SRV vs. Tőkeemelés
IP, nem tudom, hogy meglettem-e szólítva a számolási felhívással, de legyen.
Azért előzetesen azt kijelenthetem, hogy ez nem egyszerűen egy pénzügyi, matematikai feladvány, több szerepe van a józan észnek és a logikának.
Nem klasszikus srv-ről van szó, hanem egy speciális biztos vagyonvesztést és forráselvonást okozó lépésről. Nem növeli a részvényesi értéket, mert kiad (jó esetben) 1800 Ft-ot, majd kap 1000 Ft-ot részvényenként, azaz 800 Ft-ot veszít mindenegyes részvényen, melyet minden bennmaradó tulajdonos elszenved.
Két számítást fogok bemutatni, melyek abban különböznek, hogy az első esetben hitelfelvétellel fedezik, míg a második esetben saját forrást használnak (azaz elvonják a fejlesztéstől) az srv-hez.
A másodikkal kellene igazából számolni, mert a hitelfelvétel torzít, ugyanis odajutnánk, hogy minél több hitelt vesz fel annál jobb mutatókat lehet produkálni (lévén a hiteldíj jóval alacsonyabb, mint a tőke elvárt hozama). Tehát a legoptimálisabb helyzet a 100 % hitelarány, mégsem valósul meg a való életben. Egyrészt nő a kockázata a társaságnak, ezt nem tudom számszerűsíteni, másrészt a hitelt vissza kell fizetni, ami szintén forrás elvonás, csak időben később történik meg.
Tehát az összehasonlítás akkor reális, ha nem növekszik a hitel a tranzakció során, mert azt azért remélem mindenki belátja, hogy hitelből srv-t venni, majd veszteséggel odaadni opcióra egetverő ostobaság, főleg egy fejlődő, a válságból éppen kilábaló, komoly növekedési pálya előtt álló cég esetében. Itt kell számítások helyett a logikának érvényesülni és részben a hitnek: logikus, hogy a fejlesztések nagyobb hozamot jelentenek, tehát több pénzből, több fejlesztés végezhető el, melyek még több pénzt hoznak, melyet befektetve……..és így tovább.
Azt gondolom, hogy itt a lényeg: a jelenlegi helyzetben egy 18 milliárdos céget 1,2 milliárddal (hitelfelvétel kizárása esetén) kedvezőtlenebb helyzetbe hozni elég nagy tulajdonosi felelőtlenség. Ezért speciális a Rába helyzete és nem lehet pénzügyi sémákat egyszerűen ráhúzni (pl. 10X ekkora saját tőke esetén fel sem vetődne a kérdés). Mivel a számítások feltételezéseken alapulnak, szerintem ez a helyzet, amiben érezni kell a különbséget, illetve hinni abban, hogy a Rába jól betudja fektetni a többletforrást, de hát nem ezért vagyunk a tulajdonosai???
Na akkor a számítások: (jegyzett tőke 13.474, nettó eredmény: 1.600, EBIDTA: 5.000, EPS: 119, EBIDTA/részvény:371)
1.eset
SRV: 1800-on sikerül megvenni a teljes pakkot, ahogy IP írta 520 millió Ft, hitelfelvétel esetén 29 M kamat.
Nettó eredmény: 1.571, EBIDTA nem változik, EPS 117.
Tőkeemelés: 650 millió (jegyzett tőke:14.124), fejlesztés hozama 25% azaz 163 millió Ft (650*0,25): nettó eredmény 1.763, EBIDTA 5.163, EPS: 125, EBIDTA/részvény: 366.
2.eset
A tranzakció nem okozhat többlet hitelterhet a társaságnak, ezt preferálom és azt gondolom ez közelebb van a ”minden egyéb változatlan” összehasonlításhoz.
SRV: 1800-on sikerül megvenni a teljes pakkot, ahogy IP írta 520 millió Ft, nincs kamat, de 1.170 M-val kevesebb marad fejlesztésre.
Nettó eredmény: 1.600, bár itt le kellene vonni valamennyit, de feltételezzük, hogy a 2007-es fejlesztésekkel is elérik, EBIDTA nem változik, EPS 119.
Tőkeemelés: 650 millió (jegyzett tőke:14.124), fejlesztési forrás (650+520=1.170). Az 520-at azért adom hozzá, mert ennyivel több pénz marad az srv-hez képest és elfogadtuk, hogy az 1.600-at a 2007-es fejlesztésekkel is eléri.
Hozama 25% azaz 293 millió Ft (1.170*0,25): nettó eredmény 1.893, EBIDTA 5.293, EPS: 134, EBIDTA/részvény: 375.
IP, nem tudom, hogy meglettem-e szólítva a számolási felhívással, de legyen.
Azért előzetesen azt kijelenthetem, hogy ez nem egyszerűen egy pénzügyi, matematikai feladvány, több szerepe van a józan észnek és a logikának.
Nem klasszikus srv-ről van szó, hanem egy speciális biztos vagyonvesztést és forráselvonást okozó lépésről. Nem növeli a részvényesi értéket, mert kiad (jó esetben) 1800 Ft-ot, majd kap 1000 Ft-ot részvényenként, azaz 800 Ft-ot veszít mindenegyes részvényen, melyet minden bennmaradó tulajdonos elszenved.
Két számítást fogok bemutatni, melyek abban különböznek, hogy az első esetben hitelfelvétellel fedezik, míg a második esetben saját forrást használnak (azaz elvonják a fejlesztéstől) az srv-hez.
A másodikkal kellene igazából számolni, mert a hitelfelvétel torzít, ugyanis odajutnánk, hogy minél több hitelt vesz fel annál jobb mutatókat lehet produkálni (lévén a hiteldíj jóval alacsonyabb, mint a tőke elvárt hozama). Tehát a legoptimálisabb helyzet a 100 % hitelarány, mégsem valósul meg a való életben. Egyrészt nő a kockázata a társaságnak, ezt nem tudom számszerűsíteni, másrészt a hitelt vissza kell fizetni, ami szintén forrás elvonás, csak időben később történik meg.
Tehát az összehasonlítás akkor reális, ha nem növekszik a hitel a tranzakció során, mert azt azért remélem mindenki belátja, hogy hitelből srv-t venni, majd veszteséggel odaadni opcióra egetverő ostobaság, főleg egy fejlődő, a válságból éppen kilábaló, komoly növekedési pálya előtt álló cég esetében. Itt kell számítások helyett a logikának érvényesülni és részben a hitnek: logikus, hogy a fejlesztések nagyobb hozamot jelentenek, tehát több pénzből, több fejlesztés végezhető el, melyek még több pénzt hoznak, melyet befektetve……..és így tovább.
Azt gondolom, hogy itt a lényeg: a jelenlegi helyzetben egy 18 milliárdos céget 1,2 milliárddal (hitelfelvétel kizárása esetén) kedvezőtlenebb helyzetbe hozni elég nagy tulajdonosi felelőtlenség. Ezért speciális a Rába helyzete és nem lehet pénzügyi sémákat egyszerűen ráhúzni (pl. 10X ekkora saját tőke esetén fel sem vetődne a kérdés). Mivel a számítások feltételezéseken alapulnak, szerintem ez a helyzet, amiben érezni kell a különbséget, illetve hinni abban, hogy a Rába jól betudja fektetni a többletforrást, de hát nem ezért vagyunk a tulajdonosai???
Na akkor a számítások: (jegyzett tőke 13.474, nettó eredmény: 1.600, EBIDTA: 5.000, EPS: 119, EBIDTA/részvény:371)
1.eset
SRV: 1800-on sikerül megvenni a teljes pakkot, ahogy IP írta 520 millió Ft, hitelfelvétel esetén 29 M kamat.
Nettó eredmény: 1.571, EBIDTA nem változik, EPS 117.
Tőkeemelés: 650 millió (jegyzett tőke:14.124), fejlesztés hozama 25% azaz 163 millió Ft (650*0,25): nettó eredmény 1.763, EBIDTA 5.163, EPS: 125, EBIDTA/részvény: 366.
2.eset
A tranzakció nem okozhat többlet hitelterhet a társaságnak, ezt preferálom és azt gondolom ez közelebb van a ”minden egyéb változatlan” összehasonlításhoz.
SRV: 1800-on sikerül megvenni a teljes pakkot, ahogy IP írta 520 millió Ft, nincs kamat, de 1.170 M-val kevesebb marad fejlesztésre.
Nettó eredmény: 1.600, bár itt le kellene vonni valamennyit, de feltételezzük, hogy a 2007-es fejlesztésekkel is elérik, EBIDTA nem változik, EPS 119.
Tőkeemelés: 650 millió (jegyzett tőke:14.124), fejlesztési forrás (650+520=1.170). Az 520-at azért adom hozzá, mert ennyivel több pénz marad az srv-hez képest és elfogadtuk, hogy az 1.600-at a 2007-es fejlesztésekkel is eléri.
Hozama 25% azaz 293 millió Ft (1.170*0,25): nettó eredmény 1.893, EBIDTA 5.293, EPS: 134, EBIDTA/részvény: 375.
Rába elemzések, elmélkedések
Véleményem szerint elérkezett az idő, hogy a Rába topik szétváljon.
Ebben a topikban szeretném, ha kizárólag szakmai elemzések hozzászólások és beszélgetések szerepelnének, mivel ezek a láma topikban, a hsz-ek növekedése miatt eltűnnek, illetve nagyon sok időráfordítással találhatóak meg.
A láma topik tökéletes helye a piac rezzenéseinek reakcióira, az árfolyam alakulások okainak találgatására, technikai elemzésre, stb.
Hasonló jellegű hsz-eimet én is oda írogatom.
Ha ez megvalósulna, viszonylag kevés időráfordítással mindenki az érdeklődésének megfelelő információt tudná megkapni a társaságról.
Lehet, hogy ez a kezdeményezés elhal, vagy nem működik, de egy próbát mindenképpen megér.