Régi szar ballib idök, amikor még egy-egy beteget tett csak el láb alól a fityesz mesterkedése. Manapság már ezreket. Hova tünt az a nagy felháborodás, a szittya büszkeség és gerinc? Létezett egyáltalán, a múlt ködébe veszett vagy tán álmok ködében létezett csak?
Lehetnék buxer30000 a mol tiszteletére! :-) Gyurcsány Ferenc természetesen jó elvtárs, az úr a választott funkciójának szól. Ez jelenleg a miniszterelnöki funkció. Majd ha ENSZ főtitkár lesz akkor Főtitkár úr lesz...
Egyszerűen nem engedi visszaregisztrálni valami miatt a rendszer. Addig a bajnokságra törőn kiváloságainkat reklámozom. Képzelj el egy nagy darab fickót gyönyörű lila mezben amikor engem olvasol. :_-)
Ja. és ha régit tőzsdés lennél, akkor nem tennél ilyen önhitt kijelentést!
Mert, ha gyakorlod, akkor tudnád, hogy nem olyan könnyű kötni, mint írni róla!!!
Regi tozsdes vagyok, kiszurom a problemas szitukat, ugyfeleket. Gazdi, te most egy kemegy, ember probalo buko szeriaban vagy es konnyebb a brokert esetleg a miniszterelnok urat okolni ezert. Igaza van a Penznyelo kolleganak, menekulj messzire mert semmid nem lesz a vegen.Az asszony is lelep ha nem vigyazol.
A sok feles, a zsiros magyaros koszt, a mozasszegeny eletmod a felelos a jo ember halalaert. A Gyurcsanyt okolni ezert tobb mint elfogultsag. A tozsdei bukodert sem a miniszterelnokur(ingyen az) tehet gazdi. A fotexedet sem O adta el, a felest sem O nyomja beled reggelente.
Ebben a szállítós dologban azért is gondolom, hogy a főnöknek (mármint az orvosé) járna a legkomolyabb büntetés, mert ő volt, aki utasítást adott. Aki megtiltotta, hogy kezeljék az odaérkező betegeket.
Az ember hibázik, nem tévedhetetlen, a tudatos károkozás ennél sokkal nagyobb bűn.
Azért nem kell ezt a dolgot misztifikálni. Az ember annyit dolgozik, amennyit megkövetelnek tőle, a versenyszférában nagyobb a teher, de általában nagyobb a bér is.
Volt egy szép mondás egyik közalkalmazott ismerősömtől halottam:
Nem tudnak olyan keveset fizetni, aminél én ne tudnék kevesebbet dolgozni...
Szerintem a felelősség kérdéseinek rendezése is dobogós helyezett az egészségügy rákfenéi között. Mindannyian érezzük, hogy az egészségügyben az eltussolás, másra mutogatás és felelősség alól való kibújás a legjellemzőbb attitűtök közé tartoznak, sajnos nem kevés sikerrel.
Más téma, de ide tartozik, hogy a gazdasági életben van néhány igen komoly ellenpélda is arra, hogy a hatóság milyen súlyos szankciókkal kívánja elérni a hibamentes munkát, létezik másik pólus is:
Címszavakban: Könyvelőcég, bérkönyvelés 500 fős cégnél, havi elektronikus bevallás a bérről és járulékokról. Programhiba, vagy kezelői hiba esetén mindenkinek a személyes adatában hiba/elírás történik. Tartalmi hiba nincs, senki nem rövidült meg egy fillérrel sem, de az APEH-nak jogában áll 200.000 Ft-ig terjedően mulasztási bírsággal súlytani a könyvelő céget. ...és kapaszkodjatok meg, nem cégenként, hanem alkalmazottanként 200.000-ig. Ez összesen 100 misi is lehet! A bérszámfejtő cégek havi 2000/főért minden hónapban 200.000/fő bünti kockáztatnak, holott itt sem emberek egészségéről, sem emberek életéről nincs szó. Csak némi pénzről, legfőképpen az APEH-éról. Érdekes, milyen kifinomult az állami ellenőrzés, ha a saját érdekéről van szó...
Az orvosok egy része meg csodálkozik, ha beperlik Őket, ha meghal a betegük.... Hál istennek korábban is voltak orvosok szép számmal, akik normális attitűddel rendelkeztek a felelősség kérdésében, és úgy tűnik, egyre többen ismerik föl, hogy elemi érdekük úgy dolgozni, hogy egyértelműen dokumentálni tudják, hogy mit miért tesznek, mit mondanak a betegnek, ha a beteg döntött valamiről, azt valóban megértette, stb, mert így sokkal könnyebben tudja azt igazolni, hogy Ő minden tőle telhetőt megtett. Így kevésbé kellene tartania attól, hogy elmarasztalják.
...azért szerencsésebb lenne, ha a felelősség kérdéseit intézményesítve tenné helyre az egészségügyi kormányzat, nem azt várnánk, hogy a Mi bőrünkön tanulják meg az orvosok és kórházak....
Egy vizsgálat a jelen egészségügyben nem sokat segít. A dokumentumon az szerepel, hogy saját felelősségére, tiszta tudattal, mindenféle tájékoztatást megkapva döntött. Nincs komoly érdek a rendszerben az orvosi hibák büntetésére.
Közalkalmazottak, egy "szocialista" állami rendszerben. Nincsenek a teljesítmények elismerve, a hibák szankcionálva, a bérek differenciálva (érdemek szerint).
A papír meg mindent elbír.
"A mentő csak odafelé gyors, visszafelé lassú. Minél súlyosabb a beteg állapota, annál lassabb. A 40 km/h csak annyit jelent, hogy komoly a baj, és nem lehet sietni."
Ha ez így van, akkor elnézést a mentős sofőröktől, mindenesetre versenyezni nem szoktam, csak normál tempóban haladok. A jogsim megvan, és gyorshajtásért is csak egyszer meszeltek el 20 év alatt. Ittas vezetésért viszont hetente... (csak vicc volt... :)
Az elhunyt hozzátartozójával készített interjú alapján Szentesen is tartanék egy vizsgálatot...
Lehet hogy a beteg aláírta a nyilatkozatot, hogy saját felelősségére elmegy, de azért kíváncsi lennék, hogy mennyire volt beszámítható állapotban.
Mert ha nem volt "tiszta" akkor a hozzátartozójára, mint egyedüli döntéshozatalra képes egyénre kellett volna bízni a mérlegelést, hogy bennmaradjon e a beteg a kóházban vagy sem.
Egy részlet:
"- Mi a véleménye a kialakult botrányról?
- Gondolom senki se azért csinálja, mert sajnálja, egyedül én sajnálom, de engem is már úgy kiidegeltek, hogy már alig tudok beszélni. Politikává vált, vagy nem tudom, nagyon nehéz ügy.
- Milyen körülmények között ment haza a szentesi kórházból az ön testvére?
- Bementem vele Szentesre a sürgősségi osztályra. Ki van írva, hogy sürgősségi. De eltelt egy pár óra, mire megkérdezte a doktornő, hogy hát maguk? Mondom: az öcsém nagyon rosszul van. Erre ő: "Hogy néz ki? Milyen állapotban? Hogy hozhatta ilyen állapotban?" Én saját magamért felelős vagyok, de őérte nem. Van vagy két hete, hogy nem láttam, most rosszul lett, ha én most megborotválom, megfürdetem, talán ki sem bírja, mert olyan állapotban volt.
Megvizsgálták, egyszer csak kijön az orvos, és azt mondja, hogy viheti. Mondtam neki, hogy én innen haza nem viszem, hiszen nem bírja ki hazáig. De azt mondta, hogy aláírta saját felelősségére, hogy hazamegy. Mondtam, hogy nincs észnél. Képzelje el, mennyire rosszul lehetett, a halála előtt néhány órával. De azt mondta, hogy saját kérése. Én mondtam neki, hogy bármelyik osztályra, csak írja ki, segítek vetkőztetni, megfürdetni. Erre ő azt mondta, hogy itt van a zárójelentés, Isten áldja."
Fade, mint orvos köszi!
Ezt nem sokan látják így, sőt, őszintén bevallom én sem értettem sokáig hogy a jogi szabályozás jó és védhető. Hogy igenis szabad hibáznom. Amit nem szabad, a lehető legtöbbnél kevesebbet nyújtanom. De emberből vagyok.
Ezért van, hogy a szakmai szabályok egy vezérfonalat adnak, egy minimumot amitől nem szabad eltérni. Ha eltérsz ezektől, felelősségre vonhatnak. Ezeket a szabályokat megtanulhatod, alkalmazhatod. A dolgok nagyobb részét nehéz automatikusan szabályszerűen megtanulni, alkalmazni. És itt hibázhatsz. Ezért viszont nem vonnak felelősségre - ha a szakmai "minimumot" egyébként betartottad.
Amióta ezt megértettem, azóta sokkal nyugodtabb, és magabiztosabb vagyok. Elfogadom ha hibázom, mert tudom, hogy ami elvárható, abban nem mulasztok. És azóta kevesebbet hibázom.
Szóval, ha szakmai szabályt szegek, felelősségre vonnak, ha hibázom, nem feltétlenül. És szerintem ez így normális. Csak a szakmai szabályszegés és hiba közötti különbséget, a laikus - aki a szakma szabályait nem ismeri - nem ismerheti. (legalábbis úgy látom)
A mentő csak odafelé gyors, visszafelé lassú. Minél súlyosabb a beteg állapota, annál lassabb. A 40 km/h csak annyit jelent, hogy komoly a baj, és nem lehet sietni.
A beteg a mentőben vízszintes helyzetben van. Gondold el egy 80 km/h-s vészfékezésnél milyen mennyiségű vér áramlik a fejébe, pusztán a tehetetlenség miatt.
Némely kórállapot (pl. a fentiek miatt egy agyvérzés) esetén a mentőorvosok azt mondják, úgy kell vezetned, hogy ha a tetőn van egy félig töltött pohár, ne lötyögjön ki semmi belőle.
Akira:)
Régen úgy versenyeztem a körúton, hogy ment a mentő mellettem a 4-es/6-os sineken egyenesen én meg szlalomoztam a kocsik között (nem dugóban, de jó erős délutáni forgalomban) és ki halad gyorsabban... Sokszor a mentős vesztett. Pedig a Jászaitól az Oktogonig még pirosat is bekaptam, mint te is.
Törölt felhasználó2007. 04. 13. 23:27
#467
Birom ezt a hozzáállást az orvokohoz: \"Ha hülyeséget csinál ne ussza meg.\"
No nemazért. Hanem mert én mint tözsdés átnézem maximális részletességgel a fundamentális helyzetet és a saját és több más TAt és figyelem a kötéseket: Gyak maximális odafigyeléssel csinálom amit csinálok és rendszeressen hülyeséget csinálok. PFU hát ember vagyok elöttem meg egy félelmetesen bonyolult rendszer nemcsoda tévedek és bukok ennyitannyit.
És ott az orvos 6év egyetem meg 3év szakvizsga után még 1-2évig jellemzõen csak nézi, hogy hogycsinálják a legkönnyebb vakbél/mandulamütétet. Aztán müt. Aztán elnéz elkurja mert az ember olyan mint a tözsde: rendesen nem lehet átlátni és téved. És biza az ember aki aláfeküdt meghal. Mert az orvos hülyeséget csinált. Minden esetben vérzik utána a mandula mostis aszondta, semmi baj ez így van mindig hazamehet. Aztán ahzament és meghalt. Mi is a statisztika 1500 bol 1eset?
Istenem mikor fogok én ilyen 1500:1es aránnyal rendelkezni itt a tözsdén. Ésha igen és 1et elbaszok mert figyelmetlen voltam megyek a dutyiba?
tokos!
"Az anya előbb ért a kórházba autóval, mint a gyerekek helikopterrel."
Ebben nincs semmi meglepő... Nem tudom milyen sofőröket alkalmaznak a mentőknél, de mindig kellmetlenül érzem magam a városi autós közlekedés közben, amikor épp utólérek egy szirénázó mentőautót, és le kell lassítanom, mert olyan ciki megelőzni. Aztán battyogok mögötte egy darabig, elhúz a pirosnál (azon azért nem megyek át), aztán megint utolérem, lefékezek mögötte, ránézek a kmórára, 40. Sose hívnék mentőt (pedig itt van egy állomás a szomszédban), inkább bevinném magam a kórházba - így talán nagyobb a túlélési esélyem...
Ha ilyen párbeszédeket és vitákat folytatna az ország, talán meg is lehetne egyezni valamiben.
Ahogy itt is a viták hatására egyre több szempont és vélemény kerül elő.
Mániám a magántulajdon. A tulajdonosi szemlélet, azaz gondosság, takarékosság, fegyelem, hogy csak a legközhelyesebb fogalmakat említsem, ennek ellenére azért soroltam föl néhányat, mert időnként nem látjuk a fától az erdőt. Ezek a tulajdonságok a legtöbb közalkalmazottban nyomokban sincs meg, ezért lehetséges az alant említett eset a mérgezéses gyerekekkel.
Sokunk csak véletlenül él még.
A legrosszabb, hogy azok az emberek (orvosok) akik egyébként Istenként tiszteltetik magukat, tévedhetetlenek, bírálhatatlanok (persze én is sírva könyörgöm nekik, ha éppen úgy alakul), ennek ellenére rájuk is igaz, hogy közalkalmazottak és ennek megfelelően viselkednek. Figyeld meg őket (vagy akár más szakmát űzőt) egy magánklinikán vagy kurrens munkahelyen. Míly szembeötlő a változás, suhannak a folyosón, tüsténtkednek, és még mosolyognak is.
Félik a tulajdonost, nagyon. Na ezt a félelmet kellene közalkalmazottainknak fölírni napi háromszori bevételre, (mondjuk kúp formájában), és nem vagyok szadista.
Realista.
Épp az előbb hallgatom a TV-t és mondják, hogy a két szerencsétlen mérgezéssel kórházba szállított gyereknél sem volt minden sima. Először elindulnak Pécs felé, aztán visszafordulnak, Szeged felé, aztán tankolnak, közben a gyerekek meg élet-halál között... Az anya előbb ért a kórházba autóval, mint a gyerekek helikopterrel.
Döbbenet.
Persze az is lehet, hogy minden rendben, csak az emberek megszoktak egy adott rutint, és nem tudnak átálni. Hajlamosak vagyunk rá mindannyian.
Átszállítás közben két kórház közt meghalt egy beteg