Véleményem szerint elérkezett az idő, hogy a Rába topik szétváljon.
Ebben a topikban szeretném, ha kizárólag szakmai elemzések hozzászólások és beszélgetések szerepelnének, mivel ezek a láma topikban, a hsz-ek növekedése miatt eltűnnek, illetve nagyon sok időráfordítással találhatóak meg.
A láma topik tökéletes helye a piac rezzenéseinek reakcióira, az árfolyam alakulások okainak találgatására, technikai elemzésre, stb.
Hasonló jellegű hsz-eimet én is oda írogatom.
Ha ez megvalósulna, viszonylag kevés időráfordítással mindenki az érdeklődésének megfelelő információt tudná megkapni a társaságról.
Lehet, hogy ez a kezdeményezés elhal, vagy nem működik, de egy próbát mindenképpen megér.
Én kissé leegyszerűsítve úgy értelmeztem a híreket, hogy EBITDA-ból terjeszkedik és fejleszt, ingatlanból hiteltcsökkent a cég. Ettől függetlenül ez is lehet, amit írsz.
köszönjük az elemzéseket...)
amióta a mnyp-ak kiestek mint potenciális vevők, ár karbantartók, azóta egyfolytában ezt a kérdést egyfolytában felteszem magamnak..
ki fogja venni?
A stratégia piaci hatását tekintve, újra semleges, inkább kicsit negatív hatású, sajnos.
A hosszabb távú pozitív kilátások, lehetőségek nem mozgatják meg a rövid távú szemléletű spekiket, a magánnypt-ak, mint hosszú távú befektetők kiestek, a magyar alapok eléggé teli vannak Rábával, így nem lesz egyszerű emelkedést produkálni.
(ld. mostani midibusztender eredményhirdetés. A Rába biztos beszállító, abszolút 0 reakció)
A jövőkép így nehezen fog beépülni az árfolyamba, mert ki fogja venni a részvényt, ez a nagy kérdés. Mert jónak jó lesz a vállalat, meg jönni fognak az eredmények. Talán majd ekkor jöhet nagyobb vevő is (akár külföldről), addig viszont csak találgatni lehet, mikor jön el az az időpont (mert eljön), amikor egyre többen látják a sztorit a Rábában (rajtunk kívül:))))
nem csak, és kizárólag ingatlan eladásból történne a hiteltörlesztés, hanem a megtermelt EBIDTA-ból is.
Ugye idén is 3,3 mrd EBIDTA várható.
ez remélhetőleg 4 fölé emelkedik már jövőre.
A beruházási szint 2 mrd körül alakul, így marad 2 mrd, később az EBIDTA növekedésével (ugye 5 év múlva min. 6 mrd a cél) egyre több a maradvány.
ebből telik hiteltörlesztésre.
tehát nem csak az ingatlaneladásból származó bevétel csökkenti a hitelt.
Mivel 2011-ben elindul az ingatlanprojekt vélelmezhető, hogy már az első 5 évben is lesz belőle bevétel.
A projekt teljes kifutását becsülték 10-15 évre konzervatívan.
Ebben az ingatlanstratégiában azért van egy nem gyenge ellentmondás. Ha 5 év alatt tényleg az ingatlan mobilizálásával szeretnék a hitelállományt lecsökkenteni (én is ezt szeretném látni), akkor mi tart 10-15 évig? Lehet a szövegértelmezésen rugózni, de ez minimum 8, inkább 10 milliárdos ingatlanból származó bevételt kellene jelentsen 5 év alatt. Ez a jelenlegi értékbecslések alapján az ingatlanállományt közel le kellene nullázza.
A Rába és Győr már megkötötte a fejlesztési koncepcióra az együttműködési megállapodást, és mostanra a megvalósíthatósági tanulmány is elkészült. Elevenítsük fel a 2010. márciusi elképzeléseket:
A körvonalazódó elképzelések szerint a terület déli része gazdaságfejlesztési övezetként kisvállalkozás-fejlesztési és gazdaságfejlesztési témaparknak adhat helyet. A középső rész vegyes funkciójú, városközponti övezetté válhat, ahol az igazgatási, adminisztratív központi funkció lenne az elsődleges, egyfajta city, amely egyelőre hiányzik a győri városi struktúrából.
A terület felső térségében két lakóövezetet alakítanának ki, melyben egy viszonylag intenzív beépítésű rész és egy minőségi villapark váltaná egymást, összesen 1000-1200 lakással.
A felső rész a Duna-part, a lakóövezet kialakítása emiatt indokolt lehet. Meg amiatt, hogy Győr lakossága 10-15%-kal növekedhet az előrejelzések szerint (pl. Audi többlet foglalkoztatottság-érdemes ide költözni), vagyis reális kereslet is lehet rá.
A középső terület az úgynevezett városközpont, valszeg ez indulhat 2011-ben. A déli rész egyelőre jól hangzó elnevezés, de nem tudom tartalommal megtölteni.
10-15 éves kifutásban gondolkodnak, ami soknak tűnik, de a jelenlegi helyzetben megfelel a tőlük megszokott konzervatív megközelítésnek. Értékesítési kényszer már régóta nincs. Azonban a hitelállományukat a mostani 12 mrd-ról 5 év alatt minimálisra csökkentenék, ebben szerepet kaphat az ingatlanból származó bevétel is. Nem csak ebben, hanem az estleges kitörési lehetőségek finanszírozásában is.
Vagyis az első 5 évben is terveztek az ingatlan értékesítésből származó bevétellel.
Ipari ingatlanok
Külön említették, vagyis foglalkoznak vele.
Győrön kívül talán van még Kapuváron ilyen típusú ingatlan, de a lényeg a győri telephely átstrukturálása. Úgy néz ki, hogy a termelési területet tovább optimalizálják, és a felszabaduló ingatlanrészeket hasznosítják (bérbeadják, eladják), elvégre ipari parknak van minősítve a terület. A befolyó bevételt a meglévő termelésben résztvevő ingatlanok modernizálására fordítják.
A termelési terület csökkentése, és modernizációja további fedezet javulást vetít előre, persze ez már nem lesz olyan jelentős mértékű, de azért hozzátesz az eredményhez.
Az oroszországi akvizíció (ha az a cél) nem feltétlenül hatékonysági kérdés, könnyen lehet, hogy piacon maradás előfeltétele. Emlékeim szerint a gyógyszercégekkel is megcsinálták ezt az oroszok.
Kitörési pontok
Fontos beszélni róluk, mert ezeket nem tartalmazzák a stratégia számai.
Akvizíciók
Oroszországi gyártás létrehozása az orosz partnerekkel. Logikus, hogy volumentől függ, ha nagyon sok a megrendelés, megérheti kitelepülni. Ennek a számszerű hatása nincs benne a stratégiában, de pozitív irányba befolyásolná.
Ugyanez igaz a nyugat-európai cég megvásárlása esetén, vagyis nem tartalmazzák a stratégia számai, de pozitívan érintené, ha megtörténne.
A harmadik kitörési pont lehet a magyar buszgyártásba történő bekapcsolódás. Ezt nem tudom milyen mértékben tartalmazza a stratégia, érzek némi bizonytalanságot a Rábánál is.
Ez a BKV vonalak kiszervezési ötletrohama sajnos nem tette tisztábbá a képet, a magyar buszgyártás feltámasztási szólamok valahogy elhalkultak…
Bár tulajdonképpen mindegy ki veszi a buszokat a BKV, vagy az alvállalkozója, gondolom, azért meghatározzák, milyen gyártók buszaival lehet szolgáltatni, nehogy már csak abban egyezzenek a buszok, hogy kék színűek. (ezzel tulajdonképpen ki lehet kerülni az EU-s közbeszerzési aggályokat, de szerintem hatékonyabb lenne a központosított beszerzés)
Stratégia cégenként
Futómű
A megcélzott szegmensekben első vagy második számú beszállítói pozíció elérése. Jól hangzik.
Ez az orosz piacon igencsak jövedelmező lehet. Tulajdonképpen itt őrizni és együtt növekedni (hagyományos buszpiac), további piaci részt szerezni (alacsonypadlós buszpiac), illetve új piacon bizonyítani (offroad tgk. piac) a feladat.
A mezőgazdasági futóművek terén nem tudom mennyi tér van a növekedésre még. Új vevő esetén látok inkább kiugrási lehetőséget, egyébként marad a meglévőkkel való együttnövekedés.
A tervek szerint a komplett futóművek esetén a vevőkkel együtt történő K+F szoros kapcsolatot hozna létre, és segítene megcsillogtatni, készpénzre váltani a Rábánál felhalmozott mérnöki tudást is.
A modernizációs beruházás egyik célja volt az alkatrész gyártó kapacitás megnövelése, a feladat most e kapacitás értékesítése (USA, EU)
A növekedés motorjának a komplett futómű értékesítést tekintik, aminek jelentős a hozzáadott értéke, és a nyereségtartalma.
Alkatrész
Suzuki megőrzése mellett, belépés Nyugat-Európába (jelei már vannak VW UP, Renault Mater, BMW, Mercedes)
Kiemelt rész lett a haszon gépjármű ülés fejlesztése is.
Jármű
Természetesen a HM megtartása mellett
a Nyugat-európai építőipari vasszerkezetek értékesítésének növelése a cél.
Magyar buszpiac modernizálásában történő részvétel…..(ha lesz valamikor)
Stratégia alapjai
„Egyrészt jelen kívánunk lenni olyan globális szinten alacsonyabb volumennel bíró piaci szegmensekben, ahol a Rába számottevő tapasztalattal, termékkel és mérnöki megoldásokkal rendelkezik, másrészt növelni kívánjuk értékesítésünket azokon a földrajzi piacokon, melyek egyedi megközelítést, helyi igényekhez alkalmazkodó üzletpolitikát követlenek meg.”
Növekedés
A fentiek alapján a növekedés alapja
Egyrészt a már ismert nagy volumenű kovácsolt alkatrészek, ahol a darabszámok mellett igyekeznek a feldolgozottsági fokot növelni, azaz minél több munkafázist megnyerni, így tulajdonképpen készre gyártott alkatrészeket szolgáltatni (Volvo, Scania).
Másrészt a magasabb hozzáadott értékű futóművek területén, ahol a magasabb szakértelmet igénylő alacsonyabb darabszámú piaci szegmensben (niche piac), mint speciális szereplő szeretnének jelen lenni. Ez gondolom, a mezőgazdasági (JD, Claas) és offroad tehergépkocsit takarja. Ebből jelentős növekedési forrásként főleg az offroad tgk. piac (URAL) jöhet szóba.
Amit fontos megemlíteni, hogy a termékfejlesztési programok a vevőkkel közösen indulnak, ami egyrészt jelentősen csökkenti a K+F kockázatát, másrészt szorosan odaköti a Rábát a vevőhöz, vagy fordítva, de ez végeredményt tekintve mindegy.
A földrajzi piaci növekedés futómű értékesítés szempontból elsősorban a FÁK (Oroszo.) területe, a már említett offroad tgk. mellett az alacsonypadlós buszpiac a kecsegtető növekedési lehetőség. A napokban adta át a LIAz a 600. új fejlesztésű alacsonypadlós csuklósautóbuszát. Másfél év alatt adott el ennyit, vagyis jelentős kereslet van rá. Ha megnézzük egy csuklósautóbusz hány futóművet jelent, képet kaphatunk mennyire jelentős növekedési lehetőség. És ez csak a csuklós alacsonypadlós…
(csak zárójelben szerepeltetve e földrajzi növekedési lehetőség közé lehetne sorolni Magyarországot is, a magyar buszpiacot, de most egyelőre tényleg csak zárójelben)
Az Alkatrész ágazat földrajzi növekedés szempontjából Ny-EU-ra kacsingat, itt próbál minél több piacot (ld. VW-projekt) szerezni a vegyesvállalati partnerhez simulva.
Vagyis a fókusz átkerült a bevételnövelésről az eredménynövelésre
Ezért nem olyan impresszív a bevétel növekedés, de annál szebb a tervezett eredmény (ld korábbi levezetésben).
Kezdjük a végével, mert a többi szöveges elemzés inkább polemizálás, részletekbemenő esélylatolgatás, ami sokaknak unalmas lehet, így ezt majd később.
Árbevétel, eredményhatás
Árbevételben a válság előtti szintek elérése a cél, azaz 60 mrd. Ez 5 év alatt 71%-os növekedés, a válság szintről.
A második kitétel az érdekesebb: jóval nagyobb eredmény mellett, így ezt kell elemezni.
Azt gondolom, hogy a hatékonyságjavulás miatt az EBIDTA hányad 10% fölé emelkedik, a Rába erre utalt is, hiszen iparág feletti EBIDTA hányaddal számol. Azt gondolom, hogy a 2,5 mrd-os modernizációs beruházás, és a jelentős közvetett költségszint csökkentés után, ez nem irreális.
A pótlólagos bevételek kb. 21%-os fedezetet teremtenek, hiszen a modernizációs beruházások miatt a közvetlen költségek terén is tartósnak gondolom a hatékonyságjavulást. Az értékesítési és közvetett költségek jóval alacsonyabb mértékben fognak nőni. Ne felejtsük el, hogy a kapacitások rendelkezésre állnak, így nem szükséges pótlólagos kapacitásnövelő beruházás, termelési terület növelés (sőt a tervek szerint még optimalizálják, illetve csökkentik), vagy adminisztratív fejlesztés a bevétel felfutása esetén.
Az EBIDTA hányad így 10,2% körül alakulhat, így minimum 6,1 mrd EBIDTÁ-val lehet számolni.
Ez átszámolva 4,1 mrd üzemi eredménynek, és 3,3 mrd nettó eredménynek felel meg.
A banki hitel a tervek szerint minimális lesz addigra.
Így 6-os EV/EBIDTA alkalmazásával 2725 Ft-os árfolyam adódik.
11%-os EBIDTA hányad esetén az érték már 3000 Ft körül alakul.
Így már nem tűnik nagyon rossznak. Emlékeztetőül 2007-ben és 2008-ban hasonló árbevételnél kb. 1 mrd üzemi eredmény keletkezett 4mrd, de hedge-dzsel korrigálva inkább 5 mrd EBIDTA mellett.
Vagyis az árbevétel szint ugyan azonos lesz, de a minősége jelentős mértékben eltér. Egyrészt jóval profitábilisabb lesz, azaz nagyobb nyereségtartalommal bíró, másrészt jóval biztonságosabb (nem projekt jellegű bevételek), hosszabb távú (partnerekkel összefonódó), ezáltal kiszámíthatóbb. Remélhetőleg az a fontos cél is teljesül, hogy a Rába kihagyhatatlan lesz, ezáltal nem könnyen lecserélhető. Ezt egyébként megalapozzák a vevőkkel közösen történő K+F szemlélet: a vevő azt kapja, ami a termékéhez kell, illetve pontosan (átalakítás nélkül) beleillik.
Még egy pozitív gondolat:
Ezek a számok „Rába szokás” szerint konzervatív megközelítést takarnak (pl. nincs bennük számszerűsítve több kitörési lehetőség, ezekről majd később), de ne felejtsük el, hogy jó „Rába szokás” szerint emiatt a stratégia előbb (3-4 év) is szokott teljesülni:))))
Még egyszer a Q4-ről
A menedzsmentprognózisban foglalt 5%-os árbevétel és EBIDTA emelkedés fenntartása igen erős Q4-et vetít elő. Ez alapján a Rába legalább 10,155 mrd árbevételt fog elérni, 1,322 mrd EBIDTA mellett.
Ez üzemi eredmény szintjén 760 M Ft-os üzemi eredményt jelent. Ha évvégén marad az EUR 277, a dollár 203 alatt akkor 560 M körüli nettó eredményre lehet számítani.
Az éves teljesítmény így nézne ki ekkor:
Árbevétel: 35,6 mrd
Üzemi eredmény: 1 mrd
Nettó eredmény: -0.
A Concorde is hasonló várakozást fogalmazott meg Q4 tekintetében.
A stratégiát ambiciózusnak, de nem irreális célkitűzésnek tartják, de a 2011-es célárukon egyelőre nem változtattak:
2011 fair érték: 1137 Ft…..
Akkor foglalkozzunk azzal a stratégiával egy kicsit.
Hitel átstrukturálás
Jelentősen megnőtt a hosszú lejáratú állomány, és nagyságrendileg ennyivel csökkent a rövid hitelek értéke. A bankoktól való függetlenedés, illetve a szabadabb pénzfelhasználás jeleként fogom fel. Kényelmesebb a gazdaság üzletmenete így. Illeszkedik a hosszútávú stratégiába is, hiszen minimális bankhitellel szeretnének működni 2015-re, vagyis a hitelek lejártakor vissza is lehet fizetni őket.
Pénz vs. Hitel
Q2-ről Q3-ra jelentősen csökkent a pénzállomány (1,3 mrd), miközben nem csökkent a hitelállomány. Mi az oka?
A megfejtés a működő tőke igény növekedésében rejlik, már komoly készletnövekedés (a nagyobb megrendelésekre (Q4-re) történő felkészülés jegyében) volt tapasztalható a negyedévben. Ez 700 M Ft, a maradék, szállító kiegyenlítésre ment el.
Egyébként a nagyobb összegű pénzegyenleg deklarált cél, ez képezi a forrását a növekedési lehetőségeknek.
Mi van az Alkatrésszel?
Röviden semmi
Bővebben semmi jó, igaz rossz se nagyon. Q1-nél beállt 0 körüli eredményre, és egyelőre ott is maradt.
A Suzuki szenved, a termelési darabszám nem nő, az értékesítés meg inkább csökken.
Az egyéb új megrendelések még nem jelentős értékűek, hogy ezt a kiesést pótolják.
Sárvárról vannak jobb hírek, ott a német partnerek megrendelései elkezdtek növekedni (+50%).
Hegde: minimális állomány
Jelentős mértékű zárásra került sor, tulajdonképpen kifutás miatt.
Új nyitás nem várható, mivel a menedzsment kivár egyelőre, illetve nem vár komolyabb forint erősödést.
A maradék rész zárásra kerül Q4-ben, így év végén hosszú idő után nem lesz hedge állománya a Rábának.
Többször volt szó róla, hogy minek kellett egyáltalán hedgelni. Azt gondolom, hogy egy adott devizás bevétel forintösszegének biztosítására nagyon is jó módszer. Pl. milyen jó lett volna 230-as USD-t eladni nem is olyan régen.
Való igaz, hogy kockázatos is, bár csak olyan extrém helyzetben (2009-ben ), amikor eltűntek a megrendelések a nyitott pozik mögül. Ekkor azonnal kellett volna zárni, csak hát nem volt meg a pénz rá, így közel 2 év kellett, mire kikopik az állomány, és a veszteséget pénzügyileg is rendezik. Az utolsó két év vesztesége nagyjából az azt megelőző 4 év nyereségét vitte el. (csak a nagyságrend szemléltetése végett)
Szóval érdemes nyitogatni, főleg extrém árfolyamok esetén, de kell rendelkezni, annyi fedezettel, hogy a következő válság, azaz rendelés visszaesés esetén rugalmasan azonnal lehessen zárni.
Mert ha jön egy nem várt forinterősödés (bár ez most senkinek nem érdeke, de ugye a piac arra megy, ahol a többségnek fáj….) az eltudja vinni a fedezetet.
Szóval résen kell lenni.
Rába elemzések, elmélkedések
Véleményem szerint elérkezett az idő, hogy a Rába topik szétváljon.
Ebben a topikban szeretném, ha kizárólag szakmai elemzések hozzászólások és beszélgetések szerepelnének, mivel ezek a láma topikban, a hsz-ek növekedése miatt eltűnnek, illetve nagyon sok időráfordítással találhatóak meg.
A láma topik tökéletes helye a piac rezzenéseinek reakcióira, az árfolyam alakulások okainak találgatására, technikai elemzésre, stb.
Hasonló jellegű hsz-eimet én is oda írogatom.
Ha ez megvalósulna, viszonylag kevés időráfordítással mindenki az érdeklődésének megfelelő információt tudná megkapni a társaságról.
Lehet, hogy ez a kezdeményezés elhal, vagy nem működik, de egy próbát mindenképpen megér.