Rába elemzések, elmélkedések  

A gyenge árazásnál elsősorban a surchargera gondoltam én is (másodsorban aki a szerződést kötötte nem remekelt gondolom tárgyalástechnika terén). Nem szabadott volna ekkora átfutást hagyni ilyen hektikus gazdasági környezetben. Abban abszolút egyetértek hogy a hitel mellé kellett volna némi hedge is.

kell. akkor kitől tudnék kérdezni?
Ő sokkal többet tud nálam.

néhány megjegyzés még a teljesség igénye nélkül:
„miért lett rossz a Q1?”
Azt hiszem Noir felvetésével (rossz árazás, bár szerintem csak az eseti megrendelések esetén jöhet ez szóba) ki lehet egészíteni a Rába által bemutatott 3 okot (gyenge Jármű, jelentős alapanyag áremelkedés, amit a surcharge-ok segítségével időben később (egy-két negyedév) érvényesítenek a vevők felé, egyszeri gyártási költségek).

„milyen lesz a Q2?”
Nem túl jó. Ugyan a fent említett surcharge-ok pozitívan hatnak rá, de az erős Ft miatt nem lesz kimagasló a negyedév, azért talán az elsőnél jobb lesz.
Itt megemlíteném, hogy Q3 szezonálisan a leggyengébb negyedév, így csak egy brutális Q4 igazolhatja a menedzsmentvárakozások számait.

„hiteleket nem változtatnám, jó kis natural hedge.”
Ez igaz, de csak a rövidtávú árfolyamváltozások ellen véd, illetve a cash-flow-t nem javítja forint erősödés esetén (igaz, nem is rontja ellenkező esetben...)

„2009 kutya kemény év volt – berealizált a vállalat vagy 2-3 mrd Ft árfolyamveszteséget és nagyrészt megcsinált egy 3 mrd Ft-os felújítási projektet”

némi pontosítás: a beruházást 2009-ben fejezték be, három éven keresztül csinálták, 2,5 mrd-ba került (20% támogatással), tehát nem teljes egészében 2009-ben jelentkezett, viszont ezzel szemben 2009-ben 3,7 mrd hedge veszteséget realizáltak pénzügyileg. Ennek egy része azonban a nagyon gyenge Ft miatt kompenzálódott, vagyis be is folyt árbevételként.

„- Miért nem jelent meg semmi a 500 M Ft-os Rába Fejlesztési Intézethez kapott támogatásból nevesítve a jelentésekben?”

a támogatás elszámolása az eredményben nem a folyósításkor jelenik meg, hanem attól függően mire adták.
Beruházás esetében az elszámolt értékcsökkenés arányában jelenik meg az eredményben, vagyis hosszú évekre elosztva).
Ha költségre adták, akkor annak felmerülésekor ellensúlyozza azt.
Tehát az eredményre e sajátosságok miatt moderáltan, időben elnyújtva, szinte észrevétlenül hat csak 8ez nem is baj egyébként)
A cash-flowt azonban jótékonyan érinti.

Nem is értem miért kell a Rábának befektetői kapcsolattartó, tigus keni vágja a témát és mindent megválaszol a fórumban:)

halasztott adó:
két jelentős összetevője volt 2010-ben, összesen 516 millió évente nem ismétlődő (egyszeri)ráfordítást okozva.
Az egyik: 2009-ben a nem realizált hedge veszteséggel kapcsolatosan képeztek halasztott adót (16%), vagyis ennyivel nőtt az eredmény 2009-ben. 2010-ben realizálták, lezárták a hedgepozit, ezért a 2009-ben megképzett technikai halasztott adót el kellett számolni ráfordításként. (179 millió)

A másik tétel az elhatárolt veszteséggel kapcsolatosan jóval régebben képzett halasztott adó elszámolása jelentette. Szintén régen képeztek az elhatárolható veszteségre halasztott adókövetelést (IFRS előírja ennek kimutatását a mérlegben, a magyar számvitel nem engedi).
2010-ben főleg az anyavállalat felhasznált elhatárolt veszteséget, de emellett társasági adókulcs változása is jelentős mértékben csökkentőleg hatott az állományra , így az erre jutó adót el kellett számolni. (337 millió)
(Ezzel kapcsolatosan van némi fenntartásom, hiszen csoport szinten legalább 15 mrd elhatárolható veszteség van, ebből csak 2,6 mrdra jutó 246 milliót mutattak ki halasztott adóként, vagyis 1,2 mrd nem került kimutatásra (ez tartalék, ugyanis ennyi adót nem kell megfizetni a nyereséges gazdálkodás esetén (így ennyivel nagyobb lesz a tárgyévi eredmény), persze ennek realizálásához eredményt kell produkálni)
Mindkét tétel technikai jellegű volt, pénzkiadással nem járt, csak éppen az eredményt rontotta optikailag.
2011-ben hegde nincs, míg az elhatárolt veszteségre képzett adó állománya is jelentősen kisebb (adókulcs változás sincs), így nem várható a tavalyi mértékű „meglepetés” az adó soron.

Néhány gondolat;
-Sztem nem hatékonyságromlás volt hanem rosszul áraztak, az árbevétel szépen nőtt de a marginok lementek ez jellemzően utóbbi esetben történik így; már csak a skálázhatóság miatt is javulni kellene a marginnak ellenkező esetben.
-Hitelállomány iparági átlagnak megfelel, ha azt vesszük hogy az EBITDA megindult visszafele, akkor még azt is mondhatjuk hogy nem túl magas.
-Beruházások egy része sztem állami/EUs pénzből ment.
-Mivel a CFO nem remekelt hedgelés terén az utóbbi időben, a hiteleket nem változtatnám, jó kis natural hedge. Inkább ha van vmi forintban azt is eurora és dollárra váltanám.
-adó kapcsán, nyereségadót sztem még jó ideig nem fizetnek, iparűzésit meg egyéb helyi adókat viszont igen.
-Rába mindig szezonális volt erős Q3-Q4-el nézz utána.
-Ettől függetlenül nagy csodára ne várj, a jelenlegi "boltot" jól elműködtetik, de fantázia/stratégiai irány nem sok van. Mint ahogy vevő sem, ami egy illikvid, magas közkézhányaddal rendelkező papírnál nem jó hír.

Sziasztok
én is vagy 3 éve sz.vok ezzel de azért kérdezek ha lehet
többször beírtam micsoda pörgés volt itt 2007 táján a fórumban...

viszonylag egyszerű kérdés:

milyen lesz a Q2?

Számszerűsíteni lehet, hogy miért lett rossz a Q1?
- Jármű gyenge lett – ez kb. -160M üzemi 2010Q1-hez képest,
- Fémárak elszálltak – ez Q2-ben már helyre kell álljon (?) előző negyedévhez csak kb. 10%-os a növekedés – ennek fényében mennyit vihetett ez el?
- új projektek egyszeri költségei – na ezt honnan tudjuk meg mennyi? Miért nem lehet megmondani? Nézzük meg mennyivel nőtt az immat.javak10Q1-hez képest? (próbagyártások stb…) ?

- Hova lett a hatékonyságjavulás? (EBITDA % emelkedés?) Ami a jelentős felújítási programokból, termelési rendszer átalakításokból muszály lenne hogy jöjjön stagnáló bevétel mellett is. Hol érhető ez tetten??? Vagy nem is igaz???

- Miért nem csökken a hitelállomány? Most már a forgóeszköz elérte a 10 mrd Ft-os negyedéves árbevételhez szükséges szintet – lehetne az eredményből most már törleszteni…. Különösen a deviza hitelt… és max. majd forint hitelt felvenni a saját rv. vásárláshoz – ha lesz – mert eddig nem volt számottevő.

- 2009 kutya kemény év volt – berealizált a vállalat vagy 2-3 mrd Ft árfolyamveszteséget és nagyrészt megcsinált egy 3 mrd Ft-os felújítási projektet! Ezt elég nagy teljesítmény! 2010-re visszaesett az árbevétel de kevesebb a realizált hedge és mégis szinte semmi komoly eredmény! A kp. nőtt – de ez is inkább az üzletrész eladás miatt....
- ja igen, halasztott adó…. fogadni mernék 1% sem érti --- sajnos még én sem teljesen.. de azt látom még megmaradt 260M .. ezzel csak nem a 2011-es eredményt fogják csökkenteni?...
A másik talán valahol az van hogy az elhatárolt negatív adóalap 15 mrd ?..... hogy jön össze ezzel a ca. 760M 2010-re elszámolt összeggel… vagy ez teljesen más?......

- Miért nem jelent meg semmi a 500 M Ft-os Rába Fejlesztési Intézethez kapott támogatásból nevesítve a jelentésekben?

- Miért nem számszerűsítik az új megrendelések árbevétel és eredmény hatását! Tigus korábban sokszor mondtad „új, pótlólagos beruházást nem igényel”….. ez most is igy van, nem? Max. annyi hogy a próbagyártásokat kell megcsinálni..
Az új megrendelésekkel Q2-re még magasabb árbevétellel számolhatunk? És ha EBITDA szinten „visszaáll” a rend – (a válság közepette tapasztalt 10%-ról álmodni sem merek…….) és hedge veszteség veszély ugye nincs ….. akkor lehet valami ütős NETTÓ eredmény végre ?

Pörgés van szinte minden üzletágban. Nem lehet hogy elmarad a nyári leállás?....

Végül – mi folyik itt?

Hogy taktikázhatnak a játékosok? Ezek kik? (Rába – menedzsment, Alapok – korábbi nagytulajok – akiktől elvette egy részüket az Állam – ez utóbbi jelen van a 13%-os Kezelővel, meg a Minisztériumon át a megrendelő szerepe is van, és még Győri Önkormi arca is van…) BKV, Volán-t hagyjuk…. 

Az ugye nem véletlen, hogy a holt Q3-ban mindig hirtelen megnőtt a Jármű üzemi eredménye? Csak úgy mint a kemény válságban amikor ez tartotta el a céget. Könnyű látni, hogy ezt a legkönnyebb jól időzíteni…
Ennek fényében a Q1-re az volt a cél ne legyen jó. Ki akarta ezt ? Rába – nem tudott még srv-t venni - ne legyen jó, Állam (HM-en keresztül???) – olcsón kerüljön át hozzá a pakk - érthető?, Alap-ok??? Álltak és néztek? Nem hiszem – ha akarták volna felviszik beszerzési árra- hol is vették?? 1700 környékén??
Mit akar végre az Állam ezzel a 13%-al? Elmondja végre? Vagy soha? A többi tőzsdei cégnél lehet tudni mi történt, van már konkrétum?

Érdekelt –e abban az Alap hogy visszavásárolja az Államtól amit elvettek tőle? Ugyanolyan vagy kicsit magasabb áron? Vagy abban érdekelt, hogy maga a Rába vegyen belőle srv-t olcsón? … hiszen az a jelenlegi tulajok csak jó lesz ha majd jó drágán lehívhatja majd a menedzsment ezeket a „fillérekért” megvásárolt rv-eket.. ha majd 2000-nél lesz az árfolyam..
Vagy az Alap is egy kettős szereplő itt… Van egy saját szakállára működő Alap, ez ugye tulaj most is… szép csendben ül és vár….
Meg van egy olyan aki ’csak’ a nyugdíjakat kezelte… megvette 1700-ért a nyugdíjas jelöltnek a Rábát…. Majd a nyugdíjas jelölttől elvette az állam 800-on… az Alap meg azt mondja.. szorrry.. én meg is szűnök 

Van még egy másik szereplő: az arctalan kisbefektetők tömegei. Nekik vajon milyen szerepet szánnak?

Köszönöm előre is…

Magyar buszpiacról

BKV
Mint írtam, egyelőre csak a trolibusz beszerzésről szólnak hírek, meg busz tesztelgetésekről. Annyit tudni, hogy az 1377 db-os buszállományból, kb. 1000 db-ot kellene sűrgösen lecserélni.

VOLÁN
„A kormány tervei szerint a következő három évben összesen 1500-1800 új buszt kapnának a Volán-társaságok. Az első beszerzésekre a pályázatot már szeptemberben kiírhatják, a tenderek során a magyar gyártókat igyekszik helyzetbe hozni a kabinet.”
„a Volán-társaságok javaslatainak megfelelően évente hozzávetőleg 500-600 új jármű beszerzésére ad lehetőséget.”

Ennyi még nem látszik, de az eddigi öt bejelentés alapján 14 Volán társaság 2011-2013 között évi 177 db-ra szerez hitelt (van önerő is (eddig is volt) a beszerzésre, így ez inkább már plusz tétel). A harmadik negyedévben jelenhetnek meg a beszerzési hirdetmények.

A hangzatos ígéretek ellenére a kormányzati hozzáállás (a BKV mellett sajnos itt is) hagy kivánnivalót maga után, inkább hátráltatja a folyamatokat, mint segíti:
„Egyes források szerint a járműbeszerzés jelenleg központilag, „fentről” van megtiltva a Volánoknak, pedig sok cégnél rendelkezésre állna az ehhez szükséges pénzügyi keret. Tény, hogy jelen pillanatban semmilyen ilyen irányú közbeszerzés nem fut, a Volánok a tavalyi év tendereinek opcióit igyekeznek lehívogatni, persze ezt csak ott tudják megtenni, ahol volt ilyen.”
link
Ennek következtében 2011. első félévében, írd és mondd kb. 52 db busz (36 Credo, 14 Ikarus, 2 Scania) került átadásra…….

Miért is érdekes a Volán számunkra?
Már volt róla szó, hogy a Rába elkészült a megfelelő termékekkel, az alacsonypadlós tárcsafékes kivitellel) és az új buszülés családdal is, és ugyan külön nem jelentették be, de elkészült csuklós buszok komplett (összes futómű) szettje is.

Lássuk Rába és a Kravtex (Credo) belső anyagai (idézetek a Rába Magazin és éves jelentés, Credo.blog) mennyi többletinformációt jelentenek. Az Ikarust is ide tettem volna, de szinte semmit sem lehet találni róla.

A Rába éves jelentésében már szerepelt a fejlesztések részben, hogy a Kravtex kiskerekű buszaihoz is kifejlesztésre került a tárcsafékes futómű változata, amely városi, elővárosi és távolsági buszokba kerül beépítésre 19,5 collos keréktárcsával.

Credo szemszögéből:
„Jelenleg a Kravtex a Rába legnagyobb magyar futómű-megrendelője: idén az összes 19,5 coll-os kerekű Credo Rába-termékekkel készül.”
„Szerintetek a Rába 19,5 colos kerékméretű buszhoz gyártott futóművei jobbak a Sor/Dana futóműveknél?
„A két futómű kialakítása hasonló, a menettulajdonságok változatlanok, az ár is közel azonos. Az egyetlen különbség, hogy a futómű által kitett nagy érték-hányad végre magyar lehet a 19,5 coll-os kerekű Credók-ban.”

Tehát a Kravtexnél jelenleg a Citadelleken kívül (amikből egyelőre nem volt eladás) az összes busztípusba Rába futómű épül be. Ennek fényében nagyobb jelentőséget kapnak a Volán beszerzések, hiszen nagyon nagy valószínűséggel minden egyes busz beszerzés két Rába futómű értékesítést is jelent.
További adalék a jelentésből, hogy az Alkatrésznél (Mór) a buszülések esetében kiemelt vevőként az első helyen szerepel a Kravtex.

Az alacsonypadlós buszokhoz alkalmazható, tárcsafékes futóművek közül a mellső futómű konstrukciójával már korábbról is rendelkezett a Rába, míg a hajtott és guruló futóműveket kellett ki fejleszteni. A projek eredményesen zárult: a minta futóművek elkészültek. A Rába ezeket a futóműcsaládokat két potenciális hazai, és két külföldi vevő számára gyártotta le. Ketten már a mintabeépítés fázisában tartanak, ketten pedig hamarosan megkapja a mintát e célból. (Rába Magazin 2011.május)
Az kitalálható, hogy a két potenciális hazai a Kravtex (Credo) és az Ikarus, míg a külföldi a GAZ és még egy FÁK-beli.

Lássuk a Credo szemszögéből:
„Természetes, hogy a most elkészült 'nagy' futóműveik iránt is élénken érdeklődünk.”
„Mi nagyon reméljük, hogy még idén igény mutatkozik majd a Citadell-ek iránt, és ez esetleg jelentheti az első Rába futóműves busz megépítését is.”
„Nagyon várjuk az új Rába futóműveket, amelyek kompatibilisek lesznek a Citadell-ek vázszerkezetével, ám most még nem tudunk konkrét időpontokat a mintadarabok érkezéséről, vagy a beépítés megkezdéséről.” „..így várhatóan az ötödik Citadell lehet majd az első, amely győri futóművel készül. Reméljük, még idén.”

És egy nagyon fontos párbeszéd a jövő kihívásairól:
„E mellett, nem félő, hogy a Rába futóművek minősége azért elmarad a zf-ekétől? Árban esetleg olcsóbbak lehetnek?
„A Kravtex eddig nagyon elégedett a ZF egységekkel, amelyek a piacon talán a legelfogadottabb termékek ebben a kategóriában. Nem lesz tehát egyszerű a Rába új futóműveinek bevezetése.
Bizonyításra, bizalomra van szükség: ha a Rábák hozzák a ZF futóművek mutatóit, és kedvező lesz az áruk, jó eséllyel kiépül majd velük szemben is a ZF-re jellemző bizalom és márka-hűség.”

Szépen összefoglalták a Rábára váró legnagyobb kihívást a buszpiac területén. Nagyon kellene a bizonyítás, mert ez lenne a belépő az orosz alacsonypadlós busz piacra is, amit jelenleg szépen elfoglalt a ZF (persze nekik van egy Merkel kancellárjuk)….

már kiegészítésre is szorul az összefoglaló:
3 évre 25 millió eurós megállapodást kötöttek a világ egyik vezető járműipari vállalatával.
a közvetlen beszállítóvá lépés ráillik a Volvora, eddig a Meritoron keresztül szállítottak.
kb. évi 3 millió eur értékben.
ez most 8-ra emelkedik.

1. nagyobbacska kisrészvényes
2. elemzői lefedettség hiánya. nincs normális elemzés a magyar piacon a blue chipeken kívül, vagyis nem kap megfelelő figyelmet.
3. némi győri kötődés
4. grafománia kiélése

szep osszefoglalo! bevallom nekem is van most benne egy kisebb pozicio, amit ebben a honapban gyujtogettem, mivel ugy tunt a tickerbol, hogy keszulhet benne valami atertekeles!

Nekem csak "egy" kerdesem lenne ezzel kapcsolatban: milyen erdeked fuzodik ehhez a cikkhez? ha csak egy sima "kis tulajdonos" vagy az is megfelelo valasz, vagy esetleg elemzo, broker, sales-es? vagy esetleg a ceggel állsz kapcsolatban valahogy? (az ha pl. győri vagy az nem ebbe a kategoriaba tartozik! :)

Egy kis összefoglalás a nyárra:

Történtek nagyobb bejelentések az utóbbi időben.

2010. októberében indult az URAL-lal:
2010-ben elindulnak a futómű szállítások az orosz társaság tehergépjárműveihez. A piaci felfutást követően az értékesítési volumen elérheti az 500 járműegységet. Az 500 egység óvatos becsléssel 7 M Eur bevétel (kb. 300 M Ebidta).
A felfutás alakul, 2011-re 200 db-ot prognosztizált a menedzsment. Az URAL nehéz tgk. család piac bevezető fázisban van, de folyamatosan növeli a termékpalettát. 2011-ben a tűzoltóautótól, kezdve a hibrid közúti megoldáson át az erdőgazdálkodási megoldásokra is vezeti be, illetve építi ki a nehéz tgk. családot.
Vagyis egy szépen növekvő jövőkép rajzolódik ki ezen a területen.

2010. december: megállapodás a Marmonnal:
Ebben lényeges információ az volt, hogy a nagy katonai projekt kifutásával nem szakadt meg a kapcsolat, folytatódik az együttműködés, az árbevétel így stabilizálódhat az előzőkhöz képest egy alacsonyabb szinten, de az USA értékesítési volumen már nem fog csökkenni (utolsó két évben alapvetően a Marmon megrendelések jelentős csökkenésének volt köszönhető a USA árbevétel csökkenés). További pozitívum a hírben, hogy új termék is kifejlesztésre és bevezetésre kerül.

2011. március: megállapodás a Scaniaval:
Nagyon lényeges hír, abszolút nem a helyén értékelte a piac.
„Az újonnan elnyert üzletek jelentőségét a szállított termékek komplexitása illetve a gyártási volumen tekintetében is fennálló komoly növekedési potenciál is jelzi, amelyhez hozzáadódik a szállítási terjedelem bővítésének további lehetősége. Az éves forgalom a két cég relációjában a felfutást követően jelentősen emelkedhet az új üzleteknek köszönhetően."
A mostani bejelentéssel együtt a Scanianak történő teljes beszállítás mintegy 15 millió eurós, vagyis több mint 4 milliárd forintos volument jelent.
(csak, hogy érezzük a nagyságrendet: 2010-ben a Volvoval együtt 2,7 mrd volt az árbevétel, vagyis minimum duplázást jelent a bejelentés.)

2011. május: átadták a Technológia Centrumot
A hír fundamentális adatot is tartalmazott, mivel Hende Csaba honvédelmi miniszter előrevetítette, hogy idén (azaz 2012-re) jóval nagyobb megrendelést kap a cég:
„A honvédelmi tárca többmilliárd forintos katonai jármű megrendelést készül adni a Rábának az idén, s az idei megrendelés a tavalyinál nagyobb értékű lesz, az előkészítése pedig folyamatban van” link

2011. június: BPW megállapodás
A növekvő piaci lehetőségeire készülve 2015 végéig szóló, mintegy 30 millió euró értékű szállítási megállapodást írt alá a Rába Futómű Kft. és a BPW Hungária Kft.
Éves szinten ez kb. 7 millió Eur bevételt jelent. 2010-ben 4,3 M Eur árbevételes forgalom volt a két cég között. Nem duplázás, de igen jelentős forgalombővülést jelent ez is.

Kikről nem hallottunk még?

Bizony, a mezőgazdasági futóművesekről (JD, Class), szerintem még idén hallani fogunk felőlük is (ők is lehetnek a titkosok között).

Az orosz (FÁK) buszpiacról. Itt nagy a verseny, a ZF lett a nagy ellenfél, vele kell megküzdeni az alacsonypadlós piacért. a termék már megvan (csuklós buszra is), így mindenképpen várható bevétel növekedés az új piacról, bár némileg kevesebb az erős versenytárs miatt.

A magyar buszpiacról. A BKV buszok valszeg addig mennek, amíg szét nem esnek, 2011-ben már semmi nem várható e téren.
Ellenben a trolibuszokat lecserélik, ami 94 db új troli beszerzését teszi lehetővé EU pénzből. Innen már jöhet megrendelés, igaz inkább 2012-ben.
Gyógyír lehet a Volánok mozgolódása. A kormányzati elképzelések szerint (link
„A kormány tervei szerint a következő három évben összesen 1500-1800 új buszt kapnának a Volán-társaságok. Az első beszerzésekre a pályázatot már szeptemberben kiírhatják, a tenderek során a magyar gyártókat igyekszik helyzetbe hozni a kabinet.”
„a Volán-társaságok javaslatainak megfelelően évente hozzávetőleg 500-600 új jármű beszerzésére ad lehetőséget.”
Ennyi még nem látszik, de az eddigi öt bejelentés alapján 14 Volán társaság 2011-2013 között évi 177 db-ra szerez hitelt.
A Rába elkészült a megfelelő termékekkel, az alacsonypadlós tárcsafékes kivitellel (ezt már szállítja a Kravtexnek a távolsági, és kiskerekű buszokhoz is) és az új buszülés családdal is, és ugyan külön nem jelentették be, de elkészült csuklós buszok komplett (összes futómű) szettje is)

2011 második félévében fontos bejelentés várható, a nyugat-európai személygépkocsi gyártó ipar beszállítói láncban történő szerepvállalással kapcsolatban.
Jó lesz kapacitás lekötésre. Többször hallom, olvasom, hogy az autóipari mozgolódás milyen jó lehet a Rábának. Azért lássuk be, a fenti területek (Rába fő területei) egyike sem kacsolódik szorosan az autóiparhoz. Az Alkatrész móri részlege a Fehrerrel karöltve fejlődhet, de nem ez az igazi perspektíva a csoport számára, se nem a nagy nyereség alapköve.
Jó, ha van, pörög a kapacitás, így lehet némi esély arra, hogy esetleg elviszi majd egy vevő (épp a Fehrer) a részleget jó áron.

És amiből bármi lehet:
„Egy-egy ilyen komolyabb vállalkozás előkészítésének időigénye két-három év is lehet, most az évekkel ezelőtt megkezdett projektek értek be. Bemutatásuk a harmadik, esetleg negyedik negyedévben várható, némelyik jelenleg még szigorúan titkos”

És így a végére, volt azért egy 150 mrd-os ingatlan stratégia bejelentés is. Olyan, amilyen, de legalább van némi előrelépés, elkezdhetik a vevő és befektető kergetést.

Régen volt használva ez a topic, de ez egy idevágó téma: link

Köszönjük! :))

hát legyen.

3,3 mrd Ebidtával, 6mrd-os ingatlanértékkel, 10 mrd-os nettó hitellel, 6-os EV/EBIDTA-val (nem rossz a 6 év megtérülés):

1257 Ft (jövőkép nincs benne)

)))
mekkora ingatlanértékkel? 6 Mrd
mekkora EV/EBIDTA-val? 3,3 Mrd
a jövőképről nem is beszélve. Jó

mekkora ingatlanértékkel?
mekkora EV/EBIDTA-val?
a jövőképről nem is beszélve.

új URAL tűzoltó autó család.
ránézésre, meg a típusra (63701)is, Rába futóművekkel (utolsó előtti kép):
link

Az autót különböző iparágakban lehet használni: kőolaj és a földgáz létesítmények, repülőterek, stb.

alakul a termékpaletta:)

Szia Tigus!

Szerinted mennyi jelenleg a részvény reális ára?

egyébként az sem lenne nagy baj, sőt..
mindjárt nagyobb kormányzati figyelmet és intézkedést kapna a magyar buszgyártás, meg a honvédelem.

ha belegondolok ehhez még tartós állami tulajdon sem szükséges.
átveszik a pakkot, meghozzák a megfelelő döntéseket, majd elpasszolják dupla áron, és utána rettenetesen büszkék lehetnek arra, hogy nekik sikerült feltámasztaniuk ezt a céget is.

Nem rossz ötlet ez az irány sem, csak a cserarányt kellene jobban belőni.
Ettől függetlenül inkább egy tartós állami tulajdonosi szerepvállalásra számítok a Rábánál.