Az egyszeri költségek megítélése szubjektív elem, véleményem szerint a nem az alaptevékenységhez kapcsolódó egyszeri költségeket a helyén kell kezelni.
Abban egyetértünk, ha az egyszeri költségek minden évben ismétlődnek, azokat nem lehet így kezelni, de szerintem a PE esetében még nem tartunk itt.
2015 Q3-Q4-ben (fúróberendezés, kút, K+F) értékesítéseket én egyértelműen egyszerinek gondolnám, így az ezzel kapcsolatos leírásokat is.
Mivel a cég deklaráltan nem kutató-fejlesztő céggé vált, szerintem a projektekkel kapcsolatos leírás (ld. Gödöllő, Berekfürdő, üvegház) is egyszeri költség kategóriába esik már.
A tárgyi eszköz eladásokat (hiába hoz nyereséget) is kiszűröm, mind az ingatlant, mind az egyéb eszközt az összehasonlíthatóság érdekében.
Így az eddig általam kiszűrt egyszeri tételek 2014-2015-re a fentiekből eredeztethetőek.
2016 tekintetében maradék Gödöllő és üvegház projekt leírása miatti tételek nekem egyértelműen ebbe tartoznak, mivel nincsenek kutatások folyamatban, a cég ebből a szempontból profilt váltott, üzemeltető lett, így ezek már nem a szokásos üzletmenethez kapcsolódnak, és nem is tudnak ismétlődni a jövőben.
Ehhez kapcsolódott 50 millió terven felüli écs, nettó 48 millió céltartalék, 8 millió egyéb költség.
A másik egyszeri költség csomag a bankhitel kiváltáshoz kapcsolható, ami, mivel szintén nem sok projektes a cég, szintén egyszerinek tekinthető.
Ehhez 54 millió banki költség, és 10 millió tanácsadási díj sorolható.
A PEGE cégértékeléshez kapcsolódó 17 millió tanácsadási díj, szintén nem évente előforduló esemény.
Ellenben volt két tétel, a személyi költségek 38 milliós és az irodai, üzemeltetési költségek 36 milliós növekedése ami bizony nem az (nem is szűrtem ki), mivel a bázis évben a támogatott projektbe "dugták" el, vagyis ott pont vissza kellene tenni az előz évre ezt a költségtételt.
Összefoglalva a PE az utóbbi két évben profilváltást hajtott végre kutató-fejlesztő-termelő cégből termelő céggé vált, így a projektek befejezésével, illetve a sikertelen projektek lezárásával kapcsolatos költségek már torzítják a képet, így azok számomra korrekciós tételek.
Ez így van, így lesz az egyszeri, üzletmenethez kapcsolódó tételek esetében is, pl. bankhitel kiváltás, mert optimális esetben a következő 7 évben nem merül fel még egyszer.
A "megengedőbb" hozzáállás oka tehát a profilváltás, illetve a projekt befejezés-elindulás miatti költségek kiszűrésében keresendő, mivel alapvetően az üzemeltetés hosszútávon fenntartható eredménye a meghatározó a cég esetében.
Abban egyetértünk, ha az egyszeri költségek minden évben ismétlődnek, azokat nem lehet így kezelni, de szerintem a PE esetében még nem tartunk itt.
2015 Q3-Q4-ben (fúróberendezés, kút, K+F) értékesítéseket én egyértelműen egyszerinek gondolnám, így az ezzel kapcsolatos leírásokat is.
Mivel a cég deklaráltan nem kutató-fejlesztő céggé vált, szerintem a projektekkel kapcsolatos leírás (ld. Gödöllő, Berekfürdő, üvegház) is egyszeri költség kategóriába esik már.
A tárgyi eszköz eladásokat (hiába hoz nyereséget) is kiszűröm, mind az ingatlant, mind az egyéb eszközt az összehasonlíthatóság érdekében.
Így az eddig általam kiszűrt egyszeri tételek 2014-2015-re a fentiekből eredeztethetőek.
2016 tekintetében maradék Gödöllő és üvegház projekt leírása miatti tételek nekem egyértelműen ebbe tartoznak, mivel nincsenek kutatások folyamatban, a cég ebből a szempontból profilt váltott, üzemeltető lett, így ezek már nem a szokásos üzletmenethez kapcsolódnak, és nem is tudnak ismétlődni a jövőben.
Ehhez kapcsolódott 50 millió terven felüli écs, nettó 48 millió céltartalék, 8 millió egyéb költség.
A másik egyszeri költség csomag a bankhitel kiváltáshoz kapcsolható, ami, mivel szintén nem sok projektes a cég, szintén egyszerinek tekinthető.
Ehhez 54 millió banki költség, és 10 millió tanácsadási díj sorolható.
A PEGE cégértékeléshez kapcsolódó 17 millió tanácsadási díj, szintén nem évente előforduló esemény.
Ellenben volt két tétel, a személyi költségek 38 milliós és az irodai, üzemeltetési költségek 36 milliós növekedése ami bizony nem az (nem is szűrtem ki), mivel a bázis évben a támogatott projektbe "dugták" el, vagyis ott pont vissza kellene tenni az előz évre ezt a költségtételt.
Összefoglalva a PE az utóbbi két évben profilváltást hajtott végre kutató-fejlesztő-termelő cégből termelő céggé vált, így a projektek befejezésével, illetve a sikertelen projektek lezárásával kapcsolatos költségek már torzítják a képet, így azok számomra korrekciós tételek.
Ez így van, így lesz az egyszeri, üzletmenethez kapcsolódó tételek esetében is, pl. bankhitel kiváltás, mert optimális esetben a következő 7 évben nem merül fel még egyszer.
A "megengedőbb" hozzáállás oka tehát a profilváltás, illetve a projekt befejezés-elindulás miatti költségek kiszűrésében keresendő, mivel alapvetően az üzemeltetés hosszútávon fenntartható eredménye a meghatározó a cég esetében.
PANNERGY