Az első fordulót a Pannergy székhelyére hirdették meg, ott meg gondolom max egy 10-15 személyes tárgyaló fogadná a részvényeseket. Kb. nulla az esély arra, hogy az első felvonás határozatképes legyen. Ha a nagyrészvényesek nem mennek el, márpedig a nagyok mögött jórészt a cégvezetés áll, szóval tudják, hogy elmennek-e vagy sem, akkor nem lesz határozatképes.
A második kört már egy konferenciaközpontban rendezik, ez szerintem önmagáért beszél, a cégvezetés is csak a megismételt közgyűléssel számol.
Hogy kontextusba helyezzük a fúziós kutatás jelenlegi állapotát: teleportálásra is előrehaladott kutatások vannak, fotonok szintjén már működik. De ne kezd el árulni e miatt az autódat.
Annyi, hogy a folyékony hidrogént olcsón lehet a világ másik végére szállítani, és ott felszabadítani az energiát. Miért nem teszik ezt meg helyben és az áramot küldik a világ másik végébe? Pl. minek LNG-t küld Európába Katar, miért nem égetik el ott helyben a gázt és áramot küldenek? Mert sok lenne a hálózati veszteség, és így rosszabb a hatásfok. A betontömb helyi energiatárolás, míg a folyékony hidrogén olcsón szállítható.
Sokféle elképzelés van és volt energiatárolásra. A visegrádi hegységben pl. hegyi tót képzeltek el, ahova felszivattyúzzák a vizet, majd ha kell, akkor leengedik, turbinákat meghajtva. Hasonló elképzelés szélturbináknál is előjött. Van, aki spirálrugót feszítene, majd engedne ki. Stb.
De egy atombombánál is sok energiát lehet felszabadítani és a villám is sok energiát adna, ha befognánk. Jobban mondva be is fogjuk (villámhárító), csak kezelni nem tudjuk.
Amit korábban írtam, az fennáll, itt is giga méretű hő képződik, amit el kell vezetni. Kiszáradt folyómeder melletti fúziós erőművet ipari hulladéknak hívják.
De ez nem így működik. A primer-szekunder körre, majd a külső hűtésre (körök bontása) a sugárszennyezés elkerülése miatt van szükség, ennél nem kell több kör. Hiába építenél bele köztes köröket, az elvezetendő hő mennyisége egy konstans érték, az utolsó kör megkapja a teljes terhelést. Fölösleges a szükségesnél (=szennyeződés elkerülése) többet beletenni. Itt óriási mennyiségű hőt kell elvezetni. Két nagyságrenddel nagyobbat, mint amit a Pannergy mondjuk Győrben szolgáltat. Gyakorlatilag a budapesti távfűtésre elég lenne. Csak épp ezt a hőt nem lehetne így, hatékonyan fűtésre használni, mert itt nem az a cél, hogy a hőt hasznosítsuk, hanem hogy az áramtermelés maximálása érdekében minél hatékonyabban hűtsük a szekunder kört. Azt meg úgy lehet, hogy annak hűtőközege (Duna vize) minél kisebb mértékben melegedjen fel (annál hatékonyabb a hűtés, minél kevésbé melegszik fel a hűtőközeg). Ezt úgy lehet elérni, hogy nagy mennyiségű dunavíz kerül e célból felhasználásra, a belépő és kilépő hűtővíz hőmérsékletének különbsége csak 10 fok körül van.
Ha kevesebb dunavizet engednél rá, akkor annak hőmérséklete a hűtés során jobban kellene nőjön, de ezzel párhuzamosan rohamosan csökkentene a hűtés hatékonysága, így végső soron az áramtermelés képessége zuhanna vissza. Azaz ha fűtésre is akarnád használni a rendszert, akkor annak eredményeként jóval kevesebb áramot tudnál termelni. Lehet komplex rendszerben is gondolkodni, áramtermelés + fűtés, aminek az össz hatásfoka jobb lenne, mint ami csak áramtermelésről szól, de itt nem az a cél.
Én csak, mint számomra legérdekesebb megoldást írtam be, nem azt írtam, hogy ez egy jó megoldás. Persze van már nagyon sok módja (akár a villamosenergiának is az akkumulátoron kívül) a tárolásnak.
PANNERGY