Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Magyarurszágun szigorú állenőrzőtt monetáris és fiskális rendszer köllene mert Svejc de még Amerika se vagyunk. Lennénk ha ezek éltarkarudnának és álkezdenénk a reális utat
Másik, hogy megértsed. Több banknak tartozol hitelekkel, gondolsz egyet és ráveszed a haverjaidat, családod tagjait, hogy adjanak kölcsön neked nagyobb kamatra, ők kölcsön adnak és te abból a kölcsönből kifizeted a bankok felé a hiteleidet, így a bankok előtt tiszta vagy és nem tudsz bedőlni, csődbe menni hiteleiddel, tehát a kockázatot kiemelkedően jónak és alacsonynak értékelik a bankok. Ergo: a rossz adósból mindjárt egy alacsony kockázatú jó ügyfél lettél. A bankokat az meg nem érdekli, hogy kifizeted-e a haverjaidat és a családod tagjait. (a hitelminősítők ezt értékelték) Kb. ez játszották/csinálták Orbánék azzal, hogy állampapírokba terelték a magyar adósságot és ha bármi probléma van, akkor egyszerűen elértéktelenítik a forintot és ezzel átverik a népet. Az ország hitelei ugyanúgy megvannak sőt, növekednek, de ez a trükk/átverés miatt nem annyira kockázatos Magyarország a nemzetközi befektetők előtt. Továbbra sem látom azt, hogy javulás lenne sőt, a forint gyengülése inkább a fentebb leírtakat támasztja alá.
Azért még a Gyurcsány szintet nem értük el ezzel a fene-nagy sikerrel. A másik, hogy a hitelminősítők azt értékelik, hogy mekkora esélye lehet a csődnek 5-éven belül. (CDS) Nincs jelentősége ennek a kilátásjavításnak a befektetők jobban ismerik a helyzetet mint Orbán saját maga, eddig is elkerülték az országot és ezután is elfogják. A magyar beruházások csak látvány beruházások, amelyek a magyar oligarchákhoz köthető és forrásait az Eu.-ból beérkező milliárdok biztosították, ez viszont nem lesz így mindig.
Pont ezt akartam mondani :) amikor leminősítenek, szar jellemtelen hazugok, mikor fel, akkor meg ők a szentek. Ráadásul ugye pont most volt kinn Petyácska is Washingtonban :)))) (ha valaki ezt hülyeségnek tartaná, annak javasolnám a The Big Short filmet. Abban van egy klasszikus jelenet erről)
Rájadásul ez az Olbáni politika 200 ezer embört hoz helyzetbe a többi nem kap szinte semmit. Azt kapja hugy füzetheti a helyzetbe hozottak luxusát és csúszik le azokho képest. Rendkivul káros és aljas jelenség
Közben a Moody's javitotta az adósság besorolást pozitiv kilátásokra ami a felminősités előszobája.Hiába no ,hiteles kormány hiteles gazdaságpolitika.:)
A pinzrontásban a károkozásban az állam a ludas. Az embörök feladata lenne egy illen Tolcsy féle államtúl mögszabadulni és egy erűs jól prosperálú valutát stabil állapotut létrehúzni. De valamiért ezt itt nem teszik. Fontosabb a régi valós vagy vélt sérelem a gyülölet a széthúzás az egymás becsapása
A mai pénz se fedezet nélkuli álvben. De valúban igaz hugy a politikusok hazavághatják a saját pénzuket ha a penzugyi rendszert gátlás nélkul kezelik. Pl mi ez a hitelmóratórium egy rothasztása az országnak és pénznek vagy a csok babaváró az eus penzek élherdalasa is koztudott vady devizatartalek kifosztasa...
Arról
mindenki hallott már, hogy a történelem során mennyire sokféle pénz
értéktelenedett el, vagy éppen ment teljesen tönkre. Azt viszont kevesen
értik, hogy ennek pontosan mi is volt az oka. Egy friss kutatás 600
évnyi adatot gyűjtött össze, hogy megválaszolja ezt a kérdést. Úgy
találták, hogy a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem az olyan
újítások vezettek a pénzek elértéktelenedéséhez, mint például a fedezet
nélküli fiat pénzrendszer bevezetése. Sokkal inkább a politika tehet az
egészről. Hatalmasak az országok közötti különbségek, és ott ahol
kevésbé volt kordában tartva a hatalom, jóval gyorsabban értéktelenedett
el az emberek pénze.
Portfolio ProfTönkretett pénzek történeteA magyaroknak különleges
kapcsolata van a tönkrement pénzekkel, ugyanis 1946 júniusában olyan
rekordot állítottunk hiperinflációból, amilyet még soha nem látott a
világ. A pénzek romlása, legyen szó a nemzetközi piacon való
leértékelődésükről, vagy belső piacon a vásárlóerejük elvesztéséről
(infláció), mindig nagy traumát... https://www.portfolio.hu/prof/20180630/bebizonyitottak-hogy-mindig-is-a-politika-tette-tonkre-a-penzunket-290304
Gondolom apu azért segít néha, aki a mostani beszédében is a nesze semmi fogd meg jólt hozta. . Szégyen ez az ország, beszélni nem tud, nem készül fel, de legalább iq-ból illő lenne normálisan előadást tartani netán havi 5.000.000,-fizetésből+750.000,- mellékállásból. Kb ilyen minőségben végezheti a munkáját, ahogy előadást tart. . Szégyen Lölő, Malopcsi, Schmidt Mária nagyot ment... ezek az ország elitje
Matolcsy Ádám úgy nyilatkozott erről, hogy „egy közbeszerzésen való győzelem minden, csak nem ajándék”, nagyon kemény feltételeknek kell megfelelni hozzá.
. Pár hónappal ezelőtt egy olvasónk vette észre, hogy három Porsche 911
Targa parkol egymás mellett egy XIII. kerületi garázsban. Az Átlátszó
kiderítette, hogy az autók Matolcsy György jegybankelnök kisebbik fia, a
kormányközeli vállalkozóként közpénzből meggazdagodott Matolcsy Ádám
gyűjteményébe tartoznak. Megtaláltuk a gyűjtemény negyedik darabját is. A négy autó becsült értéke összesen 60 – 70 millió forintra tehető és együtt több mint 1200 lóerővel bírnak:
https://atlatszo.hu/2019/04/23/matolcsy-adam-porsche-911-targakat-gyujt/ . Matolcsy Ádám New Wave
Media Kft. tulajdonosa évi több milliárd forintnyi állami hirdetéssel kistafírozott
Origón kívül a Vs.hu nevű portált is, amely több százmillió forint
támogatást kapott a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank
alapítványaitól.
Volt benne tartalék, 2020-ban számoljon az ember rátartással. Annyi hogy most az úristennek se lesz kedvezmény, kedvezménynek azt fogjuk hívni hogy tartom az ajánlati árat.
5:20 Mi állítja meg a forintgyengülést? Egyre nagyobb erők támadnak a magyar devizára Ha valakinek kérdése van, ebben a cikkben a forint támadóit, befektetők nevet nyugodtan le lehet cserélni MNB-re, és megvilágosodik! Egyébként mi az MNB dekralált célja? 1. Nemzeti valuta védelme 2. Árstabilitás biztosítása (infláció) Mind a kettőben megbukott Matolcsy, mert egyiket se tudja teljesíteni. Mikor várható a lemondása???
Dehogy a baloldal rontotta el, az emberek azok. Csont sotet a magyar lakossag 70/80 %a. Videkenegy zsak krumpliert leszavaz a cigany, de jobban orul egy csik ciginek, marineni meg a 10 000 fts erzsebet utavannyal van atbaszva. Na ezek szavazata pont annyit er mintegy ertelmisegi “libernyake”. Azert tartunk ott ahol. Nem is fog valtozni, amig nem lesz oriasi szarban az orszag.
Az első fidesz-kormány alatt, ugyanezt eljátszották, elcseszték Orbánék, amikor a jóval piaci kamat alatt helyeztek ki lakásvásárlásra kedvezményes hiteleket. Apáról-fiúra íródtak az ingatlanok úgy, hogy valójában senki nem fizetett semmit, csak felvette a százmilliós hitelt (vagy jóval többet) és berakták a jóval magasabb kamatozású bankbetétekbe. Én ismerek olyan vállalkozót aki ezen az elcseszett hitelen 65-milliót keresett röhögve úgy, hogy csak átíratta családtagjára az ingatlanát. Ezeknek az elcseszett hiteleknek terheit volt kénytelen Gyurcsány is benyelni az adófizetőkkel együtt a jóval magasabb kamatkörnyezetben.
hasonlú hazugság mint a fityesz családtámugatás szlogen. kb 200 ezer emberhö csapnak 10-40 milliokat luxusautó támugatást a többi gyakorlatilag zéró amit kap. rájadásul a kedvezményezettek zöme fityeszes és gazdag ,úgyanis pont úgy csinálják 2010 óta a jogszabálokat ,hugy rájuk szabják
így van hazugság ez is ! az alacsony kamat annak jó aki kapja a pinzt alacsuny kamatra NER, gyakorlatilag fedezet nélkül. azt hogy pár cívil is beleesik ebbe az csak hibaszázalék a többség szív és füzet
így van ! jót röhögtek ,kivették a lóvét és mápban tartják vagy fővették fizetésként a megkapott lóvét lés welnesseznek belűle majd a csírkefarmjuk bedöglik amit az állam pinzébűl csináltak. Mi pedig nézzük ahugy pupos kosarakkal Űk vásárulnak válogatás nélkül -ár nem számít- az árúházakban autószalonokban és az árak csak nőnek mi meg szakadunk lé
Na látom már többen is elmagyarázták. A kamatot emelhetik akár 10%-is vagy bárhová lényeg, hogy azok akik fölvették a 0%-os hiteleket 5-10 év múlva sem fognak kamatot fizetni a törlesztőjükben mert ezt a hitelt garantált 0%-on kapták, így a megnövekedett kamatteher a költségvetést és az adófizetőket terheli a jövőben és nem a NER-fiukat akiknek leosztották a kamatmentes hiteleket. Ez miatt mondtam azt, hogy a 0%-os hitelek, még csak a távoli jövőben fognak hatalmas problémát okozni, persze itt a megnövekedett kamat teherre gondoltam amit minden adófizető állni fog. (abban voltam, hogy ez mindenkinek tiszta, ez miatt nem részleteztem) Tehát a hitelek bedőlése, nem fizetése az még ezen felüli probléma lesz.
ezeköt az adófüzetöknek látniuk köllene és akko nem legyíntenének a csokra, babavárúra meg növekedési csokoshitelre stb mind mind a bőrükre megy és egy szar politikus meg pozitívan gyün ki uralkodik a sok birkán
DE terheli !!!!! minden pinz amit kibocsát az mnb békerül a vérkeringésbe és ha csokosokho kerül azuk inflálják a pénzt kőkeményen a külföld magosabb eur-al reagál ami további infla és ez a költségvetés kasszájában terhelűdik igazán a magosabb kamatokban és a magosabb árakban. Különösen a költségvetés költekezik és szórja ki a pinzt ami további árnövelű hatású a lakosságra. sajnos minden mindennel összefügg és a tápláléklánc alján a lakusság füzeti mög az egész cehet, inflációval,adókkal és életszínvonalban
a lágnagyubb baj ,hugy az MNB 0% ért pumpál pinzt a gazdaságba amellyel inflációt aránytalanságot okoz szétzílálja a böcsületes gazdálkodokat és a magánemböröket akik ehhö nem jutnak hozzá. Továbbá azt se tudjuk mi van az mnb trezorjaiban millen banki ( haveri banki ) papírok amire ezt a rengeteg pénzt kiadta 0% ra és visszakapja é a pinzt van é fedezete az ócska haveri banki nemzeti bankoknak.
tanácstalanságút érzek nálunk mindig a devizális helyzet vót a mághatáruzú tényező ,úgyanis az ország óriási kitettségű devizában. emiatt vannak valszeg bészarva ha nem folik bé annyi amennyivel garázdálkudhatnak.
áleve aki 0% ra kapja a pénzt mi ösztönzia hatékonyságra, semmi Ezek a bankrendszeren keresztül kiszórták azt a rengeteg lóvét a saját vállalkozásikba ,bankjaikba ami müködteti a fityeszt. ha ámelik az majdnem bukta Nékik
Van az úgy, hogy semmi nem elég: .Az idei I. félévben a járvány miatt kevesebb volt a járműkár, jobb volt a
biztosítók eredménye az üzletágban. Ez és a verseny várható növekedése
is a díjemelkedések ellen hat.
. Nem tudnak azok a fránya díjak se kellően emelkedni? . Miért zavar ez kancsal? Ha eléred, hogy emelkedjenek akkor sem jönnek majd azok a számok amiket megálmodtál! Ha elértékteleníted a lét az emberek zsebében, meglátod majd mi lesz belőle! Megszorozhatod az álom 5%-os GDP növekedésedet jobb esetben legalább 2 vel. És tehetsz elé egy negatív előjelet! Na erről írjál könyvet és írjál bele jó sok dakota mondást. . https://www.portfolio.hu/uzlet/20200923/nagy-valtozas-jon-a-kotelezo-biztositasoknal-itt-az-mnb-javaslata-449886
"a nemzeti valuták több célt szolgálnak, az egyik, hogy jelzik a nemzeti gazdaság állapotát (erejét, produktivitását)" . Ez elmondja pontosan hová juttatta a Fidesz az országot a Kancsallal az élen.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.