni a számoláskor. Irányadó erre a mérleg jegyzett tőke sora is, melyben a jegyzett tőke 12.550.920 ezer Ft, vagyis a beszámolóban szereplő saját részvénnyel korrigált részvényszám 12.550.920 darab.
Így ezzel a db-bal kellett volna osztani a saját tőkét:
10.059.270 ezer Ft/12.550.920= 802 Ft. (kerekítve)
Az egy részvényre jutó saját tőke helyes összeg tehát 2010-ben 802 Ft volt. (ezt megerősíti a Társaság 2010. éves jelentés 3.oldalán szereplő táblázat is, mely szerint az 1 részvényre jutó saját tőke 802 Ft., ld. www.raba.hu /befektetői oldal/ éves jelentések)
Az eredeti ajánlati árat ugyan nem befolyásolja, de lényegesen magasabb, mint a nyilvános ajánlatban közétett érték, ami hátrányosan befolyásolhatja a felhasználókat.
A Tpt. jogszabály megkerülésére ad lehetőséget, illetve a szabály nem megfelelő alkalmazása hátrányosan érintheti a részvényeseket, amiatt hogy a Nemzetközi Számviteli Standardok (IFRS) előírásai kétféle lehetőséget adnak a befektetési ingatlanok kimutatására.
Az IFRS 40 előírása szerint a befektetési ingatlanokat piaci értéken kell kimutatni a mérlegben (saját tőkében), vagy a kiegészítő mellékletben kell közzétenni ugyanazt az értéket. A könyvvizsgálónak kötelező ellenőriznie, bármelyikre esik a választás. 2010-ben ez megtörtént, a könyvvizsgáló elfogadta a 6 mrd Ft-os ingatlanértéket (ez teljes egészében a Városréti ingatlan értéke).
A két megoldás az IFRS szerint egyenértékű, ugyanazt az információtartamot kell jelentenie a felhasználóknak, választani lehet közülük, de a választás értelemszerűen nem okozhat kárt a tulajdonosoknak, hiszen ugyanazon vagyontárgy ugyanazon értéken történő bemutatását jelenti.
A Rába a 2. megoldást választotta (adminisztrációs egysszerűsítés miatt), vagyis a kiegészítő mellékletben teszi közzé a könyvvizsgáló által jóváhagyott piaci értéket. Ez a Rába esetében 6 mrd Ft. A vételi ajánlat alapját képező beszámolóban azonban ugyanez az ingatlan könyv szerinti értéken (338 millió Ft) szerepel, vagyis ami az IFRS előírásai szerint egyenértékű, az különbséget okoz a saját tőkében. A különbség igen jelentős 5.662 millió Ft (részvényenként 420 Ft), IFRS előírás szerinti halasztott adóval korrigálva 340 Ft/részvény.
Az ajánlati ár ezt a korrekciót egyáltalán nem tartalmazza, emiatt félrevezető lehet, mert nem veszi figyelembe ezt a különbözetet, így a Tpt. szó szerinti előírása két különböző értéket eredményez az IFRS tv. előírások közötti választás miatt, miközben ez az értékelés ugyanazon vagyontárgynak ugyanakkora értéken történő bemutatását jelenti, vagyis különbséget nem okozhat a tulajdonosok kárára.
Már pedig a Rába részvényekre tett ajánlattétel során ez történik, mert 815 Ft-os ajánlat nem tükrözi a fent említett 340 Ft-os értékkülönbözetet, így előfordulhat, hogy egy részvényes a többiek kárára előnyhöz jut, úgy hogy a valóságos értéknél (ami számvitelileg egyértelműen levezethető) jelentősen kisebb összeget kell ajánlania a részvényekért.
Kérem emiatt az ajánlati ár felülvizsgálatát, annak minimális 1.142 Ft-ra (802+340) korrigálását, amely már megfelelően tükrözi az IFRS előírásai szerint értékelt ingatlant értékét, ezzel együtt a vállalat értékét, és nem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlattevő részvényes a helytelenül megállapított ajánlati ár segítségével előnyhöz jusson.
Budapest, 2011. november 8.”
Konkluzió:
Látható, a 815- Ft-os ajánlati árral az állam részvényenként 327 Ft-ot vesz el a jelenlegi tulajdonosoktól. Ennyivel jár jobban a többi részvényes rovására, amennyiben a PSZÁF jóváhagyja a vételi ajánlatot ezzel az ajánlati árral.
Ez azért fordulhatott elő, mert a befektetési ingatlan értéke nem a beszámoló saját tőkéjében, hanem a kieg. mellékletében jelenik meg. Azonban ez csak számviteli választás következménye, attól még a valóság ugyanaz. (ugyanúgy működik, mintha a mérlegben kerülne kimutatásra, a kiegészítő mellékletben is ugyanúgy közzé kell tenni a befektetési ingatlan valós értékének változását évről-évre.)
Tény, hogy a Városréti ingatlant befektetési ingatlannak minősítették az IFRS előírása alapján, ezért piaci értéken kell nyilvántartani, és kimutatni a beszámolóban. A piaci értéket könyvvizsgáló elfogadta, auditálta. A kimutatás megjelenítési formája kétféle lehet: vagy a mérlegben, vagy a kiegészítő mellékletben.
A Tpt. ajánlati ár szabályozása még azelőtt készült, mielőtt kötelezővé tették, hogy a tőzsdei cégek csak IFRS szerinti konszolidált beszámolót kell, hogy készítsenek. Emiatt a szabályozás nem is tér ki ilyen esetekre.
Azonban levezethető, hogy a kétféle számviteli választás ugyanazon vagyontárgy ugyanazon értékét jeleníti meg a beszámolóban, vagyis ugyanolyan információtartalamat jelent a felhasználóknak (értsd: mindenki tiszában van azzal, hogy az ingatlanérték különbözete növeli a saját tőke értékét.) Ha beállítják a mérlegbe egyértelmű a helyzet, ha nem, akkor meg a pontos piaci értéknek szerepelnie kell a beszámolóban, így az értékkülönbözetről minden információ adott, vagyis egzakt módon hozzáadható a saját tőke értékéhez. Az így korrigált saját tőke érték, már ugyanazt az eredményt adja, mintha a másik választás szerint a mérlegben jelenne meg.
Emiatt nem lehetne különböző ajánlati árat megállapítani, attól függően, hogy milyen módon kerül bemutatásra az ingatlan. Mindkét esetben ugyanaz a megállapított piaci érték, vagyis ugyanolyan hatása VAN a vállalat saját tőkéjére.
A PSZÁF-nak ezt figyelembe kellene vennie, hiszen a feladata a jelenlegi részvényesek védelmére is kiterjed, azaz az ajánlattevő csak a saját tőkét= beszámolóban megjelenő, egzaktul kimutatható, saját vagyont (vagy a piaci árat) meghaladó ajánlatot tehessen.
Vajon elképzelhető-e, hogy egy állami szervezet elmarasztaló határozatot hoz az állammal szemben?:(
köszi, szerintem ez korrekt (halasztott adóval szerintem senki nem számolt),
így is jelentős különbség a
815 - - 1141,
ezt nem lehetne figyelmen kívűl hagyni..
szerintem azt a hibát követték el, hogy ráértek volna megvenni a 10%-ot a kisbefektetőktől piacin, úgy hogy szépen lassan 800-ig húzzák az árfolyamot, majd ekkor megvenni a maláj részét és 35% körüli részesedéssel kiadni egy magasabb - korrekt ajánlatot.
több helyen is olvastam, hogy a vételi ajánlat korrekt:
nos akkor bemutatom mi LETT VOLNA a korrekt ajánlat:
először is pontosan kellett volna meghatározni az 1 részvényre jutó saját tőkét, mert az nem 747 Ft, hanem 801 (rosszul osztottak, az srv-t figyelmen ívül kell hagyni, hiszen a saját tőkében sem szerepel).
ebben még nem vették figyelembe a városréti ingatlan értékét, hiszen az a beszámoló kiegészítő mellékletében szerepel.
vagyis a beszámoló tartalmazza a könyvvizsgáló által is hitelesített tényleges vagyont.
Az ingatlan értéke 6 mrd, a mérlegben 338M Ft szerepel, vagyis a tulajdonosokra jutó auditált értékkülönbözet 5,662 MFt. Az IFRS előírások közötti választás csak számviteli technikai dolog, ami nem okozhat kárt a tulajdonosoknak, hiszen ugyanazon vagyontárgy ugyanazon értéken történő bemutatását jelenti. (ebből a szempontból mindegy, hol jelenik meg)
vagyis az 1 részvényre jutó vagyon meghatározásához minden információ adott.
Az IFRS szrinti halasztott adóval (19%) korrigálni kell a különbözetet, ami így 4.586 M Ft lesz, vagyis 1 részvényre további 340 Ft jut az auditált ingatlanértékből.
vagyis a korrekt ajánlat 801+340=1141 Ft/részvény lett volna.
ebben az esetben vették volna figyelembe a beszámolóban szereplő összes információt.
talán a PSZÁF helyreigazíthatná ezt, de legalább az Igazgatóság felhívhatná a többi tulajdonos figyelmét erre a problémára!
"Sok értelme nincs mostanában erre az oldalra írni..."
Szerintem sokan olvassuk nagy érdeklődéssel,úgyhogy van értelme,hogy strapálod magad.Köszönjük.
Üdv:
Igen, ezért kérdezem. A rába piacát még stabilabb gazdasági körülmények között sem igazán érdekli a "nem realizált" kitétel.(Ezért nem lesz egy sikersztori a Q3, ha nem kíséri valami extra bejelentés.)
Q4 negyedéves átlagárnak szerintem reális egy 280-285 körüli érték, de ha azt egy átlagnál gyengébb záróár optikailag lehúzza majd, akkor a Q4-re se lesz érdemi pozitív reakció, aminek szerintem komoly következményei lehetnek. A Q4-el a menedzsmentnek dupla hatost kell dobnia.
igazából a dec 31-es árfolyam a hitelátrétékelés miatt fontos.
a negyedéves átlagárfolyam hat az ebidtára, ha az 300 körüli lesz, még szebb számok várhatóak.
(ez még durva becslés, a Q3 számai után lehet finomítani, de a nagyságrendet nem érinti)
Sok értelme nincs mostanában erre az oldalra írni, az árfolyam olyan szinten eltér a vállalat értékétől, hogy már-már nevetséges bármit ideírni.
De a hagyomány, az hagyomány. Újból eltelt egy negyedév.
Szokványos, szezonálisan leggyengébb negyedév, nyári leállással. Némileg a Suzuki erősebb lesz, mert ebben a negyedben kezdték pótolni a Fukusima miatt kieső termelést.
Nem szokványos forintgyengülés az utolsó hónapban, aminek jótékony hatása így csak a negyedév harmadában érvényesült, viszont brutális hatása van a hitelátértékelésen keresztül a nettó nyereségre.
Az árbevétel a fent említettek miatt kb. 8,4 mrd körül lehet, a leállás miatt minimális üzemi veszteség (pár tízmillió) várható. (Jármű érdemi bevétellel nem számolok ebben a negyedben sem, így szinte mind a negyedikben realizálódik).
A hitelátértékelés miatt viszont milliárd körüli nem realizált veszteség veri szét optikailag a képet, na meg a nettó eredményt, ami így a negyedéves szinten -1,1 mrd körül alakulhat.
A szívinfarktus közeli állapotból lendüljünk azonnal tovább a Q4-re.
Amit én személy szerint brutálisan erősnek, még a közelmúlt (2007-2008) legerősebb éveit is bőven túlszárnyalónak tartok.
A mostani Figyelőben megjelent (a legjobb hazai üzleti márka újbóli elnyerése kapcsán) már egy szokásosan óvatos Pintér nyilatkozat is efelé mutat: „Idén, egy erős negyedik negyedévvel várhatóan tovább növeljük árbevételünket.”
Mit jelent ez számokra lefordítva?
A negyedéves árbevétel (ilyen árfolyammal pláne) elérheti a 13 milliárdot, az üzemi eredmény 1,4 milliárd! (nem, nem írtam el), vagyis a negyedéves EBIDTA 2 mrd körül alakulhat.
A negyedév nettó eredményét a december 31-es árfolyam határozza majd meg, de 282-es évvégi euroval számolva a negyedév nettó eredménye 1,6 mrd lehet.
Na, azért elosztva jobban esett volna.
még talán az árfolyam sem esett volna erre a ......szintre.
Jelentős ingatlanértékesítés (egyelőre nem tudni melyik, egy biztos, nem Engel. Lehet a próbapálya, a nagyságrend ezt sejteti, de a bontási kötelezettség, meg az értékvesztés némileg elbizonytalanít).
A tranzakció várhatóan 2011 végén zárul, valszeg ezért nem lehetett eddig közzétenni. Ha a vevő nem akarja, hogy közzétegyék, akkor nem lehet, mert erre akár az üzlet is rámehet (a transzparencia feszegetésénék kéretik figyelembevenni ezt is), így maradt a Q2-s közzététel.
Ismerve a transzparenciával kapcsolatos Rábás nézetet, elég nagy esélye van a fenti (vevői tiltás) levezetésnek.
Mindenesetre szép eredmény keletkezett és jelentős (mrd körül) cashbevétel lesz belőle, utóbbi, ha majd befolyik, jelenleg követelés. (bőven van fedezet az mnypt. pakkra)
Jármű!
Ilyen alacsony belföldi (honvédelmi) bevétel még sohasem volt (mindössze 310 M Ft!!, a félév alatt 945 M. 2010-es adat: 3,5 mrd). Jelentős az EBIDTA és az üzemi eredmény kiesés az előző évhez képest. Az elmaradás eddig 620 M Ft! Nagyon brutális. Ennek egy része csak megképződik Q4-ben.
Ez rá is nyomta a fedezetre a bélyegét, rég nem látott alacsony szintre süllyedt, persze részben a magas hozamú Jármű bevétel elcsúszása miatt.
Természetesen az eredményre is hatással volt, a rend kedvéért megjegyzendő, hogy az ingatlan értékesítés eredményének kiszűrése után a második negyedévben nagyobb üzemi veszteség keletkezett, mint az első negyedévben.
Továbbra is jó viszont a költségkontroll. A közvetett költségek a második negyedévben a bázishoz képest csökkentek 144 M-val. (féléves szinten már 201 M-val)
Több fontos, piaccal kapcsolatos info:
„Az orosz nehézgépjármű piacot az erős fellendülés jellemezte 2011 első félévében, a buszpiacon viszont a kezdeti piaci aktivitás a második negyedévben megtorpanni látszik.”
Az első fele nagyon pozitív, hiszen az URAL megrendelések alakulására lehet következtetni, a második fele viszont annál kevésbé.
Ez és az a bizonyos „valutáris instabilitás” okozta, hogy a Q2-ben némileg visszaesett a Fák piaci értékesítés.
Mind Amerika, mind EU piacon jelentős a növekedés, a Rába szerint 2011 végéig nem is várható ennek megtorpanása. Vagyis közvetett úton adtak némi képet a megrendelésekről, hiszen ezt látják belőlük.
„A mezőgazdasági futóművek értékesítése az amerikai régióban továbbra is erős, az európai piacon pedig szignifikáns növekedés volt tapasztalható.”
Azt gondolom ez a szegmens lassan húzóágazatá válik, hiszen jelentős hozzáadott értéket képviselő termékek, szoros partnerkapcsolatok (nehéz pótolhatóság), jó kilátások, jelentős árbevétel jellemzi. Érdemes figyelni rá.
Az SRV vételi lehetőség (a közbenső mérleg auditálása után) 1,3 mrd elvi keretre emelkedett.
Vagyis majdnem a teljes mnypt. pakk átvételésre elegendő!!! (árfolyamtól függően, a jelenlegin speciel elegendő)
Összegezve, az ingatlanértékesítés jókor jött, egyrészt megmozdult a piac, jelentős bevételt és cash-t jelent, másrészt helyrerakta az eredményt. Ettől függetlenül nagyon erős Q4 kell, ahhoz, hogy teljesítsék a tervet (természetesen az ingatlan eredményen kívülit).
Ez esetben az évvégi üzemi eredmény 1,5 mrd körül alakulhat, míg a nettó 1 mrd-ot is elérheti.
Szóval megint felül, mellé, tévesen beszélt Pintér?
Vagy simán „szakmátlanok”?
Ha nem hedgel nem alkalmas. Lehet, hogy Pintér jó futóműveket gyárt, el is adja, de nálam vezetőképesség terén mozog a léce!
Teljesen átérzem az előző traumájukat, de ez nem óvoda, hogy megégettem a kezem és többet nem gyújtok be a kemencébe……a devizaingadozáshoz vagy tud alkalmazkodni vagy nem sikeres és nem alkalmas.
Kimondottan felvagyok, háborodva a hibát hibára halmozunk helyzeten.
"270-es eur átlag és 200-as dollár átlag esetén 39 mrd árbevétel 1 mrd üzemi, mondták. "
Hol is tartunk? "
hát nem félúton...
bár az egyértelmű, hogy a dollár átlag messze 200 alatt lesz (erre mondtam, hogy ez lehet oka az eredmény elmaradásának, csak már nem lehet kifogás, miután tudatosan nem hedgeltek)
Főleg, hogy a 4-5%-os carry-t folyamatosan megnyerték volna. Én úgy tudom, csak a Pintér ellenzi a cégnél...
Hiába, nem érti, hogy fedezni gyakorlatilag mindig megéri, amíg ilyen nagy a különbség a kamatlábakban. Gyakorlatilag 1 éves hedge-ekkel simán elérhettek volna 280-285-ös EUR/HUF átlagot. Most a két ECB kamatemeléssel már csak 3-3,5% a carry, de én így is fedeznék, főleg, amikor hirtelen 270 fölé ugrik az árfolyam.
Igen jár asztal, igaz a mosdó melletti, de azért még is csak asztal…..sőt némi fizetés, ha sz@r is, de hát még is csak fizetés !))
Szóval én azt mondom a fedezés egyszeri kudarca ellenére továbbra is fedezni kellett volna, mértékben természetesen tanulva a kudarcból!
"270-es eur átlag és 200-as dollár átlag esetén 39 mrd árbevétel 1 mrd üzemi, mondták. "
Hol is tartunk?
a 250-es árfolyam (nekem inkább 255-260 rémlik) 60 mrd volumen (egyszeri Marmon-nal) mellett volt igaz.
jelenleg a 265-270 lehet az a bizonyos határ. ekörül lehet a 0 pont, alatta veszteség, felette nyereség nagyon egyszerűsítve.
azt ne felejtsük el, hogy az árbevétel 20 milliárddal csökkent (ennek, több, mint fele a Marmon, negyede a Suzuki).
A stratégiában ezt felismerték, vagyis azt, hogy vége a 2008-as volumennövelés mindenáron elvnek.
Az EU partnerség, illetve piacszerzés kialakítása már 2009-ben a válság közepén elkezdődött, mert látható, hogy ebben az iparágban kb. 3 év az üzletkötéshez eljutni.
ez lassúbb folyamat, emiatt nem is ugrott vissza az árbevétel akkora mértékben, de a mostani bejelentések azt irányozzák elő, hogy 2012-ben is folytatódik az árbevételnövekedés.
ami jelenleg hiányzik (nekem is nagyon) a hozzákapcsolódó eredmény megjelenése.
ebben van a bizonytalanság.
kívül-belül.
mert hogyan fog alakulni a Ft árfolyama?
a hedge nélkül ez igencsak meghatározza az eredményt!!
vagyis nem lehet (még a menedzsment sem tudja) egzakt módon előrejelezni.
csak feltételezésekkel.
ezt meg is tették:
270-es eur átlag és 200-as dollár átlag esetén 39 mrd árbevétel 1 mrd üzemi, mondták.
annyit már lehet látni, hogy a dollár átlagár biztos, hogy alatta marad, jelenleg az eur is alatta van.
de ez így marad, még erősebb lesz a Ft, vagy gyengébb, mert kb. ennek megfelelően fog változni a várható eredmény. az igaz, hogy ahogy haladunk év vége felé, annál kisebb lesz ez a hatás, vagyis annál pontosabban meghatározható az eredmény alakulása (Q3 menedzsmenttájékoztató). és ez csak egy tényező.
Párévvel ezelőtt (2008 ban) azt mondta Pintér 250 árfolyamnál van paritásban a cég !
Azóta 260-280 közt evickélünk ez +5-10 % és mégsem volt érezhető az eredményben.
Rosszul gondolkodom?
Valami nem világos a cég működésében !
2011 óta a szalag egy következetes egyenes !
tigus le a kalappal nagyon jól elemzel,jól látod a Rába gazdálkodását.
Nemrég korcsmában beszélték, hogy tiszteletbeli taggá kéne fogadni !
DE itt valami nem világos, valami menedzsment filozófia……… gondolatmenet nem világos …
Megvan a válságutáni „áttörés” de nem jelenik meg sehol!
Miért „hallgatnak” a számok és miért hallgat Pintér ?
Talán ez is az ami visszatartja a papírtól a vevőket !?
Alkatrész
példa arra, hogy azautóipari beszállítás mennyire volatilis, legalábbis, ha csak egy nagy megrendelő van.
2010-ben a Suzuki bevétel további 10%-ot esett, az erre kiépített kapacitást nem nagyon lehet másra használni.
Euro alapon történik az elszámolás, a Ft átlagár 8 Ft-ot erősödött. szintén eredményesség csökkenést okoz.
Meg kellene nézni, egy Mo-i iparági átlagot... MIért vannak olyan autóipari beszállítók akik képesek nyereségesen STABILAN működni???
Eddig én azt gondoltam, hogy a nagyobb tul.-hányaddal rendelkező alapok és a vezetés eléggé együtt mozog. Az alapok emberei ott vannak a vezetésben, tehát van tulajdonosi kontroll...?
Persze az alapok érdekei nem feltétlenül ugyanazok mint a kisbefektetőké...
Érdekes lesz, hogy megmarad-e az állami rész és ha igen, akkor saját ember(eket) fognak majd delegálni a vezetésbe??
Rába elemzések, elmélkedések
Véleményem szerint elérkezett az idő, hogy a Rába topik szétváljon.
Ebben a topikban szeretném, ha kizárólag szakmai elemzések hozzászólások és beszélgetések szerepelnének, mivel ezek a láma topikban, a hsz-ek növekedése miatt eltűnnek, illetve nagyon sok időráfordítással találhatóak meg.
A láma topik tökéletes helye a piac rezzenéseinek reakcióira, az árfolyam alakulások okainak találgatására, technikai elemzésre, stb.
Hasonló jellegű hsz-eimet én is oda írogatom.
Ha ez megvalósulna, viszonylag kevés időráfordítással mindenki az érdeklődésének megfelelő információt tudná megkapni a társaságról.
Lehet, hogy ez a kezdeményezés elhal, vagy nem működik, de egy próbát mindenképpen megér.