önerő nélkül tudtak __új házat__ építeni ebből akkor a delikvensek...
tehát igen magas lehetett akkoriban ez a támogatás...
"Az elgondolás az volt, hogy ha a __háromgyerekesek__ esetében jelentõsebb emelést hajtanak végre, akkor ez politikailag jól mutat, de nem okozhat nagy többletkiadást a költségvetésnek a háromgyermekes családok alacsony aránya miatt. Ez az elgondolás tévedés volt, mivel részben intézményes rásegítéssel (Szociális Lakásépítõ Kht.), részben a magánszektor (építési vállalkozók) aktív közremûködésével __a szocpolos lakásépítések megnövekedtek__. A költségvetésben 1996-ra 12 Mrd Ft volt a tervezett összeg, a tény 31 Mrd Ft, 1997-ben 16 Mrd Ft volt a terv és 30 Mrd Ft a tény, ami jól mutatja, hogy a döntéselõkészítõk mennyire nem látták elõre a felhasználás mértékét. Becslések szerint legalább 10 ezer „szocpolos” lakás épült fel 1995 és 1998 között. Ennek az volt az oka, hogy a támogatás/lakásár (lakásépítési költség) arány az elmaradottabb területen sokkal kedvezõbb volt. Külön program erõsített rá erre a hatásra, amelynek következtében 2–3 évig sok nagycsaládos háztartás saját erõ nélkül jutott új, de sokszor színvonaltalanul megépített, rossz telken lévõ lakáshoz. (Zolnay, 2000) Pozitív vonása volt ennek a programnak, hogy – ha nem is szándékosan – valóban jelentõs mértékben élvezhették az elõnyeit a nagycsaládos, alacsony jövedelmû (jelentõs létszámban roma) háztartások. Területi hatása azonban ellentmondásos volt, hiszen azokon a területeken épültek a lakások, ahol a relatív munkanélküliség magasabb volt, a kereseti lehetõségek meg rosszabbak"
HEGEDÜS JÓZSEF
Lakáspolitika és a lakáspiac –
a közpolitika korlátai
link
tehát igen magas lehetett akkoriban ez a támogatás...
"Az elgondolás az volt, hogy ha a __háromgyerekesek__ esetében jelentõsebb emelést hajtanak végre, akkor ez politikailag jól mutat, de nem okozhat nagy többletkiadást a költségvetésnek a háromgyermekes családok alacsony aránya miatt. Ez az elgondolás tévedés volt, mivel részben intézményes rásegítéssel (Szociális Lakásépítõ Kht.), részben a magánszektor (építési vállalkozók) aktív közremûködésével __a szocpolos lakásépítések megnövekedtek__. A költségvetésben 1996-ra 12 Mrd Ft volt a tervezett összeg, a tény 31 Mrd Ft, 1997-ben 16 Mrd Ft volt a terv és 30 Mrd Ft a tény, ami jól mutatja, hogy a döntéselõkészítõk mennyire nem látták elõre a felhasználás mértékét. Becslések szerint legalább 10 ezer „szocpolos” lakás épült fel 1995 és 1998 között. Ennek az volt az oka, hogy a támogatás/lakásár (lakásépítési költség) arány az elmaradottabb területen sokkal kedvezõbb volt. Külön program erõsített rá erre a hatásra, amelynek következtében 2–3 évig sok nagycsaládos háztartás saját erõ nélkül jutott új, de sokszor színvonaltalanul megépített, rossz telken lévõ lakáshoz. (Zolnay, 2000) Pozitív vonása volt ennek a programnak, hogy – ha nem is szándékosan – valóban jelentõs mértékben élvezhették az elõnyeit a nagycsaládos, alacsony jövedelmû (jelentõs létszámban roma) háztartások. Területi hatása azonban ellentmondásos volt, hiszen azokon a területeken épültek a lakások, ahol a relatív munkanélküliség magasabb volt, a kereseti lehetõségek meg rosszabbak"
HEGEDÜS JÓZSEF
Lakáspolitika és a lakáspiac –
a közpolitika korlátai
link
Lakás/Ingatlan árak topik
Lakásárrobbanást vár Magyarországon a guru.
Aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd - véli Zsiday Viktor.
Mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról nagyon megalapozottnak tűnik egy többéves, komoly emelkedő trend, legalább 50 százalékos áremelkedéssel - állítja Zsiday Viktor az Mfor.hu-n megjelent írásában. (Amint arról beszámoltunk, egyes lakástípusok esetében már érzékelhető némi drágulás.)
Az ismert befektető szerint a következő tényezők indokolják az áremelkedést az ország központi régiójában és néhány nagyvárosban:
soha nem építettek ilyne kevést Magyarországon, mint mostanában,
bár az ország népessége csökken, a nagyvárosokba, ezen belül is különösen Budapestre továbbra is pozitív a migráció,
elindult a reálbérek növekedése, és várhatóan ez a következő években is így marad,
szinte soha nem volt még ilyen olcsó a forinthitel, mint most, több nagyobb bank is 6 százalék alatti szinten kínálja a jelzáloghiteleket,
az alacsony betéti kamatok miatt kényszerűségből a megtakarítók is az ingatlanpiac felé fordulhatnak.
Zsiday ugyanakkor megjegyzi: az újonnan érkező keresletnek először ki kell pucolnia a bedőlt hitelből visszamaradt lakásokat, az évek óta eladni kívánt ingatlanokat, stb. Ez a folyamat jó pár hónapig eltarthat, de utána hirtelen nem lesz kínálat, és a folyamatosan jelentkező kereslet hatására az árak egyszercsak fel fognak robbanni - véli a befektető. Úgy látja: aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd.
link