Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
berlini
berlini 2020. 09. 23. 19:59
#6520
Hogy lehet ilyen cimmel topicot nyitni?
yooio 2020. 09. 23. 19:22
Előzmény: törölt hozzászólás
#6519
Dehogy a baloldal rontotta el, az emberek azok. Csont sotet a magyar lakossag 70/80 %a. Videkenegy zsak krumpliert leszavaz a cigany, de jobban orul egy csik ciginek, marineni meg a 10 000 fts erzsebet utavannyal van atbaszva.
Na ezek szavazata pont annyit er mintegy ertelmisegi “libernyake”. Azert tartunk ott ahol. Nem is fog valtozni, amig nem lesz oriasi szarban az orszag. 
signal2
signal2 2020. 09. 23. 19:19
Előzmény: törölt hozzászólás
#6518
Most pedig már nincs hol elmagyarázni.
wawa1 2020. 09. 23. 19:07
Törölt hozzászólás
#6517
dt7
dt7 2020. 09. 23. 18:26
Előzmény: #6515  PusztaPutyin
#6516
Egyébként át lehetne nevezni a csoportot az e és az i  maradhat a többit a fantáziátokra bízom :)))
PusztaPutyin
PusztaPutyin 2020. 09. 23. 17:18
Előzmény: #6489  rockmaster
#6515
És nincs vége.
Törölt felhasználó 2020. 09. 23. 16:53
Törölt hozzászólás
#6514
valoigaz 2020. 09. 23. 16:13
Előzmény: törölt hozzászólás
#6513

Az első fidesz-kormány alatt, ugyanezt eljátszották, elcseszték Orbánék, amikor a jóval piaci kamat alatt helyeztek ki lakásvásárlásra kedvezményes hiteleket.
Apáról-fiúra íródtak az ingatlanok úgy, hogy valójában senki nem fizetett semmit, csak felvette a százmilliós hitelt (vagy jóval többet) és berakták a jóval magasabb kamatozású bankbetétekbe.
Én ismerek olyan vállalkozót aki ezen az elcseszett hitelen 65-milliót keresett röhögve úgy, hogy csak átíratta  családtagjára az ingatlanát.
Ezeknek az elcseszett hiteleknek terheit volt kénytelen Gyurcsány is benyelni az adófizetőkkel együtt a jóval magasabb kamatkörnyezetben.
wawa1 2020. 09. 23. 15:47
Törölt hozzászólás
#6512
impudent 2020. 09. 23. 15:40
#6511

hasonlú hazugság mint a fityesz családtámugatás szlogen.
kb 200 ezer emberhö csapnak 10-40 milliokat luxusautó támugatást a többi gyakorlatilag zéró amit kap.
rájadásul a kedvezményezettek zöme fityeszes és gazdag ,úgyanis pont úgy csinálják 2010 óta a jogszabálokat ,hugy rájuk szabják
impudent 2020. 09. 23. 15:37
Előzmény: törölt hozzászólás
#6510

így van hazugság ez is !
az alacsony kamat annak jó aki kapja a pinzt alacsuny kamatra NER, gyakorlatilag fedezet nélkül.
azt hogy pár cívil is beleesik ebbe az csak hibaszázalék a többség szív és füzet
impudent 2020. 09. 23. 15:34
Előzmény: #6507  valoigaz
#6509

így van !
jót röhögtek ,kivették a lóvét és mápban tartják vagy fővették fizetésként a megkapott lóvét lés welnesseznek belűle majd a csírkefarmjuk bedöglik amit az állam pinzébűl csináltak.
Mi pedig nézzük ahugy pupos kosarakkal Űk vásárulnak válogatás nélkül -ár nem számít- az árúházakban autószalonokban és az árak csak nőnek mi meg szakadunk lé 
wawa1 2020. 09. 23. 15:31
Törölt hozzászólás
#6508
valoigaz 2020. 09. 23. 15:28
Előzmény: törölt hozzászólás
#6507

Na látom már többen is elmagyarázták.
A kamatot emelhetik akár 10%-is vagy bárhová lényeg, hogy azok akik fölvették a 0%-os hiteleket 5-10 év múlva sem fognak kamatot fizetni a törlesztőjükben mert ezt a hitelt garantált 0%-on kapták, így a megnövekedett kamatteher a költségvetést és az adófizetőket terheli a jövőben és nem a NER-fiukat akiknek leosztották a kamatmentes hiteleket.
Ez miatt mondtam azt, hogy a 0%-os hitelek, még csak a távoli jövőben fognak hatalmas problémát okozni, persze itt a megnövekedett kamat teherre gondoltam amit minden adófizető állni fog.
(abban voltam, hogy ez mindenkinek tiszta, ez miatt nem részleteztem)
Tehát a hitelek bedőlése, nem fizetése az még ezen felüli probléma lesz.
rockmaster 2020. 09. 23. 15:26
Előzmény: #6504  impudent
#6506

Matolcsy lemondott már?
Nem látom a hírekben!
Törölt felhasználó 2020. 09. 23. 15:12
Törölt hozzászólás
#6505
impudent 2020. 09. 23. 15:11
Előzmény: #6502  impudent
#6504

ezeköt az adófüzetöknek látniuk köllene és akko nem legyíntenének a csokra, babavárúra meg növekedési csokoshitelre stb
mind mind a bőrükre megy és egy szar politikus meg pozitívan gyün ki uralkodik a sok birkán
Törölt felhasználó 2020. 09. 23. 15:08
Törölt hozzászólás
#6503
impudent 2020. 09. 23. 15:08
Előzmény: törölt hozzászólás
#6502

DE terheli !!!!!
minden pinz amit kibocsát az mnb békerül a vérkeringésbe és ha csokosokho kerül azuk inflálják a pénzt kőkeményen a külföld magosabb eur-al reagál ami további infla és ez a költségvetés kasszájában terhelűdik igazán a magosabb kamatokban és a magosabb árakban.
Különösen a költségvetés költekezik és szórja ki a pinzt ami további árnövelű hatású a lakosságra.
sajnos minden mindennel összefügg és a tápláléklánc alján a lakusság füzeti mög az egész cehet, inflációval,adókkal és életszínvonalban
Törölt felhasználó 2020. 09. 23. 14:59
Törölt hozzászólás
#6501

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek